Hol vannak a szakkönyvek?

A kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején a könyvesboltok tele voltak jobb-rosszabb szakkönyvekkel, Linux, C++, Delphi, C, Photoshop, Visual Basic és még megannyi mással. Az Amazonon látni, hogy ugyanugy léteznek, meg is lehet rendelni párhetes szállítással, de itthon kb kihalt mind a magyar mind az angol nyelvü. Ha van is cég aki foglalkozik vele, az is úgy rendeli meg. Eltekintve pl a Libri alsó polcától ahol árválkodik pár Zs kategoriás IT könyv, semmi sehol. Ennyire kicsi piac vagyunk, vagy ennyire rossz helyen keresem?

Hozzászólások

Nyomtatott sajto vagy konyv 2024ben? Plane IT korokben? 

Ma már gyorsan fejlődik minden, záporoznak az új verziók, API-k, nyelvek. A könyvek túl lassú műfaj, hogy ezt lekövessék. Ha szakmailag komolyan veszed az IT-t, akkor úgyis az adott projektek, nyelvek dokumentációjából tanulsz, nem könyvekből.

Ennek ellenére, ha olyan nyelv, vagy alap tudás, a régi könyvekben írtak most is hasznosíthatók, de utána modernizálnod kell a tudást az aktuális verzióra, meg újabb fejlesztői eszközökre.

Én egyébként nem is bánom, hogy eljárt ezek felett az idő. Drágák voltak, sok helyet foglaltak, nem kellett belőlük minden. Jobb az online doksi, ami kereshető, tömörítve sem foglal kb. semmit. Mindenkinek egyenlő mód hozzáférhetők.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Csak nem a Tanenbaum könyvre gondolsz? Az majdnem 1000 oldal, és még kapható magyar boltokban. Nekem a harmadik kiadás ISBN 9635452136 figyel a polcomon, az speciel fehér borítójú.

De nem tudom, mikor vettem elő utoljára, az elmúlt 10-15 évben szerintem csak az RFC-ket használtam helyette, ha ilyesmi kellett.

Köszi, régi vágyam volt egy ilyen könyv. Hamarabb vettem rokon srácnak, mint magamnak, pedig...biztos tudna újat mondani. Néha ciki, hogy 1-1 tök alap kommunikációs folyamatot, csomag méretet nem vágók séróból, pedig illene.

net: a sok zajban elvész a hiteles infó, így szívesebben lapozok fel egy megbízható könyvet. Aztán olyan, mint egy nyelvi szótár. A környező lapokon szívesen elkalandozik az ember, mellyel végeredményben többet tanul.

Pont illik a múltkori felismerésem ebbe a szálba: kerestem Bronstejnt. 2008-as vagy 2012-es (nem egyértelmű, írják összevissza) a 9. kiadás. Sehol nem kapni. Felhívtam a kiadót (Typotex), az elte-s tankönyvboltos szám ki is csörgött, és fel is vették. Azt mondta az eladó, h. 10 éve nem látott már belőle példányt. Kérdezem mikor lesz belőle megint? Soha. Mondom nem fognak belőle többet nyomni, v. miért? Nem, nincs több nyomás. Gondolom lejárt a "nyomási jog", kijött 1-2000 példány, oszt azzal kaputt. Még azt javasolta, h. keressem antikváriumban, hátha. Namármost 10 éves ilyen könyvet nem fog senki antikváriumban leadni, max ha hagyatékba kerül és nem dobják a szeméttel együtt a kukába az örökösök.

Hihetetlen, hogy 2024-ban előfordul ilyen, hogy nem-100-éves könyveket szimplán nem lehet megvenni. Hiába akarod. Nyomtak belőlük 1-2000-et, aztán ha az elfogyott, akkor nyista.

"Gondolom lejárt a "nyomási jog", kijött 1-2000 példány, oszt azzal kaputt." Utánnyomás lehetne, csak ahhoz jelentős igénynek kéne mutatkozni, hogy az utánnyomás tejes fix költségét egy-egy példányra leosztva elfogadható áron lehessen adni. Bár az "elfogadható ár" az jó kérdés: tartós, masszív kötéssel, minőségi nyomdai kivitelben készülő könyv, pláne ilyen kis példányszámban aranyáron lenne csak rentábilis. Az ondemand gyornyomdai módon történő kivitelezés lehetne megoldás, de az meg valóban jogi-anyagi (kinek mennyi jár az árból) jellegű problémákat vet fel...

Amazonnál potom 91 USD az angol nyelvű. Ennyit itthon nem nagyon akarna senki kifizetni, pedig vélhetően drágább lenne az előállítási költsége.

Viszont a Typotex könyvek nagy része az interkonyv.hu oldalon elérhető, a Bronstejn 5900 Ft PDF-ben megvehető, de online olvasható elég sok könyvtári tagsággal is.

Számoljunk... 5900Ft a PDF, kb. 1200 oldal. Gyorsnyomda 35-40Ft/oldal - inkább nem kezdem kiszámolni, mennyi az annyi... Ha fogsz egy két oldalas lézernyomtatót meg bele papírt, akkor oldalanként alsó hangon 5-15 Ft, úgyhogy 12-24E Ft között megvan otthon nyomtatva, a kötészet is elvisz néhányezer Ft-ot...
 

Gyorsnyomdával számoltam, ami egyedi kiadványokat kvázi azonnal tesz ki neked papírra, mindezt lézernyomtatót használva, nem pedig nyomdagépen, ívenként nyomva+vágva+összehordva készítve ezres nagyságrendű példányt.
Ott ráadásul a kötészet is döntően automata gépsort jelent - ha egyedi könyvet nyomtatsz, akkor el kell vinned könyvkötőhöz, aki nem fog fillérekért melózni vele.

Igen, nagyjabol igy. Bar ugye nem fuzve, mert ahhoz nem vagyok, voltam eleg elszant (bar amit ujrakotottem, azt igen, de hat az ugye eleve ugy volt mar nyomtatva), hanem ragasztva. A legnagyobb nehezseg a megfelelo ragaszto beszerzese volt, mert marha messze kellett erte gyalogolni.

Nameg nem borbe kotottem, hanem szovetbe inkabb.

Ezen az oldalon valahol berakhatod a kosárba, erősen akciós, ingyenes kiszállítás. Ha a Typotex-nek úgyse kell a pénzed, akkor nem látok benne problémát. Biztos már túl sok van nekik, szét van tömve a zsebük, nem fér több. Van ez így.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

en most fedeztem fel ujra:

hangoskonyvek (CD-n), DVD-k (mese, rajzfilm), zenelo konyvek, mesekonyvek.

Meghallgattam a Harry Pottert Kern Andras eloadasaban. Ron egy kicsit gugyen beszelt, de azert elvezetes volt. Kar, hogy csak az elso ket kotetet olvasta fel az oreg. Azert nem volt meg a tobbi, mert nem is letezik.:(

 

Nagy kiralysag konyvtarba menni mostanaban. Amiota nincs videoteka, azota plane:)

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

De jó, hogy egy igazán jó színész csinálta, aki tud bánni a hangjával. Angolul Stephen Fry olvassa, és az a verzió is tökéletes, még különböző akcentust is csinál a szereplőknek, aszerint, hogy a UK melyik részéről jönnek. Nagyon durva, hogy van, aki így tud váltogatni, én még egy szegedi vagy palóc tájszólást sem tudok rendesen előadni, nemhogy mondatonként váltogatni.

Válaszolj kérlek: ha egy problémába ütközöl, akkor rákeresel a neten a megoldásra vagy (tegyük fel, pont van a témában aktuális szakkönyved) felkelsz, megkeresed a könyvet a polcon, kinyitod, megnézed, hogy hol írnak a problémáról és elolvasod?

Szerintem ez nagyon kérdéstől függ. Ha az a kérdés hogy hogyan programozzunk le X algoritmust, akkor valószínűleg valamilyen fórum, chatgpt, cikk, google keresés a megoldás.

Ha viszont az embernek bármilyen nehéz, komplex, senior++ szintű kérdése van, akkor sokszor a szakirodalom áttanulmányozása jelenti a megoldást, mert átlag fórumon az átlag fejlesztők a kérdést sem értik, nem hogy érdembeli választ tudjanak adni. A szakkönyvek egyébként azért jók, mert egy struktúrált rendszert mutatnak be; egy jó könyv nem halat ad a kezedbe, hanem halászni tanít meg. De ehhez rendesen fel kell dolgozni a könyvet, ami viszont idő, a legtöbb ember pedig türelmetlen. 

Plusz a legtöbbünk munkája nem olyan, h. van rá idő napokig elmélkedni irodalmat kutatni a megoldáshoz. Hanem jön a smasszer délelőtt: "ez a munka kutyák mára, igyekezzetek!" délután meg visszajön hogy "mé nem vagytok még kész vele?!"

