Konténerház, könnyűszerkezetes, faház, hagyományos?

Fórumok

Sziasztok,

 

Mi a véleményetek a

  • konténerházakról
  • könnyűszerkezetes házakról (szendvicspanel)
  • faházakról

Vagy esetleg maradnátok a hagyományos tégla építőanyagnál? Pro, kontra érveket szívesen olvasnék. Melyiket miért NE?

Hozzászólások

Én a hagyományos téglánál maradtam hat éve, hogy egy esetleges tornádó ne fújja át a házon a környék teheneit. Még nem derült ki, hogy ezt tudja-e.

A második okom az volt, hogy ne korlátozzon egy könnyűszerkezetes fal semmiben, hogy mit, hova fúrhassak fel (nem kell nagy dolgokra gondolni, pár lámpa, tükör, könyvespolc tetejének rögzítése, ilyesmi; esetleg ha egyszer rászánom magam egy 40" feletti monitorra, akkor azt). Na a modern, jó szigetelést biztosító lyukacsos téglák ugyanolyan szivatósak tudnak lenni, több helyre sem volt jó az alap tipli. Szóval ez nem érv mellettük, marad az első. :)

Összességében egy normálisan megtervezett és kivitelezett ház - épüljön bármilyen technológiával is - valószínűleg simán kiszolgálja az átlag igényeket. Ma már a szigetelés is jó kell legyen, különben az építési engedélyt sem kapja meg.

Szóval ár és egyéni preferencia kérdése inkább (az építési telek sajátosságai azért még számítanak, pl. ár- vagy belvízveszélyes helyre nem biztos, hogy ideális a vályogfal).

Miután szembesültem a problémával, vettem megfelelőt, csak nem gondoltam előre, hogy ez probléma lesz, mivel tömör téglából épült Kádár-kockában nőttek fel, később pedig vasbeton panelban éltem.

A külső szigetelésre rögzített kinti lámpáknál gondolkoztam előre, csak belül nem. :)

"több helyre sem volt jó az alap tipli."

A "sima" tömör anyagba tervezett dűbel valóban nem alkalmas porózus, illetve üreges építőanyagokhoz, de ez a legtöbb értelmes gyártó által elkövetett ilyen termék csomagolásán szép piktogramokkal/rajzokkal ott is van. (Nem a barkácsboltos kilós tipli, vagy a tescogazdaságos saját márkás kínai sz@rok nem ilyenek, valóban...)

A rögzítéstechnikában is érvényes az "adott célhoz a megfelelő eszközt" alapvetés - halacskás :) dűbelből van csillió féle, és ha kérdezel egy erre szakosodott boltban, hogy ilyen és ilyen falazatra szeretnél felrakni x, y vagy z tárgyat, akkor fognak tudni ajánlani megfelelő darabot.

National Geographic-on volt egy olyan műsor, ahol bemutattak egy kutatócsoportot. Azt vizsgálták, hogy a különféle falazatok hogyan állnak ellen a tornádónak. Volt legalább 1db RO1 grant a büdzsében (1M USD). Külön építettek egy gerenda lövő gépet. Amikor egy hagyományos amerikai falnak nekilőtték, akkor szétvitte. Utána pedig építettek egy falat téglából és betonból. És láss csodát: arról lepattant a kilőtt gerenda! Erre mondaná a Macskafogóban Safranek, hogy: "csakugyan!". Ezek után vannak olyan cégek, akik tornádó-biztos szobákat építenek az USA-ban: ez rendszerint a fürdőszoba a lakás közepén, aminek a fala téglából és betonból van. Kész spanyolviasz. Ha rajtam múlik, fele pénzből is megmondtam volna nekik - de sajnos nem engem kérdeztek. Nem is lesz belőle PhD-m...

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Igyekszem rövid lenni, mint a témára rálátó, több, mint 20 év után.

 

Konténerház: nincs az a pénz, szűkös, benne lévő fémszerkezet miatt a hőszigetelés mission impossible, ugyanolyan baromság szerintem mint az egyik hájpolt youtube-os hüle' gyerek a kamion félpótkocsiból tákolt "házzal"...

Szendvicspanel: műhelynek nagyon jó, de tényleg, lakóházban nem láttam még szerencsére. Hőszigetelés valóban jó, de belülről kartonozni kell minimum, hogy ne egy garázs érzésed legyen, ahhoz viszont be kell vázazni, el kell valahogy vinni benne a víz, villany, szennyvíz felállás, stb. kábeleket, amiket csak kínlódás árán lehet.

Tégla: akinek van hozzá érzéke meg ideje, annak sok szerencsét kívánok és tényleg irigylem, mert a falazásnál tartani függőt és vízszintet meg a derékszögeket, hiába látszik egyszerűnek, marhára nem az. Egy téglaház összerakása koszorúzással, tetőszerkezet építéssel minden szirszarral több hét is lehet.

faház, avagy könnyűszerkezetes ház: na ezt már igen, de nagyon fontos, hogy az európai/magyar szabványú faházra kell gondolni, nem a tyúkól amerikaira... Nálunk nagyon szigorú építési szabályok vonatkoznak a faházakra és nem véletlenül: a falak keresztmetszete 15*7.5cm, 40 centis távolságra egymástól, sarkok andrásba merevítve, és ez a földszintes ház. Egy amerikai ház colos deszkából épül fel, még a tető szarufák is, míg nálunk egy akármilyen tető szarufa keresztmetszete 4 méterig 15*5, 4 méter felett 15*7.5 alátámasztva, 60-70 centiméter távolságba egymástól. Erre még jön az ellenlécezés is. Faszerkezet rögzítése kétoldalról történik fal- és tetőszerkezetnél is, 2 centis süllyesztéssel sarokvassal és szeg-építőcsavar párossal. Tetőnél a forma határozza meg, de mi magyarok-németek szoktunk kármizni is. És még tudnám órákig sorolni, de gondolom ez senkit nem érdekel. Én legutóbb könnyűszerkezetből a műhelyemet építettem így fel apuval, 1 hónap alatt kulcsrakész lett az épület (persze azért, mert belül üres, tehát nincsenek szobák, közfalak, vizes helyiség, stb.). Bátyám háza 20 éve épült így, 3 hónap alatt lett kulcsrakész úgy, hogy még az udvarból is eltakarítottuk a szemetet.

Fontos megjegyezni, hogy bármiből is építesz a legfontosabb a jó betonalap: függő-víszszint-derékszög és minimum c20-as vasbeton, de minél erősebb, annál jobb.

Szóval, ha én ma építenék, amit már nem szeretnék, mert elég volt, akkor csakis könnyűszerkezetes, se tégla, se konténer, pótlak főleg nem, de még szendvicspanel sem.

Aztán ez is olyan, hogy mindenki azt csinál, amit akar.

faházból van
- készpaneles technológiával készült "könnyűszerkezetes" - ebből (kész betonalapra) hetek alatt felépíthető a kulcsrakész ház
- gerendaház (ebben is vannak különböző típusok/struktúrák) de jellemzően egy külső 8-12-18cm vastag falat belülről szigetelnek cellulózzal v fagyapottal - majd lambériázzák. Az igazán profi a dupla boronafalas gerenda - ahol 2db ~8-12cm fal között van 10-20cm szigetelés...
mi ilyet építettünk - ~3hó alatt költözhető volt

- rönkház - a klasszikus kör alakú szálfákból épített 30-60cm vastagságú (jellemzően további szigetelés nélküli) szerkezet.
nem nagyon hiszem, hogy itthon ezt rá merném bízni valakire...

Azt hozzáteszem, hogy (minőségi) fából nem azért épít az ember, mert olcsóbb - hanem azért, mert teljesen természetes. Az egy extra előny, hogy a külső alapterületnél nagyobb hasznos belterületed lehet, mint pl téglánál, uis kb azonos U értéket tud - majd fele vastagságból.

Valahol láttam egyszámítást, hogy feleannyiba kerül a faház, mint a tégla, de ugye amikor ma azt mondod itthon, hogy faház, akkor az amerikai filmekben látott kerti budira asszociál mindenki. Youtube-on amerikaiakkal már annyi, de annyi vitám volt az utóbbi 10 évben, hogy már ők is szégyenlik. Már agyban eljutottak oda, hogy nem a csupasz földre kellene rakni a talpszelement, meg a klotyóablakukat vízszigetelni kellene. Persze az európai bukó-nyíló ablak nekik még mindig földöntúli innováció. :D

Azt hozzáteszem, hogy (minőségi) fából nem azért épít az ember, mert olcsóbb - hanem azért, mert teljesen természetes.

 

Oszt dugig kell nyomni vegyszerrel, hogy ne egye szet az osszes kartevo.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Tűzállóval és gombaölővel kell kezelni, ami az emberi egészségre ártalmatlan.

Bórsav, ammónium és több biocid összetevő szokott lenni, amivel az építési fákat kezelik. Lehet mondani, hogy egészségre ártalmatlan, de akkor is kezelni kell a fát és ezek ott lesznek.

Ez a másik legenda, ami soha nem akar kihalni, hogy huuu de sok vegyszer kell a faanyagot kezelni...

Ez relatív, de akkor is szükséges és így is sokkal hamarabb degradálódni fog azon az éghajlaton és időjárási viszonyok között, ami a környékünkre jellemző.

Bórsav, ammónium

 

Ez a tuzgatlo resz, ha jol veszem ki. Es meg erre is azt irja:

Gondoskodjunk megfelelő szellőzésről/szellőztetésről a munkahelyen. A termék használata közben enni, inni és
dohányozni tilos. Tartsuk be a személyi higiéniai előírásokat, viseljünk megfelelő személyi védőfelszerelést.
Biztosítsunk a dolgozóknak a keverék tulajdonságainak megismerését, a környezet védelmét, és személyi
védőfelszerelést. A beszennyeződött ruházatot azonnal le kell venni, és csak teljes kitisztítás után használható újra.
Munkavégzés szünetében és a munka befejezését követően alaposan mossunk kezet szappanos vízzel, öblítse ki a
száját ivóvízzel evés előtt és használjunk bőrvédő krémet.

