Sziasztok,
érdeklődnék, hogy használ-e valaki közületek központi (vagy légcsövezhető?) klíma megoldást családi házas környezetben?
Úgy tűnik, egyre melegebbek a nyarak - olyan tekintetben is, hogy huzamosabb ideig előfordul a 25C feletti (éjszakai) minimum hőmérséklet.
Bár jó hőszigeteléssel (és kevés hőtároló tömeggel) bíró házunk van - amikor éjfélkor is 25C -nál magasabb hőmérsékletet mutat a kinti hőmérő,
elgondolkodok, hogyan lehetne komfortos környezetben ücsörögni.
Klima beltérit nem szeretnék felszerelni, minden szobában ki van alakítva a tetőben a hővisszanyerő szellőztetés beállása.
Igazából hővisszanyerő szellőztetést -úgy gondolom- nem szeretnék, de hajlamos volnék áldozni az ezirányú komfortra.
Van valakinek tapasztalata ilyen téren? Esetleg meg is lehet nézni valakinél ilyen megoldást?
Hozzászólások
subscribe
Saját tapasztalat nincs, de nézegetünk megoldásokat.
Mi mindenképpen szeretnénk majd hővisszanyerős szellőzést a folyamatos friss levegő utánpótlás miatt, azonban úgy látszik, hogy ez a klímával nem feltétlenül jól közösíthető, mert a klímának sokkal több levegőt kell áramoltatnia, mint a szellőztetőnek. De lehet, hogy tévedek, még kutatási fázisban vagyok én is. :)
Hűtésre mennyezethűtéssel van tapasztalat, ha jól működik, akkor kb. "észrevétlenül", huzat nélkül tudja lehűteni a házat / lakást. Viszont fontos a páratartalom beállítása, túl magas páránál kicsapódhat a mennyezeten, ami nagyon nem jó.
A mennyezethűtésnél valamilyen hőszivattyús megoldás hűtené?
nekünk fából készült a ház - és úgy érzem, hogy a hővisszanyerő szellőztetéssel kb kidobom a fa páratároló képességét - lévén a hővisszanyerő a párát is kiveszi (elvileg) a levegőből.
A pórfödém miatt kiesett a mennyezethűtés is.
Ha hővisszanyersz, akkor valamennyi pára lehet inkább befelé jön, ha még párát is szabályoz, akkor meg nem occó. Valamennyi veszteség mindenképp lesz a hővisszanyerésnél, pl. egy sima egyhelyiségesre 90%-os hatékonyságot mond, szóval az értelmezésem szerint kb. 10%-os a hőveszteség a megmozgatott levegőben. Ezekben egy valamilyen spéci betét van, és felváltva kavarja a levegőt.
Ha klíma, az mindenképp szárítja a levegőt, és valójában a meleget ezzel fogod tudni kinyomni belülről.
Miért is?:)
A hovisszanyero telre van kitalalva. Amikor a hidegebb levegot felmelegitve alacsonyabb lesz a paratartalom, mint a benti.
Hol van ilyenkor _Franko_ egy relativ paratartalom-homerseklet gorbesereggel?
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
Nem arra van kitalálva, nyáron is lehet (kell) vele szellőztetni. Nekem egy lakásban egyhelyiségesek vannak, ott az van a manuálban, hogy állandó üzemük javasolt. Ráadásul a mai modern szuperlégtömörházakban eleve ezzel kell(ene) szellőztetni, csak mondjuk valami központival.
Télen igen, ha van mondjuk 0 °C és köd - 100 rH% páratartalommal, akkor ezt beengedve benn a 24 °C mellett lesz 22,5 rH% páratartalom. Na, itt jön képbe az entalpiás hőcserélő, ami azt jelenti, hogy a kifelé haladó 24 °C és mondjuk 50 rH% levegőből a befelé jövő 0 °C hőmérsékletű levegő kicsapja a párát, viszont átcsorgatva a befelé jövő oldalra, bele lehet párologtatni a levegőbe, így köbméterenként ~10 kJ hőenergiát lehet nyerni, illetve a befelé jövő levegő nem 22,5 rH% lesz, hanem marad ~45 rH% páratartalmú. Nyilván hasznos télen a párátlanítás, szóval ez az "átcsorgatás" szabályozható.
Nyáron viszont sajnos fordítva működik, például mostanában olyan az időjárás, hogy kinn nappal van 35 °C és 40 rH%, éjjel meg van 24 °C és 85 rH%, ami azt jelenti, hogy ha simán csak szellőztetsz, akkor benn növekedni fog a páratartalom, akár egészen 85 rH% környékére. Ilyenkor valamivel aktívan ki kell szedni a párát a levegőből, különben jelentősen csökken a komfortérzet (40 rH% esetén a 24 °C az ~24 °C; 85 rH% esetén meg ~28 °C a hőérzet).
https://iotguru.cloud
Ez az atcsorgatas nekem eléggé antifeaturenak hangzik. Kb. a vizzel az osszes szagot (illoolaj) is visszacsorgatja.
Akkor mar inkabb legyen egy vizcsatlakozasa az nyomassa a halozati vizet.
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
Papír vagy műanyag membránon át történik, amit időnként cserélni kell. A szagok nagy része kimegy a levegővel.
Azzal a párában lévő hőenergia kimegy és nem jön vissza. Tehát mondjuk, ha 100 köbméter levegőt cserélsz óránként, akkor télen azzal kimegy ~1 MJ hőenergia is, ami egy manapság átlagos hőszigetelésnél a fűtéshez szükséges hőenergia ~10-20 százaléka, ahogy növekszik a hőszigetelés, úgy lesz ez szignifikánsan nagyobb arányú.
https://iotguru.cloud
Erre rácsatlakozok. :)
Adott két szoba, mindkettő 12 m2 körül van, ez egyikben van egy 3.5-s inverteres klima beltéri egysége
- össze lett volna nyitva három szoba, de nem lett belőle semmi.
Látsz abban rációt hogy a beltéri kifujása fölé teszek egy 15 cm-es csatornát, egy 280 m3 / h csőventtilátorral átfújom a klima által közvetlenül kifújt levegőt a másik szobába?
Miert ne mukodne. Van olyan csoventilator aminek szabalyozhato a fordulatszama, szoval meg be is tudnad loni.
Amugy ha valamilyen otletem van, azt mindig lecsekkolom, hátha masnak is eszebe jutott mar youtube-on, es akkor beljebb vagyok.
Amugy a csovek szeretik vezetni a hangot...
Plusz arra is gondolni kell, hogy hogyan fordul a levego meg (hol jon vissza), es jo otlet-e a 2-3 szoba levegojet osszekeverni (szellozes)
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
Erre nem is gondoltam, csak on - off vezérlésre.
Talán van programozható is.
Hadd emeljem ki, mert nagyon elveszett a 'zajban', es kesobb sok bosszusag forrasa lesz (kvazi garantalt):
Ne felejtsd el, hogy egy klíma beltéri egysége kétirányú levegőáramlásra van tervezve: először beszívja a meleg levegőt, és aztán kifújja hidegként. Ez igaz a hagyomás split klímára is, lásd ebben a videóban: https://www.youtube.com/watch?v=nVTdukNJdtM 6:29 körül. És a légcsatornás meg eleve úgy van kiépítve, hogy minden szobába két cső megy, egy befúvó meg egy elszívó. Tehát "egy" csővel másik szobába eljuttatni csak kompromisszumokkal tudod.
Persze, ezt tudom.
Jelenleg egy álló ventillátor fújja át a levegőt a másik szobába, a közlekedő miatt sréhen beállítva - ennél csak jobb lehet. :)
Ez ennél komplexebb kérdéskör, egyrészt a fa nem puffereli jobban a párát (szerkezeti károsodás nélkül), mint a tégla, másrészt a páradiffúzió és a páramegkötési képességtől függ, hogy éppen felveszi a párát vagy leadja. Azért is hasznos figyelned a párára, mert a nedvesebb fa intenzív szerkezeti gombásodásra hajlamos, nem csak felületi penész keletkezik rajta.
Harmadrészt a hővisszanyerős szellőztetők túlnyomó többsége ún. entalpiás hőcserélős, ami nem hagyja eltávozni a párában lévő hőenergiát, hanem puffereli a kicsapódó vizet és ellenáramban visszapárologtatja a belső térbe, de képes párát csökkenteni és párát növelni, beállítás kérdése.
https://iotguru.cloud
Nálunk az emeleten légcsatornás klíma van. A hálóba és a három gyerekszobába vezet egy-egy befúvó légcsatorna és egy-egy elszívó légcsatorna. Van egy beltéri egység a padlásszinten, meg egy kültéri egység kívül a házfalon. Házon kívülről nézve olyan mint egy normál klíma, csak valamivel nagyobb, hiszen egy egész szintet szolgál ki. Belülről csak a légcsatornák nyílásait látod a szobában, tehát nincs látható beltéri egység.
A beltéri egységhez a padlásban csatlakozik egy légcsatorna verzérlő, és ehhez csatlakoznak a légcsatornák. Könnyen tudták beépíteni, az emeleten gipszkarton plafon választ el a padlástértől, ahol a beltéri és a légcsatorna vezérlő van. Tehát nálunk nem kellett mondjuk vasbeton födémbe a légcsatornának lyukakat vágni.
Minden szobában van egy termosztát, szobánként külön be lehet állítani a kívánt hőmérsékletet. A célhőmérsékletnél nagyobb hőmérsékletű szobák felé nyitja a hideg levegőt befúvó légcsatornát a légcsatorna vezérlő.
Amit tudni kell, hogy ez egy klíma, tehát levegőt nem cserél a kültérrel, csak hűti és belül keringeti. Így szellőztetni külön kell. Nem tudom, hogy a miénket össze lehetne-e kötni központi szellőztetővel, egyébként Daikin típusú.
A tapasztalat, hogy egészen jól működik. Nincs a szobai beltéri egység zavaró hangja, éjjel sem hallani semmi búgást. Azt azért hozzá kell tenni, hogy ez is hideg levegő befúvásával csinál hideget, lehet, hogy valaki erre érzékeny. De azért nem közvetlenül erős szél jellegel jön a hidegebb levegő, mint egy gagyibb split klíma beltérijéből.
+1 a légcsatornás megoldásnak, állítólag még a penész ellen is véd a "légkeverésnek" hála. Nekem ezt mondták anno, nem tudom mennyire igaz, nekünk sajnos(?) nem lett végül. Én ilyet szerettem volna, de az asszony nem engedte, mert hű de drága, meg ha a csövezést megeszik az egerek, meg a minden is, ami csak eszébe jutott és még a belmagasságból is mennyit elvesz... :/ Így lett végül fali split... :/
A szellőzést és hűtést/fűtést szét szokták választani külön rendszerekre. Részletesen nem tudnám levezetni, de elvileg így hatékonyabb. Családi házakra elképzelhető, hogy van kompakt rendszer, ezt nem tudom, mindenesetre sub.
A kürtőskalács egy nagy lyuk, tésztával faszán körbetekerve.
Szerintem (de ez csak szerintem) a szellőzőhöz érdemes szűrőt beépíteni, ahhoz meg nagyobb nyomású (= hangosabb) rendszer kell.
Ha egy klíma csak keringeti a benti levegőt, ahhoz ez nem szükséges.
Nagyobb helyeken tipikusan ugyanaz a rendszer felel a fűtésért és a hűtésért is. Szerintem ez a szétválasztás pusztán történelmi okokból van meg, mert tetszőleges kazánnal nem lehetett hűteni és levegőt kezelni, de ahol hőszivattyús rendszer van, ott egy rendszert építenek ki.
https://iotguru.cloud
Hővisszanyerős szellőztetőm van, és jó is. Arra figyelj, hogy bypass szelepes legyen, ami ki tudja hagyni a hővisszanyerőt, ha kint hidegebb van, és szeretnél "hűteni". Pl éjjel. Sajnos idén fel kellett raknom mellé klímákat is.
A szakmában nagyon nem javasolják a szellőztető és hűtő/fűtő egybekötését. A miérteket elfelejtettem. Viszont a légcsatornázható beltéri nagyon jó cucc, ha van rá lehetőséged. Sokkal konfortosabb mint az oldalfali beltéri.
Plafonhűtés szintén szuper, de ha magas a páratratalom, és parkettád van, akkor az gáz. Egy pici klíma javallott mellé, ami "kiszedi" a fölösleges nedvességet a levegőből. Ha ideálisak a körülmények, a legjobb választás.
Egy ilyen van itthon: https://www.nilan.hu/termek/combi-302-polar/#el-dca50cb3
Kereszt-ellenáramú (nem entalpiás hőcserélő) hővisszanyerős szellőztető rendszer + beépített hőszivattyú. Nekem egy jól szigetelt téglaházban, aminek a légtömörsége jobb az átlagos téglaházaknál.
Levegő relatív páratartalom bent: nyáron jó, télen kevés. Ezért télen szakaszosan van üzemeltetve.
Hőmérséklet: ahhoz passzívház paraméterek kellenek, hogy dühöngő kánikulában is ~24 fok legyen bent. A légcserét a légtérfogathoz tervezik, nem a hűtéshez/fűtéshez szükséges mértékhez :) Értsd: csak ezzel hűtve nem annyi fok van bent, mint amennyit szeretnél, mint a klímánál az adott helyiségben. Ha nem csak a hőfokot nézed hanem a hőérzetet is, jól szigetelt házban valószínűleg elég lesz. A befújt hűvösebb levegő áramlik (de huzatot nem érzel), jó a hőérzet. Nálunk egy helyiségben határeset a hőérzet, az a konyha/ebédlő/nappali. Itt vagyunk nap közben, itt a konyha és szórakoztató elektronika mint hőtermelő, és itt a legtöbb az ablakfelület.
Ha részletek érdekelnek, írj privátban, és cserélünk telefonszámot.
Kicsit off, de a Gree épp idén jött ki a Gree Airy sorozattal, amihez "hővisszanyerős friss levegő modul" kapcsolható.
Maga a klima nem dragabb egy felso kozepkategorias Gree klimanal, ehhez jöb meg hozza kb 100e -ert a kiegeszito:
https://gree-magyarorszag.hu/klima/gree-airy-inverter-35-kw-klima-szett/
https://gree-magyarorszag.hu/klima/hovisszanyeros-friss-levego-modul/
Pár adat:
Kivitel Magasoldalfali
Márka Gree
Modell név Kiegészítő egység
Szín Szürke (nem szálcsiszolt)
Légszállítás 30 m3/ó
Teljesítmény felvétel 15 W
Méret 293x151x200 mm
Tömeg 1,8 kg
Min. zajszint 19 dB(A)
Feszültség 12 V
Kapcsolódó klímamodell Gree Airy
Tulajdonságok Teljes hőcserével felszerelt, Kompakt, Könnyen tisztítható, Cserélhető HEPA szűrőbetét
Nyilvan ez nem olyan, mint egy szellőztető, vagy egy kozponti rendszer, de ha nincs mas opcio, lehet alternativa.
en nem latom a fotokon: honnan veszi a frisslevegot?
Hol a bejovo csonk es a kimeno csonk?
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
https://www.klimasarok.hu/termek/gree-airy-klimahoz-szerelheto-hovissza…
Ami nekem inkabb nem tiszta, hogy hogyan es hol kapcsolodik a beszivott levego a klimahoz...
szerk: jaa vagom, tehat igazabol sehol sem kapcsolodik, az benne a lenyeg, h a klima "hoszivattyu hatasat" kihasznalva futik/hutik elo a levegot, amit kintrol besziv.
https://youtu.be/7UqJn4lTcHw?t=29
Amugy a TCL nek is van egy megoldasa, de az elsore elegge "erdekes"...
https://www.momentklima.hu/tcl-fresh-in-tac-12chsdfai-klima-36-kw-hutes…
https://www.youtube.com/watch?v=viWMzF0VoWk
Illetve van egy "2.0" verzioja, ami meg Magyarorszagon nem kaphato, de ha jol latom az mar "kiszivni" is tud. Mondjuk nekem ez a "klima beszivo resze ele fujom a levegot" dolog kicsit erdekes...:)
https://www.youtube.com/watch?v=KEjrF_M7CCs
Ez nem rossz, valójában egy klímaoptimalizált egyhelysiséges hővisszanyerős szellőztető. A sima egyhelyiségesekben az átmenő csőben van egy vaskos hővisszanyerő betét
Példul https://fikesz.com/VORT-HRW-40-MONO-EVO-Egyhelyiseges-Hovisszanyeros
hm, a 100 méteres áttörés nagy lakást feltételez :D
egy "m" lemaradt :D
Van, aki szeret szepen lakni :)
Központi hővisszanyerő szellőztető rendszer van a házban talajkollektorral kombinálva. A kollektor télen szépen emeli a beszívott levegő hőmérsékletét így nem kapcsol le a gép a fagyásvédelem miatt. Nyáron sajnos nem képes arra, hogy tartós meleg esetén megfelelően hűtsön, mert ahhoz 6-8 méter mélyre kellett volna rakni a csöveket (de lehet az is kevés lett volna). Mivel a ház elég jó hőszigetelést kapott 1 darab split klímát rakattam pár éve ami szépen le is hűti a házat (120 nm). A klíma csak akkor megy amikor nem vagyunk otthon, mivel nem szeretjük magunkra nyomatni a hideg levegőt.
Ha már csövezésre adod a fejed én biztos a hővisszanyerő szellőztetőt választanám, a hűtésre meg egy klímánál (hőszivattyúnál) nincs jobb. Létezik egyébként olyan hővisszanyerő szellőztető amibe integrált kompresszor van és képes fűteni meg hűteni, az ára a nagy kérdés.
Ha van hőszivattyúd, akkor van felületfűtésed, akkor tudsz felülethűtést is, bár figyelni kell a harmatpontokra.
Egyébként utólag a központi légkezelés kurva nagy macera és költség, ha el is fér a plafon alatt, kb. soha nem fog megtérülni... kompromisszumosan lehet a legnagyobb helységet hűteni és párakezelni, akár egy hővisszanyerős klímával kombinált szellőztetővel. A pára mindenhol csökkenni fog, illetve nyitott ajtókkal a hideg be fog áramlani a padló felett az összes helyiségbe. Az ajtók felett fog megrekedni a meleg, de ott amúgy se fogod érezni.
https://iotguru.cloud
rétegrend úgy van kialakítva, hogy a pórfödemen van ~30cm befújt isocell szigetelés (darált cellulóz) ezen pedig van egy járható MDF (?) lap réteg. Minden szoba felett külön ki van dobozolva a légtechnika beállás lehetősége.
És a légtechnika a padláson lesz?
https://iotguru.cloud
tőlem lehet a padláson is a doboz, és a pincében is. van egy strang 2db ~30-40cm-es légtechnikai csövekkel. sőt, még van a pincéből lefelé is egy kb 40es kiállás, ha esetleg onnan akarnánk valami szellőztetőrendszert behozni :-)
Azzal az lesz a baj, hogy a szellőztetés és a hűtés jelentősen eltérő levegőmennyiséget igényel. A szellőztetési igény ~40-50 köbméter óránként - ha nem légtömör a ház, ez megvalósítható ilyen átmérőkkel, de nem fog érdemben hűteni.
Tegyük fel, 10 fokos levegőt fújsz be, 25 fokos megy el, 50 köbméter az ~ 1 MJ hőenergia, az ~300 wattos hűtés lesz. Ha mondjuk a ház 0,2 W/m2K átlagos U értékű, a fal ilyenkor átlag 40-45 fokos, vagyis 200 négyzetméteren keresztül jön be ~800 wattos fűtés, kicsit lehet haszna, de érdemben nem fog hűteni.
Ha hűteni is akarsz, akkor felülethűtés kell pluszban vagy nagyobb átmérőjű légtechnika, különben hangos lesz.
Mivel fűtesz?
https://iotguru.cloud
Elvileg kellően légtömör a ház - bár mérés nem történt ezzel kapcsolatosan. Igen szakszerűen történt a profi ablakok beépítése is.
Ha mondjuk a ház 0,2 W/m2K átlagos U értékű - stimmel
a fal ilyenkor átlag 40-45 fokos, vagyis 200 négyzetméteren keresztül jön be ~800 wattos fűtés - ezt nem teljesen értem. mérjem le a falfelület külső és belső hőmérsékletét?
Ha hűteni is akarsz, akkor felülethűtés kell pluszban vagy nagyobb átmérőjű légtechnika, különben hangos lesz. - a pince és padlás között van egy tisztességes méretű strang, ebben már van 30-40cm átmérőjű légtechnikai cső. Ha műszakilag elhelyezhető a központi klíma beltéri doboza a padláson - nekem az is jó, és akkor csak a kompresszor-csövezést kell lehozni.
Mivel fűtesz? - padlófűtés (puffertárolón keresztül) és/vagy cserépkályha
Akkor kell legyen megfelelő gépi szellőztetés, különben egy éjszaka alatt megfulladnál. Légtömör ház aktív szellőztetés nélkül nem lakható.
Mivelhogy ettől függ a ház hőnyeresége és hővesztesége, igen.
Az talán jó lehet, ki kell próbálni, hogy mennyire hangos, ha nem szellőztetésre használod, hanem klímatizálásra.
Ha hőszivattyúval, akkor én a helyedben elgondolkodnék a padló hűtésén is...
https://iotguru.cloud
Azért ahhoz a fulladáshoz kell küzdeni alvás közben. Oxigénből napokig kihúznád, a CO2 lesz a probléma. Kellemetlen, de azért 0.5%-ig tolerálja a szervezet, és 3-4-5% az, ami életveszélyes.
A 0.5% kb. 12 óra alatt jön össze egy 50 m3-es szobában (egy ember, átlagos aktivitás).
Nyilván kicsit túloztam, de a szellőztetés igényre a komfortos szorzó az nagyjából 0,4 - vagyis a légköbméter 40 százalékát kellene óránként kicserélni, ami egy légtömör házban csak aktív szellőztetéssel lehetséges.
https://iotguru.cloud
Nekem egy klimas szaki azt mondta, hogy ha barmifele erzekelheto hutesi hatast erek el mindenfele hasonlo hack-elessel, akkor ott mar jelentkezni fog parakicsapodas, es akarmilyen kicsi nedvesseg pedig peneszedeshez fog vezetni.
Pl. mikor megkerdeztem, nem lehet-e radiatort hutesre hasznalni, mondta, hogy de lehet, csak rozsdasodni fog, es legfokepp, a falban futo vezetekek menten huvosebb lesz a fal -> parakicsapodas -> peneszcsik a falon, ahol fut a futescso.
Sajnos a kondenzacio miatt gyakorlatilag csak arra alkalmas, erre tervezett eszkozzel lehet huteni.
A klímás szaki szerintem ellenérdekelt a dologban, mert ahol van felülethűtés, ott nem kell klímát szerelni... :D
Nyilván felülethűtésnél szükséges a pára kezelése, de ezt a szellőztetés megoldja általában, ha nem, akkor úgyis kell egy párátlanító, pedig pedig mondjuk 24 °C és 40-45 rH% a levegő állapota, akkor a harmatpont 10 °C körül van, 10 fokra pedig messze nem szükséges a felületeket lehűteni, tipikusan 18-20 °C a felületek hőmérséklete ilyenkor.
Ez ugyanígy a harmatponttól függ, mint írtam a nyitó hozzászólásomban: figyelni kell a harmatpontokra, egy jól beállított felülethűtés erre figyel és úgy állítja be a víz hőmérsékletet, hogy biztosan ne legyen kicsapódás a rendszerben. Nem olyan komplex dolog.
https://iotguru.cloud
Nálam felülethűtés van a talajszondám és a padlófűtésre és falfűtésre kiépített csöveken keresztül. A hőszivattyúm vezérli de teljesen passzív hűtés. A termosztátom tud páratartalmat mérni és a vezérlés a hőszivattyúban ehhez tudja állítani a felület hőmérsékleteket. Mivel rendes központi házszellőzés is van párásodást és penészedést még nem tapasztaltam. A házam hőtárolása nagy. Az elmúlt években csak alkalmanként indítottam be a teljes házhűtést mert nem volt rá szükség. (tavaly olyan 5 napot egész évben, tavaly előtt talán 2-őt). Idén a hőségben is beindítottam.
Egyedül a törölközőszárító radiátorokon tapasztaltam páralecsapódást. De ott sem jelentőset. Jelenleg is csont szárazok. Amikor teszteltem úgy tudtam elérni, hogy jelentős páralecsapódás legyen, hogy hagytam a hőmérsékletet felmenni 28 fokra, lekacsoltam a légcserét és közvetlen tusolás után indítottam a hűtést. Ekkor a falhűtéses helyen pára jelent meg a radiátorokről viszont ömlött a víz. A légcserélő mellett az első beindulás után közvetlenül pára jelenik meg a radiátoron a padlón és a falon semmi miközben egy fél nap műlva az a pára is felszárad. Még a kiteregetett ruhák alatti padlón sincs páralecsapódás...
En is kutakodtam a temaban. A fo gond, hogy a levego fajhoje kicsi, ezert rende hutesi teljesitmenyhez vagy bazivastag csovek kellenek (150mm -rel riogattak - nade ugye a fodembe/falba is akkora lyukak kellenek, aztan meg a hangszigeteles lesz a gond...), vagy nagyon nagy sebesseggel kell 'belepreselni' a levego a szuk csobe, ami meg hangos lesz, es huzatot okoz.
Ezen felul gond meg a befuvo rendszer tisztitasa - ne feledd, a csohalozatot pucolni is kell, hacsak nem teszel egy jo szurot a befuvo ponthoz.
Ha nem akarsz oriasi turast-furast-mocskot, lehetoseg meg a parapet monoblokk klima: https://www.fisherklima.hu/termekek/parapet-monoblokk
Ebben az a jo, hogy nincs kulteri egysege, 2 lyuk kell neki kulso falban, es annyi. Meg mivel monoblokk, te magad is felrakhatod, nem kell hozza szaki.
mint irtam, nekem 30-40cm csövek vannak már most...
ránézésre ezt a parapteres klímát csak ott éri meg használni, ahol normál split klímát nem lehet
meg ahol a ronda+zajos kulteri egyseget nem akarod. kulso falon gyakran szerelhetetlen helyen is van.
Sub