Hú, tényleg, ez is nagyon igaz. Ha van egy probléma, általában a leggyorsabb megoldás kell, nincs idő könyvesboltozni, random könyveket megvenni, meg könyvtárba menni. Pedig nekem nem lenne bajom a könyvvel, az se, hogy pénzt kérnek érte, de 1) legyen e-könyv, 2) DRM mentes, 3) az ára legyen reális, ne ilyen sok ezer forint legyen már egy szakkönyv. Főleg, hogy nyomtatási-kötési költség az e-könyvvel nincs, adhatnák lényegesen olcsóbban.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Mondjuk szakkönyvnél viszonylag nagy kiadók (pl. World Scientific) is megspórolják a lépések felét: a szerző(k) camera ready pdf-et adnak le, a saját maguk készítette diagrammokkal, nincs tehát grafikus, tördelő, műszaki szerkesztő, esetleg lektor (a szerzők, ha több van, lektorálják egymás irományát), és mégis pofátlan árakkal (100-200 USD) dolgoznak, pl. ha véletlenül egy-két amerikai egyetemen tankönyv az a könyv, mert akkor a diákok úgyis megveszik, legfeljebb belezöldülnek.

Ezt rád bízom, de annyit elárulok, hogy nem az a sok ezer forint, amit mostanában kérnek érte. Annak töredéke. Itt nem csak a magyar könyvekre gondolok, mert ott még tudnak azzal jönni, hogy kis piac, drága a fordítás, stb., de pl. egy eleve angol nyelvű e-könyv ne legyen már 100+ meg 200+ USD/EUR. Vannak extrémebb esetek is.

Egyébként meg vannak még szakkönyvek, csak nem magyarul, nem magyar könyvesboltban fizikailag létezve, meg lassabban update-elik őket. Legtöbb kiadó máris e-könyvekkel operál, meg Genesis Library-ben egy csomó ingyen kint van (igaz ez illegális, de elérhető, állandóan változó proxy-k és URL-ek halmazáról, ügyes guglizással mindig megtalálható egy működő cím hozzá).

Szótárak, nyelvkönyvek is vannak még, de inkább egynyelvűek, és azok előbb optikai lemezre, majd a webre költöztek, szintén nem könyvesboltban kapni.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Jajj, azt ne is mondd, az is rettenet durva. Még nem vettem, de kellett volna egyszer egy munka/tűzvédelmi projekthez, megnéztem mennyibe mennek, és azonnal zártam is be az oldalt.

Szabványnál duplán égő, mert ott az lenne a lényege, hogy mindenki kövesse, hogy ne csak egy n+1. szabvány legyen. Ha fizetőssé teszik, akkor a gazdagék szabványa lesz csak.

Túl vannak ezek árazva, lehúzás szintjén, akárhogy is ragozzuk. Ez ráadásul nem csak az én csóró véleményem. Anno a Library Genesist is egy magyar egyetemi tanár mutatta nekem, akkor még bookzz.org-ról lehetett elérni, tanítványaival is használtatja, és a saját jegyzeteit, publikációit is maga jelenteti meg ingyen, a saját weboldalán, pdf és ps.gz formátumban, hogy mindenkinek hozzáférhető legyen. Ha csak 12-25 USD is egy könyv, egy átlag hallgatónak félévente többet is meg kell vennie elvárás szerint (ennek terheit meg diákhitelként évekig vagy élete végig nyögnie), meredeken össze tud adódni még ilyen árakon is.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Az extrém listában első helyen levő filozófiai könyvek extrém ára például abból adódik, hogy a szűk szakmán kívül senki sem olvassa ezeket. Az íróinak viszont meg kell élnie valamiből. Szinte mindegyikük egyetemeken oktatja a filozófiát, országonként és egyetemenként eltér mennyire jó vagy szerényebb fizetésért. Könyvek írása remek jövedelemkiegészítő tevékenység. Mivel kevesen veszik nagyon drágán kell adni ezeket a könyveket, mert extrém alacsony az eladott példányszám. Természetesen illik megvenni a kollégák könyveit, hogy tartsák ezt a minimum példányszámot, természetesen nem saját pénzből hanem egyetemek forrásaiból. 

Szóval a jó korabeli filozófusok, körbe-veregetik egymás vállát megvetetik az kari költségvetésekből egymás extrém árazású filozófiai könyveit. Mindezt azért, hogy "naprakészen" tudják oktatni a filozófiát az egyébként szerény létszámú hallgatónak, hogy majd ők is folytassák egész életükben a nullák összeadását. 

“Az ellenség keze betette a lábát”

Kicsit kezdem irigyelni a filozófusokat. Megkérdeztem egy eléggé ismert kollégát, hogy hogyan megy a könyvkiadás kalkulációja fizikában. Szóval a szerző megírja, amit el szeretne mondani, megegyezik a kiadóval. Az első néhányezer példány után nem kap semmit, az a kiadóé. Utána kap valami pár százalékot, pl. egy évben ő kapott 3000 eladott példány után 60 dolcsit. Nem véletlen, hogy több kolléga, amikor érdekelt valami, amit írtak, elküldte a saját könyvének a linkét a libgen-en.

OT

Szerintem jevgenyij hozzászólása bitangul rosszindulatú, egy eléggé elterjedt hozzáállás süt belőle - teljesen függetlenül attól, hogy rá igaz-e. (*)

/OT

De hogy legyen valami érdemi(?) hozzászólás is, egyik korábbi munkahelyemen anno abszolút mással foglalkozó cégként adtunk ki informatikai szakkönyveket is, nekem az igazán döbbenetes élmény az volt, hogy a könyvesboltok a legnagyobb lelki nyugalommal 40-60 %-ot kértek a feltüntetett árból a terjesztésért.

 

===

újra OT

(*) Sokan a természettudományokkal, mérnöki tudományokkal foglalkozók között iszonyatosan lenézik a nem-tt-seket, mint ilyen bölcsész, olyan közgazdász, amolyan jogász vagy épp tanár. Amúgy érdemtelenül, mert mérnökök közt is vannak totálisan hasznavehetetlen és eredménytelen emberek nem kevesen, és a többiek között is van baromi sok, akinek a munkássága kézzel fogható eredményre vezet. Attól még, hogy én vagy te nem tudod megitélni - vagy pláne lefitymáljuk/od - attól még lehet jelentős mondjuk egy nyelvész vagy épp filozófus munkája. Sokan pl. lenézik a HR-est, közben pedig elég sok ember találkozott már olyan főnökkel, akit kb. mindenki pszichopata gyilkosnak tart, és nem érti, hogy kerülhetett oda, ahova. Egy jó HR-es pedig kiszúrja az ilyesmit :-)

/OT

a könyvesboltok a legnagyobb lelki nyugalommal 40-60 %-ot kértek a feltüntetett árból a terjesztésért

Nem, azt a terjesztő kéri, ami nem azonos a könyvesbolttal. Nagy kedvencem, hogy 50%-ért még kockázatot sem vállalnak, többnyire bizományba veszik át, és a visszaszállított sérültekkel meg csináljon a kiadó, amit akar…

Nekem speciel semmi bajom nincs a filoszokkal, kivéve persze az olyan eseteket, mint amik Sokal és Bricmont könyvében vannak. Én is gyanítom, hogy nem a filoszok zsebében köt ki ez az összeg. Az viszont nekem is gyanús, hogy a kiadók és a terjesztők pofátlan árrésekkel dolgoznak, és pl. a kiadók nyilvánvalóan kamuznak arról, hogy mi abból a haszon, és  mi a költség. Amikor ebookot veszel, akkor hirtelen a copyrightér fizetsz (akkor a szerző miért gombokat kap?), amikor papírkönyvet, akkor hirtelen a nyomdai költségekért (akkor miért nem vehetem meg a különbségért a papírt is, ha az ebook már megvan?), aztán a copyrightnál belejön a nyomdai előkészítés, de ha szerkesztő vagy szerző vagy, akkor gyakran  camera ready pdf-et kell adni.

(*) Sokan a természettudományokkal, mérnöki tudományokkal foglalkozók között iszonyatosan lenézik a nem-tt-seket, mint ilyen bölcsész, olyan közgazdász, amolyan jogász vagy épp tanár. 

Csak a bölcsészeket és közöttük is a muciológusokat.  

mérnökök közt is vannak totálisan hasznavehetetlen és eredménytelen emberek nem kevesen, és a többiek között is van baromi sok, akinek a munkássága kézzel fogható eredményre vezet. 

Nyilván vannak mérnökök között ilyenek is, de filozófusok között kizárólag csak ilyenek vannak. 

(Megj.: a mesterséges intelligencia kutatásának a hajnalán felkértek filozófusokat, hogy vegyenek részt az alapok letételében. Teljesen hasznavehetetlen picsogások után később már nem kérték a filozófusok közreműködését a valódi kutatók.)

“Az ellenség keze betette a lábát”

ők a könyvek után SEMMIT se kapnak

Mondjuk az is érdekes dolog. Talán alkalmazottként írták, a munkaadójuk megbízásából? A szerzői jog-ban van ilyen, h. egy mű konkrét írója semmit ne kapjon egy kereskedelmi forgalomban árult könyv után?

Egyetemi oktatók, a publikációk a saját nevük alatt futott, és ebből tényleg semmit nem kaptak. Mondjuk ilyen ár mellett én nem is csodálkozom, max pár egyetem vehette meg ezt a könyvet. A szerzői jog tudomásom szerint közvetlenül nem beszél  a dijazásról. A könyv egy ilyen cikkgyűjtemény volt.

Mondjuk azzal a fordítással tényleg nem értek többet, a hideg futott a hátamon, amikor betettük a babot a menetbe, majd utánanézünk a sorkapcsolatgyárnak, amivel gyártunk egy témasor-kapcsolatot, hogy át tudjuk adni a feliratkozott üzenet vezérelt baboknak a kapott adatot... :D

Felteszem te is érzed, hogy ennek a megjegyzésednek a közgazdasági relevanciája a nullával egyenlő (tehát nem kapcsolódik a témához).

De hogy - merő udvariasságból - válaszoljak is rá valamit (bár nagyon unom), mi magyarok igazán nem tehetünk arról, hogy az angolok szeretnek gyakorta ugyan szemléletes, de  alapvetően idióta neveket adni technológiáknak, módszereknek, meg úgy általában dolgoknak. (Ennek a mélyebb elemzését nem érzem feladatomnak.)

Az, hogy angolul olvasod őket, nyilván megnyugtatólag tud hatni a jelenséggel kapcsolatban, hiszen egy idegen nyelven minden más is idegenül hangzik, de magán a lényegen semmit nem változtat.

Az első bekezdésben félreírtam, a linkben papír alapú könyvek vannak, azt akartam írni, hogy sok esetben az e-book se olcsób, ha egyáltalán, akkor is minimálisan. Pedig ott nincs nyomtatási, kötési, szállítási költség. Sőt, vannak e-könyvek, amikkel a kiadóknak semmi költsége nincs, mert a szerző saját maga szedi TeX-kel, InDesign-nal, stb., eleve pdf-ben van, és lektorálás sincs, a kiadó csak átolvassa, terjeszti webshopban.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Igen, akár még úgy is játszhat, ezt e-könyve válogatja, hogy milyen formátumokban elérhető. Nyilván kisebb képernyőn jobb az epub/mobi, nagyobbon jobban nézhet ki a pdf, kinek mire van igénye. A lényeg, hogy ilyenkor sincs szedési munka vele, ennek ellenére sok e-könyvért majdnem elkérnek annyit, mint ugyanazon mű papír alapú kiadásáért. Azt is értem, hogy ilyenkor a papír alapú kiadás extra költségeit ráróják az elektronikus formában olvasókra is, de kérdés minek. Nem fair.

Az epub/mobi nem csak könyvolvasón előnyös, hanem telón, táblagépen is, meg pl. terminálban, tty-on, stb..

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Szedési munka miért is nincs? Azt, hogy mi milyen betűtípus, mi rész címe, mi fejezetcím, mi egy bekezdés így is meg kell csinálni. Arról meg mindig mást mondanak a kiadók, hogy mi a nyomdaköltség (amikor papírkönyvet veszel, akkor sokat, amikor ebookot, akkor keveset), szóval vagy maguk sem tudják, vagy kamuznak. Az ebooktól félnek, mert le lehet másolni, a papírkönyvnél most éppen a szerzőket hergelik, hogy milyen igazságtalan, hogy a használt könyv árából nem kap a szerző (komolyan, ha veszek egy használtautót, akkor utaljak még az autógyárnak is egy kis alamizsnát?).

ha veszek egy használtautót, akkor utaljak még az autógyárnak is egy kis alamizsnát?

Ez nem is tűnik rossz ötletnek! Remélem ebben az always-online connected világban ki fognak valamit találni az autógyártók h. véget vessenek a használtautó piacnak! /s

milyen igazságtalan, hogy a használt könyv árából nem kap a szerző

Bizonyos körülmények esetén ez tényleg igazságtalan. Pl. a Pixelhősök c. kötet néha az eredeti ár tízszerese felett cserél gazdát, mintha már valami műtárgy lenne. Azokra pedig az Szjt. meg is állapít szerzőijogdíj-fizetési kötelezettséget.

Egyrészt itt nem elsősorban a ritkasággá váló kötetekről van szó, hanem a mezei használt könyvekről (angol és amerikai könyveknél, ha már pár éve megjelent könyvekről van szó, akkor a használt könyvek ára az új harmada alatt szokott lenni, egy paperback (nem szakkönyv) újonnan 10-15 font, egy használt az 3-5), és ezt irigyelték meg a kiadók. Még olyat is mondtak, hogy a környezetvédelem érdekében ők is be akarnak vezetni egy visszavásárlási programot. Az is igaz, hogy ott nem nagy divat, hogy egy sikeres könyvet ne lehessen kapni egy pár évvel a kiadása után, ha elkelt, többnyire utánnyomják.

A másik: ne viccelődjünk már, azért egy többezer példányban tömegtermelt cucc nem műtárgy.

Nyilván nem, de nem is erről volt szó. Ha az érdekel, hogy az adott héten éppen melyik js framework a szexi és azt hogyan kell helyére simogatni, akkor rákeresek. De ha kell egy átfogó szakirodalom, akkor jó forrás egy jól megszerkesztett, lektorált stb könyv. És ne tegyünk úgy, mintha nem élne túl mindegyikőnket pl a Java :)

Kijon mondjuk egy nyelv/keretrendszer 1-es verzioja. Mire errol konyvet irnak, kijon a 2-es. Mire ezt a konyvet leforditjak magyarra, kijon a 3-as. Addigra az 1-rol szolo konyv teljesen elavul. Problemakrol es javitasukrol - ahogy _Franko_ emlitette - neten tajekozodsz, hamarabb megtalalod.

Elvekrol, elmeleti hatterrol, IT-hoz kapcsolodo matematikarol van ertelme maximum egy konyvnek. Vagy ha szeretnel valami osszefoglalo muvet, vagy 0-rol indulo tutorialt valamilyen temaban (bar ebbol nekem a videos jobban bejon).

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Kijon mondjuk egy nyelv/keretrendszer 1-es verzioja. Mire errol konyvet irnak, kijon a 2-es. Mire ezt a konyvet leforditjak magyarra, kijon a 3-as.

Mostanában kezdtem komolyabban OpenCL-lel foglalkozni. Kijött belőle a 3-as verzió.

Nevének megfelelően a teljes dokumentációja ott van a neten, és még jó is.

Ezzel együtt őszintén mondom: megcsókolom a seggét annak, aki csak abból tájékozódva ír egy működő programot. 

A szokás nagy úr, ezzel együtt szerintem ha egyszer valaki megtanulta azt, ami oda le van írva, az nem fog nekiállni hasonló dogoknak mondjuk Pythonban. (Én például pont most írok egy olyan szkriptcsomagot, ami a korábbi CUDA kódjaimat automatikusan átírja OpenCL-re, hogy a korábbi felvetésemhez is kapcsolódjak.)

Majdnem annyira, amennyire a K&P Unix könyv :-D De itt van előttem a  Unix Programmer's Manual (Sixth Edition, kiadás éve 1975) egy, vélhetően 1976-ban nyomtatott példány másolataként - és még ez is bőven tartalmaz használható információkat -igaz, tudni kell hozzá, hogy mi az, ami nem, vagy nem nagyon változott azóta :-)

Antikváriumos előjegyzés az sokat nem ér. A Gróf András féle paranoidokat is előjegyeztem mert abból se lehetett kapni 1 darabot sem. Kb. 1,5 évvel később szólt az automata h. lett belőle 1 példány. Végül azt megvettem máshonnan (vatera v. jófogás már nem emlékszem.. ja nem, moly.hu-n volt belőle 1 eladó a közelemben).

Szerintem kevered a referenciat a tutoriallal. A referencia arra valo, ha tudod mit keress, de erdekel a pontos mukodese (mit hogy hivhatsz, milyen visszateresi erteke van, milyen exceptiont dobhat). A forum arra, hogy van egy hiba, ahol elakadtal, ott erdeklodj. A tutorial meg arra, hogy van egy uj - szamodra ismeretlen - terulet, es ott el akarsz jutni az elso lepesektol (telepites, beallitgatas) odaig, hogy mar kb. onalloan hasznald az adott nyelvet/libet/keretrendszert. Persze ennek nem csak irott formaja van, leteznek youtube-os tutorialok, felvett egyetemi eloadasok is. Altalaban a hasznalatuk is kb. kotott sorrendben hasznos: megtanulod valamennyire tutorialokbol, utana sajat projecteket irsz, amiben ha elakadsz, a forumok segitenek (ahol sok mas olyan ember lesz, aki ugyanott elakadt). Vegul eljutsz egy olyan szintre, ahol mar a forumon kevesen lesznek olyan szinten mint te, nem tudnak segiteni, de a referenciaban mar jol eligazodsz, es ott benne lesz minden undefined behaviour meg egyeb akna (de csak ott). Valamennyi atfedes persze lesz a fazisok kozt, ill. a tipikus hibak idovel bekerulnek a tutorialba, a megvalaszolatlan forumtopicokra idovel lesz valasz, a referencia kiegeszul, stb..

