Fórumok
Megvan a legújabb üzemanyag: sörösdoboz :)
https://hvg.hu/tudomany/20240730_hidrogen-eloallitasa-hajozas-tengerviz…
"A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai szerint az óceánokban lévő szemét – egész pontosan az alumíniumdobozok – lehet a kulcs az üzemanyag-termelés forradalmasításához, és ahhoz, hogy tiszta energiát valóban fenntartható forrásból állítsák elő. A mérnökök azt találták, hogy amikor az alumínium tengervízzel érintkezik, buborékok képződnek, és természetes hidrogén keletkezik."
További információ a cikkben. Akár kacsa is lehet, de ki tudja.
Hozzászólások
Egy tengeren uszo atomeromu szep nyugodtan bonthatna vizet, aztan csak arrol kell elfelejtkezni, hogy a hidrogen tarolasa kicsit maceras, es szep lesz a vilag. :-)
erre van az üzemanyagcella, nem? csinál belőle villanyt, aztán csókolom...
Tehát egy atomerőmű termeljen áramot, az árammal bontsanak vizet, a hidrogént elégetve pedig termeljenek áramot.
A kürtőskalács egy nagy lyuk, tésztával faszán körbetekerve.
Azt kihagytad, hogy a vízzel előbb lehűtjük az atomerőművet.
"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli
vagy inkább az atomerőmű felmelegíti a vizet, ami meghajtja a turbinát, ami áramot termel :)
4 és fél éve csak vim-et használok. elsősorban azért, mert még nem jöttem rá, hogy kell kilépni belőle.
Es, gozhajonak azonositja magat?
Nem lehet mindenki helikopter ;)
A kürtőskalács egy nagy lyuk, tésztával faszán körbetekerve.
a hidrogén tárolására írtam...
a tengeren úszó atomerőmű szépen hangzik, sok probléma van vele... jogi, technikai, biztonsági, környezetvédelmi...
a hidrogén vízből való előállítása elektrolízissel pedig kicsit sem hatékony... rengeteg a hőveszteség...
de ha mondjuk egy hajó elő tudja állítani a megfelelő mennyiségű hidrogént, akkor azt elvileg nem kell tárolni, arra van az üzemanyagcella, hogy tud vele haladni, ennyi...
https://hu.wikipedia.org/wiki/Akagyemik_Lomonoszov
Support Slackware: https://paypal.me/volkerdi
A megvalósítható, és a létezik, és a használják egy dolog, de ugye megnézted, hogy miért és hova került? Vontatják, fixen partmenti telepítésű, 70MW a kimenője. Ez nem sokkal több, mint egy atomtengeralattjáró, vagy repülőgéphordozó kraftja. Ezzel szemben egy 500MW-os gázerőműves tervek vannak, most osztottak ki 670MW-nyi szeles telepítést. Ehhez képest a Paks 5-ös és 6-os blokk per darab 1200MWe névleges teljesítményű lesz, persze ha elkészülnek.
Ezzel együtt a problémák szintén léteznek vele, bár ahol most üzemel, ott nemnagyon lesznek közeli államok akiket zavarna esetleg. :)
A hűtésnél a hűtőtorony az ami jövőállónak tűnik jelenleg, még akkor is, ha folyómenti. A vízállás, illetve hőmérséklet miatt nehezen tűnik elkerülhetőnek.
Pár éve külön "vicces" volt, hogy a német folyók alacsony vízállása miatt se az atomerőművek nem tudtak (amikor még mentek) névleges teljesítményen termelni, se a szénszállító uszályok nem tudtak teljes terheléssel közlekedni. Azóta már nincs atomerőmű, északi áramlat, viszont maradtak még a keleti régióban lévő barnaszenes erőművek.
Azért ezeknél az erőműveknél olyan füstkezelő berendezéseket telepítettek, ami bőven vetekszik a atomerőmű veszélyesanyagkezelésének költségeivel, és elég hatásosan is működik. A rákospalotai szemétégető is meglepően "tisztán" működik lakott környezetben. De ez valahogy mindig kimarad a médiából.
Amióta fent van a füstgázszűrő, azóta.
A szénnel nem lenne akkora gond, ha rendesen meg van csinálva, pláne ott, ahol az adott erőforrás. Lehet szépen visszaskálázni idővel a használatot, amikor már látszik, hogy lett atom, nap, meg szél, meg bármi, ami valóban zöldebb.
Ugye nem mind1, hogy valaki itthon délben tölti a villanyverdát, és akkor gyakorlatilag 60-65% nap, 20-25% atomenergiából (kis gáz, meg ilyesmik még ketyegnek mellé) szippant, vagy pedig a lengyeleknél, ahol akár 30% lehet a szén. Oké reméljük már füstgázszűrnek ők is.
A cella nem tud tárolni.
Az üzemanyagcella nem tároló. Az maga a reaktor, ami áramot állít elő. De nem tároló.
es semmi mas nem keletkezik, ami akar kornyezetszennyezo is lehet? tehat az aluminium doboz minden atomja ugyanugy marad mint elotte?
neked aztan fura humorod van...
Amennyiben csak a viz es az aluminium lenne ott (nem), akkor ugye ehetne (de nem) Al2O3, Al(OH)3 es AlO(OH) (kb. bauxit) plusz nemi hidrogen.
Egyebkent ajanlom mindenkinek a viz alatt megkarcolt alufazek kiserletet. Par csepp lugos mosogatoszerrel meg jobb.
De az, hogy a bazi nagy energiafelhasznalassal eloallitott aluminiumot erre hasznaljuk, elegge nagy hulyeseg.
A sztori egy picit bonyolultabb, mint a hvg cikkben írják: https://www.sciencedaily.com/releases/2024/07/240725154708.htm
Az alumíniumot először gallium-indummal kezelik, ami leoldja az oxidréteget róla, ezután tud csak reagálni a vízzel. (Youtube-on pár éve divat volt videót csinálni róla, hogy a gallium hogy teszi tönkre az alumíniumot, nincs különösebb újdonság benne.) Az alumínium vízzel való reakciója során alumínium oxiddá alakul, ez természetben előforduló ásvány: korund. A vízbül miután kivette a zoxigént, a megmaradt hidrogén távozik gáz formájában. Ebben sok újdonság szintén nincs, szerintem középiskolás kémiaórán is volt hasonló kísérlet (a drága gallium-indium helyett valószínűleg nátrium-hidroxiddal).
Az új eredmény szerintem az lehet, hogy katalizátornak lehet használni egy imidazol nevű szerves vegyületet, amit nagy tömegben kávézaccból lehet kivonni és állítólag ez segít a végén a gallium-indium ötvözetet is visszanyerni újrafelhasználható formában.
