Most nézek hőszivattyút a házba, és probléma, hogy igen rögös és hosszú út vezet egy bővítésig meg H-tarifáig.
Addig is, erre a télre tervezek egy előzetes hőszivattyú-beszerelést, a meglevő gázkazán mellé, hogy így a rezsicsökkentett fogyasztáson belül maradjunk.
Ötlet: egy hőszivattyú még 1-2kW -on is eleget tud termelni, hogy a tavaszi-őszi időszakot áthidaljuk vele. Illetve éjszaka termelhet full gőzön a puffertartályba.
Olyan ketyerét keresek, ami képes limitálni a hőszivattyú által felvehető áramot.
1. Hogy hívják ezt? A "current limit" keresésre kismegszakítókat kapok csak :)
2. Bírni fogja ezt a hőszivattyú? Amit hallottam, a legtöbb hőszivattyú nem szereti, ha kilövik alóla az áramot. Ebből kiindulva felteszem, a túl kevés áramot se szereti. Persze még jobb lenne, ha a hőszivattyú maga tudná limitálni a fogyasztását, de erről semmit se találtam a neten, még rá-zoom-olva egy-egy preferált modelre sem.
Hozzászólások
Meredek a kérdésfeltévés is már....ha gonosz lennék megkérdezném: "fizikaórára jártál?" - de nem vagyok.
Áramot korlátozni pl egy soros ellenállással lehet, de nem hinném hogy te tényleg ezt akarod, meg a hőszivattyú se. :-)
Egy ilyen összetett rendszernél a teljesítményszabályzást nem így lehet megoldani, hogy az áramfelvételét időszakosan lekorlátozod egy külső "bigyóval" - vagy tud limitált teljestménnyel menni out-of-the box, szoftveresen vagy nem.
Szeritnem ne vágj ebbe így bele...vannak energetikusok, épületgépészek ők megmondják neked hogy mi kell oda, 3-5 évig ezt tanulták az egyetemen.
Ha 2-4 het lenne a h-tarifa igenyles atfutasa, nem kerdeznek ilyet. De ahogy kinez, lesz az 6-9 honap is, terveztetessel, engedelyezessel, kivitelezessel. Mindezt egy olyan telen, ahol szeretett kormanyunk meg mindig egy teljesen kiszamithatatlan feltol szerzi be a gazt, egy teljesen kiszamithatatlan aron, es kozben teljesen kiszamithatlan intezkedeseket hoz "a nepert". :/
Avagy a szukseg nagy ur.
Félreértettél, nem az ötlettel van bajom, hogy ideiglenesen kisebb teljesítménnyel menjen - amit még elvisz a jelenlegi hálózat-, hanem a "megoldással" hogy a felvett áramát akarod korlátozni.
De egy meglévő gázkazánnal összelőni se triviális, se elektronikusan, se hidraulikusan egy ilyet, hogy tényleg jó is legyen. Ez egy külön szakma csak ennyit írtam, szeritnem Te, így, ne állj neki.
Nem en allok neki. Vannak szakik, akik beszerelik. De ha nem tetszik a helyi monoblokkok ara, akkor szerezzem be en, mondtak. Ok beszerelnek barmit, amiben van kompresszor. :D
Az biztos hogy ők berakják, de szívni meg te fogsz vele majd....a pár kivételtől eltekintve kutyaütő mind - "klímás" cégek, nem értenek hozzá.
Jo szakit keresek kulon persze. Akadt is egy par jelolt mar, de mivel valamelyest ertek hozza, ki tudom szurni a koklert.
A hivatalos adatok (https://mfgt.hu/NapiExcel/Napi_adatok.xls) szerint a tárolók közel maximumon vannak (szeptember végéig tárolnak be, utána már csak kifelé). Minimum épületgépésszel beszélj, mert lehet, hogy első lépésben nem hőszivattyúra van szükséged.
Ez a kor mar megvolt. Most a hoszivattyu jonne, csak egesz egyszeruen nem hiszem, hogy tenyleg ennyibe kerul egy monoblokk. Sacc/kb 1 millio korul lenne korrekt a fogyasztoi ara. Amit a kinai arak alatamasztanak, csak akkor vegkepp nem ertem, hogy lesz ebbol 2.5, mire ideer.
Ja, hát szerintem is mindennek a negyede lenne a reális ára, de akkor a kereskedők miből élnének? :) Rendelj Kinából, ha az szimpatikusabb.
https://hup.hu/comment/2969400#comment-2969400 :)
A nagyobb baj az, hogy szerelo/gepesz szerint (is) kell elobb h tarifa meg bovites. Villanyasz szerint meg itt ahhoz garantaltan terveztetni kell. Az meg jovo nyar elott sehol se lesz (a koltseget most hagyjuk).
Addig is kene valami erre a telre.
"Mindezt egy olyan telen, ahol szeretett kormanyunk meg mindig egy teljesen kiszamithatatlan feltol szerzi be a gazt ..."
Ha nem lesz gáz, akkor nem lesz áram sem, mivel atom/napelem mellett nagyrészt gázzal termelnek áramot.
"... egy teljesen kiszamithatatlan aron ..."
A hírek szerint teljesen kiszámítható, tőzsdei árhoz kötött. Ha drágul a tőzsdén a gáz, akkor többet, ha olcsóbb lesz a tőzsdei gáz akkor meg kevesebbet kell fizetni érte.
"... es kozben teljesen kiszamithatlan intezkedeseket hoz "a nepert". :/""
Azért mert épp még békén nagyták a H tarifát, az arra való átállás ezt a problémádat nem oldja meg. Az éves napelemes szaldó lenne részben jó, mert függetlenséget biztosít az áram árától. Mivel kWh alapon van elszámolva, akkor sem ugrik meg a (0-ra optimalizált) villanyszámla, ha közben pl. 5x nő az ára.
Az intézkedések viszont - mint látható volt - bele nyúlhatnak a szaldóba is és ugyan így a H traifával is lehet "viccelődni".
Ha függetlenedni akarsz, arra a fatüzelés lenne jó megoldás, mert 2-3-5 évre előre be tudsz vásárolni és évekig akkor is lesz fűtésed, ha valami gáz lesz a gázzal vagy árammal.
Szerintem egy villanyóra kell neked, amit kiolvasol és amikor elér a hőszivattyú fogyasztása adott limitet (napi, heti, havi stb.) akkor egyszerűen kikapcsolod.
Pillanatnyi áramfelvételt meg külső eszközzel (kismegszakítot kivéve) nem tudsz korlátozni. Ha maga a hőszivattyú tud ilyet, mint pl. egyes főzőlapok, akkor azt kell használni. Egyes főzőlapoknál pl. be lehet állítani, hogy a fogyasztás soha nem menjen pl. 13A fölé így 1x16A-el is be lehet üzemelni, nem fogja levágni az áramot.
>Szerintem egy villanyóra kell neked, amit kiolvasol és amikor elér a hőszivattyú fogyasztása adott limitet (napi, heti, havi stb.) akkor egyszerűen kikapcsolod.
+1 Nem pillanatnyi szinten kell limitálni, és megosztani a teljesítményt a két gép között, hanem ésszel kapcsolgatni kell közöttük. (Mármint, ha egyáltalán van az egész beruházásnak értelme - simán lehet, hogy nincs.) Amit még lehet trükközni a két géppel, hogy amikor hidegebb van, akkor járatod a gázt és amikor enyhébb az idő, akkor a szivattyút.
De én ha túl drága lenne a rezsi, akkor inkább a fogyasztáson kezdenék spórolni, például 1-2 fokkal hidegebbre állítanám a termosztátot. Vagy ne fűtsünk minden helységet, illetve hőszigeteljünk. Az ilyen tegyünk bele többmilliót, hogy aztán spóroljunk úgy, hogy két teljes értékű fűtési rendszert is karbantartunk... Hát nem biztos, hogy megéri pláne ha nem értesz hozzá nagyon, mert a szakember pláne drága.
Vész esetére pedig csakis sparhelt vagy cserépkályha legyen betárazott tüzelővel, azt biztosan nem tudja Putyin elzárni. És az áram meglétére sem szabad építeni, mert ha nem lesz gáz, akkor talán áram sem lesz. (Olajkályha is jó, illetve bármi amit kerítésen belül tudsz tárolni harmadik féltől függetlenül.)
Bizonyos technikai feltételek teljesülése esetén a bővítés, és a H tarifa nem kell hogy túl sokáig tartson.
Volt kint regisztralt szerelo, o mondta, hogy ehhez terveztetes kell. De ha tudsz valami okosat, oszd meg feltetlen, barmi segit(het)!
A hőszivattyú maga nem korlátozható? Nincs saját vezérlő elektronikája? Még az olcsó AUX Delta klímánkon is mobilappból megadható teljesítmény korlátozás.
Manual-bol nehezen kinyerheto, hogy tud-e ilyet. ECO modot talalok, meg 'silent mode' -t, meg schedule-ben meg lehet adni a kivant vizhomersekletet, de hogy ez tenylegesen limitalja az aramfelvetelt, arrol semmit se mond. Es akar annyi is eleg a jelen helyzetben a lecsapashoz, ha indulaskor 'rarant' 18A-el a kompresszor, mert kisporoltak a soft start-ot belole.
Keress egy gépészt aki végigvezet mert ez így hosszú lesz.
Nem áramot (pilanatnyi teljesítményt) akarsz korlátozni hanem felvett energiamennyiséget, mert az után fizetsz.
Azt meg legegyszerűbben szabályozással lehet - célhőmérséklet beállítással.
Minden normális inverteres hőszivattyút lehet korlátozni (és/vagy korlátozza magát).
Gábriel Ákos
Volt mar gepesz. Most a hoszivattyunal meg a h-tarifanal tartunk.
De, aramot akarok korlatozni, mert 25A a jelenlegi bejovo, es regisztralt szerelo kijott megnezni, o mondta, hogy ehhez tervezes+engedelyezes kell, varhato 6-9 honap.
Még mindig nem érted az összefüggésket, csak a célt és mindeképp az általad kitalált módon akarod elérni (XY probléma megint...)
Beszéld meg egy gépésszel, ő érteni fogja mit akarsz és fog ajánlani olyan típust ahol ez - áttételesen - megoldható.
De te "ne korlátozz áramot" :-)
+ az még azért kérdés lehet, hogy a gari miatt be fogja-e neked egy ilyen hálózaton üzemelni, ami nem bírja az előírt terhelést és csak "szoftveresen" van megoldva, hogy működni tudjon. Lehet hogy nem fogja lepecsételni így.
Mar beszeltem gepesszel es a regisztralt elektromos szerelovel. Amit akarok, azt 6-9 honap mulvara tudnak megoldani. Szeretnem tudni, nincs-e valami megoldas - villanyos szerelo azt mondta, hallott mar ilyen eszkozrol, de o nem szerel ilyet. Ha hamarabb kell megoldas, vegyek uj gazkazant. :/
Ezert kerdeztem meg itt.
12 éve van hőszivattyúm H tarifával, másfél éve napelemem is van. Villamosmérnöknek tanultam.
De hallgass mindenképpen azokra akik úgy bazseválnak ahogyan hallani szeretnéd.
Gábriel Ákos
Ertem, es nem megbantani akarlak, de feltettem egy kerdest: keves az amper, hogy tudnam limitalni a hoszivattyu aramfelvetelet, erre te ezt irtad:
A fogyasztas-optimalizalas persze fontos, de nem ez volt a problema, hanem hogy 25A-bol kellene megoldani egy komplett haz + hoszivattyu mukodeset. Mert az bizony le fog csapni, ha csak ugy osszeeresztem a kettot.
A ház hőigényét tudod? (dehogy tudod) De már kiválasztottad a hőszivattyút.
Gábriel Ákos
Ami azt illeti, tudom. Adott egy 35kW-os, 20+ eves sima kazan. Ez a mostani enyhe telen ugy volt konfigolva a termosztatbol, hogy 20 percenkent 2 percre kapcsoljon be, es igy kellemes meleg volt. Radiatorok teteje erintesmeleg, alja szobahomersekletu/"jeghideg". Ennek alapjan a gepesz egyetertett, hogy 12-15kW elegendo tartalekkal fog rendelkezni egy hideg telre is.
Az egesz haz ujraszigetelese prohibitiv osszegbe kerulne (hatalmas felulet, diszito elemekkel), a megterulese pedig igen-igen hosszu lenne, mivel a jelen szigeteles is boven adekvat.
Csak ezt a reszt kihagytam, mert a kerdes szempontjabol irrelevansnak ereztem, es nem szeretem az emberek idejet rabolni. Az viszont igaz, hogy segitett, hogy "kizoom-oltunk" kicsit, mert igy messzebb jutottam az egesz projekttel.
Milyen energetikai besorolású az épület?
--
Saccolás jön. 12 kW fűtés, -10 °C napi átlaghőmérséklet (hideg tél), 20 °C belső átlaghőmérséklet, 100 négyzetméteres családi ház, az ~200 négyzetméter felület a külvilággal, ~2 W/m2K átlagos szerkezeti hőátbocsátási tényező jön ki, ami _kurva_ sok, ez a hőszigeteletlen tömör tégla- vagy kőfal, gerébtokos ablak és salakos fafödém kategóriája. Bármi kis pénzed van, azt az energetikára költsed.
Ha van valamennyi hőszigetelés a házon (~5 cm), legalább B30-as blokktégla vagy vastag kőfal, födémen valami extra 5-10 centi, kétrétegű üvegezéssel átlagos mai ablakok, akkor már ~0,75 W/m2K átlag körül kell járni, ami még mindig szar a jelenlegi minimum előíráshoz képest, de jelentősen jobb és hideg téli napon is elég ~5 kW konstans fűtés.
Szóval szerintem fuss még egy kört ezzel a dologgal, mielőtt nagyon megszopatod magad.
https://iotguru.cloud
#2 a helyes tipp. Konkretan majdnem 100%-ban eltalaltal minden parametert. Es igen, pusztan abbol, hogy a 35kW-os, 85%-os hatasfoku kazan kb. 10%-on megy, eleg pontos kepet kapok a szukseges ho-igenyrol. Illetve naponta felvesem a fogyasztott gazmennyiseget is, de az atszamolva (m3 -> MJ -> kWh) is hasonlo ertek jon ki.
Igen, tudom, hogy *uj* epulethez kepest eleg ratyi, de a homlokzat iszonyat nagy (ikerhaz, 400-500m2 koruli homlokzatfelulet az egesznek), vastagabb szigeteleshez uj nyilaszarok is kellenenek, plusz dryvit - 10-15-20 millio alatt nem all meg. Erre irtam, hogy prohibitiv. Es nem en becsultem, egy hazepito kisiparost kerdeztem meg, mondjon egy hozzavetoleges osszeget.