Ugy emlekszem, a CUDA es az OpenCL relative hasonlo, de vannak lenyeges elteresek (utobbi regen kicsit hatekonyabb volt, platformfuggetlen, de joval alacsonyabb szintu). Ha a CUDA mar megy, akkor lehet ra eselyed, hogy tutorial nelkul is megkuzdj az OpenCL-lel, de altalaban nem erdemes atugrani.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Szerintem kevered a referenciat a tutoriallal.

Szerintem meg nálad van némi zűrzavar.

Az IT területen a könyvek leginkább tanulásra szolgáltak. Vannak persze referencia jellegű művek, de igazából azok is inkább csak a következő tanulási szintnek tekinthetők és nem a klasszikus értelemben vett dokumentációnak. (Azt a gyártó adja ki.)

Ebből pedig az következik, hogy olyan jószerével nincs, hogy egy könyv nullára avuljon valaminek az 1-es meg 3-as verziója között, ahogy te elképzelted. (Tisztában vagyok vele, hogy itt a HUP-on ez az általad hangoztatott avulós elképzelés mindig is nagyon népszerű volt, de attól, hogy sokan sokszor mondják, nem lesz igaz.)

Olyan van, hogy írnak egy tankönyvet, és azt szépen hozzáigazítják az újabb verziókhoz, de ez jellemzően elég kevés változtatást szokott jelenteni.

Az OpenCL dokumentacio kozelebb van a referenciahoz, a tankonyv meg a tutorialhoz. OpenCL dokumentaciobol nem irsz meg egy kodot, de tutorialbol/tankonyvbol igen.

A verziovaltasnal attol fugg, mennyi minden valtozott. Az Angular az 1 es 2 kozott attert JavaScriptrol TypeScriptre, ez lenyeges valtozas volt egy verzion belul. Python 2-est mar nem tanulnek, de 3-ra atirni valamit nem olyan nagy problema, mint paran beallitjak, ott nem volt akkora valtozas - bar inkompatibilis. Ugyanakkor tobb verzion keresztul bejonnek lenyeges dolgok, amik osszegyulve mar okozhatnak gondot.

Amikor egyetemen Javat tanultam, 1.4-es verzio volt (kicsit kesobb jott ki az 5-os). A Java Applethez viszont valami korabbi (talan 1.3) verziot ajanlottak. 7 es 8 kozott bejott egy csomo lenyeges valtoztatas, es most a 21-nel tartanak. Amikor hozza kellett nyulnom valami Java kodhoz, meg kellett neznem a generikusokat, collection-oket, streamet, stb.. (Applet meg azota eltunt)

Amikor az egyetem utolso par eveben elkezdtem dolgozni, eloszor egy kisebb webes csapatnal kezdtem. IE6 meg boven volt, meg Opera is, FF2 es 3 volt akkoriban, es ezek teljesen mast tamogattak Javascript vonalon. Volt olyan, ami IE-ben egyaltalan nem ment, de olyan is, ami mukodott, csak rettenetesen lassan. Nemreg voltam egy frontend tanfolyamon, ES6-ot tanultunk, mint ha egy teljesen mas nyelv lenne. Nem egyik verziorol a masikra valtozott (bar az Angular igen), de ha az ES6 elotti es utani idot nezed, ott pont volt egy eles valtas. Egy hasznalhatatlan szarbol, amit valaki 2 het alatt osszedobott (aztan atalakitott) kinott egy egeszen hasznalhato nyelv. Az alapjai mondjuk nem olyan jok (prototipusos OO), de annyira hasznalhatova tettek, amennyire lehetett. Meg ez a valtozas is egy tankonyvnek csak egy kis reszet erintene, mert a for ciklus meg az if szintaxisa ugyanaz maradt (jo, lett for in meg for of, de ezt le lehet irni par sorban), ott meg mindig az alapoktol kezdik.

Persze van egy csomo elmeleti konyv, meg vannak halott teruletek, de aktivan valtozo teruleten minel hosszabb tavon nezed, annal nagyobb az esely, hogy belefuss egy nagyobb valtozasba. Angular 2-es konyvbol ma meg talan lehetne tanulni, de 1-esbol a 2-es idejen nem lenne praktikus.

A masik meg a kiadas koruli macera es hogy ki fogja kifizetni: egy szakkonyvnek mar eleve kisebb a piaca, mint a Harry Potternek (magyarul ennek is a toredeke), es ha 2 verzio kozott valtozik, nem fogjak ujra kiadni csak amiatt. Aki az elozot megvette meg nem fogja a valtozas miatt megvenni az ujat. Online meg mindig elered a legfrissebbre vonatkozo informaciot.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Nyilván minden igaz, amit itt leírtál, de ettől még nem általánosítható annyira a könyvkiadásra, amennyire itt szokás.

Hogy mennyire nem, annak demonstrálására megint visszakanyarodnék az eredeti példámhoz.

OpenCL témakörben az Amazonon jelenleg legnépszerűbb könyvet 13 éve írták és az 1.2-es verzióról szól.

A konyvkiadasra nem is altalanositanam, mert arra valoban nem igaz. A szakkonyvek kozul is a gyorsan valtozo teruletekre vonatkozik. Egy gepeszeti vagy analog elektronikai konyv nem avul el egyhamar. Az IT-bol is az, ami a kurrens dolgokrol szol (altalanos OS felepitese, algoritmuselmelet, szabalyozastechnika es tarsai masok).

Az, hogy az OpenCL-bol 1.2 ota nem jelent meg uj konyv, azt mutatja szerintem, hogy vagy nem volt akkora valtozas, hogy megerje megirni, vagy nem volt akkora valtozas, hogy a felfrissitett konyvet megerje ujra kiadni (nyomdai koltsegekrol mar volt szo, az igeny a masik). Egy online leirasban lenne egy par sor az ujdonsagokrol, video tutorial sorozatban meg mondjuk megjelenne egy 20 perces resz, hogy ez es ez valtozott azota, es kb. ennyi.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Ahogy nézem a könyvespolcom, a programozzunk X nyelven cimű könyvek eladományozásra kerülnek, viszont az összes Y elmélet (gráf, algoritmus, rendszerelmélet, modellezés, követelménykezelés, stb.) az marad.

Konyvtar esetleg?

Az alapokat elolvasod egy honap alatt, a tobbire ott az Internet.

Nameg... azon túl, hogy lassú, pl. photoshophoz nem is ideális megoldás a papírkönyv, csak régen nem volt más.

https://www.typotex.hu/purchasing/purchase_pod

 POD-könyvek  Egyes – papíron (már) nem kapható – könyvek esetében lehetőség van arra, hogy print on demand formában (POD), akár egyetlen példányban is elkészüljenek. A megrendelt könyvet a digitális nyomda 10–14 nap alatt készíti el, és a könyv (postaköltség ellenében) ezután kerül postázásra. A POD-könyv személyes átvételére a Typotex Kiadó boltjaiban is van lehetőség, az átvétel helyét a megrendelés során tudja kiválasztani. A könyv elkészültéről e-mailben értesítjük.   Amennyiben hagyományos és POD-könyvet egyszerre vásárol, a könyvek átvételi határideje a POD elkészítési időpontjának megfelelően akár két hét is lehet. Kérjük, amennyiben a hagyományos könyv átvétele sürgős önnek, külön rendelje meg a könyveket.

Egyes – papíron (már) nem kapható

Egyes, tehát nem mindegyiknél van rá lehetőség. Hanem van egy 4 oldalas listájuk, és abból válogathatsz. Ha azon nincs pont rajta amit te akarsz, akkor ez nem alkalmas arra amire OP szeretné. Ez nem tetszőleges kiadó tetszőleges könyvét privát kinyomtató service.

Egyébként mi gátol meg abban, hogy ráküldd a PDF-et a nyomtatóra aztán mappába befűzd az oldalakat?

Jelen esetben egy ~1200 oldalas műről beszélünk. Ezt duplexet tudó nyomtatóval is elég húzós idő kinyomtatni, az 5900Ft-os pdf-re még rájön a nyomtatás laponkénti költsége, ami -épp a napokban számolgattam ilyet- valahol 8-16Ft között lesz, azaz további 4800-9600Ft csak az, hogy papírra kerüljön az anyag, utána valamilyen kötés, jellemzően spirálozás jöhet, amibe legfeljebb 500 lap fér, azaz jelen esetben két részben lehet megoldani, ez további 2000-4000Ft lesz. (~1000Ft-os áron talán lehet még spiráloztatni ~300 lapot...) Ez szumma és kerekítve 13-20E Ft közötti költséget (plusz ráfordított idő) jelent. (Gyorsnyomdás ismerős az 1200 oldalra kötéssel együtt 32000Ft-ot mondott, ugyanígy spirálozással, borítóval, napon belüli/következő munkanapra történő vállalással)

Az interneten, napi frissítéssel, online.