(Borzasztó bonyolult módon ezzel visszanyertük egy kis részét annak az energiának, amivel eredetileg a fém-alumíniumot előállítottuk)
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!
Ehhez mar csak annyit, hogy pont az aluminium ujrahasznositasa eleg jol mukodik. Szoval jobb belole ujra alutargyakat kesziteni, ha osszegyujtik.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Na igen, jobb lenne egy napelemes önjáró szemétgyűjtögető és válogató flotta.
Aluminium oxid-ból ha újra alamimium-ot akarsz gyártani akkor az elsődleges (primary) elektrolízises eljárást kell használnod ami iszonyat energiaigényes és rengeteg széndioxid kibocsátásával jár.
Sőt akkut is lehetne Al-re építeni: https://en.wikipedia.org/wiki/Aluminium%E2%80%93air_battery
Aminek egyik hátránya:
😉
Igen, ezert ertelmetlen a legtobb felhasznalasra ez az alubol hidrogentermelosdi.
Par eve volt egy koncepcio, ahol katonai felhasznalasra javasoltak hasonlot (aluminiumot hasznalni energiahordozonak), ott nem igeny a gazdasagossag, ha egyeb szempontbol megfelel, johet.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Pont ez jutott eszembe: https://edition.cnn.com/2024/05/13/tech/australia-us-undersea-drones-ml-hnk-intl/index.html
Tuti, hogy valami ilyesmi katonai alkalmazás van emögött. Hogy egy ilyen kis USV hónapokig készenlétben tudjon állni tenger alatt anélkül, hogy utántölteni kéne.
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!
Na de itt pont azt írják, hogy passzív hidrogéntermelésre kiváló.
Ez még nagyobb baromság, mint az átlagos világmegmentő zöldhír, amikből soha a büdös életben nem lett semmi. Biztos jót röhögtek az ötletgazdák, hogy ezért pénzt kaptak. Már ez a hozzászólás is pazarlás a témára.
Nem értem a fanyalgókat, nekik mintha csakis az orosz olaj lenne jó, semmi más... Minden másba belekötnek, mint a betonba.
Egyrészről, a hidrogén-meghajtás rohadtul gazdaságos, nemcsak papíron, hanem gyakorlatban is bizonyítva.
Másrészről, a hidrogén tárolása és meghajtásra való felhasználása technológiailag már régesrég megoldott, nem Schadl vízmotorjáról beszélünk.
Harmadszor, a tankból elillanó minimális mennyiségű hidrogén korántsem olyan környezetszennyező, mint a kipufogógáz vagy a radioaktív salak, szóval, hol itt a probléma?
Hogy tökéletes-e? Nyilván nem, na de a belső égésű motor sem az, mint ahogy az elektromos se. Nem létezik 100%-os hatásfokú megoldás, ezen aztán kár siránkozni. A kérdés inkább az, hogy jobb hatásfokú-e, mint a belsőégésű motor, és erre a válasz IGEN. Kevésbé környezetszennyező eljárás-e az előállítása, mint az elektromosé, erre is a válasz IGEN. Akkor hol itt a probléma?
Azért vegyük már észre, hogy a hidrogén-meghajtást gyakorlatban alkalmazzák már, tehát az üzemanyagtárolás kérdése lefutott téma, és a cikkben szereplő retrofited repülő egyetlen tankkal nagyobb távot tett meg, mint elektromos korában (plusz nem kellett hozzá ritkaföldfémeket tartalmazó, dögnehéz akku se).
Nem errol van szo, hanem arrol, hogy semmi ertelme annak, hogy a hidrogent ilyen modon allitsd elo.
Aminek lenne, az az, hogy a villanytermeles ellatasahoz tobb megujulot telepitesz - hogy ne kelljen sokat tarolni - es amikor annyival tobbet termel, amit nem tudsz felretenni, azt vizbontassal hidrogeneloallitasra lehet hasznalni.
Ezek a zsenik azt talaltak ki, hogy fogod, kibanyaszod a bauxitot, elektrolizissel femes aluminiumot csinalsz (energiaigenyes), majd ezt visszaalakitva hidrogent termelsz. Ertelmetlen. Ja, es kozben usztatod valamelyik oceanban. A szemet osszeszedesnek van ertelme, de amit ujra lehet hasznositani - az alut pl. jol lehet - azt erdemes.
Egyebkent a hidrogentarolas sem annyira trivialis: vagy platina racsszerkezeteben tarolod (horror draga), vagy tartalyban nagy nyomason (vastag fal kell, es veszelyes), vagy folyekony hidrogenkent (ez sem trivialis). Persze mindharom alkalmazas letezik, de egyik sem egyszeru. Ha hidrogened van, akkor persze mar jol alkalmazhato: vagy ugyanugy belsoegesu motorkent hasznalod oxigennel keverve (durranogaz), vagy uzemanyagcellas modon villanymotort hajtasz vele.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Pontosítsunk, csak szerinted nincs értelme. Mindenki más szerint nagyon is van.
Pont, hogy ennek nincs értelme. Persze, most ez a hájp, de hiába kapálóznak a politikusok, egyszerűen nincs elegendő ritkaföldfém a bolygón ehhez. Ami van, az is főként Kínában található, ahol a párt most szigorította az exportot.
Ember, hol élsz? Ez itt a XXI. század, sorozatgyártják a "hanyatló" nyugaton! Tök hétköznapi, bármikor az utcán összefuthatsz vele. Sima tömeggyártott cucc.
- a trollok által oly hőn lenézett Brüsszelben hidrogénmeghajtású buszok és taxik közlekednek már évek óta
- Berlinben most tették meg a hidrogénmeghajtású taxik az egymilliomodik kilóméterüket
- USA-ban meg a hidrogénmeghajtású légitaxik sorozatgyártása van már terítéken
- ...stb.
Nem tudom, honnan vetted ezt az egetverő baromságot. A cikkben az alumíniumhulladék újrahasznosításáról beszélnek.
Idézem: "A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai szerint az óceánokban lévő szemét – egész pontosan az alumíniumdobozok – lehet a kulcs az üzemanyag-termelés forradalmasításához"
nem mindenki más szerint, csak pár hívő szerint
Javaslom csapd fel az értelemző kéziszótárat, és keresd ki a "hívő" és "gyakorlatban bizonyított, sorozatgyártott" kifejezések közti különbséget.
pár marketing lófasz van, amivel az elektromos autók ellen kampányol pár kőolajban érdekelt cég, hogy vakvágányra vigye a témát.