 

Egy népszerű tűzgátló összetétele:

Boric acid CAS 10043-35-3

2--aminoethanol CAS 141-43-5

 

És még erre is van hosszú távú expozíciós előírás. Mind a kettot be lehet lelegeztetni patkanyokkal, hogy pusztuljanak.

 

És még hol vagyunk a gomba és penészgátlóktól?

Ráadásul gondolom vagy 20 évente újra kéne kezelni a fát, hogy az elpárolgott vegyszert pótoljuk :)

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

A hegyekben? Hogyne, teljesen más, nézel egy 1500 méteres szintet, ott 15-18 fok van nappal most is, télen meg tartós mínuszok, jóval kevesebb kártevő van azon az éghajlaton és a gombáknak se kedvez ez az időjárás. Az osztrák átlagos tengerszint feletti magasság 910 méter, nálunk ez 134 méter.

Lenn a dombokon és a síkságon nem fából építenek ők sem, a legtöbb ház ott is kőből van a hegyek völgyeiben is.

> ami az emberi egészségre ártalmatlan.

 

lol:)

Aszondja:

H302 Lenyelve ártalmas.
H314 Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz.
H410 Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok:
P101 Orvosi tanácsadás esetén tartsa kéznél a termék edényét vagy címkéjét.
P102 Gyermekektől elzárva tartandó.
P280 Védőkesztyű/védőruha/szemvédő/arcvédő használata kötelező.
P301+P330+P331 LENYELÉS ESETÉN: a szájat ki kell öblíteni. TILOS hánytatni.
P303+P361+P353 HA BŐRRE (vagy hajra) KERÜL: Az összes szennyezett ruhadarabot
azonnal le kell vetni. A bőrt le kell öblíteni vízzel/zuhanyozá

 

Qrva egeszseges lehet, tenyleg.

 

Van am ilyen is a safety datasheetben, mint hosszu tavu expozicio. Tudod, te, mint felhasznalo:

N-Alkyl (C12-16) dimethylbenzyl ammonium chlorid:

Hosszú távú expozíció szisztem.

Belégzés: 1.64 mg/m3

Bőrön át: 3.4 mg/kg/nap

 

2-(2-butoxyethoxy) ethanol (CAS 112-34-5):

Hosszú távú expozíció szisztem.

fogyasztó

Belégzés: 40.5 mg/m3

 

 

Vannak toxikológiai adatok is:

Acute Tox orális besorolású.
N-Alkyl (C12-16) dimethylbenzyl ammonium chloride
LD50, orális, patkány = 397,5 mg/kg
LD50, bőrön keresztül, nyúl > 2000 mg/kg
LC50 – nincs tanulmány
2-(2-butoxyethoxy)ethanole (CAS 112-34-5)
LD50, orális, patkány > 2000 mg/kg
LD50, bőrön keresztül, nyúl > 2000 mg/kg
Propiconazole
LD50, orális, patkány = 1517 mg/kg (dod.)
LD50, bőrön keresztül, patkány > 2000 mg/kg
LC50, belélegzés, köd, patkány > 5,8 mg/l - 4 óra.
Tebuconazole
LD50, orális, patkány = 1700 mg/kg (dod.)
LD50, bőrön keresztül, patkány > 2000 mg/kg
LC50, belélegzés, patkány > 5,093 mg/l - 4 óra
Cypermethrin
LD50, orális, patkány = 500 mg/ttkg
LD50, bőrön keresztül, patkány > 2000 mg/kg
LC50, belélegzés, patkány > 3,28 mg/l - 4 óra
Phosphoric acid
LD50, orális, patkány = 1250 mg/kg
LD50, dermális, nyúl = 2740 mg/kg
LC50, belélegzés, gőz és köd, patkány > 850 mg/m3 - 1 óra.
NOAEC, munkavállaló, belélegzés = 876 mg/m3

 

Ez egy random fakezelo safety datasheetje (Bochemit X), de hozhatsz barmelyiket.

A rossznyelvek szerint a tuzepeken csak zold festekbe martjak:)

 

Az biztos, amelyik vegyszer biologiai szervezetet pusztit, az rad is hatassal van. Majd 10 ev mulva benne lesz a safety datasheetben, ha most nem lenne.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

De zarjuk rovidre:

Mondj barmilyen tuzgatlot, es penesz es rovarolot, amit nyugodt szivvel gyerekjatekra, es bolcsore ra mernel kenni. Akar a sajat gyerekedere is.

 

Ennyikeh.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Tűzgátlónak a fejedben kell lenni, a penészmentes építkezés szintén. Rovarok ellen pedig hagymafőzet. Egyszeri kezelés minimum 100 évre elég (tapasztalat) és bölcsőre is kenheted.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Nem tudom, most temettem el a harmadik Hegylakót. :-)

Szóval a kégli amiről szó van 1919-ben építette a dédnagyapám. Semmi extra, hagyományos paraszti porta, hagyományos vályogházzal. Az őseim elmesélték, hogy mit csináltak a ház építése során (viszont azt sajnos nem, hogy hogyan). Ebből tudom, hogy csak egyszer, az építéskor volt kezelve a faszerkezet.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Próbálok utánajárni a paraszti portán fellehető technológiáknak, ezen belül a faszerkezet kezelésnek is. Nekem úgy tűnik, hogy az 1940-es években "felejtődött el" ez a technika. Utána jött a "minek az" korszak, majd a vegyszeres kezelés.

Most kezdünk visszatérni a "minek az" korszakhoz. Ez a srác elsősorban Ausztriában épít tetőket, valamelyik videóban elmondja, hogy az osztrákok nagy része szívlapáttal kergeti el, ha meglátja a zöld faanyagot.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Jópár - a két háború között épült - ház padlásán jártam a környéken, de nekem azok nem tüntek kezeltnek. Mondjuk itt mindig nagy volt a csóróság, siman el tudom képzelni, hogy arra már nem volt pénz (vagy akár csak tudás sem, hogy ilyet kéne, meg hát igazából maguknak csinálták az emberek, nem igen volt pénz igazi ácsra).

Tavaly adtuk el nagyapám házát. A 900-as évek elején épült. A vevő -egy építő ipari vállalkozó aki magának akar építeni a telekre(miután elbontja házat)- hetekig gondolkozott hogy tudná megmenteni a tető faszerkezetét. Aztán rájött: sehogy. De több tucat fényképet csinált róla " bontottam már pár házat életemben, de ilyet nem láttam" szöveggel. Nem látni rajta kezelés nyomát, de több mint száz év után is tökéletes állapotban volt.

Habár lehet hogy a fent említett hagyományos népi mód (hagyma főzet) később már nem látszik.

bontottam már pár házat életemben, de ilyet nem láttam

A selection bias remek példája. Bár amit előtte és utána elbontott, az mind szar volt, de ez a tető, ez épen maradt, ezért mindenhol mesélni lehet, hogy a kezeletlen fa az bizony tartós. Holott csak egy kivételes eset volt a sok közül, ami sok esetet aztán nem mesélnek könnyes szemmel évekkel később.

"Bár amit előtte és utána elbontott, az mind szar volt,"

Ez meg a hibás extrapolációnak az ékes példája... Egyébként szinte biztos, hogy az ácsmunkára értette at "ilyet még nem láttam"-ot, de ugye ki, mit lát/gondol bele ebbe a fél mondatba...

Szóval térjünk csak vissza oda, hogy az 1920-as években hány lakóház is állt az ország mai területén, és száz évvel később abból mekkora rész is a közel két millió, ami 2022-ben 100 éves vagy régebbi volt? Erre még nem igazán válaszoltál, hogy abból a '20-as évekbeliből hogyan kéne állni milliószámra... Nos?

Egyébként szinte biztos, hogy az ácsmunkára értette at "ilyet még nem láttam"-ot, de ugye ki, mit lát/gondol bele ebbe a fél mondatba...

Igen, biztos az ácsmunkára. Kezeletlen fa az nem megy tönkre, túlél az mindent is.

Szóval térjünk csak vissza oda, hogy az 1920-as években hány lakóház is állt az ország mai területén, és száz évvel később abból mekkora rész is a közel két millió, ami 2022-ben 100 éves vagy régebbi volt? Erre még nem igazán válaszoltál, hogy abból a '20-as évekbeliből hogyan kéne állni milliószámra... Nos?

Faház és tetőszerkezet a kontextus, csak valahogy erről szeretsz elfeledkezni, idézlek szó szerint: "ezerszámra állnak eredeti ácsszerkezettel az országban". Nem lakóházról volt szó, hanem konkrétan faházról és tetőszerkezetről...

Nem, hanem a házak ácsszerkezeteiről, ami a födém és a tető.

Abban a szálban faházról volt szó... :D

ha a tetőszerkezetet akartam volna említeni (a födémet nem), akkor azt (és fordítva). 

Tetőszerkezetről írtál, idéznélek újra szó szerint: "van bőven példa 100+ éves tetőszerkezetre". De kend csak el a szart, ha már kicsúszott... :D

A kártevő nem a 10% nedvességtartalom alá műszárított fát fogja megtámadni, ha van más ennivaló is a környékben - és miért ne lenne?
Tűzgátló "adalék": a gerenda külső felülete elég, elszenesedik - ez elzárja az oxigén útját, így az első pár centit leszámítva (jelentős ideig) nem fog károsodni az anyag - miért kéne további tűzgátló szert a fába fecskendezni?

Igen, láttunk már olyan gerendaházat is, amit olyan anyagból építettek amit Te említesz. Meg kell válogatni, h kitől mit veszel...

> a 10% nedvességtartalom alá műszárított fát fogja megtámadni,

 

Ezt kifejthetned, de tenyleg kivancsi vagyok. Szoktam fat szaritani (kiln, gepesitett), de lehet kimaradt valami.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

ha ott van a környékben több élő fa, amit károsíthat a kártevő - akkor mi oka lenne a műszárított (~10% nedvességtartalom alatti) fába menni?
Mit találna benne, amitől jobban érezné ott magát? 
10+ éve épült a házunk, kb még egy darázsfészket nem találtam benne...

ha ott van a környékben több élő fa, amit károsíthat a kártevő - akkor mi oka lenne a műszárított (~10% nedvességtartalom alatti) fába menni?

