Fizetés bankkártyával avagy nálunk miért olyan baszott lassúak a banki szolgáltatások

Fórumok

Ajándékot vettem és kártyával fizettem. Ez még nem olyan különös, nap mint nap mással előfordul. A fizetés viszont baromi döcögős volt legyalább 1 percet vett igénybe a tranzakció. Közben az eladóval beszélgetve - szidtam a rendszert hogy nagyon lassú - kibökte, hogy tényleg a magyar bankok felé baromi lassú a rendszer, ellenben a külföldieknek pik-pak működik az egész ( ha jól emléxem ő németeket és hollandokat emlegetett akiknél villámgyors az egész művelet). Véleményem szerint nem szabadna tovább tartania mint a kp-zel való fizetés.

Mivel a hozzászólásokban láttam, hogy van itt egy két banki háttérrel is rendelkező emberke, szeretném őket megkérdezni, hogy mi lehet annak az oka, hogy ennyire lassú a magyar rendszer?

Továbbá, hogy ne nyissak még egy topikot bankos témának, érdelne, vajon mi lehet az oka hogy jelenleg hétköznap 8-16 órán kívül nem lehet átutalni, ill az átutalás csak a következő munkanapon érkezik meg a célszámlára. Elfáradnak az elektronok vagy mi van?

Az is érdekelne hogy a mai csúcstechnika korában mi a nyüves fenéért nem valós időben zajlanak az átutalások? Van erre valami észszerű magyarázat? Ez hogyhogy még nem merült fel igényként senki részéről?

Kérem aki tud valami érdemi információt ossza megvelünk.

Habár a flame topikban indítottam ezt a témát elsősorban valós magyarázatok érdekelnek, így a különféle összeesküvés-elméleteket hanyagoljuk.

Hozzászólások

Úgy tudom, az átutalásokat ellenőrzik is. De engem is érdekelne, mi a lassúság oka.

Ele'g sok helyen a POS-ok sima modemes kapcsolattal rendelkeznek csak. Inicializa'l -- beta'rcsa'z -- kicsong -- nemcsongi -- osszecsorog -- baromilassu --...-- lebont. Mindez a maga egyeb hatulotoivel (foglalt a vonal, bont a vonal, ...). Kulfoldon pont ez a kommunikacios ha'tte'r ami joval stabilabb.

A.

Ha jól értettem, akkor a külföldieknek _nálunk_ is gyorsan megy a visszaigazolás, csak a magyar bankok felől lassú. Márpedig ezesetben a POS ugyanaz!
Nem értek a POS-okhoz, de tényleg nincs jobb megoldás mint a telefonon csatlakozás? (pláne olyan helyen, ahol több POS-t is használnak) Tán még GPRS-en is gyorsabb lenne, de legalábbis nem kellene várni a kapcsolat felépítésére...

Ave, Saabi.

Kerdes, hogy a kulfoldiek hogyan fizetnek: kredittel vagy debit-tel. Ha kredittel (ami kulfoldon joval elfogadottabb, elterjedtebb, azt hasznaljak gyk. mindenhol), ahhoz nem szukseges visszaigazolas. Elkuldod a kartyasza'mot, az osszeget, meg autentikalod magadat (alairassal), es annyi, visszajelze's a fogado' oldalrol nincs is (ha elektronikusan fizetsz, akkor is csak a kartyace'gtol van igazola's, nem is a banktol). Tehat lehet hogy emogott egy ilyen kivalasztasi effektus van:
- a kulfoldiek kredittel fizetnek, mert nekik az van (es ugye nem biznak meg senkiben, tehat jobb, ha adott idonkent o"kmaguk konfirmaljak a fizete'st, pl. ha hazae'rkeztek e's ott verik az asztalt, ha valami gaz van); es ez gyors
- a magyarok debittel fizetnek, mert nekik az van (a banknak segget lehet csokolni, ha ad hitelkartyat, 0%-ra, ami kulfoldon teljesen normalis, gyk nem is kell hozza semmi fedezet, de ebbe ne menjunk bele mert ez tenyleg flame;]), es a debit-tranzakcio lassu, ott a bankkal is kell kommunikalni, nemcsak a ka'rtyace'ggel.