Felesleges energiából lehet a nagy energiaigényes gyártást tolni, mert az az energia amúgy elveszne. De a gyakorlatban még vagy földgázből vagy földgázzal termelt árammal termelnek hidrogánt, ami faszság ilyen célra.
A pár perces használatban működő prototípusokról nem is beszélve, amiből sosem lesz sorozatgyártás. A mutatóban gyártott millió dollárokba kerülő prototípusokból sem lesz hétköznapi jármű.
A tárolása meg okés, csak éppen sem a mérete, sem az alakja miatt nem praktikus sok helyen.
Az alumínium újrahasznosítása úgy a leghatékonyabb, ha aluminium marad és nem égetik el faszságra, hogy aztán rengeteg energiával új alumíniumot gyártsanak helyette.
Néha komolyan elszörnyedek, mennyire sötét agymosott egyedek irogatnak ide.
Már évek óta a gyakorlatban bizonyítanak buszok és taxik több nagyvárosban. A számuk évről évre nő, míg az elektromos autók bajban vannak. Ebből mégis, hogy a fenébe juthattál a fenti következtetésedre?
Te mégis miről beszélsz? Hidrogént tárolni könnyebb (súlyra), jóval kevesebb helyet igényel. Olvasd csak el a cikket! Kihajították a légitaxiból az akksikat, helyette egy mindössze 40 kilós tartállyal az elektromos hatótávolságának (240 km) a háromszorosára (840 km) voltak képesek, és még 10% üzemanyag maradt is a tankban.
Mindezt földgázból előállított hidrogénnel...
Miközbne elektromos buszból már 20 ezer számra járják az utakat, a hidrogénes hibridekből jó, ha százas nagyságrend jár. Mocskosul drágák és az üzemanyag kutak is mocskosul drágák hozzájuk. Legfeljebb távolsági vonalakon van értelme a hidrogén-elektromos hibrideknek.
2023-ra 19 ezer ekektromos üzembehelyezést írnak, míg hidrogénesből addig 207-et. És ebben a trolik szerintem nincsenek is benne, amelyek közül az újabbak saját akkuval rendelkezdnek.
https://www.sustainable-bus.com/news/electric-bus-market-2023-registrat…
Battery-electric is now the most popular for new city buses in the EU
https://www.transportenvironment.org/articles/battery-electric-is-now-t…
Tudod kismadár, nem az az általános, amiből mutatóban van, hanem az, amit a döntő többség használ.
A belga taxi verts befejezte a pilot programját, hogy fél évig 1 hidrogénes taxit üzemeltettek. Megállapították, hogy működik a hidrogénes hajtás :D
https://www.vrt.be/vrtnws/nl/2023/10/10/proefproject-met-waterstoftaxi-…
Belgiumban 7 hiddrogén töltő állomás van, a több ezer elektormos töltő mellett. Ez csak egy reklám volt a Virya Energynek, akik állami pénzt igyekeznek felhatjani.
Arról nem írnak, hogy hány millió euróba került a bemutató.
A légitaxi szintén egy prototípus. Sem a tisztán elektromos, sem az akkus-hidrogéncellás hibrod változat nincsen sorozatgyártásban. A kereskedelmi repülőknél arra is van igény, hogy az üzemanyagon kívül mást is tudjon szállítani a gép, azaz, legyen hasznos terhe is. Ehhez az is kell, hogy beférjenek az utastérbe. És hogy ne legyen időlimit, mennyi időn belül kell elhasználni az üzemanyagot, mielőtt elforr. Plusz külön infrastruktúra kell hozzá. Az ilyen pici gépek pedig nem tömegközlekedésre valók, arra drága az üzemeltetésük, ezek csak business jet pótlékok. (48 dolcsiból oda-vissza megvan normál légitársasággal az út, hidogénnel magában az üzemanyag 150 dolcsi utasonként és nincs benne személyzet, gép és minden más költség)
Sem olvasni, sem írni nem tudsz.
Mégis megérte Berlinnek és megéri Bécsnek is lecserélni az elektromos buszokat hidrogénesre. Hogy is van ez?
Az energiatermelest meg kell oldani, szoval szukseg lesz ra. A termelest es a fogyasztast valahogy egymashoz kell igazitani.
Egyebkent nem csak szilicium alapu napelem az egyetlen megoldas. Ott vannak a szeleromuvek mindenfele meretben. Illetve napelemet is tudsz maskepp/masbol csinalni. Jelenleg a sziliciumot fejlesztik, mert az a legelerhetobb.
Lehet gazpalackot tomeggyartani. Lehet folyekony hidrogent is tarolni. Mindkettonek vannak mernoki kihivasai. Megoldhato, a megfelelo elonyokkel es hatranyokkal.
Ha nagy nyomason tarolod: henger/gomb alaku palack kell megfelelo falvastagsaggal. Utobbinak sulya van, repulonel a hasznos terhet csokkenti. Az alakja miatt szarnyba korlatozottan teheto (jelenleg ott van az uzemanyag).
Ha folyekony, meg kell oldani a hutest, szigetelest es effeleket. Ha folyamatosan hot kozolsz vele, nem jo, magas nyomason lesz az egyensulyi allapot. Ha kieresztesz belole, problemat okozhat ott, ahova ereszted.
Szerintuk ugy lehet ujrahasznositani az aluminiumot, hogy hidrogent csinalsz belole (visszakapod a gyartasahoz felhasznalt energia toredeket). Szerintem ugy praktikus, hogy aluminiumot. :) Arra is szukseg van, es talan egyszerubb meg energiatakarekosabb.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Hiába oldod meg, ha egyszerűen az egész bolygón nincs elég nyersanyag annyi akksi gyártására, hogy tárolni is tudd a megtermelt energiát. Nincs, és soha nem is lesz ehhez elegendő akkumulátor (hacsak fel nem találják a jelenlegi technológia helyett a ZPM-et).
És amiket már évtizedekkel ezelőtt megoldottak a mérnökök, sőt, annyira nem kihívás már, hogy már hosszú évek óta sorozatgyártják.
Nem akarom tarolni! Legfeljebb egy kis reszet.
Nagyon leegyszerusitve: termelek 100-at, fogyasztok 100-at, egyensulyban van, mindenki orul. Csakhogy az ido mondjuk 30%-ban 10%-kal tobbet fogyasztok, 10%-ban meg 20%-kal. Ehhez hasonloan van, hogy a termeles magasabb. Sokan azt szorgalmazzak, hogy amikor a termeles tobb, azt tegyuk el (pumped hydro, akku, stb.), es oldjuk meg a hianyt.