Alapvetoen 3-5kW teljesitmenyt teljesen okesen ki kell tudnunk futeni hoszivattyubol, szerintem. De errol megy a meleg viz is, meg lehetnek nagy nagy hidegek is, innen jott a 12-15kW. Szerintem kicsit tulbecsulte a gepesz, de nagyon allhatatos volt, es az biztos, hogy ha alulmeretezett, sokkal dragabb nagyobbra cserelni, mint most nagyobbat beszerelni.
De alapvetoen n00b vagyok, mondjatok, ha tudtok jobbat.
UPD: most elokerestem neked, 2022-es tanusitvany szerint DD a haz besorolasa; javasolja a futesrendszer korszerusitest, ami utan CC lenne.
Szóval HMV is erről. Wow, ez új. Mekkora tárolót javasolt a gépész?
Utánanéztél már a bivalens szó jelentésének?
Gábriel Ákos
200 litert.
A gazt alapvetoen backup-nak akarom, nem fouzembe.
Hacsak nem egy 30nm-es garzont akarsz füteni, az a 200L nagyon kevés.
"Sose a gép a hülye."
Normál rendszereknél 2 tartály kell. Egy puffer, meg egy HMV.
A HMV-t a használatra (emberek száma, szokások) kell méretezni, a puffer meg manapság már olyan 100L körül van.
(Nyugodtan meg lehet nézni, hogy az all-in-one rendszereknél valami minimál 40L körül van a puffer a leolvasztáshoz).
A hőszivattyú modulál, felesleges puffert töltenie, mert nincs hulladékhője, feleslegesen nem dolgozik.
A HMV belülről zománcozott, mert ugye emberi használatra alkalmas vizet kell hogy tartalmazzon.
A puffer meg ha kettős üzemmódban van, akkor szigetelt is kell hogy legyen.
1. Viszont a kompresszor élettartamát jelentősen befolyásolja, hogy hányszor kapcsol ki-be, és minél kisebb a puffer, annál többször.
2. Ha mondjuk az a helyzet, hogy nap közben a napelemmel megtermelt áramról akarod felfűteni a puffert amennyire csak lehet (vagy épp éjszaka, éjszakai áramról), akkor az a jó, minél több áll rendelkezésre a másik időszakban.
100L pikk-pakk lehűl.
"Sose a gép a hülye."
A puffer mérete nem nagyon befolyásolja a ki-bekapcsolgatás számát, csak időben eltolja azt. Nem a puffer adja le a hőt, hanem a hőleadó felület. Amit a hőleadó felület lead, azt kell pótolnia. Ha van ott egy puffer, akkor annyi történik, hogy később ér el erre a pontra, de utána ugyanúgy kapcsolgat. (A rendszerből ugyanannyi energia lesz kivéve, csak a puffert is fel kell fűteni, emiatt az első körben hosszabban megy, aztán amikor eléri a célhőmérsékletet, akkor kezd el UGYANÚGY kapcsolgatni.
A másik, hogy nem kellene elfelejteni azt, hogy a puffer akkor hatékony, ha benne forró víz van, ami viszont nem nagyon optimális a hőszivattyúnak. Tehát az van, hogy ha keverőszelepet raksz bele, akkor a hőszivattyú nem bírja, ha meg nem raksz bele, akkor meg pont ugyanúgy kapcsolgat, mert a puffer is bemegy az előremenő célértéke alá.
Miért kapcsolgatna ugyanúgy? Nem mindegy, hogy 200L puffered van, amiből tudsz hőt kivenni és fűteni vele a házat, vagy 500, vagy 1000L. Teljesen mindegy hány fokosra fűtöd. 500L 50 fokos vízben több hőenergia van tárolva, mint 200L 50 fokosban.
"Sose a gép a hülye."
A legnagyobb baromság az, ha a hőszivattyút 50 fokra kényszerítjük. Minél nagyobb a deltaT-je, annál rosszabb a hatásfoka a hőszivattyúnak.
Gyakorlatilag ha csak hőszivattyú van, akkor a puffert kicsire kell venni, hogy a hőszivattyú szinte direktben tudja fűteni a házat. (Van benne tágulási tartály és keingető szivattyú is, így gyakorlatiag egyedül is képes a ház ellátására, puffer nélkül.)
Nagy puffer csak akkor kell, ha bivalens rendszer van és van olyan hőforrás (napkollektor) aminek be kell tárolni az energiát. De egyébiránt felesleges pénzkidobás a hőszivattyú mellé nagy puffert rakni. Ez egy régi beidegződés, amit el kellene már felejteni.
"Minél nagyobb a deltaT-je, annál rosszabb a hatásfoka a hőszivattyúnak."
Ez tény. Viszont ez esetben bármelyik körön fűteni kell, azonnal kapcsolnia kell, tehát kurva sokat fog ki-be kapcsolni.
"direktben tudja fűteni a házat"
Ez esetben pedig a komplett rendszert fagyállós vízzel kell feltölteni, mert nincs külön külső és belső kör. Illetve nagyon jól meg kell szürni a vizet, hogy a radiátorokból meg a rendszer többi részéből jövő trutyi ne dugítsa el a hőszivattyú hőcserélőjét.
"(Van benne tágulási tartály és keingető szivattyú is, így gyakorlatiag egyedül is képes a ház ellátására, puffer nélkül.)"
Már amelyikben.
"Sose a gép a hülye."
Nem kell sokat kapcsolgatni. Pont az a lényeg, hogy annyira modulál, amennyit a ház veszít. Télen ez mindig a hőszivattyú minimum teljesítménye felett lesz (kivéve ha brutálisan és feleslegesen túl van tervezve a hőszivattyú, lásd fentebb).
Fagyállós vízzel csak abban az esetben kell feltölteni, ha monoblokk a rendszer, de ott is vannak egyéb megoldások is a fagyvédelemre. A split rendszerű hőszivattyút felesleges fagyállós vízzel feltölteni, mert minden vizes eleme a házon belül van.
AKÁRMILYEN fűtési rendszerbe érdemes rakni mágneses iszapleválasztót. De ezen túl a hőszivattyú beltérijében is van egy finomszűrő, amit évente tisztítani kell!
Klímáknál (levegő-levegő hőszivattyú) már rég nem on-off van, tehát nincs állandó kapcsolgatás, hanem teljesítményszabályozás van. Levegő-víznél nem ugyanez a helyzet?
De. Már nagyon régóta
Amugy minek fagyallo az egesz rendszerbe? IMHO ma mar barmelyik monoblokknak tudnia kell 5 fok korul tartani a vizhomersekletet. Nem nagy ordongosseg.
De ha a hazban is csak 8-10 fokra allitod a termosztatot vakacio alatt, az is tobbnyire eleg (bar nem biztos, szoval garantaltan jobb a monoblokk sajat vedelme). Novenyek pl. nagyon meghalaljak, ha nem hagyod oket 2-3 fokos hazban.
Egy téli estén egy több órás áramszünetnél megszopod... Nyilván lehet kapni fagyvédelmi leeresztő szelepet, de akkor meg azt kell beépíteni.
https://iotguru.cloud
Nálam a fatüzelés miatt van puffertartály, a hőszivattyú is azt fűti, van olyan vezérlésem hozzá, hogy a nappali melegebb időszakban megemelt vízhőmérséklettel is jobb a COP, mint az éjjeli hidegben, alacsonyabb vízhőmérséklettel. Mivel alapvetően a külső hőmérséklet vezérli a vízhőmérsékletet, ezért az éjjeli hidegben a hőszivattyú megemelné a vízhőmérsékletet, a nappali melegebb időben meg lecsökkentené, így sokkal rosszabb COP viszonyok között dolgozna puffer nélkül.
Csak a hőszivattyú miatt nem éri meg a puffer, az anyag plusz a szerelés jelenleg ~1,0-1,5 millió körül van 1000 literes pufferre, plusz az a hely, amit elfoglal az ingatlanon belül - egymilliót közelítő négyzetméter árakon ez se kevés.
https://iotguru.cloud
Egyrészt a kompresszornak nagyrészt mindegy, hogy mennyiszer van ki-be kapcsolva (lásd hűtő), másrészt jól méretezett hőszivattyús rendszer esetén kb. késő ősztől kora tavaszig folyamatosan tud menni, mert a kompresszor meghajtásának legkisebb teljesítménye kisebb, mint amennyi a fűtéshez kell.
Ha nincs más fűtési mód, ami indokolná a puffertartályt, akkor kb. nem térül meg.
--
Amúgy meg itt a szálban említett 200 literes tároló HMV tároló...
https://iotguru.cloud
De miért menne folyamatosan késő ősztől tavaszig? :O
"Sose a gép a hülye."
Mert bent magasabb hőfokot akarsz tartani, mint kint. Emiatt meg a háznak van hővesztesége. Amit meg pótolni kell.
A hőszivattyú meg le tud skálázni oda, ahol szinten tart.
És ha nem kell egyik körre se ráfűteni, akkor mit csinál?
"Sose a gép a hülye."
Nem kellene előjönnie olyan esetnek, hogy nem kell fűtenie. Ha ilyen előfordul, akkor szarul van felépítve a fűtésrendszer, ha nem folyamatosan fűtesz, ha a hőszivattyú nem időjárásfüggő vízhőmérséklettel dolgozik, akkor egy csomó pénzt dobsz ki az ablakon és ezen felül egy csomó pénzt elköltesz felesleges épületgépészetre.
Bővebben: https://gaborauth.github.io/blog/futes.html
Vezetői összefoglaló: "Alapvetően az a meglátásom, hogy minden egyes okosítandó fűtés mögött egy elszabott épületgépészeti terv és/vagy kivitelezés van, inkluzíve ötletszerűen tákolt fűtések."
https://iotguru.cloud
Miért dobnék ki pénzt az ablakon? Ha most délután 2 van és süt a nap, és 15 fok van kint, akkor jó eséllyel nem kell fűteni, ellenben a napelemes árammal, a 15 fokból nagyon jó hatékonysággal gyorsan fel tudja fűteni a pufferben a vizet 50 fokra ha épp kell, ami mondjuk 4-5 óra múlva mikor lement a nap és lesz 1 fok, akkor nagyon jó tud lenni.
Ha már linkek, nézd meg Homor Miklós videót a youtube-bon.
Arról is beszél többek között, hogy a legnagyobb hiba, amit elkövethetsz, hogy a hőszivattyút gázkazánként próbálod használni.
"Sose a gép a hülye."
Ez egy teljesen másik szál. Ott tartottunk, hogy van-e olyan állapota a háznak, hogy nem kell folyamatosan hőenergia. Ha jól van méretezve, akkor nincs ilyen állapota.
Ezt nem is vitatta senki.
https://iotguru.cloud
"Ott tartottunk, hogy van-e olyan állapota a háznak, hogy nem kell folyamatosan hőenergia."
Igen, az említett példa, hogy süt a nap és besüt az ablakon télen, és 10-től 16-ig egy dekát nem kell ráfűteni pluszban.
"Ezt nem is vitatta senki."
Akkor viszont nem értem amit írtok, hogy így puffer nélkül, direktben beteszitek a hőszivattyút oszt' jóvan....
"Sose a gép a hülye."
Időjáráskövető vízhőmérséklet a kulcsszó, illetve a padlófűtés esetén a padló hőkapacitása.
Mert az a jelenlegi legjobb megoldás, ha egyéb okból nincs puffer. És puffert csak ezért nincs értelme beletenni a rendszerbe, mert drága és nem térül meg. Ezért nem is szoktak hőszivattyús fűtést nagy puffertartállyal tervezni.
https://iotguru.cloud
A puffer nélküliséget úgy kell érteni, hogy a padlófűtés esetén a beton egy baromi nagy puffer, ráadásul lassan lehet emelni a hőmérsékletét. (Tehát ott van neked egy virtuális n ezer m3-es puffer, csak nem lötyög benne a víz).
Szóval nem puffert fűtesz fel 50 fokra, hanem a beton hőmérsékletét emeled 1 fokkal pl nap közben.
A puffer mellett az kardoskodik, aki a beton hőtároló képességét nem veszi figyelembe.
(Akinek meg radiátora van, az amúgy is elcseszte már a gépészetet)
Ha egyik körre sem kell ráfűteni,akkor kikapcsol vagy bearkod melegvíz készítésre.
A hangsúly a folyamatos üzem elérésén van és a ki-be kapcsolások minimalizálásán.
A benapozás a levegőt melegíti, a betont érdemben nem nagyon tudja.
A ház hőtároló szerkezetének a melegen tartása fontos.
miért kell új nyilászáró? át is lehet rakni azokat, kijebb tolni, de azért nem kell új. vagy amúgy is szarok, régiek?
Domain, tárhely és webes megoldások: aWh
Általában a tokszélességgel van gond ilyenkor, ha befordulsz értelmezhető vastagságú szigeteleéssel a kávába, akkor rátakar a tokra/üvegre, nem lesz hely a redőny lefutónak,...
ha meg nem, akkor meg már meg is van hol lesz penészes a falad belül....és megy el a hő
A külső falfelütre kell rakni a nyilászárókat. Hogy takar rá?
Hú, ezt most fejts ki bővebben l.sz...
Ha csak a tok sarkáig viszed a szigetelést és a tok falsíkon van (szigetelés nélkül) hőhidat csinálsz.
Pont ezt akarjuk elkerülni
RAL technológi. Nézd megy ezt: https://youtu.be/OLqCoUxAyCs?si=C_yQ0PyPKSX3Lrmr
A RAL technológia nem erről szól (mármint hogy falsíkra teszed - lehet oda is), azt ismerem.
Itt kibontott ablakról volt szó - azt megnézem, ha neked ezt valaki így beépíti, beállítja és vállal bármi garanciát rá - max 5 kamrás tok, 2 rétegű üvegezés, kicsit elhasználódott tömítések.
+ qrva ronda, aránytalan kinézetet kölcsönöz a háznak - de ez már a művészeti része az építészetnek.
Egy kép, hogy látszódjon, hol mekkora hőhíd tud kialakulni. Pont a falsíkosnál a leghosszab...
https://img.index.hu/imgfrm/3/4/7/4/BIG_0014023474.jpg
Van építész rokon, valóban simán megbasszák a művészet oltárán az energetikát és a praktikumot. :D
Aham, pont ezért ott a legjobb beépíteni, mert minél hosszabb utat kell megtennie a hőenergiának minél kisebb felületen, annál jobb a szerkezet. Sikerült egy ábrát rosszul értelmezve bizonyítanod, hogy nem értesz hozzá...
https://iotguru.cloud
Tényleg rosszul van értelmezte (és rajzolva).
