Egyrészt bocsánat, mert nem *nix környezetről lesz szó.
Másrészt hogy kerül a hangkártyához CPU? ;) Mindjárt kiderül!.
16 éven át használtam nagy megelégedéssel egy M-Audio Firewire Audiophile interfészt. Ezt a linux természetesen nem támogatja. (az ffado nevetséges) Sajnos Win 10 drivere sincs, ezért némi trükkel felraktam a Win 7 64 bites drivert, ami ASIO-n keresztül hibátlanul működik, de a Windows nem tudja kezelni a sample rate-et.
Úgy gondoltam, hogy az M-Audio jó, ezért vettem egy Air 192|8-at. Tévedtem. Sajnos a beüzemelés nem járt sikerrel. A hang "indulása" mintha két lépésben felkevertem volna, recsegett-ropogott. Pl, a foobar2000 album list-en vagy a firefox könyvjelző ikonokon végighúzva az egeret (hover) is ropogás keletkezett. Néha a szám elindítása közben moccantva az egeret lefagyott a driver, akár ASIO-n akár Windowson keresztül hajtottam. Az alábbi ábra a Windows hangszóró teszt: bal-jobb az Air-en keresztül, masjd egy működő hangeszközön keresztül (UA Volt2).
Úgy érzem, a két minta kissé eltér. :-D A forgalmazó support szerint "Az biztos, hogy ez egy hibás hangkártya szerintem, de majd megmondja a szerviz."
Egy csomó rigorózus beállíotást megtettem az usb hangeszköz kifogástalan működése érdekébem, még az egeret is vezetékessé alakítottam, hátha a vevője okozza a zavart, de a siker elmaradt.
A rendszer:
- Windows 10 Enterprise N LTSC 21H2 19044.5011
- AMD Ryzen 3 4300G with Radeon Graphics 3.80 GHz
- B550 GAMING GEN3
Az internert népe szerint ez a cucc nem megy AMD-vel, mníg egyesek probléma nélkül használják. Jómagam végigpróbáltam a CPU-USB3, B550-USB2 és egy kínai USB3 pcie kártya portokat is. Az utóbbinak nem lenne szabad függenie as CPU-tól. És egy kolléga kipróbálta Intel CPU-val és neki kifogástalanul működött!
Ki üti le a magas labdát? Mi a különbség az Intel és AMD CPU-k között?
A végeredmény egy Focusrite Scarlett 4i4 3rd gen lett. Ezzel teljesen elégedett vagyok. Egyrészt a Focusrite szinte IBM-szintű dokumentáció biztosít, valamint deklaráltan Intel/AMD drivert biztosít. A kevererő szoftverük sem rossz (Focusrite Control) - még a szemem is könnybe lábadt, amikor olvastam a routing szót a dokumentációban. ;) Eközben az M-Audio nem biztosított keverőt a kütyüjéhez - amit nagyon megszoktam a Firewire szerkezettel. Ott volt AUX Bus, itt meg loopback, ami néha nagyon hasznos tud lenni, bár talán egy jack helyettesítheti mendkettőt, de tisztább szárazabb érzés, ha nem kell használni.
Hozzászólások
Nem tudom, hogy most komoly vagy, vagy csak trollkodsz. A következetes „Inttel” írásmódból ítélve gondolom, hogy csak parodizálsz.
Természetesen semmi köze nincs a CPU-nak a hangkártyához. A kollégádnak nem azért működik, mert Intel CPU-ja van, hanem valami szoftveres körítés lehet más neki. Tippre nálad az N-es Windows bonyolít, abból a verzióból kiszedtek egy csomó multimédiás cuccot, ami kellhet a hangkártya driverének. Alapszabály, hogy ha nagyon nem muszáj, akkor desktopnak hanyagoljuk az N-es Windowst, csak a szopás lesz vele, kb. 0 nyereségért cserében.
A Scarlett 4i4 gentől függetlenül egy jó választás, nem csak elfogadhatóan szól, de az egyik létező legkompatibilisebb cucc, nem csak Win10-zel, hanem Linux alatt is normálisan támogatott, nem úgy, mint ilyen kisebb cégek terméke, mint az M-Audio.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Trollkodok -> vaksi is vagyok, meg most vagyok túl egy napi 700 kcal diétán és még nem tértem magamhoz. ;) Pedig mindig kétszer átolvasom amit írok. Javítottam.
A CPU-nak talán a driverhez van köze. A kollégámnak nem LTSC Win 11-e van. Az N-es Windowsnak meg semmihez semmi köze. Az egy EU balhé után keletkezett még az XP fiatal korában. Attól kezdve ELMÉLETILEG nincs fenn a default browser és média player (stb) és választhatsz mást is. Tizenévig olyan slipstreamelt N-es XP-t használtam, amiből nem csak az előbbi elemek, de az összes beépített codec is hiányzott és alapértelmezetten a Windows Audio Service le volt állítva (XP), míg Win 10-en két ilyen entitás van, talán az input és outputhoz is egy. Ezek nem szükségesek a vlc-hez sem, de különösen nem kellenek a foobar2000-hez (SoundForege, Ableton Live, stb.), mert ezek az ASIO driveren keresztül közvetlenül szólaltatják meg a hangot. Az ASIO drivert a Windows csak futtatja, de nem látja (most így mondom) és nem használja.
Inkább az a lényeg, hogy a Scarlett és a Volt 2 jól működik és az Air meg nem. A pcie kártyában nem AMD CPU/chipset volt.
A "kisebb cég" véleményed teljesen helytálló, mert a Focusrite bármilyen kérdésre és hibára képes precíz működő választ adni.
Sztem olyan nagyon extrán nem tér el a két minta - az egyik hangosabb :D. Ezt az egérmozgatás hangot produkál inkább az alaplapi hangkártyáknál tapasztaltam. Lehet h a Scarlettben van galvanikus leválasztás?
"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"
Nagyon engedékenyen kezeled a dolgokat, miközben a két egymás utáni hang azonos hosszúságú, azonos hangerővel bitre pontosan ugyanaz. Az első némi pöszmötölés után sokkal kisebb hangerővel szólal meg, majd felüvölt, miközben végig torz és recseg.
Legjobb tudomásom szerint nincs galvanikus leválasztás egyikben sem. Bár használtam már galvanikusan leválasztott usb hanginterfészt is, de a leválasztás hiánya legfeljebb enyhe brummot okozhat ebben az esetben, de csak az analóg vezetéken. Az usb kábelen is digitális jel közlekedik.
Az egér zavarást azért tételeztem fel, mert (usb-s műszereket fejlesztek) volt olyan ügyfél, ahol a 12Mb/s interfészt egyértelműen megzavarta valami nagyértékű bluetooth egér. Olyan kísérletet is elvégeztem, hogy távoli hub-ba dugtam a vevőt, vagy vezetékesre alakítottam az egeret (olyan egerem van, amely ezt is tudja) - változás nem volt. Az, hogy az ikonokon végighúzott egér (ikononként hover) recsegést okoz, valami "belső szoftver összeakadásra" utal.
Odaraktam a kép alá egy linket a hanghoz.
Jaaaaaa, pardon - most meg is hallgattam -, én azt hittem h felső sor az egyik hangkártya, az alsó meg a másik jele. Természetesen azt látom, h az egymást követő jelek eltérnek, de felül meg alul ugyan az a minta közelítően. Igen, az Air192 egyértelműen torz és ahogy írod is végig torz, nem csak a hangos résznél. Driver probléma?
Az a tapasztalatom h az USB kábel is átvisz zajokat. Ha az egér megszakításai okoznák a zajt, akkor (felteszem) a többi kártyánál is jelentkezne. Wifi kártya is tud hasonló zajokat generálni, mint az egér. De háát ki tudja, csak ötletel az ember...
Sztem legjobb megoldás optikai csatlakozón és kábelen kiszedni a jelet a pcből és külső DAC-ra kötni. Akkor nincsenek zajok a lejátszásnál.
"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"
Az időtengely vízszintes és a fent leírt idősorrendben látod a jeleket. ;)
Az USB 2, akkor 12 vagy 480MHz. A közösmódusú jelek csökkentésére elegendő egy ferrigyöngyös kábel, ami persze az alacson frekvenciákat nem csípi el. Az spdif vagy coax jobb, csak ezen az alaplapon/interfészen nincs ilyen, de zaj sincsen.
Na ez itt a kérdés, hogy a két CPU között mi lehet az a nagy eltérés, mert a driver ezen a szinten nem igazán több egy eseményeket kezelő szoftvernél.
Linuxszal nem tudod kipróbálni azon a gépen? Akkor esetleg kiderülhetne, h hw v. sw probléma!
"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"
Ez eszembe sem jutott, mert a linux csak azt a hardvert támogatja, ami vérpistikének van otthon a kutyaóljában. (Vagy az IBM beletolt néhány millió dollárt.)
Különben is >600GB anyag foobar2000 alá van rendezve és elég régen azt használom.
Mivel két eszköz is kifogástalanul működik, majd a szeviz utánajár.
Én időzítés érzékeny felhasználáshoz csak intelt vennék (de nem a legújabbakat, max 12 gen, de az is necces a big-little miatt). AMD-n (A520/5600g) volt már, hogy a SATA port (amin pont nem volt semmi, csak nem lehetett UEFI-ben tíltani) bezavarta a videó lejátszást, recsegett a hang. Ha Windows alatt le volt tíltva a vezérlő, vagy volt rajta eszköz, megjavult a hang. Hiába jobb a Ryzen proci, ha a körítést nem érzem annyira stabilnak, ami simán lehet annyi, hogy az Intel hülyeségeire sikerült felkészíteni a programokat az AMD-re meg nem teljesen, de eredmény szempontból majdnem mindegy.
Én ezzel a programmal találtam meg a baj forrását:
Download LatencyMon - MajorGeeks
Szerintem egyesek összekeverik a desktop gépekbe szánt CPU-t a mikrokontrollerekkel. Egy desktop CPU sohasem ígérte, hogy valós időben ki fog szolgálni. Megannyi cache, burst-ös adatmozgatás, DMA, IT, és könnyen lehet, ezeket másként csinálja egy Intel és egy AMD architektúra. Ettől még az AMD nem rossz, csak valamelyik hülye úgy tervezte az illető audió rendszert, hogy azt gondolta, kap a CPU-tól valós idejű kiszolgálást. Hát nem kap.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Én azt nem értem, hogy ha nem hangszer effektnek használjuk, vagy kompetitív gamingelünk, akkor mit számít a latency? Meg kell növelni a bufferméretet és kész. Ha viszont nagyobb buffermérettel sem működik stabilan, akkor 99%, hogy szoftver hiba. Tipikus, hogy a szoftveres nem tudja megírni rendesen a drivert és ráfogja a hardverre, hogy szar :-)
A pufferméret eszetlen növelése pont hogy -zavaró mértékű- késleltetés növekedést okoz. Minden létező adatátviteli esetben. Ha picit átgondolod, rájössz magad is.
Abban az esetben igen, ha valaki csak akkor kezd a pufferből olvasni, amikor az már megtelt. Ha viszont akkor, ha a pufferben lévő adat elért egy minimumszintet, akkor a késleltetés nem feltétlenül növekszik a pufferméret növelésekor.
Ha például online rádiót hallgatsz, számít, hogy egy másodperccel később csendül fel a zene, mint amikor azt neked szánták?
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
mert, ha offline-t hallgatsz? :D
le a hangfalakkal, fejhallgato, FTW! :D
Attól, hogy hülye volt a fejlesztő, még cseszheted az adott feladatnál, hogy nem azt a rendszert választottad, amin hajlandóak voltak tesztelni a fejlesztők a szutykukat. Én is magyarázhatom az illetőnek, aki mostanában kért segítséget gépet összerakni hasonló feladatra, hogy jó az az AMD, csak épp az ő szutyka nem fog azzal jól menni. Beletörődés helyett inkább Intelt kell vennie (tudom, válasszon másik rögzítőprogramot/rögzítőeszközt, de nem fog)
Én ezt értem, de ez a probléma maszatolása. Mondjuk úgy, Intel architektúrán véletlenül működik, de erre sincs garancia, inkább csak tapasztalat és remény, mert gyanítom, Intelt is lehetne úgy használni, hogy ne menjen vele. Például tegyünk fel arra a gépre egy Apache-ot, indítsunk ellene egy DDoS-t, s nézzük meg, recseg-e a hang közben.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Ezt úgy kell érteni, hogy az üresen hagyott SATÁn IRQ-q jöttek, amik a procit késleltették be, vagy elektromos zavart okoztak, ami tönkretette az USB csomagokat a másik vonalon? Vagy mit kell ez alatt érteni? Fejtsd ki, ha van időd, mert érdekes, de nem értem!
Egyébként teljesen más területen láttam olyat, hogy egy nem használt csatlakozóról random időpontokban jöttek események (statikus feltöltődés, vagy elektromos zajérzékenység lehetett az oka), amik IRQ-t okoztak és ráadásul időnként rosszkor jöttek és lefagyasztottak egy gyengébben megírt programot. Le lehetett tiltani a hardvert szoftverből, az lett a megoldása.
Előbbi. Recsegett a hang lejátszásnál. Addig gugliztam, míg rátaláltam a LatencyMon-ra. Az futás közben az egyik mért értéknél kiírta, hogy az AHCI-hoz tartozó sys túl sokáig tököl, miközben semmi nem volt a vezérlőn. Letíltottam az eszközkezelőben, megjavult.
Tehát valakinek sikerült inicializálatlanul hagynia a hardwer-t, de ez sem az Intel, sem az AMD, de még csak nem is az audió rendszer tervezőjének a hibája.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Hogy összegezzem az előttem szólókat is. ;)
Amit írsz az nem is városi legenda, hanem a marhaság szintjét is eléri.
Egyébként:
Ha nem így lenne, azon megdöbbennék. Igaz fw-en keresztül játszottam le 6 csatornás SACD ISO-t, dekódolással, sztereóvá alakítással, de Athlon X2 BE-2400: 2,3 GHz, TDP 45W - XP N SP2 rendszeren. Ez egy 2007-es kiadású K8 proci, valószínűlrg összehasonlíthatatlanul lassabb, mint a Ryzen 3 4300G, 3,8GHz. Az előbbi CPU ilyenkor már izzadt egy kicsit, de semilyen hiba nem volt a lejátszásban. A Focusrite oldalán van egy elég rigorózus hangolási útmutató, aminek 80+%át én is elvégeztem, tehát nem volt ami visszafogja a hangvisszaadást.A teszt felvétel készítésekor 44,1kHz*2*16 bit volt a felbontás, míg az említett 6 csatornánál 5.644.800Hz*1 bit (DSD128). Az utóbbi 4x több bit, csak sokkal nehezebb dekódolni.
A lekapcsolatlan, de használaton kívüli SATA csak memóriát fogyaszt.
Ha ennek bármi értelme lenne, akkor az AMD CPU-k eladhatatlanok lennének. Bármilyen endiánt részesítesz előnyben, mégis mindegy. Ha választanérk, akkor big.
Nekem is volt szerencsém egy Core i3 4 gen-nel szerelt alaplaphoz, ahol a hangszóróból világosan hallatszott az egér report rate és a diszk fejmozgása is. Ebből egyáltalán nerm következik, hogy az Intel szar!
Biztos a CPU-tól függ ez és nem a USB chipset-től? (Ami gyakori, hogy Intel CPU-hoz abból is Intel van a lapon.)
Nekem "Zoom UAC-2"-m van - ami azért nem egy "futottak még" kategória - de USB3-on atomstabilan csak Inteles chipsettel megy, minden más esetben igen hasonló dolgokat produkált, sokat szívtam vele eleinte. Szerintem csak erre tudták rendesen a drivert megírni és kitesztelni.