Nincs relevanciája nyomtatott formában az IT szakkönyvnek, mert nem lehet olyan tempóben megírni és kinyomtatni, terjeszteni, hogy ne avuljon el, mire a polcra kerül. Arról nem is beszélve, hogy az eredetit még lefordítani, megint nyomtatni, terjeszteni, pláne el lesz avulva mire polcra kerül.

Aztán ott a fizetőképes kereslet. Néhány hónapja a Commodore csoportban megjelent hír, hogy valaki (magyar rajongó) írt egy átfogó, komoly könyvet az Amiga assembly programozásról. Mivel nem talált kiadót, így saját maga intézte és fizette a tördelést, nyomást, nála lehet megvenni 20e Ft darabáron. Hát, akkora felhördülés lett, hogy ez milyen drága és annyiért nem kell, nyerészkedni akar a retró gép kedvelőkön, hogy képzeli. De ugyan ezen emberek egy lefingott állapotú fekete képernyővel induló C64-et megvesznek 150 ezerért és rendbe rakatját plusz 50 ezerért, hogy legyen egy szürke burkolatos is a gyűjteményben a törtfehér mellett...

Nagyon keves dokumentacionak van ertelme papiron. Itt angliaban se nagyon konyvek vannak, inkabb havi/negyedeves magazinok (DSLR gepek, Adobe termekek, iOS/android/mac/win, raspberry, MS office , java, php, css es csomo egyeb temaban).
Japanban viszont nagyon sok konyvet lattam nagyon sok muszaki temabol (IT, CNC, makettezes, stb). Az IT temaju konyvek kozott win server admin es sccm/vmm is volt, de volt egy csomo kulonbozo nepszeru linux disztro konyv is, az erdekesseg leginkabb az volt, hogy nagyon sok manga karakterekkel volt kepregeny formaban illusztralva, nem hagyomanyos konyvkent volt megirva, de ugyanabban a temaban voltak irott konyvek is (gondolom mas korosztalynak). Illetve a legtobb konyv elejen nem kimondottan az adott termekrol irtak sokat hanempl az MSWord konyv kb elso 20%a siman csak a szovegszerkesztesrol szolt ugy altalanossagban, igenyesen nezzen ki, angolul teljesen mas formazas kell mint kana-hoz, mi a fejlec lablec. Ezutan ment vegig poccre pontosan, hogy a legujabb verzioban mit hol hogyan merre.

Tanulmanyok megmutattak, hogy az atlag ember sokkal jobban tud koncentralni csendben leulve egy fotelben, olvasgatva, mint kepernyo elott.

Egyreszt ugye az allando interruption-ok, masreszt meg a konnyu elcsabulas mast nezni miatt.

Ha a cel egy szemlelet, egy tudomanyag megismerese, melysegeiben, a konyv jobb.

Ha a cel gyors, naprakesz info szerzese, feedback, stb..., akkor meg nyilvan az online.

Elmeleti alapok, aminek az elavulasi ideje 5 evtol a vegtelensegig: konyv

Gyakorlati problemakra adott megoldasok: online, hulyeseg is lenne belole konyvet nyomtatni

Ez pont jo pelda. A Unix command line csak kicsivel kevesebb ido alatt avul el, mint mondjuk egy grafelmeleti konyv :) (50 vs. 300 eves teruletek)

A gyakorlatban meg vagy valami (keret)rendszert hasznalsz, egy scriptnyelvet, vagy keverve a cli+egyeb dolgokat. (persze ezek egy reszehez is kell a cli)

Ha az a cel, hogy mindenen is fusson - NevemTeve nagy oromere, akkor jo a kizarolag regi eszkozoket hasznalo shell script, a bash minden feature-et mellozve. De ez nem feltetlenul cel. Tobben futtatjak a dolgokat sima x64-en vagy ARM-en, mint sajat epitesu Apollo Guidance Computerre portolt AIX-on, igy az o kenyelmuk tobbet szamit.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Elmeleti alapok, aminek az elavulasi ideje 5 evtol a vegtelensegig: konyv

És mi szól az ellen, hogy a könyv tartalma elérhető legyen elektronikus formában? Ugye itt nem a könyv, mint formátum és a fórum, mint formátum a kérdés, hanem a print vs elektronikus.

Nekem már 10+ éve van eBook olvasóm, azóta nem vettem papír könyvet, kivéve, amit konktréan gyűjtök és jól is mutat a polcon (szóval nem paperback), de az nagyon-nagyon kevés kivételt leszámítva szépirodalom.

Érdekes ez, mert én is pont azt gondoltam, hogy veszek ebook olvasót, és akkor megszabadulok a sok nyomtatott könyv drága (epub-nál drágább) megvételétől és a tárolásuktól. De utálok rajta olvasni, így vagy nyomtatott könyvet veszek (főleg szórakoztató irodalom), vagy elolvasom monitoron amit muszáj (szakmai dolgok; kb. ugyan olyan szar nekem mint az ebook olvasót nézni).

Azt persze nem tudom, hogy ebook olvasók között van-e olyan/akkora különbség, ami miatt másik modellen szívesen olvasnék. Ez egy 6"-os (tehát kicsi, kb. A5/B5 méretű könyv lapnyi), de csak az utóbbi 1-2 évben láttam ennél jelentősen nagyobbakat megjelenni (egy fél könyvtárnyi igazi könyv áráért...).

+1

Szerintem baromsag, ne vegyel.

  • Ugyanugy egy plusz targyat kell magaddal vinned, mint a fizikai konyvnel (oke, kisebbet)
  • Ugyanugy nehezkes gyorsan vegigporgetni, amikor keresel valamit, mint a fizikai konyvnel
  • Az en olvasasi tempommal egy atlagos meretu eszkozon par masodpercenkent lapoznom kell.
  • Ugyanugy nem trivialis ide-oda ugralni benne, mint monitoron olvasva (v.o. rendes konyvben odarakom az ujjamat, ahol tartottam)
  • Legalisan tartalmat szerezni ra lutri, kb. mintha netflixezelnel, vagy van valami ebookban, vagy nincs
  • Szopas a mindenfele formatum, amit konvertalgatni kell, ami persze nem olyan egyszeru, ha peldaul egy abrakkal teli PDF-bol kell valami hasznalhatot csinalni

(egy fél könyvtárnyi igazi könyv áráért...)

Ez mar offtopik, de kozben meg ott tartunk, hogy 7500 a konyvtari tagsag egy evben, es ha valami veletlenul nincs meg (ilyen eddig egyszer volt), akkor fagyipenzert elhozzak neked az Also-rakosborzaszto-felsoi Muvelodesi Hazbol is.

Nekem igy nem eri meg szorakozni az ebookkal. (Bar ott is elindult valami fejlodes, pl. Libby app, ami viszont meg nalunk nincs.)

Ez mar offtopik, de kozben meg ott tartunk, hogy 7500 a konyvtari tagsag egy evben, es ha valami veletlenul nincs meg (ilyen eddig egyszer volt), akkor fagyipenzert elhozzak neked az Also-rakosborzaszto-felsoi Muvelodesi Hazbol is.

Ha mondjuk kortárs magyar könyvet vagy mondjuk angol nyelven akarsz olvasni eredetiben, akkor a könyvtár nem opció, mert nincs ezekből választék. A hátrányos listád meg vélhetően réges-régi eszközre igaz... :)

Ha mondjuk kortárs magyar könyvet vagy mondjuk angol nyelven akarsz olvasni eredetiben, akkor a könyvtár nem opció, mert nincs ezekből választék.

Teny, hogy az uj megjeleneseknek lehet egy atfutasi ideje, ha nem er ra, akkor viritani kell a zsetont. Utana persze el lehet adni, ha nem kell. Vagy megveheted hasznaltan.

A hátrányos listád meg vélhetően réges-régi eszközre igaz... :)

Ez egeszen biztosan igy van, boven meg lehet mar 5 eves.

Teny, hogy az uj megjeleneseknek lehet egy atfutasi ideje, ha nem er ra, akkor viritani kell a zsetont. Utana persze el lehet adni, ha nem kell. Vagy megveheted hasznaltan.

Oké, nézzük meg, például most olvasnám a Sisterhood of Dune könyvet (December 2012), akkor elég volt-e ~11 év arra, hogy könyvtárból kivehessem olvasni? A mass market paperback 9,8 USD, a Kindle verzió 9,9 USD, nem igazán hiszem, hogy eladható értelmes áron és megér-e nekem annyit, hogy foglalkozzak az eladás körüli macerával. Viszont 10 dodót megért a sztori.

Fogalmam sincs.

Mertem remélni, hogy ha van könyvtárhoz hozzáférésed, akkor meg tudod nézni online... :)

Nem azt mondtam, hogy ne vegyel konyvet, csak azt, hogy sokszor nem kell megvenni a konyvet.

Én se azt írtam, hogy a könyvtár faszság, csak azt, hogy ha mondjuk kortárs magyar könyvet vagy mondjuk angol nyelven akarsz olvasni eredetiben, akkor a könyvtár nem opció, mert nincs ezekből választék. És nem vagyok eInk only superfan se, ~11 négyzetméter könyvespolc van a nappaliban, megtöltve.

Kortárs magyar könyv van. Az FSZEK katalógusát lekérdezve 291 idei kiadású cím van benne.

Nem magyar nyelvű könyvet itthon akkor szerez be egy közkönyvtár, ha a) a „teljességre törekvő” gyűjtőkörébe esik, b) elegendően nagy felhasználói igény van rá, és a „válogatott” gyűjtökörébe illik. (Pl. egy szakkönyvtár nem fog neked szórakoztatóirodalmat beszerezni, bármekkora rá az igény, mert a gyűjtőköri szabályzata nem teszi lehetővé.)

A b) esettel az a probléma, hogy talán az FSZEK-nél jelentkezhetne akkora igény (mondjuk 20–50 olvasó explicit módon jelzi igényét a sorozatra[!], önállóan egy-egy kötet teljesen értelmetlen), hogy ilyen „drága” könyvet beszerezzenek. Azért drága, mert egyrészt a mass market verzió egy könyvtár számára nagyon nem ideális, ha lehet, eleve inkább a keménytáblást szerzik be, hogy ne kelljen fél–egy év múlva újrakötni, másrészt nem szabad elfelejteni, hogy költségvetési intézmény lévén nem az Amazonról vagy bárhonnan rendelhetnek, hanem közbeszerzéssel. 

Kortárs magyar könyv van. Az FSZEK katalógusát lekérdezve 291 ide kiadású cím van benne.

Fogalmam nincs, hogy mennyi mindent adnak ki évente, várj, megnéztem, kb. 14-15 ezer, szóval másfél hónapra kb. tízszer ennyi lenne a kortárs magyar kiadvány.

Nem magyar nyelvű könyvet itthon akkor szerez be egy közkönyvtár, ha a) a „teljességre törekvő” gyűjtőkörébe esik, b) elegendően nagy felhasználói igény van rá, és a „válogatott” gyűjtökörébe illik. (Pl. egy szakkönyvtár nem fog neked szórakoztatóirodalmat beszerezni, bármekkora rá az igény, mert a gyűjtőköri szabályzata nem teszi lehetővé.)

Értem az indokot, csak ugye onnan indultunk, hogy könyvtár, amire írtam, hogy milyen hátrányai vannak, ha kortárs magyar vagy idegen nyelvű irodalmat olvasnál.

Egyrészt nem tudom, hogy a kolléga mire keresett, de nálam 9791 találatot mutat, nem tudni mennyiből, másrészt az FSZEK gyűjtőköre messze nem terjed ki minden Magyarországon megjelent könyvre, mint azt alább már említettem. (És még mindig ott a probléma, hogy nem feltétlenül kerül be azonnal megjelenés után valami könyvtári készletre, szóval ez a szám még vélhetően az idei év folyamán nőni fog.)

A KSH könyvtára relevánsabb lenne, hiszen törvény szerint kötelespéldányra jogosult, de ott (ha jól tudom) az új Országos Könyvtári Platform publikus felülete fut, ami egy f*s, nem lehet megjelenés évére keresni.

Fogalmam nincs

Igazad van, fogalmad nincs.

Mert nem gondoltál bele abba, hogy ez a 291 valójában aránylag magas szám, hiszen a megjelenés után még be kell kerülnie a könyvtárba vagy kötelespéldányként, vagy közbeszerzés útján. Kötelespéldány alapból nem jár az FSZEK-nek, csak ha egy kötetet igényel, és neki „sorsolják ki”. Bónusz, hogy hónapok kérdése, hogy egyáltalán a nyomda/kiadó beszolgáltassa. A közbeszerzési eljárás sem a gyorsaságról híres.

A beérkezett köteteket aztán még fel kell vinni a katalógusba (igaz, elköltött a kormányzat pár milliárdot egy országos könyvtári rendszerre – aminek része többek között a közös katalógus –, amiből gyakorlatilag nem lett semmi), majd a pecsétek/vonalkódok/RFID beragasztása után kerül ki a publikus rekordok közé.

Szóval kész csoda, hogy egyáltalán már van 2024-es kiadású cím a katalógusban.

De hogy lehessen fogalmad: 2022-ben (2023-as adatok még nem állnak rendelkezésre a KSH-nál) 17776 könyv és füzet jelent meg Magyarországon. Az FSZEK katalógusában 14100 cím szerepel ebben a kategóriában 2022-es kiadási évvel. Ez saccra jóval több címet jelent, mint amennyi a gyűjtökörébe tartozik (tudományos és szakirodalom, illetve tankönyv alapvetően nem), szóval belefért még jópár nem magyar kiadású cím is, amire igény volt. Ami az FSZEK-nél nincs meg, az megtalálható a megfelelő szakkönyvtárakban, felsőoktatási könyvtárakban, tankönyvek esetén leginkább iskolai könyvtárakban. Ami sehol máshol nincs meg, az a nemzeti könyvtárakban (OSZK, DE), illetve a KSH könyvtárában (elvileg) megtalálható, utóbbiból ráadásul kölcsönözni is lehet. (Azért elvileg, mert pl. tavaly próbáltam hozzájutni a Galaktika XL 361. és 362. kötetéhez, na az pont hiányzott a KSH-nál a sorozatból.)

Szóval kész csoda, hogy egyáltalán már van 2024-es kiadású cím a katalógusban.

Onnan indultunk, hogy szerintem nincs kortárs magyar irodalomból megfelelő választék a könyvtárakban, most bebizonyítod, hogy tényleg nincs. Akkor Q. E. D.?

mert pl. tavaly próbáltam hozzájutni a Galaktika XL 361. és 362. kötetéhez, na az pont hiányzott a KSH-nál a sorozatból.)

Nekem pont megvan a Galaktika 1-től az összes, amióta van, az XL is. :D

szerintem nincs kortárs magyar irodalomból megfelelő választék

Kortárs irodalom a második világháború utáni. Van bőven.

Ha az a bajod, hogy nem férsz hozzá mindenhez a megjelenés pillanatában, azt tudom mondani, ha sürgősen kell, vedd meg. Bestsellerekért a könyvtárakban is sorban állás van.

Kortárs irodalom a második világháború utáni. Van bőven.

Nekem a kortárs irodalom az, amit mostanában írtak meg és adtak ki, nem az, amit 1948-ban írtak meg.

Ha az a bajod, hogy nem férsz hozzá mindenhez a megjelenés pillanatában, azt tudom mondani, ha sürgősen kell, vedd meg. Bestsellerekért a könyvtárakban is sorban állás van.

Onnan indultunk, hogy lehet mondani, hogy menjek könyvtárba, de a könyvtárban nincs kortárs magyar irodalomból és idegen nyelvű irodalomból választék és most eljutottunk oda, hogy tényleg nincs.

Onnan indultunk, hogy szerintem nincs kortárs magyar irodalomból megfelelő választék a könyvtárakban, most bebizonyítod, hogy tényleg nincs. Akkor Q. E. D.?

Azt mindenkeppen bebizonyitottuk, hogy szerinted a legnagyobb konyvesbolhalozat kinalataval vetekedo valasztek az "nem megfelelo", de ebbol kulonosebb kovetkezteteseket meg nem vonnek le a konyvtarakra nezve.

  • Ugyanugy nehezkes gyorsan vegigporgetni, amikor keresel valamit, mint a fizikai konyvnel

 

Ugyanugy? Fenyev a kulonbseg. Sot ha valamit sokszor nezel, mar alapbol ott nyilik ki.

Az ebookon kinkeserves keresni vagy odaugrani. Eleve mar a tortedeles is felborul a normal konyvhoz kepest.

 

Nalam az ilyen ebuksi az full linearis. Elkezdem az elejen, es elolvasom a vegeig.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Az ebookon kinkeserves keresni vagy odaugrani. Eleve mar a tortedeles is felborul a normal konyvhoz kepest.

Szerintem egy 6" méretű gyenge SoC-os olvasóra gondolsz ilyenkor... azzal valóban. Ahogy írtam már, a korrekt élményhez 10" minimum és olyan SoC legyen benne, mint az aktuális telefonok középkategóriájában. Azzal lehet pörgetni, sőt, az eInk technológia ott tart, hogy tudsz nézni rajta Youtube videót is. Ja, színesben is akár, például: https://www.youtube.com/watch?v=12xF4FIFAt4&t=630s

Ez egy 6"-os (tehát kicsi, kb. A5/B5 méretű könyv lapnyi), de csak az utóbbi 1-2 évben láttam ennél jelentősen nagyobbakat megjelenni (egy fél könyvtárnyi igazi könyv áráért...).