Mert a 3. beépítést senki nem csinálja úgy (remélem). A külső falsíkra épített (konzolra) ablakra szoktak rakni külön szigető profilt körbe, ami takarja a beépítési rést (vagy bevágják a szigetelést 1-2cm, hogy takarja a rést)
RAL szalagos beépítés a légtömörség javítása a lényeg (nem kihagyandó !!).
WOKEBUSTERS
https://www.cpachungary.com/wokebusters
Hát, azért van, ahol szempont hogy ki is nézzen valahogy...mert élni fogsz benne elsősorban, nem lovakat tartani. Legalábbis felénk ezt vallják, így tanították.
Ehhez az ábrához gondold hozzá, azt amiről beszéltünk, hogy a preferált megoldás a széles toktoldós kivitel lenne. (ha kéred lerajzolom)
Hidd el, jobb és szebb, ha tengelybe (fal+ szigetelésvastagság/2) teszed azt az ablakot megfelelően széles toktoldóval és rendesen, vastag szigeteléssel ráfordulsz a kávára. Itt lesz a leghosszabb hőutad + ha RAL technológiát használsz a párazárásra, akkor kb. kihoztad belőle amit lehet és SZÉP is + nehezebb elb.szni is ezt a fajta beépítést. (nem fog kimozgósodni, ha esetleg szarul konzolozták és 1-2x becsapta a huzat.)
De ez az, amit egy, kibontott, vékony tokos ablaknál nem tudsz utlólag megtenni. Erről beszéltem.
Hogyne, csak - ahogy már említettem - nem feltétlen érdemes a művészet oltárán megbaszni az energetikát és a praktikumot. Passzív házaknál nem véletlenül teszik ki az összes nyílászárót falsíkra.
Lerajzolhatod, csak sok értelme nincs, mert nem biztos, hogy jól értelmezed (lásd például a linkelt kép sem támasztotta alá a hozzászólásod, pedig azt hitted).
Másrészt meg én inkább hiszek azoknak, akik jelen időben passzív házakat építenek, mint annak, aki réges-régen nem figyelt oda, amikor az energetika volt a téma az egyetemen, de legalább törekszik a művészi értékekre egy háznál...
Objektíven egyáltalán nem jobb, maximum szebb, de az meg szubjektív, hogy kinek mi tetszik. A nyílás középére tett ablak semmivel se szebb, mint a falsíkra kitett ablak, ízlés és megszokás kérdése, elmész más országokba néha-néha, és azt látod, hogy minden ablakuk és ajtajuk ki van téve külső falsíkra, ha hőszigetelt a ház, ha nem... na, az ott élőknek az a furcsa, ha az ablak a falsík közepén van, és elzavarnak a picsába, ha jönnél azzal, hogy nálad ennek művészi értéke van.
De szép szalmabáb! Tehát ha ezt a toktoldós beépítést jól csinálják, akkor jobb lesz, mint egy elbaszott konzolos megvalósítás? Nem mondod... :D
Falsíkra ugyanúgy ki tudod tenni. Objektív szempontok szerint falsíkra kell kitenni, minden technikai paraméterében jobb az össze egyéb opciónál, ráadásul akadálya sincs régi ablak esetén se.
https://iotguru.cloud
+1 külső falsíkra ablak:
- ha nem oda teszed és van >20cm -es szigetelés - olyan lesz, mint egy lőrés - csak szemből jön be a nap. Ezért a modern tervezésű házaknál jellemzőbbek a magas ablakok -> szoba benapozása: fény és hő. Persze nyáron árnyékolást meg kell oldani.
WOKEBUSTERS
https://www.cpachungary.com/wokebusters
nekem most felere vannak beepitve az ablakok, anyazok is miatta. Kivul ugyanis ilyen szep marvany parkanyt raktak le, amit az elozo tulaj hagyott szepen el-erodalodni a savas esotol (nem kente le kobalzsammal), ugyhogy most eleg randa. A masik, hogy a kulso ablakparkany total hasznalhatatlan - mire hasznalnad? Cserepes novenyek nem birjak a telet. Ellenben ha lenne egy szep szeles ablakparkany belul, oda tudnek ulni, viragot rakni, stb... Ez a fel-fel a legborzalmasabb megoldas volt felhasznalhatosagi szempontbol.
De tovabbra is fenntartom: egy haz szigetelesenek elbontasa, modern standard szerinti ujraszigetelese, ajtok+ablakok+parkanyok csereje, ujra dryvit-elese akkora osszeg, ami a haz szerkezetkesz araval osszemerheto. Meg a pusztitas, amivel jar, az is. Te nem fogsz egy olyan helyen lakni/home-office-olni, ahol napi 5 karmos ablakkereteket kiszednek a falbol, ergo rovid tavu kikoltozes is bejatszik.
Nem mondom, ha nem lenne rajta szigeteles, akkor nyilvan bevallalnam. De van rajta, es nem is rossz. Igy egyszeruen nem eri meg.
Nekem pl a macskák alszanak ott napközben - védett, napos és belát a házba is . :-)
Meg van ahova virág van kitéve. Az meg csak szép.
+ ezt már sokan kiszámolták, hogy csak akkor "éri" meg ebbe fektetni, ha most építed, ha már van "valami", szinte "bármilyen rossz" a mostani trendek szerint, annyival nem lesz az újabb jobb, hogy érdemes legyen hozzányúlni. Ez a 2000-es években épült házakra hatványozottan igaz. Ha pl. van 5cm rajta akkor pont nem éri meg hozzányúlni, nem jön ki a matek + verheted szét az egészet.
Ha végiggondolod, akkor rájössz, hogy adott nyiláson mennyi "fény jön be" azt a mérete határozza meg + a falvastagság(szigeteléssel). Tök mindegy hogy az üvegtáblát kívülre vagy legbelülre teszed az adott "lyukba".
Pont akkor lesz lőrés érzésed, ha a külső síkra teszed - mert te belülről nézed, ott laksz. + az ablak felület nagyságának jó megválasztásával lehet esztétikus épületet létrehozni. Gyakori, hogy minél kisebbre, függőlegesen csíkszerüre veszik a felületet, hogy csökkentsék a "veszteséget" és erőd lesz belőle. Ezen felül a nap "oldalirányban" mozog napközben, nem fentről lefelé. Az ilyen csíkablak nem ad szép, egyenletes benapozást sem.
+ lesz egy olyan mély ablakfülkéd, ahol a légáramlás sem lesz optimális, megreked a levegő/pára és bárhogy is szigetelsz az üvegtábla lesz a leghidegebb felületed - nem optimális ez, főleg ha még rendes légáramlás sincs ott. A levegőcserélő (ha van) sem biztos hogy kihúzza onnan -tapasztalat.
Csak/főként energetikára optimalizált házban lakjon akinek két anyja van.
Funkció, időtállóság és esztétika. Nálam ezek voltak mindig is a szempontok.
Ki a fene akar minden nap úgy hazamenni, hogy hát ez q.rva ronda lett, de 30%-kal kevesebből kijön a fűtés. Hál' Isten nem tartunk ott, hogy ez _ennyire_ fontos szempont legyen. (legyen modern, takarékos, megfizethető, de ne ronda, élhetetlen.) Csak a szokásos hús-leves arány...
Sokan végig sem számolják és annyit költenek energetikára, hogy soha nem hozza vissza az árát és még esetleg ronda is lesz miatta. + úgy el van bonylítva, ha veled történik valami a család ott áll és csak néz, hogy miért van hideg a lakásban vagy nincs melegvíz. Ember nem lesz aki megmondja, hogy hány felhős + padláson lévő, saját szerveren futó biszbasznak kéne ahhoz működnie, hogy pl. legyen fűtésed. Neked ez lehet hobbi, de igazából csak magadat és a családot szivatod vele.
Alapvetoen egyetertek, de...
...energetikara is lehet ugy optimalizalni, hogy egyebkent esztetikus legyen. Nekem pl. a nappali legnagyobb falfelulete deli fekvesu, a tartooszlopokon kivul az egesz full uveg*. Amellett, hogy jol nez ki, telen is ugy sut be a nap, hogy kivaltja a futes nagy reszet.
* Ertsd jol, uveg = atlatszo, mittudomen milyen es mennyi retegu bizbasz van egybeepitve hogy valami ablakszeru dolog legyen :)
Nálam is ilyesmi a nappali és az étkező fala, +eltolható, hangulatos télen-nyáron.
Itt "optimalizálás" alatt arra gondoltam, hogy csak ez a szempont - kevés, keskeny és magas ablakokat raknak, hogy épp meglegyen a minimális bevilágító/nyitható felület az alapterülethez képest, mert "ott megy el a legtöbb meleg". Utólag tesznek be szellőztetőrendszert álmennyezettel, így lesz 210-220-as belmagasság, ami nyomasztó,....
Lehet normális belmagasságot is tervezni.
Utólag nehéz
A végiggondolod, akkor rájössz, hogy nem mindegy... :)
Hujujuj. Nem reked meg, mert nem tud, a párának akkora parciális nyomása van és annyira könnyen tud mozogni a szabad levegőn, hogy nem tud így megrekedni. Függönyön keresztül se.
Nézzünk konkrét számokat, A páradiffúzió sebessége levegőn 0,081 kg/msPa, vagyis egy Pa parciális nyomáskülönbség hatására egy négyzetméter felület két oldala között másodpercenként 81 gramm vízpára megy át. 20 °C levegő, 60% relatív páratartalom esetén a vízpára parciális nyomása 1403 Pa, 20 °C levegő és 80 százalékos páratartalom esetén pedig 1870 Pa, ekkora parciális nyomáskülönbség esetén akkora a sebessége a páradiffúziónak a levegőben, hogy technikailag nincs mérhető különbség a páratartalomban egy szobányi légtérben.
Nem azért csapódik ki pára az ablaküvegen, mert ott nagyobb a levegőben a páratartalom, mint máshol, hanem azért, mert az üvegfelület hőmérséklete alacsonyabb mint a levegő hőmérsékletéhez és páratartalmához tartozó harmatpont.
Csak főként műalkotásban lakjon akinek két anyja van... :D
Nézd, az angolszász világ jelentős része úgy megy haza, hogy az ablak külső falsíkon van. Ők errefelé járva furcsának tartják, hogy miért van betéve az ablak a nyílás közepébe. Nem azért van nálunk jellemzően így, mert az az objektív szépség csúcsa, hanem azért "mert így szoktuk".
Az elbaszott energetika és elbaszott épületgépészet két fő okból szokott bekövetkezni:
1, az építész nem érti az egészet, művészeti projektként gondol a házra, mindent ennek rendelve alá, ezért nem lesz megfelelő a tájolása, árnyékolása, hőszigetelése, belső térfelosztása, épületgépészeti egysége, élhetősége, egyebek;
2, az épületgépész nem halad a korral, illetve adott esetben nem tudja eléggé korrigálni az építész nedves álmait, nyáron besüt a nap, télen árnyék van, hőhidasak a szerkezetek, a páratechnika csapnivaló, szellőztetés szinte lehetetlen és ezen felül különféle szakmai szinteken meg van rekedve, akár ott, hogy még mindig 50W/légköbméter alapokon számol fűtési igényt.
A jelenlegi korszerű épületgépészet kb. az, hogy a felületfűtés hőmérséklete időjáráskövető. És pont. Nincs termosztát, nincsenek zónák, szelepek, egyéb dolgok és internet nélkül is működik, ha szükséges az AA++, akkor helyiségenként legyen egy offszet szelep maximum.
https://iotguru.cloud
Ha ez a pára dolog a való életben is így működnie mindig, pontosan, akkor nem lenne annyi probléma pl. a tetőtéri ablakokkal, ahol ha tetősíkra nem merőlegesen csinálták volna meg az alső és felső burkolatot, nem folyna a víz és rohadna a tok pár év után és kellene komplett cserélni. Ahol ez alul fuggőleges és felül vízszintes, ott érdekes módon nincs gond, pedig a páratartalaom elvileg ugyanaz.
A van szabad légáramlás, akkor az ablak felületén lehűlő belső levegő és a padlófűtéstől/radiátortól felszálló levegő tud keveredni, felmelegedni és nem fog folyni a víz az üvegen/tokon azonnal. Természetesen ha annyira magas a páratartalom akkor ez meg fog történni, de normál 50% mellett nem kellene.
Ugyanez a helyzet pl a páraérzékelős ventillátorokkal. Ha olyan helyre teszed (pl fürdő felső sarok 20-30 cm-re a falaktól, mennyezettől) kb soha nem fog elindulni, pedig már lassan meg lehet fulladni a helyiségen, 100% körüli a páratartalom. (neves angol királyi ventillátorgyártó céggel csináltunk erre méréseket). mivel ott nincs megfelelő "légáramlás" nem jut el oda a "pára", ami furán hangzik, de a való életben így működik sajnos.
Alapvetően egy házban élni szoktak, az életvitel és egyéb igények a tervezés alapja. E mellé, az gépésszel együttműködve kell kialakítani a végelges design-t de nem úgy, hogy a kazán/hőszivattyú köré kezdik el rajzolni a házat, mint a gépészek "szeretnék" gyakran. És ha nyugat felé van panorámás kilátás, ami miatt megvetted a telket, akkor arra lesz a nappali meg a nagy üvegfelület, még ha nem is optimális gépészeti szempontból, mert a szomszéd házfalát kéne nézni egyébként, ha csak erre terveznél.
+ kevés gépész van aki le is követi a munkáját. Áltlában csak megtervezi, valaki összerakja - jó esteben- ő még beüzemeli és viszlát. Nem érdekli/nem tudja meg ha 2-3 év múlva gond van, vagy nem jött ki a matek a gyártói preospektusok alapján. De nem is őt hívják, hanem valami helyi fűtésszerelőt, aki meg még jobban szétbarmolja. Ez a tapasztalat.
Láttam már csípőfogóval kiszedni egyedi HomeAutomation vezerlést kazánból javításkor, ami aztán úgy is maradt.
Az ismét más miatt történik (lásd eltérő harmatpontok és eltérő szerkezeti hőhidak)... mondom én, hogy az építészek jelentős része nem érti ezt a párás dolgot és vagy nem számol vele vagy rossz elképzelési alakulnak ki és akkor rosszul fog működni az épület.