Zeni fórumokon is erre jutottak a userek, már a gyártó is az Intel chipsetet ajánlja hozzá.
Így nálam ez szempont volt, hogy az USB3-as interface-t Intel chipset adja, nincs is vele semmi gond, 2-3 ms-es latency-vel megy mint az álom, nem reccsen, nem fagy,... (NUC13x mini PC)
Vannak ilyen hiedelmek és tapasztalatok is.;) Ez az, ami ép ésszel fel nem fogható. Az USB nem egy atomfizika.
Van egy low level rész, ami legyen a driver/kernel api, ami kb. ilyenekből áll: küildj egy blokkot, vettem egy blokkot -> event, kapcsolj az X üzemmódra, stb. Ha a csip tudja az USB szabvány ezen részét, akkor a driver is tudja ezeket a funkciókat. A többit a hw végzi a két dróton. A szabványnak van egy másik része, ami már a csatlakoztatott szerkezetről érrkező adatokat értelmezi. A szerkezet pl. azt válaszolja, hogy én megfelelek az USB Audio Class eszköznek és van 2db hangerőszabályzóm, stb. A gyátó drivere azt illeszti az OS-hez, hogy a hangerőszabályzót lehessen piszkálni. Az utóbbi rész jóformán tiszta szoftver.
Na, itt az érdekesség, hogy melyik gyártó csipje nem felel meg a szabványos low level rétegnek, merrt az kb eladhatatlan lenne. A többi meg az előbbi rétegen csereberélt adatokból kiderül. Ezért van az, hogy az USB hangeszközök jó része Windows alatt driver nélkül is részlegesen problémamentesen működik (p. a Volt 2 is), mert az ilyen eszközök kezelése beépített az OS-be. Ami esetleg nem képes felderíteni a teljes routing/mixer topológiát, vagy semmit sem tud az AIR bekapcsolásáról, mert nem szereppel a szabványban. Ez pl. a klasszikus transzformátoros mikrofon illesztés hangképének emulációja megfelelő szűrőkkel. Szóval a gyártói driver hassznája a szabványos kernel api-t és gui-t biztosít a spec topológiához.
Ha a fenti dolgok világosak, akkor az eszköz nem függhet a csip gyártójától, ha az megvalósítja a szabványban leírtakat. Perrsze láttunk már olyat is, hogy két különböző gyártótól származó, ATA szabványt megvalósító diszk nem fér meg egy kábelen. :-D
Hasonló hiedelem, hogy a régebbi eszközöm az M-Audio FW csak Texas csippel működfik együtt, pedig évekig használtam VIA-val. Lehetséges, hogy az információ keletkezésének idején a VIA nem teljesítette maradéktalanul a FW szabványban leírtakat. A másik gyanúm, mivel ez az eszköz bus poweredként is működhet, a Texas más (jobb) technológiával csinálta a leválasztott tápot.
Az USB3 is egy jó kérdés. A Scarlett áramfelvétele 900mA (amit az USB3 tud), der az USB2 hivatalosan csak 500mA-t ad ki és lekapcsolhatja a tápot, ha túlléped. Itt általában nincs gond, mert 10-15 éve (az ájfón töltése óta :-D) Az alaplapok a névlegesnél jóval nagyobb áramot adnak. Pl. a HP monitoromba épített HUB 1600mA töltést biztosít a telefonnak.
Igen, ez emléletileg OK és belátható, de sajnos (nálam biztosan) a gyakorlat mást mutat.
Az előző gépemben alaplapon (Asrock miniPC) 3 féle USB vezérlő volt. (Intel, FrescoLogic,...) Az intellel minden gond nélkül ment ez a hangmodul oda-vissza, a többivel "bohóckodott". (gyári külső tápról is)
De csak ötlet volt, hogy lehet nem kifejezetten a CPU miatt van a probléma, amit tapasztalsz. :-)
"Az USB nem egy atomfizika."
Pedig sajnos a tapasztalatom az, hogy "lelkük van". Van saját firmware-je az USB3 kontrollernek, és tudnak nagyon specifikus, megmagyarázhatatlan hibái lenni. Nekem példám valami NEC kontrolleres PCIe USB3 kártya, talán uPD720200 - most nincs kéznél a gép amiben benne van, hogy meg tudjam nézni.
Egyszerű uasp külső SSD házzal ezen pár másodpercnyi folyamatos olvasás vagy íras után egyszerűen leáll az adatforgalom. Wiresharkkal capture-ölve is annyi látszik, hogy bármi hiba vagy előjel nélkül egyszercsak, mintha elvágták volna, nem megy át több usb packet. Kihúz-bedug kell hozzá, hogy újra működjön.
Ugyanez működik raspberry pi-n, Inteles usb3 vezérlőn, még a tp-link routerem usb3 portján is (lövésem sincs milyen kontroller van benne). A NEC kártya külön belső tápcsatlakozós, 3A-es soft fuse van az usb port előtt, nem tápprobléma.
Fórumokban találtam rá hasonló tapasztalatot, állítólag millió firmware update jött ki rá, nagyon bugos. Persze csak windows-os update utility van, hozzá. Készült valami linuxos is: https://github.com/markusj/upd72020x-load de amikor próbáltam, az enyémet nem támogatta, és lehet hogy nem is fogja.
Szóval én (ahogy páran javasolták) helyedben megnézném hogy az alaplapon melyik port, melyik kontrollerből jön. AMD-nél van usb vezérlő ami a processzor IO die-on van, van az alaplapi chipsetben is. Az alaplapgyártó tehetett még 3rd party usb3 vezérlőt is a lapra. Én végigpróbálnám, lehet, hogy különbözőképpen viselkednek.
Voltak konkrét ismert hibák az AMD-s usb3 implementációval, ezeket - ha még nem tetted -végignézném:
https://www.reddit.com/r/Amd/comments/13yhdup/2023_almost_3_years_later_and_we_still_have_the/
https://www.tomshardware.com/news/amd-suggest-possible-fixes-for-usb-connectivity-issues
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!
Valahol feljebb írtam, hogyy CPU USB3, B550 USB2, kínai pcie USB3 (vindóznak tetsző csip) teszt megvolt. A kolléga Intel+win11-en nem talált problémát. A latency monitor szerint egy Intel alaplaphoz képest az enyém táltos. És nem ez volt az első usb eszköz, amit a gépbe dugtam, de a többivel egyik porton sem volt probléma.
A linkeket elolvasom, aztán mindenkinél is okosabb leszek!
De mi az a kínai kártya? Milyen gyártó IC-je van rajta? Asmedia vagy hogyhívják? Azért kérdezem, mert tudtommal az AMD chipsetjében is Asmedia IP blokk adja az USB-t (citation needed, most nem álltam neki utánakeresni), szóval lehet, hogy nem különbözik olyan nagyon.
Másrészt a kérdés a driver. Elvileg az összes USB3-as vezérlőnek xHCI-t kéne támogatnia. Emiatt lehet, hogy az egész rendszeren az összes USB vezérlő valójában ugyanazt a drivert használja. Namost, ha az AMD platformon valami AMD/Asmedia/kitudjamilyen saját chipset driver fel lett rakva, akkor a default Microsoft-os xHCI driver helyett valószínűleg minden USB-t az vezérel, akár saját gyártmány, akár nem. Intelen gondolom lehet ugyanez a helyzet, csak Intel-féle driverrel.
Még további bonyolítás, hogy a driver on-the-fly betölthet firmware-t az USB vezérlőbe, anélkül, hogy az eeprom-ban lecserélni a perzisztens firmware-t. (Amit linkeltem githubos projektet az NEC vezérlőhöz, az ugyanezt csinálja). Nem tudom, hogy az alaplapon van-e dedikált eeprom-ja, vagy a fő BIOS flashből töltődik be egy dedikált firmware blokk. Az add-on USB kártyáknál szokás, hogy van egy kis SPI eeprom a saját firmware-nek. Ez a "nem perzisztens" firmware update abszolút nem része az xHCI-nek, ezt biztosan proprietary driver csinálja, ha csinálja. Ez megint sunyi eltéréseket okozhat a két gép között, függően attól, hogy pontosan milyen driverek vannak fenn.
Szóval nekem a fő tippem az, hogy - látszólag bármennyire is ellentmond a saját addon kártya viselkedése - valami driver dolog lesz ez és abszolút elképzelhető, hogy az AMD (vagy OEM partnere) a sáros benne.
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!
Ez magyarázatot adhat a kártya hasonló viselkedésére. A csip passz, valószínűleg kínai, de nem említették honnan koppintották. ;)
Ha valahogy meg lehetne oldani, hogy mindkét gépen a Microsoft-os xHCI driver legyen csak fenn... gőzöm nincs róla, hogy egy mai "modern" Windows-ban ez mennyire megcsinálható, ha egyszer már valami gyártó-specifikus rontás felment rá.
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!
Valószínűleg némi szövegszerkesztéssel átverhető lenne a rendszer. Mivel már nincs nálam a szóban forgó eszkoz, nagy bátran felpróbálom az alant említett béta biost. Talán az USB3-as pendrive sebességével tudom detektálni a változást. Azért csak 50%-ig hiszek ebben a javításban, mert szerintem a hiba valahol nem a low level oldalon lehet. Akkor meg hol? :-D
"a hiba valahol nem a low level oldalon lehet. Akkor meg hol?"
Feltételezel egy tiszta ISO-OSI értelemben vett protokoll-rétegszerkezetet. Ami lehet, hogy a specifikáció szintjén még teljesül, de a gyártók meg ott gányolnak ahol csak tudnak. Az USB kontrolleren futó firmware és/vagy az oprendszer szintű driver valószínűleg könyékig turkál a "magasabb rétegbeli" üzenetekben is. Így vannak kioptimalizálva, hogy a gamereknek fontos latency benchmarkban jó eredmény szülessen, közben a pendrive-ok is NVMe SSD-kkel vetekedő átviteli sebességet produkáljanak (persze csak a benchmarkban).
Tudom, kicsit off, de az első hasonló élményem a korai USB pendrive-okkal az volt, hogy egy FAT32-vel hibátlan pendrive, ext2-re (vagy ext3-ra, mindenesetre jó régen volt) formázva blokkhibás volt. Badblocks-szal tesztelve egyértelműen voltak hibás blokkok, ráadásul ide-oda mozgott a helyük (első találkozásom a flash translation layerrel...). FAT32-re visszaformázva megint hibátlan volt. A block device, ami tudja, hogy milyen filerendszer van rajta... Nyilván volt valami specifikus optimalizálás a firmware-ben, aztán nem tesztelték le, hogy mivan ha mégsem a gyári default filerendszer kerül rá.
Ide a rozsdás bökőt, hogy valami ilyesmi baj van itt is. Valami csoda optimalizálás félremegy, mert nem elég "mainstream" a hardvered, hogy össze legyen próbálva vele. Lehet, hogy pont valami proprietary latency-javító prioritizálásnak kerül a rossz végére az audio cucc forgalma.
Nyilván ezeket nagyon melós kinyomozni. Wireshark capture-rel sem biztos, hogy látni fogod a lényeget, vagy ha ki is tudod mutatni a különbséget, az okához nem jutsz közelebb.
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!
Ez elszomorító. A pendrive még érthető (NEM), mert ott egy CPU-t olvasgatsz a flash helyett, amit nem okosítottak fel mindenre. Az oroszoknál biztosan van erre is patch. ;)
A torz hangfelvétel is érdekes. Három különböző szakaszból áll, amelyből az első kettő túl halk és recseg, a harmadik hangereje 0dB-től csökken exponenciálisan, mintha egy számláló tévesen a hangerő vezérlését találta volna el. Hasonlóan nem találja a helyét, mint a badblock. ;) Rádásul ez a Win 10 (igaz Win 7-es driverrel) nem képes beletalálni a másik eszköz sample rate beállításába. Innentől talán nem is a rendszeridegen driver a ludas.
Én fel is adtam AMD-n az előlapi USB használatát, két alaplappal (B450/A520) és két processzorral (3200G/5600G) se volt jó, pedig legalább kétféle ház és egy hátlapi USB kivezetéssel is próbáltam az alaplapi csatlakozót, nem hinném ezután, hogy kábelhiba. Az egyikre még maszek árnyékolást is tettem. Valamiért csak az alaplapról közvetlenül a hátlapra kivezetett csatlakozók jók AMD-n :(
USB2.0-án még valahogy müxik is, de amint USB3 pendrive/HDD nagyobb adatmozgatás mellett, azonnal meghal az átvitel. UEFI/A Géza mindig a legutolsó verzió, ami van a laphoz.
AM4-en (de legalábbis x570 chipset) vagy 2 évig (igen, vagy 24 hónap volt) baszkódott AMD az agesa-kkal, mire állítólag a sorban 7. vagy 8. bios release (ami mind azt állította h. mostaztánmártényleg kijavította az usb hibákat) után már talán a leghangosabb panaszkodók elhallgattak.
A legújabb béta bios egyik fícsöre: AGESA ComboAm4v2PI 1.2.0.Cc update
az agesa is csak egy dolog, azt adja az AMD.
viszont a bios-t a kedves gyarto ugy szabdalja meg, ahogy neki tetszik.
asus-szal csinaltattam magamnak b450-es laphoz egyedi bios-t, mert nem volt benne a PCIE ASPM L0+L1 beallithatosaga. :)
megkerdeztek pontosan milyen cpu-m meg ramom van es kuldtek egyet. ket het volt levelezessel mindennel egyutt.
Szerencsés/kitartó vagy. Volt egy dmraid-ot tudó alaplapom, ahol ez a funkció linux alatt kiválóan működött, de windows alatt a legújabb drverrel sem. Ekor kellett megismerkednem azzal a bios fícsörrel, hogy a windows a bios-ból tölti be a dll-t. Konkrétan ez a dll egy befejezetlen szimfóniának bizonyult és nem lévén bos frissítés, úgy is maradt.
elso korben frissitenek firmware-t ha meg nemvo't.
masodikban pedig feltennek egy aktualis w11-et (fizetni sem kell erte), feltennem a legujabb drivereket es megneznem azzal. ezzel kizarva, hogy szet van barmolva az OS-edben valami, pl. driverek maradvanyai.
ha ugy is sz*r, mehet vissza gariban az eszkoz.
ha jo minosegu usb-s eszkozt keresel, ezt tudom ajanlani:
https://europe.yamaha.com/en/products/proaudio/live_streaming_gaming/ag…
vagy ha tobb savra van szukseged:
https://europe.yamaha.com/en/products/proaudio/live_streaming_gaming/ag…
Koszi, hogy ilyen gagyi szakembernek nézel! :(
Írtam feljebb, hogy az USB nem atomfizika, mert a szabvány közben nem változott. Pl. a MS firewire driver 2006-os, de csak azért, mert 800-as kártyám van. Ha csak 400-as lenne, akkor a 2001-es driver került volna fel, ami az XP óta teszi a dolgát. Elég hályogkovács megoldás a win11, mert abban is ugyanez lenne.
Mivel két másik eszköz is kifogástalanul működik, a topicnyitóban meghallgatható felvétel alapján a forgalmazó a szervizbe továbbította a szerkentyűt. Ebből következően kizárható, hogy a gépemen előforduló low level USB driver hiba lenne. Saccra a gyártó high levelnél van valami gebasz (90%) és valódi hw hiba (10%), bár ennek ellentmond az, hogy Intelen műkiödött.
A jamahahát szeressük, de a Scarlett is igen jól hasít. Az ajánlott eszközök túlmutatnak az igényeimen.
Elég hályogkovács megoldás a win11, mert abban is ugyanez lenne. > nem ezt irtam. olvass ertobben! :) " kizarva, hogy szet van barmolva az OS-edben valami, pl. driverek maradvanyai." hidd el, been there, done that. foleg USB eszkozok eseten egy friss install 0-rol csodakra kepes...
