HOVD 2023 - Kedvenc desktop Linux disztró

HUP

  Itt a HUP Olvasók Választása Díj 2023 szavazás. Az idei HOVD immár a tizennyolcadik a sorban.

  A HOVD 2023-on minden HUP olvasó szavazhat. A HOVD 2023 választás ideje - két hónap - alatt a 20 kategóriában állított jelöltekre lehet majd szavazni.

  Szavazz az alábbi kategóriákban! Kedvenc ...

archlinux, manjaro és leszármazottak
17% (220 szavazat)
debian, debian variánsok és leszármazottak
24% (313 szavazat)
fedora, red hat, centos, oracle enterprise linux, scientific linux
9% (119 szavazat)
gentoo
3% (44 szavazat)
linux from scratch
1% (9 szavazat)
mint és egyéb ubuntu leszármazottak
10% (133 szavazat)
slackware, zenwalk, slamd64, slax, salixos
2% (25 szavazat)
suse, opensuse, sled
4% (53 szavazat)
ubuntu, ubuntu variánsok
27% (350 szavazat)
magyar vonatkozású disztribúciók: uhu linux, little susie, blackpanther OS, sulix, frugalware
1% (12 szavazat)
Összes szavazat: 1278

( carlcolt | 2023. 06. 04., v – 10:58 )

Szerintem a Void Linuxot meg az Alpine-t erdemes lenne felvenni. Azota terjednek.

( falu v | 2023. 06. 04., v – 11:25 )

       / Ubuntu -> *buntu, Linux Mint, Pop!_OS, Linux Lite, Zorin, Elementary, KDE Neon
Debian - antiX -> MX Linux
       \ Kali, Tails, Q4OS
[Falu.Me]==>[-][□][X]

( Nyosigomboc v | 2023. 06. 04., v – 11:44 )

Centos, scientific letezik meg? Nem vagyok otthon az RH vonalon, de voltak valami ezzel kapcsolatos hirek.

Persze az is egy legitim dolog, ha valakinek Doggerland a kedvence, lehet attol kedvenc, hogy nem letezik.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Semmitől. Sokan csak azt ismerik, maradnak annál, ki sem próbálnak mást. Plusz elég sok ember csak azt használ, tölt le egyébként is, mert ahhoz talált tutorialt, vagy valami más megoldást, amivel fel tudja tenni, használni, stb..

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Valakiknek biztos. Ahogy nézem, azért nem mindenkinek. Úgy értve, hogy nem csak nekem nem kedvencem, de az egyes évek HOVD desktop disztrós szavazásain is úgy látszik, hogy 2016-ig emelkedett a részesedése, aztán elkezdett enyhe ütemben csökkenni. Még egyelőre nem vészes, de azért a csúcsponti 42%-hoz képest ez a mostani – szintén vezető – 27% már lényegesen kevesebb, míg a Mint, Ubuntu-alapúak meg nem nőtt, csak 1-2%-kal, így az emberek lényegében elváltottak az ubuntus ökoszisztémáról (főként Debianra, annak a növekedése alapján, az Arch és Fedora vonala stagnál, alig nő). Más oldalakon is hasonló népszerűtlenedést tapasztalok. Az is igaz, hogy ebben lehet nem csak a Canonical vitatott, kritizált húzásai vannak benne (Amazon-keresős botrány, upstart, mir, Unity, Gnome 3-4x, Snap), hanem az is, hogy egyre többen linuxoznak, és talán az is, hogy egyre több mindent kipróbálnak, ha más nem WSL-ben, virtuális gépen, felhőben, konténerben, és látják, hogy más alternatívák is elég jól működnek, és az Ubuntu-ökoszisztéma nem nyújt annyival többet, mint azt gondolták korábban. Persze csak találgatni lehet. Mindenesetre még mindig vezet, úgy ráadásul elég durván, ha az összes Ubuntu-alapút hozzáadjuk, ha még a Debian alapot is, és az apt-os ökoszisztémát nézzük, akkor még mindig 51% a részesedésük.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ezzel a disztrók részesedése nem mérhető. Meg ezek az általános analitikás mérések torzítanak is, pl. az unknown aránya elég jelentős, és abban van még jó pár Linux. Elég sok disztró és böngészőcsomag nem azonosítja magát rendesen az user agents-ben, vagy csak generic/x86/x86_64/arm, stb. Linuxként, ahogy pl. az Arch.

Az is igaz, hogy sehogy sem mérhető a disztrók aránya. A Steam felmérése elég alapos, de torzít, mert nem minden linuxos kerül bele, és a gamerek javarészt Fedora/Arch alapot használnak a frissesség miatt (újabb mesa, Proton, kernel, stb.). Magukat a lemezképek letöltését sem tudod mérni, mert amit letöltenek, nem biztos, hogy használják, vagy ha használják, akkor csak egyetlen gépre telepítik. Adott disztró fórumán a regisztrációk száma sem mutat semmit. Egy jó metrika sincs rá. Még ez a szavazás sem, mert attól, hogy x ember most épp y disztrót használta, lehet 1 hónap múlva mást használ, meg úgy van fogalmazva, hogy kedvenc, közben meg nem mindenki állandóan csak a legkedvencebb disztróját futtatja mindenhol. Pl. egy adott gép egy másik disztróval jobban fut, nincs driverprobléma, vagy virtuális gépezés miatt rak fel mást, vagy kíváncsiság, hoppolás okán.

Azt se hiszem egyébként el, hogy a Linux még mindig 3% alatt van. Meg lehet próbálni bemesélni, de nem fogom elhinni. Nyilván olyan magas sose lesz, mint egy Windows, de szerintem már most is lehet 5% körül. Azért elég sokan használják, már jó pár éve nem csak szakállas-szandálos rendszergazdák meg kocka fejlesztők használják csak.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nem hinném, hogy ez a népszerűség oka. Amikor még a Canonical nem hozta be az ingyenes Pro lehetőségét, már akkor is a legnépszerűbbek voltak. Nyilván most már hozzáadott bónusz sokaknak a Pro is. Bár azért kíváncsi leszek, hogy a mostani 20.04-eden 4-7 év múlva hogy futtatod a legújabb VMware-t, amiben utazol. Előre fogadnék veled, hogy 10 évig nem tudod használni, mert annyira elavult, hogy semmi nem fog felmenni rá a verziófüggőségek okán, még az akkori univerzális csomagok sem. 10 évig használni valamit desktopon agyrém. Szerveren oké lehet, ha pont az a cél, hogy ősi verziós Python, PHP, stb. fusson abban a pár legacy kód, oldal, daemon formájában, és nem nyúlnak hozzá.

Ha nem hiszed el, tegyél fel egy 14.04 LTS Pro desktopot, és nézd meg mit tudsz rá telepíteni, meg hogy megy újabb hardvereken. Lehet nagy mákkal vagy hekkeléssel 1-2 dolog felmegy rá, de a mai szoftverek, formátumok, csomagok, hardverek (driverhiány miatt) 99%-ban garantáltan durván elhasal rajta. Ez lesz 7 év múlva a 20.04-gyel is, még akkor is, ha megkap minor verziókban némi backportot, meg kicsit külön a kernelt is tudod frissebben tartani, egy szinten túl mindenképp reménytelen küzdelem.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Dehogy jó, csak elterjedt (a földön is meg a háttértáron is egyre jobban, ha kell ha nem) A mindent azonnal kiszolgálni akaró disztribúciók olyanok, mint a svájci bicska: mindenre jók de azért a súlyuk miatt nem szívesen viszi az ember magával. Ha valakit nem zavar az alapértelmezetten feltelepített sok felesleg, akkor jó ez is, de ha picit kell a helyre és az ebből adódó egyszerűbb kezelésre (nem kell kerülgetned a felesleges snap, flat miegyéb szutykokat ami lassan a rendszerprogramok helyére kerül- lásd cups mint snap az ubihoz a napokban- akkor inkább debian)

„Niemand ist unnütz! Man kann immer noch als schlechtes Beispiel dienen!”

dzsolt

oregon@host:~ $ sudo apt-cache depends php  
php
 Függ ettől: php8.1


oregon@host:~ $ sudo apt-cache depends php8.1
php8.1
|Függ ettől: libapache2-mod-php8.1
|Függ ettől: php8.1-fpm
 Függ ettől: php8.1-cgi
 Függ ettől: php8.1-common


oregon@host:~ $ sudo apt-cache depends libapache2-mod-php8.1
libapache2-mod-php8.1
  Függ ettől: libmagic1
  Függ ettől: mime-support
  Függ ettől: php8.1-cli
  Függ ettől: php8.1-common
  Függ ettől: php8.1-opcache
  Függ ettől: tzdata
  Függ ettől: ucf
  Függ ettől: <apache2-api-20120211>
    apache2-bin
  Függ ettől: apache2-bin
  Függ ettől: libargon2-1
  Függ ettől: libc6
  Függ ettől: libpcre2-8-0
  Függ ettől: libsodium23
  Függ ettől: libssl3
  Függ ettől: libxml2
  Függ ettől: zlib1g
  Ajánlja: apache2
  Javasolja: php-pear
  Kicseréli: libapache2-mod-php7.4
  Kicseréli: libapache2-mod-php8.0

És tényleg!

Kicsit megformazom hogy ertsd:

Függ ettől: libapache2-mod-php8.1 | php8.1-fpm | php8.1-cgi

mivel az elso lehetoseg az apache2-mod, ezert azt fogja felrakni, az meg huzza magaval az apache-ot is. de ha telepitesnel megadod hogy php mellett a php8.1-fpm kell (apt-get install php php8.1-fpm), akkor nemlesz apache felrakva.

ha meg a konzolos php-t keresed az a php8.1-cli, az sem rak apache-ot.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

ubuntu = debian + felhasznalobarat. (marmint nem a gui, hanem amugy minden).

Ha megnezed az egyes kiadasok kez-a-kezben jarnak: buster-bionic, bullseye-focal. Eleg sok ubuntu csomag changelogjaban van "Merge from debian, remaining changes: X, Y, Z", ami legtobbszor a hasznalhatosagot javitja modositas.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

ubuntu = debian + felhasznalobarat

A felhasználóbarátság nagyon szubjektív fogalom. Velem például a Debian sokkal barátságosabban viselkedik mint az Ubuntu. :) Még desktop-on is.

Én úgy pontosítanám, hogy Ubuntu = Debian + csillivilli (alias parasztvakítás korlátokkal)

De ez vallási kérdés. Nem szabad senkit elítélni a felekezete miatt, legyen az Ubi, Debian, Redhat, *BSD, vagy akár Wondows ... stb. (trolletetés on: Esetleg a BP-seket egy kicsit... :D trolletetés off)

"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

jah hat kinek mi a csillivilli.

en ilyen hasznalhatosagot novelo valtozasokra gondolok: (reszlet a systemd changelogbol, most epp ezt talaltam):

systemd (245.4-2ubuntu1) focal; urgency=medium

  * Merge to Ubuntu from Debian unstable
  * Refresh patches
    - Dropped changes:
      * units: Don't mount tracefs in LXC.
    - Remaining changes:
     * Ubuntu/extra: ship dhclient-enter hook.
     * udev-udeb: ship modprobe.d snippet to force scsi_mod.scan=sync in d-i.
.... es meg sok mas

nyilvan lehet elni nelkule, de megis sok hasznos dolog van benne

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

nyilvan lehet elni nelkule

Ha a systemd-re gondolsz, akkor nem csak lehet élni nélküle, de jobb is. Csak sajnos a Debian is letette mellette a garast, tehát kénytelen vagyok együttélni vele.
(Devuan nem opció. A systemd kigyomlálása élő Debianból meg több kárt okoz mint hasznot.)
Meg kell szeretni... :(

"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

( Raynes | 2023. 06. 04., v – 15:22 )

Szerkesztve: 2023. 06. 04., v – 15:24

Természetesen Arch megy már 7 éve (6-6 hónap Void és Artix kitérővel), de gondolkodtam, hogy a Gentoo-ra szavazok. Ugyanis a szavazás nem arról szólt, hogy ki mit használ, hanem hogy mi a kedvenc. Már pedig szerintem a Gentoo a legkirályabb, csak hát olyan időtemető, hogy kinek van arra ideje. LFS nem tetszik, túl kötött, hogy milyen verziókkal és komponensekkel dolgozik, hogy működjenek a dolgok.

A magyarnak felsorolt disztrók közül már csak a Blackpanther él, az se ingyenes. Illetve az UHU, de ők 9 év nem jelentkeztek új kiadással, így feltételezhető, hogy halott projekt, de nincs bejelentve hivatalosan, hogy abbahagyták volna. RH-vonalon a Scientific Linux se létezik már tudtommal.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Azért megnyugodtam, hogy 25-en leszavaztak még mindig a Gentoo-ra. Nálam már 20 éve megy. Ha nem Gentoo lenne, akkor valószínűleg Artix-ot használnék (systemd mentes Arch változat).

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Ezt az Atrix-ot megnézem magamnak :) Nálam is gentoo fut és kedvenc is és ha nem lenne akkor talán nem is érdekelne a linux mára, mert ezt Lqrták, nem kicsit, nagyon ;).  Ha másnak kell, akkor debian-t adok, a távoli gépeim nagy részén is az fut, de itthon még a kenyérpirítón is gentoo :D

„Niemand ist unnütz! Man kann immer noch als schlechtes Beispiel dienen!”

dzsolt

Bocs, de azért utánanézhetnél, mielőtt valótlan dolgokat irkálsz.

Nekem rémlik, hogy az UHU fejlesztői elköszöntek + ott az UBK. Szóval el is köszöntek, nem is szűnt meg (teljesen). 

+ a Sulix is létezik, csak nem ingyenes.

+ ott a Nemzeti Linuxunk. Vajon használja/tud róla valaki?

A Frugalware szerintem csak eleinte volt magyar. Akkoriban használtam is.

A kategóriát tényleg nem ártana frissíteni.

A google a nemzeti linuxra elso talalatkent azt a gyakorikerdesek oldalt dobja, ahol arrol beszelnek, hogy a projekt csupan a kozpenzek kitalicskazasarol szol.

Ezt nem akartam elso blikkre elhinni, ezert mivel egy oprendszertol elvart tulajdonsag a rendszeres frissites, beleeetve a changelogot, rakerestem, hogy van-e rola barmi az elmult egy honapbol. Nincs.

Tovabb nem kerestem, mert a franc se akar ilyen zuros ugyekbe belemaszni.

A Nemzeti Alapcsomag Linux nem magyar. A Mint eleve francia, csak kicsit hekkeltek rajta. Meg ez az egész magyar disztró koncepció mindig is hülyeség volt, ezt már Blackpanther-eseknek is magyaráztam. A Linux kernel mindenféle nemzet fejlesztőinek a munkája, meg GNU, Gtk, Qt, stb.. megaprojektekben sem nagyon van magyar. Így meg értelmetlen magyar akármiről beszélni. Főleg, hogy ugyanazt a környezet ki tudod alakítani egy teljesen külföldi disztrón is, a lokalizáció, billentyűzet magyarra állításával, meg néhány extra magyar nyelvi csomag/szótár letöltésével.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nem rossz a Void, én használtam fél évig. Hasonló az Arch-hoz:
a) épp úgy rolling, relatíve friss
b) épp úgy inkább haladóknak való, nem kezdőknek

Azért vannak különbségek:
1) Voidnak van telepítője, az Arch-nak nem volt, már van, de csak opcionális
2) a voidos csomagok helyenként azért nem annyira frissek, mint az Arch csomagok. Nem mindegyik csomagra igaz
3) a xbps-akármi szerintem kicsit gyengébb, lassabb, kényelmetlenebb, mint a pacman, bár azért nem túl rossz
4) Void alatt nekem nagyon hiányzott az AUR, az xbps-src nem váltotta ki
5) a Void szenved a „kis disztró”, „kevés erőforrás” szindrómában, sok csomag nem volt meg a tárolókban, ami Arch alatt bent van, ez volt a legnagyobb érvágás.

Ennek ellenére működik a Void, nem szar. Külön tetszett benne, hogy systemd-nélküli (runit). Minimalista rendszert épp úgy lehet építeni alatta, mint Archon. De inkább az Arch, jobb a pacman, több csomag van a tárolókban, ott van az AUR, amiben minden más elérhető, nem kell Flatpak, Snap, Appimage-dzsel cselezni. Az sem tetszett, hogy a Void-nak telepítője van, ez egy kicsit rugalmatlan, mert pl. nem lehetett megtiltani neki, hogy a GRUB-ot feltegye, míg Archon ezt el lehet kerülni, lehet bármilyen bootloadert használni, a Gentoo meg még szabadabb, mert ott az initramfs sem kötelező, és közvetlen lehet EFI STUB bootban magát a kernelt bootoltatni, külön bootmanager nélkül. Kinek mi kell.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

( taklertamas | 2023. 06. 11., v – 20:48 )

Jelenleg Fedorát használok, de az utóbbi 20 év igen vegyes felhasználásából úgy gondolom hogy ezidáig az Arch volt számomra a legjobb. A legrugalmasabb rendszer.

( dzsekijo | 2023. 06. 15., cs – 23:54 )

Nixos! Biztonság kedvéért még tartok egy Archot konténerben, mert van egy-két dolog, amit nem tudok aláhegeszteni, de iszonyú jól kitalálták és megcsinálták ezt a rendszert.

Én most futottam bele a NixOS-be. Nekem is nagyon tetszik!

Most már nem csak programozni szeretek funkcionálisan, hanem OS-t telepíteni is ;-)

A legjobb benne, hogy deklaratívan kell megadni és immutable lesz a funkcionális (programok) része.

  • Reproducible

    Nix builds packages in isolation from each other. This ensures that they are reproducible and don't have undeclared dependencies, so if a package works on one machine, it will also work on another.

  • Declarative

    Nix makes it trivial to share development and build environments for your projects, regardless of what programming languages and tools you’re using.

  • Reliable

    Nix ensures that installing or upgrading one package cannot break other packages. It allows you to roll back to previous versions, and ensures that no package is in an inconsistent state during an upgrade.