Linux otthonra

Linux-kezdő

Sziasztok!

Már régóta kacérkodok a gondolattal, hogy az otthoni desktop gépemről kidobom a windows 10-et, és telepítek egy linux-ot. Otthoni desktop gépnek kell + fejleszteni.

Ez egy szokásos elcsépelt kérdés, sokan feltették már, lehet, hogy kéthetente egyszer, de a disztribúcióra nem sikerül rájönnöm:

- Az ubuntu valahogy nem szimpi nekem, főleg nem a Unity-vel, tényleg bugos, nehézkes, vagy csak nekem volt szerencsém, nem voltam elég türelmes? Szerintem az alap konfigja (telepítés után) is túl megengedő, jól gondolom, hogy sokmindent kell átállítani, hogy biztonságos legyen? (pl: root-ra simán át lehet sudo-zni, vagy be-ssh-zni vele. Elindul egy csomo default szolgáltatás, le kell őket kapcsolgatni. Régen néztem.)

- A debian az nagyon szimpi, de azt eddig szerver gépeken használtam, a grafikus felületéről semmit nem tudok. + ha jól tudom, akkor ne számítsak a legújabb csomagokra, de nagyon jól van konfigurálva telepítés után, szinte semmihez nem kell hozzányúlni.

- Gentoo, és társai: pl a gentoo-t ha jól tudom forráskódból kell telepíteni. + Nem szeretnék minden előtt fél órát fordítgatni, stb... ha ilyen a csomagkezelője. Vagy ez csak az alaprendszer telepítése? + fontos lenne, hogy viszonylag gyorsan lehessen újrahúzni. Murphy törvénye szerint éppen nem lesz két napom telepítgetni, ha valamiért újra kell véletlen húzni.

- CentOS: Szeretem, de ezt is shell-ből használtam mindig. + a selinux-ot azért annyira nem szeretem. Egyszer valamiért elindítottam az otthoni gépemen, a grafikus kártyát fel sem ismerte (nem emlékszem már milyen kártya, nem új). Ha jól tudom, akkor ez a disztribúció meg is szűnt.

- Windows 10: amiért le akarnám cserélni: linux alatt konfortosabban tudnék, pl dockert futtatni, parancssort használni, fejlesztéshez kell + nagyon megúntam már a windows. De a kölköknek néha be kell lépniük a google classroom-ba, krétába, stb...

- Manjaro: fogalmam sincs, mi ez, soha nem próbáltam. Lehet, hogy ezt keresem? 

Ha egy szervert kellett feltenni, akkor a választásom eddig mindig debian vagy centos volt. Desktop gépnek mit telepítsek?

Köszi szépen!

( strogg v | 2021. 04. 30., p – 13:24 )

Üdv.

 

Én ubuntu kedvelő vagyok, de azt a unity nevű izét én sem tudom megszokni. A gnome is elment egy olyan irányba ami nekem nem szimpi. Én úy szoktam csinálni, hogy ubuntu netinstall, és arra azt tolsz fel amit akarsz és csak azt :) Én jellemzően xfce dekstopot szoktam így építeni :) Gyors mint a veszett fene és nincsen tele olyanokkal amik nekem nem kellenek.

-42-

+1 Én is XFCE-zek, dolgozós gépen Ubuntu van, a játszóson újabban Manjaro.

A feleségem gépét is Manjaro-ra állítottam át: pár dolog nagyon nem logikusan van alapból beállítva, de el lehet lenni vele. (Pl. alap képnézegetőből nem lehetett nyomtatni, hálózati diagnosztika toolok alapból nincsenek felrakva, USB hangszórót bedugva kézzel kell aktiválni, hogy használni is akarom, ezek jutnak eszembe.)

( zolti v | 2021. 04. 30., p – 13:25 )

Én ezt ajánlom:
https://neon.kde.org/download
Ubuntu LTS-el a legfrissebb kde desktop-ot szállítja. A user edition a stabil ág. Ha nem ismered a KDE alkalmazásokat akkor telepítés után tedd fel a kde-full csomagot, mert az alap telepítés ez nagyon kevés csomagot tartalmaz. 

( Proci85 v | 2021. 04. 30., p – 13:25 )

Linux Mintet nézd meg.

Ubuntu nekem sem szimpi a felülete miatt. KDE3 korszakból jöttem, újabb KDE ette a gépem. Egy ideig a KDE3 Trinity projekt munkáját használtam, de sok bugja volt, így átnyergeltem Linux Mintre. Már jó 5 éve azt használom.

+1 linux mint-re. Az első rendszer amit anyósom nem tud taccsra vágni és szeret használni. Mondjuk kb megáll a tudomány a böngésző + néha office-ban, illetve képek/videók hangjegyzetek syncelnek neki telóról ki az asztalra mert jobban látja meg könnyebben újra tudja hallgatni mintha telefonon kéne kibogarásznia.

( zsolt | 2021. 04. 30., p – 13:26 )

Nincs 3 hónapja, hogy Linux desktopra váltottam 15 év Windowsozás után. Szintén fejlesztek és most már inkább Linuxra. Átkozottul kényelmetlen volt már Windowson virtuális mindenfélékkel veszkődni.

Egy darabig kísérleteztem különböző desktopokkal, aztán maradtam Kubuntunál.

Annyira belaktam ez alatt az idő alatt, hogy semmilyen szinten nem hiányzik a Windows. Persze KVM-es virtuális Win10-et indítok néha Windows binárisokat fordítani, tesztelni, de már inkább megcsináltam, hogy a Windowsos források is menjenek Linuxon, annyival kényelmesebb ezen dolgozni.

Javaslom, hogy próbálgass végig mindent, aztán majd meglátod, neked melyik szimpatikus.

Ja és olyan feeling, mintha vettem volna egy sokkal erősebb gépet.

( Friczy v | 2021. 04. 30., p – 13:43 )

Először is, ha Windowst akarsz leváltani vele, akkor gondold át jól, hogy mit fogsz használni Linux alatt ahelyett, amit Windowson használsz jelenleg.

Klasszikus oldal, szerintem most is aktuális: http://www.egalizer.hu/informatika/nyilt/lnw.htm

Másodszor: Ubuntura is azt teszel fel vagy szedsz le róla, amit szeretnél, ha nem szimpatikus a Unity (tudtommal már le is álltak róla), akkor leszeded, felteszel helyette neked tetsző felületet. Persze ugyanezt a többi disztribúcióval is meg tudod csinálni, szóval ne attól függjön a választás, hogy az alapértelmezett telepítésben mi van benne. Amelyiknek jobban kézreáll a csomagkezelése, vagy a konfigurálása, azt érdemes választani. A csomagválaszték már nagyjából hasonló.

Az újrahúzást felejtsd el mint szempontot, elég sok mindent kell elbarmolni egy Linuxon, hogy újra kelljen húzni.

Na, hát csak az elejéig jutottam, na de pont ezért nincs Linux Desktop éve, mert motorbicikli akar maradni a Linux nem autó. Nem kell, hogy Microsoftos legyen, és ugyanúgy vannak szerver és felhasználói célra szánt változatok. Szerintem hülyeség, hogy elkülönülni akarnak, nem alternatívát nyújtani. Attól hogy valamihez csinálnak egy rendes és használható GUI-t, nem lesz még megrontva a Linux. Amúgy a mester véleménye erről, most a videót nem találtam, de Linus szerint azért nincs Linux Desktop éve, mert nem tartják be a disztrók a legfőbb szabályt, miszerint: "Dont break the userspace" 

Viszont a BSD Desktop évét az Apple-nak már régóta sikerült elhoznia, tehát elvileg Linuxon se lenne lehetetlen.

Attól hogy valamihez csinálnak egy rendes és használható GUI-t, nem lesz még megrontva a Linux.

Elég sok rendes és használható DE van Linuxra, de még WM is, ezzel nincs gond, mindenki találhat magának megfelelőt.

 

Viszont a BSD Desktop évét az Apple-nak már régóta sikerült elhoznia, tehát elvileg Linuxon se lenne lehetetlen.

Elég sok éve nagy megelégedéssel használok Linuxokat, itt-ott kellett a driverekkel kicsit dolgozni, de nem sűrűn, ami nekem még belefér. Lehet olyan hardvert találni, amivel semmilyen gond nincs, az Apple pont erre alapoz, a hardvert és az oprendszert is ő adja, így sokkal könnyebb hibátlan eredményre jutni, nem kell ezerféle hardveren tesztelnie a dolgait, csak azon a "néhányon" kell jól működnie a szoftvereknek, amit ő gyárt, így a teljes ellenőrzés az ő kezében van.

Ezért kezdtem agyalni egy system76 -ban. Kifejezetten linuxra alkotott vas.  De ez még odébb van, nem csak az ára miatt. Most agyalok, hogy átállok a thinkpademen is full linuxra, de ott még molyolni kell az rdp kliens audio megosztásával. (Meetingekhez kell sajnos. És vannak windows only programjaim, szoval virtualbox+w10 sajnos nem maradhat ki)

-42-

en redneltem es nagyon nem bantam meg. Igen az afa rament, de vam-ot nem kellett fizetnem. Viszont igy is olcsobban jottem ki, mintha ugyanazzal a tartaommal akartam volna venni bari mast. Itt viszont siman megy trukkozes nelkul a billentyuzetvilagitas, meg az osszes szarsag, ami egy masik gyartonal szivas lett volna.

En ajanlani tudom. Afa ide vagy oda.

Őszinte leszek, nem próbáltam meddig bírja. Eddig amit töltés nélkül használtam 3-4 óra volt. De amúgy hybrid módban megy, így az integrált intelt használja, amíg nem kell az Nvidia. A billentyűzet világítást meg kikapcsoltam mikor nem volt töltőn. 

De 4-6 óránál úgysem használnám, annyit még simán kibír töltés nélkül, de igazából mint írtam sosem volt sokáig lehuzva még. :)

( webmotion v | 2021. 04. 30., p – 13:55 )

Kb. 2 éve sikerült elérnem azt az állapotot, hogy már kizárólag játékok miatt bootolom be a Windows-t; kb. fél évig használtam KDE Neon-t, ami nagyon szimpatikus volt, de egy "nagyverziós" upgrade nem ment le sikeresen és úgy voltam vele, hogy akkor kipróbálok még néhány gyárilag KDE-vel szerelt disztribúciót; így kötöttem ki a Manjaro-nál (de van belőle sok másik DE-s verzió is, ha nem szereted a KDE-t, de a Windows 10-hez szerintem ez van a legközelebb érzésre minimális testreszabás után - gyorsbillentyűk, panel beállítások, etc). Azóta is nagy megelégedéssel használom, a legutóbbi (jelenleg 5.10) LTS kernellel (van GUI-s kernel választó is) és az upgrade-ek is simán mennek.

A csomagok frissek, kis túlzással minden bent van a gyári tárolókban vagy az AUR-ban, ahonnan a pamac GUI-val pofonegyszerűen lehet telepíteni mindent (van benne ugyan Snap és Flatpak támogatás is, de opcionális).

Ha a Gnome neked szimpatikus DE, akkor még a Pop!_OS-t nézd meg szerintem; én kipróbáltam, a KDE után nekem visszalépés volt UX szempontból, de egyébként elég stabilnak tűnt.

Ebben még egy jó dolog van: tudod indítani systemd nélkül és systemd-vel is (ki mit szeret vagy kinek mi a fontos).

