- saxus blogja
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hozzászólások
Szép égés lesz Musknak, ha a SpaceX miatt nem tudunk majd holdraszállni. Aki nem tudná: a SpaceX szállítja a holdkompot (Starship HLS - Human Landing System).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
nem tudunk
Csak nem űrhajós -is- vagy?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A NASA és partnerei a holdraszállást - mint ahogy először is tette - az egész emberiség nevében csinálják. A NASA-n kívül benne van a JAXA és kanadai CSA is, az ESA-tól külön az olasz ASI és a német DLR, és az izraeli ISA is.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha az Artemis-egyezmények (Artemis Accords) összes országát számolod az már 30 fölött van, persze nem mind vesz részt aktívan a programban. Érdekes módon a 22 ESA tag közül csak 10-en, köztük Magyarország sem írta még alá.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Faxt. Ez már a kereskedelmi verzio. Azert mennek, hogy nezzek mikent lehet banyaszgatni.
Az mar milyen mellekesen, hogy a lesajnalt orosz tudosok/mernokok megepitettek a hasonlot evtizeddel hamarabb es hat miota durci van azota nem sikerult. Hianyzik az a kelet es nyugat europai zsido/naci szellemi toke injekcio....
Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
mit építettek meg az oroszok?
Ahhoz, hogy bányászni lehessen kifizetődő módon, ahhoz komoly geológiai kutatás kellene, hogy hol mi és milyen mélységben érhető el. egyelőre jussunk el oda, hogy hosszú távon tud ott ember élni, anélkül nincs bányászat sem. nagyon messzi álom az még, hogy ott bánya legyen, kifizetődő módon.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szeretnek en is igy egni mint ez a Musk teszi
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Apukaja erdeme. Ha faterodnak csak egy soderbanyaja lett volna ma te is "sikeres" uzletember lehetnel...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A mai Starship fellövés sem sikerült túl jól, a másfél órásra tervezett küldetésből 8 perc lett, elvesztették a második fokozatot, és az első fokozat is felrobbant a fokozatok szétválása után.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem vagyok benne biztos, hogy ők kudarcnak értékelik. Úgy tűnik, hogy minden problémát orvosoltak, ami az első tesztrepülésen előjött, szóval nagyon úgy néz ki, hogy haladnak. Most ismét sok új adatot, tapasztalatot gyűjtöttek, előbb-utóbb eljutnak odáig, hogy teljesen sikeres legyen a kilövés. Nem sok mindennel lehet összehasonlítani, de pl. az N1 a 4 tesztrelpülésen soha nem jutott el a 2. fokozatig, a Saturn V pedig jelentősen nagyobb projekt volt (az amerikai éves GDP fél százalékát fordították rá!) és teljesen máshogy álltak hozzá, mindent megtettek azért hogy minden teszt tökéletes legyen. Ezzel szemben a SpaceX-nél más elvet követnek, ők a gyors iterációban hisznek, és az éles tesztekben, ami sokszor látványos robbanásokban végződik, de összességében úgy tűnik, hogy olcsóbb megoldás.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
előbb-utóbb eljutnak odáig, hogy teljesen sikeres legyen a kilövés.
Ha ilyen ütemben haladnak, akkor ebből nem lesz 2040 előtt holdra szállás, mert nem készülnek el vele. Az Artemis program szempontjából eléggé nagy kudarc, ahogy haladnak. Az SLS első fellövése teljes siker volt, az Orion űrhajó első két útja teljes siker volt, az EMS első útja teljes siker volt.
összességében úgy tűnik, hogy olcsóbb megoldás.
Időben sokkal tovább tart, úgy nyilván olcsóbb. Nagyon ciki lesz, ha a Starship miatt kell eltolni az Artemis projektet. A Saturnra is azért költöttek sokat, és azért volt all-out test egyből, mert nagy volt az időnyomás, és meg is csinálták.