Nyilván a passzív házat tervezők és kivitelezők komplett idióták, hogy külső falsíkra tesznek ennek ellenére ablakot-ajtót. Vagy arra kellene gondolnom, hogy te nem érted az egészet. Hozzátenném, hogy nálam például _kívül_ párásodik az a köcsög ablak, belül nem.
20 °C és 50% rH esetén a harmatpont 9,3 °C. Ott valami igen-igen-igen-igen el van baszva a szerkezetben, ha bármelyik - nem légtömör - részén 9,3 °C alá csökken a hőmérséklet egy nyílászárónak ilyen belső levegőparaméterek esetén.
A való életben is jól működik, csak kérdés, hogy mit mérsz és hogy méred. Mert ha nem érted, hogy mit mérsz és nem érted, hogy működik, akkor igencsak félre lehet menni. És ezek alapján nem érted, hogy mit mérsz.
Tehát például a fürdő felső sarokban vélhetően melegebb van, mint a fürdő közepén vagy lenn a padlónál, mert az a köcsög levegő kirétegződik és fenn lesz meleg. Ebből adódóan, ha lenn van például 25 °C és 100% páratartalom, akkor a fenti sarokban, ha a levegő 35 fokos, akkor ott már csak ~53% lesz a relatív páratartalom, de ha csak 30 fokos (5 °C a gradiens), akkor is csak ~73%, amelyeknek azonos a parciális nyomása a 25 °C 100% páratartalommal, tehát nem megy sehova a pára, statikus állapotban van. Soha nem fog bekapcsolni ott és abban az állapotban a páraérzékelős ventilátor, ha nem következteti ki az abszolút páratartalmat és nem mér több ponton ehhez. Nem azért nem kapcsol be elsődlegesen, mert nem áramlik a levegő, hanem azért, mert az a köcsög fizika így működik. Ezért kell szellőztetéshez ott mérni a páratartalmat, ahol az a legmagasabb: lenn, hidegebb helyen.
Aham, ez az energetika és a praktikum, ami nem mindig művészi, sőt, sokszor egy kaptafa, nincs benn izgalom, iparosmunka...
https://iotguru.cloud
Ki kell tenni falsík elé, kívülre, konzolra és akkor nem kell befordulni értelmezhető vastagságú szigeteléssel.
Jobban nem megy el ott, mint amennyire most megy el.
https://iotguru.cloud
Pont ez lesz a gond, hoyg ugyanolyan szar marad miközben a fal többi része meg jó lesz.
Szerinted a pára hol fog kicsapódni, ha nem ott?
Mitől lenne szar?
Ahol most is. Ha most se csapódik ki, akkor falsíkra kitett ablaknál se fog. Sőt.
Ízlések és pofonok ugye, teljesen jól néz ki a nagy belső párkány. Ráadásul ez az egyik legkevésbé hőhidas és legjobb páratechnikájú megoldás, csak kevesen csinálják, mert se az építészek nem értik, se az ablakos cégek nem ismerik.
Építészeknek viszonylag kevés páratechnikát tanítanak és néha azt se jól, mert aki tanítja, az se érti tisztességesen sokszor. Anno jó pénz volt korrepetálni őket, mert akkor már volt három félév hő- és áramlástanom, szigorlattal.
https://iotguru.cloud
Az q.rva szépen néz ki, hogy van egy 5-10 cm-es párkányod (belül meg 50) +
A pára mindig a leghidegebb felületen fog kicsapódni és az az üveg lesz, ha jól szigetelsz, de ha a falban , falsaroknál akkor az nagyobb baj.
Építész szakon ezt tanítják....
lásd
az az erzesem, hogy a konzolra helyezett ablakok, a szigeteles es a dryvit arabol (+ a regi elbontasa) kb. 50 evig tudnam futeni a gagyi "CC" hazam egy hoszivattyuval.
A szigetelés az a dryvit, nem tudom pesten miért terjedt el ez a buta megnevezés. A dryvit egy hőszigetelőrendszer-márka.
Ma elfogadott közbeszéd alapján a dryvit jelenti a polisztirolhabbal való szigetelési technológiát, a komplett rendszert.
Szilvia, Stihl...
"Sose a gép a hülye."
Teflon, termosz, kuka, jakuzzi, cellux, cipzar, rotring, flex, imbuszkulcs, frizbi, plexi, nejlon, rohadt pestiek!!! :)
szerintem is, de azt a szot hasznalom, amit a mesterek, mert igy egyszerubb es gyorsabb a kommunikacio.
dryvit alatt a felso, cement+halo+csini bevonat reteget ertettem, nem az egesz hoszigetelest.
Meglepődnél, de valójában nem. Nagyon durva különbséget tud okozni 20 cm szigetelés és annyival nem drágább.
Huszon-par eves, ilyen karmos, falba cementezett peldanyok. Nem rosszak, jofajta dupla uveg, nem parasodik, de azert nem fizetnek egy valag penzt, hogy kijjebb rakjak.
Ez a https://en.wikipedia.org/wiki/Law_of_the_handicap_of_a_head_start esete: annyira nem rossz, hogy megerje kicserelni, de annyira meg nem jo, hogy ne okozzon gondot tervezeskor. :/
Ez egy vicc, nem mérés. Arra jó hogy azt tudjam mondani: biztos hogy bivalensen fűteném a házat, vennék a nappaliba egy 5kW-os klímát.
Gábriel Ákos
Ha nem cel, hogy komfortos legyen, akkor mindenkeppen. :)
Hőszivattyút sosem szabad túltervezni!
Leirnad, miert nem? Tudtommal egy puffertartaly sokmindent elbir, es akkor azon a teljesitmenyen futhat a hoszivattyu, amelyiken a leghatekonyabb.
Masfelol tudtommal alultervezes eseten meg fazni fogunk. :/
Alul semmiképp ne tervezd, de nagyon túl se. Egy kicsit nagyobbat vegyél mint amennyi átlagosan szükséges, és annyi puffertartályt, amennyi csak elfér. :)
"Sose a gép a hülye."
Manapság inverteres hőszivattyúkat kapni. Ezeknek ugye van egy maximális teljesítménye, de az esetünkben a minimális az érdekes. A lényeg, hogy minél nagyobb a hőszivattyú, annál nagyobb lesz a minimális teljesítmény értéke, ameddig vissza tud skálázni. Ha a ház hőigénye kisebb (tavasz-ősz) mint a hőszivattyú minimálja, akkor a hőszivattyú ki-be fog kapcsolgatni, amit meg nem visel jól, nem véletlenül számolgatja a ki-be kapcsolások számát is a hőszivattyú.
A hőszivattyú akkor van helyesen méretezve, ha ősszel beindítod, tavasszal meg kikapcsolod és közben relatíve kevésszer kell kikapcsolnia, hanem folyamatosan pótolja a ház hőveszteségén keresztül eltávozó meleget.
A puffertartály kérdése meg attól függ, hogy mi a hőátadó felület. Ha padlófűtés vagy más nagy felülethűtés, akkor nem kell nagy, mert a beton lesz a puffer és általában 100-as tartály használnak de csak azért, hogy a leolvasztás megtörténjen, illetve hogy a hőszivattyú és a hőleadó rendszerek szivattyúi között hidrováltóként működjön.
A puffertartály a vegyes kazánokhoz jó elsődlegesen, ahol nagy mennyiségű hő rövid időn belül keletkezik, de a ház azt nem tudja elhasználni (nem keringethetsz be 60 fokos vizet a padlóba pl) Így van egy biztonsági buffer, amit fel lehet fűteni és abból szépen lekeringetni a meleg vizet. A helyesen méretezett hőszivattyú esetén az inverteres moduláció miatt pont annyi meleg van és akkor amikor kell, hogy a nagy puffernek gyakorlati haszna nem nagyon van.
Ez így nem igaz.
"Sose a gép a hülye."
Tehát van egy fázis, azon ~5.7kW használható villamos teljesítmény. Lovon fordítva ülés minősített esete, ahogy előttem is írták. Nulladik lépés, hogy a jelenlegi hőigény mekkora, és azt lehet-e, és ha igen, hogyan csökkenteni, illetve mindezt a külső hőmérséklet függvényében is kell vizsgálni, hiszen a kisegítő fűtés (hőszivattyú) erősen korlátos teljesítményű lehet csak a jelenlegi helyzetben.
Kérdés, hogy 25->32A váltás (ez még "jár") megoldható-e első körben, vagy már ehhez is kell növelt keresztmetszet a méretlen, illetve a mért oldalon. Ha igen, akkor célszerű egyben meglépni a bővítést _és_ a plusz H-tarifás mérő felrakását. Látatlanban nem akarok tippelni, de ha felkent villanyász szerint hosszú menetelésre kell számítani, akkor esélyes, hogy a mérőhely szabványosítása is bejátszik - ami valóban nem két fillér és fél nap...
Ha nagyon sürgős, akkor megnézném, hogy az átmeneti időszakban mekkora hőigénye van az épületnek, és arra keresnék olyan hőszivattyút, aminek elég legfeljebb 2500-2900W villamos teljesítmény, hogy az épületet ezen időszakban ki tudja fűteni rendesen.
Igen, igen, igen. Pontosan ezert nyitottam ezt a topikot, mert nem akarom magam szopatni 2x hoszivattyut venni, hanem megveszem a veglegest, es azt alacsonyabb teljesitmenyen jaratom, amig kitokoli az aramszolgaltato, hogy mikor lehet h tarifa + tobb amper.
Nincs olyan, hogy alacsonyabb teljesítményen járatod, pláne nem úgy, hogy kevesebb áramot engedsz neki felvenni "valahogy"... Bónusz, hogy ha tényleg elég 12-13kW leadott teljesítmény, az megáll kb. 3kW villamos teljesítmény környékén (4...4.33-as COP), ergo befér_het_ a jelenlegi hálózatba is.
Másik kérdés, hogy a gázkazános fűtés milyen előre/visszatérő hőmérsékletekkel megy? Mire vannak méretezve a radiátorok?
Úgy érted SCOP. Mert a COP az hideg téli estéken bizony benéz 2 alá néha-néha, ha radiátoros fűtés van és kell a 40-45 fokos vízhőmérséklet.
https://iotguru.cloud
Nem véletlenül kérdeztem rá, hogy a hőleadás milyen előre menő hőmérsékletre van tervezve, illetve pendítettem meg azt, hogy átmeneti időszakban tudhatja a rendelkezésre álló villamos teljesítményből biztonságosan kifűteni hőszivattyúval az épületet és HMV-t előállítani - konstans alacsony külső hőmérséklet esetén nagyon esélyes, hogy kell ráfűtés gázzal is.
Én meg nem véletlenül írtam, hogy a 4-4,33 az SCOP és akkor ez a mondatrész nem igaz: "ha tényleg elég 12-13kW leadott teljesítmény, az megáll kb. 3kW villamos teljesítmény környékén (4...4.33-as COP), ergo befér_het_ a jelenlegi hálózatba is". A COP tavasszal és ősszel nappal 8-12 körül van, hideg téli estén 2 alatt. Szóval hideg téli estén, amikor tényleg kell a 12 kW, akkor az alacsony COP miatt pont nem fog megállni a villamos teljesítmény 3 kW környékén.
https://iotguru.cloud
Ugyanazt mondjuk szerintem: "átmeneti időszakban tudhatja a rendelkezésre álló villamos teljesítményből biztonságosan kifűteni hőszivattyúval az épületet és HMV-t előállítani" - ott bőven jó lehet, ezért kell pontosan megnézni, milyen a hőigény, milyen a hőleadók tervezett előremenő vízhőmérséklete, milyen a berendezés SCOP/COP értéke a külső hőmérséklet/elvárt vízhőfok/közegáram (kivenni kívánt hőenergia) függvényében, és ezek alapján kijön, hogy x °C külső hőmérsékleten és fölötte elég egy 12kW névleges, villamos oldalon ~3kW-os hőszivattyú.
Nem, a SCOP, amit írtál és amiből számoltál, az egy teljes év átlaga. A COP meg pillanatnyi érték.
https://iotguru.cloud
Mondom az átmeneti időszakban, amikor a külső hőmérséklet okán még kifejezetten jól teljesít a hőszivattyú, akkor képes _lehet_ kifűteni az épületet.
Ki tudja fűteni, mert ennek a típusnak a maximális kompresszorteljesítménye ~5,8-6 kW körül van, még 2-es COP mellett is fog tudni 12 kW teljesítménnyel eleget fűteni.
https://iotguru.cloud
Attól függ. A kompresszor maximális felvett teljesítménye a mérvadó. Ha legalább 3-as COP-pal számoltak amikor a 12kW-ot ráírták az azt jelenti hogy max 4kW-os a kompresszor (ami óriási amúgy).
Igen, a 2-es téli COP-pal csak 8kW jön ki belőle, igen, hűlni fog a ház ha 12kW ilyenkor a hőigénye.
Gábriel Ákos
Megnéztem, 2.5kW a kompresszora + 6kW fűtőpatron.
Gábriel Ákos
Annyit érdemes tudni, hogy a "compressor rated output" nem a maximális teljesítményfelvétele, hanem általában az 50 Hz meghajtáshoz tartozó teljesítménye: az én Panasonic hőszipkám esetén ez az érték 1,7 kW, aztán gyönyörűen fel tud venni 3,3 kW teljesítményt is, amikor maximális terhelése van (90 Hz meghajtásnál). A specifikáció szerinti maximális teljesítményfelvétele a kalorikus körben 3,83 kW (vagyis: elektronika, kompresszor, ventilátorok, belső szivattyú, külső szivattyú és optional PCB-n keresztüli aktuátor vezérlések). A 3 kW teljesítményű fűtőszál ezen felül lenne még, ha nem tiltottam volna le, mert nincs rá szükségem.
A WH-MXC12J6E5 esetén ugyanez a specifikáció szerinti maximális teljesítményfelvétel 6,27 kW + 6 kW fűtőszál.
https://iotguru.cloud
8as, de főleg 12-es COP-t azért én még nem hallottam ... honnan vannak ezek a számok neked?
Az elméleti legmagasabb 8.8, de az csak papíron létezik. Jelenleg a legjobbak is olyan 4.6 körül tudnak max.
Télen meg a jobbak nem süllyednek 3 alá.
Tavaly még októberben is simán 10-es napi átlag COP tudott lenni fűtéssel: https://imgur.com/a/t4sGudz
Az utóbbi fűtésszezonban meg a nyári HMV készítés esetén a havi átlag is 7,5 körül volt: https://imgur.com/a/fM7lIQW
Ez utóbbin látszik, hogy a SCOP 3,9 körül alakult, a téli hónapokban a jóval nagyobb hőigény súlyozott átlaga jelentősen lehúzta.