Az ajánlott eszközök túlmutatnak az igényeimen. > nem volt specifikalva :) azert ajanlottam yamahahahat, mert megbizhato gyarto, tapasztalatbol kifogastalan supporttal, minosegi a HW es ert a hanghoz :)
abbol, amit belinkeltel, 99%, hogy ez szoftveres szarakodas. leginkabb f*s driver.
A B verzio az szokott lenni, ha valami full generic TI chipes eszkozt veszel, ami mindennel _IS_ elmegy, mint pl ez: https://www.behringer.com/product.html?modelCode=0601-ADN linux, windows, szerintem meg egy android telefon is "tudja", by default. cserebe nem tud sokat (usb1.1, 48kHz, stereo), de azt barmikor, barmivel :)
Ennél kicsit jobb vagyok. Tudod AIX alalatt negszoktam, hogy egy rendszer tizenévig megy, legfelljebb néha frissítjük. Windows esetén sokáig befagyasztott rendszert használtam, de most a Win 10 nem ilyen. Ismerek még néhány módszert az USB pucolására, mint a friss install. ;) Már ebben a topicban is hencegtem, hogy USB műiszereket (apró motordiagnosztikai eszközöket) fejlesztek. Gyártáskor a programozó adapteren az mcu USB-n is össze van kötve a géppel, mert ellenőrzöm a SN-t és a működést. Ilyenkor 200 eszköz keletkezik a Windowsban. Egy kis freeware programot használok, ami a bejegyzés mindkét felét minta alapján eltávolítja. Egyéb célra ajánlom a Nirsoft usbdevview programját, csak azt érdemes tudni, hogy mi van csatlakoztatva a géphez. Szóval ezekhez a tevékenységekhez nekem nem kell a friss install 0-ról, sem a win11 - a hátam közepére sem. Az USB eszközök - az USB subsysterm újraépítésére létezik más módszer is, mit amikor a "szakember" "legyalulja" a gépet. Ha felraktál egy rendszert, akkor tanuld meg kezelni és karbantartani! Elismerem, hogy ez Windows esetén a művészettel határos, de kitartás!
Igaz, semmi sem volt specifikálva, mert a topic nem arról szól, hogy hangeszközt keresnék, csak összefutottam egy működésképtelennel.
hat, ezt mondd azoknak, akiken a DDU sem segit, csak a reinstall. :) ez a windows mar csak ilyen.
aztan vagy megtalalod a driverek maradekait a rendszeren ezzel-azzal a registryben meg a filerendszeren, vagy nem :) utana meg ha veletlen olyan is ment a levesbe, amit nem kellett volna torolni, az tud "mokas" lenni, lehet setalni a backupert :D
a video hosszabb, mint egy w11 install egy SSD-re, hogy kiprobald megy-e egy eszkoz, az-e a hiba, amirol en beszelek...
ugyebar az usb kommunikal az usb chippel, az kommunikal a pch-val, vagy kozvetlen a pcie-vel, az kommunikal a cpu-val. es ennek mindnek vannak driverei, firwmare-e, bios beallitasai... es akkor az ezeket hasznalo szoftverkornyezet szoba sem jott :)
nekem a legutso ilyen jellegu sci-fi az volt, h az alaplapi 2.5g intel halokartya egyszercsak megszunt mukodni. mindent _is_ kiprobaltam, legyalultam a driveret 0-ra, ujraraktam, megjobban legyalultam, probaltam masik verzios driverrel... nem. nem tudta a windows resetelni a pcie eszkozt. a fix pedig az, hogy poweroff, aram elvesz, bekpcs gomb megnyom, hogy az utolso standby power maradeka is eltunjek, majd bekapcs... :D szerencse, hogy ez egy desktop, nem egy kivehetetlen akksis laptop... ott egy leptekkel nagyobb sz*pas a power elvetele :)
Igen, vannak ilyen tapasztalati úton megszerzett információk, de sajnos ezek nem általánosak. A "clean install" elcsesződésének gyakran nagyobb az esélye, mintha gondosan utánanéznél valaminek. Az tény, hogy egy ilyen univerzális rendszeren, mint a Windows rengeteg fegyelmezetlen fejlesztő dolgozik. Aztán felrakod és úgymarad. :( Kedvencem a minden alaplapon előforduló Realtek hangcsip, amihez a gyártó már nem készít saját szoftvert. Tudod, az a mikor bedugsz valamit és felpattan egy ablak megkérdezvén, hogy ez most milkrofon, fejhallgató vagy line? Helyette van bizony a Nahimic APP, hurrá! Mivel az én Win verzióm nem igazán támogatja az appokat és ezt sem sikerült egyszer sem elindítanom, ezért nem marad más, mint az internet túrása. Némi türelemmel megtalálható a megoldás: Policy editorral kell csinálni két szabályt, hogy ezt NE RAKJA FEL még a Windows Update se! Ehhez kell a szoftvernek a kódja, mert azt is meg kell adni. Majd jön egy órás registry takarítás, hogy írmagja se maradjaon a hülyeségnek, persze file szinten is el kell végezni. Igy, most sikerült eljutni a nálam default konstellációhoz: alaplapi hang lekapcsolva. Maradjunk annyiban, hogy a saját gépemet - amit gondosan lépesenként építgettem fel - én ismerem jobban, és egy gyors google keresés nem szolgáltat elegendő információt a továbblépeshez.
A gondok mögött néha fellelhető az információ morzsája is. Egy linux szerveren hálózatinak tűnő gondjaink voltak. (Végül kiderült: nem iis az volt a baj.) A mindent is tudó üzemeltetö szerint: Mert a Realtek kártya szar és Intel kell bele! A háttérinformáció a következő: A Realtek pcie hálókárty driverét annak idején alaplapi pci (!) driver átpofozásával készítették, de nem sikerült valami jól. A profi üszemeltetők által használt Debian disztróban mindig rágebbi csomagok vannak, mint kellene. De az előbbi információt megszerezve az is oda volt írva, hogy a Debianhoz melyi csomagot kell letölteni. Vagyis nem a Realtek szar az Intel jó, csak valamilyen információnak még nem vagy a birtokában.
Nagy meglepetés ért, amikor Windowsra akartam felrakni az alaplaphoz tartozó RAID szoftvert. Ami ott nem működött, de a linux gond nélkül kezelte. Sajnos a nagyértékű gyártó egy befejezetlen windows dll-t dugott a BIOS-ba, a nyomorult szoftver meg azt próbálta használni. Annak aztán jöhetett clean install és frissítés is - folyamatosan szar maradt.
Dehogy lenne ugyanaz! Hiába nem változott a szabvány, a Linux USB driver-e is fejlődött. Mindent meg lehet írni hibatűrőbbre, robusztusabbra.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Árnyálnaám ezt, saját low level implementációim is fejlődnek olykor, mert vagy rájövök, hogy ügyesen bugot fejlesztettem bele, vagy bővülnek az igények, vagy csak optimalizálok a kódon, esetleg áttekinthetőbbé teszem. Miért ne lehetne hasonlóan az MS-nél, vagy valamelyik hardware gyártónál?
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
vagy csak szinmplan kicseszik veled az OS schedulere, nem kap az adott processz eleg idot/io-t megfelelo rendszeresseggel. :) egy olyan bonyolultsagu rendszeren, mint egy desktop... barmi is lehet.
ezert is ajanlottam olyan eszkozt fentebb, amin pl. HW DSP van. :)
Ha csak arra gondolok, h. a Bluetooth SIG hivatalos doksijai mekkora terjedelműek, és hány további reviziót élt meg minden egyes main milestone után, szerintem még a mikroszoft se fejlesztette bele a windows 11 (24H2)-be sem teljes egészében minden részét. Nemhogy bárki hobbi kóder / openszósz kommuniti.
Na, hát ez az! Szóval ezért nem tudok azzal azonosulni, hogy az USB nem atomfizika, meg nem változott a szabvány, tehát egy 2001-ben készült driver ugyanolyan jó, mint a mai, mert ez nincs így.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Ennek ellentmondani látszik, hogy amit még XP-hez írtam, az működik Win 11-ig mindennel. Az Audio Class is elég régikeletű, még az XP is beépítetten támogatja az egyszerű topológiával rendelkező USB audió eszközöket. Az én implementációmban csak egy dolgot kellett igazítani. Az alapértelmezett 0,1,2,3 funkció mellett megjelent a MS találmány e1 is, amivel logót, szoftvert, stb. tölthetsz le az USB eszközről. A nálam profibbak bizonyára előbb megírták, hogy a nem értelmezett kódokat figyelmen kívül kell hagyni.
Az XP USB alrendszer majdnem változatlan, de egy kb. 10 éve megjelent bővítés miatt - az XP-re már nem volt - az embedded platformról kellett felrakni egy csomagocskát - a MS tanácsait követve.
Az USB-t fogd fel soros portként, annak a driverében sem találsz új dolgokat, legalábbis a buffered UART alkalmazása óta.
Soros port, csak sokkal bonyolultabb. A legjobb, amikor az USB fölött CDC class megy valami RS232 emuláció, kihalasztod alóla a hordozó, USB réteget, a COM port meg nyitva marad, de onnantól nem tudsz vele mit kezdeni. Nagyjából reboot. Linuxon meg jól kezeli ezt az udev.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Jó, jó, költői túlzás, mert van még néhány üzemmód és a hozzájuk tartozó protokoll réteg. De annak java része csak "szoftver" és nem driver.
Nem "költői túlzás" hanem óriási irónia. Kb pont az ellenkezője igaz. Az USB egy igencsak bonyolult dolog. Ha azt mondanám, hogy jobban emlékeztet egy számítógép-hálózatra, mint soros-portra még akkor is túlegyszerűsítek. Lehet, hogy a vezetéken egyszerűen csak packet-ek mennek át, de a packet-ek jelentős részét a host controller hardver maga értelmezi és csinál vele valamit.
Elég komplikált routing megoldás van a hubok (akár fizikai, akár csak virtuálisan létezők), van bridge-elés a különböző (1, 2, 3) verziók között. Verziónként a topológia modelljében is vannak eltérések, továbbá a host fele hány PCI device-nak mutatják magukat, melyik port melyik PCI device-hoz tartozik (USB2-nél egy fizikai USB port egy UHCI és egy EHCI PCI device-hoz is egyszerre tartozik, de egy UHCI-hez 2 port tartozhat, viszont az EHCI-hez az összes), és hogy a rádugott periféria hol melyik host device-on fog felbukkanni, szintén eltér és ezt megintcsak "hardver" feladata megoldani, mielőtt egyáltalán az oprendszeren a driver (melyik?) értesülne a csatlakozó eszközről.
Rengeteg telekom-hálózokra jellemző megoldás is megjelenik benne, az időrés-foglalási mechanizmusban, a garantált latency és sávszélesség kezelésben (ebből is többféle megoldás van és verziónként eltér).
Aztán vannak low-level rendszerbusz-jellegű funkciók, mint például üzenetjelzett Interrupt, vagy DMA. Aminek pont az a lényege, hogy a driver csak a felsetupolást (memóriaterült allokálása stb.) csinálja, a tényleges DMA műveletet a hardver már maga intézi, anélkül, hogy a driverre kerülne a vezérlés.
Szóval nagyon sokmindent a "hardver" csinál, nem a szoftver vagy OS driver. A "hardver" azért van idézőjelben, mert nyilván valami beágyazott firmware fut az USB vezérlőn, a funkciók nagy részéért valójában ez a felelős. Mindenesetre egy meglehetősen összetett felelősség-megosztás van az OS driverek és hardver beágyazott firmware-je között.
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!
Igazán tündér vagy, hogy mindezt megosztottad velem! ;)
Bár nem az USB kontroller a host oldali programozásáról beszélünk és ezek a cuccok nem szeretnek hubon keresztül kapcsolódni. Valójában néhány endpointot és az Audio Class elemeit kell ismerniük és használniuk. No, meg a hangot kell időben odadumpolni, hogy megszólaljon. Ez a szerkezet megelégszik az USB 2.0 fícsöreivel, tehát az USB 3 képességeivel sem kell bonyolítani a dolgot. Szóval én is kiolvastam a fél usb.org-ot és assemblerben programozok egyszerűbb klienst. Tényleg lehet mondani, hogy egy USB kontroller kerek egész és mindent is csinál, nem sok dolgod van vele.
Eccerű kis életemben én is az "egyedi protokoll" híve vagyok - hasonlóan másokhoz, a rosseb sem vacakol a sok class használatával. Egy audio eszköz ennyivel bonyolultabb, hogy ott kötelező, hogy kompatibilis legyél. De az is csak egy sppéci adatforgalom a soros porton. Nézd felülről!
Nem néz senki gagyi szakembernek. Segíteni próbálnak, mert segítséget kértél, te meg előre eldöntötted, hogy mi a válasz. Egy tartalék drive-ra feldobott Win11 meg egy Live Linux kipróbálása érdekes lenne, hogy ott is ezeket tapasztalod-e. Így lehet szűkíteni a hibaforrást.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Erre ott a szerviz, és mint mondtam a Win11 sem opció, ha egyszer nem azon kellene mennie. Ugyanúgy a linux se, mert az nem is támogatott, ezért még a FreeBSD sem opció. Sokkal jobban jártam, mert kicseréltem egy működőre - ami bizonyos szemszögből ugyanolyan ill. jobb is.
A "driver" kiolvassa az Audio Class elemeit, majd a gyártó által biztosított kis rajzban megjeleníti a keverőt + összekötési lehetőségeket. Ehhez néhány alapművelet kell csak: descriptor és string olvasás. Ezt tényleg eldöntöttem, mert az USB csak egy soros port, ahol a bájtok a nagyobb sebesség miatt keretbe vannak rendezve.
A gagyi szakember -> berakom a kérdést a fórumra, hogy próbáljanak segíteni és közben röhogök, mert nincs fenn a legfrissebb driver?
Mi a topikod célja? Kérdezel, vagy mesélsz? Ha az utóbbi, miért nem blog? A tanácsokat nem fogadod meg, szerintem nincs is rájuk szükséged.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
A mese csak annyi, amennyiben próbálom bizonygatni a válaszadónak, hogy miért nem hihető a magyarázata.
A cél pedig, egy (általam) nem rossznak tartott szerkezetnek - ami nem is olcsó - csúfos leszereplésének okait kideríteni tanulságként. A rendszerem hitem szerint (és csak ennyi) nincs rosszul karbantartva, akárminek mennie kellene rajta - persze bizonyos határokkal. Ami ide tartozik az pl. egy USB eszköz.
Ha nem jött volna le az eddigiekből, abszolút nem cél olyan rendszert találni, amin mégis megy, mert most nincs kedvem sem operációs rendszer sem gépet cserélni, ezért irreleváns hogy van-e olyan konstelláció, amin valakinek mégis működik. Sőt az egész kutakodás kissé okafogyott, hiszen az eszközt nagy megelégedésemre már kicserélték.
Az egyetlen hihető, amit ki tudok próbálni az AGESA frissítést tartalmazó béta bios. Ha valami eltérés mutatkozik az USB működésében, az számomra meggyőző lesz.
Azért a hupos mentalitás csak olyan, ha valaki benyögi a tutti választ, akkor még keletkezik 120 hozzászólás. :-D
Az 1 igencsak jó kérdés, h. egy hagyományos BIOS update esetében az (AMD által leszállított bináris blob) AGESA-ban van-e az USB kezeléséhez kód, vagy magában a vendor àltal kiadott részben. Elvileg az AGESA az inkább a CPU-ban levő SMU kódját tartalmazza. Ergo az akkor érintheti az USB viselkedését, ha olyan USB portot használsz, ami közvetlenül a CPU-val van kapcsolatban. Az alaplapi USB portok többsége viszont a Northbridge-be van bedrótozva, azaz arra talán az AGESA helyett a "normál" BIOS kódnak (UEFI driverek?) van hatása.