Viszont ha tulmeretezem a termelest, akkor nem kell annyit tarolni (ez jelenleg nehezebb, mint a termelest novelni). (extrem csucsok miatt azert itt is kell valamennyi tarolas) Ha az ido nagy reszeben tobbet termelek, mint ami kell, akkor folyamatosan fel tudom hasznalni a megmaradt villanyt energiaigenyes dolgokra. Peldaul vizbontasra. Ebbol lehet hidrogent termelni, es ennek a merteket hozza tudom szabalyozni a termeles-fogyasztas kulonbseghez. Szoval azaltal, hogy tulmeretezem a megujulot, megoldottam a tarolas jo reszet, es a folyamatbol gombokert kieso hidrogent be tudom tolteni jarmuvekbe.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
De muszáj! Akksi nélkül nincs elektromos autó, se repülő!
Ennek konkrétan nincs értelme. Csak azzal, hogy többet termelsz, még nem oldottad meg a tárolást.
De nem akarom, mert ahhoz sok litium kell. Sorozatgyartott gazpalackot meg kapok a sarki kozertben.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Mármint gáz nélkül. Mert az hamarosan nem lesz bele. Lítium se lesz, mert arra meg rátette a kezét Kína.
Marad a hidrogén.
Miert ne lenne? Tobb villanyt termelek (termelni konnyu, tarolni nehez), abbol meg - amikor felesleges - hidrogent csinalok, ami pont gaz.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Ezt most nem komolyan kérdezed, ugye? Neked újdonság, hogy kiapadóban vannak a fosszílis tárolók úgy am-blokk a bolygón? Egy újabb dinócsorda meg pár millió év kéne, hogy újra feltöltsük...
Elvileg. Termelni irtó nehéz! Gyakorlatilag energiatúltermelés sosincs, és várhatóan egyhamar nem is lesz, ellenben aluszemét annál több akad.
Az emberiség történelmében eddig még sosem volt, hogy ne lett volna állandóan energiaigény. Ha netán egy rövid ideig sikerült is többletet termelni, azt azonnal fel is éltük. Mindig, azonnal. Az egyetlen, ahogy talán képesek lehetnénk tartósan többlettermelésre, az az, ha sikerülne magfúziós reaktort beüzemelni, de az még nagyon nagyon a jövő zenéje (kísérletileg működik még csak tizedmásodpercekig, irtó messze a folyamatosan működő, általános felhasználású reaktor).
Nem hiszem, hogy ezzel kellő mennyiségű hidrogént tudnál előállítani, ami fedezné a szükségletet, ha mondjuk holnap minden autóból hidrogénes lenne. Ettől függetlenül persze, ne hagyjuk elpocsékolódni, van értelme hidrogént termelni ha van felesleg villanyunk, csak épp szvsz önmagában ez nem lesz elég. Az erőművek üresjárata minimális és limitált, az elektrolízis meg piszok lassú.
Ha arra gondolsz, hogy annyi megújuló erőművet állítsunk üzembe, ami folyamatosan többet termel, na az megint nem semmi mutatvány lenne, mert jelenleg még arra sem vagyunk képesek, hogy a jelenlegi fogyasztásunkat megújulókból fedezzük, nemhogy még pluszunk is legyen belőle. Elméletileg jól hangzik, de gyakorlatilag elég nehéz, jóval macerásabb, mint újrahasznosítani a szemetet az óceánban.
"Termelni irtó nehéz! Gyakorlatilag energiatúltermelés sosincs, és várhatóan egyhamar nem is lesz, ellenben aluszemét annál több akad."
Ez szimplán nem igaz. A rengeteg és egyre több napelem miatt egyre gyakrabban túltermelés van bizonyos időszakokban, ami miatt negatívba fordulnak az energiaárak. Van Magyarországon is példa már, ahol a túltermelő napenergiából hidrogént gyártanak: https://www.youtube.com/watch?v=GFyyfs6S52c
Az otthoni napelemed meg egyszerűen kénytelen lekapcsolni, ha a hálózat - a túltermelés miatt - nem képes felvenni a termelt mennyiséget.
"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli
De.
De szép és jó is lenne! Valójában a megújuló nem képes fedezni a jelenlegi energiaszükségletünket. Még akkor sem, az év egy-két órájában hirtelen többet termelnek, az éves egyenleg negatív. Erre nem alapozhatsz kiszámítható termelést.
Ennek meg semmi köze az előbbihez. Nagyon örülök, hogy idehaza is akadnak értelmes emberek, de egész biztos nem termeltek szignifikáns mennyiséget. Ettől függetlenül, mint említettem volt, nem szabad elpocsékolni, csinálják csak, erre IS szükség van.
"De"
De nem. Folytathatjuk még.
Esetleg nézd meg a linkelt videót Magyarósitól, pont erről van benne szó, szakemberek nyilatkoznak, okosabb leszel tőle. elhangzik a túltermelés is benne, amiről te azt állítod, nem létezik.
Látod, ez az alapvető különbség köztünk. Te valami jöttment csóka videójára hivatkozol, amíg én hivatalos EU-s statisztikákra, szaktárcák felméréseire és gyártók hivatalos közleményeire.
Lásd: https://www.europarl.europa.eu/factsheets/en/sheet/70/renewable-energy
No more comment.
a különbség az, hogy valaki éri-e amiről beszél vagy csak papagály.
Aközött, hogy az össztermelés arányában több megújulót akar az eu, nincsen ellentmondás azzal, hogy a tárolási lehetőségeket fejleszteni kell. Pont akkor tud több megújuló lenni, ha valamiben tárolni tudják.
Mert a megújuló nem 24/7 áll rendelkezésre és nehéz lesz növelni az arányát, ha fél nap túltermelés van, amikor veszendőbe megy, másik fél nap meg földgázt kell égetni. Vagy mert más, lassan fel és lekapcsolható, de olcsóbban üzemelő erőműveket fenn kell tartani azért, hogy mindig legyen elegendő áram.
Ha pedig amúgy veszendőbe menő energia termelődik, akkor éri meg kevésbé hatékonyan gyártható energiahordózóvá alakítás. Ez lehet akár hidrogén is, de az egyéb problémák miatt szerintem hamarabb fog ténylegesen használatba kerülni műbenzin gyártásra, az kompatibilis a meglévő járművekkel és gépekkel. Csak még az is eléggé prototípus szinten van. Légi tömegközlekedésre meg nem alkalmas sem a jelenlegi akku sem a hidrogén.
JAJJ... No comment.