Ahogy írtam már: nem az élő fát támadják, hanem az elhalt és száraz fát. A házad meg pont ilyen.

Mit találna benne, amitől jobban érezné ott magát? 

Meleg van, száraz a fa, közel a táplálék, ilyesmi.

10+ éve épült a házunk, kb még egy darázsfészket nem találtam benne...

A mi éghajlatunkon élő darazsak tipikusan nem fába és fára szoktak fészekelni, szóval ez teljesen oké. A fő probléma az, hogy amikor észreveszed, hogy károsították a fát, akkor már általában késő és ementálira rágták.

mi oka lenne a műszárított (~10% nedvességtartalom alatti) fába menni?

 

Lehet nem ment át. Ha kib@szol egy muszaritott fat az udvarra, megis mi akadalyozza meg, hogy ne vegye fel a kornyezet nedvessegtartalmat?

Azaz mi az a modszer amivel a 10% ala muszaritott fa nedvessegtartalma valtozatlan marad? Azaz mindig 10% alatt marad?

 

Amennyire en tudom (de en csak hobbibol szaritok fat, meg sutovel ellenorzom probadarabokon a nedvessegtartalmat), meg 3 meter hosszut tudok csak, es kb. 80cm magas a rakat.

 

Az igazi muszaritasnak az az elonye, hogy gyors, alaktarto marad a fa, es nem repedezik ossze-vissza a vege. De hogy utana mi lesz a faval azt semmilyen mertekben nem befolyasolja, hogy hogyan lett szaritva.

 

De lehet tevedek. Viszont mostmar dokumentumokat, videokat linkeljunk, hogyha nem flamelni akarunk, es szakmai iranyba akarunk elmenni.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Én voltam az egyik ilyen házgyárban, és ott nekem is azt mondták, hogy azért megy bele a bogár, mert műszárított. Nem hittem el teljesen, és végül tégla mellett döntöttünk, úgyhogy nem mentem utána az állítás valóságtartalmának. Azért írom, hogy ez a standard marketingszöveg.

A kártevő nem a 10% nedvességtartalom alá műszárított fát fogja megtámadni, ha van más ennivaló is a környékben - és miért ne lenne?

Na, ezek szerint nincs meg, hogy a legtöbb kártevő nem eszi a fát, hanem lakik benne, lásd faodvasító lóhangya, fadongó (ezek ellen nem is véd az impregnálás). Aztán vannak azok, amelyek eszik is a fát, mint a szú- és a cincérfélék. Közös jellemzőjük, hogy nagyon szeretik a száraz fát.

Másrészt hiába műszárított, ha a jelenlegi párás éghajlaton igen hamar légnedves lesz, mert nem száraz hegyvidéki a levegő, hanem párával telített, pláne, ha az épületen belül nincs aktív párakontroll.

Tűzgátló "adalék": a gerenda külső felülete elég, elszenesedik - ez elzárja az oxigén útját, így az első pár centit leszámítva (jelentős ideig) nem fog károsodni az anyag - miért kéne további tűzgátló szert a fába fecskendezni?

Mert különben leég a picsába, főleg, ha száraz. Kazánban se védi meg a tűzifát, ha a felülete elég és elszenesedik... 

Igen, láttunk már olyan gerendaházat is, amit olyan anyagból építettek amit Te említesz. Meg kell válogatni, h kitől mit veszel...

Nem a faanyag forrásától függ a dolog.

"Mert különben leég a picsába, főleg, ha száraz. Kazánban se védi meg a tűzifát, ha a felülete elég és elszenesedik... "

A tűzállóság egyik paramétere az _idő_. ha a felszín elszenesedik, nem ég, akkor x ideig a fa belseje védelmet kap a tűz továbbterjedésével szemben, szerintem erre gondolt.

Oké, és ezen elvek mentén mi akadályozza meg az elszenesedett és levegővel körülvett rész gyors elégését?

az elszenesedett rész meggátolja az O2 bejutását a mélyebb részekbe - égés meg nincs O2 nélkül. szerintem.

Nem kell oxigénnek jutnia a mélyebb részekbe. A fa nagyjából úgy ég, hogy hő hatására az ún. fagázok elkezdenek kijönni a pórusokon, ezek égnek tulajdonképpen nyílt lánggal, és a visszamaradó porózus faszén meg magas hőmésékleten izzik és közben szén-dioxid lesz belőle. Nem kell oxigénnek lennie a fa belsejében, a fa a külső felületén ég el és közben fogy. Ha kiveszek a kazánból egy rönköt, akkor azon az látszik, hogy a külső 0,5-1 centi szenesedett el, a belseje tulajdonképpen ép.

"Ha kiveszek a kazánból egy rönköt, akkor azon az látszik, hogy a külső 0,5-1 centi szenesedett el, a belseje tulajdonképpen ép."

Pontosan. a rönk x ideig ellenáll a tűznek, megtartja tehervidelő képességének x%-át - erről van ugyanis szó, nem arról, hogy az idők végezetéig lehet a környezetében megfelelő hőmérséklet és oxigén, akkor sem fog elégni. Az, hogy ez a külső, fekete elszenesedett réteg mennyire lesz tömör, mennyire vezeti a hőt a fa belsejébe, hogy ott a még nem elszenesedett rétegben fagázok keletkezzenek (és kijussanak a felületére) az nem mindegy.

Pontosan. a rönk x ideig ellenáll a tűznek, megtartja tehervidelő képességének x%-át - erről van ugyanis szó, nem arról, hogy az idők végezetéig lehet a környezetében megfelelő hőmérséklet és oxigén, akkor sem fog elégni.

Ezen semmit nem segít a felszínének szenesedése.

Az, hogy ez a külső, fekete elszenesedett réteg mennyire lesz tömör, mennyire vezeti a hőt a fa belsejébe, hogy ott a még nem elszenesedett rétegben fagázok keletkezzenek (és kijussanak a felületére) az nem mindegy.

Nem tömör és a hőt jól vezeti. Sok mindenre jó a fa felületének megégetése, a tűzgátlásra nem alkalmas.

Itt azt írják, hogy tűz, víz és UV-álló lesz az égetéstől.

Írni lehet sok mindent... aztán amikor jön a valóság, akkor kiderül, hogy racionális alapokon nem terjedt el a módszer az egyszerűsége ellenére.

Magaságyást csináltam ezzel a technikával, két éve áll a kertben, nem látszik rajta semmi változás.

Nekem van teljesen kezeletlen fenyőből magyaságyásom, 8 éve készült, idén kezdte ki a korhadás, ahol a nedves földdel érintkezett, illetve faodvasító lóhangyák költöztek bele, szóval majd térjünk vissza rá 6 év múlva, de amúgy helyben érdemes ezeket A/B tesztelni, azonos időjárási és rovarkár viszonyok között.

Írni lehet sok mindent... aztán amikor jön a valóság, akkor kiderül, hogy racionális alapokon nem terjedt el a módszer az egyszerűsége ellenére.

Tradicionális japán technika. Magyarországon is tudták régen, hogy ha fát ásol be a földbe (például szőlőhöz oszlopnak), akkor meg kell égetni a földbe kerülő részét, és be kell kenni (fáradt)olajjal. Te még soha nem hallottál ilyenről?

Tradicionális japán technika.

Ahja, a betegségek piócával való gyógyítása is tradícionális.

hogy ha fát ásol be a földbe (például szőlőhöz oszlopnak), akkor meg kell égetni a földbe kerülő részét,

És ettől tűzálló lesz?

és be kell kenni (fáradt)olajjal

Nagyon jó megoldás amúgy a talaj fémekkel, nehézfémekkel és egyéb egészségre ártalmas dologgaló való szennyezésére.

Te még soha nem hallottál ilyenről?

Hallottam, sőt, láttam is.

Írni lehet sok mindent... aztán amikor jön a valóság, akkor kiderül, hogy racionális alapokon nem terjedt el a módszer az egyszerűsége ellenére.

Keress rá a "shou sugi ban building" kifejezésre, és láthatod, hogy a "nem terjedt el" nem igazán állja meg a helyét...

Akit meg a flamen kívül egy kis szakma is erdekel, akkor itt egy video, hogy egy gagyi hipszter amerikai kezdo japan tanulotol jon a hibas "shou sugi ban" kifejezes:

https://www.youtube.com/watch?v=xy0o6f7h0oQ&t=0

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

A "pótlakban" én sem hiszek, hobbi projektnek jó, de nem laknék benne az biztos. A konténerekről néztem pár videót, persze kell hozzá lelkesedés, de azt hamarabb el tudnám képzelni mint a pótkocsis verziót. Ugyanez vonatkozik a mobilház / tiny house kategóriára.    

Aláírás _Franko_ miatt törölve.
neut @

Már hogyne lenne jobb.
Amúgy meg nem mindenkinek az életcélja valami fancy lakás vagy ház a város közepén emberek között. Én is sokkal szívesebben laknék az erdő közepén, mint valami sűrűn lakott helyen. Családosként a lakókocsi már nem opció, de valami kis ház bőven elég lenne. ..vagyis hát elég is, csak kezd sok lenni itt a kiköltöző.

Gondoltam indítok egy faszsági versenyt, de Hajbi már a nevezéskor meg is nyerte.

Pedig de. 2008-ban, mikor ideköltöztem egyetlen állandó kint lakó voltam a hatos dűlőben és volt 2-3 ember nyáron. Hetek teltek el, amíg elment egy autó a kapum előtt. Kint az úton a bakháton cseréltem olajat, mert kb ősztől-tavaszig csak én jártam erre. Tavaszi esők után hóláncot kellett raknom a kocsira, hogy kijöjjön a sárból :) Az ötösben 4 állandó ember volt. Mostanra egy rakat ember ideköltözött már és átlagban 10 percenként megy el egy autó.
Ma már nem mernék tök pucéran kimenni a kertbe meg reggel hatkor kaszálni, mert ideért a civilizáció.
 

Gondoltam indítok egy faszsági versenyt, de Hajbi már a nevezéskor meg is nyerte.

A könnyűszerkezetes ház (szendvicspanel). Időt és szakembert lehet megspórolni, azzal hogy a gyárban előre legyártják.

Konténerházat biztos nem vennék. Faháznak a hátránya, hogy nálunk kevés és drága a fa.

Faháznak a hátránya, hogy nálunk kevés és drága a fa.

és egyébként sem vennék itthoni alapanyagból fát. Szerintem borovi fenyőből sem állunk olyan jól, h építőanyagnak árulják - valamint a rétegragasztást sem műveljük olyan szinten mint az osztrákok. Szerintem...

Nincs értelme csak kifejezetten magyar alapanyagot vegyünk. Az igaz, hogy itthoni borovifenyőt nem árulnak építőfának, sőt, külföldit sem, mert az mint bútor alapanyag (asztalos is vagyok, sokat járok fatelepre) 

Mi szlovák lucfenyőt szoktunk venni építőfának, teljesen megfelel a célnak.

Nem teszek linket direkt. Kerítés Dokinak a tiktokon van véleménye a konténer házról. Bár szinte biztos, hogy több szereplő is jelen van a piacon.

Amit rohadtul nézzél meg még szendvics panel esetén is, hogy a lemez borítás milyen vastagságú lemezből van.

Más.

Rendeltem könnyűszerkezetes garázst a lengyelektől. Tök jó, szupi, hozzák, összerakják, kifizeted, örülsz. Csak utána amikor, kicsit jobban megnézed. Lehet elgondolkodsz.

Főépület=beton alap+tégla vagy más falazat+födém+tető. Minden más mellék épületnek tökéletes is lehet.

Szerintem. (200 éves vályogházban lakom) 

Vályogházat az építsen, aki tud olyan helyre építeni, amit tutti nem áraszt el egy nagy esőzés, és tud olyan alapot alá építeni, ami tényleg jól szigetelt, és jó a vízelvezetése. Hihetetlen pusztításra képes a nedvesség, ráadásul alattomosan, évek múlva derül ki, hogy a vakolat alatt már mállik a tégla.

Szerkesztve: 2024. 06. 23., v – 21:21

A szendvicspanel (ez lenne a CLT?) érdekes, az egészet gyárban készítik, még a gépészeti hornyokat is, úgyhogy az egyszeri kőműves nem tudja elbaszni, ráadásul 1 hét alatt felállítják. Vajon mi lehet a hátránya? Ára milyen a téglához képest?

A másik a mészhomok tégla, jó nehéz, jó erős, emiatt jó a hangszigetelése, jó a hőtárolása, cserébe vastag szigetelés kell, mert a hőszigetelése az elég ratyi. Nálunk Silka néven árulják, vajon a 25-ősből lehet (engednek) tartófalat csinálni?

.....én ha most a mai eszemmel építkeznék és nem lennének anyagi korlátaim. Akkor főfalakat min. másfélsorosan rakatnám (terveztetném), (60-70cm minimum), közfalak meg min.50cm.

kiindulva abból, hogy vályogházam van.

Rendes sávalap, leásva a "tyúkszaros" rétegig. Minden főfalnak és közfalnak is alap, rendesen.

Egy jó háznak a lelke, az alap. Ami nem is látszik. Viszont, ha nincs megcsinálva rendesen, a fene megette az egészet.

Egy jó alapra, sokminden modern cuccot fel lehet húzni.

Nem értek hozzá, csak érdekel a téma. Amivel még lehet találkozni:

thermo blokk

könnyűbeton (ytong)

kéregfal (leier)

liapor amiről inkább csak a marketinget találni

stb... 

Nálam (2006-ban épült-bővült családi ház) Porotherm 38-as tégla az alsó szint hozzá épített része (ebben hittem), felül pedig 30-as ytong a külső fal, belül a válaszfal pedig a vizesblokkoknál 10-es ytong. Én tartottam az ytongtól, főleg a 10-estől..., de meglepően jól teljesít. Mind hővezetés tekintetében, mind hangszigetelésben. Aztán az egészre került kívülről egy 10cm-es szigetelés is.

 

Hát ugye a különbség az elmélet és a gyakorlat közt. Amit leírsz, azt te tudod, mesterből kivered, örülsz. Mindenki más azt kapja amit a Gány és Kókler Bt hoz: alul-felül lemez profil, két oldalára 1-1 karton, ha nagyon rendes az ember, akkor 1-2 tetőléc merevítésnek, hogy azért ne huppogjon, közé lazán kőzetgyapot. 

Laktam ytong-ban, tényleg áthallatszik minden, de azért nem rosszabb, mint az előbb leírt módon szerelt karton

Energetikai szempontból vastag tömör falak a legjobbak és azon kívül hőszigetelés. A faház inkább olyan helyeken, ahol vannak tartós rendes mínuszok télen, mert ezen az éghajlaton tele kell nyomni gomba és rovarölővel (lásd impregnálás), de még akkor is jöhetnek egyszer a lóhangyák. A könnyűszerkezetes ház gyors, olcsó, viszont energetikailag problémás, komplex épületgépészet kell hozzá, hogy komfortosan tartsd.

Nem kell telenyomni mindenféle sz.rral - ha megfelelően kezelt (értsd műszárított) építési fát veszel, azzal semmi gond nem lesz.
Egy jó gerendaház kivitelezése tényleg gyors (kész alapra 2-4hónap és költözhető) energetikailag semmi probléma nincsen benne! azt leszámítva, hogy a hőtároló közeg max a padlófűtéssel megtámogatott betonalap lesz.
Mivel a falak nem tárolják nyáron a meleget, télen a hideget, ezért nyáron -naplemente után- simán át tudod szellőztetni a házat és teljesen vállalható hőmérséklet lesz benne (klíma nélkül is) - télen pedig szintén csak a levegőt kell felfűteni a falakat nem.
140nm-re durván 150k HUF a fűtés költsége. nem havonta, hanem egy fűtési szezonra...

Nem kell telenyomni mindenféle sz.rral - ha megfelelően kezelt (értsd műszárított) építési fát veszel, azzal semmi gond nem lesz.

Ha nincs benne rovar és gombaölő, akkor igen hamar (értsd 15-20 év után) degradálódni fog a ház szerkezete, mert ezen a éghajlaton a telet simán átvészelik a kártevők, a páraviszonyok miatt pedig gombásodni (penészedni) fog valahol belül, ahol a harmatpont kialakul a szerkezetben. Ez az éghajlat nem kedvező a kezelés nélküli faházaknak, ezért nem volt szokás errefelé fából házat építeni.

Ha pedig odacsapódik egy faodvasító lóhangya királynő, akkor egy év alatt ementálira tudják rágni, akkor is, ha impregnált, mert nem eszik meg, csak laknak benne.

Mivel a falak nem tárolják nyáron a meleget, télen a hideget, ezért nyáron -naplemente után- simán át tudod szellőztetni a házat és teljesen vállalható hőmérséklet lesz benne (klíma nélkül is) - télen pedig szintén csak a levegőt kell felfűteni a falakat nem.

Ahja, csak naplementéig nyáron remekül fel tud melegedni, télen meg hamar ki tud hűlni.

A fűtéssel/hűtéssel mindig hőveszteséget pótlunk, tehát ugyanakkora U értékű falnak ugyanannyi lesz a szezonális hőigénye, függetlenül attól, hogy mondjuk 10 centi vastag PUR szendvicspanel vagy 2,5 méter vastag tömör kőfal (ennek a kettőnek az U értéke ugyanannyi). A fűtés költségét érdemben nem befolyásolja a könnyűszerkezet, azt befolyásolja, hogy a fűtésnek/hűtésnek folyamatosan mennie kell a komforthoz vagy mehet szakaszosan is.

140nm-re durván 150k HUF a fűtés költsége. nem havonta, hanem egy fűtési szezonra...

Ezt tudja egy kő- vagy téglafalú ház is 5 centi hőszigeteléssel. Viszont benn a nyári napi hőingadozás ~1-1,5 °C, illetve aktív hűtés nélkül kb. heti ~1 °C belső átlaghőmérséklet emelkedés. Ezt könnyűszerkezettel csak úgy tudod megoldani, ha folyamatosan aktív épületgépészeted van.

Ez nem igaz, hogy nem volt szokás a faház…

Pedig nem volt szokás... :)

A boronahazak csak a 18. szazadban kezdtek kiszorulni, de a fas videkeken (őrség, erdély, stb) csak a 19. szazad vegen.

Ahja, de ezek hegyvidéki éghajlatok, ahol más a klíma, hidegek a telek és még ott is kőből meg téglából építkeztek, ha lehetőségük volt rá. Ahogy jössz le a hegyről, úgy megy tönkre sokkal hamarabb a kezeletlen faanyag, illetve kezdik ki a kártevők, amelyek át tudnak telelni benne.

Lapozd fel a Balassa - Ortutay féle Magyar Néprajz (nekem a 82-es harmadik kiadás van meg) 130-131 oldalát, ott feketén feháren le van irva, hogy az erdők fogyásával a 18. században kezdett a belső vidékekről kiszorulni (előtte a nem úri népek jóformán csak borona házakban laktak), Nyugat-Dunántúlon és Erdélyben pedig később. Székelyföldön 1910-ben a házak 90%-a még faház volt.

Csak idézni tudom magam, ha nem olvastad volna el: ezek hegyvidéki éghajlatok, ahol más a klíma, hidegek a telek és még ott is kőből meg téglából építkeztek, ha lehetőségük volt rá. Ahogy jössz le a hegyről, úgy megy tönkre sokkal hamarabb a kezeletlen faanyag, illetve kezdik ki a kártevők, amelyek át tudnak telelni benne.

Mi végignéztünk pár modern opciót és végül a tégla mellett maradtunk. Bizonyítottan időtálló. Ha a hőszigetelést leszedik a madarak akkor is életképes marad. Árban úgy tűnt, hogy az opciókhoz képest nem drágább.

Készházat nézegettük, mert egyszerűbbnek tűnt. De négyzetméterre elég drágára jött ki, és a macera egy része ugyanúgy megvan, alaphoz kell kőműves, a gépészetet be kell kötni, stb. És abban a technológiában nem vagyok annyira biztos, hogy a tartóssága felér a tégláéval.

Két lassan 100 éves épület is van a családban, amik tökéletesen lakhatóak a mai napig. Úgy kell számolni, hogy mennél hosszabb életű legyen az épület, úgy lesz a fajlagos költsége a legkisebb.

Egy tisztességesen megépített téglaház (vasbeton koszorúval, áthidalókkal, fa tetőszerkezettel, tehát hagyományosan megépítve) szerintem is kibír 100 évet, de még jóval többet is. Nyilván karban kell hozzá tartani.

De hogy az újabb technológiák hogyan fognak viselkedni? Lássuk meg, aztán beszéljünk róla újra.

Szerkesztve: 2024. 06. 24., h – 11:56

Nem olcsóbb annyival a könnyűszerkezetes bekerülési költsége hogy ellensúlyozni tudja az alacsonyabb piaci értéket, alacsonyabb komfortérzetet és bennek rejlő kockázatokat.

Konténerház a mobilitása miatt szerintem kilóg a sorból, épp azon gondolkodom hogy veszek egy telket valahol az isten háta mögött és ráteszek egy ilyet. 

Laktam (és építtettem) helyszíni szerelésű fa szerkezetű könnyűszerkezetesben, és téglában is. Mind a kettő jó, sokkal több múlik azon, hogy jó kivitelezőt találj... De 1-2 pro/kontra, amit még nem olvastam a threadben:

- Könnyűszerkezetet alulárazza a hazai piac, eladásnál könnyebben buksz rajta.

- Könnyűszerkezetből vékonyabb fal elég, nagyobb lesz a nettó alapterületed a téglához képest.

- Téglaházból a legnehezebb (legdrágább) légtömör épületet készíteni, mert egy nagy üregrendszer az egész.

- Ha tégla, akkor sem kell vastag fal. Akkora kell, ami a szerkezeti stabilitást megadja + annyi hőszigetelés ami az igényeid kielégíti.

A légtömör tégla mire kell neked? Atomtámadás ellen?

Nekem kb. csak az ajtó alatt süvít a huzat, ha bekapcsolom a konyhai elszívót, és mindent bezárok. Lehet hogy van valami szivárgás a falakon keresztül, de minimális. Új épületeknél így is inkább a párával kell küzdeni.

A légtömörség tipikusan egy olyan paraméter, amiről a hagyományos építőipar nem nagyon hallott :) Pedig ha nem foglalkoznak vele, akkor viszi ki a huzat télen a meleget, nyáron a hideget. És a pára is a levegővel mozog, ami le tud csapódni a szerkezetben. Nézz meg egy passzívházat, ott megadják a minimum légtömörség értéket, és mérik is. Nem véletlenül.

Neked is, ha RAL szalaggal építették volna be az ajtót, nem süvítene.

Szerkesztve: 2024. 06. 24., h – 17:26

könnyűszerkezetes házakról (szendvicspanel)

valamit keversz szerintem, két külön dolog a kettő:
- könnyűszerkezetes fal rétegrendje, a név szerint ugye benne van a tartószerkezet,szigetelés,burkolat,stb.
https://ekoelit.hu/wp-content/uploads/2019/09/retegrend-3-sz.jpg.webp
- szendvicspanel, ez csak a panel, két fémlemez között, fix magassági méretek vannak, kell hozzá tartószerkezet,stb.
irodáknál a belső oldalra tesznek egy gipszkarton falak ahol megy a gépészet, tehát csökken a hasznos m2.
jah és k...rva drága...
https://www.zensteel.hu/images/termekek/szendvicspanel/falpanel/fal-sze…

amire te gondolsz az a készházpanel, amit csak beraknak a helyére falanként és csók.

Szerkesztve: 2024. 06. 24., h – 20:42

Ha ma építkeznék, én így csinálnám:

- legyen pince (később nem fogsz tudni csinálni),

- lemezalap,

- vagy szigetelővel kitöltött téglafal, vagy olyan vastag, amire nem kell külső szigetetlés. De ha mégis, akkor is csak kőzetgyapot.

- egy bejárat, előszobával (ne hordják keresztül a koszt a házon, meg a hátsó kijárón),

- déli oldalon tornác (nyáron igen jó passzív hőblokkoló elem),

- betongerendás, béléstestes födém,

- 3 m belmagasság, amiből lejön majd az álmennyezet,

- fém tetőszerkezet,

- padlófűtés mindenhol, hűtés légcsatornával, vízkörös klímával, szobánkénti vezérléssel, páratartalom kontrollal (ez utóbbira egyelőre nem tudom van-e nem ipari megoldás),

- gépészeti helyiség forróvíztartálynak, napelem akksiknak meg persze a szervernek :)

- alu nyílászárók. Esetleg jó minőségű fa. Műanyag semmiképp.

- belső falnak a fent említett mészhomokkő téglát javasolják.

- legyen pince (később nem fogsz tudni csinálni),

10 hazbol jo ha egyben van normalisan megcsinalva a pince.

 

Ha lemesz akkor semmilyen dohos szagnak nem szabad lennie, a paratartalom lehet 40%, es egyik fem szerszam se rozsdasodhat meg.

 

Baromi nehez megcsinalni egy pincet. Ott kezdodik, hogy mar egyetemen rosszul tanitjak az epiteszeknek.

 

Ott folytatodik, hogy a kivitelezok ... ahh, nem is folytatom.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Mint házépítés előtt álló, ezekről tudnál beszélni bővebben: ?

- legyen pince [Mire jó a pince? Nem lesz lefelé egy nagy hőszivattyú, ami kiszívja a meleget a fölötte lévő házból?]
- betongerendás, béléstestes födém. [Ez mivel jobb, mint egy fafödém? Csak mert jócskán drágább]
- 3m belmagasság, amiből lejön az álmennyezet. [Én úgy 220 cm belmagasságot szeretnék, miért kell, hogy több legyen? Nem oda száll a meleg levegő, emiatt többet kell fűteni?]
- fém tetőszerkeszet [Ez miért jobb?]
- Miért nem műanyag ablakok, ajtók?

A többit megértettem. Még esetleg a mészhomokkő tégla...

legyen pince [Mire jó a pince? Nem lesz lefelé egy nagy hőszivattyú, ami kiszívja a meleget a fölötte lévő házból?]

Ha teszel hőszigetelést a padlóba, akkor nem. Egyébként meg temperálja valamennyire, mert növeli a hőkapacitást.

- betongerendás, béléstestes födém. [Ez mivel jobb, mint egy fafödém? Csak mert jócskán drágább]

Növeli a hőkapacitást.

- 3m belmagasság, amiből lejön az álmennyezet. [Én úgy 220 cm belmagasságot szeretnék, miért kell, hogy több legyen? Nem oda száll a meleg levegő, emiatt többet kell fűteni?]

A fűtéssel hőveszteséget pótolsz, a hőveszteség a külső és belső levegőt elválasztó fal és nyílászáró felületével és hővezetési képességével arányos, csak annyival lesz több kifűteni, amennyivel nagyobb a felület. Nálam a nappali 4,5 méter magas, nagyon jó térélményt ad, elhanyagolható a többlet a felület a ház teljes felületéhez képest, nagyjából ~11 százalékkal több a felület, mintha 2,5 méter lenne a belmagasság, évente ez ~15 ezer forintnyi fűtéstöbblet, ennyiért nem felezném le a belmagasságot, ennyit megér benne élni.

Mindenhol 220 centi helyett 250 centi belmagasság ~5-6 százalékkal növeli meg a felületet, viszont 220 centi födémmel eléggé nyomasztó élni, ezért 220 centire nem is adnak lakhatási engedélyt...

ezért 220 centire nem is adnak lakhatási engedélyt...

Van haver aki anno az egesz foldszintet ennyire csinalta, es "garazsnak" epitette.

Anno sokkal kevesebb volt az ado.

(vhol 70-80 kornyeke lehetett).

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

A 220-as belmagasság pincében, garázsban elfogadott. Lakóingatlanban horror, egy normális szekrényt se tudsz betenni. Alsó hangon 250 legyen a szabad belmagasság (tehát nem a födém mínusz álmennyezet), és akkor tudsz bútorokat mozgatni, és nem fejeled le a lámpákat.

Oké, a pince valóban opcionális abban az esetben, ha van >2000 m2 telked és elfér minden síkban. Akkor nem kell, sőt a vízszigetelés miatt valóban szívás.

De ha egy frekventált helyen építkezel, ahol a telekm2-t aranyáron mérik (errefelé olyan 50-100e Ft/m2), akkor nem érdemes a pincén spórolni. Ha laktál pincés házban akkor tudod, hogy akármilyen rossz a hőszigetelés, akkor is ott a legkellemesebb télen-nyáron a klíma. Bár a téli meleget lehet hogy a tipikusan a pincében lévő nagy veszteségű kazán biztosítja.

A betongerendás födém és a fém tetőszerkezet a fent tárgyalt tűz és tartóssági okokból. Illetve a födémterhelhetőség miatt (ha esetleg szeretnél emeletet). Fa tetőszerkezet mennyit bír ki? 50 év?

Belmagasságból lakóépületre ilyen kicsit nem is tudom lehet-e, talán 250 a legkisebb. A nagy belmagasság az álmennyezet miatt kell, ahol elférnek a fan-coil-ok, légtechnika, és nem kell nézegetnem az oldalfali gagyi klímákat. Én a fűtésre most is olyan keveset fizetek, hogy emiatt igazán nem aggódnék.

A műanyag ablak pedig szintén nem tartós, de ráadásul gagyi, kínai feeling. Nálunk most fából vannak, amikkel igazából teljesen meg vagyok elégedve, szépek is, csak szerintem ezek is max. 20-25 évet fognak bírni. Az alu meg örök.

Mészhomokkő téglát fent tárgyalták: belső falnak tökéletes, hangszigetelőképessége jó, könnyen munkálható, viszonylag teherbíró.

Minőségi anyagból kell építkezni... Igen, az tudjuk, k.drága... Anno volt ideje természetes módon kiszáradni a fának, elfektetve az erdőben, hogy akár évek múlva(!) legyen belőle épületfa. Amin tavaly még a rigó fütyült, az valóban nem jó választás 100+ évre... (Egyébiránt a hasonló korú régi házak még ezerszámra állnak eredeti ácsszerkezettel az országban, de ugye ha általánosan mondom, hogy van bőven példa 100+ éves tetőszerkezetre, akkor az a baj, ha meg kifejezetten egy adott épületet, amit saját magam láttam, hogy 100+ évesen milyen príma állapotban volt, akkor meg az, de van,a kitől másra nem lehet számítani, ezt tudom...)

Ja, a mi házunk '67-ben került tető alá, köszöni szépen a fafödém és a tetőszerkezet teljesen rendben van... Nem 100+éves, csak közel hatvan... A faluban egyébként nem nagyon látok olyat, hogy régi házakon teljes tetőszerkezetet cserélnek - maximum héjazatot (cserépből is a 100 éves hódfarkú még bírná, a 30-40 éves "új" meg úgy néz ki, mint a leveles tészta... ), amihez nem a faanyag minősége, hanem az új héjazat nagyobb tömege miatt kell ácsmunka is.

2022-ben 4.6 millió lakás volt Magyarországon (KSH), amiből ~100 évnél régebbi kevesebb, mint kétmillió - és ebben minden lakóingatlan benne foglaltatik, a lakóház is, meg a "száz éves bérházak"-ban lévő lakások is.
Szóval a kevesebb, mint kétmillió 100+ éves lakóingatlanból milliószámra...Maximum a "több százezer" lehetne jó.

És ezek a 100+ éves házak nem a tető elkorhadása miatt tűnnek el sorra, hanem a jellemzően azért, mert vízszigetelés nélkül, vályogból épültek... A tetők faanyagának egy jelentős része meg köszöni szépen, újra él más ácsszerkezetben.

mert vízszigetelés nélkül, vályogból épültek

Ezért sem, hanem azért mert nem értik a vályogház működését és mindenféle inkompatibilis anyaggal eszközölnek felújítást.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Milliószámra kéne, ugye... De nem ismered be, hogy a nagyságrendet el...tad, helyette terelsz, és mellédumálsz...

Ezt írtam: "Egyébiránt a hasonló korú régi házak még ezerszámra állnak eredeti ácsszerkezettel az országban" - és ezt tartom a 100+ éves házak tekintetében, bár való igaz, írhattam volna "tízezer számra" formában is - az talán közelebb lenne a valós nagyságrendhez (nem úgy, mint a milliószámra...)

 

Ükapám pincéje is áll még, fagerendákkal. Legalább 150 éves.

De nem szívesen laknék benne, már szétette a szú, hogy meddig bírja még, azt nem tudom. És az keményfából van, olyan 30x30-as gerendákkal.

Ehhez képest a ma felhúzott faszerkezetek, amik épp ki vannak centizve, fenyőből, meddig fogják bírni?

>ma felhúzott faszerkezetek, amik épp ki vannak centizve

Kicentizve éppenséggel nincsenek, a szigorodó szabályok miatt 2-3-4x annyi fa van benne mint ami elég volna ahhoz, hogy stabil legyen. Eleve az a szabály, hogy pár perc égés után is állnia kell, amit úgy számolnak, hogy körbe kb 5 cm-et levesznek a keresztmetszetből. Csak emiatt kb kétszer vastagabb minden fa minden szerkezetben. És még sűrűbben is kell rakni. Brutál mennyiség kell minden szerkezetbe.

Építész ismerősöm mondta (70-es években végzett és a mai napig dolgozik tervezésben és kivitelezésben), hogy amióta a pályán van, azóta folyamatosan szigorodik minden, és többszörös famennyiség kell ma egy tető építéséhez. Főleg a tűzre vonatkozó szabály miatt kell jóval vastagabb fából építeni, ahogy fentebb írtam. Kétszeres keresztmetszettel és 4x famennyiséggel kell számolni kb. Pedig a 70-es 80-as években szabályosan épült tetők is állnak (nyilván ha karban voltak tartva), ha bajuk van nem a túl vékony fa az oka.

Az persze igaz, hogy lehet ezt pozitívumnak is értékelni, hogy emiatt masszívabbak az építmények mint amik a 70-es években épültek. Mi cseréltünk ilyen tetőt, és ég és föld a különbség az eredeti és a mostani között. Szerintem ez már felesleges óvatosság és szükségtelenül megdrágít mindent. Mivel baromi nehéz fiataloknak önálló otthonhoz jutni, ezért szerintem nem jó politika emiatt drágítani. Ha ég a tető bőven van idő kijönni alóla, nem tudok róla, hogy annyira gyakori lenne az, hogy az égő tető rádőlne az emberekre, hogy emiatt megérné a szigorítás. De nem vagyok szakértője a témának azt elismerem.

Mendemondákból úgy tudom, hogy az amerikai házak a 70-es évek szintjénél is gyengébbek, de erről csak a mémekből tájékozótdtam.

Milliószámra kéne, ugye... De nem ismered be, hogy a nagyságrendet el...tad, helyette terelsz, és mellédumálsz...

Semmi terelés nincs ebben, ha ezek a régi építési fák annyira tartósak lennének, akkor még milliószámra állnának ilyen házak, mert nem kellett volna lebontani. De nem állnak milliószámra se régi tetőszerkezetek és régi faházak. Selection bias az, hogy hozol egy-egy példát, plusz nyakon öntöd egy kis régenmindenjobbvolt érzéssel.

Nem a tartósság hiánya miatt bontották el a régi házakat, hanem volt közben háború, meg az igények is jelentősen változtak - most van 4.6M lakás, amiből kb. 2M régebbi, mint 100 év, azaz a lakásállomány 40%-a ilyen. "Milliószám kéne állnia..." írtad, miközben a teljes lakásállomány nincs ötmillió... Nagy-ság-rend.

És mégegyszer: jellemzően nem a tetők/ácsszerkezetek problémái miatt bontják a régi házakat, hanem a falszerkezet (döntően alapozás nélküli vályogfal), illetve a nem igazán jó beosztásuk miatt.

Ja, ha most van ~4.6Millió lakás, akkor vajon 100 éve, amikor átlagosan sokkal többen laktak egy lakásban, szerinted mennyi lakás, illetve ház volt az ország mai területén? Na abból állt 2022-ben kb. 2 millió...

Egy kevesebb, mint 5 milliós lakásállomány esetén a "milliószámra..." jelző értelmetlen...

Mégegyszer - mégegyszer - mégegyszer: selection bias. Oké, feladom: a fa sokkal tovább húzza, mint a fal, főleg, ha kezeletlen réges-régi fa, mert régen a fa is más volt; az építőipar meg hülye az egészhez és az ácsokkal való kibaszás miatt szorul vissza a fafödém és a fa tetőszerkezet.

Ez csak a helyi, környékbeli tapasztalat, de nálunk a régi házak az alábbi okok miatt tünnek el, tüntek el az elmúlt 60 évben:

  • "kihaltak" belőle, több örökös van és senki nem érzi magáének (de eladni valamelyik nem akarja, vagy régebben nem lehetett eladni, mert mindenki költözött a városba), vagy egy de az messze, nincs foglalkozva vele. Elég pár lecsúszott cserép, pikkpakk szétmegy a stukatúr, aztán a pár év és dől össze. A boronaházak is főleg a 60-as években tüntek el, a fenti okok miatt
  • Fenti, csak elbontják az utolsó szegig is (ez inkább 90 előtt volt jellemző)
  • 60, 70, 80-as évek: elavult régi szar, bontsuk le, helyére megy a kádár kocka. Ált. a gazdasági rész megmarad.
  • Annyira közel volt a határhoz, hogy ott nem engedtek lakni senkit, kihaltak belőle, eldózerolták

Elemi kár is elő szokott fordulni (jellemzően tűz - főleg amíg boronaházak többségébe voltak -, újabban gázrobbanás, viharkár, de ezeket ha lakott házról van szó, ki szokták javítani).

Szóval, a régi házak nagy része nem azért tűnik el, mert annyira selejtes lenne, hanem az urbanizáció, meg az éppen aktuális divathullám miatt.

Anno volt ideje természetes módon kiszáradni a fának, elfektetve az erdőben, hogy akár évek múlva(!) legyen belőle épületfa.

Évekig az erdőben hagyott fát ementálira rágják a kártevők. Nekem két éve pihen hátul a tölgy tűzifa, már darázsgarázs lett belőle, elég sok rovarnak remek lakhatás, a telek előtt és mögött erdő van.

maximum héjazatot (cserépből is a 100 éves hódfarkú még bírná, a 30-40 éves "új" meg úgy néz ki, mint a leveles tészta

Régenmindenjobbvolt. Megöregedtél. :D

"Évekig az erdőben hagyott fát ementálira rágják a kártevők." - Kivágták a hideg fagyos télben, aztán amikor tudták, levitték a hegyről, hagyták száradni természetes módon, hagyták a maga módján "pihenni", aztán idővel (lehet, hogy a lakott területen tárolva) sorra került, hogy gerenda legyen belőle. Nem, a tavaly rigó fütyült rajta fából nem lesz normális alapanyag, ha tetszik, ha nem.

"Régenmindenjobbvolt. Megöregedtél. :D"

Nekem volt szerencsém cserepezést cserélni régi házakon, és bizony az ipari mennyiségben előállított cserép, bár kevésbé billegett, meg nagyobb felületet fedett le, de aránylag gyorsan tönkrement, ugyanannak a tetőnek ugyanazon az oldalán, ahol az apám se' tudta, mikor lett felrakva hódfarkú cserép még vígan egyben volt...

 

Kivágták a hideg fagyos télben, aztán amikor tudták, levitték a hegyről, hagyták száradni természetes módon, hagyták a maga módján "pihenni", aztán idővel (lehet, hogy a lakott területen tárolva) sorra került, hogy gerenda legyen belőle.

Áh, "hogy a lakott területen tárolva", változnak a történetek. :D

Nem, a tavaly rigó fütyült rajta fából nem lesz normális alapanyag, ha tetszik, ha nem.

Műszárítva és impregnálva egyébként teljesen jó.

Nekem volt szerencsém cserepezést cserélni régi házakon, és bizony az ipari mennyiségben előállított cserép, bár kevésbé billegett, meg nagyobb felületet fedett le, de aránylag gyorsan tönkrement, ugyanannak a tetőnek ugyanazon az oldalán, ahol az apám se' tudta, mikor lett felrakva hódfarkú cserép még vígan egyben volt...

Jah, neked mindenhez is volt szerencséd, éppen mit kell anekdotával alátámasztani... :D

"Műszárítva és impregnálva egyébként teljesen jó."

Nagyapáink is műszárították meg impregnálták, meg... Oh, wait...

"Jah, neked mindenhez is volt szerencséd, éppen mit kell anekdotával alátámasztani... :D"

Faluhelyen tudod nem vállalkozót hívott az ember ilyesmihez, hanem családdal-szomszédokkal megoldotta a dolgot. (Az ominózus ház dokumentációját egyébként a szentendrei skanzen felmérései között megtalálhatod, ha érdekel, mert volt szerencsém a felmérésben is segédkezni...)

Nagyapáink is műszárították meg impregnálták, meg... Oh, wait...

Szét is rohadt a többsége a picsába.

Faluhelyen tudod nem vállalkozót hívott az ember ilyesmihez, hanem családdal-szomszédokkal megoldotta a dolgot.

Azt, ja.

(Az ominózus ház dokumentációját egyébként a szentendrei skanzen felmérései között megtalálhatod, ha érdekel, mert volt szerencsém a felmérésben is segédkezni...)

Igen, neked mindenhez is volt szerencséd segédkezni, amit épp alá kell támasztani valami anekdotával. :D

"Szét is rohadt a többsége a picsába."

Nem, nem rohadt szét, maximum a vályogfal dőlt ki alóla... Apropo, "többsége"... 2022-ben ~2Millió 100 évesnél idősebb lakás volt az országban. Szerinted 100 évvel korábban mennyi lakás/ház volt, aminek a "többsége" szétrohadt, és azét volt csak ~2 millió 2022-ben? (Többsége: több, mint a fele, azaz szerinted 100 éve, amikor a lakosság száma kevesebb volt az ország mai területén, mint most, ellenben átlagosan többen éltek egy lakásban/házban, több, mint 4 millió lakás/hát volt? Mert ugye a "többség" már szétrohadt, azaz a megmaradt 2 millió a kisebbik része az akkori állománynak...)

"Igen, neked mindenhez is volt szerencséd segédkezni, amit épp alá kell támasztani valami anekdotával. :D"

Te meg mindenbe belekötsz, amit írok, mert csak... nem tudom, mikor léptem a tyúkesze... tyúkszemedre ennyire...
(nem, nem fogom neked előkeresni a felmérés után kapott dokumentációt, mert qrvára semmi közöd hozzá, bár szerintem az összes felmérés kutatható anyag, úgyhogy utánanézhetsz te is...)

Nem, nem rohadt szét, maximum a vályogfal dőlt ki alóla...

Jah, a fal megy szét előbb, nem a kezeletlen fa szerkezet... na, megyek röhögni egy kört. :D

Te meg mindenbe belekötsz, amit írok, mert csak... nem tudom, mikor léptem a tyúkesze... tyúkszemedre ennyire...

Amikor elfogynak az érveid, akkor állandóan és kivétel nélkül jössz ellenőrizhetetlen anekdotákkal, amelyek pont alátámasztják az elfogyott érveid helyett a felépített légvárat. Ennyi. :D

Te meg azzal jössz, hogy anekdota, meg kitaláció - sajnálom, hogy számodra csak az létező valós dolog, amit a saját szemeddel láttál, és te éltél át...

Falun élten sokáig, és láttam nem egy mostanra 150-hez közelebb lenne házat, aminél bőven a fal adta meg magát, nem a tető, illetve a tetőhéjazat, és emiatt bontották le - és a bontott faanyagból új ácsszerkezet épült, mert a faanyag bőven használható volt.
 

Valami érdemi reagálás arra a nagyságrendi baromságra, hogy "milliószám kéne..." - miközben a lakásállomány az ország jelenlegi területén soha nem volt 5 millió fölött...

Egyébként az általad írt "szétrohad az egész" is ellenőrizhetetlen - bőven van rá példa (én "tízezerszám"-ot emlegettem...), elég körbenézni az országban...

Szóval akkor 100+ éve hány lakóingatlan volt az ország mai területén ahhoz a ~2millióhoz képest, ami 2022-ben megvolt? Meret te azt mondod, hogy a többsége szétrohadt (azaz legalább 2.1millió), illetve milliószám kéne állnia (azaz 3-5milliónak) abból, ami 100 éve volt...
Szép, hogy gyakorlod a frissen tanult angol kifejezést, de nagyjából baromságokkal köríted...

A gyakorlatban a fa konzerválásának négyféle módja van:

  1. A fa természetes vagy mesterséges kiszárítása.
  2. A fának a levegőtől és a nedvességtől való elzárása felszínének mázzal való bevonásával.
  3. A fa nedvének és szerves anyagainak eltávolítása – úsztatás, lúgozás, főzés és gőzölés által.
  4. A fának korhadást gátló anyagokkal való telítése – áztatás vagy impregnálás útján.

Tűz ellen a fa nem áll ellen, a tűz terjedését lehet késleltetni lehet gyalulással, csiszolással, mázolással, impregnálással. Az un. után izzást vízüveggel, nátrium- vagy amónium-foszfátos kezeléssel lehet elérni.
A leghatásosabb ha fenti kezelések mindegyikét megkapja, mechanikai+kémiai módszerek.
A ragasztott hossztoldott BHS vagy KVH anyagok védelem szempontjából jobbak mint a sima fűrészárú. A folyón úsztatott aztán szárított anyag, jobb mint a frissen vágott. A télen vágott anyag jobb, mint a nyáron vágott…

"A betongerendás födém és a fém tetőszerkezet a fent tárgyalt tűz és tartóssági okokból. Illetve a födémterhelhetőség miatt (ha esetleg szeretnél emeletet). Fa tetőszerkezet mennyit bír ki? 50 év?"

A betongerendás födémnek van még egy előnye: kisebb a mozgása, kevésbé "rugózik", és a tetőtér beépítése is egyszerűbb.

"A műanyag ablak pedig szintén nem tartós, de ráadásul gagyi, kínai feeling. "

Gyártója/ablakja válogatja - láttam nagyon szépet és több évtizdes jól karbantartott vasalást pöpecül működni, meg tényleg rondát és olcsó vacak vasalattal összerakottat is - árban persze ég és föld...
 

-[Én úgy 220 cm belmagasságot szeretnék, miért kell, hogy több legyen? Nem oda száll a meleg levegő, emiatt többet kell fűteni?]

220 az nem lenne hobbitlak-érzés?

Nekem mondjuk inkább bejött a 100 éves házban a 280 belmagasságú lakás, mint a mostani 260-asok, pedig nem vagyok magas.

nézz rá a kenderházra is, ha érdekelnek alternatív megoldások. öko vonalon olyanokat szoktak mondani, hogy betegház szindróma, meg még csoda egyéb dolgok. ecococoon is elég jópofa (az fa és szalma), amúgy egy faváz vályogkitöltéssel a legfaszább szerintem (ott van rendes hőtároló tömeg), meg a vályognak még szoktak mondani egyéb jó tulajdonságokat is. csak hogy bővítsem a listát :D

A fő probléma az, hogy az öko-vonal egy jelentős része az utóbbi 10-15 évben érzékelhetően elmozdult az ezoterika irányába, mert objektív és könnyen mérhető paraméterek kapcsán nem tudtak sok előnyt felmutatni, így be kellett hozni egy csomó szubjektív és mérhetetlen dolgot, amelyekben hinni kell és akkor "jó" lesz.

Az elsődleges kérdés, hogy mi az amit Te meg tudsz csinálni az építésen és milyen környezetben lesz az ingatlan.

Mindenképpen a téglára szavazok, ha belefér. Az oka egyszerű, van hőtömege ami télen és nyáron is nagyon sokat számít, tartósabb és értékesebb.

A könnyűszerkezet előnye, hogy gyorsabb és olcsóbb, de mindenképpen hűteni kell nyáron.

A konténer hatalmas előnye, hogy 40m2 / 600k a szerkezetkész állapota, valamint minden lényegi dolgot egy ember is meg tud benne oldani, ha elég ügyes valamint a négyzetméter ára bármekkora méretig ennyi.

Egyéb opciók, vályog, szalmaház, lapra szerelt kerámia ház, stb.

+1 lehetőség, használt ház vásárlása és felújítása.

Faházam van (külföld) de ha megtehetném biztosan téglát építenék. Vannak előnyei, hátrányai.
Előnyök:

olcsóbb, gyorsabb felépíteni. Egyszerűen és gyorsan javítható. Tulajdonképpen minden cserélhető benne aránylag kevés munkával. Belső falak általában mozgathatók, födém csere se nagy szám, gépészet-vízvezeték-villany munkáknál nincsen falvésés. Egy átlag házon egy tetőcsere egy nap alatt megvan úgy hogy a gerendákig visszabontanak mindent.

Hátrányok:

Magyarországon nem értenek hozzá. Kell vele foglalkozni egy idő után hogy megmaradjon az állapota pl. beázás, esetleges rovarkárok miatt, de ez azért nem annyira rémisztő a gyakorlatban. Végtelenül egyszerű az egész szerkezet. Mint egy nagyméretű kutyaól. Nincs meg az a "zártság" érzés mint egy téglaházban. Hangosabb az egész szerkezet, sem a külső sem a belső falak nem szűrik ki a zajokat annyira jól. Hurrikánt nem nagyon bírja 2-3-as kategóriánál erősebbet sérülésmentesen. Tornádónál meg igazából tökmindegy ha pont benne vagy abban a szűk sávban, az mindent szétpukkant.

Egyéb: mifelénk bőven vannak 1600-1700-as években épült faházak. Amennyiben laknak bennük, télen nem hagyják fűtetlenül, szellőzetlenül és karbantartják őket minimális szinten, évszázadokig tartanak. Ez szerintem a téglaházra is igaz.

"Everything fails, all the time."

Szerkesztve: 2024. 06. 25., k – 16:50

Úgy látom, hogy igazából tökmindegy, hogy miből építkezel, mindegyiknek megvan a maga fanklubja, még a vályognak is!

Abban látom a problémát, hogy melyikhez találsz normális szakembert. És hogy honnan tudod, ki a jó szakember? Sehonnan. Esetleg ha mutat pár előző épületet, vagy beszélgetsz vele többet, mint 5-10 perc. 

Nagyon nagy ingovány a házépítés, pár alapvető dologgal szörnyen szét lehet cseszni egy új házat, lehet, hogy penészedni fog, vagy rohadni, stb.

A házépítés egy nagyon drága lottó.

[Az lett a megoldás, hogy  faluban megveszünk 3-4-5 házat és megnézzük, hogy melyik a legjobb és azt megtartjuk... ] Talán ez a legolcsóbb lehetőség, aminek a végén egy jó házat kapunk.

Még mindig nem tudom, hogy mire jó a pince, mit kell ott tárolni? Miért jó levinni-felhozni a dolgokat? Inkább építek 10 négyzetméterrel nagyobb alapterületet, de nehogy küzdeni kelljen a pincével, nem?

Ha van egy 100 m2-es pince, az már jó, berendezheted hobbihelyiségnek, műhelynek,

 

Kulon elmeny, minden szart lecipelni meg fel a pincebe. Egy normalisabb esztergapad nem is fer bele egy hatizsakba, hogy viszed le?

Garazskapu? Van olyan aminek normalis a hoszigetelese?

 

Ráadásul hangszigeteles ide, hangszigeteles oda, azert egy korfureszasztal zajat hallani fenn erosen. Az automata esztergarol nem is beszelve, amihez allandoan megy a kompresszor. (tudom-tudom, csavarkompresszort kell venni. De az meg nincs kerekes kivitelben, plusz boven milla felett van).

Plusz ha egy hazban vagy (nem kulon muhelyepulet), akkor allandoan megtalal a csalad ezzel-azzal. Nem tudsz "elvonulni".

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Van egy 18 meter hosszu polcom a pinceben. Az kizarolag vegyszerrel van vegigrakva...

 

Szoval hasznos a pince csak irdatlan szopas, es lehet 1.5 evvel beljebb lennek, ha kulon muhelyepuletem lenne....

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Mai fejjel epitenek egy minimalhazat (1 furdo, 1 konyha, ilyesmi). Es aztan terjeszkednek...

Persze telektol fugg, ez igaz.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Hát 10 négyzetméteres pincét valóban nincs értelme építeni egy ~60-80 négyzetméter alapterületű vagy nagyobb ház alá.... sőt leginkább semmi alá.

Egyébként nálam pl. mélyhűtő, bojler, kazán, szezonon kívüli cipőknek való szekrény, mosógép, szárítógép (volt, megdöglött), nagyobb szezonális dolgok (tetőbox, vonóhorogra rögzíthető kerékpárszállító, láncfűrész, szerszámok, befőttesüvegek, szőnyegek, még talán használható pc alkatrészek, vendégágy, sörpad garnitúra, kerti műanyag székek, festékek, időszakon kívüli gumiabroncs-garnitúrák, plusz egy csomó bizb@sz, amit lehet, hogy már rég ki kellett vona dobjak... :)

De ha ennyire ritkan hasznalatos cuccokat tartasz benne, akkor lehetne egy kerti tarolo, vagy egy kulonallo pince (ami nem a haz alatt van). Ha 2 havonta egyszer mesz le bele, hogy felakaszd a vonohorgra rogzitheto kerekparszallitot, es utana sorozzel egyet a sorpad garnituran....

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Alapvetően igazad van, de két-három naponta megyek le. Cipők, pótizzók, befőttesüveg, szerelés miatti szerszámok stb. miatt. 

Ha a kertben lenne, az a kertből venne el helyet. Így nem. Sőt, ha valamelyik, gyerekem - vagy én - kitalálja, hogy milyen jó hideg van lent ott nyáron, akkor egy komplett szobát lehet kialakítani (a lakásból lehet lemenni). Egymásból nyíló ~10m2 és egy 25m2 alapterületről beszélek, és könnyen elérhető az előszobából, fénybeeresztő ablak van. Nem szeretnék a viszonylag kis kertemből ennyit áldozni és egy ronda (a zöld és/vagy virágos növényeknél biztosan rondább) épületet nézni. Ráadásul már van, szóval nem kell kialakítsam! :)

Ha a kertben szinten a fold alatt van, akkor nem vesz el helyet.

 

ha lakoteret akarsz kialakitani, akkor allando szellozes kell (az ember miatt). Most ilyen 35C-os levegot lekuldesz a 20C-os pincébe, akkor kicsapodik a para es peneszedni kezd.

Szoval paratlanito es gepi szelloztetes. De paratlanito mindenkeppen.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

A páratartalom kb. megegyezik a lakásban lévővel. Mérem lent is, a földszinten is és az emeleten is. Jelenleg 53, 50 és 47%. Szigetelésvédő téglafal, dupla szigetelés (tudom, lehet, hogy hülyeség, de nem volt sokkal drágább), 30-as zsaluköves beton, és kavicsos, homokos, száraz talaj együttese miatt sosem láttam párakicsapódást, vagy mértem pár százaléknál több eltérést a lakás többi részétől. Az eddigi 18 év alatt jól teljesített, de ajtó zárja el. Nem egy lakótér felé nyitott helyiségről beszélünk. Egyébként különálló passzív szellőzése van a kazán miatt.

Hint: a pince hőmérséklete, ha jól csinálod, nem ingadozik jelentős mértékben - ez az egyik. A másik, hogy az "Inkább építek 10 négyzetméterrel nagyobb alapterületet" csak ott játszik, ahol a beépíthetőség ezt lehetővé teszi - ahol nem, ott vagy ügyesen készítteted a tetőt (tető kialakítására, illetve az épület magasságára (ami nem azonos a talajszinttől a legmagasabb pontig mért távolsággal!) vonatkozó HÉSz-nek megfelelve, vagy pincét csinálsz a ház alatt (persze erre is adhat megkötést a HÉSz....)

Szerkesztve: 2024. 06. 26., sze – 12:47

Érdekességképp néhány link:

Bontott km tégla, nagy hőtárolási kapacitás, minimál költségvetés, év háza 2010:

https://www.youtube.com/watch?v=tmMLYHLWdhQ

https://web.archive.org/web/20110608000001/http://ingatlanmenedzser.hu/…

80 centis téglafallal irodaház:

https://teglasszovetseg.hu/irodahaz-epul-becsben-futes-es-hutes-nelkul-…

Klímára egyéb megoldások:

https://qubit.hu/2018/04/22/klima-foldon-vizben-levegoben-hogyan-valtha…

Japánok így építenek faházat: https://youtu.be/Ww2YLRu6C4g?si=IJy82LHJuU_0EslO

Azt szokták mondani, hogy a kőműves ha telken belül van, az már jó. Az ács centiméteren belül megfeleő. A lakatos mm alatti pontossággal dolgozik, akár mikronos pontosságik. Amikor a tégláról áttérsz a fára, akkor egy pontossági osztályt kell ugranod. A faipari szerszámok meg kurvadrágák. Festool merülőfűrész 2m-es stellerel, 3000 euro. Fűrészlap 50-60000, és akkor nagyon vigyázol hogy szar anyagot nem vágsz vele, mert félted a szerszámod.

Még egy egyszerű előtető elkészítése sem triviális meló. A normális szakember meg olyan árat fog mondani, amitől meggondolod, hogy tégla házat építs. Azok aki motoros fűrésszel ácsolnak, azok sarlatánok!

A másik alternatíva, építesz egy műhelyt, aztán kitanulod a faipari szakmát, és saját magad összerakod nem kevés idő alatt a faházat.

@OP: Ha ram hallgatsz, ugy csinalod, ahogy jonak latod :)

Kocsibol se talalnal konszenzust, hazra meg inkabb igaz ez. Raadasul mindegyik fajtat el lehet rontani, es meg ugy is elnek benne, es ugy alakul ki a velemenyuk.

Lehet, hogy aki rossz velemennyel van egy teglahazrol, annak egy elrontott vizszigeteles miatt saletromosodott es peneszedett minden benne, mostmeg egy hegyteton lakik a vadlesben, es minden szarazsag.

 

Sokkal celravezetobb lett volna nyitni egy-egy topikot adott hazfajtara, hogy irja le akinek ilyenje van, hogy mi a rossz benne, mit cisnalna mashogy. Es lassan lecsapodna, hogy milyen hibakra kell odafigyelni.

 

En is irhatnek, hogy milyen haz az igazi, de itt mar annyi okos kifejtette, hogy felesleges lenne plusz egy hang a tomegbol :)

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Szerkesztve: 2024. 06. 27., cs – 02:35

Egy lichthofot, vagy megfelelő méretekkel rendelkező passzív szellőzőrendszert érdemes beépíteni szerintem. Az építészek vagy elfelejtették ezeket, vagy a megrendelői nyomásra kihagyták az elmúlt 40-60 évben? 120 éve még büszkék voltak rá, de manapság a legtöbb házra ki sem mernék írni, hogy ki(k) tervezte('k), sőt már talán az ETDR-t is megszüntetik, nehogy kiderüljön, ki(k) ártott(ak) tudatosan az embereknek egy lakóprojektnél a megrendelő profitja miatt hosszú évtizedeken keresztül (lakhatási válság 2010+). Persze a szabályozói környezet csökkentésére, vagy megszüntetésére is lehetne fogni. De hol a határ?

Szerintem erről az építészek is tehetnek és ebből kellene tanulni a szoftverfejlesztőknek is, hogy ne essenek ebbe bele 10 év múlva, vagy már most se.

A energiatakarékos tervezésnél elsődleges szempont a külső felületek minimalizálása. A lichthof plusz külső hőleadó felületet teremt, és csak a kémény hatást erősíti. Lehet hogy a "huzat" jobb hőérzetet ad, de valójában felmelegíti a lakást a külső levegővel.