A kernel nem a legfrissebb, az alkalmazások sem, de stabil, és sok jó dolog van benne az MX fejlesztőitől.

Az XFCE nekem tökéletesen bevált, amelyik gépemen Linux Mintet futtatok, azon is XFCE-t választottam (a MATE elkezdett bugosodni, a Cinnamon meg sok - számomra - felesleges dolgot tartalmaz, így többet is zabál, mint ami még "egészséges".

Az OpenSuSE is megér egy próbát, az is jól dokumentált és megbízható, több évig használtam párhuzamosan a Debian/Ubuntu vonallal. OpenSuSE esetén (is) van kétféle irányzat, van egy stabil, meg van egy fejlesztői ág - ki mit szeret, kinek mi kell.

+1 az MX-re. Három gépen használok linux-ot jelenleg, MX, Kubuntu és Deepin van rajtuk. Az MX nem a legfrissebb, de atomstabil. Itt a cégnél Ubuntu+Gnome párost tettek fel a legtöbben, de összehasonlítva az MX-el, nem javaslom senkinek. A Deepin desktop tetszik a legjobban, de a Deepin-nel több gondom is akadt, ezt sem javaslom.

( Qury v | 2021. 04. 30., p – 15:01 )

Nalunk jo par eve Slackware current fut desktop gepeken. Eddig nem talaltam olyat ami nem ment volna rajta (na jo, nem fejlesztek systemd-t).Ha lenne friss stabil slackware release akkor azt ajanlanam (current-et nem merem ajanlani csak olyannak aki nagyjabol kepben van ha breaking update jon).
 

Szerintem maradj a Debian-nal.

Support Slackware: https://paypal.me/volkerdi

( begyu v | 2021. 04. 30., p – 15:24 )

Szerkesztve: 2021. 04. 30., p – 15:32

A Manjaro szerintem jó választás.

Ha ragaszkodsz a Debian vonalhoz, akkor az MX, vagy a Mint a barátságos.

Nem tudom, mit értesz feljesztésen, de ha csak program írást/fordítást, arra bármelyik alkalmas. A program csomagolás már más kérdés, nekem a Debian vonal nem annyira jött be, inkább az arch vagy rpm csomagolást kedvelem, bár ez erősen szubjektív.

 

p.s.: Az rpm forráscsomagban külön tetszik az, hogy tartalmazza az adott program forrását is, tehát ha a neten elvész a forrás, akkor is le lehet fordítani! Az Arch-nál (pamac) pl. a forráscsomagban csak a az elérhetősége szerepel az eredeti prg-forrásnak.

:(

( dlaszlo | 2021. 04. 30., p – 15:46 )

Az Arch linux eszembe sem jutott, az is jó lehet... Soha nem próbáltam még.

Pedig.... ha rászánod az időt a telepítésre (az alap kb. 1 óra, ha a manual szerint mész végig), akkor ott tényleg csak az lesz feltelepítve, amit csak szeretnél. Én pl. ezt használom melóhelyi gépemen és otthon is Plasma-val (igen, lehet fújjogni..:) ), de sok Plasma fejlesztő Arch-ot használ. Nem véletlen nem jön annyi bug elő, mit más rendszereknél hallom/olvasom. 

A Manjaro nagyon hasonló, arch alapú, arch csomagokat (is) használ, gyakorlatilag egy előre bekonfigolt, kicsit user-friendly-bbé tett Arch. Ha már felmerült benned, akkor én egy próbát tennék vele a helyedben. Next-next-finish és kész, belakni meg ugyanúgy be kell, mint bármi mást....

Aztán, ha nem jön be, akkor el kell kezdeni végigpróbálgani, hogy mi jön be... :)

Függetletnül attól, hogy mit választassz az ARCHWIKI egy rendkívül jól összeszedett, napi szinten karbantartott hatalmas tudásbázis. Érdemes megnézni, driverek miatt, xorg, wayland, bármi beállítás előtt. Amit nyilván szerencsésebb Arch alapú distro alól olvasgatni, mert több és pontosabb leírásokat kaphatsz emiatt. 

Sok sikert!

Manjaro jó cucc, nagyon szépen fut gyengébb vason is, viszont a csomag telepítés/frissítés tempója érezhetően átgondoltabb mint egy mint-debian vonalé. Na meg pacman-t is picit szokni kell egy apt-hez képest, de egyébként egy próbát mindenképpen megér, ha más nem tapasztalatszerzésnek tök jó.

Az Arch világába jó belépő lehet a Manjaro, Arco Linux, EndeavourOS, MagyArchLinux.

https://manjaro.org/ , https://arcolinux.com/ , https://endeavouros.com/ , https://magyarchlinux.org/ ,

Ha jellemzően inkább billentyűvezérelt környezet az ideális számodra, akkor valamelyik tilling wm is szóba jöhet. Mind a négy fentebb említett disztró kínál előre konfigolt wm-eket is, túl a komplett GUI környezeteken.

Kimondottan jó közösség jellemzi a MagyArchLinux disztribúciót, nagyon jó fej fejlesztőkkel. Ha wm irányba indulnál, akkor ezt nagyon tudom ajánlani.

Tavaly novemberben száműztem a windowst az otthoni gépemről és azóta arch linux van. Még a kedvenc steames játékom is megy out-of-the box szóval teljesene elégedett vagyok.

Munkára is ezt használom, a munkahelyi környezet virtuális gépben fut, szintén arch.

Mivel nem egy kezdő linuxos vagy szerintem ez a legjobb, Manjaro ha nem akarsz a telepítésre se sok időt szánni.

// Hocus Pocus, grab the focus
winSetFocus(...)

http://c2.com/cgi/wiki?FunnyThingsSeenInSourceCodeAndDocumentation

( deje | 2021. 04. 30., p – 16:15 )

Kubuntu latest LTS. Munkára és otthoni desktopnak is ezt használom. A KDE nagyon jól testreszabható. Nekem a Windózok felülete kézre áll, de a KDE még jobban.

Gyerekek iskolai cuccai (kréta, classroom, stb) pedig mind vagy böngészősek, vagy van natív Linux verzió (pl. Zoom).

Kb. minden szoftver működik rajta, amire szükségem van, semmit nem kell buherálni alacsony szinten. Win10-et csak játékra használok, habár jó pár dolog elmegy Linuxon is Steam-el, néhány játék még gyorsabb is (DXVK hehehe)

Sudo-zni meg nem lehet jelszó nélkül.

( ggallo | 2021. 04. 30., p – 16:40 )

Én is 2 hónapja váltottam Windows 10-ről úgy, hogy Windows 3.11 óta Windows a desktop-om van és FreeBSD 5.4 óta használok nem-Windows szerver OS-eket melóra (kb. 10.x-RELEASE-ig FreeBSD, azóta inkább Debian vagy Ubuntu LTS). Szóval a belakott Windows 10 "kényelme" után nem volt egyszerű nekivágni (egyszer már - kb. 5-6 éve -, fél év kínlódás után feladtam a Linux desktop-ot).

Nekem is elsősorban az hozta meg az igényt, hogy szerveres környezeteket Vagrant+Ansible párossal szerettem volna tesztelgetni, és Windows 10 + WSL 1/2 környezetben sehogyan sem működött normálisan (vagy olykor egyáltalán).

Mindenféle videót megnéztem, néhány disztrót VM-be feltettem kipróbálni. De lehetetlen akár csak rápillantani minden valaki által ajánlottra, annyi ideje még Chuck Norris-nak sincs. Így az döntött, hogy Debian alapú legyen (szerver vonalon bevált, ismerem), és aránylag sokan használják desktopra, mert akkor sok szívásra lesz (vélhetően) válasz fórumokban. GUI-ból szerettem volna aránylag szépet, komfortosat Windows után, így XFCE és light társai kiestek. KDE valamiért sosem volt szimpi (annak ellenére, hogy sokan dícsérik), így Gome vonal maradt (annak ellenére, hogy ezt meg sokan szidják) az ismertebbekből. Így lett Linuix Mint Cinnamon 20.1. A gép egyébként aránylag friss Ryzen 3800X, 64GB, NVMe SSD-k, GTX1660S videó. Minden ment elsőre (vagy kis masszírozássa), hálózati (aránylag friss) Epson nyomtató is, webkamera, BT, SD olvasó, Wacom tábla, stb.

Segített sokat, hogy jó pár éve minden szoftvert amit csak lehetett OSS-re cseréltem (pl. levelezés csak weben van, nincs telepített kliensem, stb.), így vagy volt Linux verzió a progiból (pl. VS Code, Filezilla, üzenetküldők), vagy találtam azonos funkciót másik OSS projektben (HeidiSQL->DBeaver). Egyedül a fotózáshoz és videózáshoz tartozó programok miatt maradt egy SSD-n a Windows 10 is, mert a Lightroom, Photoshop (előfizetem) és a DaVinci Resolve vagy nincs Linux-ra, vagy nem az igazi, és nem álltan neki Wine alá betuszkolni. Annyi belefér, hogy fotó/videó munka előtt legyen egy reboot a másik rendszerre.

Nem javaslok disztrót sem, DE-t sem WM-et sem. Az a tapasztalatom, hogy valamivel el kell indulni, és idővel ki tudod majd választani a következő, jobban passzoló OS-t az elsővel szerveztt tapasztalatok alapján.

( zslaszlo v | 2021. 04. 30., p – 19:53 )

Szerkesztve: 2021. 04. 30., p – 20:00

Ubuntut sosem használtam, nekem bloat volt, de a LinuxMint Ubuntu alapu és kényelmes stabil disztrónak ismertem meg. Évek óta használom. Dobj fel egyet vm-be és játszósnak jó lesz. De ha rám hallgatsz a legjobban egy manjaro KDE editionnal jársz. Nálam szerelem volt első látlátásra. Mindenképp próbáld ki!

“The basic tool for the manipulation of reality is the manipulation of words. If you can control the meaning of words, you can control the people who must use them.”

― Philip K. Dick

( andris05 | 2021. 04. 30., p – 19:54 )

Az idők folyamán használtam mandrake-t, red hat-ot, suse-t, frugalware-t, uhu-t, debian-t, arch-, manjaro-, és ubuntu variánsokat, és igen, a "sötét" oldalt is a DOS-tól kezdve. Jelenleg a debian alapú mint-et (LMDE4) részesítem előnyben.

Az LMDE-t azért tartom kissé jobbnak a többitől, mert kegyetlenül jól van összerakva a cinnamon grafikus felülete, amit ráadásul a mint-es csapat is fejleszt. Láthatóan rengeteg munka van benne, olyan finomságokkal amit máshol nem láttam. Ráadásul tényleg atom stabil, bár a régebbi csomagok miatt egyeseknek nem biztos, hogy jó választás. Belaktam, minden működik, nyugis, számomra tökéletes. Bátran merem ajánlani.

( locsemege v | 2021. 04. 30., p – 21:26 )

Szerkesztve: 2021. 04. 30., p – 21:27

Én mindig Fedorát ajánlok, de elfogult vagyok, mert ezt ismerem legjobban. CentOS ismeretekkel nem lesz idegen. A napokban jelent meg a legfrissebb kiadás, a Fedora 34. Nagyon újak a csomagjai, használokm munkahelyen munkára, itthon desktop gépnek és munkára is. Van SELinux, de ha annyira fáj, ki lehet kapcsolni. Engem egyébként semmiben sem akadályoz, pedig be van kapcsolva. Használok ssh-t, Samba-t, VPN-t, qemu/kvm virtualizációt, toronyórát lánccal, működni szokott. A desktop Xfce, de Compiz fut nálam ablakkezelőnek.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( PociAti | 2021. 04. 30., p – 21:50 )

2012 környékén XP-ről váltottam Linuxra, Ubuntu (Unity), aztán a rendszeres nvidia szívás miatt 2015 környékén áttértem a puritánabb Xfce felületre. (Régi laptopon Debian, szintén Xfce felülettel.)

Az asztali gépembe másfél éve került egy plusz SSD, és a jól belakott környezetem mellett elkezdtem a disztrókat tesztelni . Az MX Linux egész hatékonyan tette a dolgát, de hiányérzetem volt, mert az alapértelmezett asztali környezet nem funkcionálisan fapados, mint a Xfce, hanem inkább elmaradott.

Amit fent még senkitől nem olvastam, az a Torvalds bácsi által is használt Fedora. Egy éve nyúzom ezt is, és még semmi negatívumot nem tapasztaltam.

( gabor2 | 2021. 04. 30., p – 21:57 )

Lubuntu-t ajánlom : https://hu.wikipedia.org/wiki/Lubuntu

A lényeg, hogy "A Lubuntu alapja az Ubuntu, de az Ubuntu alapértelmezett Unity felülete helyett kisebb erőforrás-igényű felhasználói felületet kapott: 18.04-es verzióig az LXDE-t, majd 18.10-es és az azt követő verziók az LXQt-t használják. "

Szerintem az Ubuntu egyébbként egy jól összerakott disztribúció (stabil, LTS támogatás) kivéve a Unity-t. :)

( zeller | 2021. 04. 30., p – 22:54 )

Munkára CentOS a desktop-om már nagyon régóta, amikor a 3 monitorral gond volt, akkor álltam át az ELRepo-s kernelre, és utána nem volt azzal sem gondom. Másik gépen Windows 7 - Windows 10 váltás után vagyok - amire használnom kell a gépeket (home office-ban mindenféle doksik elkövetése infrastruktúra és egyéb tervezés kapcsán, illetve Linux üzemeltetés), arra mindegyik teljesen jó - ha kifejezetten Microsoft Office doksikkal megy a munka, akkor muß a Windows, de egyébként teljesen jól elvagyok a CentOS7-tel - aztán ha az EOL lesz, akkor eldöntöm, hogy milyen irányba megyek tovább.

( dlaszlo | 2021. 05. 01., szo – 00:52 )

Szerkesztve: 2021. 05. 01., szo – 00:53

Arch linux-ot tettem fel, hajtott a kíváncsiság. :) Kipróbáltam xmonad-al, de sajna ennyi időm nem lesz ezzel foglalkozni. Végül feltettem a Gnome-ot. Ha a GDM-ben simán a gnome-ot választom, akkor a második monitoron a böngésző ablakokban nem látszik a kurzor, valami bug van. Ha a gnome on x.org-ot, akkor minden jól működik. Mi a különbség?

Jó kis rendszer, a pacman-t holnap megnézem részletesen, utána remélem jól tudom majd használni.

(Az xmonad tetszik nagyon, csak nem családbarát, és nem szeretném, hogy az ablakkezelő beállítása legyen az új hobbim.)

Köszönöm

Természetesen ez egy tévesen tudott infó, de nem hibáztatom a kollégát, mert néhány cikk harangozta így be anno. A yay-nek több fejlesztője van, ebből lelépett kettő a paru-t fejleszteni, de maga a yay-nek a fejlesztése nem szűnt meg. A yaourt az, ami megszűnt, már nagyon régóta nem volt ajánlott előtte sem, de mivel benne volt régi leírásokban, meg Arch Wiki cikkekben benne maradt, ezért jóval tovább használták az archosok, mint javallott lett volna.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( NevemTeve | 2021. 05. 01., szo – 06:54 )

Szerkesztve: 2021. 05. 01., szo – 06:55

Én itt a hupon kaptam egy igen fontos információt: a hardware-rel nem lehet gond, de ha mégis (az én esetemben a Broadcom WiFi volt), akkor másik hardware-t kell szerezni, olyat, amivel nem lesz gond. 

( Raynes v | 2021. 05. 01., szo – 16:52 )

Win10-et hagyjuk. Gentoo, vanilla Arch okés lenne, de a leírás alapján nem lesz vele elég tapasztalatod, és csak a kedved fogja elvenni az egész linuxozástól. CentOS-t ne, annak szűnik meg a támogatottsága.

Manjaro, Arco Linux okés. Debian talán, de elég régiek benne a csomagok. Ubuntuban régóta nem Unity van, hanem Gnome, de hasonló maradt, ám nem csak ilyen változat van belőle, létezik Xubuntu, Kubuntu, stb. is. Esetleg PopOS vagy Elementary ugyanezen az uborkás vonalon. Amit még nem említettél, és alternatíva lehet, az a Fedora. De én leginkább az elsőnek említett Manjaro vagy Arco Linux vonalára beszélnének rá, full rolling, sokféle grafikus felülettel létezik.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Látom te is a "win 10"üig jutottál el a kezdő poszt olvasásában.

 

Ha egy szervert kellett feltenni, akkor a választásom eddig mindig debian vagy centos volt. Desktop gépnek mit telepítsek?

 

A kolléga nem kezdő linuxos. Szóval szerintem elboldogul egy Archal is simán.

// Hocus Pocus, grab the focus
winSetFocus(...)

http://c2.com/cgi/wiki?FunnyThingsSeenInSourceCodeAndDocumentation

De, az simán kezdő, épp ezért nem pedzegettem meg pl. az alternatív initrendszeres, meg telepítő nélküli disztrókat. Mivel a kérdéséből adódik, hogy nem ismeri a desktop disztrókat, értsd, a desktop részével nincs tisztában. A server nem desktop. A Win10-re meg azért tértem ki, mert ő is feltüntette az egyik lehetőségként, hogy bár baja van vele, mégis megtartaná, erről a részéről beszéltem le. Mindenképp jó döntés váltani. 7 éve léptem meg, és mai napig bánom, hogy nem sokkal hamarabb.

Egyébként meg aki nem kezdő, az tudja, hogy a disztró kb. mindegy. Lényegében csak frissítési metodika, tárolók, csomagszám, külső, nem hivatalos tárolós megoldásban különböznek. Ez hogy mi a default, milyen felület, milyen téma, milyen alkalmazáskészlet, ez a legsokadlagosabb, mert bármelyikre fel lehet tenni és ugyanolyra bekonfigurálni ugyanazt megoldást, workflow-t.

Kezdésnek ezért ajánlottam inkább systemd-s, telepítős, full DE-s, kezdőbarát, mainstream disztrókat. Elsőre kb. mindegy is, csak boldoguljon vele, aztán majd később kialakul, hogy milyen felületet és megoldást preferál, az úgyis változni fog a menet közben jelentkező igények mentén. Pl. én KDE-vel kezdtem, meg eleinte a Qt-s ökoszisztémát preferáltam, és idő közben ez szép fokozatosan változott meg egyre minimalistább WM-ekre, meg terminálos megoldásokra, meg jelentkezett idő közben az igény, hogy Linuxon fontos a frissesség.

Így a végére eszembe jutott még egy szempont: a fő Ubuntu kiadást nem is a felülete miatt nem ajánlom. Vagyis amiatt sem, mert igaz már rég nem Unity, de továbbra is hasonló a koncepciója. Hanem a Snap-on alapuló megoldások általános erőltetése miatt. De ez a többi Ubuntu kiadásban nincs benne, de a Unity-szerű Gnome felület, se a Snap, így az Ubuntu-vonal nem vetendő el teljesen. Jó, Minten meg Fedorán ott a Flatpak, de nem kötelezően van jelen.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Ááá, közben látom, hogy mire ezt írtam, addigra feltetted az Archot. A kezdő hozzászólásból ítélve lebecsültem a tudásod, mert abból az látszott, hogy a desktopról fogalmad sincs. De ezek szerint megoldottad az itt javasoltnál jobb alternatívával. Az Arch a legjobb szerintem most jelenleg, nem csak full rolling és friss, hanem minden döntést a user kezébe ad (pl. bootolás, grafikus felület, driverek), és az AUR-ból minden elérhető, ez óriási előny a legtöbb disztróhoz képest.

Mondjuk az Arch attól is függ, hogy mivel tetted fel. Ha valami nagy desktop environmenttel, akkor azzal könnyen települ, mert behúz minden szükséges függőséget. De ha csak egy szál WM-mel telepíti valaki, akkor a usernek kell gondoskodnia mindenről, csatolás, tálca, mindenféle segédalkalmazás, config fájlok hegesztése, stb..

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Végül gnome-al tettem fel, és tényleg ez a legkönnyebb. Kipróbáltam előtte xmonad-al is, és nagyon tetszik, de ennyi időm nincs a desktop környezetemet hegeszteni (és megtanulni), mint amit ez igényelt volna. :) A családnak sem megfelelő, hülyét kaptak volna attól, hogy az ablakot a windows + shift + L-vel tudják átméretezni, és hasonló billentyű kombinációkkal váltani. De lehet, hogy még átszokok oda. :)

Nem értek a desktop linuxokhoz, soha nem voltam profi üzemeltető vagy rendszergazda. Annyit tudok ezekről, ami a hobbihoz + munkához kellett eddig, fejlesztőként, de ez nem a desktop kérdéskör.

A linuxot nagyon szeretem, de nem tudtam sajnos váltani, mert a korábbi munkahelyemhez kellett 1-2 hülyeség, ami csak Windows-on volt, most a digitális oktatás végét vártam (majdnem sikerült kivárni. :)). Előtte (nagyon régen) a desktop gépen UHU linuxom, Ubuntum, Debian-om volt, de ez az őskor volt, azóta sok minden megváltozott.

Két nap után: Nem bántam meg a Windows - Linux váltást, már korábban kellett volna. (szerintem ezt fogom gondolni fél év múlva is).

Nem csak fél éve múlva nem fogod bánni, de 5-10 év múlva se. Sőt, ahogy telik az idő, úgy fogod látni, hogy jobb döntés volt annál, mint gondoltad. Én is csak azt sajnálom, hogy csak 7 éve váltottam, sokkal korábban kellett volna. Azzal nagyon egyetértek, hogy az őskorhoz képest nagyot változtak a disztrók. Ezért szoktam mondani embereknek, hogy rendszeresen teszteljék, és ne 10 évvel ezelőtti tapasztalatból induljanak ki. Sőt, ugyanezért nincs értelme az extra LTS disztróknak, ilyen 5-10 éves támogatási idővel. Annyi idő alatt annyi víz lefolyik, annyit változik a Linux világa, hogy egy régi disztró már minden megoldásában elavul, a gyorsan változó linuxos világban nincs értelme semmit olyan sokáig támogatni, max csak ilyen embedded céges felhasználásra, de nem desktopra.

xmonad-dal nem az a baj, hogy minimalista, bár tény, hogy nem kezdőnek való, hanem hogy Haskellben van megírva, és az egy elég spéci nyelv a funkcionális paradigma miatt, én sose bírtam megérteni, mindenféle lamba calculusos baromság. Ha simán C-ben lenne írva, mint a dwm, akkor okés lenne, de így halandó embernek teljességgel felejtős. De ha tényleg családi szinten közösen használt gép, akkor csak hagyományos desktop metaforás DE jön szóba.

Ha amúgy bejönne a xmonad, de nem akarsz annyit hegeszteni vele Haskellben, akkor saját használatú gépen javaslom az i3wm-et. Az egyik legkönnyebben használható és megtanulható tiling WM, de rendesen van dokumentálva, normális konfigfájl-struktúrával, nem kell programozónak lenni, hogy rendesen bekonfiguráljad. De nem rossz az Awesome és a bspwm se.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Végül az Arch linux-ot tettem fel, most már majdnem minden korábban Win10 alatt működő dolog fut, stabil, Gnome-al a család is tudta használni.

A telepítése tényleg parancssoros, de nem bonyolult: locale-t, billentyű kiosztást, időzónát, npt-t kellett beállítani, particiónálni, grub-ot telepíteni (lehet hogy valamit kihagytam, de részletes leírás van az arch wikin, senkit ne tartson vissza, hogy kézzel kell telepíteni, aki használt már parancssort).

A grafikus részétől tartottam, de minden működik, a radeon drivert is betöltötte szépen.

A winbox-ot (microtic router kliens) wine-vel indítottam el, ez az egyetlen amihez nem találtam linux programot.

Köszönöm szépen mindenkinek a tanácsokat, több disztribúciót is szívesen kipróbáltam volna. 

Az arch linuxra úgy érzem egy nap használat után, hogy egy stabil működő jól dokumentált oprendszer.

A TRIM-ben biztos vagy? Mert én úgy emlékszek, hogy alapból nincsen bekapcsolva, de nyilván ez akkor érdekes, ha SSD-ről van szó, és az nem NVMe drive. Vagy a discard opciót kell felvenned az fstab-ba vagy egyéb mountoláskor, vagy a fstrim-et kell időszakosan futtatnod vagy systemd service-szel rendszeres futásra beütemezni.

gvfs nem feltétlen kell, attól függ, hogy mire használod a gépet, milyen progikkal. Általában a nagy desktop environmentek be szokták húzni függőségnek, hogy működjön a „Kuka”, megosztás, mindenféle egyéb fájlrendszer/automata felcsatolási funkció. Illetve egyes progik használják jogszerzésre is, pl. gvfs-képes text editorok tudnak admin://elérési-út/fájl megadásával olyan fájlokat szerkeszteni, amihez root jog kéne, és csak a fájlt érik el emelt joggal, maga a text editor user módban fut, de ezt megint el lehet érni más módon, pl. sudoedit, vagy valami polkites megoldás.

Amire még figyelnék: vulkan, xorg driver legyen fent a GPU-hoz, meg a hardveres videólejátszáshoz a szükséges csomag. Ez még nem árthat. Tearinget érdemes tesztelni videólejátszás és görgetés közben, külön böngészőben és böngészőn kívül is.

Tűzfalat írta a kolléga, de átlag desktop felhasználásnál, főleg ha valami router, NAT, vagy egyéb mögött vagy, akkor alapszabályként nem kell. Ahogy aktív vírusirtó se.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Igen, én is csodálkoztam. A service be volt kapcsolva, és megnéztem egy listát, hogy mikor futott, 8 órával korábban futott már egyszer. A discard opció helyett inkább a service-t javasolta az arch wiki.

A gvfs-t még nem néztem meg részletesen, de a korábbi vinyómat rádugtam egy USB-s drive-ként, és a gnome rögtön felmountolta. Lehet, hogy az is működik alapból (ha jól értettem, hogy a gvfs mire jó).

Bármelyik jó, az fstrim service is, és a discard mount paraméter is. Vagy-vagy. Fájlrendszertől is függ, mert vannak fájlrendszerek, amik vagy csak az egyik, vagy csak a másik megoldást támogatják. A szokásos ext4, btrfs, stb. általában mindkét módszert támogatja. Ha a Gnome kapásból felmountolja az USB-s drive-ot, akkor a gvfs valószínű már jól van rajta. Ez a lényege a desktop environmenteknek, hogy fullos, kulcsra kész megoldást szállítanak mindenből, előkonfigurálva, függőségnek előre behúzva, így már alapból mennie kéne mindennek out of the box. De ha valaki csak ilyen minimalista WM-et telepít, mint az xmonad is, akkor az alapból semmivel nem jön, jó, talán az panellel, xmobar, de vannak WM-ek, amikben panel sincs, és neked kell gondoskodni mindenről panel, indítómenü, kompozitálás, hálózatkezelés, háttérképkezelés, autocsatolás, vágólapkezelés, értesítések, polkit, stb-stb., attól függően, hogy mire van szükséged.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Nem szükséges. Ugyanis a TRIM az ATA/AHCI protokollt használó eszközökhöz való, ugyanis ezek még HDD-khez készültek, és utólag kaptak 1-2 plusz utasítást (mint a TRIM parancs), ami SSD-khez való, de ezt külön kell szoftveresen küldözgetni feléjük. Tehát hekkelésként lettek kitalálva. SCSI/SAS/UASP meghajtóknál ugyanez a helyzet, ott TRIM helyett UNMAP parancsot küldözgetnek a drive felé, az is ugyanazt csinálja, mint a TRIM.

Az NVMe viszont egy modern protokoll, az eleve memória alapú tárolókhoz és SSD-khez lett fejlesztve már az első perctől, így a TRIM-nek megfelelő funkció úgy van integrálva bele, hogy más általános utasítások (írás, olvasás, stb.) részeként működik, kikapcsolni se lehet, és így külön küldözgetni se kell külön az SSD felé, hogy felszabadítsa a nem használt cellákat. Tehát ha úgy vesszük, szükséges mindkét féle eszközhöz, csak a hívogatása nem szükséges.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Kösz a választ!

Ma is tanultam valamit. Ezek szerint nyugodtan kilőhetem  a cron-ból a hetente lefuttatandó trimmet?

Az, hogy eddig (jó két éve) hetente megtörtént a trimmmelés, jelentősen befolyásolhatta az eszköz élettertamát?

Ugyanis erősen döglődik a 250 GB-os NVMe SSD-m.

T. E.

A picityúk gui-s "csodájából" nem fogsz Linuxosat találni - picityúkék úgy gondolják, hogy aki Windows-t használ, annak kell gui, aki meg Linuxozik, az leragadt a VT-100 vagy más konzolnál meg a parancssornál, és használja azt.

( _Franko_ v | 2021. 05. 02., v – 11:30 )

Az Ubuntu de facto szabvány, sajnos vagy szerencsére, egyszerűen nem tudod kikerülni sok esetben, mert nincs másra csomag - főleg, ha fejleszteni akarsz (milyen platformon ugye?).

A Debian egy megöregedett disztribúció, nagyobb a hírneve, mint amit el tudsz érni vele, ha jók a régi dolgok, akkor jó, ha valami újabb kell, akkor testing vagy unstable és ott vagy, mint más disztribúciónál.

A Gentoo azoknak jó, akik szeretik a cutting edge dolgokat és szeretnek közben szopni is, mert mindig lesz valami javítanivaló, amit megjavítva eltosz valami mást.

A CentOS egzaktul szerver disztribúció, a Fedora kell neked, ha desktop Linux érdekel, nagyjából Ubuntu környékén van, friss dolgok vannak és össze van rakva.

Van még az OpenSUSE, én a KDE miatt szeretem, tapasztalatom szerint ebben van a legjobban integrálva, amúgy rpm dolgok mennek rá, de a legkevésbé támogatott disztribúció - sajnos.

Windows 10: amiért le akarnám cserélni: linux alatt konfortosabban tudnék, pl dockert futtatni, parancssort használni, fejlesztéshez kell + nagyon megúntam már a windows. De a kölköknek néha be kell lépniük a google classroom-ba, krétába, stb...

WSL? Docker integrált, most már tud GUI-t is, én jelenleg közös NTFS work használatával a játékok miatt Windows 10 esetén is pont ugyanúgy tudok dolgozni, mint Linux alatt, minden ugyanúgy fel van telepítve, ami Linux only, az meg WSL2+WSLg használatával könnyedén megy, a Linux '/home/' közös a natív és a WSL Linux kapcsán, gyakorlatilag a Windows 10-ben a Chrome és az IntelliJ IDEA fut, minden más WSL-ben. Visszagondolva a WSLg megjelenése óta nem is volt natív Linux boot. Egy hátránya van jelenleg: Insider Preview Build Fast Ring kell hozzá, ami heti átlag egy full update.

https://iotguru.cloud

??!! nincs másra csomag, csak Ubuntura? 

Fejből most nem fogok ilyet tudni mondani, de tipikusan valamilyen cég által kegyesen készített csomag, legutóbb valami hálózatadminisztrációs szoftverrel futottam ebbe bele, hogy volt Windows, MacOS és Ubuntu, nem emlékszem már melyik volt. Forrás nincs, szóval fordítani se tudsz, maximum kicsomagolni és kézzel átalakítani valamennyire, de ugye nem statikus fordítás, tehát vadászhatod a pontos függőségeket, hogy éppen miért van SIGSEGV.

https://iotguru.cloud

Ok, így értem. Én még - szerencsére - nem találkoztam ilyennel (bár egy deb-ből azért nem tűnik nagy varázslásnak kinyerni a működő szoftvert). Nyilván az gáz, ha mondjuk fizetős szoftver és így már nem vonatkozik rá semmilyen működési garancia. Ettől függetlenül tényleg érdekelne, hogy mi volt ez. Ha belefutsz újra oszd már meg légyszi. Már csak azért, hogy milyen gyártót érdemes - emiatt - kerülni, mert inkább a RedHat, Oracle, esetleg SuSe lenne az industrial standard.

Ok, így értem. Én még - szerencsére - nem találkoztam ilyennel (bár egy deb-ből azért nem tűnik nagy varázslásnak kinyerni a működő szoftvert).

Hát, azért eléggé szopás, hogy SIGSEGV után nyomozod, hogy mi lehet a baja, aztán kiderül, hogy nincs is olyan verziójú library arra a disztribúcióra, amit használsz.

Nyilván az gáz, ha mondjuk fizetős szoftver és így már nem vonatkozik rá semmilyen működési garancia.

Vonatkozik rá működési garancia, de csak arra a platformra, amire kiadják és úgy döntöttek, hogy csak egy LTS platformot támogatnak. Üzleti döntés, nem is hibáztatom őket ezért, mert milyen LTS-t támogassanak?

Ettől függetlenül tényleg érdekelne, hogy mi volt ez. Ha belefutsz újra oszd már meg légyszi. Már csak azért, hogy milyen gyártót érdemes - emiatt - kerülni, mert inkább a RedHat, Oracle lenne az industrial standard.

Legközelebb felírom, ha szembejön, de megjegyzem, az se jó, ha csak az RH/Oracle vonal van támogatva, pláne úgy, hogy desktop Linux esetén minimális a részesedésük. Ha ki kellene adnod egy Linux disztribúcióra egy desktop alkalmazást és egy LTS disztribúciót támogatna a cégvezetés, akkor te melyiket választanád? Hint: 50% felett van az Ubuntu aránya desktop esetén.

https://iotguru.cloud

Én nem hibáztatok senkit, nyilván a saját ügyük eldönteni, hogy mire fordítják a fejlesztési, tesztelési időt és pénzt. Nem ezt kérdeztem, hanem azt, hogy mi volt ez. Ubuntut választanék desktop esetén én is, ha csak egyet támogatnék. 

De azért a "de facto szabvány" inkább azt juttatja eszembe, hogy több tíz vagy száz ilyen szoftver létezik. Erre kértem, hogy legalább egyet mondj. (Ami, ha teljesül, akkor sem érzem de facto-nak, de mindegy.)

Én nem hibáztatok senkit, nyilván a saját ügyük eldönteni, hogy mire fordítják a fejlesztési, tesztelési időt és pénzt. Nem ezt kérdeztem, hanem azt, hogy mi volt ez. Ubuntut választanék desktop esetén én is, ha csak egyet támogatnék. 

Pont most írtad le, hogy mit jelent a "de facto". :)

De azért a "de facto szabvány" inkább azt juttatja eszembe, hogy több tíz vagy száz ilyen szoftver létezik. Erre kértem, hogy legalább egyet mondj. (Ami, ha teljesül, akkor sem érzem de facto-nak, de mindegy.)

A "de facto" azt jelenti, hogy ha ki kell adni egy Linux desktop alkalmazást, akkor melyik disztribúcióra készül el először, illetve melyikre készül el mindenképpen. Ez jelenleg az Ubuntu variáns és ha az elkészült, akkor lesz más disztribúcióra is csomag.

https://iotguru.cloud

Friss nincs, 4-5 éve olvastam utoljára, akkor 50% felett volt (Wikipedia stat alapján), vélhetően kevés dolog változott azóta, ami miatt Ubuntu felhasználók tömegei tértek volna át más disztribúcióra. Ez amúgy sejthető a fórumaktivitásból is, az Ubuntu kompromisszumos, de egyébként jól összerakott desktop rendszer. A distrowatch meg egyéb belterjes oldalak nyilván teljesen mást hoznak ki, de nem reprezentatív a felhasználói bázisuk...

https://iotguru.cloud

"A CentOS egzaktul szerver disztribúció" - Tényleg? Valamikor CentOS 6 elején kezdtem desktop célra használni, és valahogy nem vettem észre, hogy desktopra nem lenne jó :-) Ja, és az összerakottsága is jó - az, hogy x évig fix főverziókkal megy, az meg vagy előny, vagy hátrány - nekem előny volt, némely fejlesztőnek meg ordas maflás, hogy igen, az adott sw környezetben RHEL6 van, és az abban található eszközöket kéretik használni, mivel az általa -akkor épp- istenített Ubuntu verzióra adott környezetben senki nem adott volna olyan szintű támogatást és integrációt, mint ami a RHEL6-hoz alapból megvolt.

Én is kacérkodtam, hogy Win10 + WSL2, de a végeredmény az, hogy ugyanazon a vason a Linux stabilabb (!) és gyorsabb. Szeretem a Win UI-t, hogy nem kell szívni a tapipad driverekkel, hogy menjenek a sokujjas simogatások, de az agresszív frissítései és a borzalmas diszk teljesítmény zavarnak. KDE sokkal testre szabhatóbb. Az egyetlen, ami hiányzik, az a Windows Mail :) A Chrome és az IntelliJ pedig remekül mennek linuxon, az IntelliJ érezhetően fickósabb, mint ugyanezen a vason windózon. Androidra fordítás teljesítményben 2x-es szórzó van.

a borzalmas diszk teljesítmény zavarnak [...] Androidra fordítás teljesítményben 2x-es szórzó van

Adott mappára kikapcsolt víruskeresővel is? Mert én mértem többször is, ha ki volt kapcsolva a víruskereső, akkor nem volt számottevő különbség.

https://iotguru.cloud

Természetesen. Sőt, a keresés indexelései közül is ki szoktam venni a source foldereket. SSD, Windows 10 Pro mindig frissen (semmi Insider meg ilyesmi), csak C meghajtó van. Linuxon 1 db ext4 partíció, Kubuntu 20.04, semmi tweakelés. Korábban Win7-Kubuntu 18.04 is hasonló volt.

Kotlinban írt Android projektek pontosan 2x szorzóval mennek. Egyéb Java projektek maven-el kb 20-30% különbség (a compile), gradle-el kicsit több, inkább 30-50%.

Nemrég ismét Win alól dolgoztam egy nagyobb Java projekten (párhuzamosan kellett Visual Studio is, és mondtam már hogy amúgy jól elvagyok Win10-el), de zavart, hogy nem túl erős a gépem, és sokáig tart a build/tesztek. Utánaolvastam, és jó ötlet lett volna windózon külön NTFS-t csinálni mindenféle tweak-ekkel (pl. last access time kikapcs, ilyesmi), és állítólag jelentősen lehet javítani a sebességen. Mindenesetre a mostani Java projekten ugyanolyan build időket hoz a ThinkPad T480-asaom, mint egy windózos desktop i7 7700, Samsung 970Pro-val. A debug session-ök ráadásul nálam sokkal fürgébbek.

A világ legdrágább mintje.

Amit sikerült összedobni:

- installerből kivették a többi nyelvet

- hosts file-t kibővítették

- clamav

- új bootlogó

- új háttér

- néhány kirakott ikon

- /usr/local/djsza/config mappában van egy domain_blacklist nevű fájl, ami 102.2MB, 1millió581ezer354 db weboldal címét tartalmazza

Ezen felül takk ugyanaz mint a gyári 20-as mint. Valahol terjengett egy PDF róla hogy mennyibe fájt ezt a rendkívül összetett munkát összedobni de most hirtelenjében nem találom, ha megvan linkelem majd. Nekem 150 misi rémlik aminek a nagy része laptopok és egyéb eszközök beszerzése, illetve utazástámogatás és "szakmai tanácsadás".

 

Azé' csak megoldották hogy tudjanak az ingyenesből is lopni.

 

szerk:

Megvan a PDF. Rosszul emlékeztem, 2 milliárd 130 millió:

https://djnkft.hu/wp-content/uploads/2019/11/7.-K%C3%B6zbeszerz%C3%A9si…

Önmagában ezt az Alapcsomagos disztrót nem tartom rossznak, ettől sokkal rosszabb, politikai ihletésű disztrókat és szoftvereket is láttam már, amikre szintén félelmetes pénzeket eltapsoltak, de a végén még használhatatlan is lett. Pont azért, mert stock Mint, nem sokat tettek hozzá, így használható maradt, nem lett szétcseszve, webszűrés, clamav eltávolítható belőle könnyen. Bár akinek ez tetszik, annak is azt szoktam javasolni, hogy tegyen fel helyette stock, szélesebb támogatottságú Mintet inkább, azzal jobban jár.

Az viszont tényleg felháborító, hogy erre kiszórtak 2,13 milliárdot. Még 130 millió is nagyon sok lenne erre, sőt, a 13 milkát is sokallanám. Már az első tétel megüti a szemem, 17,5 millióért 20 laptop. Úristen, milyen gépek azok? Ultragaming, vagy Godworkstation, hogy 875k-s notikon nyomni? Azért a Mint hardverkövetelménye nem ilyen magas, az szinte fénysebességgel szalad egy olcsó SSD-s, régi, i5-i7-es használt Thinkpadon is, ami tized-huszad annyiba kerül. Meg ha tesztelték is ilyen high-end gépen, meg a dizájn része egy drágább, IPS-es workstation notin ment le, na de mindjárt 20-at venni? Ráadásul egy olyan kft-be, ahol már eleve tuti volt laptopjuk? Meg egy éves utazásra 60 millió? Hova, Bahamákra, 100×, oda-vissza? 50 milcsiért képzések nyomon követése? Tehát nem is a képzés, hanem csak nyomon követés, azt mondja neki. Hihetetlen, hogy nem kéri őket számon senki, és komoly arccal ezt így közzéteszik. Ezt kár is volt így elszámolni, elég lett volna annyi, hogy ez is el lett korruptkodva, ezt kapjátok ki.

Bár szerintem ez egy nagyobb projektnek indulhatott, amiben egy saját OS-t akartak először fejleszteni, de ment vele 3 évig a kínlódás, nem tudtak elfogadható eredményt felmutatni, a kereket nem tudták újra feltalálni, így a végén valaki mentő ötletként bedobta, hogy akkor az utolsó percben átskineznek egy Mint Cinnamont, és majd a laikus politikai vezetés meg az átlag szavazó nem veszi észre, hiszen ha az ő logójuk van kitéve rá, akkor mindenki elhiszi, hogy a komplett cuccot saját maguk írták, és senki nem fog licencdoksikat bújni, meg csomagokat elemezni. Az a néhány linuxos, aki meg ráismer a Mintre, az meg egy szűk réteg, és senki nem fog nekik hinni, mert lúzer kockák. A gondolatmenet valami ilyesmi lehetett, amivel bemagyarázták maguknak, hogy akkor ez még okés lesz, elszámolható rá ennyi pénz.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( nexudes v | 2021. 05. 03., h – 14:04 )

OpenSuse-t használtam vagy 2006-2012 között főleg KDE és XFCE.  Kimaradt pár év melók miatt majd most újra kicsit aktívabban használok linuxot desktopon is. Suse-ra akartam visszaállni, de valahogy 2016 körül már nem volt olyan mint régen 1-2 évig kipróbáltam több disztrót, Ubuntu-t eleve nem kedveltem mert tól sok nyűg volt vele 2017-18 körül.
így lett a Manjaro...
Hátrányok:
nem fogsz tudni játszani win-es játékokkal, optimust belőni szinte lehetetlen küldetés.
sokszor kerül 1-1 elterjedt hardver egy adott kernelnél fekete listára.
Minden windows-os dolgot felejts el. Wine ahogy irtad megoldás, de nekem sokszor összeakadt én inkább elengedtem.
Első telepítés modern hardveren az UEFI miatt lehet picit nehézkes, pld nekem volt olyan hogy 4.re sikerült jól belőnöm, a particiókat (pedig szól, csak hát ki olvas figyelmesen utána)
Előnyök:
K*rvára nincs nyomkövetés
Normálisabb notebook-on ELiteook, Zbook simán megy minden egyéb funkció pld képernyő hang szabályozás...
lehetőség szerint mindent megtalálsz a csomagközpontban.
Piszok jó a WIKI bármit megoldhatsz belőle és nincs tele sallanggal.

Opensuse
YAST egy álom linux beállításra.

1-2 fontos tanács, tudd elengedni a windows-os megszokásokat.

Ha vmi doksit nem találsz meg ARCH-ra akkor bátran nézd a Manjaro WIKI-t kölcsönösen jól használható keresztbe.
Jó választás az arch.

Köszi szépen, jó tipp a Manjaros doksi. :) Egyébként az arch-os wikin eddig mindent megtaláltam, egy furcsaságba futottam bele:

Ha megváltoztatom a userem jelszavát, akkor a Chromium nem működik, nem tölti le az oldalakat. :) De majd megnézem, hogy ezt mi okozza.

Az Arch linux nagyon tetszik amúgy.

Köszönöm

( eff | 2021. 05. 03., h – 16:42 )

Szerkesztve: 2021. 05. 03., h – 16:46

Elso korben: https://distrotest.net/index.php

Nezz szet, probalgasd ki, es utana valassz egyet, amit mondjuk liveCD-n is kiprobalsz egy darabig. Ha nem tetszik, johet a kovetkezo. Az, hogy desktop gep + fejlesztoi gep, az nem sokat segit :)

Masodsorban par szemelyes velemeny:
Ubuntu:

  • Unity-t mar ok is elengedtek, visszatertek Gnome 3-hoz. Gnome 3 viszont szinten egy erosen megoszto desktop, szoval en elso korben megneznem, tetszik-e (lasd 1. pont). Ha nem, meg mindig hasnzalhatod masik Desktoppal
  • Ami nekem nem szimpatikus Ubuntu vonalon, az az erosen windowsos irany (autoupdater, software center, inditsd ujra a gepet, stb.). Windowst is emiatt engedtem el, sokszor tobb akadalyba futottam a sok kenyelmi "feature" miatt, mint amennyit hajlando voltam elviselni.
  • ha valamibol tenyleg nagyon friss kell, es nem valami nagyon egzotikus software, akkor valoszinuleg lesz hozza PPA (Personal Package Archive)

Debian:

  • mondhatjuk, hogy nem bleeding edge, de ha valamibol nagyon frisset szeretnel, azert altalaban vannak backport repositoryk hozza

Gentoo:

  • ez mar a nagyon beelding edge kategoria, valamint romma optimalizalt kodot lehet forditani a sajat izlesedre, csereben valoszinuleg eleg sokat kell simogatni

Arch/Manjaro:

  • szerintem nagyjabol az aranykozeput a bleeding edge, es az atomstabil kozott, kb ugy kepzeld el, mint egy ubuntu telepakolva PPA-kkal, es mindenfele backport repositorykkal. Az ido 99%-ban nekem stabil, ha vlaami friss szoftvert akarok feltenni, nem nagyon kell vadaszgatnom, hogy honnan tudom feltelepiteni, vagy a sima repositoryk-ban, vagy az AUR-ban jo esellyel megtalalom, es altalaban tobb verziot is (binary, ami altalaban stable release-bol keszul, vagy git, ami meg kb. nightly).

Fedora/OpenSUSE/egyebek:

Ezekkel nagyon nem foglalkoztam az elmult par evben, igy nem tudok velemenyt nyilvanitani rola.

 

Ezek a distro sajatossagok, es akkor ettol reszben kulonbozik a DE (Desktop Environment):

Itt megint mindenki fog mindent IS mondani :)

Majdnem mindegyik distronak van spinje majdnem mindegyik DE-vel ([KXL ]ubuntu, https://spins.fedoraproject.org/ , Manjaro editions, stb.) :)

Szemelyes velemenyek:

  • Gnome 3: szep-szep, de nem tudom a konfiguralhatosagot mennyire sikerult rendbeszedniuk (Alt+Shift+jobbkatt adott elemen, es hasonlo egzotikus eldugott konfig opciok, amit mashogy nem tudsz elohozni).
  • KDE: nekem bejott volna, csak rosszul viselte a hulladekul megirt electron appokat, es megduplazta az eroforras felhasznalasukat (nem volt kedvem debuggolni, igy elengedtem).
  • i3/sway: ugy nevezett tiling Window Manager, nem egerhez terveztek :). Ez nalam ott esett el, hogy ceges kommunikaciora Slack-et hasznalunk, es 2-3 atmeretezes utan kirohadt, rosszul viselte a tilingWM mukodeset.
  • OpenBox: egeszen minimalista Window Manager / DE (pl LXDE/LXQT is ezen fut meg mindig talan). Jelenleg ezt hasznalom. Regi, Xorg, es nem Wayland, de stabil, nem ker sokat, es az electron appok, meg a Slack is mukodik benne "normalisan".
  • XFCE: nagyon regen hasznaltam utoljara, nem rossz, de valahogy sosem fogott meg
  • Enlightenment: csilli-villi, ligthweight, viszont a default halozatmanagere elegge zavaro volt amikor utoljara probaltam, az nm-applet-et viszont nem tudta stabilan megjeleniteni. (OpenVPN)
  • Budgie, MATE, Cinnamon: Ezek mind Gnome2/3 alapu desktopok, amik nem akartak elmenni a Gnome3-as iranyba. Budgie-t es Cinnamont hasznaltam, egeszen baratsagosak, de nem tudom most milyenek.

 

ui: en szeretem a minimalista desktopot, szoval majdnem mindig visszajutottam a Crunchbang/Archbang/BunsenLabs distrokhoz :)

( Nyizsa v | 2021. 05. 03., h – 20:15 )

Úgy látom, már döntöttél, de azért leírom, hátha másnak hasznos lesz: a Debian Stable esetében tényleg ne számíts a legújabb csomagokra, de a Testing elég gyakran frissül, mondhatni rolling release.

Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

Én Debian-t használok desktopon és elégedett vagyok, főleg a sebesség/stabilitás miatt. (Pl. A Fedora 34 nekem pár óra alatt teledobta a hibajelentőt mindenféle hibával)

Amúgy én a Bullseye-t (Debian 11 RC1) raktam fel, ami most már az RC freeze státuszban van. Van 1-2 bug amit még javítani kell a final release-hez, de én nem találkoztam egyelőre semmivel sem ami engem érintene. Messze stabilabb mint a *buntu/Fedora disztibúciók, és ebben még frissek a csomagok is.

Nekem nincs kedvem szívni, emiatt esett a választásom a Debian-ra. Egyes fontos csomagok meg akár a Flatpak-kal is frissen tarthatók.

Nem tudom, mit csinálnak néhányan a Fedorával, mi kell ahhoz, hogy ne működjön stabilan. Mindig meglepődve olvasom az ilyen riportokat. Red Hat 8.2 óta használok Fedorát - már ha élhetek ezzel a képzavarral -, tehát 2001 óta. Munkára, desktop célokra egyaránt jó, sokszor nem várom meg a hivatalos release-t, hanem hamarabb frissítek, nincs vele gondom.

Egy-két idegesítő bug volt, ez jellemzően video driver probléma, legutóbb a nouveau, korábban az intel, de ez kernel bug, aligha kerüli ki a többi disztribúció. Hacsak úgy nem, hogy nagyon régi long term support kernelt használ.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Egész konkrétan még gyakorlatilag semmit sem csináltam vele. Telepítés után update, újraindítás.

Majd kiírta, hogy a gjs összeomlott, aztán az evolution-data-server is, úgy hogy még az Evolution-t be sem állítottam. Aztán még ez folytatódott egy darabig.

A KDE-s változat nálam egy fokkal jobb, de ott is volt egy-két ilyen hiba, meg ott néha furán rendereli a dolgokat (Xorg alatt is nem csak Wayland-nél).

Meglehet. De ugye az alaprendszer, amit akár egy kezdő user feltelepít az a Fedora Workstartion Gnome-mal. És az első pár óra tapasztalata már ilyen-olyan összeomlás az nem egy jó belépő. Debian-nal soha nem volt ilyen tapasztalatom, cserébe mondjuk nem is cutting edge. :)

( leviske | 2021. 05. 04., k – 13:42 )

Mondjuk a gyors újrarakásban az openSUSE-nak nincs párja. Telepítés közben a YaST-ban bejelölöd, hogy milyen csomagokat szedjen le még és majdcsak egy belakott rendszert kapsz mire visszalépsz a géphez.

( uid_18128 | 2021. 05. 04., k – 13:55 )

Amennyiben új és erős gépet használsz, akkor mindenképpen egy MX linux AHS kiadás:

MX-19.4.1_x64 “ahs”, an “Advanced Hardware Support” release for very recent hardware, with 5.10 kernel and newer graphics drivers and firmware. 64 bit only. Works for all users, but especially if you use AMD Ryzen, AMD Radeon RX graphics, or 9th/10th/11th generation Intel hardware.

https://mxlinux.org/download-links/

Szerintem ezek nem fontos kérdések. Valójában a disztribúciók között nincs nagy különbség. Tudom, sarkos, valamint féligazság.

Ugyanaz a kernel, ugyanaz a userspace software bázis. Ami különbözik, az a csomagkezelés, de szerintem már-már teljesen mindegy, hogy pacman, dnf, apt, vagy alacsonyabb szinten rpm, dpkg a kiadott parancs. Ott a manpage, el kell olvasni a paraméterezésüket. Aztán különbözhet még az, hogy régóta bevált verziót használnak, vagy mindenből frisset, bleeding edge az egész. Talán még a rolling release, vagy upgrade a különbség, de én ebben sem látok valós differenciát. Fedora nem rolling, de folyamatosan frissül release-en belül, a release-ek közti frissítés ehhez képest alig más.

Lemarad még valami?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Lemarad még valami?

Talán az, ami miatt a haladó(bb) felhasználó azt mondja, hogy mindez csak "a jéghegy csúcsa".

1) Legalább ennyire fontos, hogy milyen stabil fejlesztői közösség és stabil(nak látszó) cég/egyesület áll az adott disztribúció mögött, magyarul hogy számíthatok-e rá, hogy 1, 2, x év múlva is létezni fog, s addig is stabilan szinten tartják a fejlesztéseket, hibajavításokat.

2) Milyen a csomagválaszték és repo kínálat, mennyire könnyű csomagokon kisebb-nagyobb hegesztéseket, javításokat elvégezni, újrafordítani.

Nekem a föntiek miatt jött be a Redhat-Centos-Fedora (és származékai) ökoszisztéma, hogy kicsit nagyzolva fogalmazzak, s "ragadtam itt" a Redhat 5 óta.

Mondhatnám úgy is, hogy a föntiektől eltekintve tök mindegy volna, hogy melyik KDE-t is tartalmazó disztribúciót futtatom.

( dyra | 2021. 05. 05., sze – 10:49 )

Szerkesztve: 2021. 05. 05., sze – 10:53

Lubuntu!

  • LXDE nagyon letisztul kis erőforrásigény.
  • Ubuntu alapokon hál isten nagyon támogatott sok segítség érhető el hozzá. 

Amikor bejött az UNITY vagy mi és nem bírtam megszokni váltottam 2012 után vagy környékén már nem emlékszem. Nem bántam meg.

A laptopom is egy elég brutál kis vas meg a PC is. Gdrive is belőve Dropbox is. SNAP , FLATPAK hiba nélkül dolgzik, vágólapkezelő, képmetsző, többet is probáltam szinte mind jól megy (most épp copyq és ksnip). Redshit kékfényszürés sima liba több monitor kezelés se gond neki. Szóval egy nagyon pengén használható kis rendszert kapsz minimális rendszerigénnyel. Fürge, támogatott szóvalpenge.

UI: Game streemen mint az álom. Legalábbis a Civilization 6 én azt tolom. De a klasszikus játékok is mind mennek gond nélkül még az Arcade szimulátorosok is. 

Pendrive is tök inteligensen van megoldva a PCmanFM-be. Szóval nem képzett userek is értik mikor lehet kivenni.

( hop1 v | 2025. 01. 05., v – 19:01 )

Sziasztok!

Megfrissíteném ezt a topicot. Kb. kilenc éve, több mint 10év linux után külső okokból kénytelen voltam visszaállni windows-ra. Akkor pár évig UHU-t, majd Ubuntut használtam, ami azért már 2015-16-ban elég nyűgös volt(most nem tudom). Egy ideje godolkozom, hogy újra linux legyen az itthoni gépen. Nem igazán akarom a P50-t lecserélni, csak azért, mert a proci "nemtámogattottá" válik, illetvemegszünt a winows használat kényszere is :). Szóval a kérdés a topic címe, csak 2025-ös frissítéssel. Mire használom itthon? Hát nézzük:

  • Internet: Most chrome, linuxon anno firefox volt. Mindkettő bármelyik disztrón elérhető.
  • Iroda: Libreoffice/google docs. Ez is OK mindenhol
  • Képkezelés/szerkesztés: Darktable/Gimp/Inkscape
  • Video: VLC, Davinci Resolve, OBS Studio. Mind van linux alatt
  • Programozás: Arduino IDE, Lazarus, Visual Studio Code. Mind van linux alatt
  • 3D nyomtatás: Solid Edge, Cura. Solid Edge nincs, alternativa is korlátozott, de ahogy néztem amire kell nekem a FreeCAD 1.0 jó lehet (csak hobbi már)
  • Elektronika: KiCAD. Van
  • Autódiagnosztika: Multiecuscan. Ez nincs, és alternatívát sem tudok.
  • Egyéb: Smath. OK. 
  • A hardver: Thinkpad P50. Illetve 3DConnexion Spacemouse, ami exotikus lehet.

Anno azért váltottam win2000-ről linuxra, hogy ne kelljen oprendszert reszelni a gép előtt töltött idő 75%-ban. Aztán vissza win10-re mert egyetem miatt kellett és nem volt értelme a két oprendszernek. a mostani megfontolás okát fentebb írtam.

Ezek alapján olyan disztrót keresek, ami kellően stabil, a csomagok viszonylag gyorsan frissülnek (debian stableban még valami 0.20-as freecad van, ami olyan 2,5 éves). Illetve a fent felsorolt dolgokra alkalmas lehet. (Ha a hiányzókra tud valaki alternatívá(ka)t, jöhetnek)

Köszönöm! :)

Ha legfrissebb, akkor Arch, rolling release-nél nehéz frissebbet találni. Ott az lehet a probléma, hogy talán a neked kellő programok nem mindegyike érhető el core vagy az extra tárolókban (de egy gyors keresés alapján a nagy többség megvan), az AUR meg kicsit bonyolultabb. És - lásd a párhuzamosan futó Arch topikot - több a kézi konfiguráció, nincsenek a maintenerek által előre belőtt defaultok.

Telepítésnél több odafigyelés és kézi beállítás kell, mint a 'barátságosabb' disztribúcióknál. Ha ez nem tetszik, bármi mással is próbálkozhatsz, ubuntu, fedora, mint (a debiant meg kilőtted, különben írtam volna, de ott a release ciklus miatt valóban régebbiek a cuccok).

Néztem az Arch-ot, igaz csak futólag. Igazából attól tartok, hogy az végtelen reszelgetés lesz, amit szeretnék elkerülni. Az, hogy parancssort kell használni, és nem árt az értő olvasás képességének megléte, az nem okozna gondot :) 

A kérést azért tettem fel, mer az ubuntu a végefelé amikor használtam már eléggé rapszodikus dolgokat tudott művelni. Frissítések után nem nagyon volt olyan, hogy ne csesszenek el valmit, amit a következő javított (addigra általában megoldotta az ember magának 5-6 öra időráfordítással) de jött 3 másik bug. Szóval ezt szeretném elkerülni, úgy, hogy azért nem 2-4 éves szoftververziókat akarok használni.

Desktopnak az Arch után én kipróbáltam a Fedora-t is, és szerintem a 38-as verzió óta használom. Meg vagyok vele elégedve, de kacsintgatok másik disztró fele is, akár újra az Arch linux fele.

Szerintem mindegyik hasonlóan jó, ha valami nevesebb disztrót választasz.

A kölök gépén kipróbáltuk a Pop-OS-t is. Az is tök jó.

Arch van a gépen, elég régóta használom. Az elmúlt 5 évből nem emlékszem hogy bármi miatt reszelnem kellett volna. Pedig közben belakott xfce4-et cseréltem KDE-re.

A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt. / Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!! / Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. /  "Az udvariasság olyan, mint a nulla a számtanban. Egymagában mit sem jelent, de sokat változtat azon, amihez hozzátesszük." - Freya Stark 1893 - 1993

Komolyabb reszelgetés akkor volt, amikor átment a rendszer systemd-re. Arra viszont adtak elég részletes leírást.

Telepítést leírás alapján kell csinálni, az tényleg reszelgetés - egyszer. Ha új alkalmazást teszel fel, azt be kell állítani - jellemzően egyszer, de természetesen ha az alkalmazás upstreamje jelentősen változik valamiért, akkor természetesen utána kell menni a konfiggal is, de ez nem az Archtól függ, hanem az adott alkalmazástól.

Ja, olyan komoly váltás nem várható már. A legutóbbi időkben, ami nagy váltás volt, de nem annyira nagy horderejű, az a Pipewire, Wireplumber meg a dbusbroker behozása, de ezek nagyon kevés felhasználónál okoztak problémát.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Archot egyszer felraktam, azota nem kellett reszelnem semmit rajta. Igaz nem is cseszegettem csak ugy jatszasibol, mert munkara kell es nem wannabe hackerkiddie-skedni :D

A mainstream kereskedelmi termekek altalaban vagy sajat Linux-ot csinalnak a szarjaik ala, vagy fogjak az Arch-ot es kesz. Mert stabil. Ha nem reszelgeted mercsakmerne :D

Attól, hogy a disztro tárolójában nem érhető el friss verziója egy programnak, még nem jelenti azt, hogy le kell mondanod róla. Én anno Ubuntu-t használtam fejlesztéshez, amihez pl. a Docker külső tárolóból ment fel, míg az IntelliJ IDEA Snap csomag formájában ment fel. Ez utóbbi a fentebb említett AppImage vagy Flatpak alternatívája. Ezek az opciók a legtöbb disztro esetén elérhető alternatívák.

Igazából ezekre bármilyen disztrót használhatsz. Csak ne ragadj le megint egy olyan kevés fejlesztős disztrónál, ami túl ritkán frissül (UHU, de pl. az Elementary is hasonló, nagyon ritkán jön ki új főverzió). A distrowatch top 25-ből bármilyen Linuxot választhatsz, plusz Arch és Arco, de a Void, Artix, Devuan, Gentoo-t akkor ajánlom csak, ha visszaszoktál már tartósan, és van kedved küzdeni. Amiket soroltál, bármelyik modern disztrón megy, egyedül az autódiagnosztikára passz, ahhoz semennyire se értek. A Spacemouse-ra azt írja a gyártó oldala, hogy Linux alatt támogatott.

Ha a friss verziók fontosak, akkor leginkább Arch-ot ajánlom, nem nehéz már telepíteni, mióta van archinstall, de akár Arco, Endevour formájában is telepítheted. Amit még nem ajánlok, ezek a speciális immutable disztrók, azok csak kísérletezni jók, vagy célfeladatra, nem napi, fullos desktop használatra, mikor fel kell telepíts egy rakat dolgot. Mára már a Debian sincs annyira lemaradva verziókkal, mint évekkel ezelőtt megszokott volt, meg ha valamelyik szoftver le is van rajta maradva, akkor ott van az opció, hogy az újabb verziót univerzális portable vagy konténerizált csomagformában szerzed be, Appimage vagy Flatpak, a Snap-ot nem ajánlom, csak végszükség esetén.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Alapvetően egyetértek a fentiekkel, de azért pár dolgot helyesbítenék.

Amit még nem ajánlok, ezek a speciális immutable disztrók, azok csak kísérletezni jók, vagy célfeladatra, nem napi, fullos desktop használatra, mikor fel kell telepíts egy rakat dolgot.

Én speciel a NixOS-t használom, fullos desktop használatra. Nagyon könnyen tudok rakat dolgokat telepíteni. Ráadásul könnyű ideiglenesen is felrakni egy-egy teszt erejéig dolgokat. Az alap filozófia megtanulása az jelenthet problémát, tehát elég magas a belépési küszöb, de utána már sok feladat nincs a frissítéssekkel és az új dolgok felrakásával.

ott van az opció, hogy az újabb verziót univerzális portable vagy konténerizált csomagformában szerzed be, Appimage vagy Flatpak, a Snap-ot nem ajánlom, csak végszükség esetén.

Ide kívánkozik a Nix csomagkezelő is, hiszen abban található a legtöbb csomag (120.000).

Úgy látom, a 3DConnexion ad linuxos támogatást az eszközeihez:

https://3dconnexion.com/dk/drivers/

Nekem sok disztró kipróbálása után a Linux Mint az, mi bevált. Problémamentes tizenvalahány éve, a frissítések sem borították meg sosem. Az MX Linux is jó kis disztró, de volt már, hogy sikerült úgy frissítenie, hogy utána nem bootolt. Ugyanazon a gépen a Mint hiba nélkül megy.

( dejo v | 2025. 01. 06., h – 09:16 )

Szerkesztve: 2025. 01. 06., h – 09:20

Szerintem tedd fel a Fedora aktuális desktop verzióját és egy hónap mulva írj róla egy kis beszámolót!
Már előre látom, hogy azon fogsz bosszankodni miért nem próbáltad ki hamarabb. :)
Én kb. 3-4 éve éltem ezt meg.
Ha fejlesztesz is, akkor ott rendelkezésre állnak a legújabb eszközök és a kernel is friss.
A stabilitással soha nem volt gondom.

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Ez nagyon +1.

Sokan nem szeretik, meg nem szeretik a Redhat-ot sem, de ez egyszerűen csak működik, és minden oké vele. Ha hiba is volt, egy nagyobb frissítés után (egyszer kernel frissítés után elromlott a bluetooth), az max 1-2 napig tartott csak, amíg élesig végigment a javítás. De mire én észrevettem már fent volt a tesztelhető verzió, amit rögtön fel tudtam tenni. (az issue kezelőjükbe le volt írva, hogy lehet tesztelni)

Nvidia driver frissítéssel kellett szórakozni, de szerintem az nem a Fedora hibája. Most amúgy az is stabilan működik.

egyszer kernel frissítés után elromlott a bluetooth

Valami dereng, jeleztem a fejlesztőknek, sőt, saját gépemen kidebugoltam és javítottam is, bár lehet, hogy wifi volt, már nem emlékszem. Más volt a firmware neve, mint amit a kernel le akart tölteni a hardware-nek, egy symlinkkel megoldottam. Erre azt írták, nem nyúlnak bele a linux-firmware csomagba, majd javították a mainline kernelben alig néhány napon belül.

De nagyon ritkán van efféle hiba Fedorában, nekem működik munkahelyen is, otthon is.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( talisker | 2025. 01. 06., h – 16:44 )

Próbáld ki a Fedora-t.

Van hozzá Live ISO is, amire csak rá kell boot-olni és használhatod. Ki lehet próbálni, aztán ha tetszik onnan installálhatod is.
Én 2003 óta használom, Fedora Core 1 volt az első. Azóta otthoni gépemen csak ez fut (virtualizálva mellette persze más is).
Desktop felhasználásra kiváló szerintem (nálam a Workstation verzió fut). Elég friss, és a verzió upgrade-ek is simán mennek.
Eleinte félévente jött ki új release, mostanában inkább 3/4 év. Amint kijön egy új verzió, a kettővel előtte lévő 1 hónap múltán deprecated lesz, nem frissül. Szóval az aktuális, meg a -1 verzió kap folyamatos frissítést. Mint mondtam, a verzió upgrade-ek is gördülékenyek. Egy régi kollégának 38-ról upgrade-eltem 41-re, simán ment.
Régebben (úgy 25-ig kb) nem bíztam ebben és külön új root particióra installáltam mindig az újat, de aztán belustultam és nem bántam meg. A hivatalos Fedora repókban csak és kizárólag open szoftverek vannak. Zárt kódú szoftvereket egyéb (egyébként támogatott) repókból lehet felpakolni.

Kb 2010-óta a melós gépeimen is ez volt/van meg lesz :D
Mondjuk nálunk a cégnél is linux az alap platform, de nincs disztró követelmény. Egyre többen Fedora-t használnak, mások Ubuntut, vagy SuSE-t. Ezek bármelyike jó lehet neked. (Melóban alapvetően irodai cuccokat használunk, meg fő profilként full-stack fejlesztés. (C/C++, JavaEE, Angular)), devops, integráció.

Desktopon a Fedora alapból GNOME desktoppal jön (lehet KDE-t is felrakni, nekem nem igazán jött be. Ennek ellenére a GNOME alól is használok pár KDE appot. Simán elél egymás mellett a GNOME meg a KDE-s rendszer libraryk.)
Ubuntu szintén GNOME-mal jön, a SuSE KDE-s alapból.
Igazándiból személyes preferencia, hogy kinek melyik jön be jobban.

Talisker Single Malt Scotch Whisky aged 10 years - o.k. Yamazaki is playing as well :)

Eleinte félévente jött ki új release, mostanában inkább 3/4 év

Hol? :) Direkt megnéztem, a 26  (az 2017 tavasz), ami 231 napra jött, a legtöbb 182 vagy 189 napra jött (az ugye a B terv, ha csúsznak egy hetet), illetve a 189 néhány ezek utáni rövidített kiadás (pl a 38 154 napja gondolom azért van, mert az előtte három csúszott mind 189-re). Egyedül a 39 jött 189-nél több, 203 nap alatt. Egyébként korábban is ritka volt a csúszás, volt még 2x 231, az elején néhány ilyen 215-220, de ezek is még messze vannak a 9 hónaptól :) De három-negyed összesen 2x volt: az 5 (2005-ben) jött ki 280-napra, illetve a 21 2014-ben 357 napra.

Én egyébként kb a 25 óta használom elég nagy megelégedéssel. Cégnél elég sokan ubiznak, meg termékek alatt is az van, szubjektív szerintem szarabb.

https://distrowatch.com/table.php?distribution=fedora

Hát nekem érzésre így jött le, de qrvára összefolyik már. Most, hogy átnéztem, túlnyomó részt tényleg megvolt a két release évente. Általában tavasz+ősz. Volt, hogy 3 is volt.

Talisker Single Malt Scotch Whisky aged 10 years - o.k. Yamazaki is playing as well :)

( denton | 2025. 01. 06., h – 17:55 )

Pontosan ezért váltottam én is windows-ról. Próbáltam Ubuntut, de nagyon nem volt kényelmes, ráadásul 2x is úgy jártam, hogy befosott az egész rendszer és telepíthettem újra.

Fedora-t próbáltam ki utána. Több mint 1 éve fejlesztek meg üzemeltetek róla. Kevés esetben kellett csak windowsos cucc, arra meg elég volt a wine. Én Fedorat-t javaslom.

Ezenkívül nem tudom, hogy a többi distre mennyire igaz az amit most csináltam:

Elküldtem az Acer aspire laptopomat garira, így lementettem minden particiót img-be és felhúztam az egészet egy az egyben a régebbi Lenovo ideapad-omra. 1-2 apró esettől eltekintve úgy futott mintha mindig azon a gépen lettem volna.

 

Megjegyzem, van mellette egy komolyabb laptopom amin gyárilag win11 van és játékra azt használom.

Ja, de a windowson nem ugy mukszik, mint a linuxon, hogy csak ki-be tolt modulokat amire szuksege van, mert a hardware megvaltozott alatta. Illetve lehet a win11 tudja, fogalmam sincs soha eletemben nem hasznaltam windowst csak masokat neztem mindig ahogy anyaznak es izzadnak :D

Szoval ha low level block copy-t csinalsz, akkor azt mindegyik linux es gep tudni fogja kiveve ha valami nagyon friss es ropogos hardware van egy uj gepben es nincs driver modul hozza a kernelben. Azt irtad hogy nem tudod melyik masik linux distro tudta volna. Erre a valasz hogy kb. mindegyik :D (persze ha kezzel molyoltad a rendszert es mondjuk nincsenek modulok, vagy a modules.conf-ban letiltottal direktben mindent csak azt engeded ami neked kell, akkor nem, de akkor Fedoran sem ment volna)

Ú, ezért irigyellek. Jól tetted, sok felesleges hülyeséget megúsztál, amivel nem kellett idegesíteni magad. Nekem is ez a bajom a Linuxszal, túl későn álltam át, kb. 11 éve, és előtte feleslegesen elpocsékoltam 2 évtizedet Windowsra, így visszanézve semmi értelme nem volt.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Sajnos nem mindenhol én mondom meg, hogy mit használok. így van ahol Windowst kell használnom.

Én már annak is örülnék, ha otthonról sikerülne száműznöm mindenhonnan, de a kölkök gépén még az fut a játékok miatt. (nem, nem jó mindegyikhez a linux, de ez nem a linux hibája. :))

Nekem is volt ilyen, évekkel ezelőtt, még túlélt Intel vs. AMD gépváltást is, de ez nem volt garantált, mázli kérdése. Volt, hogy a hardver alig változott, inteles gépből kicsit újabb intelesbe áttéve meg befeküdt, kékhalálos képernyő, nem bootolt rendesen, újra akarta aktiváltatni magát, stb.. Később Windows 10-nél is volt, hogy inteles laptopról származó telepítés simán ment áttéve az SSD-t AMD Ryzen gépbe, jó, a driverek fele nem működött, meg újakat kellett keresni, de nem kellett újratelepíteni.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

De ez nem Linux vs Linux kérdés, hanem Windows vs. Linux. Sok évvel ezelőtt simán cseréltem vasat Linux alatt, áttettem a merevlemezt a tök új gépre , boot, sima ügy. Az sokkal régebben volt, hogy emiatt új kernel kellett volna.

Az meg, hogy nem fizikailag teszed át a lemezt, hanem .img-n át, gyakorlatilag mindegy.

Linux alatt ez mindig is sima volt. Van néhány kivétel azért, ha pl. nagyon Nvidiára drótozott rendszert raksz át olyan gépbe, amiben más GPU van, akkor is futhat, de a grafikus felület nem működhet, ahhoz mókolni kellhet. Meg ha mondjuk egy régi telepítést átteszel egy nagyon új hardverbe, amihez sokkal újabb kernel, Mesa, stb. kéne, bár ilyenkor is bootolni fog, de grafikus felülettel, hardveres gyorsítással, stb. lehetnek problémák.

Ez egyébként nem a Linux érdeme, hogy ebben technológiailag jobb lenne. Ugyanezt a MS is meg tudná csinálni a Windowszal, de szándékosan letiltják, meg újraaktíválós, stb. mókát gurítanak be, hogy vegyél inkább egy új Windows példányt a másik gépre, ne a meglévő telepítéseket hurcolásszad a gépek között, mert abból nem lesz plusz bevételük. A Linux disztróknak viszont nincs érdeke semmit eladni, így nincsenek begörgetve a user elé ezek az akadályok.

Bár azért a Linux sem problémátlan, volt egy Intel Core 2. genes laptopra feltelepített Arch rendszer, amit átklónoztam egy olyan gépre, ami 3. genes volt már, és korai bootkor besírt, hogy Cannot load crc32 driver. Arch Live iso alól fel kellett tenni valami intel-crc32 csomagot, meg új initramfs-t generálni chroot környezetben az mkinitcpio -p linux paranccsal, utána már bootolt a rendszer. Más minden rendben volt, futott a X.org a rá telepített Openbox-szal, mert épp úgy Intel iGPI-ról költözött a rendszer Intel iGPU-ra, meg mindkét gépben épp úgy Intel SATA vezérlő, Intel WiFi n-es kártya, stb. Nyilván hálózatot kicsit át kellett hegeszteni, mert a régi gépen wlp2s0 volt a Wi-Fi eszköz, az újon meg wlp3s0, meg a /etc/hostname-ben is át kellett szerkeszteni a host nevet, hogy ne legyen névütközés a LAN-on, de az egész nem igényelt túl nagy munkát, csak nem volt olyan zökkenőmentes, mint amilyennek ideális esetben lennie kellett volna.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

A 'mindig is sima' résszel erősen vitatkoznék, igaz, egy másik topicban vagy másik hozzászólásodban említetted, hogy mikor kezdtél Linuxozni. Nos, valamikor 2000 tájékán volt szerencsém egy Compaq serverre telepíteni Debiant, több menet volt, mire leforgattuk a megfelelő modulokat a kernelhez, hogy a cciss vagy milyen SCSI vezérlőt felismerje, és végre lássuk a hard disket :D

Másik játék a netbook időszakban a frissen kijött Asus 1201 (ha jól emlékszem a típusra), de az viszonylag sima ügy volt (túl új volt még a hardver, de unstable ágból lehetett forgatni hozzá olyan kernelt, amivel már majdnem jó volt. Ha jól rémlik, ACPI környékén csuklott.

Ha file-osan másolod, akkor is menni fog. :) Jó, ésszel kell csinálni, nyilván a virtuális fs-eket, RAM-disket nem kell, tulajdonost, jogokat kell, illetve a végén boot-olhatóvá kell tenni, az új hardware miatt valószínű, hogy új initrd-t kell csinálni dracut-tal. Meg persze selinux relabeling.

Ezzel a módszerrel telepített filerendszert át lehet rakni akár más disk layout-ra is. Értelemszerűen nem a futó oprendszert másoljuk, hanem pendrive-ról boot-olt live-ról.

rsync -avxHASX

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"befosott az egész rendszer és telepíthettem újra"

Mint Átlagjúzer Béla...

Egyszer láttam nagyon magába fordult Linuxot úgy, hogy nem igazán volt értelme kivakarni a ... szóval az összeomlásból, de ott a bithibás RAM és a reboot során elindult fsck nyírta ki a fájlok egy jelentős részét...  Oké, 1993-'94 meg a 0.93-as kernel, mint kezdet nem tegnap volt...

Lehet én vagyok különc, de otthoni desktop rendszeren rohadtul nem akarok szórakozni random befosások utáni helyreállításokkal.

Ubuntuval 2x is így jártam, Fedora pedig több mint 1 éve ment gond nélkül. Ennyi. Az nem érdekel, hogy millió más embernek 10 éve megy a gépében ugyanaz a rendszer. nekem nem jött be. Ez egy szubjektív vélemény, mint a legtöbb komment.

Többszáz gép, illetve VM napi üzemeltetése mellett egyszer-egyszer befigyelt a frissítés során a hely elfogyása a /var alatt vagy épp 20.04-22.04 váltásnál a /boot alatt, de ezeket lehet kezelni - nem bootolni re agyatlanul a frissítés után, hanem megnézni, hogy rendben lefutott-e a frissítés, és ha nem, akkor rendberakni, ami elhasalt. Ennél komolyabb bzmg akkor volt, amikor kolléga félig sikeres frissítés után nyomott egy reboot-ot, de ott sem volt nagy truváj helyrerakni a boot-ot. Más nagyon elborulásra mondom csak olyanra emlékszem, amikor RAM hiba, reboot, és az fsck agyonvágta a fájlrendszert... (Jó, a rm -rf ${fo}/* egy cronból futó scriptben ahol a foo be volt állítva, de a fo nem, az más kérdés - ott mondjuk egyértelműen a reinstall volt az egyedüli opció...)