A.

Nekem itthon ugyanolyan gyors a hitelkártya és a debitkártya. És a hitelkártyát is ugyanúgy ellenőrzik.

És amikor Párizsban éltem, akkor sem éreztem sebességkülönbséget a kétféle kártyám között. És ott sem tűnt egyik sem sokkal gyorsabbnak, mint itthon. És ott is ellenőrizték, amikor fényképezőgépet vettem, kiderült, hogy a napi limit pl. kevesebb. És ez persze ott menet közben. Máskor meg volt, hogy kimerült a hitelkeret, és az is kiderült. Szóval ez nem lehet az oka.

Vannak helyek, ahol a POS nem tárcsáz be, ott gyorsabb persze. De ez persze kártyafüggetlen.

Ja, és nekem csak magyar kártyáim voltak, kint is.

G

Olasz és francia benzinkutak, magyar debit. A POS-ból akkor kezdett kijönni a cetli, amikor a kasszás keze odaért az aljához. Azzal a lendülettel amivel lehúzta a kártyát.

Sosem tartott tovább 1.5-2 másodpercnél, gondolkodtam is hogy csalnak, és az aláírós cetlit kinyomják vakon, aztán amíg én a tollal bíbelődöm, a következő cetlinél fogja csak tudni a POS hogy nyert-e, vagy sem.

Magyar és finn electron kártyák. Fizettem mindegyikkel Magyarországon illetve mindenféle országokban. Nem tapasztaltam különbséget.

Csak a magyar benzinkútnál nem akarták elfogadni a finn kártyát, mondván, hogy aztán lelépek, ő meg biztos meg se kapja a pénzt.

A magyar kártyával simán fizettem a finn hotelben.

Csaba

A POS egy adott bankhoz (elfogadó bank) "tárcsáz be" -- alapsávi modem, ISDN, esetleg X.25 PAD segítségével, majd onnan kér engedélykódot. Azt tippelem, hogyha hazai bank a kibocsátó (vagy saját kártya -- OTP, ill. K&H rendlekezik nagyon sok POS-sal, illetve az Erste is nyomul a piacon), akkor a fedezetet is ellenőrzi a rendszer, ha nem saját és/vagy külföldi kibocsátású kártya (nincs közvetlen kapcsolat) akkor csak a kártyatársaságig jut el a kérdés/kérés, és csak az derül közben ki hogy a kártya valid/invalid.

GPRS: A Lapker-nél a mobilos egyenlegfeltöltés vásárlása tudtommal GPRS-en megy, nem tudom, milyenek a tapasztalatok vele (Cardnet-esek tudják).

Az átutalásokat osszuk ketté: bankon belüli, illetve bankközi utalás. A bankon belüli esetben azonnal csekkolható a dolog, tehát elvileg nincs akadálya a 7*24 órás azonnali utalásnak -- nekem pl. szilveszter este sikerült minden gond nélkül számláról-számlára utalni.

A bankközi utalást is két részre lehet osztani: GIRO-s, illetve VIBER-es. A GIRO-s utalás időzítéseivel kapcsolatban lásd www.giro.hu -- gyakorlatilag banközi elszámolással, napi rendszerességgel mennek át az utalások. A VIBER nem hinném, hogy az itt fórumozókat magánemberként érintené, ezen elsősorban nagyösszegű, azonnali (ValósIdejű Bankközi ElszámolóRendszer) pénzmozgásokat lehet eszközölni -- a GIRO-s utaláshoz képest jelentősen magasabb költség mellett.

A hazai kartyaknal szerintem ellenorizk az osszeset. Nekem CIB -nel van kartyam, ami ugye nem arrol hires, hogy tengernyi terminalt vagy akar automatat uzemeltetne. Barhol fizetek, vagy veszek fel penzt, legtobbszor hamarabb megkapom az ertesitest a banktol mint ahogyan a POS-ra vagy ATM -re vissza jon az engedelyezes.