MIért, te mégis minek olvastad, amit írtam? Idézem: "Ettől függetlenül, mint említettem volt, nem szabad elpocsékolni, csinálják csak, erre IS szükség van."
Van egy csomó lítium még európában is. https://www.euronews.com/green/2024/05/09/critical-raw-materials-lithium
Sőt van európai NaIon technilógia is: https://northvolt.com/articles/northvolt-sodium-ion/
Hogy te mennyire sötét vagy, jó ég! Magadat cáfolod az általad hozott példával...
Idézet az ÁLTALAD linkelt cikkből: the EU is currently importing 81% of extracted lithium and 100% of processed lithium. Nyilván azért kényszerülünk 100%-ban behozatalra, mert van belőle dögivel, mi?
Továbbá: Taking into account current and feasible development of these ten sites, geologist Wouter Heijlen believes that — by 2030 — EU self-sufficiency for lithium from mines could reach 50% of the bloc’s demand. Azaz ha minden lelőhelyet sikerülne kiaknázni, akkor is csak FELÉRE lenne elegendő a legeslegjobb esetben, nem számolva azzal, hogy (ugyancsak a cikkedből) The International Energy Agency estimates that demand for lithium will grow globally 42-fold by 2040 compared to last year.
Köszi a minősítgetést. Azért Abba gondolj bele miért is hivatkoztam olyan cikket ami számodra ellentmondásos.
Kezdjük ott, hogy van a gazdaságossági kérdés. Hidrogénnek nézd meg mekkora arányát állítják elő zölden és mekkora arányát földgázból. A zöld hidrogén brutálisan drága.
Az, hogy az EU importál lítiumot és feldolgozott lítiumot egyáltalán nem cáfolja, hogy ne lennének meg a szükséges készleteink. Ez gazdaságossági és politikai döntés. Az EU elaludt ebben a kérdésben. Az is érdekes, hogy Portugália kitermel, de jelenleg nincs EUs feldolgozó kapacitás. Ha figyeltél a cikkre amit nem tett meg az EU azt Svájc megtette. Nekik megérte ;-) (Jó nekik mert nincs hidrogén meg német autós lobbijuk)
A kiaknázásnak két feltételt szabtak: 10 legjelentősebb kitermelőhely +6 év alatti kiépíthető kapacitás. Megintcsak nem jelenti, hogy ne lenne elegendő lítium. Csak azt, hogy ez látszik kapacitás ügyileg per pillanat megvalósíthatónak 6 év alatt. (Ennyi idő alatt itthon 1db atomerőművet sem sikerült megépíteni - jelzem általában máshol sem sikerül) Lásd pl a Szerb bánya esetét. Amúgy a skandináv lehetőségeket nem is sorolta a cikk. + Nem vette figyelembe az újrahasznosíthatóságot. + A keresletnél világ átlaggal számolt nem EUssal. (ez akkor érdekesebb ha exportálni is akarunk termékeket amiben lítium is van) + ezekben az előrejelzésében nem számolnak jelentős NaIon akksi hányaddal ami visszavetheti a Li keresletet/igényt középtávon. Példa: https://www.carsales.com.au/editorial/details/stellantis-invests-in-cheaper-safer-sodium-ion-ev-batteries-144117/
A higrogén jelen pillanatban egy scam. Minden kísérleti, ami meg működik az földgázra épül. (Előállítás, infrastruktúra)
Akkuból az EU ha van akarat akár közel önellátó is lehetne egy évtized alatt. (Ehhez persze építkezni kell, meg előírni az ujrahasznosítást)
Nagyon szívesen, kiérdemelted.
Az általad linkelt cikk DE, CÁFOLJA, konkrétan le van benne írva benne kerek-perec.
Mégegyszer idemásolom: EU self-sufficiency for lithium from mines could reach 50% of the bloc’s demand
Gyengébbek kedvéért, az 50% azt jelenti, hogy a legeslegjobb esetben is csak a felére elegendő. Ezzel pont hogy azt állítja a cikk, hogy NINCS meg a szükséges készlet, még legoptimistább becslés szerint sem.
És akkor ehhez tedd hozzá a cikk másik állítását, hogy az IEA becslése szerint 15 éven belül 4200%-ára fog ugrani a lítiumigény.
Ne fél modatra hivatkozz:
Akkor lassabban: nem a "legeslegjobb" esetben, hanem bő 5 év múlva (2030-ra), csak a felsorolt 10 bánya jelenlegi és megvalósíthatónak tűnő fejlesztései hozná össze azt az 50%-ot.
Ezzel most jól megcáfoltad. Ja, nem.
"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli
Akkor adok másik olvasnivalót: https://www.spglobal.com/commodityinsights/en/market-insights/latest-news/metals/121123-new-lithium-mining-refining-projects-set-to-strengthen-europes-battery-supply-chains
Lent ábra az EVknek (még tavalyi becslés) 400,000 Mt/year sem kell.
De nem kell 100% önellátónak lennie az EU27-nek. Lásd: CRMA. EGT+UK+Szerbek és újrafeldolgozás olyan önellátás szintre hozhatja az EU-t ami még pár éve is elképzelhetetlen lett volna.
Érdekességként a képen Magyarország területére is jelöl Lítium mezőt. Van is kísérlet; https://index.hu/gazdasag/2023/11/11/mol-litium-kut-pusztafoldvar-olaj-kincs/?fbclid=IwAR2KNofcqMAiO2DYJsFIiauLvmFFbhTM7kXL2bVt_bly3TLEvpkaNx8XJUo
Plusz tengervízben is óriási készletek vannak. Egyszerűen csak olcsóbb volt eddig a kínait venni és ezért nem érte meg más helyől, más módszerekről kitermelni.
Mikor azt mondod, hogy ez rég megoldott probléma, gondolj már egy picit bele, hogy mekkora tartály kell egy busz hidrogénigényének ellátásához és mennyi kéne egy ország áramigényének egy napi ellátásához.
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!
Inkább Te gondolj abba bele, hogy ezek a buszok már az utakon vannak, Brüsszelnek és Berlinnek hogyhogynem a gyakorlatban is megérte és képesek fenntartani - sőt, folyamatosan növelni - a hidrogénmeghajtású buszok és taxik számát.
Nagyon szimplán fogalmazva: a hidrogéntárolás problémája nyilván már meg van oldva, máskülönben nem is lehetnének az utakon évek óta ezek a járművek. Márpedig már tavaly is ott vannak (a grafikonból még az is látszik, hogy a számuk többezres, és exponenciálisan nő, és ez csak a buszok, taxik nélkül).
Jövőre meg a bezzegország fővárosában is lecserélik az elektromos buszokat hidrogénes buszokra. Nyilván nem tennének ilyent sógorék, ha nem lenne ez kiforrott és bejáratott technológia már évek óta.
A "hanyatló" nyugaton is most rendelt Kalifornia több, mint 1000 darab hidrogénes buszt, és hogyhogynem ők sem aggódnak a tartályméret miatt.
Szerk: buszokra ezt találtam, térfogatot itt sem írnak, csak súlyt. E szerint 7.8 kg-os tartály 450 km-es hatótávot biztosít, és hát a tartály térfogatra EGÉSZ BIZTOS kényelmesen elfér ezen a buszon.
"a gyakorlatban is megérte" - ezt ugye nem tudjuk. Nagyon sok projekt van, amit presztízsből tartanak fenn, akkor is ha veszteséges. Vagy kergetik a reményeket, hogy előbb-utóbb talán elkezdi megérni.
"hidrogéntárolás problémája nyilván már meg van oldva" - ugyanezzel az érveléssel mondhatnád, hogy az akkumulátoros áramtárolás is "meg van oldva" hiszen rengeteg akkus EV megy az utakon. Sőt, sokkal-sokkal több, mint hidrogénes.
"E szerint 7.8 kg-os tartály 450 km-es hatótávot biztosít" - na akkor kezdünk valami konkrétumról beszélni.
Eszerint a hidrogén fajlagos energiasűrűsége 33.3kWh/kg. Tehát a busznak 7.8*33.3 = 260kWh tárolókapacitása van. Ja meg a az általad linkelt oldal szerint van ott egy 69kWh-s Li-Ion akksi is...
Nézzük az üzemanyagcellák hatásfokát: eszerint a legjobb fajtáknak is 60-70% közötti az _elektromos_ konverziós hatásfoka. A megadott 85%-ok mind kombinált elektromos + hulladékhő hasznosításra vonatkoznak.
Tehát a busznak legjobb esetben is rendelkezésére áll 181kWh.
"térfogatot itt sem írnak" - a képre ránézve azért elég nyilvánvaló az a nagyon vastag tető. Feltehetően az egész teteje a busznak a 4db hidrogéntartály.
Most tekintsünk a Mavir oldalára - kiválaszt: Bruttó Energia - Napi. Időjárástól és a hét napjától függően mostanában 100-140GWh a napi fogyasztás. Legyen ennek a fele (erős jóindulattal - inkább 2/3 még nyáron is), ami olyankor jelentkezik, amikor nem süt a nap. Az 70 GWh, 70 000 000 kWh. Ha elosztjuk 181kWh-val, akkor kijön, hogy 386ezer ilyen busznak megfelelő tartály kellene. Ez _csak_ arra lenne elég, hogy a napi ciklikusságot fedezzük. Arra hogy 1-2 hét dunkelflaute vagy neadjisten 1 hónapot áthidaljunk (amikor az atomerőmű 1-1 blokkja éves főkarbantartás miatt áll, de mostanában nem ritkán 2-3 hónapra is elhúzódik), ahhoz ennek még 20-30 szorosára volna szűkség.
Szóval igazad van. "Meg van oldva" a hidrogén tárolása. Csak éppen ~6 nagyságrenddel kisebb méretben, mint kéne.
Az én véleményem egyébként az, hogy a hidrogént nem energiatárolásra, hanem vegyipari alapanyagként kell kezelni. Akkor nem bukod be az üzemanyagcellák pocsék hatásfokát, cserébe műtrágyát nem földgázból kell előállítani. (Műtrágyához a termelt hidrogénből tárolás nélkül rögtön ammóniát kell gyártani, azt lényegesen egyszerűbb tárolni, mint a hidrogént.) Valamint az olajfinomítás elég nagy hidrogén-igényét is lehet földgáz helyett zöld forrásból fedezni és akkor a meglevő belsőégésű motorok tényleges CO2 lábnyoma is csökken.
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!
itt egy jó kép hasonló buszról, a carbon tartályok és az akkuk foglalnak némi helyet.
Ezeket 300 mérföldes (482km) hatótávosnak írják
https://wrightbus.com/sites/default/files/2023-08/Banner%205.jpg
https://www.busandcoachbuyer.com/wrightbus-to-unveil-single-deck-challe…
Az áruk és üzemeltetési költségük szokott problémás lenni. Amíg az állam vagy a gyártó vagy valamelyik energiacég állja a hidrogén árát, addig általában sikeresek. Csak utána mennek csődbe.
6x drágább üzemeltetni:
https://www.youtube.com/watch?v=sEaKEv5OB5Q
Itt meg a bécsi/olasz busz, amit 1.2m euróért vesznek
https://www.rampini.it/en/buses-specialty-vehicle_4/prodotti/hydron_102/
De, tudjuk, onnan, hogy egyre több helyen vezetik be. Nyilván nem állnának át Bécsben elektromosról hidrogénre és Kalifornia sem rendelne 1000 ilyen buszt, ha nem érné meg. Ne keverd össze azt, hogy most mi a helyzet (lásd JIVE), és hogy a közeljövőben mi a várható helyzet. Elektromos autók ellen is az volt a legfőbb érv, hogy nincs elég töltőállomás, aztán lett egyre több. Hidrogénes töltőállomás is kevés van - MOST MÉG.
Azt a JIVE is megjegyzi, hogy Despite the project's successes, challenges such as the reliability of hydrogen supplies, and refuelling stations were encountered., na de ez általános, éppen ugyanúgy igaz a benzinre (egyre megfizethetetlenebb és egyre nehezebb beszerezni) és az elektromosokra is (még mindig messze nincs elég töltőállomás sem megújuló erőmű, ami feltöltené). Tehát ez önmagában nem érv, mert a többi is ugyanettől szenved.
Pontosan. Technológiai akadály már NINCS. A mennyiségi növelés meg határozottan folyamatban, megvan a politikai akarat (nem idehaza, USA-ban, EU-ban, Kínában) és a kellő gazdasági támogatás is, és ami a legfontosabb, gyorsuló ütemben nő.
Ennek okai:
- Cost reduction: The target price of €650,000 for a standard 12m bus was achieved across all sites, making fuel cell buses more economically viable. (Megjegyzem, a bekerülési költség évek óta folyamatosan csökken)
- Improved fuel efficiency: Original targets for fuel consumption were surpassed, with exceptionally low values of 6.5 kg/100km achieved, enhancing the economic case for fuel cell technology. (Megjegyzem, a linkelt Iveco modellnél 7.8kg/450km = 1.7 kg/100km, csak hogy értsd a fejlődés ütemét.)
És? Talán zavar? A benzinesek meg az alja vastagabb.
És akkor a legslegnagyobb probléma az elektromossal, amiről mindenki hallgat: baromi sokáig tart megtankolni, órákig. Ez nagyon sokszor életszerűtlen. Ezzel szemben a hidrogénes tankolás pár perc csak.
Nos: https://bakersfieldnow.com/news/local/fire-engulfs-new-hydrogen-bus-and…
Californiában azért pislogtak ettől. 1,1M USD egy busz, gyanítom érezhetően olcsóbb lenne egy akksis elektromos, pláne egy valami CNG-s.
Megismételném amit írtam, hogy a technikailag lehetséges, és az ipari léptékben, mindennapi szinten használt két külön dolog. Ezek a jelenlegi hidrogénes történetek pilot projekt szintűek. Onnantól, hogy szuperpici, diffundál, spéci tartály kell, meg minden kell, ráadásul a munkavédelmisek és tűzvédelmisek rémálma, hogy ha szintelenül ég (amíg nincs ott más). Nagyon sokat kell még ezzel dolgozni, hogy annyira sima legyen, mint egy elektromos akksis sztori, a hatásfokról nem is beszélve.
Hajaj. Egyrészt ha áramtermelés itthon, akkor inkább orosz gáz amire gondoltál, olajos erőművek már talán csak stratégiai tartalékban vannak, illetve vannak átállíthatóak.
Mivel eléggé vágod a hidrogént, azért ez a "tárolása megoldott", ez azért nem egy triviális mindennapi ügy. Az ilyen 350 bar, meg -150 fokos dolgok nem tűnnek lazának, a hidrogéncella azért barátságosabb. Node ne szaladjunk előre.
Gyakorlatban alkalmazzák: tehát létezik néhány nagyon erősen pilot projekt jellegű történet, amiből a Mirai autós sztori azért nem egy ünnepi menet (https://topclassactions.com/toyota-class-action-lawsuit-and-settlement-…). Az iparibb, például vasúti, felhasználás egy fokkal jobb, a németeknél, és Californiában fut pilot projekt, de a németek nem teljesen boldogok. Pedig a vasútüzemben eleve elég szigor van, relatív jól kezelhető lenne a hidrogén, ha van "végtelen" megújuló, amivel könnyen gyártható.
Szóval a valódi probléma, hogy valahogy előállítod a villamos áramot, akkor ott perpill igen komoly hatásfokbeli történetek vannak. Egy atomerőmű olyan 35-40% között megy jelenleg, a szenes verzió 50% (turbina és társai ügyben a nukleáris ipar roppant konzervatív, nem véletlenül), a szél és napenergia az idő 20-25%-ában termel, és nap mindezt 25% körüli hatásfokkal teszi. A vízbontás még 50%-os levesz, és még nem vagyunk ott, hogy az adott hidrogén hajtás hatásfok milyen, és még egy molekula veszteség sem volt.
E mellett még nem vittük el sehova, hanem volt egy valami áramtermelőnk, és ott helyben eltároltuk, és betöltöttük mondjuk a vonatba. Ha cipelni kell ideoda, az pláne rossz. A villamos hálózatra nehezebb levezni ezt a hatásfok veszteség dolgot, de jóval egyszerűbb puff elrakni egy akksiba, vagy szuperkondiba amit termeltünk, és onnan szinte teljesen kinyerhető, ami a villanymotor nagyon jó hatásfokkal felhasznál. A villamos áram óriási előnye, hogy helyben relatív egyszerűen napelemmel, szélkerékkel (házteteji kisebb megoldások) előállítható, tárolható, felhasználható.
Egyébként szerintem az a villanyautós megközelítés is nonszensz, hogy lesz egy mittomén 20x 350kW-os töltőcsomag a valahol, ami persze nyilván bármikor bárkinek 7MW-ot (nettó...) felszippanthat a hálózatról. Hát persze... Véletlenül sem a napelem+szélkerék+vezéreltáram+akksipakk+szuperkondi vonal jutott eszükbe, hanem majd MVP alapon megoldódik. Eleve a kért teljesítmény alapján kellene árazni, hogy oké, hogy DC töltőre állt emberünk, de ha neki 5-20kW elég (nem azért mert ráér, hanem mert megebédel, ügyintéz, stb. neki az bőven jó), akkor kérhesse, és keveset fizet áramártól függően, ha elektronvákuumot szeretne és full kraft kell, akkor megfelelően magas szorzóval (és áramártól függően) eprészkedhet.
Az 1000km egyseggelt napi 3x lenyomók meg vesznek dízelt. :) Aki évente néhányszor erős izgalmi állapotban lenyom 1000km-t, az mindenképp mindenféle dolog miatt többször meg fog állni, és hát igen, jelenleg nem lehet észnélkül töltővel tervezés nélkül. Egyébként ha olyan a kocsi, pláne ha meg van pakolva és nyomja neki, klímázik, akkor benzinkút nélkül is igen nehéz mutatvány.
megint félrebeszélsz... a cikk annyit mond, hogy a tankjában maradt 10% hidrogén és hogy többet ment, mint az eredeti, battery-operated range. hol írja, hogy gazdaságos lenne?
a hidrogén egyelőre rohadtul nem gazdaságos, ráadásul nagyon környezetszennyező, tessék: link Ne tessék elfelejteni, hogy az előállított hidrogén több, mint 95%-át fosszilis energiahordozókból gyártják, per pillanat. Elektrolízissel pedig nem hatékony, le van írva szépen a cikkben, hogy ha pl. fűtésre használnád, kb. ötszörösébe kerülne, mint egy jó hőszivattyúval (beidézem, nehogy ne tudd elolvasni :P )
de vegyük az autókat: a toyota mirai fogyasztása kb. 0.8kg/100km. Németországban kb. €13.85 a hidrogén, szóval kijön a 4.4k HUF/100km. A dízellel sokkal jobban kijövök. Én a villanyautómat gyakorlatilag ingyen használom, napelemről. Hol van itt az a borzasztó gazdaságosság, amiről te beszélsz?
Az, hogy mennyire tud elterjedni a hidrogénhajtás, az nem csak a technológiától függ, ott van egy sor egyéb tényező, mint politika, gazdaságosság, biztonság, beruházási költségek, stb. (értsd: te sem vagy kernel programozó, amiért tudod, hogy mi az az IRET).
Amíg kötött pályán Szergej viszi a konténervonatot, addig minek beszélünk zöldátállásról!?
Az egy very ritka eset. Itthon minden fővonal tokkal-vonóval villamosított. Néhány erősebb használatú, kerülő irányt adó, vasútvonalon fordul elő dízel vontatás. Egyébként FYKI az hogy "szergejhúzza" három különféle motort jelent, amiből kettő igen modern kibocsátási normának felel meg, hiszen volt motorcsere. Nem mellesleg az eredeti Szergej annyira durván fogyasztott alapbeállításban, hogy külön MÁV-BME munkacsoport jött létre a 70-es évek végén (nem mellesleg a káppitálistáktól begyűrűző olajválság okán), hogy kezdjenek valamit ezzel a szovjet csodával. Természetesen sikerült, mert bőven volt tere a fejlődésnek, és jelentős üzemanyag (tüzelő és kenőolaj) megtakarítást értek el.
Most jön majd a kép a fehérvári dízelnosztalgiáról, amikor az 1-es vonal felújítása okán az 5-ösön (Komárom - Fehérvár) Szergejek és minden "emelte át" a vonatokat. No ez az a ritka eset, hogy kerülő irány volt.
Egyébként technikailag villany húzza, mert dízel-elektromos megoldásról van szó.
Javasolt mozdony típusok: V43, V63, V47 (470 Taurus), Traxx, Vectron, és a magánvasútak rendkívül változatos mozdonyvilága.
Ami szégyen, hogy a csepeli szabadkikőtő kiszolgálását nem sikerült villamosítani, illetve, hogy egy szem vágány halad oda befelé. Szintén szégyen, hogy a Dunán egy épkézláb átkelés van vasúton, és a V0-kén aposztrofált projektet nem sikerült még elkezdeni sem. Ennek okán pont a fenti 5-ös vonalat illett volna már 2 vágányúra kiépíteni (mindíg is két vágánnyal számoltak ott, végig megvan a helye), és persze villamosítani. Vannak még ilyenek bőven.
Természetesen ezzel együtt a mellékvonalak részbeni, vagy egészbeni villamosítása mindenképp fontos lenne.
Ami a vasútnál károsanyag kibocsátásként még nagyon érdekes, de kevés szó esik róla, az a tehervonatok féktuskós fékezése. Helyenként már előfordul a tárcsafék, meg a kompozít anyagú féktuskó, de valójában vaseszterga jellegűen kerékre fogó féktuskóval fékeznek. Ettől olyan barna a vágányzat szinte mindenhol.
"Nem mellesleg az eredeti Szergej annyira durván fogyasztott alapbeállításban, hogy külön MÁV-BME munkacsoport jött létre a 70-es évek végén (nem mellesleg a káppitálistáktól begyűrűző olajválság okán), hogy kezdjenek valamit ezzel a szovjet csodával. Természetesen sikerült, mert bőven volt tere a fejlődésnek, és jelentős üzemanyag (tüzelő és kenőolaj) megtakarítást értek el."
Jó kis kétütemű dízelek... De legalább lehetett látni, hogy indul :-D Már ha valaki tök süket volt, merthogy hallani is nagyon jól hallatszott :-D
Ilyenkor hol vagy, @gabrielakos? Micsára miért nem szólsz rá? Látod, még ebbe a topikba is idejött a TROLL és hazudozik.
Javaslom, tanulj már meg olvasni, és olvasd el a topiknyitó cikket! Azt se tudod, mire válaszoltál.
"A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai szerint az óceánokban lévő szemét – egész pontosan az alumíniumdobozok – lehet a kulcs az üzemanyag-termelés forradalmasításához"
Történetesen de.
mégis, mit a tökömet hazudtam? belinkeltem egy tudományos cikket, amit viszont te nem olvastál el...
és ahol szépen elmondják, hogy egyelőre qrva szar az előállítása... (amúgy 1kg hidrogénhez kinyomnak kb. 9-10kg széndioxidot). És azt is elmondják, hogy elektrolízissel meg nem hatékony... amúgy, lennebb a HUMDA videoban is kb. ezt mondják...
hobbiprojekt nem játszik
Érdekes topik, én látom a hidrogén helyét, legalábbis elméletben, de ez nyílván foteltudósság.
Szerintem a hidrogén ipari mértékben lehetne egy jó puffermegoldás. A sok megújuló össze-vissza termel, ha sokat fogyaszt akkor el lehet "pazarolni" vízbontásra, ha hiány van akkor pedig üzemanyagcellában lehet belőle áramot termelni magán az üzemanyagkúton megspórolva a teljes szállítós infrát.
Ha a gyakorlat azt mutatja hogy ezen felül bazi nagy tartalék képződik (úgy hogy közbe nő a BEV-ek részaránya) akkor lehetne a nagyobb gépeket hidrogén/villany hibridekre átrakni, személyautók detto. 100-150km villanyos hatótáv amit otthon/publikus töltőn is bele tudsz töltögetni fed egy jó nagy szeletet a tortából, utána meg egy pár kilós hidrogéntartály amit 5 perc alatt megtankolsz és mehetsz vele 7-800km-t.
A személyautós piac meg felosztja magának hogy mit preferál, a full BEV koncepciót vagy a hidrogén-plugint, vagy ha tényleg olyan mértékű a túltermelés akkor a tisztán hidrogénhajtást.
A témában van néhány nagyon jó yt videó.
Ez és ez nagyon jól összefoglalja a még megoldásra váró problémákat, amelyek jelenleg a szélesebb körű alkalmazását akadályozzák.
További infók itt, itt, és itt.
A hidrogént nem gépjárművek meghajtására érdemes használni. Itt egy hazai példa:
https://hvg.hu/gazdasag/20240805_Kina-dunaujvaros-eromu?utm_term=Autofeed&utm_medium=Social&utm_source=Facebook&fbclid=IwY2xjawEe01xleHRuA2FlbQIxMQABHdH1DbkULYyTinmNNjcIiZnF7yXzcnwGRDd6ScoqbLL69I8fakn92ldokg_aem_j6cAFT6S8CvK1IqcOfpZDg#Echobox=1722853028
Mi kell hozzá? https://libertysteelgroup.com/delivering-cn30-old/greensteel/
Szenet zöld hidrogénre cserélni az acélgyártásban értelmes csere. Hidrogén-t hajtásra használni nagyon hátul áll a fontossági sorrendekben. Az ipar szeretná a zöldhidrogént használni a zöldítésre. (ami a közlekedésnél lemaradóban van).
Nem kell hókuszpókusz, a jövő a Stirling motor!
Egy megvalósítás: https://youtu.be/HReCEHFQthk?si=U_ruWO6xGZgj2eOn
HUMDA
A lényeg, hogy a mostani szar füstösök mennek a lecsóba. :)