Mivel fentebb írtad h. nálad Agesa 1.2.0.Cc fut, aminél ebben a pillanatban nincs újabb, nagy eséllyel ez meg ráadásul a legújabb (akár béta) verziójú BIOS csomag része, szerintem itt ez az irány zsákútca lesz.
nem.
a chipset is az AMD-tol jon. ezek mar konkretan platformok, az alaplap gyartoja kb. azzal a par pcie lane-nel jatszhat, amit extrakent leszed, arra tud esetleg aggatni dolgokat (es azok a lane-ek is csak pcie3-ak am4 eseten), mint network, nvme slot, stb, de kb. minden is a cpu/chipset-ben van, including usb/sata.
aozkra mondjuk tehet is akar plusz usb-t, de annyi van a platformon mar igy is, hogy kb. nincs hely hova kivezetni :)
lasd: https://www.amd.com/en/products/processors/chipsets/am4.html#specs
ok, akkor rosszul emlékeztem
A chipset is az AMD-től jön... ...aki meg megvette pl az USB vezérlőt az Asmedia-tól :D A SIV jelzi is az A520-ban lévő USB vezérlőre, hogy Asmedia :D
hat, lehet akar asmedia design is, viszont b550 eseten a driver a MS-tol jon (legalabbis w11-en) es frissul is.
raadasul ket kulon kontroller, kulon pcie savokon. :)
Nekem is, de attól még pont az azon lógó előlapi portjaim nem működnek jól :(
Nem, de fel fogom rakni a bétát, mert szeretek veszélyesen élni. ;) Már csak ki kell találni a változás detektálásának módszerét.
Volt már itt gond hivatalosan stabil Gézával/Efivel is, szóval nem a béta jelző miatt veszélyes :D
Ha nem jött volna le az eddigiekből, abszolút nem cél olyan rendszer találni, amin mégis megy - és utána veled ezt a rendszert használtatni. Nagy eséllyel mindenki azért javasolta a próbálj ki egy BSD-t tipusú ötleteit, hogy könnyen, gyorsan, egyszerűen szűkíteni lehessen a dolgot HW vs SW hiba irányban. És ezt többen leírták, te meg minden alkalommal "félreértetted". Nyilván ezt is félre fogod.
A hardver-cserétől nem derült ki semmi, és eddig semmilyen elméleti fejtegetést nem fogadtál el, mert te ....
Bízzunk benne, hogy valaki egyszer majd mond olyat elméletben, amire rábólintasz, hogy tényleg, ez akár lehet is. Persze a vas nélkül már az életben ki nem fog derülni.
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
De én nem is azt mondom, hogy Win11-et meg Linuxot KELL használnod. Hanem csak próba erejéig telepítsd őket fel egy drive-ra, mert lehet, hogy nem Win10 specifikus bug. Ezt nem tudod meg addig, amíg ki nem próbáltad. Ha kiderül, hogy Win11 meg Linux alatt nem csinálja, akkor tudod, hogy Win10 specifikus, de még ekkor se lesz megoldhatatlan Win10 alatt, csak máshogy szűkíted a hibaforrást, mire meglesz a tényleges ok, és akkor már Win10 alatt is megoldod. Így működik a debug, hogy végig kell csinálni hozzá egy csomó hülyeséget, ami időpazarlásnak tűnik, de mivel lehetőségeket zársz ki vele, mégis eljuttathatnak a megoldásig.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Erre mindenféle barátságos gondolatok jutottak eszembe a csalánról, meg a saját eszközödről. ;)
Igen, van olyan amikor debug céljából még a lehetetlent is ki lehet próbálni. Csak a Trabantost nem igazán érdekli, hogy Ferrarival mennyi idő alatt érsz le a Balatonra. Különben is öreg vagyok már az ifjú Serlock Holmes szerepre. :-D
Egyrészt bizonyos szempontból ez egy egyszerű pnp eszköz, a Win 10 támogatott, a gépem kezeli az összes USB portot és teljesen naprakész. (Tegnep jöttem rá, hogy az AGESA frissítést tartalmazó béta BIOS is már fenn van.) Az AMD-ről a gyártó külön nem emlékezik meg, innentől hüjejúzer mód ON és reklamálok.
A következő mátrixot ismerjük - a Win 11 úgy keveredett ide, hogy a tesztelő kollégának ez volt a gépén:
Win 10 + AMD = rossz | Win 10 + Intel = ?
Win 11 + AMD = ? | Win 11 + Intel = jó
És jön a bunkósbot a Volt 2, ami egy hasonló eszköz és működik pnp módon (a Win által értlemezett Audio Class alapján driver nélkül is látszik és működik!)
Ettől kezdve valószínű, hogy Audio Class implementációja hibás a driverben, de tán csak/néha AMD-n. Sajnos driver nékül nem próbáltam, mert ennél először a drivert kell felrakni.
A deklaráltan nem támogatott linux is képes az alap Audio Class értelmezésre. Láttam már bootolt fw eszközhöz is hangerőszabályzót és output választást.
Szerintem Win 11 és linux próbával számomra semmi lényeges nem derült volna ki.
ha mar csalan, meg szolasmondas: nem akarasnak nyoges a vege. :)
nem sok ertelme van tanacsot kerni, ha egyebkent nem vagy hajlando alapveto 15-20 perces debugolasra sem :)
azt erzem, tamadasnak veszed, mikor azt mondjuk, hogy probald ki egy "szuz", nem osszepiszkitott es nem EoL, mar inkubatorban tartott rendszeren a vasat, akar egy koszos pendriva rakott es/vagy live rendszerrol :D ennek miertjerol meg nekem jut eszembe a csalan. :)
amit el is tudok fogadni :) de akkor ird be az elejen, hogy tojsz bele, csinalsz amit akarsz, nem kell segitseg, majd megoldod egyedul (vagy ahogy a mellekelt abra mutatja, nem, majd vasat cserelsz inkabb) :)
Hát ugye. Ide azért illik a ferraris hasonlat. ;)
A topicnyitó és a topic címe alapján számomra az jönne le, hogy nem a megoldás hajszolása a cél, hanem mi lehet a különbség az Intel és AMD között?
Ez az EOL rendszer 2029-ig támogatott, miközben a gyártó szerint Win 7 is jó. Megjegyzem, a támogatás csak a frissítések hiányát jelenti => stabilabb a rendszer.
Az USB pnp rész XP-n is megy, AMD-vel is, ezt már tapasztaltam. Sajnos most nincs működő XP-m, pedig az ütős bizonyíték lenne.
Mégegyszer: A kérdés arról szól, hogy miért nem megy ezen a rendszeren és teljesen irreleváns, hogy miért menne másik rendszer(ek)en. A forgalmazó support szerint "Ez egy hibás hangkártya." - tán még ez is bejön, várom a visszajelzést. A Volt 2 és a Scarlett 4i4 ugyanilyen feltételek mellett kifogástalanul üzemel.
addig nem is fogod megtudni, amig nem mesz utana, nem mentel :) almat hasonlitgatsz kortevel. mas os, mas platform. igy lehetetlen lokalizalni a problemat :) ha meglepted volna az egyseges OS-t, akkor lehetne nezegetni, hogy mi a kulonbseg intel es amd kozott...
a támogatás csak a frissítések hiányát jelenti > azt viszont lattad mikori az usb driver w11 alatt. b550-es chipset. (10/18/24)
Ideírom mégergyszer: A Volt 2 és a Scarlett 4i4 ugyanilyen feltételek mellett kifogástalanul üzemel. Ezek jellegében ugyanolyan eszközök.
Utánajártam, mert nem csak AMD (B550, Ryzen) portokon próbáltam ki. Ez is, meg a másik két eszköz hibátlan működése is kizárja a gép/os hibáját.
A driverek:
USB2: 2006. 06. 21
USB3: 2024. 04. 12
Egyre gyanúsabb, hogy tényleg hardver hiba, vagy valami roppant módon Intelre optimalizált és máson hibásan futó szoftver jött szembe.
a hardverhiba onnantol "gyanus", h nem valid, h masik gepre kotve munkodott. :) szerintem erted, hogy mit akarok mondani, csak ugy indulsz neki, h "bzmg, medve, a funyirodat!" :)
Jogos. Egyedül maradt "az ostoba programozó AMD- specifikusan irta vagy fordította a programot". Ennek annyi híja van, hogy nem ismerrem utasításszinten a két cput. Annak alapján. amiit fórumokon olvasgattam, nem mindenkinek - talán nem minden driverrel - jött elő a hiba.
"Megjegyzem, a támogatás csak a frissítések hiányát jelenti => stabilabb a rendszer."
Ez a vélemény talán a Win7-nél még megalapozott volt. De a Win 10-től (1915-től) folyamatosan fejlesztették, hogy ne okozzon felhőtlen örömet, ha már csak 1 hónapra is eltávolodtál a legutolsó frissítéstől. (És az közben már "out dated"-dé vált a megjelent legfrissebb okán. - Ezt akkor is mondom és tapasztalatból, ha volt kezem alatt olyan Win 10, ami másfél évig nem frissült és lehetett folyamatosan dolgozni rajta.)
De annál az esetnél a rendszer maga nem volt képes frissíteni, nem pedig, pl. "le volt zárva előle" az internet. Tehát folyamatos próbálkozással töltötte az idejét, (A próbáld ismét!) - kvázi, mintha másfél évig frissítés alatti folyamatban "élte volna" az életét. Tehát ha van is programozva a frissítések elmaradására vmilyen szívatás, az abban az esetben nem aktiválódhatott.
Szumma-szummárum, van lassulás, nehezített indulás, stb. Használok Win 10-et, - nagyrészt offline gépet érintve is.., tudom, pl. kín kivárni, amíg betölt és az indulásnál kirakja az ikonokat. - Egyébként, hogy mennyire felkészítik a frissítésekre a rendszert, azt az is példázza, hogy internetre hónapokig sem kötött gépen is megjelenik az üzenet, hogy frissítések vannak folyamatban. (Hogy honnan, /tudja?/, ne kérdezd... :) ???)
Nem félek, nagy a zinternet népe, majdcsak kitalálnak valamit.
Az ilyen cuccosok valószínűleg a poicy editorral felvett szabály segítségével maszkolhatók. Legalábbis egy bizonyos programot már sikerült kiixelnem, hogy ne is keresse a frissítes.
Igazad lehet, mert az XP esetén egyszerűen fel se raktam a Windows Update, tűzfal, biztonsági központ, stb. modulokat.
Pont ez az, kérdőjeles most a felállás, hogy AMD + Win11 meg AMD + Linux mit adna. Nem egy nagy munka ám, egy gyorsabb pendrive-ra, vagy külsős SSD-re 2 perc alatt fentvan egy Live Linux lemezkép, egy Win11 meg kb. 15 perc. Mindegy, te tudod, csak ugye idejöttél megoldásért, tenni meg nem akarsz érte. Nyilván mi nem kötelezhetünk, hogy feltegyél dolgokat, erre neked kell rávenned magad.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Mutatom:
Na, mit adna egy Live Linux?
A driver tartalma:
MSI32
MSI64
MSI_WIN10_32
MSI_WIN10_64
A Win 10 drivert nem tudom Win 11 alatt kipróbálni.
És bárhogyan erőlködsz, a szerkezet már jó két hete a szervizben van.
Én nem erőlködök, meg nyilván nem kötelezhetlek rá, hogy mit próbálj ki, csak arra világítok rá, hogy a kifogásokat keresed.
Oké, hivatalosan nem támogatott, de látod, a barátodnak mégis megy Win11-en, sanszos, hogy Linuxon is megmozdulna, és ez arra elég, hogy debugolásból kipróbáld. Mondom, itt senki nem azt várja el most tőled, hogy Win10-et hivatalosan dobjad, és használj helyette mindenre Win11-et, vagy Linuxot, hanem hogy járulj hozzá a probléma szűkítéséhez, ha valóban szeretnél megoldást.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Win 11+ Intel alapon megy, de a Win 10 driver más, mint a Win 11 - ez derült ki a gyári driver szétszedésekor. Az összes eszköz "class compilant", vagyis minden USB Audio Classt implementáló rendszer - ilyen a Windows és a linux is - tud vele mit kezdeni. Amiről nerm vagyok teljesen meggyőződve, az a topológia korrekt felderítése és ábrázolása. Ehhez kell a gyártó szoftvere, amely nyilvánvalóan az adott topológia maradéktalan kezelésére fel van készítve.
Az ellenállásom nem emberjogi megfontroláson alapszik. ;) Itt a gépem, ami egészen új és AMD, és az általam választott Win 10 LTSC megy rajta. Ehhez semilyen "debug információt" nem, ad számomra, ha másik rendszeren is működik, de nem is érdekel. Ragaszkodom a foobar2000 és MAGIX (Sound Forge Pro 16) + ASIO használatához, merrt ezekkel van sokéves pozitív tapasztalatom. Linuxon semmi szín alatt nem hallgatnék vagy szerkesztenék zenét.
Így aztán maradt az, hogy cseréltem Scarlettre, és az M-Audio nyűgjeit rábíztam a szervizre. Én csak egy vásárló vagyok. akinek nem működött.
Jerlenleg 2:1 az állás (működő/nem működő 80-120 eFt árú audio interfészek) és az M-Audio áll vesztésre, bármi is legyen az oka.
Végülis ez érzelmi kérdés, de csendben jegyzem meg, aki hallgat és szerkeszt zenét Linuxon, az sem betegszik ettől meg.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Ezzel a bátor kijelentéssel akár Trump egészségügyi miniszteri posztját is megpályázhatnád. :-D
De komolyra fodítva a szót, szó sincs itt érzelmekről, inkább gyakorlat és tapasztalaton alapuló indokaim vannak. Egy fórumon a fiatal versenyző megkapta a választ az öreg linuxostól. A kérdés: Létezik-e a linuxon foobar2000 kérpességű program? A válasz: Ha a három legjobb zenelejátszót összegyúrjuk, még az sem közelíti meg. ;) A foobar2000 ugyan Win only, de az egyik legpozitívabb tulajdonsága az, hogy képes a Windovs audio rendszerét kihagyva bitperfect zenét játszani. (sőt, akár le is állíthatod a Windows audio szolgáltatását)
Egy másik fórumon (hup) pont a Te orrod alá dörgölték, hogy nem sokat konyítasz a hangszerkesztéshez. Segítek: nem én voltam. :-D Mindenesetre néha van előnye a fizetős szoftvernek is, különösen, ha csináltak valamit a vevő pénzéért. De nem rossz az ingyenlinux sem, leginlkább az a fajta, amelybe pl. az IBM beletolt legalább 8-10 millíó dollárt. :-D Mindenesetre gyakran nem kell a vindózi magasságokba emelkedni, ha befejezetle, dilettáns gagyit szeretnél találni. ;)
A párom pl. Rocky 9 + Mplayer + Intel HDMI audio-n keresztül hallgat zenét. Az sem túl rossz, bár a linux fel sem ismerte a minden alaplapon előforduló Realtek hangcsipet. :-D Naszóval tényleg nem betegedett meg tőle, akár igazad is lehet!
Van publikus dokumentációja, vagy a Realtek az MS felé aláírt valamilyen NDA-t, kizárólagossági és titoktartási szerződést?
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Konkrétan a Realtek ® ALC887 codec nem látszik, még az lspci sem találja.
Ha rákeresel, nem csak ezzel van baj és nem csak a rocky felejti el megtalálni.
A különféle fórumok tényleg teljesen publikus dokummentációt jelentenek. :-D
Biztosan az okosok megmondják, hogy már megint nem akarom megoldani a problémát. És így is van, mert felhasználóként sem a kernel forrást nem fogom olvasgatni, sem egy enterprise linux összeállítását nem kívánom felülbírálni!
Maradjunk annyiban: Nem működik!
Egyetlen mondatot írtam, de nem igazán fektettél abba munkát, hogy megértsd. :(
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Tényleg nem értettem, mert a Realteknek létezik régi hivatalos linux drivere, az újabb meg fenn van a kernel.org-on.
"a Realtek ® ALC887 codec nem látszik, még az lspci sem találja."
Persze, hogy nem látja az lspci, ez ugyanis nem egy PCI eszköz. Intel HD audio linkre kapcsolódik. Ilyesmit kéne látnia: "Audio device: Intel Corporation 9 Series Chipset Family HD Audio Controller" (a 9 helyére behelyettesítendő az aktuális chipset generáció). Aztán a kernel megtalálja hozzá először az snd_hda_intel modult, majd az snd_hda_codec_realtek-et.
Egész véletlenül nem ez a probléma van nálad? https://unix.stackexchange.com/questions/238731/how-to-get-realtek-alc887-5-1-sound-detected-in-debian#answer-733903 Hogy valójában a driver gond nélkül működik, csak a pulseaudio bugja miatt nem óhajtja használni ezt a backendet?
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!
Lényegében a gui nem ajánl fel máisik hangeszközt, csak az Intel hdaudio kimenetet. A Realtek drivert tényleg betölti - na, jól le fogom kapcsolni az alaplapon.
Szerencsére a hp monitor seggén ott a hdmi audio kimenet.
Ja, ez csak bug - tehát nem működik - akkor jó! :-D
Pulseaudio-t használsz? Ha igen, miért? Miért nem pipewire-t?
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Nem tudom. A páromé. Ez csak egy rocky, amit akkor raktam fel, amikor a Win 10 egy frissítés után nem jött ki többé a bootloopból. Olyan friss lett, hogy állandóan körbe-körbe. Pedig direkt olyannal rakattam fel, aki ért is hozzá. :-D
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
bocs a belevauért, de ezt nem állom meg:
> legpozitívabb tulajdonsága az, hogy képes a Windovs audio rendszerét kihagyva bitperfect zenét játszani.
ezt melyik linux nem tudja? :DDD
Amúgy igazad van, h v Mac v. Win a választék pro audio terén, már ami az iparági sztenderd szoftvereket érinti, és linux fekete bárányként van kezelve. Nagy fájdalmam, h virtuális zongorák is így készülnek. Én most azzal szórakozom, h megpróbálom - inkább kevesebb, mint több sikerrel - linuxra áttenni ezeket (már amihez sikerül hozzájutnom).
"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"
Félreértetted. Nem a linux ellenében írtam, hanem csak annyit jelentett, hogy a Windows audio szar, de van rá megoldás.
Maradt a foobar2000, amit futtattam linuxon is. Hát elég szörnyű volt. :(
A fw eszközzel odáig jutottam, hogy ffado segítségével bootoltam és egyszer egy ubuntu live cd-vel láttam egy db hangerőszabályzót, ami roppant kevés.
Egy Mac tényleg minden profi audio eszközt alapból kezel.
Még mindig nem érted. Mikor debugolsz, akkor PRÓBAKÉPP rakod fel a tesztelendő rendszert. Tehát még egyszer, mert nem tudsz olvasni: nem állsz át WIn10 LTSC-ről feltétlen Linuxra, hanem csak kipróbálod. Persze, most már tárgytalan, mert kinyögted, hogy a hardver már nálad sincs, beadtad a szervizbe. Így már nyilván nem játszik.
Egyébként meg Linuxon a DeaDBeeF elég közeli a foobar2000-hez, régen durván elmaradt tőle, de fejlődik fel évről-évre. A foobar2000 értékét az átprogramozható UI, meg a pluginek adják, azt leszámítva egy kutya közönséges, FFmpeg alapú lejátszó (ahogy az mplayer, mplayer2, mpv, VLC, Rythmbox, Strawberry, stb.). Azt is írtam már neked, hogy ez az ASIO nem csodafegyver, a Windows hangrendszerének a hiányosságait van hivatva megoldani, de ezek a hiányosságok NEM léteznek Linuxon, ezért nem kell rá ASIO. Persze Linuxon a hangrendszernek vannak más hiányosságai, azokat a JACK és a realtime kernel van hivatva megoldani.
Linuxra is épp úgy van FL Studio, Reaper DAW, Ardour, LMMS, Bitwig Studio, Rosegarden. Igen, más a felületük, mint a Windows és Mac-only szutykoknak, de meg lehet ezekkel is csinálni bármit. Lehet 1-2 lépést újra kell tanulni, újra kell szokni, kell hozzá egy kis nyitottság.
A Rocky 9-cel semmi baj, bár nem tipikus desktop platform, de működik annak is, mplayert már nem nagyon fejlesztik, érdemesebb helyette mpv-t használni, Intel audio cuccok szoktak menni alap kerneles driverrel, esetleg ha nem, akkor csak egy firmware szokott hiányozni nekik, amit jogi okból nem terjeszt default installon a Red Hat / Fedora.
Nálam Arch + mpv/cmus megy, de nem ez a szűk keresztmetszet, hanem a csodakafa kicipiacikínai C-Media ASUSTek audio, de ez, ha kevés, akkor lecserélem egy Fiio K3 külső DAC-ra (ez elkezdett egy forrasztási pont kilazulása miatt szarakodni, meg kell javíttatnom), meg van egy Behringer U-PHORIA UMC202HD audio interface-em is (ez majdnem eléri a Focusrite Scarlet 2i2 szintjét, de 5-öd áron vettem, bontott dobozos, de vadi új példányként), azt a Jackson JS32 RR LH gitáromhoz vettem, de lustaság miatt ritkán használom, kevés időm van gitározni, akkor inkább vagy unplugged, vagy egy mini ceruzaelemes VOX Amplug Metal mini fülhallgatós erősítővel használom (ez akkora, mint egy pendrive, be lehet dugni közvetlenül a gitárba), nincs idegem laptoppal 600 kábelt összedugdosni, meg Carla plugin host-ot + GuitarX-et beröffenteni, mert addigra elmegy az az idő, amit gyakorlásra szántam.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Pipewire-nek van jack interface-e is.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Ha ez megnyugtat, többen is kiröhögték az ötletet. Mivel nagy valószínűséggel nem a szerkezet és nem az USB driver a hibás, de még a Win sem és a CPU sem , ezért (már fáradok a sok egerészéstől)
MSI_WIN10_64 -> Ez nem működik jól.
MSI64 -> Ezzel meg nem tudom "kipróbálni", hogy a másik miért rossz. Viszont Win 11-en jól működiik.
A linuxos próba sem fog semmit elárulni a Win 10-es működésről. Legfeljebb megbizonyosodhatok arról, hogy a linux IS kezeli a "class compilant" eszközt.
Ennyi energiéval felrakhatom egy motorbiciklire is és ott is "jól megy". :-D
Elég kitartó és kíváncsi is vagyok! Számtalanszor több "legjobb programot" kipróbáltam. Aztán bánkódtam az elcseszett idő miatt. A foobar2000-et nagyon régen használom és eddig mindenre jó volt. Nem élvezet megkeresni mi nem megy egy másik programban. :(
A külső hangeszközök és a hozzá való programok igen gyakran Win/Mac only kivitelűek és emiatt az ASIO-t szeretik. Az M-Audio fw-t megelőzően egy SoundBlaster Extigy boldogtalan tulajdonosa voltam. Ekkora szarkupacot ritkán látni! Az ASIO meg nem a low latency wagy a DAW miatt kell, hanem mert direkt interfész. A Sound Forge pedig egy profi CD mastering csomag, bár most már mindent is tud. (Azóta kék a hang. :-D) Nem vagyok én profi stúdiómunkás, csak zenét hallgatok és néha hanglemezt digitalizálok.( Legnagyobb élményem volt, amikor kaptam két szatyor - korábban szenespincében tárolt - lemezt, hogy ezt csináld meg! Mindig fürödnöm kellett utána. :-D) Lényegében ezért vagyok Win only.
A linux user a nem szakember (asszony) párom, de múltkor a fostalicska Nautilust sem engedte lecserélni. Én meg igen rühellem a videoletöltéshez a multipart zip/rar scriptelést. A letölthető multipart formátumú filmek forrása Win és hát ez van. Még ha a free software szerelmesei utálják is a rart.
A Rocky 9 azért került fel, mert annak VAN dokumentációja és egyszerű felrakni, valamint az 1158 core-on CentOS üzemeltetési tapasztalattal rendelkező telefonos segítségem is van hozzá. ;) A srác annyit tud a vindózról, amennyit a kocsmában meséltem neki. :-D
Nem nyert: Már vén pöcs vagyok. :( A Win felületet jobbnak tartom/megszoktam a linuxhoz képest. Igaz a Win 10 is Classic Shell turbózással rendelkezik, a File Eplorer helyett az XYplorert használom, ami egészen unikum.
Sebaj! Úgy is inkább régi filmeket nézünk. :-D Bezzeg a vlc-t fejlesztik, tán ezért működik még az új gépen is lassabban. :-D
Az LTSC-ről egyébként hosszabb távon lebeszélnélek, mert csak 2029-ig tudsz vele ellenni maximum. Tudom, erre azt mondod, hogy az még fél évtized, messze van, de én tapasztalatból tudom, hogy hipp-hopp letelik, egy nap hirtelen rájössz, hogy már le is járt a support, vagy már csak 1-2 hónap van belőle hátra, és addigra már Win11 se lesz, csak a még szarabb Win12, ami 50× ocsmányabb lesz. Akkor is csak a Linux fog maradni, hiába ágálsz ellene. Lehet persze ellenkezni, de sokra nem mész vele. Vagy Linux vagy Mac hosszútávon, nem lesz más, ehhez a gondolathoz próbáld magad már most rászoktatni, Linux-szal kísérletezni néha napján.
A foobar2000 témájához: amit én nem értek a fejlesztőben, hogy a kódját mi a rákfenéért nem nyitja ki. Mert amúgy is ingyenes program, nem gazdagszik meg belőle, nem fogja ellopni senki, az OSS közösség átportolná saját maga más OS-ekre, csak ugye a kód le van előlük zárva, hogy dögöljön meg a szoméd lova is. Már a sokkal pénzéhesebb Winamp is eljutott oda, hogy kinyitották a kódját.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Elfelejted, hogy olyanhoz szólsz, aki nemrég még XP SP2-t használt. :-D
Inkább olyan szoftvert mondjál, ami a Scarlett mixer/routing/input filter funkcióit képes kezelni. Esetleg kipróbálom a párom gépén.
A zárt kódnak páratlan előnye, hogy nem írkál bele minden hülye és nem építik bele a systemd-t sem. ;)
Inkább olyan szoftvert mondjál, ami a Scarlett mixer/routing/input filter funkcióit képes kezelni > en hardvert is ajanlottam erre, arra azt mondtad nem kellenek ezek a funkciok :D
Igen, a 12 ki- bemenet 9 fizikai potméter DSP effects lazán meghaladja az igényeimet. Pl. a Volt 2-ben is olyan bekapcsolható filterek vannak, amiket főként élőzenéhez lehet használni. Idehaza nem gerjedek az AIR funkcióra sem, ami a vintage transzformátor illesztésű mikrofonok hangzásvilágát emulálja. Viszont a vinyl restoration plugin öntanuló kattogás és dübörgésszőrőjét igen kedveltem. Hasznos a loopback funkció is, mert néha hang jelet használok egyéb dolgok teszteléséhez.
Szóval a kérdés pont a guis manipulációról szólt a fizikai tekerentyűk ellenében.
nem kell mind a 12 lukat megdugni. foleg nem egyszerre. :) azert van annyi fele, mert multifunkcios eszkoz, tobb dologhoz is illesztheto igeny eseten.
dehat, latszik, neked a szoftver adja fel a lecket. ezert ajanlottam ra hardvert :) tovabbra is nem akarasnak nyoges a vege :) minden tiszteletem a hagyomanyorzoke, es no offence, de ha meg nem tetszik a "bakelit" pattogasa... halgass olyan formatumot, ami nem olyan fos (nem, nem velemeny, objektive, merhetoen az, amugy tisztelem es szeretem a fizikai mediat is). :)
(az analog superiority-argument sajat dugajaba dol onnantol, hogy elkezdjuk attekergetni mindenfele DSP-ken csak azert, hogy megprobaljuk kijavitani a hibait :D)
Egyszerűbb szerkezeteknél is multifunkciós a bemenet.
Van a Focusrite Control, az mindent tud, de nem ez volt a kérdés. Inkább az, ha valaki nagyon ajánlgatja a linuxot egy olyan eszközhöz ami a linuxot nem támogatja, akkor tud-e hozzá mixert is mondani?
A lemez többnyire nem is pattog, de volt olyan is, amin csikket nyomtak el. ;) Sok esetben hangmérnöki hibát vagy kényszerből elkövetett dinamikakompressziót kell korigálni. Itt azért ne olyan DSP-kre gondolj, mint a fürdőszoba hangzás! :-D Ha jól csinálod, akkor észrevehetetlen a beavatkozás. Szerencsére olyan hangmérnök volt a tanácsadóm, aki tanulta is, értette is amit csinál és már csinálta is.
Van olyan felvételem, amit orosz csávók digitalizáltak lemezről, mai áron min. 8MFt értékű berendezéssel. Ugyanaz megvan Deutsche Grammophon (a mesterszalag tulajdonosa) digital remastered verzióban is, és akinek füle van, az az előbbi verziót választaná. A DG - a technika fejlődése miatt - három Karajan mestersorozatot is készített. A harmadik borítóján olvasható, hogy 22 szabadalmukat alkalmazták "a szimfonikus zenekar jobb ábrázolásának érdekében". Szóval a "tiszta digitális felvétel" is nagyon kemény utómunkával készül. Végülis ugyanaz, amikor egy analóg LP készítésekor a hangmérnök tekergeti a potikat. ;)
Volt szerencsém kazettás magnóval készült egyedi felvételt digitalizálni, ami széltében-hosszában néhol dropoutos volt. Jó játé!. A megrendelő szerint a végeredmény jobb lett, mint az eredeti. És meg nem mondanád a javítások helyét.
valaki nagyon ajánlgatja a linuxot > masik musort nezel, nem en voltam. :)
ezek kozul egyik sem magyarazza, hogy az LP egy technikailag fosabb formatum :) mar a magnokazinal, de a pcm44k-nal merfoldekkel. nem fogok errol vitazni veled, majd megnezed, elolvasod ha erdekel. :)
a hangmernok azert kapja a fizetest, hogy tekergessen. megrendelesre tud szarabb mastert is csinalni meg jobbat is. ez a dolga.
A megrendelő szerint > 30+ ev zenesz tapasztalattal pedig erre annyit tudok mondani, hogy izlesrol nem vitatkozunk :)
Ha visszalapozol, másnak tettem fel a kérdést. ;)
Köszi a basic digitális gyorstalpalót kezdőknek! Hidd el, hogy pl. a SoundForge alapszintű használatához ennél nagyságrendekkel nagyobb tudás kell!
Szerinted az LP fosabb formátum, de ez alapvető tévedés. Egyszerűen csak mechanikai csúcstechnológia, amiből két dolog következik. Sajnos jól definiálható mechanikai hibnákkal is rendekezik (rendelkezhet), de a kielégítő minőségű lejátszásához is csúcstechnika kell, ami szintén sajnos igen nagy megvalósítási variációval rendelkezik. Az uitóbbi alatt azt értem, hogy igen sokféle - sokszor más és más szempont szerint optimalizált - lejátszó szerkezt létezik. Persze ilyenkor beüthet a szubjaektív megítélás. Mellékesen a magnókazettát a kisebb sávszélessége és egyéb gyengébb paraméterei miatt ne is keverjük ide!
Az LP zajos, meg még az alapanyag is zajos lehet. Hajlított karral lejátszva eleve 2-3% torzítás keletkezik. <15kHz a sávszélessége - főként a korabeli stódiómagnók korlátai miatt, bár a lemezen 45kHz is rögzíthető. De léteznek FFS, Living Stereo stb. és direkt vágású kemezek is. A Living Stereo master 30ips szalagra készült, ami kicsit több, mint a kazettés magnó 1 7/8ips sebessége.
Mindezek ellenére fiziólógiailag barátságos formátum, nem kellemetlen hallgatni, mint néha az mp3-at. Nagy negatívum a rosszabb jel/zaj, de a való világban készült felvételeknél a CD és a DVD Audio csak 10-10dB előnyt mutat.
Zenélni szép és jó dolog, de hát a zenészek is emberből vannak. ;)
szivesen, remelem ma is tanultal valamit! :)
azert csak jottel egy kis szubjektiv LP-vedelemmel, mikozben leirtad te is, hogy minden szempontbol egy szarabb formatum :D (szarabb dinamika, szarabb stereo bleed, szarabb frekvenciaatvitel, szarabb distorsion xD)
nem kellemetlen hallgatni, mint néha az mp3-at > en nem beszeltem mp3-rol! :)
a SoundForge alapszintű használatához ennél nagyságrendekkel nagyobb tudás kell! > nana! en nem arrol beszeltem, hogy az eszkozhasznalathoz kell-e tudas. hogy a verbe ne kellene, az nem attol fugg analog vagy digitalis! :) a hangmernok mindketton hangmernok! :)
fiziólógiailag barátságos formátum > kezdunk atmenni valahova, ahova nem akartam megerkezni! :) remelem fiziologiailag is erzed, hogy bullshit erv. merheto kulonbsegek vannak, a digitalis reprodukcio javara. objektiv dolgokat szubjektiv ervekkel probalsz "tamadni", tudsz te ennel jobbat is! :)
10dB pedig rengeteg! ezt meghallgatva te is konnyen belathatod :)
nem vagyok robot! :)
Most pedig döbbenetesen új információkkal foglak ellátni!
A zember fiziológiából van és nem bitekből. Sajnos azonnal csomagolnod kell, hogy a füledet lecseréltesd olyan Niki Laudásra, mert az nem torzít. Sőt, ha megpendíted egy gitár húrját, az is, bár hívhatod kecsesen hangszínnek is. :-D
Politikus szöveged (Tudod: Folyik a szájából a szar) műszakilag nem túl meggyőző. ;) A bullshi/szar helyett p[ontosabb leírás lehet a "kevésbé precíz" minősítés.
A tökéletes hangrögzítés mellet - zenész létedre - elfelejted, hogy amit rögzítünk az az előadás. Márpedig könnyedén előfordulhat, hogy a fostalicska LP klasszissal jobb előadást tartalmaz a legmodernebb technológiával rögzítetthez képest. Ekkor megint előkerül a szörnyű tényező, hogy az ember fogja a zenét hallgatni és nem a spektrumanalizátor. Kissé hülyén veszi ki magát, hogy Karajan pocsékul vezényel MERT LP. :-D
sajnos nem ment at a mondanivalo, miszerint a hangmernok olyan mastert csinal, amilyet az ugyfel szeretne (es kifizet). ha LP-re kell a jobbat ratenni, oda lesz rateve. ha az SACD-re, akkor oda.
ettol mit sem valtoztat a dolgon, hogy az audio AD/DA nagysagrendekkel jobb, mint az analog rogzites/tarolas/visszajatszas (vagy, mint az ember fiziologiaja), mar 25+ eve is az volt. minden ilyen hangrendszerben az analog reszek a szuk keresztmetszet es ezen nincs mit vitatkozni, (hint: ezzel kezdtem, megis elkezdtel beleallni...), akarhogy is faszozol le burkoltan :)
leoltani probalsz, de ha mar pontositgatunk, akkor az LP, hogy jon a felveveshez? mert megsugom: sehogy. arra csak a masterelt kesztermek kerul... ha szar, akkor az, ha jo, akkor meg az. :) az viszont teny, hogy CD-re nagyobb dinamikaju-frekvenciatartomanyu/tisztabb/pontosabb mastert lehet kesziteni. ez meg szimpla fizika/matek. barmelyik LP-det atrakjuk CD-re, 44k/16bPCM-be, FLAC-ba, ugyanaz marad (-az analog jelut esetleges zaja/torzitasa, tekintsuk nagyvonaluan elhanyagolhatonak, hiszen ez az LP lejatszasakor is ott lesz).
meg mindig csak ajanlani tudom: https://people.xiph.org/~xiphmont/demo/neil-young.html
Semmi faszolás. ;)
Ez itt 25+ éve készült, pontosabban az 50-60-as években. Nem csak CD, hanem 192/24-es SACD verziója is létezik. Erről beszélek, hogy ennek valamilyen oka volt, amiért ezt a régi szart kiadták.
Az ember fiziológiájjaba az AD/DA vonatkozásába ne menjünk bele, mert ugyebár a digitális rendszerek tökegyformák, hiszen csak nulla és egyes... Ennek a vélekedésnek ellenére az ember képes két rendszert megkülönböztetni, csak nem tudjuk mérni a miértjét. Ne aggódj, mert a hifi-ready aranyozott kismegszakítóban én sem hiszek. :-DDD
volt hat. penz. ez is le van irva a linken :) majd elolvasod :) ha almat hasonlitgatsz kortevel (mas master) tokmindegy, hogy az alma meg a korte papiron vagy egy kepernyon van, kulonbozo lesz :)
ezek a reszek relevansak: #regensemvoltjobb
Ezért is lehet, hogy egyes remasterelt felvételek sokkal jobban szólnak (bár néha meg nem). mert az utómunka is nagyon fontos. A mesterségesen felfokozott effekteket nem szeretem. Azzal semmi problémám, ha egy SACD jobb nyresanyagból készül.
Az utolsó mondatokra itt egy példa, ami iskolapéldája a "digitális vágásnak". Az alap egy EMI kísérleti multicsatornás felvétel, amit egy számítógép támogatású előtolás-vezérléssel vágtak. (Na nem a SACD verziót, hanem a 80-as években készült LP-t) A végeredmé nagyon jó, miközben a szokásosnál több műsor fért a lemezre, ugyanakkor nagyobb amplitúdóval tudták vágni, ami még az alapzajt is csökkentette. A 2000 után az Abbey Road Studios által remasterelt DVDA szinte silányabbul szól!
na, csak eljutunk oda amit mondok, a master es master kozti kulonbsegekhez :) aminek kb. 0 koze van a hordozohoz/formatumhoz, amig az adott hordozo/formatum kepes az adott minosegre, ami emberi hallast tekintve a PCM44k/16bit-be boven belefer.
Teljesen bőven, de csak elméletileg, 0Db-es kivezérlésnél nagyon jó. Ha csökkented a hangerőt, akkor borul a hájp. Ha valós környezetben készül a felvétel, akkor 0dB szint mellett kereken 7dB jel/zaj előnyöd marad egy nem túl táltos (futómű) LP-hez képest. Marad az előny: Nem kell hozzá mechanikai csúcstechnológia a konstans minőségű reprodukáláshoz. Egyáltalán nem annyira jobb, mint hiszed.
A tökéletes frekvenciamenet meg tökéletesen borul a RIAA-korrekció miatt. Magasakat kiemelik a lemezen, hogy aztán lejátszáskor elnyomhassák azt a zajok magas frekvenciás komponenseivel együtt.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Ezt hívják (pre-)emphasisnak. Ha kicsi továbbképzed magad, akkor kiderítheted, hogy még a CD is használ ilyet, sőt a PCI Express, SATA és a SAS is.
A RIAA-korrekció 3 töréspontot tartalmaz: magas kiemelés, mély vágás és a nagyon mélyeknél dübörgés szűrés. A magas kiemelés (inverze) tényleg a zajt csökkenti, de a mély vágásra azért van szükség, nehogy a vágótű átsétáljon a szomszédos barázdába.
A RIAA-korekció sem biztos az 1950-60 előtti lemezeken. Különben is egy tisztességes lemezjátszó (mint pl. az enyém :-D, amit kb.1975-től a mai napig változatlanul gyártanak) nem kvarcvezérelt PLL fordulatszám szabályzás tartalmaz. Helyette van egy tekerentyű, amivel mechanikusan max. +/- 7%-os fordulatszám korrekciót állíthatsz be. Ezzel korrigálhatod, ha a zenekar klasszikus darabot játszik klasszikusan hangolt - vagy sem - hangszerekkel. Mert a normál A sem 440 Hz volt régen!
Hogy fokozzuk a káoszt, a német vágógép a hálózati 50 Hz-re szinkronizálta a vágógép fordulatszámát. Mivel nálunk régen nem volt stabil a hálózati frekvenca, a Dorogon készült lemezekről leolvashatod a napi erőmű terhelést is. ;)
Láttál már hangsugárzó frekvenciamenetet - esetleg a zenehallgatásra használt szobádét? A RIAA-korrektor ezeknél egy-két nagyságrenddel pontosabb szokott lenni. :-D
Látom, kozben kiergészítetted.
Nem csak masterelt, hanem direkt felvételek is készültek. Tehát nincs magnó, nincs master, csak vágás.
Érdekes a linkelt cikk, csak néhány ostobaság van benne. ;)
Pl. a hangfalamban a magassugárzó 50kHz felső határfrekvenciával rendelkezik. A naívabbak biztosan úgy gondolják: De jó, hiszen a 96kHz mintavételű zenét - a mintavételezési törvény miatt /2 - egészen 48kHz-ig le tudom játszani. :-D De ilyen nem fordulhat elő egy normál rendszeren, met az legfeljebb 20-22kHz ig ad ki értelmezhető jelet. Úgy nézem, a szörnyű intermodulációs termékek előálltásánál is megszeghettek egy ökölszabályt: Egy erősítőr tilos a határfrekvenciájánál magasabb frekvenciát adni. Ha ezt nem tartod be, nyilvánvalóan jönnek az intermodulációs termékek. Hasonló az alsó határfrekvencia is, ami a mélysugárzó rezonanciafrekvencájára esik. Ha kisebb frekvenciát kap, akkor elszabadul a membrán. Igen tanulságos volt egy 50Hz-es hangfalon megszólaltatni az orgona 32 Hz-es sípját. Ennyit lehetett hallani: fff - szóval fújt egyet. :-D
Érdekes a 192kHz-et is tudó Scarlett csak 20kHz-es specifikációval rendelkezik.
Nem csak masterelt, hanem direkt felvételek is készültek. Tehát nincs magnó, nincs master, csak vágás. > es? :)
nem azzal vitazol, amit allitok :) engedd el :)
az, hogy valaki kihagyja a felul-alulatereszto szurot a rendszerebol, nem a digitalis audio rakfeneje :) amiket irsz ponthogy az analog resz tokeletlensege. de! band-limited sampling eseten is kell alulateresztened, ez alap dolog! kulonben jonnek a zajok! :)
sem a fizikat, sem a matekot nem lehet atb*ni! :) bezzeg az ember fia-lanya fulet! ;) ez benne a szep!
WTF band limited sampling? Az mindig band limited, keresd a Shannon törvényt!
Tehát nincs magnó, nincs master, csak vágás. -> Kimarad egy csomó torzítás, sávszélesség korlátozás és zajforrás, linearitási hiba.
Én csak annyit próbálok bizonygatni, hogy a mechnikus hangrögzítés hiába hibákkal terhelt, de nem olyan mennyiségben, amitől megérdemli a fos jelzőt. A digitális hangrögzítés előnye a feltétel nélküli, konstans minőségű reprodukálhatóság, ami ma már koimmersz eszközökkel olcsón előállítható. Mindamellett a digitális rendszereknek is lehetnek jócskán hibái. Pl. nem véletlenül alkalmaznak a magasabb színvonalú CD játszókban (ami ugye tökéletes! ;)) többszörös oversamplingot, de azért "Le a 192kHz-es felvételekkel!", mert ahogy mondod: sem a fizikat, sem a matekot nem lehet atb*ni.
Az mindig band limited > ugyanazt mondod, mit en! :)
a kerdes meg mindig az, hogy fosabb vagy nem fosabb formatum objektive egy CD, mint egy LP? :)
Szerintem simán összemérhető.
_szerintem_ meg en tul oreg/tapasztalt/f*sz vagyok a marketing bullshithez :) es inkabb olyan eszkozok meresi eredmenyeineknek hiszek, ami a fulunknel nagysagrendekkel pontosabbak :) sorry!
izlesrol pedig tovabbra _se_...
Sajnálom Nagypapi, téged félrevezettek! Egyrészt nem akarok semmit eladni, másrészt ritka az a műszer, ami a fülnél pontosabban méri a zenei hangzást. Az ember ugyan nem mondja meg, hogy ennek a rendszernek max. 0,002% lehet a torzítása, de símán meg tudja ítélni, hogy melyik szól jobban. Bár szerinted ez hit és ízlés kérdése, de nem az. Úgy látom, ebben eltér a véleményünk. ;) Pedig a vájtfülűek (nagy zenehallgatási tapasztalattal és tényleg jó hallással rendelkezők) halálos pontossággal meg tudnak különböztetni két olyan rendszert, amit "egyformára mérsz". Hogy a két jónak mért rendszer közül melyik a jobbik, az már lehet ízlés kérdése. :-D
Talán elfogult vagyok, mert mindig sikerült jóminőségű lemezeket jóminőségű berendezésen hallgatni.
azaz, ugyanezek a vajtfuluek mondtak meg mik a lejatszorendszer hibai, mikor a fuggony moge beultettek ABBA vakteszten a vonosnegyest! :)
erre ennyit tudok mondani :)
szerintem nem sajnalod :) nem minden vajtfulu meg zenesz hiszekeny. van, aki tovabbtanul :) most azt mondod, hogy a fizikat meg a matekot felulirja az izlesed. ok! :) te szubjektiv dolgokrol beszelsz, en objektivekrol. mint mondtam, ezzel nem vitatkozok, ahhoz tul oreg/tapasztalt... :) peace!
"- I see the problem: You didn't burn-in the coupler first.
- Ah! That must be it!"
Hát bizony, van ez igy! Talán rossz minőségű hangszóróselyemből volt a függöny. ;)
A bejáratás olyan dolog, ami az anyagtól függ. Egyes anyagokat be kell járatni, de ha nem figyelsz, akkor azt is bejáratod, amiről csak azt hiszed. ;)
Ez ugyan már volt: Gyenge pillanatomban vettem egy brit hifi magazint. Ott is tesztelték a hangkép változását az optikai kábel hajtogatásakor. A digitális hangmérnök, orgonakonstruktőr és orgonista barátom csak ennyit mondott: Eldobom a diplomám! :-DD
Volt alkalmam látni metál együttesek stúdió (!) CD-jét. Azon csak négyszögjel volt!
Apám zongorázott és Wagner rajongó volt, egyébként abszolút műszaki analfabéta. Éppen elkészültem a legújabb lemezjátszómotor-hajtásommal és megkérdeztem mit szól hozzá? - Fél százalékkal lassabb. - És a stroboszkóp is azt mutatta!
Aki a tesztre vállalkozik, sőt, még jó füle is van hozzá, az nem mind mérnök.
Viszont létezik a "csövesek" tábora. Azokon egész szép torzításértékeket mérhetsz és mégis sokak szerint szebben szól. Persze nem most jöttem rá arra, hogy a mérésnek (ami szerinted sokkal pontosabb, mint a fül) nem sok köze van a halláshoz. Esetleg meg lehetne mérni, hogy elég piros-e a hangszóró, mert annak is semmi köze a halláshoz. ;)
Pl. a Scarlett kimeneti specifikációja szerint: THD+N < 0.002%. (-114dB) Szép szám és jó kicsi. Ezzel pontosan azt tudod eldönteni, hogy egy másik hasonló szerkezetnek ugyanez a paramétere kisebb-e vagy nagyobb. Ha kiseb, akkor hurrá. De mit tudsz arról mondani, amit hallasz? A mérés alapján szinte semmit. Nemhogy az egész rendszert felejtetted el megmérni, de a füled reakcióját is! Erre is mondhatod, hogy az szubjektív. Mindenesetre úgy gondolhatjuk, hogy ha ez az érték ilyen csekély, akkor valószínűleg minden paraméter - és a hang is! - jó lesz. Érdekes módon egy THD+N=-120dB torzítású erősítőről olvastam egyértelmű véleményt: karcosan szól. Az a rohadt szubjektum fölülírja az "emberi fülnél precízebb" mérést. ;) (Állítólag legalább 0,75% torzítás az, amit már észrevehetsz.)
Ha lemezt digitalizálok,az ellenőrzést - hátha maradt még valami disznóság - a sasfülű csaj páromra bízom.Valami ragadhatott rá a törvénytelen apukájától (soha nem találkoztak), aki tenorista volt, többek között Lisz Ferenc díjas, a Magyar Állami Operaház örökös tagja. A legütősebb esetben úgy véltem hibás korrekcióval dolgozok egy régi lemezen. Elmegyaráztama műszki problémát, mire sasfül megállapította: A korrekció valószínűleg jó, csak ilyen szarul énekelnek. ;)
Talán rossz minőségű hangszóróselyemből volt a függöny. ;) > talan csak az ember azt _akarta_ hallani, amit hallott. ilyen ez! :) mondd ki haromszor, hogy citrom, a nyalelvalasztasod is beindul.
Egyes anyagokat be kell járatni > aha, meselj meg! :)
hint: azt tudod megmondani a meresekkel, hogy mire kepes az eszkozod, mennyire jon ki az belole, amit belekuldesz. vagy, hogy objektive faszsag a hanszoro bejaratasa. :) jahogy neked nem tetszik ami az eredeti jel volt? ez izles kerdese.
a akrcosan szol-t is pontosan lehet merni. az, hogy te "elbaszod" a jelet pl. egy csoves gainen harmonikus torzitassal, aztan vered ra, hogy _szerinted_ ugy jobb... ok! :)
csak ilyen szarul énekelnek > pont ezaz, en reprodukciorol beszeltem vegig. ha szar a bemenet, szarnak is kell kijojjon. errol szol a reprodukcio. amit rizsazol, az a hang manipulacioja...
hint: eletemben nem hallottam meg senkit csipogni azert, mert a jele atment egy kozepesen szar digitalis pultuon/keveron. me'? mer' transzparens, aze'. az gyun ki (+-gain), ami bemegy. (es pont ezt lathattad a xiphes videon is, ha figyeltel)
No, látom keszdesz széthullani a nagy tagadásban! ;)
Nagypapi, mégsem lehetsz olyan öreg. ;) Az ősi gumimembrános hangszórókat illett bejáratni. Az olyan régiekre gondolok, amelyeknek megöregedve porrá hullott a gumija.
Elmagyaráz-tatom. Itt egy épületes cikk, de márkás berendezést is vehetsz hozzá, még $2000-ba se kerül. :-D
Ez az a pont, amikor nem röhögök, nem is bánkódok, inkább izzó dühöt érzek az elpocsékolt életem miatt. Bár mondják, hogy abszolút nincs üzleti érzékem. Pedig létre kellett volna hozni egy mérnöktámogató-csoportot:
Akkor nem a mérnöki tapasztalatommal hencegnék, hanem a sok pénzemmel.
Mint megtudhattuk, nem csak a hifi kábeleket kell bejáratni, hanem az USB, UTP és hálózati kábeleket is! Roppant korrektek a fickók: "Ugyan tudományosan még nem sikerült teljes magyarázatot találni rá..." :-D Pedig elég lenne megmérni. ;)
Talán a topic megoldása is az, hogy az USB kábel nem volt bejáratva. :-DDDD
Hát igen, de nem. Amit nem manipulálnak, az a direkt vágás/direkt felvétel és az egy időben divatos műfejes felvétel. (Beültetnek egy bábut a nézőtérre a fülében mikrofonokkal.) A többi esetben mindig manipulált a felvétel. Vszont amiben kételkedsz az a rögzítés technológiája és nem az, amikor a digitális mixeren átmegy a hang változatlanul!
Vállalsz-e egy ABC tesztet? Feltölteném ugyanazt a zenét (5 perc részlet), amelyek bár más előadóktól, de ugyanazt a zenét játsszák és más-más módon rögzítették. Ha megígéred, hogy csak a füledre támaszkodva rangsorolod, hogy fos, fosabb, legfosabb, miközben nem esel neki spekrtumanalizátorral, akkor kíváncsi lennék a véleményedre! Ígérem, tiszteletbe fogom tartani az ízléseder és nem fogok vitatkozni.
gumimembrános hangszórókat illett bejáratni > lol :) pont errol szolt a video. esetleg mutathatnal merest mivel jar egy gumimebranos hangszoro bejaratasa? :) merthogy addig pont annyira van tudomanyosan bizonyitva, mint egy kabel bejaratas: semennyire :) a gumi oregedese pedig nem tudom hogy jon ide :) (amugy amire gondolsz inkabb szivacs, mint gumi, de megbocsatom, hogy emlekeid megcsalnak)
Vszont amiben kételkedsz az a rögzítés technológiája > nem :) sajnos meg mindig nem ment at mirol beszelek, csapongsz. :)
meg mindig izlesrol probalsz vitazni. meg felveteli technikakrol hadobalsz :) mikozben en meg nem arrol beszelek! hanem a reprodukciorol. :) jel be > opcionalisan tarolas > jel ki. a jel be lehet akarmilyen felvetel, master, lofaszjoska, LP-rol leRIPpelt hang, szar is, jo is. barmi. a tema szempontjabol irrelevans.
Az első bekezdésre: Hidd már el, hogy az első gumimembrános hangszóró gumija tök más anyagból készült, mint a maiak! Az a "szivacs" pont úgy néz ki, mint egy picike, vékony félbevágott biciklibelső. Úgy néz ki, soha nem láttál még ilyet. Nem hinném, hogy frekvenciamenetet mérve járatták ezeket. Szerintem a terverző előrta a membrán engedékenységét, amit az az anyag csak bejáratás után ért el. A gumimembrános hangszóró membránja gyakorlatilag olyan lágy, hogy a rezonanciát nem a membrán, hanem a dobozban levő levegő - azaz a doboz mérete - állítja be, míg a merev membránú hangszóróknál inkább a membrán merevsége, ezért kevésbé lehet velük mélyre menni.
Kerresztkérdés::A) Ha valamilyen (bármilyen) tecnológiával rögzített szenét visszajátszva megghallgatod, akkor az
B) Amikor hallgatsz valamit (ami rögzítve, majd reprodukálva van) az
És mi köze a fentieknek az ízléshez?
hat, akkor mostmar en vagyok a hulye :) de negyven eve is ezek rohadtak ki a videotonokbol :)
az első gumimembrános hangszóró > fingom sincs mirol beszelsz bizonyara 100+ eves a cucc, mert mar a 30-as 40-es evekben is "papir"membranok voltak :) mutasd!
(imho ha gumibol akarsz membrant csinalni az egyenes agi ontokonloves, a gumi a hangot inkabb elnyeli, mintsem kiadna, de biztos hulye vagyok, nem ertek hozza, meg az utobbi kb. 100 evben a hangszorok gyartoi se, akik merev membranokkal dolgoznak es csak a szelen vannak elasztikus felfogatasok, hogy legyen mivel rogziteni a kosarhoz :D)
felolem lehet az ipari kalapacs hangja is, mert en nem arrol beszeltem. reprodukciorol. terelsz folyamatosan es izlest keversz oda, ahol nincs arrol szo :)
kereztkerdes: a merhetoen jobb reprodukcio jobb, vagy szarabb, mint a merhetoen szarabb reprodukcio. nem rocket science ez, csak te probalsz mindenfelet belemagyarazni :)
A) Ha valamilyen (bármilyen) tecnológiával rögzített szenét visszajátszva megghallgatod, akkor az > vagy az a hang lesz, ami a felvetelen van, vagy valami tok mas. ennek pontossaga merheto, az a reprodukcio minosege. (nem, nem annak, hogy tetszik-e valami vagy nem tetszik, irrelevans)
mikor hallgatsz valamit (ami rögzítve, majd reprodukálva van) az > valaminek a hallgatasa.
És mi köze a fentieknek az ízléshez? > te jottel folyamatosan azzal neked/masnak/nekem mi tetszik, sot en valasszam ki "rangsorolod, hogy fos, fosabb, legfosabb". irrelevans...
A stílusra mélyen érzékeny magasröptű lelkeket kérdem: A fentihez hasonló tagolatlansággal és egyéb rendszeres igénytelenséggel idehányt hozzászólások formája része az általatok emlegetett "stílusnak"? Ha igen, hogyan és milyen mértékben?
:)
Ez bizony tényleg öntökönlövés! A "gumimembrános hangszóró" szakkifejezés a "gumiperemes (akármilyen anyagból készült membránú) hangszóró" szakkifejezés rövid alakja. Az eredetileg harmonikaszerűre kialakított peremeket helyettesítették gumiperemmel a nagyobb engedékenység érdekében. A membrán akkor működik jól, ha merev. Itt egy kevlár membránú itt meg egy PMD (Polymer-injected Mica Diaphragm) hangszórót láthatsz (a két alsó), de mindegyik gumiperemű. Csak ezek már (gondolom) szilikongumiból készültek, míg a régiek hagyományos gumiból. (kaucsuk + szén?) A régi membrán alapanyag tipikusan papír volt, ami nem igazán volt merev, de létezik könnyűfa membrán is. A membrán peremét nem kell rögzíteni, mert a membrán rögzítését az ún. központosító végzi, ami a mágnes széle és a lengőtekercs között elhelyezkedő harmonikaszerű rugó. Anyaga általában papír, műanyag vagy impregnált (keményített) szövet. A peremet nem rögzíteni kell, hanem légszigetelni, mert különben süvítene mellette a szél ;), ilyen módon akusztikus rövidzárat okozva.
Tehát szerinted a reprodukció minősége az az eltérés, ami mérhető. (Nagy eltérés -> rossz.)
A rossz vagy jó felvételt meghallgatva lehet bármilyen (jó vagy rossz), de hallgatással nem megállapítható, hogy jó vagy rossz, mert az mindegy, mert szubjektív és irreleváns?
Jól értem?
leirtad ugyanazt a membranokrol, mint en :)
A peremet nem rögzíteni kell > veletlen van odaragasztva :)
kis elteres is merheto. olyan is, amit a fuled nem hall. az eszkozeink erre nagysagrendekkel pontosabbak. persze, vitazhatunk rajta, csak minek. :)
Igen, Pontosan Azt Irtam A Membránokról Mint Te! Bár még a a gumimembrános hangszóró fogalmát sem ismerted, biztosan nagy szakértő lehetsz. ;)
A dobozba épített hangszóró működési elve megfelel egy dugattyúénak. Pl. a robbanómotor is ilyen, csak ott a hengerbe feszűlő tőmítőgyűrűk tömítenek, mert sokkal kisebb a frekvencia, nagyobbak az erők és merevebb a szerkezet, mint egy hangszórónál. Itt meg valahova oda kellett ragasztani azt a kis papír vagy gumi szélet, hogy le ne essen. ;) Az ideális az lenne, ha szabadon el tudna mozdulni, ekkor nem akadályozná a merev kúpot a deformációmentes elmozdulásban. Sajnos 0 erővel is jól záró tömítés nincsen, ezért odaragasztják és jönnek a kompromisszumok.
Persze létezik perem és kúpos membrán nélküli, nem dugattyú elven működő hangszóró is. Ebben az esetben nagyon nagy a felület és csekély az elmozdulás, nem süvít a dugattyú mellett a levegő. Gondolom ez is újdonság lesz a gumimembrán után. Íme "A 20. század legfontosabb hangsugárzója".
De van olyan nagy eltérés is, amit nem tudsz megmérni, és füllel lehet hallani. Mert mire korlátozódnak a mérések? Mérhetjük a THD(+N), IM, TIM és a frekvenca átvitelt, de ezekre a mérésekre szolgáló műszerek sokkal egyszerűbbek, mint a fülbe épített spektrumanalizátor. Arról sem vagy hajlandó tudomást venni a nagyprecíz méréseid közepette, hogy a zenét az ember hallgatja (még, ha szubjektíven is, mert az agya úgy működik) és van egypár jelenség, amit ugyan körül tudsz írni, műszaki magyarázatot is szerkeszthetsz hozzá, de csakis azért van úgy, mert az ember úgy szereti. Néhány példa: Az orgonáknál a C-Cisz sípelrendezés, a monokromatikus hang fárasztó, vagy a zene "tompán" vagy "fényesen szól, pedig a kamarazenekar klasszikus darabot játszva a klasszikus vagy modern normál A-ra hangolta a hangszereit.
nem gumimembranos! masbol van a membran! :) a gumimembran is letezo kifejezes, csak nem hangszorok eseten szokas hasznalni :) aka: masra jo :)
szubjektiv dolgokrol beszelsz, meg mindig, mint "faraszto"... pontosan lehet merni, analizanli, reprezentalni egy c-cisz kisszekund hangkozt is. (igen, akar felhangostul, torzitasostul mindenestul is) lenyegtelen, hogy disszonans :) a meroeszkozeink sokkal pontosabbak, es nem mellesleg konzisztensebbek! mint a fuled. vagy barki mase. :) es elfaradni sem szoktak! :P
a monokromatikust zeneileg nem tudom ertelmezni, de majd gondolom "megmagyarazod" azt is :) szintelen felhangskala? vagy mivan? :D
a fülbe épített spektrumanalizátor > nem vagyok robot! :D
a tompan/fenyesen pedig altalaban szimpla frekvenciaspektrum-kulonbseg, gy. k. EQ.
viszont tovabbra is csak csapongsz, nem a reprodukciorol es annak pontossagarol beszelsz.
Fiatalka vagy még, esetleg más szakterületen mozogtál.
A Rádiómúzeum egyik oldalán egy 30-as évekből száramazó Philips gomimembrános hangszórót említ. A Rádiótechnika Évkönyve 1981, 5. oldal 3. hasáb közepén a Műanyag membránszélű hangszórókról ír: "A membránszél visszatérítő erejének radikális csökkentése viszont azt eredményezte, hogy a kitérés egy szabadon álló ilyen ("gumimembrános") hangszórónál rendkívül nagy lett..."
Szóval a gumimembrános szakkifejezést marha régen alkalmazzák. Legfeljebb nem tudtál róla.
Igen ezek szubjektív dolgok. A C-Cisz itt azt jelenti, hogy a dodekfónikus skálán egymás után következő hangokat mindig ellentétes oldalon helyezik el a templomi orgonáknál.
A monokromatikus - talán nem is így hívják: az eccerű elektronikus orgonáknál csak egy vezéroszcillátor van, ezért minden hang - még ha polifónikus is az orgona - azonos fázisban szólal meg, ami fárasztja a hallgatót.
"A különböző magasságú (eltérő frekvenciájú) hangok a csiga más-más helyein keltenek ingerületet, ez teszi lehetővé a hangok magasságának megkülönböztetését. A csiga alapját a magas, a csiga csúcsát pedig a mély hangok ingerlik. ...Az érzékszőrökkel rendelkező receptorsejtek a csiga alaphártyáján ülnek. Az érzékszőrök fölé vékony fedőhártya nyúlik. A kengyel rezgése a csiga folyadékát mozgásba hozza. Ennek hatására kileng az alaphártya, és ezért a receptorsejtek érzékszőrei a fedőhártyának ütköznek. Ennek a mechanikai ingernek a hatására alakul ki az ingerület a receptorsejtekben." (Bla-bla: A belső fül.)
Lényegében a csiga különböző szakaszain elhelyezkedő érzékelők különböző frekvenciákat kódolnak az agy felé. Ja, és ez a csiga a füledben van, nem pedig az eső után a földön csúszik-mászik. ;) Mindettől nem vagy robotember. :-D
Tompa/fényes az nem EQ, hanem frekvencia szorzás, amit nem csinál az EQ. Pl. 440Hz -> 423Hz és az egész spektrum ezzel arányos. Magyarul az egész skálát félrehangolod kb. 1/4 hanggal. Egy átlagos hallású ember megállapíthatja a tompa/fényes eltérést.
A reprodukció pontossága, de mi szerint? És a fentiek függvényében nem eldönthető mi az ami számít. Legyen az alacsony THD?
aha, hoztal egy idezetet, ahol idezojelben hasznaljak a gumimembranos kifejezest! :D mondhatom, hogy LOL? :)
nem eldönthető mi az ami számít. > de, eldontheto. a reprodukcio pontossaga szamit.b legyen minel kozelebb a bemeno es a kimeno jel. nem rocket science ez, csak ha ezoteriaval kevered. hint: spektrumanalizator, diff...
440Hz -> 423Hz > ez konkretan EQ kulonbseg (IS) lesz a vegen, ha megnezed a spektrumot. FYI :)
Az kemény. Akkor nem bántalak, neked ez az LTSC is nagy modernizáció akkor, beelőzted vele hajbit. A Scarlettre passz, én az én interface-emen nem használok ilyen routing, filter opciókat, ezeket szoftverben (Carla) valósítom meg.
A zárt kódnak csak hátránya van. Attól, hogy kinyitja, attól még meg tud tartani egy változatot, amit ő gondoz. Legfeljebb lesznek forkjai. Arra emlékszek, hogy régebben nyilatkozta, hogy Windows only API-kat használ benne, ebből nem tudom mennyi igaz.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
A modernizációhoz képest nagy az eltérés. Akkor volt 3 hónapom slipstreamelni (nlite) és rengeteg dolgot megérteni, így előállítva egy számomra mindentudó, de feleakkora befagyasztott, testreszabott rendszert, integrált driverekkel, FAT32 és exFAT -> egyedi installer. Most viszont maradt a Windows Update, csak néhány dolgot sikerült törölgetni (ntlite), nagyon szemetes maradt és néha kénytelen vagyok policy editor használni, de volt már fájl átnevezés is, hogy el ne induljon.
A foobar2000 olyan szinten el van látva mindennel és pluginelhető, hogy bármilyen fork csak rontana rajta. Még yt is beépíthető. Sajnos win only, de én nem bánom. Itt az idő, hogy az opensorceryk leutánozzák. ;)
Bucko mester! :D Tudd meg, hogy midőn az "opensorceryk" részhez értem... a felröhögéssel egyidejűleg éreztem a meleg kis hugypamatot is lesurranni a combomon...! :"""-D
Hogy ez MEKKORA... ;-]
Viszem, lopom, terjesztem! :-]]] U made my day...!
Köszíí! Végre elértem a célomat!
Jutalmul egy 80-as évekből származó klasszikus Bozóki Gyuritól - aki a Nyomtatók c. könyv lektora is volt:
- Elvtársak! Nincs más hátra, beledőlhetünk a jatagánunkba!
Jó, de ezt hiába hajtogatod, hogy Win11 + Intel, most az lenne az érdekes, hogy AMD + whatever felállásban megy-e a gépeden. Pont ezért kéne megnézni, mert addig csak a kristálygömbödbe nézve tudsz tippelgetni.
Az a baj, hogy itt még most mindig nem érted, hogy senki nem akar leválasztani a hőn szeretett LTSC-dről, itt most csak egy tesztelés lenne a cél. Mindegy, ellenállhatsz, de akkor sose fogsz a probléma megoldásához eljutni, hanem csak a szokásos mantrát tekered körbe, mint az elakadt lemez, hogy Intel meg Firewire meg Intel, meg LTSC, meg Intel. De, adna infót a kísérlet, mert ki tudnád zárni, hogy nem a port, chipset miatt van.
Azt viszont most már értem, hogy az M-Audio nálad sincs, mert beadtad a szervizbe, akkor meg nem tudom minek nyitottad a topikot.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
A Win 10 drivert nem tudom Win 11 alatt kipróbálni. A két driver ülönbözik.
Ez volt az első, amit kipróbáltam: Két ugyanolyan működésű "class compilant" eszköz is kifogástalanul működik.
Ami sajnos nem jutott eszeme, hogy driver nélkül kipróbáljam. Akkor meg lehetne állapítani, hogy a driver "rontja el" - vagy sem.
Igen, bűnös vagyok, mert elfeledtem, hogy a hupon vagyok. :(
A másik, ami mindenkinek bassza a csőrét a sztorizgatás. Íme:
Pár éve indítottam egy topikot: Firefox, ha a letöltési lista meghaladja a képernyőt, akkor a lista scroll baron végzettt egérmozdításra felzabál minden memóriát.
Az egyik legértelmesebb, legkonstruktívabb válasz: Há' hülye vagy,hogy ikszpét használsz?
A párom fia fogott egy Win 7 + firefox kombót, letöltött egy oldalnyit + egyet és megmozdította az egeret. Aztán visszajelzett, miszerint a hiba reprodukálható.
Hát ennyit a sok értelmesnek tűnő és engem hülyéző hozzászólásrtól. :-D
Tudod, azért nyitottam a topikot, hátha valakinek akad ÉRTELMES ötlete a hibáról. Igaz, akkor még nem sejtettem, hogy a Win 10 driver külön msi. Így a Win11 kilőve, a chipset hiba kilőve, ami marad a Win 10 driver esetleg Win 10 driver + AMD. Talán ez az oka annak, amit egy fórumon találtam: Van akinek nem megy AMD-n. van aki évek óta használja. Talán akinek nem megy, annak Win 10-e van.
Bízzunk a szerviz türelmében!
Scarlett: "requires 900mA USB port" - ez szigorúan kell? Nem volt ezzel probléma?
"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."
Itt olvashatod a probléma feloldlását az utolsó bekezdésben. Mivel usb müszereket fejlesztek, ezért ismernem kell a portok kapacitását. Most bedugtam egy műszerkét és csak 0,51A-t fogyaszt a Scarlett. Használok USB oszcilloszkópot, amihez rövid Y kábelt adnak, hogy 2x0,5A-t kaphasson. Azt is mindig egy sima kábellel használom és soha nem sikított még, hogy kevés lenne a villany. Csak vigyázni kell, mert az occó kínaji kábelekben vékony a vezeték, ami 0,5A felett tetemes fezültségesést okozhat. Ezért csak ismert gyártótól veszek kábelt, de olyat, ahol specifikált a tápvezetékek keresztmetszete. Most a Scarlett egy Temus Rövid USB C - USB -A gyorstöltő kábelről megy, ami 53,5 cm hosszú és USB3-ba van dugva, ami hivatalosan is tuja a 900mA-t..
Mi lenne, ha panaszkodás és mindent jobban tudás helyett megfogadnád a tanácsokat és elvégeznéd a nyavajás diagnosztikai lépéséket, amiket írtak!
Fogj egy aktuális ubuntu pendrivet és live módban indítasd el, próbáld ki. Attól, hogy nem ad ügyfélszolgálatot linuxhoz, még a chipset lehet működik alatta.
De egy másik háttértárat betéve, arra win11-et feltéve is kipróbálhatod, hogy működik -e.
Semmilyen plusz információt nem ad az, hogy te milyen usb kütyüket fejlsztel vagy miben hiszel a retro windows verzióknál. Csak vesztegetd mindenki idejét, aki segíteni próbál, mert semmit sem fogadsz meg, nem csinálsz diagnosztikai lépéseket, csak sztorizgatol.
Bizony, azért egy-két dolgot jobban tudok:
Igaz, attól sdenkinek nem lesz jobb, ha én olvastam el néhány ezer oldalt az usb szabványból, vagy ha a konstrukcióm néhány ezer űgyfélnél működik bármilyen csippel XP-től Win 11-ig, bármilyen cpu-val.
Nem nevezném diagnosztikai lépésnek az oprendszer cserét - mert ez is támogatott, sem a gép cseréjét - mert ezen kellett volna mennie. Viszont korábban leírtam, hogy három féle portot is kipróbáltm - igaz hubon keresztül nem, mert ezek a kütyük nem szeretik, kizártam az egér vevőjét és a cpu túlterhelését. Sőt, közben egy Intel core i5-ös kolléga lefuttatta a latency monitort - az én gépem lényegesen fürgébb.
Ugye közben ki is cseréltem az eszközt egy olyanra, ami működik is. Ennek a szépséghibája mindössze annyi, hogy ök le is írják, hogy a driverük Intel/AMD platformon megy, míg az M-Audio semmi ilyesmit nem ír. Az én hibám: oda kellett volna figyelni. :-D
Tudom, Intel csip lenne az igazi, csak ennek ellentmond, hogy nálam minden más működik ezen az egy eszközön kívül.
Hogy jobban értsed a topic célját: Lehetséges-e úgy megírni egy drivert (ebben az esetben inkább szoftvert - ezt is kifejtettem feljebb) , hogy a fenti konfiguráción fejre álljon. És mi a lényegi eltérés ebben a konfigurációban, ami miatt ezt teszi. (Az Intel csip hiánya nem a jó válasz!)
"Hogy jobban értsed a topic célját: Lehetséges-e úgy megírni egy drivert (ebben az esetben inkább szoftvert - ezt is kifejtettem feljebb) , hogy a fenti konfiguráción fejre álljon. És mi a lényegi eltérés ebben a konfigurációban, ami miatt ezt teszi. (Az Intel csip hiánya nem a jó válasz!)"
Lehetséges. Pl ha mondjuk olyan utasitáskészletkiterjesztést használsz, amit az egyik cpu támogat, a másik meg nem.
Pl a nyitóban említett 4300G még nem supportálja az AVX512 -t. ( amit aztán a 13-14 gen Intelből a kismagok miatt kivettek, de ez most lényegtelen. ) Szóval lehet a bepróbált Intel proci valami avx512 kódutat használ ; míg az AMD -n --ha van -- kénytelen AVX256 -os kódutat használni. ugyanakkor a Zen2 ( mert ugye a 4300G az ) ezt 2 darab 128 bites utasitásra felosztva hajtja végre, ami Intelen lefutna 1 ciklus alatt ; a 4300G -n 2 ciklus. ( Ha avx512 -ben szamolunk, akkor 4 ciklus ) Ha Zen3 lenne, abban már teljes szélességű AVX256 support van, és ugyanúgy 1 ciklus, mint az Intel procin ; igaz Avx512 még ottsincs, csak a Zen4 -ben, de ott megint 2x256 bitre van bontva...
HUP te Zsiga !
Nekem úgy tűnik, hogy a kérdezőnek nem a probléma megoldása a célja, hanem csak rant-olni akar egy jót az AMD kárára...
cpu-k kozott sok a kulonbseg, pl. az intel 2 betuvel tobb :)
komolyra forditva nyilvan nem a cpu itt a lenyeg hanem az ahhoz kapcoslodo / attol fuggo chipset, io busz. pl. az usb vezerlo tok mas, egyik uhci maisk ohci, bar ez csak usb 1.x-nel volt asszem, de latszik hogy meg ebben sem sikerult egyeterteniuk... nyilvan millio mas elteres is lehet az alaplapok kozott, ezret is lehet hogy van akinek amd cpuval is mukodik, de biztos mas az alaplapja.
Éppen ezért érdekes az AMD+AMD chipset független - igaz csak kínai - USB3 csatolóval is hasonlóan rosszul működik. Pedig az menne egy Intel alkatrészekből összeállított géppel is. Kíváncsan várom a szerviz visszajelzését, hogy a kütyü döglött-e meg, vagy tényleg AMD inkompatibilis.
Amit végképp nem értek, a jelenség olyan, mintha X alaplappal nem működne a HTML. :-D Mert az audio class kb. ott van az usb protokollhoz képest, mint az ethernet driver a htmlhez. Igaz, volt egy olyan esetem, hogy a vi editorban nem működött a cursor down, de a szakember hálókártya cserével megjavította! :-D
A hibáikban nem feltétlenül kompatibilisek.
:)
Egyebkent de, lehet elteres AMD es Intel kozott.
A kernel szintjen ugyanis a 2 processzor nagyon maskepp mukodik. Ezert a kernel schedulere is mas: gondolj csak az intel heterogen core-jaira, de a hyperthreading is ide tartozik. Aztan ugye a power management, mikor mit melyik core-ra schedule-oljon a kernel, hogy elossza a hotermelest, de ugyanide tartozik meg az is, hogy mikor melyik mag mekkora frekin uzemel vagy milyen deep sleep state-ben van.
Egy szo, mint szaz, *specifikusan* a real-time scheduling kornyeken bizony komoly elteresek lehetnek. Itt mondjuk mar bejatszik meg az alaplap meg az usb kontroller chip is -- mennyire komolyak az idozitesei, hogyan kezeli a deep sleep-et/milyen gyorsan kepes 'felebredni', pl.
Alapvetoen a gyartonak tesztelnie kellene tobbfele rendszeren is; nezd meg a requirements-eket! Ha azt irja, 'Intel processor', akkor egy szot se szolhatsz, megmondta, hogy Intel procin tesztel csak. Ha azt irja, 'Intel-compatible processor', akkor kuldd vissza a termeket, mert hibas. Ezek az aprosagok sajnos nagyon fontosak fogyasztoi jogban.
Szerintem ez a különbség sereg nem okozhana gondot, mert kernel api szinten legfeljebb ilyennel kellene találkozni pl. register_interrupt_handler()/register_event(), stb.
Az ACPI api is hasonló lehet.
A requirements: PC: Windows 7, Windows Driver/Standard USB 2.0 or USB-C Port, míg a másiknál leírják, hogy Intel/AMD CPU kell.
Simple birkaként akár mindkettő jelentheti ugyanazt, de a Windowsw 7-ből nem kéne következnie a !=AMD feltételezésnek. Az értelemszeűen >= Windows 7 pedig nem jelentheti a Win 11 jó de Win 10 rossz esetet.
Kicsit hasonlít. Nekem Denon SC Live 4 USB kábellel laptopra kötve Serato DJ Pro-val recseg, mintha kötelező lenne.
Nekem Core i7 van a laptopban.
Szkópos rutinnal nekem olybá tünik, mintha egy tápegység nem indulna el - olyan kicsi a feszültség, hogy torzít - majd hitelen túllövéssel indul és utána kisül egy kondenzátor. VAN a szerkezetben kapcslóüzsemü táp és annak lehet ilyen hibája.
Érdekes módon ez a hiba többnyire a lejátszás indítása után jelentkezik.
Ki lehet tenni a Zárható táblát, érdemi infókkal már nem frissül...
Bántottalak?