A VIBER ára bankfüggő, de a legjobb tudásom szerint 7.000-12.500 Ft-os sáv között mozog.
Persze akinek sürgős, az inkább kifizeti ezt is: pl. APEH felé... :-)

Kissé más téma: Vodafone néhány hónapja - minden külön értesítés nélkül - a kiküldött céges számlánál elhagyta a "szokásos" perforált csekket (korábban a megadott fizetési mód: csekk/átutalás volt), ellenben a papíros alján megtalálható egy "fénymásolatszerű", átutalási MINTA, ahol viszont szerepel a VIBER megnevezés. Van egy járatlan előfizető, s így utalja a havi tel.számlát.
Példa: a számla szól 8500 Ft-ról, ehhez jön a VIBER ára (kb. ua.-i, vagy több!). Na, erre varrjatok gombot! Ügyes kis "távközlő" cég!

--
GEO-ENVIRON Környezetvédő Egyesület

Kicsit pongyola leszek, de gyorsan...

Az átutalások napi zárásának az az oka, hogy a Giro batch (kötegelt) módszerrel dolgozza fel az átutalásokat. Vagyis a bankok gyűjtik a nap folyamán egy délutáni időpontig (fiókban tipikusan 15:00-ig, netbankon akár későbbi időpontig is) a más bankba irányuló átutalási megbízásokat, majd azok egyben kötegelve átkerülnek a giro-ba, ahol az elszámolás történik. Ez valamikor este/éjszaka kezd futni és pár óra alatt kiszámolja, hogy melyik banknak melyiktől mennyi ment át aznap, majd ezeket az összegeket átvezeti az MNB-nél vezetett számlákon (minden banknak vannak ún. loro számlái az MNB-nél és a pénzek deltája ezen mozog majd - ha az egyik banktól átutaltak a másikba másfélmilliárdot, onnan meg vissza 1499 milliót, akkor csak 1 millió ft fog mozogni rajtuk) valamint egy összesítést ad át minden banknak, hogy mely számlaszámokon mi történt. Ezeket azután a bank rendszerei még hajnalban átvezetik, hogy a reggeli nyitásra mindenkinek ott legyen a számláján az az átutalt pénz, amit előző nap a giro zárásáig bevittek a rendszerbe.

Van egy másik rendszer, a VIBER nevű , ami realtime visz át két bank között pénzt, de az éppen ezért jóval drágább is. Legalábbis annak, aki használja:). VIBER amúgy ha jól tudom SWIFT-et használ átviteli közegként, de ezt majd a tapasztaltabbal leírják, ha van rá igény.

Azért az aggasztó, hogy ha le akarod tölteni a rootca-ikat, amik kint vannak a honlapon(mermértne), akkor megteheted titkosítatlan(igazából nincs confidentiality biztosítva) csatornán is. De ami ennél is jobb: https://giro.hu (a www.porges.hu az SSL tanusítvány birtokosa, valamint a tanusítvány 2004-ben lejárt). Szóval ennyit a biztonságról. Remélem ennyire figyelnek a valódi adatokat hordozó kommunikációs csatornára is. Nekem ez a mai nap szánalmas rovata.
--
God bless IQ

A nyilvanos es a banki szolgaltatas teljesen elkulonul,
(elkepzelheto ;) mas biztonsagi szinten is mukodik.
Nem az internet a fo tevekenysegi teruletuk,
bar tenyleg szomoru, hogy ilyen "elhanyagolt".

A rootca tanusitvany letoltese titkositatlanul teljesen jogos
mivel a tyuk-tojas problemaba utkozol.
Ha nincs meg a rootca onalairt cacertje, akkor miert fogadnad
el hitelesnek az ssl kapcsolatot? Onalairt (root) cert eseteben
jogos a titkositatlan atvitel, a hitelessegrol meg gyozodj meg
az import elott, fingerprint etc modon.
Masik pelda, ez sem SSL:
http://www.netlock.hu/index.cgi?minositett&raw&ca=mshea
HA letoltheto https, ldaps -on IS, annak csak orulni lehet, de
nem kovetelmeny.

Ha a munkáltató által utalt fizetésre gondolsz itt, akkor rendkívűl egyszerű. Több százezer ügyfélnek egyszerre beesik X napon a fizetése az OTP-hez. Gondolj bele, ha csak 1 napot ül ezen a pénzen (és a több százezer ügyfél több százezer forintos keresete akár csak 1 napot is kamatozik neki), már akkor is micsoda irgalmatlan pénzt rak zsebre [havonta]... (szorozd be ;)

Azért mert megteheti. Igénytelen az ügyfélköre. OTP-nél van kb az összes nyugdíjas összes megtakarítása 2-3%-os éves kamatokra lekötve, hogy majd abból temessék el őket. Najó, kicsit túlzok, de nem nagyon.

De komolyra fordítva a szót, a nagyobb cégek általában valamilyen közvetlen csatornát építenek ki a bank és a pénzügyi osztályuk között (vannak ilyen Üzleti Terminál, meg hasonló nevű vállalati termékek erre a bankoknál), de olyan is van, hogy a vállalatirányítási rendszer pénzügyi vagy hr modulja adja fel az átutalásokat félautomatikusan a bank felé. Ez meg mivel külön csatorna, külön batch feldolgozással rendelkezik, és pl elképzelhető, hogy máshogy van ütemezve a lefutása.

A bankszektor IT-lag jó is, meg rossz is. Van pénzük, tehát vásárolnak szoftvert is, hardvert is, szolgáltatást is - ez jó:). Tiszta technológiai képpel viszont ritkán rendelkeznek az IT döntéshozók. Ez már nem annyira kellemes helyzeteket teremt...

A bankok jogi szabályozása egyvalamiről szól: a banknak minden pillanatban fizetésképesnek kell lennie (Basel, Basel II is gyakorlatilag ezzel foglalkozik, milyen és mekkora céltartalékot kell képezni). Ennek a szempontnak van alárendelve a napi elszámolási rendszer is.

Van egy kevesek által látható, de nagyon fontos szervezet a bankon belül, amit úgy hívnak, hogy Treasury. Az ő dolguk az, hogy a bank minden napot úgy kezdjen, hogy a szükséges pénzek a szükséges helyeken vannak. Ha pl egy MOL-nak be kell fizetnie az államkasszának a jövedéki adó milliárdjait a hónap elején, akkor az legyen ott a bank valamelyik számláján és át tudjon menni az MNB-s jövedéki adó számlára. A Treasury másik dolga viszont pont az, hogy feleslegesen ne álljon "befektetetetlen" pénz a bank számláin, hanem akár néhány napra, de legyen kihelyezve valakihez valamilyen devizában, aki kamatot fizet utána (ez általában egy másik bank, akinek azokon a napokon több pénzre van szüksége a tranzakciói fedezetéül - esetleg maga a jegybank).

A treasury három részre osztható: a front office-ban üldögélnek a jófej csávók Routers meg hasonló terminálok előtt és gyakorlatilag ircelnek a többi bank hasonló csávóival. Legalábbis nagyon hasonló a dolog egy irc beszélgetéshez csak éppen milliárdokkal dobálóznak bankközi számlákon, meg devizákat vesznek/adnak el a pénzpiacon, a falon megy a cnn, mindenki nézi a történéseket, stb. A front office mögött van a back office, ahol pedig az előkészítő munka zajlik, statisztikákat készítenek és próbálják meghatározni, hogy a banknak mennyi pénzre lesz szüksége a következő néhány napban, és a kimutatások alapján mennyi lesz a számláin valójában: a front office dolga e két szám különbségének minimalizálása (de nem mehet viszont át negatívba, mert az nagy szégyen - az azt jelenti, hogy a bank MNB-nél vezetett számlája átmegy negatívba, amire szép nagy büntetőkamat is jár a közutálaton túl).

Aki ért a témához attól elnézést a pongyolaságért, a kockáknak remélem hasznos olvasmány volt..

És azt nem tudja-e valaki hogy az OTP miért vált törvényes lopó zsivánnyá amikor a fizetésemet oda utalja a cégem és amikor felveszem máris 1200 Ft-al kevesebb amikor kiveszem az automatából. Vajon ennyire nagy terhet jelent számára az a rengeteg pénzem?

Nyilvan ok is ugy gondoljak, mint en, ha megtakaritasom van, azt nem folyoszamlan tartom, hanem OTP reszvenyt veszek belole :) Ha lenne megtakaritasom, tenyleg csak annyira lenne jo az OTP, hogy a reszvenyeibe fektessek.

Valahol volt egy ilyen szep weblap, ami arrol szolt, hogy a magyar bankok (ellentetben a nyugati bankokkal) nem a kamat meg hasonlo cuccok miatt nyeresegesek, hanem a szamlazarasi dij meg egyeb koltsegek miatt. Aranyos, ha igaz.

magyar bankok (ellentetben a nyugati bankokkal) nem a kamat meg hasonlo cuccok miatt nyeresegesek

ez biztos. nemreg jelent meg valamelyik hirportalon egy osszehasonlitas kb. 5-10 bankra, hogy egy adott fajta szamlavezetesnel egyes bankok milyen dijakat szamolnak fel:
- szamlavezetesi dij
- penzfelvet dija
- penzfelvet dija mas bankoknal/ATM-eknel
- atutalasi dijak
- kamatado
es meg gondolom sorolhatnam... es akkor a mezei juzer keszitsen Monte-Carlo szimulaciokat, es dontse el, hogy hova es hogyan erdemes. (Vad)nyugaton legalabb szamlavezetesi dijjal meg ilyen egyeb kamudijjakkal nem szopatja'k az embereket, de egyebek (ATM, atutalas) ott is van. Najo, svajcban van szamlavezetesi dij.

A.

Nem biztos... A Kamatmarzs rettentő nagy nálunk, ergo abból van a jelentősebb bevételük, szerintem... Nálunk még van betéti kamat, van, ahol gyakorlatilag nincs -- igaz, ott a számlavezetésnek nincsenek költségei, mert a bank eleget keres a tőke ésszel történő kihelyezésén, röviden a hitelezésen.

na igen, a magyar bankok baromira megfejik a kuncsaftokat, mintha ők tennének szívességet hogy náluk vezethetjük a folyószámláinkat! pont erre rímel egy nem túl régi hír is

Lenin svájci bankszámlája

ugyanez a téma hup-on

azt hiszem ha Lenin ugyan ezt egy magyar banknál követte volna el, szép kis összeggel volna eladósodva.

Nekem nem sok tapasztalatom van a gyorsasaggal. Viszont a Budapest banknal tudtommal van egy olyan csavar a rendszerben hogy a kartya autorizacios rendszeruk nem magyarorszagon van hanem egy Kingswood (brit v. usa nem tudom) nevu helyen. (eljen a multi szemlelet) Tudtommal ilyenkor meg kell jarnia a csomagnak mind a magyar mind a kulfoldi kozpontot.

És, ebben mi a pláne? A kártyatársasághoz köll eljutnia a kérésnek, nemde? Van olyan bank, akinek Szingapúr az egyik nagy IT-központja... A sötét üvegek (nnem, nem a bömös meg a merdzsó sötét üvegére gondolok...) korában ez nem jelent gondot... A globalizációnak éppen náluk van egy előnye is (majd' egy éve beszéltem ottani IT-vezetővel, nem tudom, hogy haladnak a dologgal): Az ATM-jeiket akkoriban kezdték felkészíteni arra, hogy bárhol a világon saját ATM-ben használva az általuk kibocsátott kártyát, az ATM a felhasználó nyelvén kommunikáljon...

Megjegyzem ez itt nálunk Skandináviában már működik.

Hihetetlenül nagyot hasaltam, mikor a bankom ATMjéből akartam Norvégiában pénzt fölvenni, s az ATM mindenáron finnül akart velem kommunikálni, mert a kártyámat ott bocsájtották ki. A probléma csak az volt, hogy (akkor még) nem tudtam finnül. (Nyelvválasztás meg egyáltalán nincs a terminálon.....)

Csaba

Dolgoztam korábban a Sulinet Expressz programban, s meglepődve hallottam egyszer, hogy a Tesco e-mail rendszerének (nyilván: e-mail szerver) a központja Prágában volt/van, s egy mo.-i levél pl. Szegedről Budapestre is Prágán keresztül haladt!
Akkoriban (2003. jún.-tól 2005. ápr.-ig) sok bajom volt emiatt (e-mail helyett telefonálgatni stb).

--
GEO-ENVIRON Környezetvédő Egyesület