Te is kevered a COP-ot a SCOP-al. Az egyik egy pillanatnyi érték, a másik pedig a teljes év átlaga (éves megtermelt hőenergia osztva az éves felvett villamos energiával).
HMV készítésnél nagy hidegben? Dehogynem.
https://iotguru.cloud
.
Mint kiderult, van. Lehet jatszani az Eco/Silent modokkal. Pontosan erre gondoltam, hogy ilyen modban talan 2kW -ra korlatozza magat a kompresszor, es akkor belefernek a 25A-be is.
Fogalmam sincs, mire vannak meretezve a radiatorok. Elozo tulajrol tul sok jot sajnos nem tudok mondani. Dokumentacio gyakorlatilag 0, erzesre mar epiteskor se volt. :/
Ami viszont teny, hogy a tavalyi enyhe telen bizony erintesmeleg volt a radiator felso harmada (cca. 40 fok), es jeghideg az alja.
A hőszivattyúban van olyan menű (már amelyikben) hogy meddig engeded el a teljesítményt akár hő, akár táp oldalon.
Ha hőszivattyú irányába állsz és radiátor mellett maradsz, akkor a Panasonic HT az radiátorhoz van.
Elgondokodhatsz még azon is, hogy a radiátorok helyett fan-coilokat raksz fel, s akkor viszont egyben a nyári hűtés is megvan.
hajrá
Gábriel Ákos
Ha a készülék nem tudja, akkor nem fogod tudni megoldani. Ez nem egy NDK-s betonkeverő 70-ből (bár amúgy teljesen mindegy, mert egy betonkeverő most is ennyi :D), hogy van a motor meg a kapcsoló oszt' jóvan... Hanem van egy komplex vezerlő elektronika, ami egyszerűen el sem fog indulni, vagy megpróbálja, aztán leáll és kivágja hibára.
"Sose a gép a hülye."
Ahogy a többiek is írták, ez nem úgy van, hogy limitálod az áramot. Ha ugyanis sikerül, akkor a kapocsfeszültsége omolhat össze annyira, hogy brown out reset lesz a vezérlő elektronikának, és ciklikusan, vergődve próbál majd újraindulni.
A politikai szál vonatkozásában pedig értem, hogy utálod a kormányt, de Szijjártó Péter épp a közelmúltban kapott garanciát Lavrovtól az energiaellátás biztonságát illetően. Persze semmi sem biztos, az USA palagáz sem, mégis vannak előnyei annak, ha nem a hülyét játszva óvodásként nem szólunk kereskedelmi partnereinkhez, mint teszik ezt tőlünk nyugatabbra. Továbbá, ahogy írták, jól állunk a tárolók feltöltésével, ne aggódj, a télen nem fogsz megfagyni. Tehát kezdj neki a hálózatod bővítésének, 2024 tavaszára meglesz, de legkésőbb nyár végére, s lesz vágyott hőszivattyúd. Ha a NATO a tél végére, tavasz elejére tervezett hatalmas hadgyakorlatával kirobbantja a harmadik világháborút, akkor meg nem az lesz a legnagyobb gondod, hogy van-e hőszivattyúd, mert le fogják bombázni, szóval nem lesz.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Ertem, tehat a hoszivattyu van ugy megtervezve, hogy pl. 18A-t vesz fel, es ha nem jon ennyi, akkor a fesz fog esni a kompresszor motoron, az meg magaval rant mast is, es az alacsony fesz miatt szetesik az egesz elektronika. Igy mar vilagos, koszonom a magyarazatot.
Tl;dr, az aram-limit kivulrol technikailag megoldhato, a gond az, hogy az elektromos kutyuk nincsenek ra felkeszitve, tesztelve.
A hoszivattyut a meglevo gazkazan melle terveztem, reszben azert, hogy flexibilisebbe tenne a meleg-ellatast, reszben az alacsonyabb koltsege miatt (... amint a rezsicsokkentes megszunik, ami varhato).
Nem "utalom" a kormanyt, meg csak nem is tartom oket minden tekintetben inkompetensnek. Ellenben az teny, hogy nagyon elmentek a 'panem et circenses' iranyba; kizarolag az szamit, hogy nekik, most jo legyen (ideertve a szavazatokat), minden mas, de ugy latszik tenyleg, abszolut minden mas huszadlagos szempont nekik. Ezt nem veszi be a gyomrom es ezert nem is bizom bennuk, mert hosszutavu strategiat nem lehet ilyen homokdunere epiteni, ami arra megy, amerre eppen a szel fujja, es nagyobbreszt figyelmen kivul hagy mindennemu hosszutavu erdeket, celt.
Műszaki dolgokban könnyebb lesz egyetértenünk, tehát kezdem azzal. :)
A feszültség és áram nem egymástól független mennyiségek, bár ez sem ilyen egyszerű, mert szabályozással sok mindent lehet, gondoljunk egy feszültség- vagy áramgenerátorra. Ha van egy berendezésed, s a 230 V-ból kihúzna 18 A-t, ezt valamilyen műszaki megoldással limitálod mondjuk 10 A-ben, akkor annyi történik, hogy a berendezésed - itt hőszivattyúd - kapcsain mondjuk csak 140 V-lesz, ami viszont sok tekintetben problémás. Ha nem indul el a motor, akkor simán felszállhat belőle a füst.
Megfordítom a gondolatmenetet. Ha kívülről limitálod az áramfelvételt, s ennek hatására maradna a 230 V kapocsfeszültség, akkor a hőszivattyúd miért nem venné ki ekkora feszültségről a 18 A-t? Megérzi, hogy nem lehet? Tehát, ha marad a 230 V a kapcsain, kihúzza a 18 A-t, de az azt is jelenti, hogy mégsem limitáltad azt 10 A-ben, azaz ellentmondásra jutottunk. Tehát ezt a limitálást csak vezérlés oldalon, szándékos tervezéssel lehet elérni. Például kisebb közegáramhoz kisebb teljesítmény kell, inverteres hajtás lassabban járatja a motort, ez kisebb áramfelvételt okoz, s akkor megvagyunk.
Mechanikai példa. Van egy rugód, x méretre húzva F = D * x erő ébred benne, de fordítva, F erővel terhelve x = F / D mértékben nyúlik meg. Limitálhatod az erőt F1 < F értékre, de akkor csak x1 < x mértékben nyúlik meg. Azt nem tudod megcsinálni, hogy ugyanúgy x méretre nyúljon, de azért kisebb F1 erővel kelljen nyújtani. Az csak úgy lehetséges, ha kicseréled a rugódat gyengébbre, amelynek kisebb a D állandója, de ekkor már nem kívülről avatkoztál a rendszerbe.
Amit a végén feszegetsz, az filozófiai kérdés. Ha a kormány nem tenne meg mindent a hatalmon maradása érdekében, akkor elvágja magát attól a lehetőségtől, hogy a saját meggyőződéséből, filozófiájával tegyen a közjóért, tehát bármilyen meglepő, elsődleges a hatalom megtartása, minden más ezután jön.
Láttál te már olyan egyházat, amelyik azt mondta, hogy egy másik vallásnak van igaza? Az egyházaknak is tökéletesen meggyőződve kell lenniük az igazukról, mert ha ez nincs így, felszámolták magukat. Ha egy egyház azt állítaná, hogy egy másik egyháznak van igaza a hit kérdésében, akkor minek léteznek egyáltalán? Vagy miért nem olvadnak bele abba a másikba?
Szóval a kormány hatalmon maradásának kérdése is ilyen.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Ertem. De sok szerkezet pl. 85-265V kozotti tartomanyban is mukodik, tipikusan laptop toltok mind ilyenek ugye. Arra valszeg teljesen jol mukodne az aram limiter. De az biztos, hogy hacsak nem terveztek es teszteltek ezen is, akkor valszeg nem fog menni.
Kormany: ez egy erdekes tema. Alapvetoen a tarsadalom kulturszintje donti el, mekkora hosszu tavu befektetest bir el egy kormany. Ahol a valasztok kelloen nagy resze nem ertekeli a sorozatos szuklatokoru, jovot felemeszto gondolkodast, ott a kormany is ra van szorulva, hogy ne csak a pillanatra gondoljon.
Csak epp ez a hozzaallas konzervalja ezt az allapotot. A fejlett tarsadalom (nb: ez egy jelenseg, vannak fejletelen es fejlett tarsadalmak, ahol az osszetarto es tavolra gondolkodok aranya kisebb/nagyobb) ujratermeli magat, a fejletlen is. Es a mozgas a ketto kozott nagyon nehez, lassu folyamat. De szukseges. Mert a 'gazdag fejlett nyugati' orszagok pontosan ezert azok, amilyenek. Nem a magas GDP miatt lesz gazdag egy orszag, hanem mert fejlett a tarsadalma, es a szellemi gazdagsag, az osszetartas kovetkezmenye a magasabb GDP. Kivalo pelda pl. a gazdag olajhercegsegek; penz ugyan van, GDP magas, de megse nagyon vagyik oda senki.
Es talan ez irja le legjobban az ellenerzesem a jelen kormany ellen: nemhogy segitene a tarsadalom fejlodeset, inkabb visszafejleszti, ahogy most kinez. Pedig behozni valo lenne boven.
Nem, ez nem igaz! Bíró úr kérem, tiltakozom, óvást nyújtok be! :)
Azok a laptop tápok ügyes, rafinált szerkezetek. Mondjuk terheled 19 V-on akkora árammal, hogy 45 W teljesítmény menjen ki belőle, a hatásfok miatt a bemeneten igényel a szerkezet 50 W-ot. Igaz ugyan, hogy a kapcsolóüzemű tápja képes széles bemeneti feszültségtartományról üzemelni, de momentán bármi áron 50 W-ot fog kivenni a hálózatból. Tehát nagyobb feszültség esetén kisebb áramot eszik, kisebb feszültség esetén nagyobbat. A tápegységed dinamikus bemeneti belső ellenállása, a du/di < 0, tehát negatív.
Ha megpróbálod például egy soros ellenállással - vagy reaktanciával, hogy ne legyen veszteséged - limitálni az áramot, s emiatt, csökken a kapocsfeszültsége, elkezdi növelni az áramfelvételét annak érdekében, hogy ki tudja szedni a kívánt teljesítményt a hálózatból. Ennek hatására tovább esik a kapocsfeszültsége, aminek hatására tovább növeli az áramfelvételét, s végsősoron sokkal rohamosabban omlik össze az egész rendszer, mintha nem lenne szabályozott.
A negatív impedanciákkal egyébként is óvatosan kell bánni, az minden ősbűn forrása, labilissá tehet egy rendszert, oszcillálhat, lengedezhet, vagy csak megszaladhat valamelyik irányba. Ebben az esetben tehát a széles feszültség range úgy értendő, hogy kis impedanciáról hajtva, ahol a tápegységed áramfelvételétől független marad a tápláló feszültség.
A jövő vs. jelen kérdése érdekes. Egyrészt mindenkinek egy élete van, az van, amit megél, nincs második nekifutás. Másfelől valóban illenék nem felélni a jövőt, de sok sikert, hogy meggyőzzél egy folyamatosan egzisztenciális válságban élő embert, tömegeket arról, hogy a napi két félszáraz zsömle adagját napi egyre mérsékelje, mert hát a jövő. Elég hamar kiegyenesedne a rozsdás kasza, azt hiszem. Ráadásul álszent az egész. Elhinném ezt a nagy jövő iránt rajongást, ha az összes repülőgépet éjféltől leparancsolnánk a földre, az összes autót beolvasztanánk a MÉH-telepeken, mindenki gyalog, kerékpárral és tömegközlekedéssel közlekedne. Aztán következő délután a fogyasztás-orientált kapitalista piacgazdaságot számolnánk fel. Amíg ez nincs így, addig a zöld pártok nem egyebek, mint figyelem elterelő technikák, s a világkormány létrehozására formálódó liberális erők egy újabb eszközei.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
OK, ezt az elektromos temat asszem elegge kiveseztuk, nincs tobbet mondani rola.
Az reszben szinten a mostani kormany sara, hogy tomegek elnek letminimum kornyeken. Es ugye, ahogy irtam: van kozmunkaprogram, ami ideig-oraig kisegiti oket a putribol, de abszolut nem megoldas: csak konzervalja a helyzetet, avagy "carpe diem". Ez persze az elmult 60 ev minden kormanyanak a sara.
A zold partok pontosan ugyanazzal kuzdenek, mint a kormanyok. Nem lehet letomni az emberek torkan azt, hogy akkor mostantol onmagadtol elj kenyelmetlenebbul. Nehez legalabbis. Karakter, tanitomester attitud kell hozza. Ugyhogy "baby steps" uzemmodban haladnak. Mindenbol egy picit csipnek. Nyugi, kap a repules is. Csak azt nem latod/hallod, mert az az allam es a nagy cegek kozott megy kozvetlenul. Amit latsz, az a repjegyarak. Nezd meg, hol vannak az 5 evvel ezelottihez kepest. Semmi se veletlen.
Ugyanez igaz a teherszallitasra. Azt hiszed talan, a kamionoknak nincs euroX ? Vagy, hogy a hajokat nem vettek elo (nyersolaj tiltas)? Vagy hogy nem zarjak be zsinorban a szeneromuveket (a germanokat hagyjuk, naluk sotetzoldek elkurtak durvan)? Dehogynem. Mindenki tesz be a "kozosbe". Meg az egyszeri embert csesztetik legkevesbe. De ott is: probalj meg ma gaz futesu uj hazat venni! Nincs, tilos. Szigeteles uj hazon minimum 20 centi grafitos (!!!).
Ami itt persze megintcsak a jelen kormany 'panem et circenses' politikaja, a rezsicsokkentes, iszonyatos hiba. Ahelyett, hogy korszerusitenenk, kozpenzbol finanszirozzuk a szigeteletlen hazak futeset, aztan meg amikor elfogyott a kozpenz, adjunk nekik ingyen fat, vissza a kozepkorba. Ezt legutobb sajat boromon ereztem: atmegyek atlos szomszedhoz, hogy miafaszer egeti az avart, csupa fust az egesz utca. Erre aszondja, nem erti, mi a baj, o faval szokott tuzelni, mert nincs szigetelve a haz, es 2 honap alatt elfogy a rezsicsokkentett gaz. Erre akkora hatast dobott az agyam, hogy csak hebegni tudtam. Na, ez a mai magyar kormany. kb. 1 teli futesszamlabol kijonne a hoszigeteles, de nem, kozpenzbol fizetjuk, hogy neki semmit se kelljen csinalnia. Mert faj neki a valtozas, es hat szavazo, vegso soron. :/ Egy normalis kormany nem rezsit csokkent, hanem a szigetelest fizeti.
Na uff, en beszeltem.
Értelek, de figyelmen kívül hagyod a valós élethelyzeteket. Mégis, mi a fenét hőszigeteljen valaki egy 12 m^2-es, konfort nélküli házon, ahol WC-re és fürdeni másik épületbe kell átjárni, amikor a szigetelés értéke sokkal nagyobb lenne, mint a házé? Viszont nincs pénze megoldani a lakhatását egy összkomfortos házra vagy lakásra, de a megemelkedett energiaárak hatására éhenhalna. Mindezt úgy, hogy nem semmirekellő, naplopó az illető.
Tehát noha van igazságod, de amíg nem oldod meg ezeket a mindennapos problémákat, nem vezetheted ki a rezsicsökkentést fűnyíróelvszerűen, mert vagy megölsz egy réteget, vagy hajléktalanná teszed őket, vagy elég dühössé ahhoz, hogy lámpavasra húzzanak, egyébként teljesen jogosan.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Spec. ez az illeto egy draga agglomeracios telepulesen lakott, mint "oslakos", egy akkora/olyan hazban, aminek piaci erteke 100M+.
A masik, hogy minden tarsadalomban vannak, lesznek szegeny emberek. Hogy konkret szamokat mondjak, 2021-es adat: a holland haztartasok 7%-a, 370.000 haztartas (!!!) melyszegenysegben el. Pedig az egy kogazdag, minden tekintetben fejlett orszag.
A melyszegenyseg letezese nem lehet ok arra, hogy soha ne csinaljunk semmi eloremutato intezkedest. Nem csak melyszegenyek elnek az orszagban.
Igen, de nagyon fontos, hogy differenciáltak legyenek az intézkedések. Tehát ne büntessék azokat, akik nem tudnak lépést tartani az ajánlásokkal, hanem jutalmazzák azokat, akik hajlandók beruházni. Úgy rendben van, ha marad a rezsicsökkentés, de allokálnak vissza nem térítendő forrást önrész mellé szigetelésre, vagy kamatmentes támogatást. Ha így van, akkor a mélyszegénység sem köti gúzsba az országot.
Amúgy amit írtam példát, ahhoz nem kell mélyszegénység. Képzelj el egy embert, akinek van annyi pénze, hogy tisztálkodik, étkezik, fűt, van TV-je, kimossa a ruháit, könyvtárba jár, kirándul, akár félretesz havonta 20000 - 30000 Ft-ot is, de ez elég sovány ahhoz, hogy vegyen lakást bárhol is. Hitel mondjuk nem játszik ha vagy nyugdíjas, vagy nyugdíj előtt áll az illető.
Szóval van az a lehetséges eset, hogy nem él valaki mélyszegénységben a mindennapok tekintetében, csak egy komfort nélküli picike helyen. Aztán szigeteld le, csak nem éri meg.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Szigetelesnek sok modja van. Ilyen helyzetben nem kell tokeletesnek lennie, csak a 0-nal jobbnak.
Igazabol majdhogynem ingyen szerzett bontott dryvit-bol kozel tokeletes szigetelest lehet csinalni, csak nemi konyokzsir (elbow grease, haha) kell hozza.
Persze aki ilyen korulmenyek kozott lakik, annak altalaban oka van. Ok tipikusan nem kepesek ilyesmire.
Igen. Például egészségügyben dolgozik az illető.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Hogy az allami foglalkoztatas MO-n egeszen brutalis szinten van, ugyanakkor az allam brutalisan alulfizeti a "dolgozoit", egy kulon miset megerne. Az, hogy a felso vezetes evtizede tetlenul nezi, ahogy a legbrutalisabb munkat vegzok arcpirito fizetest kapnak, a masik ok, ami miatt nagyon pipa vagyok a kormanyra. Mert nem arrol van szo, hogy nincs ra penz, hanem a prioritasokrol.
A harmadik, ami miatt duhos vagyok rajuk, az az, hogy sikerult egy olyan orszagot epiteniuk, amiben a fiatalok nem latnak perspektivat, es inkabb nyugaton probalnak szerencset. Es ez nagyobbreszt az o saruk. Mert a fiatal sokmindent elbir; rossz korulmenyeket, nelkulozest, nehez munkat. HA lat perspektivat! Ha nincs, akkor megy oda, ahol lat. Es a perspektiva hianya a jelen kormany altalanos posztkommunizmusanak sara.
Nade eleg ennyi off, csak kinyitott a faradt goz tulnyomasvedo szelep :)
Vagy tanár, rendőr, tűzoltó, vasutas, kormányhivatalnok, esetleg katona. Az utóbbiak néha missziókban kapnak rendes pénzt, de csak a szerencsés lmehet misszíóba.
> Például egészségügyben dolgozik az illető.
A járvány alatt mutatott teljesítményük alapján annyit kapnak, amennyit megérdemelnek.
Biztos nem fogok kimenni értük tüntetni.
Gondolom a királyitévéből-rádióból tájékozódsz csak, és/vagy szatyorban élsz...
Mennyit tüntettek ők értem, amikor az állam éppen az oltatlanokat vadászta?
Tartozom nekik valamivel?
Igen, tartozol. Az oltatlanokat nem ők, hanem az állam "vadászta" - legalábbis ahogy te fogalmazol - a közösség érdekében. csak ugye a biológia meg a járványok terjedésének matematikája az egyeseknek magas...
Mondjuk amikor fél év "tesztelés" után rámondták a szerre, hogy biztonságos, akkor valahogy nem hallottam az orvosok tömegeit felhördülni, hogy ez biztosan hazugság. Tisztelet a kivételnek - mert persze volt kivétel, de ők többségében már nem az állami gépezet részei tudtommal. Nevetséges, hogy elemi logikai bukfenc volt az állítás, mégis egy emberként skandálták a nyilvánvaló hazugságot vissza.
Még ha azt mondják, hogy nem lehetett bizonyítani, hogy biztonságos, de most szerintünk ezt be kell lövetni, mert a pándémia veszélyesebb. Akkor azt mondom, hogy hülyék, de legalább korrektek. De így ebben a formában egy nyilvánvaló hazugságnak lettek a bűnrészesei. Eddig senki nem tudta elmagyarázni nekem "tudományosan", hogy hogyan lehet fél év alatt bizonyítani valamiről, hogy hosszútávon biztonságos. Pláne, hogy eddig semmilyen új készítményre több év volt a standard, és az mRNA még a technológiája miatt is új volt, csakis hosszabb teszt időt várna az ember, nem rövidebbet.
Sajnos az orvos társadalom eljátszotta a bizalmat, amit a többség a járvány előtt még táplált feléjük. Tisztelet a kivételnek persze, akik felszólaltak akkor amikor kellett, azokat tisztelem az egyenességükért és a bátorságukért!
az RNA alapu vakcina kutatasok mar evtizedek ota zajlottak, ugy. epp vegfazisban voltak amugy is.
nyilvan valami gyokeresen ujat nem tudtak volna fel ev alatt osszedobni.
btw. pl orosz/kinai vakcina a 'regimodi', virus-hordozos vakcina volt, nem RNA alapu. szoval volt alternativa.
Nem volt alternatíva, többek között ezért nem vettem fel a kínait.
- van egy kormány, aki semennyire sem megbízható (nem lesz kötelező oltás, elég egy vakcina a védettségihez,...)
- nem lehetett semmit az ígéreteire alapozni, mert mindent megszegett amit mondott
- a gyermekek kizárólag mRNS-t kaphattak és látva a kommunista orvosokat a SOTE-n, simán megzsarolhatták őket a továbbmenetelükkel
Az egyetlen helyes megoldás, ha szülőként átviszed a csatát a felnőttek oldalára, semmilyen együttműködés nincs a rendszerrel, a gyermekek helyett a szülőkkel kell harcolniuk és teljes erődből ütéseket mérsz a virológus-zsenikre. Magyarul ha nem akartad, hogy a gyermek mRNS-t kapjon, akkor a legegyszerűbb az volt, ha oltatlan maradtál és ütötted az orvosokat, ahogy belefér.
Nektek ettől a "felvenni az oltást" kifejezéstől nem borsódzik a hátatok?
"Nem volt alternatíva, többek között ezért nem vettem fel a kínait." - Érdekes, én választhattam, melyiket kérem...
A "nemlesz kötelező"-t betartották? Igen, azóta sem kötelező a COVID oltás. Az, hogy aki nem lett beoltva, annak ebből hátránya származott, az nem azt jelenti, hogy "kötelező". Az "elég egy vakcina" az a kezdeti álláspont volt, ahogy haladt előre a pandémia, és változott a vírus, úgy lett egyre biztosabb, hogy egy oltás nem lesz elég.
> Az "elég egy vakcina" az a kezdeti álláspont volt, ahogy haladt előre a pandémia, és változott a vírus, úgy lett egyre biztosabb, hogy egy oltás nem lesz elég.
Ezt mondod te. Amit én tapasztaltam, hogy víruscelebek mindenféle logika nélkül tolták az adhoc baromságaikat.
- 2022 febr. 15 - Orbán bejelenti, hogy a védettségi oltási igazolvánnyá alakul és 3 oltás kell
- 2022 febr. 24 - Putyin megtámadja Ukrajnát
Putyinnak orvosi nobeldíjat kellene adni, mert egymaga megszüntette a tomboló járványt Európában 9 nap alatt, oltások nélkül.
"víruscelebek mindenféle logika nélkül tolták az adhoc baromságaikat" - kontra az orvosokkal van bajod. Tudod ha egy akármilyen eü. probléma esetén 2-3-n darab orvost vagy eü.-st megkérdezel, hogy mit kell tenni, akkor abból vagy normális ebéd lesz, vagy lekváros bableves. Nincs olyan, hogy egy adott problémára csak és kizárólag egy megoldás és egy kezelési mód alkalmas. Azt, hogy kire, kikre hallgatsz, ki(k)nek a véleményét fogadod el, az a te döntésed - értő, ésszel élő emberek nem a "víruscelebek"-re, hanem a kifejezetten ezzel foglalkozó szakemberekre figyelnek, az ő véleményüket, prognózisukat preferálják.
"Putyinnak orvosi nobeldíjat kellene adni, mert egymaga megszüntette a tomboló járványt Európában 9 nap alatt, oltások nélkül." - A két dolog nem, illetve nem így függ(het) össze. Egy pandémiás helyzet mint minden tranziens idővel lecseng, normál életvitelt folytatva, bár jelen lesz a vírus, de bőven a problémás szint alatti esetszámmal/súlyossággal. Amihez kell az oltottak (akikben nem, vagy csak minimális mértékben lesz életképes a vírus) megfelelő aránya _is_.
> Nincs olyan, hogy egy adott problémára csak és kizárólag egy megoldás és egy kezelési mód alkalmas
Örülök, hogy belátod, hogy a szenteknek nem kellett volna kirekeszteni azt, aki más megoldást keresett a problémára.
A pandémia megállítására kettő darab megoldás van: az egyik az izoláció, a másik az oltás. Előbbinek nem lehet tudni az időtartamát, mert a másodikből kialakuló nyájimmunitás az,a mi ténylegesen meg tudja állítani/vissza tudja szorítani az adott járványt.
Valahogyan csak el kell érni a nyájimmunitást, nem? Ha mindenki a másikra mutogat, legyen ő oltva, majd ők védjenek meg engem is, akkor senki sem lesz oltva, tehát ez így önző. Alapvetően mindenkit kellene oltani, kivéve azokat, akiknél valós egészségügyi érv szól ellene. Volt nem mRNS vakcina, tehát nem kellett azzal oltatni, ha ez ellen volt ellenérzés. Az más kérdés, hogy a nyugatimádók, s az USA üzleti érdekeit féltők dezinformációs politikai kampánya igyekezett az orosz és kínai vakcinákat lehúzni, holott azok teljesen jók voltak.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
A testem nem a kormány tulajdona. Elfogadható baltával szétverni a fejét annak, aki ezt nem tartja tiszteletben. Jogos önvédelem.
Lelkiismeret-furdalás nélkül megteheti az ember és közel voltunk a járvány végén ehhez a ponthoz.
Kellermayr doktornő öngyilkossági esete is normális. Erőszakoskodott Ausztriában a kötelező oltásokkal, a nép tönkretette a praxisát és öngyilkos lett. Azt kapta a rohadék, amit megérdemelt.
Kéne már ide egy "Áram limiter hőszivattyúhoz".
Vagy egy [POL] címke. :(
"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli
Ebben neked igazad van, de ez kicsit hasonlít az abortuszvitára. Meddig rendelkezhet a nő a teste felett, s honnantól vannak jogai a magzatnak? Azt akarom ezzel mondani, hogy bátran rendelkezhetsz a tested felett 100 %-ban, ha kilőnek a világűrbe, s már a Naprendszeren túl jársz. Viszont, ha egy társadalomben élsz, akkor nem hivatkozhatsz arra, hogy majd akkor gyújtasz rá kedvenc kubai szivarodra egy étteremben, amikor jólesik, mert meglehet, engem meg mérgez a füstje. Lehet, hogy téged is, csak téged ez nem zavar, engem meg igen, s nem érdekel, milyen tanulmányokat szedsz elő arról, hogy a kubai szivar füstje ártalmatlan.
Tehát van egy társadalmi és egy egyéni érdek, ezt a kettőt kell összehangolni. Jól csinálták, mert nem volt kötelező az oltás, viszont az oltatlanokra szigorúbb kötelmek vonatkoztak. Tehát beleállhattál, mondhattad, hogy nem kell oltás, és ennek nagyon helyesen voltak következményei.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
> Tehát beleállhattál, mondhattad, hogy nem kell oltás, és ennek nagyon helyesen voltak következményei.
És lesznek is a közeljövőben, mert garantálom, hogy szétrúgom az egész rendszert.
Bőven elég lenne 3 millió oltatlannak kimenni az utcákra és megtanítani a virolgóguscsürhét a rendre.
A románok csinálták jól, megmutatták a virológus parasztoknak, hogy hol a helyük.
Egyébként meg végig bomlasztottam: maszk nélkül a városban, belógni ahonnan kitiltottak, ahol becsületi alapon ment, simán beírtam, hogy teszteltek és negatív...
Így kell a rohadékokkal bánni.
>Valahogyan csak el kell érni a nyájimmunitást, nem?
Kb. ezerszer le volt írva itt is, hogy nem volt bizonyíték rá, hogy az oltottak bármennyivel is kevésbé fertőznének. Továbbra sincsen. Tudomány helyett megalapozatlan hitre épült a feltételezés hogy a vakcina elhozza a nyájimmunitást. Ha emlékszel még mondták is, hogy a fertőzéstől nem véd a vakcina, csak a betegség lefolyását teszi enyhébbé (amire szintén nem volt bizonyíték, de ezt mondták).
Arra viszont van precedens, hogy a hasonló járványok maguktól is lecsengenek egyszerűen azért mert az átvészelt fertőzés védettséget ad és kialakul a nyájummunitás magától. Erre tudományos megalapozottsággal lehet építeni, mert általában ez történik minden oltás nélkül is.
>Volt nem mRNS vakcina, tehát nem kellett azzal oltatni, ha ez ellen volt ellenérzés.
Azzal szemben is jogos az ellenérzés, mert az sem volt kellő ideig tesztelve.
Ráadásul minden valószínűség szerint teljesen felesleges is volt minden vakcinázás, mert végül a túlnyomó többség elkapta a Covidot, és influenza-szerű tünetekkel 1-2 hét alatt meggyógyult belőle függetlenül attól, hogy oltott volt-e vagy sem. Az én ismeretségi körömben is így volt, és a statisztikák is nagyjából ezt mutatták.
Ez fontos bármilyen szempontból? Elég, ha nem halnak meg. Vagy még jobb, ha tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelik át a betegséget.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
>>>Valahogyan csak el kell érni a nyájimmunitást, nem?
>>nem volt bizonyíték rá, hogy az oltottak bármennyivel is kevésbé fertőznének.
>Ez fontos bármilyen szempontból?
Ebben az esetben mintha vakfoltod lenne és nem tudnád működtetni a logika áramköreidet. Mitől van ez?
Tehát lépésenként: nyájimmunitás volt a cél. Volt egy oltóanyag, ami nem ígérte hogy csökkenti a továbbfertőzést, csak a tünetekre mondták, hogy azt csökkenti. Akkor ez az oltóanyag hogyan segített elérni a nyájimmunitást? Nincsen ebben logika semmi.
Az 'elég egy vakcina' sose volt igaz, a Pfizerből Modernából, Astra Zenecából és a többiről is eleve az volt, hogy kb. két hét eltéréssel kell két oltás. Egyetlen vakcina volt, amiről azt mondták, elég lesz egy (nem is igazán vált be).
Teljesen mindegy, hogy ki mit gondol. Én egy büdös kanyit egészségügyi intézménynek nem fizetek a járvány óta.
Tőlem kalapolhatnak az alapítványaik ameddig akarnak.
Ha olyan nagyon okosak, akkor úgyis megoldják a pénzem nélkül is.
Es ha labad torod, vagy epekoved van, annak a kezelesehez mi koze van barmifele vakcinahoz? nem is az az osztaly, nem is az a szakterulet, nem is azok az emberek!
Az oke, hogy nem bizol a virologusokban, de nem mosd ossze az embereket. Neked se esne jol, ha egy ransomware bekapasa utan kirugnak az osszes IT-st a cegtol, dev-eket, scrum mastereket belertve, ugye? Mert ugye azok IT-sok, tehat felelosek...
az allam vadaszott, igen. az eu dolgozoknak ehhez semmi kozuk; a miniszteriumban eldontottek helyettuk (is) mindent.
de amit a miniszteriumban csinaltak, az a nyugati panikreakcio masolasa, mert ok is bepanikoltak.
amit tettek, semmit sem javitott a helyzeten: akinek gyenge az immunrendszere, elobb-utobb elkapja es meghal, pont. de legalabb a tarsadalom masik 99%-anak is pokolla tettek az eletet, tobbek kozott azoknak, akiknek aztan vegkepp semmi se tudott volna artani a covid: a fiataloknak. a mai napig nyogjuk a rovidlato intezkedesek hatasait, mind pszichesen, mind gazdasagilag, mig bizonyithato, hogy eredmenyuk kvazi 0 volt.
az oltasellenes bagazs egy masik tortenet, de en pl. a fentiek miatti tiltakozasul nem oltattam be magam. Persze statisztikaban biztos vagyok benne, hogy alusapkas osszeeskuves-elmelet-hivokent szereplek... amihez ujfent gratula a miniszteriumnak.
Mindig vannak olyan arcok, akiknek bármennyijük van, az épp kevés, és meg akar spórolni 1300 Ft-ot. És van az a típus is, aki túlvállalja magát, hogy villantson mások előtt, van értékes háza, autója, miközben el van adósodva, aztán éhezik az egész család a százplusz millás kecóban.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Valahol azt írtad, hogy van egy 25A-es kismegszakítód.
Miért gond, ha a hőszivattyú 18A-t ebből ideiglenesen kivesz?
A szoftver annyi, hogy egyszerre minden nem megy, mert lecsaphat a kismegszakító.
A maradék 7A 1600W-ot jelent folyamatosan. Kevés, de ha figyelsz kezelhető.
Gondolj bele, folyamatos 7A/1600W az napi 40kWh, havi 80khuf számla. A nagy kismegszakító csak arra kell, hogy egyszerre mehessen minden: sütő, mosógép, szárítógép, hajszárító, mosogatógép.
azt is tegyük hozzá, hogy (1x)32A jár a fogyasztónak - már ha az átviteli pontja (gyk: villanyszekrény) alkalmas erre. Ha nem, akkor a H tarifa sem fog bekötésre kerülni amig nem lesz "EU konform". Azaz meg kéne rendelni a bővítést 32A-re, ami jobb esetben egy biztosítékcserével jár (az adminisztráción kivűl).
Igen, ezt a kort lefutottuk, volt kint reg. villanyszerelo. Tobb hibat is talalt, ami mar a haz atadasakor se volt szabalyos, de valahogy ugy latszik atment. Raadasul az epito anno az ikerhazat jogilag tarsashazkent jegyezte be, ez mar tobbszor is megszivatott minket, itt is: tarsashaznal ugyanis kvazi mindenhez tervezo kell.
Igen, az volt a tervem, hogy amig nincs H tarifa, addig menjen siman a hazitaji aramrol, ezert akartam aram limitert. De tenyleg nem realisztikus, hogy amikor teat akarok fozni (2kW), ki kell mennem kikapcsolni a hoszivattyut :)
Bocs, de egy vacak 25A-es árammérőt kapsz 20 kHuf-ért. Megnézed, hogy épp mennyit fogyaszt a hőszivattyúd és utána főzöd a teát.
Csak egy évig kellene kibírnod. Ha végig 18A-t fogyasztana, az 100kWh naponta. Ez durván 200.000 Ft-os havi villanyszámla.
Valószínűleg nincs ekkora villanyszámlád, tehát elmondható, hogy az esetek 95%-ában a hőszivattyúd nem fog ennyit fogyasztani.
Nem realisztikus arammerovel setalgatni minden alkalommal, amikor teat akarok fozni. Akkor inkabb gaz.
A nép telefonról szokta figyelni, hogy épp mennyit fogyaszt a klímája, de hogyha nincs tapasztalatod benne, akkor nem is fog menni.
Senki nem szaladgál árammérővel otthon, mégis tudjuk, hogy mit eszik a klíma, a villanyradiátor és a lakás az adott pillanatban.
Sőt, azt is megmondom neked, hogy 4 hónappal ezelőtt hol állt a lakás villanyórája és a radiátoré, vagy mennyit fogyasztott a klíma...
Kezdjük az elején:
- a fűtési rendszered alkalmas arra hogy kifűtse a házat a hőszivattyú számára optimális hőmérsékletű vízzel? (35 fok mondjuk)
- tudod már hogy monovalens vagy bivalens üzemet akarsz?
- ha bivalens üzemet akarsz akkor mi a szarnak neked ekkora hőszivattyú?
Szerintem ez az egész nem csak műszaki hanem műszaki-gazdasági kérdés.
Egész biztos vagyok abban hogy sokkal olcsóbban meg tudnád oldani az egészet ha kicsit összetettebben tekintenél a (total cost of ownership) rendszerre.
Én pl. vettem egy klímát 500ezerért (majdnem legdrágább) ami 5.3kW-ot tud hűteni és fűteni is. 1.7kW-ot vesz fel maximum.
Enyhe időben (vö. bivalens üzem) napi néhány kWh-ból kifűti a házat, 2-300W-on elketyeg.
H tarifára is alkalmas lenne de annyira kevés a fogyasztás (nyaraló) hogy be se érdemes köttetni.
Gáz _mellé_ abszolút a hűtő-fűtő klímát javaslom.
Szívesen, ez a tanácsadás ingyen volt.
Gábriel Ákos
En magam szeretem a levego-levego hoszivattyut, mert egyben a legszures es a szelloztetest is megoldhatna.
De ahhoz massziv turas kellene a leg-csoveknek (3 szintes haz), es a kiscsalad tobb tagja is utalja a huzatot/reumatoid tuneteket produkal tole.
Szoval marad a levego-viz, es a meglevo radiatorok. ez van.
Gazt legalabb backup-nak meg akarjuk orizni, az automatikis hibrid uzem meg kerdojeles (eddig minden szerelo azt mondta, eleg macera osszeloni mukodore, tipikusan 1 gyarto 1 termeksora kompatibilis magaval).
Mi hybrid kazánt választottunk, még a rezsikvóták előtt. Hűtést és a fűtést is egy kazán oldja meg, egy kültéri hőszivattyúval (levegő-víz). Tetszőlegesen kapcsolgatható, hogy gázról, vagy villanyról menjen a rendszer. Pl. a HMV -hez gáz van beállítva. A hűtés értelemszerűen hőszivattyúról (áramról) megy. A fűtésnél még kialakulóban van, melyik a jobb megoldás. A napelemet is arra méreteztük, hogy ne legyen túltermelés, természetesen nyáron van valamennyi. Télen ha eleget termel a napelem akkor arról megy, amúgy vált gázra.
en is szemezgetek a hybridekkel, most egy harmadik/negyedik szakival beszelve az ariston-t ajanlotta, es valoban, 6000 euro korul mar van nekik 24/12kW -os modelljuk, szepen osszelove, napelem tamogatassal. Ez meg mindig draga imho, de igy szep diszcsomagkent eddig talan a legjobb ajanlat.
Alszok meg ra egyet.
Többször kérdezték már, hogy számoltatok-e hőigényt?
Annó a legtöbb gyártó/kivitelező hőszivattyúbúl a 12kW-os rendszereket ajánlotta, annak ellenére, hogy a leendőbeli hőigényünk ezt nem támasztotta alá. Végül is a számításokra és a gépész tapasztalatára hagyatkoztunk és egy 24/6kW -os hybrid kazán simán kifűti a házat. Nem tudom mennyire kell aggódnom, hogy tartósan -20 fok legyen télen, akkor gondban lennék a számolással, de -13-ig jók vagyunk. A gázos 24kW teljesítmény sem 24kW, már jó régóta modulálnak 1:8 - 10:10 -es tartományban, ami azt jelenti, hogy akár beérheti 3-4kW-al is. Tudomásom szerint ugyanez vonatkozik a hőszivattyúra is.
most ez a terv. kisebb hoszivattyu, aminek nem kell tulmeretezve lennie, mert esetleg talan 10 ev mulva lehet egy hideg tel, melle backup-nak egy modern gazkazan, hybrid uzemben.
Igy persze siman benne vagyok a 8kW (futoteljesitmenyu) monoblokkban, mert az sacc/kb. -10 fokig igazabol magaban is elegendo.
Tök feleslegesen, tegyük hozzá. Télen jó szar hatásfokkal előállítva a HMV-t, tegyük hozzá.
Gábriel Ákos
Hybrid rendszerről beszéltünk. Mint fentebb írtam az 55 fokos HMV-t nehéz/nem éri meg előállítani hőszivattyúval. HMV esetén gázt használ, 20-ról 55-re ~7 perc a felfűtés. Reggel 6:00 - 7:30 ig, este 18:00-20:30-ig dolgozhat. Egyéni igény esetén meg kell nyomni egy gombot a kioskon, mire levetkőzöl ott a melegvíz a rendszerben.
Hőszivattyúval ugyanez _sokkal_ lassabban valósul meg.
Persze játszhatnék az esti programmal, hogy azt a napelem szolgálja ki és 18:00-ra előálljon a kívánt hőmérséklet, de nem láttam értelmét.
Visszatérve a topicra, az nekem nem derült ki, hogy hory radiátorai működnek-e 30-35 Celsius fokon. Így azt sem tudom megmondani, nála beválna-e a hőszivattyú vagy mi lenne a jó megoldás. A régi házunkban 4 éves radiátorok esetén is a gázos nyert.
Szerintem késő tavasztól kora őszig mindenképpen jobban megéri hőszivattyúval csinálni a meleg vizet. Nálam ilyenkor (46 °C target temperature) esetén 6-10 között van a COP, de ~15-17 óra között megy a hőszipka, amikor aznap általában a legmelegebb van (25-35 °C). Októbertől nagyjából márciusig lenne talán jobb gázzal készíteni meleg vizet, de szerintem overall is jobb a HMV SCOP árra (főleg H-tarifával), mint csak a gázzal...
Azért van HMV tároló, hogy ne számítson a melegítés sebessége, de hőszipkával is van 9 kW a hőteljesítmény, napi ~25-30 perc elég arra, hogy legyen 150-200 liter 45 fokos vizem. Nyilván on-demand nem tud annyit, mint egy 20-30 kW teljesítményű gázkazán.
https://iotguru.cloud
Valaki edukáljon már, hogy neked hogy van 6-10 COP-od?
https://www.aircon.panasonic.eu/CY_en/happening/aquarea-t-cap/
Panasonic Heat Pumps have a maximum COP of 4,85 at +7°C which makes them much more efficient than others heating systems.
Hajajj.
Így van, szabványos A7W35 esetén a linkelt típus esetén a COP 4,85 - amikor ugye a levegő hőmérséklete +7 °C és a víz hőmérséklete +35 °C (28 °C a különbség). A világ viszont nem szabványos állapotú; A35W45 (10 °C különbség) esetén lehet akár ~10,0 a COP, vagy A25W45 esetén akár ~6,0 COP is előfordul (20 °C különbség). A COP-ot nagyrészt az Air és a Water hőmérséklet különbsége határozza meg, részletesebben a condenzator-discharger és az evaporator hőmérséklete határozza meg.
Ugyanígy, fűtés esetén A25W35 esetén lehet a COP például ~10,0 (lásd már linkeltem: https://imgur.com/a/t4sGudz). Tavaly októberben a 25 fokos nappali meleg időben toltam 2x1000 literes pufferbe a 35 fokos vizet, aztán éjjel a 10 fokban arról ment a fűtés, éjjel nem ment a hőszivattyú.
Az a helyzet, hogy továbbra is kevered a pillanatnyi COP értéket a SCOP értékkel, illetve a szabványos hőmérsékletek esetén mért COP értékkel.
https://iotguru.cloud
A pillanatnyi COP-ot te mondtad két hozzászólással feljebb, ehhez hoztam a linket.
Kicsit szokatlanok ezek a számok, de akkor ma is tanultam valamit!
Köszi
Annyit írtam, hogy 35 °C levegő és 46 °C vízhőmérséklet esetén a COP 10 körül van, illetve 25 °C levegő és szintén 46 °C vízhőmérséklet esetén a COP kb. 6. A linken teljesen mást hoztál, ott 7 °C levegő és 35 °C víz van, akkor valóban kb. 4,85 lehet a COP.
Miért szokatlan? 35 °C levegőhőmérséklet esetén 45 °C vizet előállítani messze nem annyi energia, mint 7 °C levegőhőmérséklet esetén 35 °C vizet. Mint írtam, a COP-ot durván az előremenő vízhőmérséklet és a levegő hőmérsékletkülönbsége határozza meg.
https://iotguru.cloud
Nézd, amit mondasz, az racionálisnak tűnik.
Csak még kicsit fel kell dolgoznom, hogy egy kicsit másképp volt a fejemben eddig.
Végiggondolható, fizikai alapja van, ráadásul a hőszivattyú saját maga is szokta mérni, lásd korábban csatolt ábrák a 10-es COP értékekről.
Hasznos dolog tudni a dolgok működését. :)
https://iotguru.cloud
TODO listán van ennek a kitesztelése. Jövő évben visszatérek rá :)
A meleg vízből kisebb hőmérséklet is elég. Én azért állítottam kisebbre, hogy a gyerekek nehogy megégessék magukat, de aztán rájöttem, hogy bőven elég, valami 4x fokra van állítva. Zsíros dolgok kézi mosogatásakor van egyedül, hogy vágynék egy melegebb vízre. De fürdeni bőven elég a 4x fok, még ezt is hidegebbre keverjük. Persze hidegebb vízhez nagyobb tartály kell, mert kevesebb hideget keverünk mellé.
Igazad van, ezt még teszteljük.
Állítólag nagyobb a veszélye, hogy valami kórokozó beköltözik a rendszerbe, ha nem annyira meleg. Nem félek ettől különösebben, csak a teljesség kedvéért álljon ez is itt.
Sajnos nem sajnos erre ott a kazán "legionella baktérium elleni védelme" ezt ha akarod, ha nem le fogja futtatni x időnként. Talán egy jövőbeli fw-nél szabályozni lehet.
A legfőbb érv - a Legionella - nem szokott zárt és életvitelszerűen használt rendszerben megtelepedni, mert pangó víz és oxigén kell neki a szaporodáshoz, szóval ettől nem érdemes félni (kedvenc helyei a klímák, a párologtatók és a közfürdők, szökőkutak, egyéb nyílt pangó vizek, ahol szinte senki nem törődik a Legionella veszéllyel). Lehet viszont félni minden más egyéb baktériumtól, de a vezetékes vizet annyira túltolják fertőtlenítővel, hogy általában tényleg 0 darab baktérium van a vízben. Saját kút esetén vagy egyéb baktériumoktól való félelem esetén már megfontolandó időszakosan 65 °C fölé melegíteni a vizet, hogy elpusztuljanak a baktériumok, mert a kúti vízben lesznek szép számmal, ezt elegendő hetente egyszer művelni. Vannak olyan bojlerek, amelyek ezt automatikusan végzik. A legfeljebb 200 liter térfogatú egyedi melegvíz-termelőket a szakirodalom a Legionella-fertőzések szempontjából kockázatmentesnek tartja.
Érdemes számolni azzal, hogy ha belekerül a vezetékrendszerbe valamilyen forrásból baktérium, akkor a hideg vízben is lesznek baktériumok, amelyek prímán fertőznek is így, ezek ellen az nem véd, hogy a bojlerben felfűtöd a vizet, ilyenkor a hideg vizet is kezelni vagy szűrni kell.
https://iotguru.cloud
Itt valami nem kerek, a hőszivattyúnak, klímának semmi köze a szellőztetéshez.
Van. Ha rekuperátoros rendszert raksz a házba.
Vagyis teszel mellé egy másik rendszert, ami nem hőszivattyú.
Nem, nem, ne így nézd. A hőszivattyúnak kell hőleadó felület.
Vagy padlófűtés, vagy falfűtés vagy radiátor, vagy fan-coil.
De azt is lehet, hogy a légtechnikába rakod bele és akkor azon keresztül fűt/hűt.
Ahogy elnéztem, nem sok ilyen rendszer van. Többnyire inkább ott, ahol egyébként nincs nagy fűtési igény (alacsony energiaszükségletű házak). Más helyeken még akkor is külön rendszer, ha egybe van építve.
Hővisszanyerő hőszivattyúval egybeépítve (szellozes.info)
Még. A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél inkább elterjednek a jól szigetelt házak, annál jobban kell a páratartalommal foglalkozni -> rekuperátorok.
Külön rekuperátor természetesen van, hőszivattyúval egybeépített nem nagyon. Más funkcionalitás.
A kettő illeszthető.
A Nilan-nak vannak ilyen készülékei.
levego-levego hoszivattyunal nagyon is van. az az un. HVAC, vagyis nem csak hideg/meleget fuj be, hanem hozzakever 10% friss levegot is, illetve rogton filter is van benne, por es mocsok ellen, plusz raadaskent a levego paratartalmat is tudja finomhangolni.
USA-ban ez a norma, EU-ban most kezd bejonni, de nagyon lassan, inkabb irodaban szokas.
Én még ilyet nem láttam.
Gábriel Ákos
Nálunk a Covid alatt azt írták, hogy az épületen belüli légkondícionáló (amely persze a hűtést és fűtést is ellátja) nem a belső levegőt keringeti, mert azzal csak a Covid fertőzést gyorsítaná, tehát ennek valami hasonlónak kellett lennie. Aztán hogy ez mennyire volt kamuszöveg, mennyire nem, azt nem tudom megítélni (én a Covid időszak alatt nem mentem be a munkahelyre vagy másfél évig).
rakjad időkapcsolóra és napi 1 órát járasd:)))
Mondjuk mindegyik nagyfogyasztót okosrelére kötni és egymást kizárva kapcsolni :)
A legtöbb hőszivattyún van minimum egy, de általában három fokozatú "silent" vagy "quiet" mód, ami általában limitálja a kompresszor fordulatszámát, azon keresztül áttételesen pedig a felvett áramot - ha nem férsz hozzá a PCB-n keresztül közvetlenebbül a hőszivattyúhoz, akkor ez általában ad valamennyi mozgásteret.
Ezen túl az előremenő és a visszatérő vízhőmérsékleten és a szivattyú fordulatszámán keresztül lehet befolyásolni a felvett áramot, de ehhez eléggé jól ismerni kell a fizikáját a fűtési rendszernek.
A Geo-tarifa naponta kétszer egy-egy órára "kilövi az áramot". Nem döglenek halomra, alapvetően a kalorikus kör bírja, az elektronika meg kellene, hogy bírja.
https://iotguru.cloud
Koszonom, en is pont erre az eco/silent/quiet modra gondoltam. Ilyet keresek akkor.
H tarifanal nincs ilyen "kiloves", geo tarifa meg mar nem is igenyelheto, szoval ez nem lesz gond.
Annak azért még kérdezz utána, hogy az eco/silent -csökkentett teljestményű - módokhoz tartozó "áramfelvétel" az minden üzemmódban biztosított-e (pl: felprogramozás/tesztüzem/hibakeresés, leolvasztás,....). Mert ha nem, akkor a szerelő ott fogja hagyni neked úgy ahogy van vagy el se kezdi.
Ezek az üzemmódok nem arra vannak kitalálva, hogy permanensen vsszavedd a rendszer teljesítményét pl mint egy főzőlapnál és illeszed az infrádhoz.
Borítékolható, hogy ezek a spec módok nem mennek csökkentett teljesítménnyel, mert pl a COP érték számításakor is csak a normál üzemet veszik figyelembe - csúnyábbak lennének a számok.
Ezért hasznos a service manual. :)
A quiet/silent mód a legtöbb hőszivattyúnál egyszerűen limitálja a fan és a compressor fordulatszámát, mást nem is nagyon tud tenni, lévén a kültéri egységben ezek azok, amelyek mozgó alkatrészek és zajt okoznak. Vissza lehet venni permanensen is.
Ezek a módok közvetve a hőszivattyú teljesítményét limitálják. Semmi különbség nincs például a hőszivattyú működésében quiet/silent és normál mód között, ha folyamatos üzemben például 25 Hz jön ki a kompresszor meghajtásából és a ventilátor fordulata ~600 rpm, amíg ezek kisebbek, mint a quite/silent mód limitjei. A quiet/silent annyit limitál például a hőszivattyúm esetén, hogy nem megy ~800 rpm fölé a fan és nem megy ~32 Hz fölé a kompresszor meghajtási frekvenciája sem, míg mondjuk normál módban 90 Hz a felső limit. Ha szükséges lenne a nagyobb teljesítmény, akkor a COP még jobb is lesz, mert csökkentett teljesítménnyel nem tudja elérni a target outlet hőmérsékletet. Cserébe nem tudja kifűteni a épületet.
https://iotguru.cloud
Félreértettél, a spec módok alatt a leolvasztást, beüzemelést,.. értettem, ami néha kell vagy automatikusan megtörténik. Ezeket nem befolyásolja a eco/silent beállítás.
Ha a szerelő ezeken nem tud végigmenni, mert folyamatosan leveri a kismegszakítót, ott fogja hagyani.
Beüzemelésnél, tesztüzemnél és hibakeresésnél nem kell teát is főzni, a 25A elég kell legyen ehhez. Ezen túl a leolvasztásnál meg írtam service manual-t, ami szerint például a hőszivattyúm nem használ fűtőszálat, ha leolvasztásnál az inlet közeghőmérséklet magasabb mint 27 °C. Ehhez megfelelő hokapacitás kell (puffertartály vagy hidraulikus váltó), amit ki kell számolni és a leolvasztás teljesítményfelvétele amúgy jóval kevesebb, mint a silent módé, mert a hőszivattyú nagyon könnyedén tud 27 fokos közegből ~50 fokos közeghőmérsékletet készíteni, amivel leolvasztja a jeget.
Miért ne tudna végigmenni?
https://iotguru.cloud
Mondom: ezért hasznos a service manual. Ezzel kezdtem.
https://iotguru.cloud
Kicsit más szemszögből közelítve a problémát.
pl. Svédországban gyakorlatilag két féle áram díj van (mély részletekbe ne menjünk most bele az elv lenne a fontos),
* van a statikus amikor van egy fix díja mondjuk 2 kr / kw óra bármikor fogyasztasz a nap folyamán ennyit fognak számlázni
* dinamikus árazás, ami olyan mintha fel lenne osztva a nap sok idő intervallumra (példa kedvéért 15 percesekre) és mindegyik idő intervallumnak meg van a maga kw óra ára mondjuk 0,2 kr / kw óra -tól mondjuk megy 4 kr / kw óráig. Nyilván a reggeli és az esti "csúcs" időszakokban drága hajnai 1 kor meg olcsóbb a tarifa, gyakorlatilag mérik folyamatosan hogy az adott időszakban mennyit fogyasztottál, és azt beszorozzák az abban az időszak tarifájával és így alakul ki a számlád!
A két árszabást között szabad az átjárás mindenki olyat választ ami számára jó.
A dinamikus árazást választók nyilván elkezdenek arra törekedni hogy a nagy fogyasztókat ne csúcs időszakban használják pl.: mosogató gép, este 10 kor ,amikor elmegy a család aludni elindítják) , de nem csak ilyen apróságokkal foglalkoznak, konkrét cégek vannak (vagy maga az áramszolgáltató is ajánl / vásárolható tőle) akik mindenfajta vezérlőket amivel a nagy fogyasztókat lehet "szabályozni", írok két példát ami gyakori :
* Elektromos autó, család haza érkezik, bedugja a töltőbe, de a vezérlés majd a tényleges töltés csak akkor indítja el amikor kedvező a tarifa (béllíthatod, neked mi az, persze itt van olyan is hogy ha nem esik le az ár akkor mondjuk hajnali 3 kor mindenképpen kezdje el feltölteni az autót, mire reggel 7 -kor indulna a család fel legyen töltve)
* Fűtés: sok helyen hőszívagyú van, a puffer tartályát éjjelente illetve napközben amikor olcsó akkor fűtik fel, persze figyelembe veszik a külső hőmérsékletet, várhatóan mennyire lesz hideg, meg gondlom 1000 dolgot még. Természetesen az a legjobb ha a Hőszívagyú vezérlője eleve fel van készítve, mert akkor még optimálisabban tud számolni hogy akkor mennyi áram igénye is lesz (nyilván ezt nem úgy kell elképzelni mint egy nagy kapcsolót, hogy kap áramot vagy nem kap áramot a Hőszívagyú, annál sokkal finomabb)
A lényeg véleményem szerint az hogy a fogyasztók egy részét érdekelté teszi, hogy kisimítsa a csúcs és a völgy időszakokat, mindenki profitál belőle, a fagyasztó is, a termelő is, a elektromos hálózatot üzemeltető is.
LOL :DD
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Nagyon jo, tetszik ez a modszer, es hosszu tavon szerintem mindenki ebbe a dinamikus tarifa iranyaba fog elmenni.
De ez egy masik oldala a problemanak. Ez ugyanis feltetelezi, hogy van elegendo amper behuzva a hazba, hogy minden fogyaszto kenyelmesen meg tudja valasztani, hogy mikor fogyaszt. Tehat az aramszamlat optimalizalod.
Az en problemam, hogy nincs eleg amper a hazban, es a fogyasztoknak "okosnak" kell lennie, hogy ki mikor mennyit zabalhat. Tehat az atfolyo aram mennyisegere optimalizalsz.
Persze van atfedes a ket problema kozott, de a masodik valamivel kacifantosabb.
.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE