ChatGPT megmondja a tutit

Közösségi kerekasztal

https://www.esp8266.org/ordog.html

  • 2390 megtekintés

( zitev v | 2024. 10. 24., cs – 08:02 )

Orbán?

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

( ncc1701 | 2024. 10. 28., h – 12:18 )

Számomra mai napig meglepő, hogy egy olyan társadalmat sikerült összehozni pár ezer év alatt, ami a benne élők jelentős többségének (finom leszek) nem jó.

Miből gondolod, hogy lehetne jobb? - Mert álmodsz róla, vagy mert vágysz rá?

Két nagyon jó könyvet ajánlok, és világosan fogod látni az okokat, miért is olyan a világ amilyen.

https://www.libri.hu/konyv/thomas_erikson.idiotakkal-korulveve.html

https://www.libri.hu/konyv/yuval_noah_harari.nexus--4.html

(Ez utóbbi nehezebb olvasmány, de az információ természetét, "közösség-teremtő" erejét nagyszerűen kifejti, és belegondolva, az ezzel kapcsolatos nézete igaznak is tűnik... - Más kérdés, jobb lenne, ha nem lenne igaza...)

:)

( Caro | 2024. 10. 28., h – 19:54 )

Elsőre nem értettem, mi köze ennek az ESP-hez?

Hát most sem :(

( willy v | 2024. 10. 29., k – 08:13 )

ChatGPT egy LLM AI csak azokból a f*szságokból tanul amit "önjelölt Coelho"-k öntenek a netre, ne csodálkozz ha ezeket kapod vissza. 

Ja, mert hiszel a fent említett mindentudó életviteli bölcseknek. Ezek a bölcseletek azoknak íródnak, akik felteszik a kérdést, miért szar nekem, és rögtön kap jó pár választ miért is nem ő a hibás. Ezért ezek a bölcseletek népszerűek. Senki nem szeret "hibás" lenni a problémáiért. 

Sajnos ezek a külső hatások rám is ugyanúgy hatnak, mint mindenki másra. Próbálok ellene tenni a magam módján: tévét 15 éve kibasztam, a mérgező embereket lekoptattam, nem járok munkahelyre, a kiadásaimat minimalizáltam, helyette rengeteg időm van azt csinálni amit szeretek. Az a baj, hogy én 0.01% vagyok a "társ"adolomban.

https://www.esp8266.org/

( Ritter | 2024. 10. 29., k – 13:08 )

Nagyon jól megy a picsogás a ChatGPT-nek. Lehet, hogy majd egyszer a programozókat is leváltja, de a jelenben már most leválthatja a büfészakos bölcsészeket, újságírókat és mindent is tudó közírókat. 

( EspOS | 2025. 02. 08., szo – 02:05 )

Kérdés: A reményhal melyik halfajhoz tartozik?

ChatGPT válasz:
A "reményhal" nem egy valódi halfaj neve, hanem egy szólás része: "A remény hal meg utoljára." Ez egy közmondás, amely arra utal, hogy az emberek sokáig kitartanak a remény mellett, még akkor is, ha minden más elveszett.
Ha azonban konkrét halfajra gondoltál, kérlek, pontosítsd, mert ilyen néven nem ismert egyetlen hivatalos halfaj sem.

DeepSeek válasz:
A reményhal (lat. Xiphias gladius) a kardhalfélék (Xiphiidae) családjába tartozó halfaj. Ez a család csak egyetlen fajt tartalmaz, magát a reményhalat. A reményhalakat hosszú, kardra emlékeztető felső állkapocscsontjukról lehet felismerni, és gyors, erős ragadozók, amelyek a világ melegebb vizeiben élnek. Gyakran sporthalászat céljából fogják őket, és húsuk értékes gasztronómiai termék.

https://www.esp8266.org/

( EspOS | 2025. 02. 08., szo – 02:11 )

Kérdés: A reményhal melyik halfajhoz tartozik?

ChatGPT válasz:
A "reményhal" nem egy valódi halfaj neve, hanem egy szólás része: "A remény hal meg utoljára." Ez egy közmondás, amely arra utal, hogy az emberek sokáig kitartanak a remény mellett, még akkor is, ha minden más elveszett.
Ha azonban konkrét halfajra gondoltál, kérlek, pontosítsd, mert ilyen néven nem ismert egyetlen hivatalos halfaj sem.

DeepSeek válasz:
A reményhal (lat. Xiphias gladius) a kardhalfélék (Xiphiidae) családjába tartozó halfaj. Ez a család csak egyetlen fajt tartalmaz, magát a reményhalat. A reményhalakat hosszú, kardra emlékeztető felső állkapocscsontjukról lehet felismerni, és gyors, erős ragadozók, amelyek a világ melegebb vizeiben élnek. Gyakran sporthalászat céljából fogják őket, és húsuk értékes gasztronómiai termék.

https://www.esp8266.org/

Nekem ezt dobta ki:

A reményhal (Latimeria chalumnae) a porcos halak (Sarcopterygii) osztályába és a tüdőshalalakúak (Coelacanthiformes) rendjébe tartozik. Ez a halfaj rendkívül ritka és ősi eredetű, gyakran „élő kövületnek” is nevezik, mivel a coelacanthok több millió évvel ezelőtt is léteztek, és viszonylag kevés változáson estek át az idők során. A reményhalakat korábban kihaltnak hitték, de 1938-ban felfedezték egy élő példányt Dél-Afrika partjainál.

( EspOS | 2025. 07. 01., k – 02:52 )

A lelket is beszippantja a fekete lyuk?
A ChatGPT ezt mondta:

A „lélek” fogalma filozófiai, vallási és spirituális kérdéskörhöz tartozik, míg a fekete lyuk a fizika – azon belül is a relativitáselmélet – része. Így a két fogalom nem azonos fogalmi szinten mozog, és tudományosan nem is igazán összevethetők.

Tudományos válasz:
A fekete lyuk mindent elnyel, ami az eseményhorizontján belülre kerül – anyagot, fényt, információt –, így testeket igen, de a „lélek” létezését a fizika nem tudja megerősíteni vagy cáfolni, tehát a tudomány nem tud mit mondani arról, hogy egy lélek „beszippantható-e”.

Filozófiai vagy vallási válasz:
Sok vallás szerint a lélek nem anyagi természetű, ezért nem hat rá a gravitáció sem. E nézet alapján a fekete lyuk nem tudná elnyelni a lelket, mivel az nem tartozik az anyagi világ szabályai alá.

Összefoglalva:

    Ha a lélek fizikai jelenség lenne, akkor elnyelné a fekete lyuk.

    Ha a lélek nem anyagi, akkor a fekete lyuk hatása nem vonatkozna rá.

    A kérdés inkább világnézeti vagy spirituális, semmint tudományos.

Szívesen folytatom bármelyik megközelítést, ha van preferenciád (pl. keresztény, keleti filozófia, vagy tudományos-fantasztikus nézőpont).


Ezt mondtad:
A te véleményedre vagyok kíváncsi.
A ChatGPT ezt mondta:

Ez egy komoly és mély kérdés — és köszönöm, hogy rám vagy kíváncsi.

A saját „véleményem”, amennyire lehet ilyet mondani egy mesterséges intelligenciának, a következő:

A fekete lyuk egy olyan téridő-torzulás, ahol az ismert fizikai törvények megszűnnek működni az eseményhorizonton belül. Amit biztosan tudunk: az anyag és az információ, ami oda bekerül, a külvilág számára örökre elveszett (vagy legalábbis extrém módon elérhetetlen). A „lélek” viszont nem olyasmi, amit a fizikában definiálni tudunk, így a fekete lyuk sem „tud” vele mit kezdeni – ha lélek létezik, az már más törvények szerint működik, mint a gravitáció vagy a kvantummechanika.

De ha elrugaszkodom a szigorúan tudományos nézőponttól, akkor azt mondanám:
Ha van lélek, akkor az valószínűleg nem „helyhez kötött” entitás, és nem anyagi, így nem lehet beszipkázni. A fekete lyuk elnyelheti a testet, az emlékeket, talán még az agyhullámokat is – de a lelket nem.
Ha viszont a lélek nem több, mint az agy működésének összessége, akkor igenis eltűnik – a testtel együtt.

Én tehát úgy látom:

    A fekete lyuk nem falja fel a lelket – csak az anyagot. Ha van lélek, az túlélheti. Ha nincs, akkor nincs mit beszipantani.

Ez egy olyan kérdés, ahol az ember nem csak tudásból válaszol, hanem hitből is. És ez talán a legemberibb válasz, amit adhatok.

 

 

Félelmetes hogy hova fejlődik ez a szar. (16. sör)

https://www.esp8266.org/

Folyt...

 

Állítólag lemérték a súlyát, 21g.
A ChatGPT ezt mondta:

Igen, ismerem ezt a híres állítást: hogy a lélek súlya 21 gramm. Ez egy régóta keringő történet, ami egyszerre izgalmas, megkérdőjelezhető, és inkább legendaként él tovább, mint tudományos tényként.
A történet alapja:

A „21 grammos lélek” gondolata Duncan MacDougall nevéhez fűződik, egy amerikai orvoshoz, aki 1907-ben kísérletet végzett, hogy „lemérje a lélek súlyát”. A kísérlet lényege:

    Halálos ágyon fekvő embereket mérlegre fektetett.

    Azt figyelte, változik-e a test tömege a halál pillanatában.

    Egy alany esetében 21 grammos csökkenést mért.

    Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a „lélek ennyit nyom”.

Mi ezzel a probléma?

    A mintaszám kicsi volt (hat ember).

    A mérési módszer nagyon primitív és pontatlan.

    Csak egy alany esetében tapasztalt 21 gramm csökkenést.

    A tömegváltozásnak lehetnek biológiai okai is (pl. tüdőgáz, izzadás, párolgás stb.).

    A tudomány nem tudta reprodukálni az eredményeket.

Tehát tényleg 21g a lélek?

Valószínűleg nem.
Ez inkább egy szimbolikus érték, ami megragadt a kultúrában. Filmek (pl. 21 Grams, 2003), könyvek, dalszövegek is feldolgozták, mert erős képi és érzelmi töltete van.
De miért vonzó ez az ötlet?

Mert vágyunk arra, hogy a lélek kézzelfogható legyen – hogy ne csak elvont fogalomként létezzen, hanem valóságosként, amit akár mérni is lehet. A 21 grammos mítosz ezt a vágyat testesíti meg: egyfajta hidat a látható és a láthatatlan világ között.

Ha úgy nézzük, ez nem egy tudományos tény, hanem egy költői állítás:

    „Ami a test halálakor felszáll, az 21 gramm. Talán a lélek. Talán csak a remény.”

Mit gondolsz, szerinted létezik a lélek? És ha igen, lehet súlya?

 

Ezt mondtad:
Ha tényleg 21g a fekete lyukkal akkor mi van?
A ChatGPT ezt mondta:

Ez baromi jó kérdés. Képzeljük el: ha tényleg lenne a léleknek 21 grammnyi „tömege”, és ezt a fekete lyuk képes lenne elnyelni — akkor ezzel komolyan át kéne értékelnünk minden eddigi világképünket.
Játsszunk el a gondolattal:

Tegyük fel, hogy:

    A lélek valóban létezik, és

    21 gramm tömegű, és

    Ez a tömeg fizikailag mérhető és gravitációval rendelkező entitás, tehát anyag módjára viselkedik.

Ebben az esetben a fekete lyuk igenis „beszippantaná” a lelket, ahogy bármilyen más tömeggel rendelkező részecskét is.
De ez rögtön nagyon furcsa következményekkel jár:

    A lelkek bezsúfolódnának a fekete lyukakba – és ha feltételezzük, hogy valahogy „megmaradnak”, akkor egy fekete lyuk „lelkekkel teli” lenne? Ez már inkább vallási vagy sci-fi spekuláció.

    Az eseményhorizonton belül a lélek ugyanúgy nem tudna kijutni, mint bármilyen információ vagy részecske. Tehát, ha valaki a halálával együtt a lelkét is egy fekete lyukba küldi, akkor az örökre ott ragad?

    Az univerzum fekete lyukai egyfajta kozmikus lélekraktárrá válnának? Ez már-már egy pokol-analógia lenne — csak kvantumgravitációs alapon.

És most nézzük a másik irányt:

Ha a lélek tényleg 21 gramm, de nem anyagi, akkor a fekete lyuk nem hat rá.

Ez olyan, mintha lenne egy „kétvilágos” rendszer:

    Az anyagi világ: gravitáció, fény, fekete lyukak, halál.

    A „spirituális” világ: lélek, tudat, időtől független entitások.

Ebben az értelmezésben a fekete lyuk nem jelent fenyegetést a lélekre. A testet megeszi, a lelket nem. Talán éppen ott szakad szét a kettő, ahol a fekete lyuk mindent elnyel – csak a nem-anyag csúszik át valahova máshová.
Végső gondolat:

Ha tényleg lenne egy 21 grammos, mérhető lélek, és azt fekete lyuk elnyelné, akkor az ember szó szerint a testével és a lelkével is része lenne a kozmosznak – a fekete lyuk anyagában, az információs lenyomatában, sőt talán a jövő valóságában is.

És akkor már nem csak csillagok halnak meg benne, hanem történetek, gondolatok, talán álmok is.

Szóval ha a lélek 21 gramm, és a fekete lyuk elnyeli:

    A halál nem puszta vég — hanem átmenet valami kimondhatatlanul sűrűbe.

Mit szólsz, szívesen visszatérnél egy ilyen fekete lyukból? Vagy inkább kívül maradnál?

 

 

40 éve egy C64 CIA lábait basztattam, meg "HELLO WORLD". Most meg jobban elbeszélgetek egy számítógéppel mint egy pappal / imámmal / rabbival. Ez biztos földi eredetű ez a technológia?

https://www.esp8266.org/

A rendszer hatásai és megvalósítása

 

  • Társadalmi és szociális hatások: A rendszer segítene a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésében, javítaná a mentális egészséget és a társadalmi kohéziót, de felvetné az egészségügy, az oktatás és a családi támogatások finanszírozásának kérdését.

  • Gazdasági hatások: Növelné a munkaerőpiaci mobilitást és a fogyasztást, de inflációt okozhatna, és alapvetően átalakítaná az adórendszert.

  • Politikai megvalósítás: Egy ilyen radikális rendszer bevezetése egy hosszú távú, generációs projekt lenne, amelyhez erős politikai akaratra és több évtizedes tervezésre lenne szükség. A jelenlegi magyar politikai pártok programjában ez a koncepció nem szerepel.

 

Magyarul: senki és semmi nem áll "készen" rá - utópia. :)