Az idei két tesztre amúgy 2 milliárd dollárt költött Musk: https://www.cnbc.com/2023/04/29/elon-musk-spacexs-starship-costing-abou…
Egymilliárd dollár egy-egy félsikerre eléggé nagy pénzszórásnak tűnik, nem sokkal olcsóbb, mint az SLS.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen, egyelőre nem biztos, hogy a Starship fejlesztése olcsóbb lesz a végén, mint az SLS, gyanúsan mindkettő olyan 10milliárd körül lesz. De még ha ugyanannyiba is kerül, a Starship akkor is erősebb (még úgy is ha csak 100t környékén is lesz a LEO payload, és ha korrektek akarnánk lenni, akkor expendable konfigurációban illene összehasonlítani ami 200t+ lesz) és újrafelhasználható lesz, az SLS pedig nem, ami miatt egy kilövés költsége nagyságrendekkel lesz olcsóbb. Nem véletlen, hogy az Artemis-t nem kizárólag az SLS-re alapozzák, egyszerűen olcsóbb, ha más lunch platformokat is bevonnak a programba. Elvileg ha a Starship nem készül el, akkor a Blue Origin átveheti a helyét Plan B-ként, de szerintem egyelőre korai temetni a Starshipet.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
és újrafelhasználható lesz
Nagy szavak ezek. Először jussanak el oda, hogy megbízhatóan nem robban fel. Utána beszélhetünk újrafelhasználhatóságról.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Amit eddig tudunk:
- 1 mrd csak a catch tower
- 5 mrd-ért vettek 2018 környékén építéshez szükséges gépeket, anyagokat, stb.
- csak idén 2 mrd-t terveztek rákölteni.
Viszont nem tudjuk mennyit költöttek a Raptorokra az elmúlt 11 évben, Floridára, a többi évekre is maximum az idei alapján lehet becsülni, stb. stb. stb. Szóval jóval több lesz ez, mint 10 mrd. (SLS is duplája lett végén. + még a fejlesztések)
Elvileg ha a Starship nem készül el, akkor a Blue Origin átveheti a helyét Plan B-ként, de szerintem egyelőre korai temetni a Starshipet.
Igazából így is úgy is fogja, HLS contract az az Artemis 3 és az Artemis 4 küldetésről szól. Artemis 5-től az SLD-vel fognak repülni. HLS az egyszer használatos jármű lesz.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mindig nehéz elválasztani egy ekkora projektnél, hogy mi az a költség, ami odatartozik, és mi az ami nem, de hát ez már csak ilyen. Pl az SLS esetében fogták az Space Shuttleben használt RS-25 hajtóművet, és építettek köréjük egy rakétát (és természetesen más komponenseket is átvettek, pl nem véletlenül hasonlít annyira az SLS Core Stage a Space Shuttle külső üzemanyagtartályához). De akkor most az első 16 RS-25 hajtómű ingyen volt, vagy annak az értékét is beleszámítjuk a projekt költségébe (ami persze akkor a másik program költségét csökkenti)? Márpedig a 16 rakétahajtómű költsége egyáltalán nem elhanyagolható, és ez csak egyetlen szabadszemmel is jól látható költségelem, de mennyi hasonló lehet még, ami csak a könyvelők kreativitásán és az épp aktuális politikai célokon múlik, hogy hova kerül egy költség.
A Starship esetében a "szakértők" 5-10 milliárdra becsülik a fejlesztési költségeket, dehát tényleg senki nem tudja igazán, hogy a SpaceX mire mennyit költ, de még ha mondanának is egy számot, náluk is bőven fennáll a kreatív könyvelés lehetősége.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
és természetesen más komponenseket is átvettek, pl nem véletlenül hasonlít annyira az SLS Core Stage a Space Shuttle külső üzemanyagtartályához
Kulcsszó: hasonlít. Mármint látszólag. Mindkettő narancssárga és SOFI-val van borítva és logisztikai okok miatt maradt a 8.4m átmérő. Ennyiben kimerült a hasonlóság. Sem szerkezetében (eleve teljesen mások az erőhatások), sem anyagában nem azonos (SLWT az lítium-alu ötvözet, SLS tank az Al 2219). De még csak a tooling sem ugyanaz (ET-knél horizontálisan építették, SLS-hez teljesen új tooling készült, ami függőleges.).
Az első 16 RS-25 meg nem volt ingyen, ki lett dobva a 40 éves (és az SLS számítógépével inkompatibilis) Engine Controller Unit és a Constellation keretén bellül fejlesztett J-2X ECU-ját kapta meg, némi egyéb fejlesztések mellett. Ez egy csomó munka, tervezés és tesztelés volt. Plusz teljesen nulláról fel kellett építeni az új gyártósort (ez már a mostani szerződések keretén belül elindult), ráadásul gyártástechnológiát is váltottak (az örök életig tartó electroplating helyett HIP lesz, az a technológia még nem létezett akkor, amikor a régi hajtóműveket gyártották.).
Aztán ott vannak az SRB-k, amelyeknél az, hogy 4-ről 5 szegmensre növellték a hosszát, szintén áttervezéseket igényelt, pl. teljesen új nozzle-t kellett tervezni hozzá. Ennek a munkának egy része ugyan már megtörtént az Ares I keretén belül, de még itt is történtek változtatások, pl. az azbeszt szigetelőréteg helyett kerestek másikat. Lényegében amit átvettek az néhány üres acélhenger meg a technológia - amire szintén ott a Block 2-es BOLE, ami már egy könnyebb komponzit testtel és új üzemanyag-keverékkel fog repülni.
Ok, ha nagyon kukacoskodni akarnék, akkor még meg lehetne említeni az ICPS-t, ami egy módosított DCSS 3 küldetésre átmeneti megoldásképp, ameddig az EUS el nem készül. Viszont már az EUS-hoz is módosítani kell jelentősen az RL-10-eken...
Ezen kívül teljesen új a GSE, teljesen új a számítógépek, Orion, stb. stb. stb. Kicsit utána kellene nézni, nem csak ránézni, hogy ez is egy nagy narancssárga valami.
A Starship esetében a "szakértők" 5-10 milliárdra becsülik a fejlesztési költségeket, dehát tényleg senki nem tudja igazán, hogy a SpaceX mire mennyit költ
Na, kezded sejteni a problémát: "Starship szakértők" úgy hangoztatják, hogy olcsóbb, hogy fingjuk nincs, hogy valójában mennyi. Azt már tudjuk, hogy legalább 8+ milliárdot elköltöttek rá, amiből 3 tétel az ismert: 2023-mas büdzsé tervezet, 2018-ban vásárolt építőipari anyagok, gépek és a catch tower költsége. Emellett viszont egy csomó minden nem ismert pluszban.
Egyébként amit már megfigyeltem, hogy a SpaceX esetén inkább a kreatív büdzséközlés esete áll fenn, sosem mondják ki a teljes program költségét (valahol érthető, hogy nem akarják a versenytársaik orrára kötni), szemben a NASA-val, ahol meg két szervezet is figyeli a költségeket. Ráadásul ott ők teljes költséget számolnak - ezért van az, hogy az SLS program teljes költségébe beleszámolják pl. a már említett ECU-t meg az 5 szegmenses booster fejlesztéseket.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az, hogy ők minek hívják, meg az, hogy mi sikerült az két külön dolog.
Most ismét sok új adatot, tapasztalatot gyűjtöttek
Jaj, ezek a mágikus "adatok". Áruld már el kérlek, hogy mi értelme volt az IFT-1-es "adatgyűjtésnek", hogy ha közben a fél Boostert áttervezték (többek között a hidraulikus rendszerek nagy részét - ami a problémák zömét okozta - lecserélték elektromosra, hajtóművek szintén már nem ugyanazok, stb.) És még azt sem mondhatod, hogy időközben, mert a Booster 9 már márciusban kapta a hajtóműveit, bőven az IFT-1 előtt. Nem vagyok meggyőződve, hogy megérte a 4/20-as poénkodás, hogy szétkapják miatta az OLM-et.
de összességében úgy tűnik, hogy olcsóbb megoldás.
Amennyi infó kiszivárog, az alapján közel sem. Sajnos a SpaceX pénzügyei nem publikusak szemben a NASA-éval.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem tudom, hogy mik voltak a konkrét céljai a SpaceX-nek a teszttel, de feltehetőleg a hot staging folyamatot akarták tesztelni leginkább és a reentry-t. A reentry-ig persze nem jutottak el, de sok más mérföldkövet elértek, és látszik, hogy a staging kapcsán még vannak problémák: nagy valószínűsággel a boosterrel valami váratlan történt ott, ugyanis utána nem sikerült az összes hajtóművet újraindítani, az egyik oldalon ez után fokozatosan álltak le azok is, amik újraindultak, végül az egész felrobbant.
Az első teszttel kapcsolatban nyilván úgy voltak, hogy annak ellenére, hogy bizonyos alrendszereket teljesen lecserélnek még így is sok olyan terület van, amiről értékes feedback-et tudnak szerezni egy teszttel. Például pont kiderült, hogy teljesen hibás az elképzelésük a Stage 0-val kapcsolatosan, és erre a tesztre sikerült is megoldani ezt a problémát.
