15 perces város

A 15 perces város, a digitális röghöz kötés prototípus modellje. Gyakorlatilag úgy tartani az embereket, hoyg azok ne akarjanak helyet változtatni, legyenek elégedettek a sorsukkal és a status-quo-val, mindezt a legnagyobb profit termelés érdekében. Könnyen kontrolállhatóak legyenek a problémás egyedek és gyorsan, hatékonyan ki lehessen őket zárni a társadalomból. Hogy nem működne? Dehogynem, íme itt az állatkísérlet:

https://www.youtube.com/watch?v=aq-9-XfPzwM

Bár a videóban szereplő uriember a holdkórosabbak közé tartozik, ez az analógiája tökéletesen betalált.

( sabe v | 2023. 03. 19., v – 21:24 )

Mi a baj ezzel? Talált valamit az altright, amitől retteghet?

Nope. Az a baj, hogy mi átlagemberek túl problémásak vagyunk a világ felső pár ezrének. Nagyon rosszul vagyunk irányíthatóak és sokba kerülünk. Nem lehet minden szemetet eladni nekünk, és otthagyjuk a rossz munkaadókat vagy szar országokat. Nem vagyunk boldogok, ha kizsákmányolnak minket.
A jövő ideális emberének nincs tulajdona és állandó létbizonytalanságban él. Ez utóbbit a fogyasztással kompenzálja. Szigorúan csakis szolgáltatás fogyasztásával, mert ha terméket fogyaszt, akkor lehetnek elvárásai. Az meg belevág a profitba. Az ideális ember csaki meghatározott keretek között gondolkodik és beszél. Vannak dolgok amikre gondolni sem mer, nemhogy beszélni. No nem azért, mert szellemileg ekkora erőfeszítés lenne neki, hanem tudja, hogy egy rossz szó az életminőségébe kerülhet.
Ez az emberke szigorúan be van szabályozva a cégek által. Tudják mikor kel, mikor fekszik, mit eszik. Ismerika  vérnyomását, szívritmusát, a gondolatait és a vágyait is. Mindaddig míg hasznos, patikamérlegen kiporciózott adagokon kapja a jutifalatokat, amik épp csak kicsivel többek a minimális életbenmaradáshoz szükségesnél. És amikor költségessé vélik az emberke, akkor eldobják, mint egy taknyos zsepit.

Sajnos, ez nem lázálom, hanem a valóság. Ennek részei a 15 perces városok, a mobilkommunikáció erőltetése, a készpénzmentes világ (lásd. Izrael), és zölideológia alapú táplálkozási reform.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

A védelem és a könnyebb élet illúziója miatt. Város eredetileg fallal körülzárt település volt, tipikusan stratégiailag jelentősebb helyek közelében. A fal megléte kiemelté tette a karavánok szempontjából, ezért ezen települések élénkebb és jövedelmezőbb kereskedelmi tevékenységet folytattak, minek hatására, az ott élők fajlagosan magasabb jövedelemmel rendelkeztek mint a falubeli lakosok. 

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

> A védelem és a könnyebb élet illúziója miatt.

Hidd el, én nem azért költöztem városba, mert városfalat reméltem, és nem illúzió volt az sem, hogy semmi munkalehetőség nem volt a szülőfalum közelében, a városban pedig szinte azonnal elhelyezkedtem kezdőként, és dúskáltam a lehetőségekben.

Szóval akkor miről beszélünk? Biztos átvertek, és illúzió volt az a 15 év amit itt dolgoztam. Lehet hogy az is illúzió csupán, hogy ide írok! Hol vagyok?!

Az volt a kérdés, hogy miért költözTEK a városba, nem pedig, hogy miért költözNEK.

