Társasházba privát internet szolgáltató

Sziasztok!

Van itt valaki, aki társasházi internet szolgáltatást csinál?

Siófokon lenne egy 54 lakásos társasház, ahol most a helyi erő (Vidanet) van koaxszal, Telekom, Voda, Digi sehol senki. Yettel 5G elvileg van, a gyakorlatban a telepítési minimumot (300Mb) éppen hozta kültérre szerelt antennával. Most ez van, de erősen gondolkodom, hogy nem ez lesz az igazi, mert pl. ma is csak 80 Mb volt a Speedtest letöltés.

Szóval érdekelnének a tapasztalatok: van-e aki csinál hasonlót, vagy akár "privát" módon lehetne-e ilyet üzemeltetni. 1 db 10 Gbit-es bérelt vonal már ~180Mbitet garantáltan tudna nyújtani mind az 54 lakásnak, de a valóságban szerintem ennek töredéke elég lenne (sosincs itt mindenki ... stb.) Nem tudom persze a bérelt vonal árakat, hogy egyáltalán ki lehet-e hozni úgy, hogy megérje = olcsóbban jobb legyen mint a Vidanet.

Kellene persze TV szolgáltatás is, de azt akár a DirectOne + egy set top box meg tudná oldani.

Mit gondoltok (azon kívül, hogy ne akarjam ezt :) )?

Üdv,

Gergely

Hozzászólások

Nem értek annyira a társasgházi joghoz, de szerintem a társasház, mint jogi entitás - tudna egy darab internet kapcsolatot venni és azt a tagok a belső szabályzatuk szerint használni; hasonlóan ahhoz, ahogy egy cég csinálja. Szerintem azt a megfogalmazást, hogy internet szolgáltatást csinálni, azt kerülni kellene, mert egy csomó jogi és technikai szopást húzol magadra. 

Ennél azért bonyolultabb.
Egyrészt az NMHH-nál be kell jelenteni a szolgáltatás nyújtást és a tevékenységi körbe illik felvenni- Ezért cserébe az NMHH agyatlak reportokra kötelez. 3-6 havonta.
Illetve a az 43-ik lakás gyerekpornót stream-el a nagyvilába, akkor előbb utóbb nálad kopognak a zsandárok, hogy azonnal mond meg, hogy mit csinálsz, vagy ki az ügyfeled.
De ez utóbbihoz az is elég, ha az exről pikáns képeket teszel közzé a saját gépeden/ről, ami pont abban a házban van. (És az ex erről tudomást szerez, majd feljelentést tesz.)

Csak mondom, hogy ne a te feladatod naplózni. Az a feladatod, hogy válaszolj egy ilyen megkeresésre:

Tisztelt Címzett!

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete az elektronikus információs rendszerek biztonsági eseményeinek kezelésével és koordinációjával kapcsolatos feladatokat a 2013. évi L. törvény, valamint a 2001. évi CVIII. törvény alapján látja el.

Intézetünkhöz jelzés érkezett, amely szerint...

Ez egy másik kör. Itt valami webes akármiről szólnak, hogy mitörtént. Az igazi kör az, amikor a rendőrök írnak szép veretes tértivevényes levelet, illetve esetleg előzetes emailt, hogy mi a pálya. Minden esetre azt tudnod kell valahogy, hogy melyik user mit ügyködött, ez lehet akár fix publikus IP cím.

Semmi valszin, hanem meg kell írni, hogy ez egy nyilvános wifi X helyen, és nem beazonosítható a valaki. Egyáltalán nincs mindenki kötelezve a naplózásra, viszont aki üzletszerűen ISP az szerintem igen. Társasházi relatív fix kiosztásban a társasház érdeke, hogy ne lehessen elbújni, egy "jajjhátnemtudjuk" mögé, hanem ott vannak a perlakás publikus IP-k és ennyi.

Naplózásra kötelezve senki nincs, de arra igen, hogy hatósági megkeresésre meg tudja mondani, hogy X forgalmat melyik előfizető csinálta. Az, hogy milyen módszerrel biztosítja ezt, a szolgáltatóra van bízva.

Mi pl. a nem fix pubikus IP-s ügyfeleknél determinisztikus NAT-ot használunk (ahogy a legtöbb, CGNAT-ot használó ISP), hogy ne kelljen naplózni a teljes forgalmat, a belső címkiosztás pedig fix, ügyfélhez rendelt.

A "komolyabb" helyeken van captive portal, ahol egy regisztráció és ászf elfogadás után veheted igénybe az egyébként ingyenes internet elérést. Ilyen pl. az McDonald's is. Ezek a helyek a regisztrációkor közlik, hogy naplózzák a tevékenységed, és így is tesznek. A saját védelmükben. Meg tudja mondani az eszköz azonosítóját és a regisztrált adatokat a hatóságnak. Az persze lehet kamus, de a lényeg, hogy a cég megtett minden tőle telhető törvényes dolgot, amivel biztosítja a hálózatot.

A legtöbb helyen viszont - ahogy írod is - nincs semmilyen követés, naplózás, így nem tudják megmondani, hogy ki csinálta a tiltott forgalmat. Az egy dolog, hogy a végén valószínű nem viszik el a böribe a cégvezetőt ilyen forgalomért, de nagyon kellemetlen többször a rendőrségre menni tanúvallomást tenni ilyen ügyben, meg nézni, ahogy a céges gépeket túrják, hogy biztos nem azokról volt-e a forgalom, tényleg egy vendég lehetett.

Mi pl. azt javasoluk a parnereinknek, hogy vagy legyen captive portál és nyomkövetés, vagy ne legyen wifi külsősöknek/vendégeknek.

És pont ezért szoktam minden magánembernek is mondani, hogy erős wifi jelszó kell, amit nem kell megdni senkinek, mert ha olyan forgalom keletkezik, ami törvénybe ütköző, neki kell érte felenie majd.

Idehaza ez jogilag nincs szabályozva. Elvileg az egész free hotspot üzemeltetés egy hatalmas célkereszt, felelős ugyanis van, ha más nem, az előfizető, az ő érdeke, hogy tovább tudja ezt tolni.

ggallo | 2023. 08. 22., k – 08:27 ) Permalink

Sose értik emberek, miért mondom mindig, hogy wi-fi jelszót annak adjon, akit beengedne a privát fiókjaiba, hozzáféréseibe. Pont akkora galibát tud okozni számára, ha akar. De valahogy a Wi-Fi jelszó megadása sok esetben egyszerűbb kb. mint a lakcímé, hogy oda tudjak menni:D

gattila | 2023. 08. 21., h – 20:11 ) Permalink

Magyarországon szóltak a torrentezés miatt? Privát vagy publikus tracker? Ez nagyon meglepő, itthon ez minimum szürkezóna, de nem hallottam eddig róla, hogy bármilyen ezirányú jogi megkeresés komolyan lezajlott volna.

TheAdam

Ezen én is gondolkodtam annó. Csak külföldi publikus tracker-rel kapcsolatosan jött ilyen.

Egyikre konkrétan emlékszem, hogy egy Johnny Cash album volt tpb-ről. 

Egyébként nem történt semmi komoly ilyen esetben. Csak szóltam, hogy a bejelentés alapján intézkedünk házon belül.

Nem tudom, mióta kell üreshordozó díjat fizetni, de egy ideje nem halottam ilyenről én sem.

Egy időbe hozzánk is jötten olyan felszólítások, hogy XY címről valamit (megnevezve) jogtalanul töltenek le/fel, és intézkedjünk ennek megszűntetéséről.

Amikor egyértelmű volt a felhasználó, akkor kiértesítettük, és visszaválaszoltunk a megkeresésre, hogy értesítettük a felhasználót. Amikor nem volt egyértelmű (csak forrás IP volt, forrás port nem, és az IP nem egyedi, hanem NAT-os), akkor visszakérdeztünk, hogy kellene a forrás port is, és ott általában elhalt a dolog. Talán egyszer adtak meg forrás portot, amivel azonosíthető vált az ügyfél.

Ezek a megkeresések nem állami nyomozati szervtől jöttek, hanem ügyédi irodától, vagy egyéb szerzői jogot képviselő magán szervezettől.

Nálunk sem volt ilyen megkeresés az utóbbi 1-2 évben, eltűntek. Én sem tudom, hogy a teljes körű Artisjus matricázás miatt, vagy egyéb okból. Mondjuk az tény, hogy a jogvédelem alatt álló audió, videó tartalom letöltés magáncélra elnézett (engedélyezett) dolog itthon, de a feltöltés (pl. torrenten visszaosztás) továbbra is illegális... Viszont feltételezem ezek az ügyvédi felszólítások nagyon sokba kerültek a jogtulajdonosoknak, és bevétel nem társult hozzá, így inkább dobták ezt a fajta vegzálást.

Azért, mert a hatósági/rendőrségi megkeresések az ISP-hez mennek. Hajdanán, amikor ISP-nél dolgoztam, a munkám része volt ezek feldolgozása (a kért információ megkeresése a db-kben, logokban, netflow-ban, akármiben). Mivel határozat kellett az információ bekéréséhez, ezt csatolták, és az ügy típusa is meg volt jelölve (gyilkosság, pedofília, stb..), egy élmény volt...

Vicces volt benne, hogy csak pár olyan eset volt, amikor (gondolom én) az ügy komolysága miatt személyesen érkezett a szerv (nyomozó, járőr). Néhány példa: torrentezés, warez ftp, vasúti vagon összegraffitizése. Gyilkossági és pedofil ügyekben csak levelek jöttek :)

Igen, én ISP-ről beszélek, amikor azt írom, hogy "nálunk".

IP cím alapján eljutnak (akár a jogvédők ügyvédei, akár a hatóság) egy AS-ig, az a mi esetünkben az IP tartományt bérbe adó cégé. Ez a cég polgári ügyben (jogvédők ügyvédei) ez a cég tovább küldi nekünk a megkeresést (nem adja ki alapból az IP tartomány bérlőjét polgári személynek, cégnek), hogy szólítsuk fel az ügyfelet, majd nekik jelezzünk vissza, és ők jeleznek vissz a megkeresőnek. Hatósági megkeresés esetén viszont közvetlen hozánk irányítja a hatóságot, mert ott nem közvetíthet.

Látom, te sem vágod a magyar (bár koránt sem biztos, hogy csak magyar) KKV viszonyokat, hogy a RIPE szerint az IP tartomány egy saját AS-el rendelkező nagyobb szolgáltató nevén van (hiszen a RIPE-től hivatalosan ők bérlik a tartományt), amit részben, vagy egészben albérletbe adnak egy kizárólag rajtuk keresztül uplink-elő kisebb szolgáltatónak. Na, az ilyen al-szolgáltatók (és pláne azok végfelhasználó ügyfelei) baromira nem kerülnek be a RIPE adatbázisba :(

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

ez elég szomorú, mert a RIPE felé illene a talán a /29-nél nagyobb blokkokat Ügyfélhez "regisztrálni", így látható lenne, mit ki használ...
Aki adott /24-ből szolgáltat, azt meg pláne.
Szerintem ezt igen sokan meg is tesszük - max a hatóságnak nincs annyi esze, h a whois-t megnézze...

Amikor egyetemre jártam, akkor rendszergazda voltam a kollégiumban. Két-három havonta jött ilyen levél, hogy adjuk meg a felhasználó személyazonosságát. Legtöbbször torrenten visszaosztott tartalom miatt, de néha volt komolyabb is. 

A felhasználók neptun kód - NAT-olt IP alapján kerültek azonosításra. Volt egy ASA-nk, ami 3 hónapra visszamenőleg tárolta a logokat.

A legtöbbször elfogadták azt a választ, hogy a felhasználót házon belül figyelmeztettük/megbüntettük, de volt, hogy ki kellett adni a személyazonosságát.

Persze vendég hálózaton ezt nem tudtuk megtenni, de arra vonatkozóan nem jöttek levelek, mert csak a http/https, IMAP/stb volt kinyitva.

Nem vagyok jogász, de ha valaki ilyenbe belefog, akkor szerintem mindenképen logolni kell. Kell egy Forti, Palo, vagy valami opensource megoldás erre.

Egyébként ez hasonlít a társasházi dologhoz. Itt is fizettek a kollégisták havonta. Mi pedig továbbértékesítettük a szolgáltatást. 300Mbit/300Mbit/300eFt. 

Időszaktól függően 500-1200 user. 2014-16 között elég volt.

Hát igen. AP-t itt is betehettek a user-ek nyugodtan.

Nálunk úgy működött, hogy csúszóablakszerűen mindig az elmúlt 7 nap forgalma nem haladhatta meg a 200 vagy 300 Gb-ot. Ezt 5-10 perces cron-job chekkolta.

Ha meghaladta, akkor egy script átdobta a végpontot egy korlátozott vlan-ba, ahol csak böngészni lehetett és 10 mbit volt a max.

Ezt még az előző üzemeltetők csinálták. Nem volt sok pénz és eszköz, de szét lett minden csavargatva, sciptelve, hogy jól működjön.

BME kolikban fizetni kellett a netért (na nem sokat, és min. 100 megát kaptunk)

(20 évvel ezelőtti állapotok szerint) Nem az internet használatáért kellett fizetni, mert azt ingyen kapja az egyetemtől a kollégium, így nem számlázhatja ki a lakóknak. Hálózatfenntartási díj v. hasonló viráhnyelben megfogalmazott címszó alatt kellett befizetni félévente valami valóban jelképes összeget.

Mióta lezajlott a ppp nem tudom mennyire kergültek meg a pénzszivattyúgeci kft-k, akik megkaparintották a kollégiumok üzemeltetését és piaci alapon kezdték működtetni a pénzbeszedést szószerint mindenért.

Egyrészt az NMHH-nál be kell jelenteni a szolgáltatás nyújtást és a tevékenységi körbe illik felvenni- Ezért cserébe az NMHH agyatlak reportokra kötelez. 3-6 havonta.

Miért, a céged felvette tevékenységi körbe, mert x munkásnak elérhető az internet vagy mert van Wifi hotspot egy boltban?

Illetve a az 43-ik lakás gyerekpornót stream-el a nagyvilába, akkor előbb utóbb nálad kopognak a zsandárok, hogy azonnal mond meg, hogy mit csinálsz, vagy ki az ügyfeled.

Úgy érted, hogy a társasháznál.

Ha a társasház adja a bérkőknek/tulajoknak, akkor praktikusabb leszámlázni nekik, az meg már internet szolgáltatás, minden szopásával együtt. Ha nem számlázza le, akkor meg Ő (a társasház) felel minden forgalmazásért, amit nem fog tudni tovább hárítani egy esetleges jogi ügyben.

Miért kellene számlázni? Benne van a közös költségben és kész, része a közös infrastruktúrának, mint a folyosó felmosása vagy a kaputelefon. És de, tovább lehet hárítani, mint ahogy bárki rongálását vagy törvényellenes tevékenységét a közös tulajdonnal.

Attól még kell tudni azonosítani, hogy ki forgalmazott adott IP-n. És ha az egy NAT-olt háló, akkor nem lesz egyszerű. (Mert az NKI a publikus IP-t fogja látni.)
Vagy „veszel” még egy /26-os címtartományt is, amit ma már „nagyon olcsón” adnak. (Mármint az IPv4-et. Az IPv6-ot utánad dobják.) És aztán PPPoE-t - vagy valamit ami azonosítást végez - felhúzhatsz és kezdődik a rollerezés.

Attól még kell tudni azonosítani, hogy ki forgalmazott adott IP-n. És ha az egy NAT-olt háló, akkor nem lesz egyszerű. (Mert az NKI a publikus IP-t fogja látni.)

Melyik kis cégnél van ez összekötve, hogy az adott pillanatban az adott gépről vagy mobiltelefonról ki forgalmazott? Melyik iskolában van ez összekötve, hogy az adott pillanatban az adott gépről vagy Wifi esetén mobiltelefonról ki forgalmazott? Vagy melyik publikus Wifi elérhetőségen van ez összekötve? Túlkomplikálod ezt a dolgot...

Egy ISP-nek meg kell tudni mondani, melyik ügyfél generálta a forgalmat. Cégnek, magánszemélynek csak praktikus tudni, de ISP-nek kötelező.

Pont innen indultunk, hogy egy társasház internetes infrastruktúrája nem ISP, hanem egy jogi személy belső hálózata, ahogy egy cég se lesz ISP attól, hogy biztosít a dolgozók felé belső internetes infrastruktúrát.

Az előfizető felelős a forgalomért. Fixme, de ha magánemberként nem mondod meg, h melyik családtagod hajtott gyorsan (v okozott balesetet az autóval) akkor először is az üzemben tartót kérik számon - majd kötelez(het)ik menetlevél vezetésére onnantól.

Azaz lehet, h az első alkalommal csak ejnye-bejnye lesz - de emellett felszólítanak a "jogkövető magatartásra" azaz biztosítanod kell, hogy válaszolni tudj a hatóság kérésére.

Mondom jogi személy és cég, elég sok cégnél jártam mostanában, sehol nem volt semmi összekötés, hogy az adott Wifi kapcsolat én voltam azzal, hogy letettem a laptopom a meeting-en és törvényt sértettem. Ha jön az első ejnye-bejnye, akkor elég lépni, előre elméletben kár bokáig fosni mindenért, mert akkora szargalacsint építesz magad elé, hogy meg se bírod mozdítani és akkor jön az, hogy a nem arról szól az egész, hogy a problémát hogyan kellene megoldani, hanem arról, hogy melyik megoldás miért nem jó.

Fixme, de ha magánemberként nem mondod meg, h melyik családtagod hajtott gyorsan (v okozott balesetet az autóval) akkor először is az üzemben tartót kérik számon - majd kötelez(het)ik menetlevél vezetésére onnantól.

Az egy explicit jogi norma, a Kkt. 21§-ben van benne konkret felsorolassal, nem biztos, hogy atultetheto erre a kerdesre is.

a "jogkövető magatartásra" azaz biztosítanod kell, hogy válaszolni tudj a hatóság kérésére.

Dehát nincs ilyen jog, aminek a követését elvárnád! A hatóság kérdésére a válaszolnod kell - a legjobb tudásod szerint. Ha van műszaki módszered arra, hogy utólag meg tudd mondani, hogy ki forgalmazott, akkor meg kell mondanod, de mivel ilyesminek a kiépítésére senki nem kötelez, ezért ha nincs ilyen módszered (legyünk őszinték: a magán hálózatok úgy 99.99%-ában, a céges hálózatok úgy kb. 98-99%-ában nincs ilyen, ergó "nem életszerű", hogy legyen ilyened), akkor a legjobb tudásod szerint válaszolsz: nem tudod.

Az Internet szolgáltatás, mint olyan, engedélyköteles. A saját Internet szolgáltatásodat (jogilag) nem adhatod tovább más háztartások számára.

Ha a közvetlen környéken egyik szolgáltatónak sincsen olyan meglévő infrastruktúrája, amivel ki tudna szolgálni, akkor húzd ki a kezed a biliből. Egy üvegszál áthúzása akár a szomszéd utcából is több tíz millió Ft-os projekt tud lenni. (engedélyeztetés, légvezetékre nem kapsz engedélyt, útfelbontás sem olcsó mulatság, stb.)

Nagyjából a vezeték nélküli (mikrohullámú) megoldások jöhetnek szóba, de ott is minden ingatlantulajdonos külön-külön szerződjön a szolgáltatóval.

Valahogy ugy, hogy a net az "jon" es az epulet halozatanak hasznalataert es supportert fizetsz valamit. Masik lehetoseg, hogy lehet a szolgaltatoval maskent is szezodni, nem csak "lakossagi" felhasznalasra.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Más világ volt akkor, amikor a 0-24h internet hozzáférés egy havi többszázezres akció volt, mondjuk bérelt vonalon. Akkor az irodaházak feltalálták a NAT-ot és a "beépítjük az irodabérletbe" megoldást.

Onnantól, hogy elérhetővé váltak a havi párezer Ft-os "konzumer szintű" hozzáférések (ADSL, DOCSIS, stb.), mindenki rájött, hogy nem éri meg házon belül Internet-szolgáltatót játszani: a havi párezer Ft-os díjakból sem a házon belüli infrastruktúrát, sem az azt üzemeltető, akár csak 1 fős személyzetet sem sikerül fenntartani.

És, akkor még nem akart az irodabérlő publikus IP-t, fix IP-t, megfelelő QoS-t a VoIP szolgáltatásához, stb.

Egyszerűen, mindenkinek jobb beengedni minél több piaci szolgáltatót az irodaházba. Az irodaház is örül, hogy nem kell ezzel foglalkoznia, és a bérlő is örül, hogy piaci verseny van.

Ez persze nem vonatkozik olyan irodaházakra, ahol tényleg semmilyen értelmes piaci szolgáltató nincs jelen a környéken.

nem engedély, hanem bejelentésköteles. a bejelentés utána pedig kapsz egy szopórollert magad alá (qrvasok statisztikát és egyéb kötelezettség formájában).
Azt az internet szolgáltatást adhatot tovább - amit a szolgáltató megenged - kvázi ecélból vásároltad.

Itt simán el bírom képzelni, hogy a társasház -mint jogi személy - rendel egy bérelt vonal jellegű szolgáltatást, aminek továbbértékesítése nem fog problémába ütközni. Hozzáteszem, ha a megfogalmazás ráadásul úgy néz ki, hogy a közös költség tartalmazza az internet szolgáltatás ráeső részét, akkor még kevesebb a gond. Max akkor lesz probléma, ha az 54 lakásból 10 éppen úgy gondolja, hogy nem fizet, és a ~300 000Ft ráeső részét is ki KELL fizetni a többieknek.

Mi 100/100-as vérelt vonali internet szolgáltatásra Telekom-tól 100e Ft-os ajánlatot kaptunk. 1 Gb sebességű pont-pont összekötésre (BIX és vidéki telephely között) havi 640e Ft-osat, amin keresztül más adta volna a netet meg az IP tartományt.

Egyik partner régi előfizetőként BIX és vidéki vágpont közötti pont-pont kapcsolatot 230e-ért kapja havonta T-től.

Szóval 10 Gb kapcsolat havi díja "csak" internet szolgáltatással is inkább a millióhoz lesz közel, mint az 500e Ft-hoz. Az 50 felé dobva is szép lesz. És akkor még nincs helyi infrastruktúra, meg üzemeltetés, nincs publikus IP cím/tartomány, stb.

Semennyire nem éri meg üzeltileg egy ilyen pici szolgáltatási területet lefedni nagy sávszélességgel. Én még úgy sem vágnék bele, hogy mondjuk 50/20 Mb-et igérek csak előfizetőnként, hogy ne kelljen a nagy sávszél (ezt kb. egy 250 Mb-es vonal elviszi a valóságban).

Irja, hogy 54 lakasos tarsashaz. Legyen 10 millio az uveg kihuzasanak koltsege, az lakasonkent cirka 200K. 5 evre lebontva, kamatokkal a havi koltseg 5KHUF korulre jonne ki, aztan 0. Ezen felul az internet csatlakozas dija, termeszetesen, de ha ott az uveg keszen, szerintem barmely szolgaltato szolgaltat rajta szivesen.

Esetleg ha beszelsz netszolgaltatokkal, felezhetitek a kiepites koltseget. Az infra kiepiteshez meg spec. az onkormanyzat segitsege is szoba johet, 54 lakas az ugy 100-120 helyi lakos, az mar szamit.

De BTW, ha van egy 54 lakasos tarsashaz, akkor hogy a rakfenebe adtak at ugy, hogy nincs belehuzva internet, igy anno 2000+ -os evekben? Egyaltalan, lehet ilyet?

A "mikrós" szolgáltatók legtöbbje márpedig pont ezt csinálja. Van amelyik RIPE tag saját PI-IP tartománnyal, van amelyik még az sem, csak a "natív" szolgáltatójától kér x db IP címet. A megfelelő szerződés és háttér mellett simán léteznek viszonteladható szolgáltatások.

Az Internet szolgáltatás, mint olyan, engedélyköteles. 

Nem. Bejelentés köteles. 

 A saját Internet szolgáltatásodat (jogilag) nem adhatod tovább más háztartások számára.

Továbbadhatod, ha így veszed. Nem lehetetlen így venni.

A probléma igazából ott van, hogy a teljes lefedettségű (nem lesz) szolgáltatás esetén ebből 5-700eFt (bruttó) jöhet be havonta maximálisan.  Valójában a 80%-nak már örülhetne (4-600eFt). Bár nem kellene az a 10Gbit/s de már ez a keret is kevés lenne, hogy ezt stabilan nyújtsa. Van áram költsége, egyéb bérleti költségek. És akkor még a járulékos költségekről nem beszéltünk.
Ez a probléma. Nem a kezdeti költségek a probléma. Csak akkor éri meg, ha egy teljes területet lefed a szolgáltató 300-400+ lakás a minimum. (IMHO) 

Köszönöm az eddigi válaszokat, egyelőre a technikai része érdekelne, hogy pl. mennyire reális a bérelt vonal árát kitermelni 20-30 lakásból (mert mindig lesz olyan, aki nem akar váltani, jó ami eddig volt ... stb.).

Amennyire tudom a társasházak jogállása pont most változott, jogi személyiséget kaptak, tehát elvileg járható lenne az út, hogy a társasház nyújtsa ezt a szolgáltatást. De ez a jogi / adminisztratív rész egy következő lépcső lenne, az első kérdés, hogy a technikai részét anyagilag ki lehet-e hozni nullszaldóra. Telekom és EON akna megy az utcán, illetve elvileg lenne arra lehetőség, hogy a hátsó szomszéd felől magánterületen jöjjön át az optikai kábel a földben - van már arra felé gyengeáramú hálózatnak védőcső a földben + ott van nagy sávszélességű üzleti Telekom kapcsolat, tehát fizikailag a "drót" ide tud jönni.

Abban reménykedtem, hogy mondtok egy nagyságrendet a 10Gbit bérelt vonal árára. Nyilván fel lehetne hívni a szolgáltatókat, de akkor nem tudnám felhasználni a HUP szakértelmét... :)

Ez a bekötés nem egészen így megy. Attól, hogy ott az akna, még nem biztos, hogy a szolgáltatónak van ott kiállása is, amire csak simán rá kell kötni a kábelt. Ezért kell azt csinálnod, hogy írsz a potenciális szolgáltatóknak és kérsz tőlük árajánlatot. Sokkal pontosabban fogod látni az egyszeri (kiépítési) és havi költségeket is.

A díjakról: ERŐSEN függ, hogy a szolgáltatóval milyen időtávra kötöd a szerződést, illetve a fizikai kiépítést mennyire egyszerű megcsinálni.
Láttam én már Bp-n 1 Gb-s szinkron bérelt vonalat 300eFt+ÁFA/hó-ért egyik helyen, másik helyen a 300/100 Mb-t adták 500eFt+ÁFA/hó-ért, egy harmadik helyen meg a 100/100 Mb-s vonal került havi 200eFt+ÁFA/hó összegbe. Ezek Bp más-más pontjain voltak, más-más szolgáltatótól.

Emlékeim szerint a Vidanet is tud adni bérelt vonalat. Kérdés, hogy milyen áron, milyen technológiával.

"mennyire reális a bérelt vonal árát kitermelni 20-30 lakásból"    ->    semennyire
Ha a társasház előfizet, akkor vagy kötnie kellene 100év hűségidőt, vagy ha átvállalják a bekötés költségét, akkor talán 200év múlva az is megtérülne.

Ez konkrétan egy hamvába halt ötlet.

"Abban reménykedtem, hogy mondtok egy nagyságrendet a 10Gbit bérelt vonal árára. Nyilván fel lehetne hívni a szolgáltatókat, de akkor nem tudnám felhasználni a HUP szakértelmét... :)"
Ez nem igazán így működik. Keresni kell egy szolgáltatót, kijön, felméri és mond egy árat. Egyik ennyit mond, a másik amannyit. De egy sarokkal arrébb, vagy az utca másik oldalán már lehet, hogy teljesen mást mondanának. Erre így nem igazán fogsz olyan árat hallani, ami jó közelítéssel fedni fogja a valóságot.

Az a baj, hogy ez még mindig nem technikai rész, hanem üzleti és jogi. A technikai rész az lenne, hogy milyen routereket, switcheket vegyél, milyen végponti eszközöket, stb..

Az üzleti részére meg azért nem fogsz itt választ kapni, mert még utcán belül sem mindegy, hogy mi kell egy vonal kihúzásához. Nem mindegy milyen messze van a legközelebbi pont, kell e aszfaltot bontatni miatta, milyen ingatlanokon megy nyomvonal, azoknál milyen a tulajdonosi szerkezet, hogy megy az engedélyezés. Ezzel neked nem feltétlenül kell foglalkozni, a szolgáltató azért van, hogy ezt megtervezze, és adjon a kivitelezésre egy árat, határidőt. De ennek akkora a szórása a fenti változók miatt, hogy akár egy budapesti utcán belül is lehet olyan cím, ahol ziziért kapsz egy ilyen vonalat, a másikon meg 8 számjegyű összeg ugyanez, 6-8 hónapos kivitelezési idővel.

tehát elvileg járható lenne az út, hogy a társasház nyújtsa ezt a szolgáltatást

Tuti nem akar a társasház szolgáltatást nyújtani a tulajdonosoknak. A szemétszállítás sem úgy szokott menni, hogy a társasház viszonteladja a kuka egy töredékét az egyes tulajdonosoknak, hanem a közösen igénybe vett szolgáltatás árát szétdobják a tulajdonosok között.

Hová tudtak építeni Siófokon egy 54 lakásos társasházat, ahol nincs vezetékes távközlési szolgáltató?

Az e-közműben csekkoltad, hogy tényleg nincs ott kábele senkinek? Vagy csak elhajtottak?

[Falu.Me]==>[-][][X]

De ki fog 10G-t adni bérelt vonalon? A kábelszolgáltató? Azon nem megy át annyi. Van üveg? Akkor azon miért nem szolgáltatnak egyébként?

Sok kábelszolgáltató már FTTB alapon adja a netet, nem a klasszikus koaxon. Egyébként ha koax, akkor is van egy fejállomás valahol, és ha nagyonközel van, meg kicsi a szolgáltató, akkor talán lehet egyezkedni. Itt tényleg az 54 lakás mondjuk 3-5 éves elköteleződése az izgalmas. Azért lakás, mert ha valahol bérlő van, meg tulajcsere, akkor nekik ugyanúgy vállalni kell. Tudom alapszabály, meg aláírja ok, de ezt végig kell játszani, hogy minden okés legyen.

A mobilnet nem jó per lakás? A 4G is bőven élvezhető, használható. Az 5G pláne. Vidanet 100 Mbit/s letöltés 4,800 HUF, ez nem elég gyors?
(Nem trollkodás, csak nem értem az igény okát.)

echo crash > /dev/kmem

54 lakas tul sok ahhoz hogy megegyezes szulessen. Barmennyi is a havidij, nem szamithatsz ra hogy mindenki es evek mulva is tőled fogja kerni. Alberletbe adjak ki, nekinvan ceges mobilnetje, túl drága lesz (neked is) a szolgaltatas. Ha keresel rajta 15%-ot, azt mdg tudja enni 3-4 lakas lemondasa. 

techno-tel kft-t keresd, Siófoki alternativ szolgáltató...

mikrón se?

Egyébként szerintem elég lenne 1G kapcsolat. Ezt mikrón is át lehet vinni, ma már nem nagy költséggel. Ezzel a sávszélességgel kb. 50db 100Mbit-es ügyfelet ki lehet szolgálni... Ügyesen be kell állítani a sávszélesség-menedzsmentet és akkor senki nem fog panaszkodni.

Hátizé... nekem itt a gyerek a 250 megás sávot néha remek játékletöltéssel, a steam, origin és társai aktuális ingyenes izével, meg update-jeivel simán koppantja. Ma néztük, és boldogan 10Gbit/sec-re volt téve a sávszélkorlát. Mondtam neki, hogy azért ez igen optimista. :)

Ha a társasház végződteti a 10G-t, akkor ott a technikai háttér megteremtése lesz a második igen szűk keresztmetszet. Legyen pl. sávszél limit, besteffort, vagy bármi, de ha célszerűen gigán megy a net a végfelhasználóhoz, akkor papíron már 10-en ki tudják koppantani. Ez torrenttel, streaminggel már egyáltalán nem akkora sci-fi.

A másik történet a rendelkezésre állásod lesz, mert minimum valami 10-15 perc áthidalást adó (szolgáltatói CPE a 10G végén, routered, és 54 végpont az minimum 2 switch, de lehet 3x 24-gyel jobban jársz, mert kevesebbek érint, ha kihal az egyik switch), aztán valahogy úgy kéne elhelyezned fizikailag, hogy az ethernet 100 méteres kábelhosszán kényelmesen belül legyenek mindenhol. Ez a 100 méter elsőre viccesen hosszú, de amikor zegzugosan kell egy épület egyik végéből a másikba vinni, akkor lehetnek meglepetések. Ha nem központilag egy helyen vannak a switchek, akkor odáig lehet célszerűbb optikával menni, stbstb, szóval nagyon át kell gondolni, hogy mi lesz a helyi hálózat, mennyire tudod a meglévő kábelcsatornákat, meglévő kábelezést használni, ha új kábelt kell húzni, akkor tűzvédelmileg halogénmentessel kell-e szerelni, mennyire kell extra árnyékolt (STP, FTP) stb.

Mennyire lesz erre valami felügyelet? Ha hétfőn reggel 6-kor kihal a routered, switched, akkor lesz aki ugrik és megjavítja? Mennyire fogják a lakók elfogadni, hogy az SLA mondjuk 95%-os, illetve tudatosolulni bennük. Ha nincs magas SLA a bérelt vonal relatív magas díjjához, akkor miért fizetnek érte?

Az optikánál a végponti végződtetés egyszerűsége miatt gondolnék a rézre, de ez nyilván a konkrét helyszin, méretek, költségek, eszközök ststb függvénye úgyis. :) Ha optika, akkor azt nagyon kell védeni, mert ha később ügyesen belefúrnak, akkor nagy öröm lesz a javítása.

Szerk: Siófokon szerintem nincsenek 10 emeletes klasszikus panelek, hanem 4-6 emeletnél megálltak. Ha újépítésű a társasház, az valszin 3-4 emelet körüli, szóval inkább terebélyes, mint magas. Egész véletlenül lakott rokonunk régen Siófokon, és ha jól rémlik a Sió melletti panelszerűeknél. :)

hehh, nem tudtam, hogy van itt sci-fi/fantasy rovat :D

Én csak annyit tennék hozzá, hogy nem véletlen, hogy annak idején a lakásonként egyedi műsorvételezést előbb a közösségi antennarendszerek (panelházak tetején közös használatú antennák + szétosztó hálózat), majd a kábeltelevízió (egyes házak összekábelezve) váltották, nyilván praktikussági, költségbeli okokból. 

Ahogy már nem egy fórumtárs leírta, műszakilag is, jogilag is sokkal több annál a dolog, minthogy veszünk egy internet uplinket és egy lakossági tévéelőfizetést, majd jól szétosztjuk. Ha ilyen egyszerű és olcsó lenne, mindenki így csinálná :-)

starlink? :D

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

A tarsashazunk (3 haz, 14-14 lakas, szoval kb egy sulycsoport) szerzodik az Internet, telefon es TV szolgaltatoval. A kozos koltsegen keresztul fizetjuk az egeszet. Alapesetben semmi egyeb dolgom vele. Kozvetlen szerzodesben nem allok a szolgaltatoval, csak a tarsashazi tagsagon keresztul.

Par evente atnezi a tarsashaz a piacot, es szolgaltatot valt, ha van lenyegesen jobb ajanlat.

A TV reszet nem hasznalom. Igy csak tipp, hogy az extra csatornakat magad intezed.

 

Nem vilagos, hogy miert kellene par lakasert kulon szolgaltatot inditani. Egyszeruen nem eri meg a mereteibol kifolyolag. A technologia kb. tok mindegy.

Mennyibe kerul egy 7/24 rendszergazda? 20k HUF/lakas/ho arra eleg, hogy egy szukos netto bert kifizessen a haz (a NAV meg majd masfele nez). Es akkor meg az eszkozok, uplink, mediaszolgaltatas es a tobbi meg sehol.

Kapsz publikus IPv4 címet? Nekem ebben mindig az a parám, hogy nincs publikus v4, ha valami technikai zűr van, lehet hadakozni és nem okvetlen tehetem meg, hogy mondjuk veszek 2000/1000-et Telekom optikán (ha van optika). sok ilyen esetben nincs berángatva más, piaci szereplő a házba, legalább is kiépítve, hogy a harmadikon be tudjam köttetni.

TheAdam

Igen, publikus cimet ad a szolgaltato. Nem kertem, de orulok.

Mi a koze a publikus IP-nek a zurhoz? Vagy csak en nem kovetem a mondatszerkezetet?

Hogy kie a kabel, azt nem tudom. Gyanitom, hogy nem askalhatja ossze mindenfele szolgaltato az utcat, mert epp olyanja van. Lehet, hogy kiepitett csatornaba huztak, de lehet, hogy a last milet valamelyik masik szolgaltatotol berlik. Ez a szolgaltato baja.

A pinceig (utcaig?) optika jon, onnan rez.

A lenyeg, hogy nem egyenenkent kell a szorakozni, hanem a tarsashaz (de lehet, hogy a kornyekbeli tarsashazak szovetkezete; kisse kiforrottabb itt ez a forma, mint otthon) egyutt lep fel, es szerzodik a szolgaltatoval.

Azt már sokan, sokféleképpen leírták, miért NE akard ezt házon belül, saját hatáskörben megoldani.

De, ha megkeresed még esetleg a ZNET-Telekomot a komplex igénnyel - úgy látom, ott vannak Siófokon. Egy komplett tömbházra (ha előfizetőszámot is tudsz garantálni, akik tutira váltanának), szerintem vevők lehetnek (anno 3-5 előfizetőkkel indítottam nekik 60 lakásos társasházakat)

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

A 60 lakásból 3-5 azért nagyon nem 75% - de lehet, hogy azóta már nem ezek az arányok működnek.

Minden esetre, az reális, hogy 10+M-ért optikai uplinket nem fognak kihúzni ~10 előfizetőre, de amíg a kapacitás bírja, addig megoldják mikróval jóval olcsóbban, aztán ha kell, jöhet az optika.

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Ugyebár ahogy nekem hazudta a közös képviselő anno, a társasházban minden szolgáltatónak saját infrát kell kiépítenie. Beleértve nem csak az épületig elhúzott optikát, meg a rendezőbe rakott esetleges aktív eszközöket, hanem az előfizető lakásába bejutó madzagig mindent. Azaz egy már kiépített behúzott kábelt nem fog használni az új szolgáltató (nem engedi neki a másik), mindenből sajátot kell kiépítenie. Ez meg már nem buli, csak azért a vállalt 3-4 lakásért az 50-ből.

250 lakásos társasház, 17 év alatt baszott bejönni másik szolgáltató, csak UPC volt (azokkal állapodott meg az építtető 17 éve). Most lett vodafon, de az is csak a bekebelezés miatt, azaz valójában még mindig ugyanaz a telkó van ott csak.

Nem biztos, hogy hazudta. Amikor másik irodaházba költöztünk, akkor rengeteg szopás volt a net bekötésével. Előttünk egy pénzügyi cég volt itt, minden létező vezetékes kapcsolattal és többszörös backuppal. De nekik valami más szintű, más szolgáltatói szinttel volt szerződésünk, mert velünk kb szóba sem akartak nagyon állni és a felcimkézett kábel végződések ellenére volt amelyik azt is tagadta, hogy itt lenne szolgáltatás. 

Anno a telekomot sikerült leggyorsabban beköttetniük, de itt csak koaxosat adnak, szóval cégnek harmatgyenge a /25 uplink és azóta sem fejlesztették /200 -ra (pedig már arra szerződtünk újításkor).
A digi próbálkozott, csak kellett vagy fél év, hogy egyáltalán elkezdjék kötni, a meglévő kábelt nem merték használni - nem tudták tényleg az övék-e-, hanem újat húztak az aknából az épületbe és épületen belül. Az végülis megy. Velük később abérelt vonal hiúsult meg, mert elszabotálták a szerelők / ügyintézők.
A többiek meg tagadták hogy léteznek.

Évekig adták drágán a szart, nyígott a lakók 1 része folyamatosan. De mivel összetartás meg soha nem volt az istenbarmai között, nem jött össze az a mennyiségű aláírás a 17 év alatt egyszer sem, h. bármelyik másik szolgáltató komolyan vette volna az igényt.

nalunk meg rosszabb volt. ugy 5 eve magatol jott a T hogy huzna optikat (gondolom GPON) a hazba. 100+ eves 70 lakasos tarsashaz 8kerben. csak engedelyezni kellett volna a kozgyulesen, de a sok nyugger leszavazta mert hogy "osszefurkaljak a hazat, jajj". meg hogy itt ne legyen szerverterem(!!!) mert az optika biztos azert kell...

namost több opció lehet:
1) minden szolgáltató kiépiti magának az infrastruktúrát a házban
2) a társasház kiépíti (és üzemelteti) és bérbeadja a szolgáltatónak.

Műszakilag semmi akadálya annak, hogy építkezés során az erősáram mellett behúzzanak (akár azonos csőbe) 1-1 optikai kábelt (szálpárat) és ezt egy közös rendezőben átadják igény szerinti szolgáltatónak.
A kérdés az, hogy probléma esetén ki meddig felelős.

Rokonnál a Telekom optika megjelenésekor a közösképviselő győzködésbe kezdett, miszerint a Telekom TV, Wi-Fi és internet minősége igen gyatra. Ajánlotta helyette a már meglévő UPC-t.

Mivel az UPC koax ellenében jött a Telekom optika, aláírattuk a beengedő nyilatkozatot, a Telekom bekábelezte a házat majd a végén a festéskor szép, esztétikus kábelcsatornába kerültek a vezetékek.

 

2018 óta kerek 0 perc leállás volt. Használatban sose tapasztaltunk problémát, a PPPoE pedig sose volt down, csak arra az 1--2 másodpercre, amikor 168 óra után újraindul.

 

Elfogadom, hogy a közös költség része is lehet az internetszolgáltatás, de hálózatosként, IT-sként ez a megoldás engem mindig is elborzasztott. Bonyolultabb a hibabejelentés, hacsak nem valamely nagy ISP nyújtja nincs IPv6, Telekom mobilok nem vihetőek magentába és az egyéb korlátok, pl. mekkora az össz sávszél, milyenek az elérhető csomagok, milyen a külföldi peering. Szabad ISP-választásnál (ha van több) mindez könnyedén megoldható.

TheAdam

Elfogadom, hogy a közös költség része is lehet az internetszolgáltatás, de hálózatosként, IT-sként ez a megoldás engem mindig is elborzasztott. Bonyolultabb a hibabejelentés, hacsak nem valamely nagy ISP nyújtja nincs IPv6, Telekom mobilok nem vihetőek magentába és az egyéb korlátok, pl. mekkora az össz sávszél, milyenek az elérhető csomagok, milyen a külföldi peering. Szabad ISP-választásnál (ha van több) mindez könnyedén megoldható.

 

Mi koze a hibabejelentesnek es az IPv6-nak a fizetesi es szerzodesi modhoz? Termeszetesen ISP adja a szolgaltatast, nem a haz csinalja maganak a kek egbol. Annyi a kulonbseg, hogy a haz egyuttesen szerzodik, igy kialkudhat kedvezobb felteteleket, es nem a lakoknak kell rohangasznia minden baromsagert.

Igen, rendes szerzodes kell, ami lefedi az igenyek nagy reszet (nem az onjelol szakerto torrenthuszar rendszergazdaket). Ha nem tetszik, mint tulajdonostars a tarsashazban, kezdemenyezed a haznal a valtoztatast. Vagy oda se koltozol. A lepcsohazat nem furkalod/furkaltatod ossze mindenfele jottmenttel csak azert, mert ugy ebredtel, hogy neked masik szolgaltot kell. Ez nem egy favella.

A volt magyar lakasom (viszonylag uj) ajtokeretet osszeszogelte valamelyik jokepessegu. Hajlitott szogekkel erositgetett oda valami kabelt (vekony, talan optika?). Az ajto mellett a falon a szomszed lakasabaegy 10-es lyuk, kagylosan kitorve. A villanyoraszekrenyben Laokoón-csoport XXI. szazadi felelevenitese lathato meg elo es mar reg doglott kabelek tomkelegevel. Favella.

Ezzel szemben a kenyelem nagy ur. Bekoltozol, ott a szolgaltato modemje/routere/APja a lakasodban mukodo nettel, TVvel, telefonnal. Rendesen fel van cimkezve a vegpont azonositasahoz. Hozza se szolsz a szolgaltatohoz, amig nem akarsz, csak elvezed a gigabit up/downlinket es a publikus IP cimett (es az IPv6-ot, mert azt hiszed, hogy ertesz hozza).

Nyilvan, ez nem fog mukodni egy regi, 700 lakasos tarsashazban. Annak mar mindegy, ott a favella eleterzest kapod. Azonban, ha valami ujonnan keszul, uj tarsashazat alapitanak, nem art esznel lenni az elejetol kezdve.

"nem az onjelol szakerto torrenthuszar rendszergazdaket"

Pontosan ez a probléma, hogy itthon elég sok esetben futok bele ilyen történetekbe társasháznál, hogy nem a legkompetensebb személy, nem a legkompetensebb módon üzemeltet és félre sem lehet állítani, mert valakinek a valakije...

Na meg sok esetben ha bebetonozza magát a Vodafone koax, kb. lehetetlen a Telekom vagy a DIGI optikát behúzatni.

 

Akkor már legyen inkább kábeldzsumbuj. Azt meg amúgy helyre lehet rakni, ahogy fenntebb megírtam, csak akarat kell hozzá. Itt Magyarországon én inkább az ügyeskedés lehetőségét látom ebben, sem mint azt, hogy a lakók hosszútávon profitáljanak.

TheAdam

Igen, sajnos a valosag kozbeszol. De nyilvan nem koltozunk olyan helyre, ahol nem lesz jo nekunk.

Ez az IT tema a jeghegy csucsa. Sokkal fontosabb dolgok sincsenek rendben: penzugyi tartalekok, muszaki allapot, felujitasi terv, felelossegbiztositas, hazirend stb. Ha valaki ugy vesz ingatlant akar befektetesi, akar hosszutavu hasznalati cellal, hogy nem nezi korbe ezeket, az megerdemli, vagy majd gyorsan korrigal. Ha korbejart mindent a vevo, akkor eldontheti, hogy az adott aron megfelel-e neki a dolog. Tovabba ha a hazkozosseg csak ugy beenged valakit, az is megerdemli.

Nem tudom, hogy milyen formak leteznek otthon. Nem tudom, hogy egy budai lakopark ugyanugy mukodik-e, mint egy bekasmegyeri panel. Nem hinnem.

Itt (Svedorszag) bizony jova kell hagynia a hazkozossegnek a bekoltozot. Kvazi reszvenyes leszel. Kb ugy megy, hogy megegyezel az eladoval az arrol (altalaban bidding megy a lakasert meg igy a beka segge alatt levo piacon is, szoval kb. megnyered azt), kezedben a banki papir a felvenni szandekozott hiteled jovahagyasarol, ellenoriz a hazkozosseg. Mindezt bemutatod az ingatlankozvetitonek. Ha minden jol megy, szepen alairsz par oldalnyi papirt szerzodeskoteskor, majd 1-2 oldalt a kulcs atvetelekor (mindezt az ingatlankozvetitonel).

Eloelet, nyilvanvalo fizeteskeptelenseg es meg jopar kizaro okok siman kozrejatszhatnak. Rasszizmus nincs, csak az igeny. De azt nem papirra irjak, hanem megbeszelik...

Itthon lakásszövetkezet esetén van a lak.szöv.-nek elővásárlási joga - azaz az adásvételhez kell a lak.szöv. részéről egy erről lemondó nyilatkozat. Társasház esetén a tulajdoni hányad (lakás+th. közös részének rá eső tulajdonjoga) gyakorlatilag szabadon átruházható.

Egy atlag tarsashazban meg egy beazas kijavitasa is 6+ honapos projekt, senki ep eszu ember nem akar olyan szopast magara vallalni, hogy ezt adminisztralja. Pont eleget voltam szamvizsgalo bizottsagi tag ahhoz, hogy csak lebeszelni tudjak barkit, barmilyen kozos tarsashazi kezdemenyezesrol. Favella eleterzes ide vagy oda, hidd el, nem akarsz kiszolgaltatva lenni nehany nyomorultnak, aki annyit tud az internetrol, hogy ha most lenne fiatal, komcsi besugo, akkor sokkal gyorsabban kuldhetne vele a feljelenteseket a szomszedokrol.

Arrol nem is beszelve, hogy a tarsashaz altal szervezett kozos megoldas ugyanugy lehet igenytelen, ugyanugy rogzithetik hajlitott szogekkel a kabelt, stb. nem ezen mulik.

Ha el akarod kerulni a favella-szeru elettereket, akkor eleve nem szabad tarsashazba koltozni.

Pontosan. Nem mindegy, hogy a TH infrastruktúrájáról beszélünk, vagy a korábbi idegen szolgáltatóéról, ami attól még az ővé, hogy a korábbi ügyfél nem kéri már a szolgáltatást, tehát azt más szolgáltató jogilag nem használhatja - ez teljesen világos.

Viszont az eredeti felvetés a "saját internetszolgáltató" kiépítéséről szólt, amihez a ház bekébelezése ugyanúgy hozzá tartozik, annak költségét ugyanúgy ki kell vizetni - úgyhogy a válaszom nem is erre vonatkozott, hanem hogy az uplink biztosításával és a szolgáltatás korrekt, megbízható elosztásával, valamint a rendszer üzemeltetésével való szopást lehet átadni egy ezzel foglalkozó szolgáltatónak.

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Pontosan. Nem mindegy, hogy a TH infrastruktúrájáról beszélünk, vagy a korábbi idegen szolgáltatóéról, ami attól még az ővé, hogy a korábbi ügyfél nem kéri már a szolgáltatást, tehát azt más szolgáltató jogilag nem használhatja - ez teljesen világos.

Pontosabban, ha a haz olyan hulye, hogy beenged 15 szolgaltatot ugy, hogy a szolgaltatoe marad a kiepitett infra, es el sem kell tavolitania a szolgaltatas befejezese utan.

A topicnyitot en ugy irnam at, hogy a haznak nem kell sajat ISP-t inditania, de a sajat infrastrukturajat igenis vegye kezbe. Lehet az csak szimplan csak kabelcsatorna egy bejovo pontrol minden lakasba, vagy akar kesz rez/optika is megfelelo szekrennyel a bejovo szolgaltatas(ok) fogadasara. A vizet es a villanyt sem az utcarol hozatja minden lakas.

speciel a víz kiépítését megcsinálod saját költségen, majd díjmentesen átadod a szolgáltatónak üzemeltetésre (tulajdonba?) - legalábbis nálunk ez megy.
A különbség az, hogy a villanyt és vizet (jelenleg) 1-1 szolgáltatótól tudod igénybe venni - azért internet esetén más a helyzet.

Az sem ördögtől való, hogy adott házba odaáll pl a Digi és T, hasonló FTTH-val, és a már kiépített optikai kábelen szolgáltat. Na itt viszont ki üzemelteti azt és miből?

Nalunk is igy volt. A fo es almero kozti kulonbseget meg a haz egesze allja. Ebbol ment pl. a radiatorrendszer eves leengedes-feltoltes ciklusa.

A legjobb persze az, amikor valamivel baj van. Jot hadakoztunk pl. a csatornazasi muvekkel, amikor atfurta es eltomte egy fa gyokere a szennyvizcsovet. Hogy az most pontosan hany meterre van a haztol es a szennyvizaknatol, ki viseli a javitas koltseget, ki kartalanitja a foldszinti lakot, miutan elontotte a cucc. Masik a viz vagy futesszolgaltato volt, amikor egy evekig tarto lassu szivargas kimosta a foldet a bejarat kornyekerol, aztan egyszer csak megroppant a bejarat elott a muko, es deformalodott a kapu kerete. Nemelyik hatosagnak kepzelte magat, rendbe kellett oket tenni. Nem art, ha precizen dokumentalva van, hogy meddig kie az infrastruktura, es ki miert felelos.

Ugyanazen az alapon: a lakásokból kijön egy rendezőbe, igazából hogy réz/optika mindegy is. Oda be lehet hozni egy vagy akár több szolgáltatót is. És akkor az átadási pont a patch panel lesz, mindenkit meg oda kötnek, ahova akarja.

Miért nem menne ebe bele a szolgáltató? Szerintem azért, mert akkor nem kellene nézegetni a hülye boxait a lakásban :)