Összességében annyira nem ismerem közelről, hogy mit miért csinálnak, de a SpaceX-nek pont az volt az újítása, hogy a software fejlesztésben bevállt módszereket próbálják átültetni rakétafejtesztésre (pedig pont azzal példálóztak régen nekünk, hogy azért űrhajót nem biztos, hogy scrumban érdemes fejleszteni :D, de igazából itt nem a scrumról beszélek.). A szoftver fejlesztéshez viszont értek, szóval jól tudom, hogy nagyon nehéz az éles helyzeteket reprodukálni teszt környezetben, sokszor tényleg az a legjobb és legolcsóbb, ha éles loaddal tesztelünk, minden más csak egy közelítés. Tehát én teljesen megértem, hogy úgy voltak vele, hogy itt egy felépített rakéta, igaz, hogy az újabb verziókban már néhány problémás dolgot javítunk, de ha már itt van, akkor igazán kilőhetjük, mert legalább abból megtudjuk, hogy nagyjából hogy állunk.
A pénzügyekkel kapcsolatban pedig van egy nagy előnye a SpaceX-nek: mivel a saját pénzüket költik, így a tulajdonosokon kívül senkinek nem is kell elszámolniuk vele, viszont ugyanebből az okból biztos lehetsz, hogy nem dobnak ki az ablakon ok nélkül 1-2 milliárd dollárt tesztelésre ha nem gondolják úgy, hogy az a leghatékonyabb módja a fejlesztésnek.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
>biztos lehetsz, hogy nem dobnak ki az ablakon ok nélkül 1-2 milliárd dollárt tesztelésre
>úgy voltak vele, hogy itt egy felépített rakéta, igaz, hogy az újabb verziókban már néhány problémás dolgot javítunk, de ha már itt van, akkor igazán kilőhetjük
>a hot staging folyamatot akarták tesztelni leginkább és a reentry-t. A reentry-ig persze nem jutottak el
very convincing
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
mivel a saját pénzüket költik, így a tulajdonosokon kívül senkinek nem is kell elszámolniuk vele
Ez hülyeség. Rengeteg állami támogatást kapnak. A NASA-tól 2.9 milliárd dollárt kapott a Starship HLS.
https://www.teslarati.com/spacex-starship-moon-lander-first-nasa-fundin…
A Crew Dragon fejlesztéséért 3.1 milliárdot kaptak a NASA-tól a Commercial Crew Development program részeként: https://www.cnbc.com/2020/05/01/nasas-bridenstine-investment-in-spacex-…
A Falcon rakéták fejlesztését is a Commercial Orbital Transportation Services programból finanszírozták, az Orbital Sciences Antares/Cygnus és a SpaceX Falcon/Dragon projektjei lettek nyerők, sok más pályázó mellett. A programban kifejlesztett eszközökre egyből adtak is keresletetk: szerződtek a Commercial Resupply Services program keretein belül, ezért mehet az űrállomásra a Dragon és a Cygnus.
Arról van szó, hogy az adófizetők egy irányelven keresztül magáncégek űripari fejlesztéseit finanszírozzák, majd a fejlesztések eredményeit megvásárolják, míg a cég a kifejlesztett termékeket eladhatja másoknak is. Úgy gondolják, hogy ez a finanszírozási mód kedvezőbb, mintha beszállítókat keresnének.
SpaceX-nek pont az volt az újítása, hogy a software fejlesztésben bevállt módszereket próbálják átültetni rakétafejtesztésre
Mármint ezt hitették el veled :) Az egész SpaceX azért sikeres, mert az USA kormányának hosszútávú terve a kereskedelmi űripar kiépítése több támogatási programon keresztül, amire jókor, jó időben lecsapott a SpaceX, összevásárolták a mérnököket, és dolgoznak, ahogy egy ilyen projekten dolgozni kell. Pont az a hátrány, hogy megpróbálnak szoftverprojekt módjára dolgozni, a Starship jelenleg ebbe bukik bele az SLS-hez képest.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem tudom, hogy mik voltak a konkrét céljai a SpaceX-nek a teszttel, de feltehetőleg a hot staging folyamatot akarták tesztelni leginkább és a reentry-t
FAA-nak leadott repülési terv alapján elég jól lehet sejteni, hogy mi volt a céljuk. Az, hogy "jaj, örülünk, hogy idáig eljutottunk" nettó BS meg expectation menedzsment. Akármelyik más cég vagy hivatal rakétája csinálta volna ugyanezt, mindenki automatikusan kudarcnak nevezné.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen, és? Ettől nem kell kevesebb refueling mission a HLS-hez.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Gondoltam érdekes kiegészítés a szöveges hírhez a látvány :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni