Szellőztető multi-split klíma -- Midea Gaia?

Egy 2000-es házba szerettem volna HVAC-ot beépíteni. Mint kiderült, ezt utólag csak extrém drágán és nagy túrással lehet.

Úgyhogy tovább kutakodtam, és találtam szellőztető klímákat: a daikin ururu sarara (igen, tényleg ez a neve) sorozata képes friss, szűrt kinti levegő befújására. Két gond van vele: az ára 1 MHUF, és nem tud multi-splitet, vagyis ha 6 beltéri egységet akarok felrakni, akkor 6 kültéri egységet kell(ene) felszerelni, ami nonszenznek tűnik nekem, és jól elrondítaná a házat kívülről.

Ezért némi további kutakodás után a Midea Gaia szérián akadt meg a szemem. Ez a fenti daikin mindkét hibáját "javítja", de nem tudom, mire számíthatok. Elvileg egy megbízható kínai gyártó vadiúj szériája, de jó lenne valódi használatból származó tapasztalat, mert 6 db beltéri és 2 db kültéri kicsit költséges ahhoz, hogy csak úgy kipróbáljam.

Akinek van ilyenje van, tudna válaszolni ezekre a kérdésekre? Persze kérdezhetnék eladót is, csak az az érzésem, bias gondok lesznek. :)

- hangerő? kinti kevésbé számít, de a benti igen, nomeg ugye a szellőző lyukon gondolom jobban "bejön a hang". Az éjszakai üzemmódja mellett lehet aludni, vagy az tényleg csak azt jelenti, hogy csendesebb, de azért éjszaka bőven túl hangos?

- menyire "huzatos"? sajnos a családban van reumás, és nagyon érzékeny bármiféle hűvös légmozgásra. viszont láttam a Midea kínálatában "breeze" funkciót is, ami állítólag érzékelhetetlenné teszi a befújást. De mennyire működik ez? Vagy lehet plafonhoz közel szerelni a klímát és vízszintesen befújatni vele, így kvázi a fejünk felett menne el a hűvösebb levegő?

- honnan lehet friss levegő filtert szerezni hozzá (van benne gyárilag)? tudok hozzá én készíteni egy gyárinál "profibb" filtert, pl. aktív szenes autó pollenfilterből? milyen gyakran kell(ene) cserélni?

- mennyire hangos a szellőztető-ventilátora?

- hogyan működik együtt a klíma és a szellőztetés? összekeveri a két légáramot, és azt fújja be a szobába?

- tudja temperálni a friss levegőt? tehát ha pl. a kinti levegő 10 fokos, és 22 fokot szeretnék a szobában, akkor egy egész picit rá kellene melegíteni, csak kérdés, hogy tudja-e ezt?

- igazából nincs nagy hűtési igényünk, a 30+ fokokban kapcsolnánk be, hogy 30 alá vigye a benti hőmérsékletet, meg kivegye a vizet a levegőből (rip szalacsi). ehhez persze a standard 3.5kW-os egységek masszív overkill. Erre nincs ötletem, de tudnak ezek olyat, hogy csak picit fújnak (+ ugye hűtenek), cserébe kiveszik a vizet picit és nem csinálnak huzatot?

- A tetőtérben attika fal van. Itt hogy lehet elvezetni a csövezést brutális bontás nélkül? Van erre technika, mit a tapasztalatok?

- A multi-split esetén, ha pl. 3 beltérit kötünk 1 kültérire, és a fentebb említett minimális hűtési igény miatt a beltériket feleltervezzük a kültérihez képest (tehát pl. 5kW -os kültéri + 3x 3.5kW -os beltéri), annak milyen hatása lesz? el tudják "okosan" osztani a rendelkezésre álló hűtőteljesítményt a beltéri egységek?

- élettartam. borzasztóan összevissza dolgokat olvasok erről, szerintem senki se tudja :) minőség, használat, karbantartás függvénye, meg gondolom, alapvetően lehet ezekben részegységeket cserélni, ha úgy adódik. Arra már felhívták a figyelmem, hogy a multi-split esetén gond lehet abból, hogy 1-1 egység cseréje teszem azt 10 év múlva problémás lehet, erről pl. van valakinek infója, tapasztalata?

Köszi a segítséget, tudom, kicsit szerteágazó, de ezekre a kérdésekre sajnos nagyon nehéz választ találni.

Hozzászólások

A másik klímás topikban írtam, hogy a szellőztetés igazából ámítás a klímások szerint akik nálunk szereltek. Én is ilyent szerettem volna, hogy egy gonddal kevesebb legyen, de a klímás "lebeszélt", mert már szereltek, és nagyon nem olyan a végeredmény, mint várná az ember szellőztetés téren. Szerintem az sem teljesen véletlen, hogy fehér holló a funkció, és csak egy-egy modell kínálja csak azoknál a gyártóknál, ahol egyáltalán van.

Ezen kör után a Breezeless+ modellt választottam, mert arra jutottam, hogy a papírok alapján a Daikin azonos tudásúnak mondott modellje nekem nem éri meg a plusz pénzt (eredetileg én is Daikin-nél kezdtem nézelődni). Ez a modell azt ígéri, hogy tud "huzatmentes" üzemmódot, ami nálunk is fontos szempont volt a választásnál, és ez végül igaznak bizonyult (a mi mércénk szerint), mert tényleg nem érezni olyankor a szokásos klímás fújást, de a teljesítménye nem rosszabb (ugyan annyi idő alatt csinál hűvösebbet). A beltéri zaja minimális (nincs viszonyítási alapom, előtte nem volt, irodaihoz meg az alapzaj miatt nem lehet mérni), a kültérit bent nem halljuk egyáltalán (panel, és az ablak előtt lévő beton virágtartóra van fogatva, szóval közel). Egyébként ezt a modellt nagyon közel lehet a plafonhoz tenni (ez is extra dolog, mint megtudtam), nálunk kb. 7-8 cm van mindössze felette, de nem tudom, ez a minimum, vagy a fenti bordűr vonalhoz igazították a tetejét a fiúk - mert azzal fut.

A multi-split-ről lebeszéltek (eredetileg 3 beltéri lett volna; a végén a klímás tanácsára csak 2 mono-split készülék került fel), mert a kültéri hibája esetén sehol sem lesz semmi. Ezen felül - mint menet közben kiderült - gondot okozott volna a villamos táplálás a multi-split esetében, mert ami kültéri kellett volna, az 1x20A vagy 1x23A igénnyel rendelkezett, és csak 16A-es fázisaink vannak, amit momentán nem tudnak bővíteni. A három fázisú kültéri más árketegória...

A minap olvastam egy cikket az élettartamról (úgy általában, nem típus spec.), és azt írta, hogy sokat javult a készülékek minősége, élettartama úgy általában, de a gyakorlatban most sem tartanak tovább 10-12 évnél, mert míg régen éves pár hét klímázást kellet csak tudniuk, mostanában már hűtés-fűtés üzemben évi 6-8 hónapot vannak használva. Szerintem ez hihető élettartam.

A klímás azt mondta, a beltéri teljesíménye nagyon fontos, és inkább egyel kisebb legyen, mint egyel nagyobb, modern inverteres hűtő-fűtő klíma esetén. Ha nagyobb a kelleténél, akkor túlhűti a helyet, mert nem tud kellően visszavenni, ellenben ha kicsit kisebb, akkor max. picit tovább tart a kért hőmérséklet elérése (persze nem több lépcsővel kisebb esetén). Nem vételen, hogy a lakossági multi-split-ek jó részéhez lehet 1.5-1.8 kW-ot hűtési teljesítményű beltérit tenni. Mono split esetén 2.5 kW szokott az alja lenni, aminek legalább 15-20 m2 kell, hogy ne legyen sok.

A szelloztetes nem amitas, hacsak nem az oroszlanszag a cel. Persze, nem befujassal hanem szivassal, hovisszaforgatassal, paratartalom potlasaval vagy rendes szabalyozasaval. Ebben a sorrendben dragul is a dolog. Mar az elejere sem lesz eleg a falra csavarozott cucc, amit az atlag klimas hoz Bekasmegyerre.

A форточка (boomergyerekek elonyben!) amugy nem hulyeseg. Foleg, ha szuro is van benne.

Ha a klímát gyakorlatilag nem is használnád, akkor miért akarod mindenáron klímával összekötni a szellőztetést? Szellőztetés esetén a levegőnek valahol be kell jönni, máshol (vagy ugyanott, csak más időben) pedig kimenni. Ezt megcsinálja neked a Gaia, vagyis időnként megfordítja az irányt? Ha nem, akkor máris szarnak egy pofon.

Nálunk külön van választva az egész, a klímának semmi köze a szellőztetéshez. A szobákban az ajtókon, ablakokon van légbeeresztő (Aereco), a vizes helyiségekben pedig faláttöréssel ventilátor, többféle fordulatszám-lehetőséggel, magas páratartalomnál automatikusan bekapcsol, egyébként pedig a HomeAssistant vezérli Shelly kapcsolók segítségvéel (időszakos szellőztetéssel, illetve közepes páratartalom esetén). A klíma meg egy egyszerű split klíma, amit bekapcsolok, ha túl meleg van.

Igazabol ha tudja a klima, miert szednem szejjel? Tobb furas, tobb vezetekezes, tobb taviranyito / vezerles, tobb hely foglalas a falon. Es ugye kb. pont oda kell szelloztetes, ahova klima amugy is, szoval nekem teljesen logikus volt osszekotni a kettot.

Nyilvan szervizelni kell, ha elromlik, de ez mindenre igaz. Mivel a Midea pl. nem egy draga klima, nem hinnem, hogy jelentos arbeli kulonbozet lenne egy kulonallo olcso szelloztetohoz kepest.

A klima csak befujni tud, igy van. Szerencsere van a hazban egy foldszinti konyhai szagelszivobol tetore kivezetett 100mm -es stang, amire 2 kifujo szelloztetot szandekoztam rakotni, illetve a tetoterbe berakni 1-1 szivo ventilatort. A Midea es a Daikin is 50-60 m3/h befujast ad meg, de ugye szabalyozhato / kikapcsolhato.

Tehat kifujas megoldva, igazabol annyi kell(ene), hogy a 'butan szivok' helyett pl. VOC+para szenzor legyen a furdoszobaban/konyhaban, es 'osszebeszeljenek', hogy mikor melyiknek kell tobb elszivas. Illetve ajtok alatt hagyni kell par mm-es rest ugye.

Illetve ultimately egy nyomasmero is bejatszik; akkor ugye mindegyik venti annyit tudna elszivni, hogy ne legyen tulnyomas a hazban. De ennek a megoldasnak meg nem neztem utana.

 

Annyi negativum van a from-scratch HVAC-hez kepest igy, hogy nem hovisszanyeros a szelloztetes. Ezen sajnos nem tudok segiteni, ez talan a legkisebb veszteseg, szerencsere a levegon keresztul keves energia megy el, es legfokepp, nem rosszabb, mint a mostani megoldas (ablak nyit, kereszthuzat).

 

De ha rosszul gondolom, szolj; en csak elmelkedem + google-zek itt magamban, gyakorlati tapasztalatom a temaban minimalis.

Ha úgyis teszel fel olyan ventilátort, amely kifújja a levegőt, akkor már csak a (passzív) levegőutánpótlást kell megcsinálni, valamint biztosítani a légáramlást a kettő közt, ebben az esetben felesleges, hogy a klíma fújja be a levegőt. A passzív levegőutánpótlás eleve biztosítja, hogy a nyomásviszonyok kiegyenlítettek maradjanak.

Azert nem mindegy, mert telen a buta szellozteto venti -10 fokos levegot fujna be, azt meg a reumas csaladtag huzatosnak fogja velelmezni.

De hogy mi lenne a jo, fogalmam sincs, mert akkor ugye telen is kellene par %-on mennie a klimanak, amivel levegot fujunk be, ez nem tudom, jo otlet-e.

Itt is buta legbemenet van (az elszivas is buta, megy egyfolytaban). Az ablakparkany alatt a radiator moge erkezik a levego egy szuron at, le a radiator aljara, majd ott fel a bordak kozott, es vegul ki a radiator tetejen mar melegen. Igy valahogy.

Az egyetlen hibaja, hogy alul fembol van a visszafordito elem, es az le tud hulni elegge. Ha oda tolod mondjuk az iroasztalod, akkor telen zokni kellhet...

Az elszivott levegobol, azt hiszem, kozpontilag nyerjuk ki a hot es forgatjuk vissza a haz futesebe.

Igen, ez nalam annyival bonyibb, hogy mivel a kornyeken sokan futenek faval (de nem ertenek hozza, ugyhogy az osszes amatorseget elkovetik: nedves fa, dizel gyujtos, cipotalp es rozse), szeretnem a befuvott friss levegot szurni. Ehhez viszont kell legnyomaskulonbseg, kulonben az ablakok resein 'szivesebben' jon be a levego. Vagyis kell oda egy venti, ahol keresztul akarom aramoltatni a kinti 'friss' levegot a szuron.

Pontosan ez a tervem: jofajta aktiv szenes PM2.5 szurot berakni a Midea Gaia HEPA-filterenek helyere. A gyari szuro valami 5-7 ezerbe kerul amugy (!!!), es sima HEPA, semmi extra. Evente cserelendo. Ezzek 2 legyet utnek 1 csapasra: friss kinti levegot fuj be, rogton szurve, illetve ha megy a klima, rogton temperalva is.

"- menyire "huzatos"?"

Mideáknál általában ha nyomkodod a fan gombot a távirányítón, akkor 20%-os lépcsőben változik a ventillátorfordulat. De, amikor a %-os kijelzést látod, akkor a hőfokállító nyíllal 1%-os lépcsőben tudod állítgani. Azaz akár 1%-ra is leveheted a ventillációt. Ez persze azzal fog járni, hogy a beltérinek kevés lesz az átforgatott levegője önmaga kiszárításához, és hamarabb lép fel benne penészedés...

"A klímás azt mondta, a beltéri teljesíménye nagyon fontos, és inkább egyel kisebb legyen, mint egyel nagyobb, modern inverteres hűtő-fűtő klíma esetén. Ha nagyobb a kelleténél, akkor túlhűti a helyet, mert nem tud kellően visszavenni, ellenben ha kicsit kisebb, akkor max. picit tovább tart a kért hőmérséklet elérése (persze nem több lépcsővel kisebb esetén). "

Én ezt azért utoljára on-off gépeknél hallottam... Ha az inverteres gép nem tudja eléggé visszaszabályozni magát, akkor a kültériben a kompresszor kikapcsol, és csak a beltérinek a ventillátoros része megy. Nem fogod nyélen járatni, míg kissebb beltérit meg igen, ráadásul több üzemórában. Amúgy ha mégis mutli mellett döntesz, akkor max egy beltéricsere kissebre. Ha amúgy felmerül a kérdés, akkor meg kell nézni azt is, hogy a kültérit hova rakod. Ha mondjuk déli oldal, árnyék nélkül, akkor oda nem érdemes alulméretezett rendszert tenni, mert maga a gép alapból küzdeni fog a nap melegével is.

"- hogyan működik együtt a klíma és a szellőztetés? összekeveri a két légáramot, és azt fújja be a szobába?"

Én kb először és utoljára valamikor 2003 körül láttam friss levegős gépet. Sima mono split 2.6kW Midea volt. Akkor a hűtőcső mellett ki kellett engedni egy 6mm csövet is (pont olyat, mint amivel az italautomaták vízpótlása történik), ami kívül egy szűrőben volt, belül pedig úgy volt elhelyezve, hogy amit a gép csinál a helyiség levegőjével, az történjen meg a kintről szívott levegővel is.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Ez persze azzal fog járni, hogy a beltérinek kevés lesz az átforgatott levegője önmaga kiszárításához, és hamarabb lép fel benne penészedés...

Ez ellen van valami megoldas? pl. figyeli, mennyire nedves, es akkor jobban forgat vagy kevesbe huti a lamellakat?

A peneszes klima nem vicces, mert ugye legtobben tudnak jobbat is, mint hetente atfujni klimatisztitoval 2-4 belteri egyseget :/

 

Akkor a hűtőcső mellett ki kellett engedni egy 6mm csövet is (pont olyat, mint amivel az italautomaták vízpótlása történik), ami kívül egy szűrőben volt, belül pedig úgy volt elhelyezve, hogy amit a gép csinál a helyiség levegőjével, az történjen meg a kintről szívott levegővel is.

A midea installation manual 53mm-es csovet ir elo. 6mm-es cso nem a kondenzviz elvezeto volt veletlenul? Annak a belso atmeroje 3-4mm, azon ertekelheto szelloztetest csak hangsebesseg felett lehetne elerni :)

Persze. Használat után leszárítod. Csak keringtetés, nagy ventillátorfordulat, amíg ki nem fújja magából az összes nedvességet. Tehát kb ez már a fele annak, aminek nem kell kitenni a reumás rokont. 

"A midea installation manual 53mm-es csovet ir elo. 6mm-es cso nem a kondenzviz elvezeto volt veletlenul?"

Nem. Minimum 20mm PP csövet használunk kondenzvíznek ahol lehet. Az kb 16mm belül. Ez nem elírás, 6mm volt a frisslevegőcső. Az, hogy most 53mm-t ír, az annyit jelent, hogy azóta eltelt kb 20 év, és most már máshogy csinálják. :) Most kapcsolok. Az 53mm az maga a lyuk ahol kimegy a minden is. A két hűtőcső, a kommunikáció, a kondenzvíz, és esetünkben a friss levegő is.

 

Én inkább azt nem értettem, hogy hogy a használt levegő hol megy ki? :)

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Én inkább azt nem értettem, hogy hogy a használt levegő hol megy ki? :)

Ugye ilyen decentralizalt HVAC-ot az vesz, akinek nincs centralizalt HVAC-ja. Ezen hazak tobbsege nem legtomor. 60m^3/h befuvas, ugye az nemi tulnyomast eredmenyez, marad belole emiatt mondjuk 20, az meg kimegy az ablakok resein, jofajta peneszedest idezeve ott elo persze. De kimegy.

En azt terveztem, hogy a furdokbe/konyhaba, illetve a tetoterbe kiszivo ventiket rakok, es megtervezem a legaramlast a kulonbozo scenario-kban (normal/fozes/furdes/...). Ahol szukseges, ajto alatt 5mm rest csinalok. Aztan a kiszivo ventikhez csinalok egy home automation-t, VOC+para szenzorokkal, meg esetleg legnyomasmerovel, ami igy szepen elintezi, hogy automatikus elossza a kifuvast ott, ahol legjobban kell.

 

Sajnos erre nincs kesz megoldas, pedig fizetnek is erte. Ez az a pont, ahol tenylegesen stresszfaktor, hogy tul sokat tud az emberfia :(

Minimum 20mm PP csövet használunk kondenzvíznek ahol lehet. Az kb 16mm belül.

BTW ezt mar akartam kerdezni: miert? A kondenzviz abszolut a csepegteto-cso kategoria, de en is azt lattam a midea installation manual-ban, hogy de pedig 16mm-es csovet ker. De minek? Tiszta viz csepegteteshez eleg a 6mm-es is.

Egyrészt ez megy rá a gyári csatlakozóra barkács nélkül. (Meg az erre kitalált gégecső)

Másrészt van amikor a beltéri alatt van szifon kb 30-40 cm magasságban. Oda meg nem baj ha vízoszlop súlya nagyobb és biztosabban megtörténik az átfolyás. Ok, a golyós szifonnak nem kell akkora víztömeg, de szerintem nem véletlen, hogy azt is 32-es csővel kötik be elmenő oldalt.. 

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Taktikai követő komment, nekünk egy mennyezet hűtő - fűtő rendszerrel (NBGS) ellátott lakás páramentesítését és szellőztetését kéne megoldani, hogy a már beépített rendszer tudjon rendesen üzemelni (mert persze az építtető kispórolta belőle, hiszen vízpart mellett sose lesz párás a levegő).

Ha erre van ötlet, akkor azt szívesen veszem. :)

Nalunk mar volt kint hoszivattyu/klima beepito ember, o emlitette az opciok kozott, hogy lehet plafonhutest is csinalni, de nem javasolja, mert parasodik, es ezzel nem sokat lehet tenni. Ugye a klima egyik fo szempontja, hogy kivonja a paratartalmat a levegobol, talan meg a hutesnel maganal is fontosabb.

O mondta azt is, hogy bar lehetne hoszivattyut berakni nyari hutesre, fancoil-lal a meglevo falban futo csoveken, de nem javasolja, mert a futescsovek tipikusan kozel futnak a fal belso felehez, es kondenzacio lesz a falon, ahol fut a futescso (ami ilyenkor ugye "hutescso" lenne).

Sajnos meglevo hazakba utolag borzaszto nehez egy komplett HVAC rendszer utolagos kiepitese; ezen segitene a (multi-split) szellozteto klima (+par strategiailag elhelyezett kiszivo venti furdo/wc/konyhaban). Ez a Midea multi-split egesz penztarcabaratan megoldana az oszi/tavaszi kiegeszito futest es az egesz evben szelloztetest. Csak tapasztalat, az nincs sajnos.

A mi tapasztalatunk az, hogy akkor kezd el kicsapódni a pára a plafonba épített csövek alatt a mennyezeten, ha 70% feletti a páratartalom (a rendszer számol harmatpontot, és letilt hogy ne legyen probléma). Ebből is sokféle van, nekünk a vasbeton födémbe van belebetonozva, adottság volt. Ha ismét ilyet csinálnánk valahol, akkor biztosan gipszkartonra szerelt verzió lenne, hogy könnyen hozzá lehessen férni. És ezért kellene valamilyen megoldás ami a páratartalom kezelését + bónuszként a szellőztetést megoldja.

A hagyományos klímának a hátránya, hogy mindenki másképp bírja a huzatot, a mennyezet fűtés / hűtésnél téynleg nincs huzat.

szinten taktikai komment, nincs kozponti szelloztetes, szeretnek valami minimalisan invaziv opciot arra, hogy levegot csereljek. kifele fujo ventillator van (liftaknaba fujja) a falon at, de egyreszt baromi hangos a most bent levo gyari egyseg, masreszt nem tudom honnan szerzek friss levegot a helyere.

szoval ajanljatok valami olyan ventit ami mehetne 0-24 es hangtalan (tudom, jo keres :D), illetve valami olyat, amit kulso falbontas nelkul fel tudok szerelni, es hoz be friss levegot (ha kell; ha mondjuk kint 30 fok van, bent meg 25, akkor ne hozzon..)

Légbeeresztő bármi lehet, a kifelé fújó ventilátor előbb-utóbb gondoskodik arról, hogy befelé is mehessen levegő. A korábban általam említett Aereco légbeeresztőt lehet műanyag vagy fa ablakba is szerelni (pontosabban vannak olyan fajtái), az pedig páratartalom-függően jobban vagy kevésbé nyit/zár. Passzív, nem kell villany. (hőmérséklet-függő légbeeresztőről nem tudok) Kifelé fújó ventliátornak mi Helios ELS EC ventilátorokat vettünk, ez halknak hirdeti magát (annyira azért ne higgy neki), mindenesetre teszi a dolgát. Háromféle fokozaton képes fúni, ebből a legerősebbet saját maga állítja be, ha magas a páratartalom, a másik kettőt te választhatod meg.

szinten taktikai komment, nincs kozponti szelloztetes, szeretnek valami minimalisan invaziv opciot arra,

 

Azt is le kene ellenorizni, hogy tenyleg csak ennyi a feladat. Vagy van-e peneszedes barhol a lakasban: konyhaban a konyhabutor mogott a vizesblokk korul a falsarkokban alul vagy a mennyezetnel, furdoben a zuhanytalca korul,kadnal a kad alatt, sarkokban, barmelyik kulso falnal.

 

Aztan le kéne ellenőrizni, hogy mennyi a belso paratartalom min, max, atlaga havi lebontasban ,es van-e olyan napszak, amikor tobb orara felmegy 60% kornyekere vagy magasabbra.

 

ha ez megvan lehet, hogy kiderul, nem is a legcsere (emberszam/legkobmeter) az eloiranyzott minimum, hanem annal tobbet kell cserelni.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Szerkesztve: 2024. 09. 07., szo – 10:13

Beszeltem par szakival/eladoval/tanacsadoval az ugyben. Kovetkezok a tapasztalatok/valaszok:

- filterrol nem tud senki semmit. "meg senkinek se kellett", "fogalmam sincs, mennyibe kerul", altalanos semmi.

- a midea.hu tulajdonosa, a midea magyar disztributora nem elerheto telefonon. kb. 4-5x hivtam oket, vagy fel se vettek, vagy az automata megigert visszahivast, ami sose tortent meg. meggyozo...

- pillanatnyilag klimahiany van, a legtobb ceg oktoberi szallitast tud vallalni, mert a teljes keszlet elfogyott.

- a midea gaia tud 'breezeless' uzemmodot, aminel visszaskalazza a hocserelo ventijet, es a 7000 pici lyukon keresztul fuj ki, amivel kvazi tenyleg 'breezeless' lesz, allitolag semmi sem erzekelheto belole; talan ha kozvetlen alatta ulsz, nemi hideg huzat jon a hatadra, mert hideget azt azert csinal, de ennyi.

- a midea kepes ugyan a belteri ventit leskalazni kvazi fokozatmentesen, akar %-os lepcsoben, DE a klima szerelo "szakim" szerint erre ne vegyek merget, mert a kulteri egysegek viszont nem tudnak kb. 20% ala menni, egyik sem, egyszeruen azert, mert a kompresszornak kell legalabb annyira kompresszalnia, hogy folyekony halmazallapotuva valjon a hutokozeg; tehat ez egy fizikai akadaly, nem gyartofuggo. Ez nem tudom, mennyire igaz, az viszont teny, hogy tenyleg nem emlekszem, hogy barmelyik gyarto megadta volna a kulterije _minimalis_ teljesitmenyet... Aki okos, szoljon hozza batran!

- a midea gaia szellozo befujo csove 30mm -es tenyleg. Van 53mm-es is, a nagyobb belteri egysegeknek.

- a midea gaia filtere egy eleg nagy meretu HEPA filter, de nem aktiv szenes, tehat fustszag meg hasonlok azert bejutnak. Egy helyen lattam csak arat kiirva, ott 4800ft-ot irtak. Cserelni elvileg evente kell, de a klima szol, ha kell csere - nem tudom, mi alapjan, remelem nem siman az 1 evet vagy uzemorat szamol :|

- tudja temperalni a beszivott levegot, mert ugye az alap uzeme az, hogy a benti levegohoz keveri a friss kintit, es azt fujja be. De a kulteri egyseg minimalis teljesitmenye itt is all, tehat ha csak picit akarsz befujni+picit melegiteni, lehet, beleutkozol ebbe. Sajnos nem sikerult errol bovebb infot kinyerni senkibol, nagyon uj a modell.

- tartossag: na itt aztan teljes a zavar, igazabol senki sem tud semmit. az biztos, hogy egy modern klima durvan 10-12 evet bir, es az ujabb generacios design-ok, illetve a felso kategorias keszulekek, mint ez is, elvileg tartosabbak, de erosen fugg, hogy mennyit megy; amit telen is hasznalnak futesre, az ugye hamarabb szetmegy. A sok kulonbozo "hatize" velemenybol nekem az jott at, hogy ugy nagyjabol egy modern kondenzacios kazan elettartamat tudja hozni a midea gaia, tehat olyan 10-15, esetleg 20 evet, na persze csak ha rendesen karban van tartva, es nem megy folyamatosan telen-nyaron (... szoval mint egy modern kondenzacios kazan :D ).

- multi-split teljesitmeny. mideai gaia belteri egyseg 2.5 es 3.5 kW -os van csak, es ugyan a regi manual szerint 3 db 2.5kW -osat ra lehet kotni egy 5.5kW -os kulteri egysegre, az egyik helyen megneztek, es ma mar nem arulja a midea azt a kulterit (... nem tudjuk, miert, de valoszinu, hogy azert, nem volt jo otlet). Szoval ami tenylegesen megvasarolhato kulteri ezekhez, annak nem vagy alig-alig kisebb a kulteri teljesitmenye, mint a belterieke. Szoval ez kihuzva. :/

- a "szakim" megerositette, hogy a daikin ururu sarara az tenyleg az abszolut rolls royce a klimak kozott, mindent is tud, es meg tobbet. Csak 1 dolgot nem, a multi-splitet. :D