Szerintem a 10" a kompromisszumos minimum, ekkorák az átlagos könyvek is, a jobb hardcover könyvek meg 11-14" körül vannak. A 6" az még a legkisebb pocketbook (8") méretnél is kisebb és papíron már a pockeetbook se kényelmes formátum. Annál már csak a purse size kisebb, na, az 6", de az kb. a kényelmesen olvashatatlan kategória.

Szóval nem csoda, ha a 6" eInk nem kényelmes.

Szerintem mindkettonek megvan a maga helye.

Az olvaso tokeletes linearis olvasashoz, mint pl egy regeny. Viszont nekem nagyon nem jon be akkor, ha erosen koncentralni kell valamire, ahol minden mondatot meg kell erteni, es sokszor visszalapozni. Igy pl az Elmeleti villamossagtan konyvet kizarolag papir alapon vagyok kepes megemeszteni.

Az olvaso tokeletes linearis olvasashoz, mint pl egy regeny.

A 6" és 7" ahhoz is kevés, erősen kompromisszum. Ezért terjednek a 10" könyvolvasók, mert azok már tényleg normál könyv méretűek és nem véletlenul ennyi egy normál könyv mérete... :)

Viszont nekem nagyon nem jon be akkor, ha erosen koncentralni kell valamire, ahol minden mondatot meg kell erteni, es sokszor visszalapozni. Igy pl az Elmeleti villamossagtan konyvet kizarolag papir alapon vagyok kepes megemeszteni.

Sokan használnak tanulni 10" eInk-et, amire írni is tudnak.

nekem ezekkel a szarokkal az a legnagyobb problemam, hogy van ugy hogy honapokig elfelejtkezek rola, es megdoglik az akksi benne.

 

Van ilyen ipadem itthon, talan tavaly volt utoljara bekapcsolva. Van tablet, azon most ujra elkezdtem rajzolgatni (van ceruzaja), de elotte volt egy jo feleves szunet. Az akksijat erezhetoen megviselte.

Van ugye az ebuksi, a forumrol jut eszembe, hogy be kene dugni, nehogy az akksija.

 

A legtobb ilyen kutyu beragasztott szar akksis. Es ugy azert a 200khuf kornyeke elegge meggondolando.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ez egy 6"-os (tehát kicsi, kb. A5/B5 méretű könyv lapnyi), 

Inkább A6 lesz az, picit tán kisebb is. Egy B6-os méretű könyv ráfér egy az egyben, ha nagy a margója. :)

A 10-es felel meg kb. A5-ös méretnek, amire nagyjából jól elfér egy B5-ös szakkönyv, ha leszedetem a margót a PDF-ről.

Majdnem 7"-es ebook olvasón nagyon jól tudok lineárisan olvasni, be tudok állítani olyan betűméretet, hogy ne legyen sokkal kevesebb a képernyőn egyszerre, mint egy normális puhafedelű regénynél egy oldalon (mondjuk a 2/3-a már OK). Regényhez, non-fiction szórakoztató (történelem, popular science) könyvhöz szerintem megfelel. Ami hiányzik, az az, hogy egy szakkönyv esetén vissza is akarok néha ugrani, és akkor kb. érzem, hogy a könyvben hol volt az, amit keresek, és gyorsan megtalálom. Nyilván meg lehetne szokni a képernyő alján lévő scrollbarral is. Utazáshoz nagyon sokszor e-readert viszek, akkor van még nálam jó sok "könyv", ha befejezem azt, amit éppen olvasok, van választék a következőre.

Ami zavar, hogy nincs elég nagy különbség az epub és a könyv ára között. Egyrészt azt kamuzzák a kiadók, hogy a copyright-ér fizetek, de nem igaz, mert nem adnak a különbségért egy új könyvet, ha mondjuk a régit kölcsönadod, és rongyosan kapod vissza. Másrészt gyakran egy használt paperback (sokkal) olcsóbb, mint az epub. DRM-es (vagy olyan DRM-est, amihez nincs DRM-mentesítő szoftverem) könyvet viszont nem veszek, kimúlik a cég vagy csak új olvasót csinál, aztán eltűnik vele a kultúra.

És mi szól az ellen, hogy a könyv tartalma elérhető legyen elektronikus formában?

Semmi.

Nekem már 10+ éve van eBook olvasóm, azóta nem vettem papír könyvet

En az elsot valamikor 2012-13 kornyeken kaptam, de 6-8 eve nem vettem ra semmit, pedig azota volt upgrade is egy ujabbra. Szerintem hulyeseg, pedig sokat olvasok, olyan, mintha a ket formatum legrosszabb tulajdonsagait otvozne.

Szerkesztve: 2024. 02. 15., cs – 15:04

Én spec és ezek szerint te is szereted a könyveket. Nekünk hiányoznak. Nos az emberek nagy része nem ilyen. Ezt igen sokszor sokféleképp bebizonyították így ezt el is engedném a sértegetések elkerülése végett (elég ha megnézzük a hozzászólásokat eddig). Sajnos ennyi ember kedvéért nem fognak idehaza de sok esetben külföldön sem nyomtatni. Maga az olvasás mint műfaj hanyatlik ezért a nyomtatott sajtó az irodalom és a szakirodalom is hanyatlik. IT-ban is sok olyan terület van ami nem változik olyan gyorsan hogy ne lehetne könyvet kiadni rá. Egyszerűbb azt mondani annyit változik hogy nem. Plusz sosem volt olcsó műfaj. Anno volt pár cég ahol dolgoztam ahol szép számban voltak de ott is inkább a céggel vetették meg és nem magánban vették meg az emberek. Erre nem lehet alapozni kiadást. A vlog meg a hangoskönyv (jelentsenek ezek bármit) átvette sok esetben a szerepét még akkor is ha sokszoros időbefektetés végighallgatni azokat az olvasás helyett. 

Tanítványaimmal szoktam vitatkozni miért kedvelik a vlogot. Igazából semmi oka nincs. Illetve van. Lusták olvasni. Tudni kell hozzá olvasni raghelyesen költés nélkül, el kell tudni képzelni és közben nem tudod az arcodba tömni a rágcsát mert összekened a lapokat. Ennyi meg egy csatos bambi. A vlogot meg elindítod, kapod az arcba reklámmal együtt a sok hittérítő - akarom mondani influenszer - baromságait és jajj de jó! Pár éve beneveztek (no nem szeretetből) egy RHEL tanfolyásra amire utólag felkészíthettem az ifjúságot. Az anno általam is sokra tartott O'Reilly videókkal kellett hadakoznom nap mint nap hol és miért viszi félre ha azt nézi a tananyaghoz képest.

Anno azt volt a tervem hogy ha abbahagyom a játékot majd megrendelem az nyomtatott sajtót és majd szépen minden héten/hónapban elolvasom monitorbámulás helyett. Sajnos ez a hajó elment. Inkább biciklizek. :-) 10+k minden évben és nem idegeskedem már ilyeneken. :-)

Én úgy látom a nem nyomtatott IT dokumentációk is megváltoztak. Alig létezik mert ugye a kód a dokumentáció! :-) Ami van szedett-vedett nem naprakész de sok esetben semmi. Pénzért van support! Változik ez a szakma is!

Nem értem, hogy miért baj, ha valaki nem szereti a könyveket. Abban én még nem látok problémát. Viszont a másik részében igazad van. Hanyatlik az olvasás, de nem csak a nyomtatott irodalom, szakirodalom, hanem minden, ami normális írás, hivatalos szoftver/nyelvi/API dokumentáció, szakmai-kutatói cikkek se népszerűek. Ez van, mostanában tényleg az van, hogy az olvasás megy ki a divatból, egyre több fiatal úgy jön ki az iskolából, hogy olvasni se tud, vagyis papíron igen, de igazából nem érti mit olvas, de meg nem buktatták, mert azt nem lehet, jajj, szegényke tanulászavaros, meg felmentése volt, úgy polkorrekt.

Az emberek is rászoktak, hogy normális tartalmak fogyasztása helyett nyomják a szemetet a Facebook-on, Tik Tok-on, és egyéb hülyeségeket, semmit nem olvasnak, inkább csak videót akar mindenki. Szakmai fórumokon, support oldalakon is sokan fel vannak háborodva, hogy ha valaki RTFM-mel jön, jönnek a kifogások, hogy a dokumentáció, hivatalos wiki, stb. bonyolult, hosszú nem értik, nincs benne a problémára megoldás (de, általában van, csak nem értik), meg minek olvasni, miért nem lehet videóként megnézni, mert ők vizuális típusok, IT-s létükre nekik gond, hogy angolul van, ők meg csak oroszul/németül tanultak, bla-bla.

Pedig az olvasás még mindig a leghatékonyabb módja az információszerzésnek, tanulásnak. A videó lassú, végig kell nézni, hallgatni, azt az információmennyiséget tized-huszad idő alatt is el lehet olvasni, ha valaki tényleg tud értően olvasni.

Abban is igazad van, hogy a fejlesztőknél is egyre népszerűtlenebb a dokumentáció. Pl. man page egy csomó mindenhez nincs, doksit is ha van a weboldalon, git-en, az is valami elavult változat, aminek sokszor semmi köze nincs az aktuális verziókhoz. Plusz ha van is valami szakmai dolog, hír, azt már nem doksiba tolják ki, hanem vlog, YouTube hivatalos csatornán csinálnak róla videót. Sőt, lassan már gyártók sem nagyon írnak specifikációkat, csak marketing bullshit van a termék weboldalán, meg a kézikönyvében is. Ezekhez pedig nem kéne könyvet nyomtatni, mégse írják le normálisan.

Kedvencem sok FOSS fejlesztőnél különösen, hogy ők man pages-t nem írnak, mert a groff bonyolult, meg elavult formátum, ők inkább rustosok és webesek, ő nekik csak HTML, meg kutyafüle formátum, mert az menőbb. Mikor mondják nekik, hogy pandoc, meg miegyéb tud HTML-ből is man-ba konvertálni, akkor ízé, arra nekik nincs idejük, hogy azt is megtanulják.

10-20 éve még én is elítéltem, aki ilyen Júlia, Romana, Tiffany, egyéb ponyvát, vagy csak újságot olvasott, de mára annyira kezd kihalni az olvasás, hogy lassan ezeknek az olvasásáért is Nobel-díj fog járni.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

"Változik ez a szakma is!"

Hát hogyne változna.., amikor még pár év és az olvasási-értelmezési és a "betűvetési" képességek hanyatlása miatt, a fiatal generáció már a saját feje helyett, az MI segítségével szerkeszt, írat meg alapvetően emberi kreatív képességeket igénylő szövegeket...!

(És szinte biztosan eljön az a kor, amikor már csak az emberi társadalom néhány tized százaléka rendelkezik majd a olvasás, írás képességével.) Csak meg kell nézni a "fejlődést" Youtube-centrikus anyagok megjelenésétől haladva, a TikTok felhasználás "győzelmi menetelésének" útján, - már ott tetten érhető a fiatalabb generációs igények "fejlődése". Tegyem hozzá.., sajnos...) 

Én spec és ezek szerint te is szereted az agyagtáblákat. Nekünk hiányoznak. Nos az emberek nagy része nem ilyen. Ezt igen sokszor sokféleképp bebizonyították így ezt el is engedném a sértegetések elkerülése végett (elég ha megnézzük a hozzászólásokat eddig). Sajnos ennyi ember kedvéért nem fognak idehaza de sok esetben külföldön sem agyagtáblára vésni. Maga a rovás mint műfaj hanyatlik ezért a törzsi varázslatok a gerendajelzés és eleink mondaköre is hanyatlik. A juhászatban is sok olyan terület van ami nem változik olyan gyorsan hogy ne lehetne agyagtáblát vésni róla. Egyszerűbb azt mondani annyit változik hogy nem. Plusz sosem volt olcsó a juh. Anno volt pár falu ahol dolgoztam ahol szép számban voltak vésetek de ott is inkább a faluval vetették meg és nem maguknak égették az agyagot az emberek. Erre nem lehet alapozni rovásírást. A pergamen meg a papirusz (jelentsenek ezek bármit) átvette sok esetben a szerepét még akkor is ha sokszoros időbefektetés végigolvasni azokat a rovásjelek helyett. 

Tanítványaimmal szoktam vitatkozni miért kedvelik a pergament. Igazából semmi oka nincs. Illetve van. Lusták rovást tanulni. Tudni kell hozzá a jelirányokat, el kell tudni képzelni a magánhangzókat és közben nem tudod inni a kumiszt mert tartani kell a táblát vagy botot. Ennyi meg egy csatos bambi. A pergament meg kiteríted, kapod az arcba írásjelekkel együtt a sok hittérítő - akarom mondani filozófus - baromságait és jajj de jó! Pár éve beneveztek (no nem szeretetből) egy pákász tanfolyásra amire utólag felkészíthettem az ifjúságot. Az anno általam is sokra tartott Széchényi Zsigmond írásokkal kellett hadakoznom nap mint nap hol és miért viszi félre ha azt olvassa az ősi táblákhoz képest.

Anno azt volt a tervem hogy ha abbahagyom a játékot majd veszek saját kandallót és majd szépen minden héten/hónapban saját táblákat égetek pergamenbőrözés helyett. Sajnos ez a hajó elment. Inkább lovagolok. :-) 10+k minden évben és nem idegeskedem már ilyeneken. :-)

Én úgy látom a nem vésett tanítások is megváltoztak. Alig létezik mert ugye majd a gyakorlat megtanít! :-) Ami van szedett-vedett nem naprakész de sok esetben semmi. Aranyért vannak mindenféle szofisták! Változik ez a szakma is!

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

Itt azért lényeges különbség, hogy az agyagtáblához képest a papirusz, a papirusz-hoz képest a könyv növekvő adatsűrűséget (tárolás) és olvasási sebességet jelentett. A könyvhöz képest a youtube-os meg tiktokos ideklikkelj-howto-k viszont visszalépés. Kapsz egy nagy adatstreamet, amiben valahol (talán) benne van, ami érdekel, de az elején köszön, győzköd, hogy iratkozz fel, elmondja az élettörténetét, nézheted a pattanásos pofáját, aztán a közepén megszakítja a magyarázatot, hogy kinyalja a szponzor hátsóját, majd talán folytatja.

Eleve fals dichotómia mert el kellene dönteni hogy akkor most a pdf áll szemben a videókkal, vagy a pdf a könyvekkel vagy a könyv a videókkal, de én csak humorkodtam míg a hozott példákból mindenkinél látszik a bias. Én ismerek normális youtube howto-kat és kb. fűtésre való könyveket is, ezek a gyorsan (max 5-10 év) múló szeszélyek nem fednek le egy egész médiaformátumot ami alapvetően igen is képes megugrani a nagyobb adatsűrűséget. Sőt, ez az AI chatbot divat valójában szerintem egy még sűrűbb és kereshetőbb adattárolási forma. Valahol feljebb láttam a témában, hogy szemléletre könyv, lexikális tudásra pdf/videó/akármi való. Szerintem is leginkább ez a helyzet.

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

A pdf-et nem állítanám szembe a könyvel, inkább az olvasást a videoval/howto-val. Az utóbbinak is lehet szerepe, megadhatja a kezdőlökést, nulláról könnyebb lehet elindulni szóbeli instrukciók alapján. De nem hiszem, hogy a frontális oktatást érdemes lemásolni, azt az iskolában sem azért csinálják, mert jobb (a tutoring jobb eredményt ér el), hanem mert olcsó.

Szerkesztve: 2024. 02. 15., cs – 19:07

a moly.hu-n is "érdemes" nézelődni, ha nyomtatott formában érdekel valamilyen könyv...

szerkesztés: ez ricsipnek szól, a Bronstejnhez kapcsolódva...

Én úgy vagyok ezzel hogybármi IT technológia dokumentációját csak eleketronikus formában fogyasztom mert védem a fákat és bármilyen könyvet adnak ki mire a polockra ér a papír többet ér mint a tudás ami benne van.

Ez alól kivételek azok az IT könyvek amelyek nem elévülő tudást tartalmaznak. Pl Uncle Bob - Clean Architecture, Clean Code , Eric Evans - Domain-driven Design. Ezek megvannak papír formátumban.

// Hocus Pocus, grab the focus
winSetFocus(...)

http://c2.com/cgi/wiki?FunnyThingsSeenInSourceCodeAndDocumentation

Eltekintve pl a Libri alsó polcától ahol árválkodik pár Zs kategoriás IT könyv, semmi sehol.

Ezt már a múltkor kitárgyaltuk. Kellett a hely ...

trey @ gépház

Szerkesztve: 2024. 02. 16., p – 23:52

Ha már a témánál vagyunk, a SZAK kiadó még létezik? Az oldalukon 2016-os a legutolsó frissítés.

A SZAK Kiadó 1996 és 2022 között adott ki ad ki olyan informatikai szakkönyveket, amelyek elsősorban rendszergazdáknak és fejlesztőknek szólnak. Számos informatikai témáról először a SZAK Kiadó jelentetett meg könyvet Magyarországon. Angol nyelvű alapművek fordításai mellett eredeti magyar műveket is kiad, amelyek jelentős részét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Informatikai Tanszékének szakértői írják. A kiadó 2022 júniusában bezárt.

https://www.facebook.com/szakkiado/about_details

Typotex Kiadó?

10-féle lény van:
-- aki ismeri a bináris számrendszert,
-- és amelyik nem.