"Hol vagyok?!"
Jó eséllyel a Föld nevű bolygó valamelyik szárazföldjén vagy.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Mert, a városok ostrom esetén az esetek többségében halálcsapdaként funkcionáltak.Ha sikerült körülzárni egy várost, akkor tipikusan jött a kiéheztetés és a biológiai hadviselés (leprások, pestisesek, patkányok, veszett kutyák reptetése és tsai.) Nem egy, sem két esetben, ha az ostromló seregeknek sikerült áttörni a város védelmét akkor nagyjából a bennlévők közül mindenkinek annyi volt. Ha nemesi származású volt az illető, és pénzes volt a familiája, akkor jöhetett a váltságdíj, de az átlag paraszt nem volt ilyen szerencsés. A másik, hogy a városok, különösen a késő középkorban egy óvárból és egy köré kinőtt gyengébb védelemmel rendelkező polgári részből álltak. Ostrom esetében, a várost rendszerint felégették az óváron kívül talált ellenállást tanusító embereket leölték.

A középkorban faluból csak úgy felmenni városban nem úgy ment mint manapság. Csakis megfelelő uti okmányokkal rendelkezők tehették meg. A városban ha szakmával rendelkezett az illető (ami a parasztokra nem volt jellemző) akkor csakis a céhekbe való betagozódással juthatot állásba az illető, ami pár évig 14-16 órás munkanapokat jelentett. Háziszolgaként, céhszolgaként hasonlóképp napi 1x óra robotolás várt rá, nagyjából a napi kajáért és minimális költőpénzért cserébe. A városban minden pénzbe került, egy-egy koszos lyukon 4-5 emberrel is osztoznia kellett, miközben a szállásadó lenyúlta a keresett pénz jelentős részét.
Magyarországon még a 1900-as évek elején is szolgálólánynak feljönni Pestre, kb. a prostitúciónál volt egy fokkal jobb, mert legalább random férfiak helyett csak az úrral vagy az úrfival kellett lefeküdni.

És akkor még nem beszéltünk azokról a városiakról, akik a frissen érkezett parasztokra vadásztak, legyen szó az egyszeri rablóktól kezdve, a toborzókon át, egészen a rabszolgakereskedőkig.

A fentiek sokszor nem voltak egyértelműek a parasztoknak, ők gyakran csak azt láttál, hogy valaki elment az éhenhalás elől a városba és pár év múlva megtollasodva jött vissza, miközben elfeledkeztek azokról, akik szintén elmentek, de soha nem jöttek vissza.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Az átlag középkori parasztnak az éves, földön töltött ideje 130-160 nap volt. Ezekből lejött a földesúr számára végzett 50- 110 nap közötti robot. Most ezt vesd össze a városiak 250-300 10 óra feletti munkanapjával. A jobbágynak általában stabil volt a megélhetése, viszont ki volt szolgáltatva a földesura kénye kedvének. Ez közel sem volt ilyen jó a városban, mert a céhes mesterek kb. a mai maffiózó vállalkozók szintjén nyomták az ipart. Pl. teljesen normális volt, hogy a céhlegényeket a konkurenciára uszították, vagy épp agyonverték az inast.
Az információáramlás akkoriban lassú és nehézkes volt a mai hírek töredéke jutott el a vidékre. A paraszt azt látta, hogy a városból mindig gazdagok jönnek (az már kevésbé volt képben, hogy a vidéki kúriába azért járt ki a nemes, hogy a városi szarkupacot és fertőt maga mögött hagyja) és hát a mesékben is az van, hogy a legkisebb fiúnak a városban lesz szerencséje...

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nem. A paraszt számára azért volt idilli a városi lét, mert úgy éltek az ottani emberek, hogy nem kellett a földet túrniuk. A valóság, hogy ugyanolyan szopás volt mind a kettő, csak másképpen. Furcsa módon, a parasztoknak volt a könyebb  élete, csak ezzel nem voltak tisztában. A városi oldalról a parasztok lenézettek voltak, mert kevésbé voltak iskolázottak és kevesebb volt közöttük a nemesi származású. (Ne feledjük, a városok már a középkorban is kitermelték a maguk, mindenhez értő "városi értelmiségét")
Viszont a falubelieket az éhinségek, járványok kevésbé tizedelték meg, mint a városiakat. Ennek egyrészt higénés okai voltak, másrészről, gazdálkodóként jó esetben tudtak megfelelő tartalékot képezni. Könnyen elfelejtik, hogy a középkori parasztságnak az adóterhei termésarányosak és országos szinten egységesek voltak, már Károly Róbert idejében is, viszont a parasztoknak ott volt a lehetőség, hogy juttatásért cserébe fizikai, napszámos munkát végezzenek. Bevett szokás volt, hogy az élelmesebb parasztok a szabadidejükben kézművestevékenységgel, vagy épp nagyobb volumenű munkáknál való segédkezéssel (favágás, csatorna ásás, útvágás) tettek szert extra jövedelemre.

A városiak egy főre eső jövedelme sokszorosa volt a falusiaknak, de ez rendkívül egyenlőtlenül oszlott meg. Az átlagos, kétkezi munkások nagyjából az állandó létbizonytalanság szélén leledztek. A mai munkajogi jogszabályok nem léteztek. Egy sérülés, vagy betegség sokszor az éhhalált jelentette. Egyes mesterek csak azért nem hajtották a nap 24 órájában az embereiket, mert drága volt a világítás. Pl. a városokban még az a szociális háló is hiányzott ami a falusi kommunákra jellemző volt.
Emellett ott volt a kb. nem létező közbiztonság kérdése. Városban a rablás, kifosztás, gyilkosság kb. mindennapos volt. Nem véletlenül nagyon sok városban egyészen a késő középkorig éjszakai kijárási tilalom volt érvényben.  A testőrség, fogadott verőlegénye, magán fegyveresekk a vagyonosabb emberek teljesen hétköznapi kísérői voltak. Érdekesség, hogy míg a korai középkorban a gyilkosságok száma évente 90-110 körül volt 100k főre ez a 1800-as évekre tíz körülire esett le, majd nőtt vissza 30-50 közé. Fontos, különbség, hogy amíg a városban kimagasló volt a nyereségvágyból elkövetett gyilkosság, addig faluhelyen a vérbosszú és egyéb torzsalkodások voltak a vezető okok.
 

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( SPYFF v | 2023. 03. 20., h – 12:40 )

Mert egy falut nem lehet 15 perc alatt átsétálni? Oké, egy nagyobb falu két legtávolabbi pontja lehet csak biciklivel oldható meg 15 perc alatt. Milliószám vannak 15 perces városaink évszázadok óta, eddig nem kellett tőle teleraknom a gatyám, mi változott?

Ezt most én sem egészen értem, nekem inkább úgy tűnik mintha csupán a városi értelmiség újra feltalálná a falvakat (edit: jobban átgondolva inkább lakótelepeket). (A videót nem tudtam még megnézni, csak a wikit olvastam el gyorsan meg pár blogposztot itt-ott.)

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

Pontosan, ahogy írod. Csakhogy, egy faluban alapvetően nincs minden 15 percen belül. A másik, hogy a falukban alacsony a népsűrűség, míg a koncepció kitalálói nagyvárosi léptékben gondolkodnak.
A 15 perces város koncepciójában a rejtett, bújtatott cél, hogy ne akard és ne legyen indokod elhagyni a lakóhelyed 15 perces környezetét. Ne legyen indokod utazni,  gépjárművet birtokolni.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Mert ezen a fajta szalámizás végén a szabadságjogok korlátozása lesz. A totalitárius módszerek azért nem működnek, mert az emberek az erőszakot észreveszik, fellázadnak és összezárnak vele szemben. Viszont ugyanezek az emberek szemrebbenés nélkül feladják a szabadságukat egy cseppnyi kényelem és biztonság illúziójáért cserébe. A 15 perces város, ugyanolyan kontrollról szól, mint egy felülről vezérelt, karhatalmi terrror csak az emberek nyakán nem lánc, hanem mézesmadzag lesz.  És ami nagyobb probléma, hogy még csak nem is egy fix megismerhető ideológia alapján leszel beszabályozva, hanem tucatnyi profitérdekelt szereplő naponta változó elképzelései által.
Hogy ez miért lesz nekünk rossz? Mert megszűnnek a döntési lehetőségeink. Szabad orvosválasztás? No, no, csak a 15 percre lévő, és csakis a biztosításodnak megfelelően beárazott doki. Kirándulás vagy utazás a gyerekekkel? Csak ha viszel magaddal még két másik családot és ha megdícsérsz két terméket a közösségi hálón. (Mondjuk az utóbbit úgyis megteszed, mert így kapsz 10% kedvezményt.) Átköltöznél X városba? Bocsi, van cég aki átvenne ott, mert amúgy megtelltünk!  Egy olyan világban, ahol dekára ki van számolva az enni és innivalód egy környezeti katasztrófának fokozottan ki vagy téve. Kínában, a COVID lezárások idején, emberek haltak éhen, mert nem jutottak ki a lakásukból. Mikor a COVID lezárások idején a társadalom pánikolva rohangászott, én a több mint egyhavi kajakészletemmel csak enyhe bosszúságot éreztem. De mi van akkor, ha arra vagy rákényszerítve, hogy ne legyen tartalékod, mert az sérti a cégek gazdasági érdekeit?

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

De mi van akkor, ha arra vagy rákényszerítve, hogy ne legyen tartalékod, mert az sérti a cégek gazdasági érdekeit?

Biztosan lesz valami subscription-based élelmiszertartalék, amit megvehetsz bérelhetsz. Ha nem fizeted a havidíjat, visszajön a futár, és elviszi.

Így belegondolva, csodálkoznék, ha nem lenne ilyen szolgáltatás, legalábbis valami olyan, hogy egyben megveheted (jól kis felárral, természetesen) a prepper kit-et.

Szerintem amin aggodsz, az mar reg megtortent. Tobbsegbe kerult mar mostanra is az az otthonulo tipus, aki nem lenne kepes 20 percet setalni egy szavazofulkehez, de levelben ertekes a birkaszavazata.

Nem attol lesz rosszabb hely a vilag, hogy nem lesz tobb verekedes a konditerem parkolojaban a bejarathoz legkozelebbi nemrokkant slotokert.

Az osszes ehhez kapcsolodo korlatozas, ami felmerult, csak es kizarolag autos kozlekedesre vonatkozott. Marpedig ha mindenki folyamat probal nagyvarosokban letenni autot, az valoban elhetetlenebbe tesz egy nagyvarost.

Amitol meg felsz, azert is eselytelen, mert a vallalkozasi kedv sincs meg hozza: nem nyitnak eleg igenyes ettermet, konditermet, de meg boltot se a kulteruleteken, mert inkabb "gep elott ulve vallalkoznak" a posztmodern fiatalok.

Amitol en felek: az autos kozlekedest szinten a rendszer jellege miatt nem lehet megvaltoztatni: ahhoz ugyanis mukodo es fejlettebb es megfizethetobb tomegkozlekedes kene. Marpedig amig ezt nincs politikai akarat megfixalni, mindegy mi van toled 12 percre meg mi nincs, az autok maradnak es az autos szavazok is.

Még. Az még egy másik, gépjárműre, motorizációra építő rendszer alapján alakult ki. És a cégeknek ez egyre inkább rossz. A transzportációs költségek, különösen annak az élőerőre vetített része fájóan belevág a profitba.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( Friczy v | 2023. 03. 21., k – 16:15 )

A 15 perces város nem arról szól, hogy nem hagyhatod el a lakóterületedet, hanem arról, hogy nem vagy rákényszerítve, hogy naponta órákat utazz.

Azt végképp nem értem, hogy miért lenne a szolgáltatások fizikai elérhetősége digitális röghöz kötés.

Az oxfordi implementacios terv okozott felreerteseket, es elohozza nehanyakbol a Covid lockdownok idejen kialakult reflexeket.

Nezz utana az oxfordi terveknek, aminek a jo resze a "15 perces varos", a rossz resze az, amit (elsosorban autosoknak) meg akarnak tiltani arra hivatkozva, hogy "ugyis mindenbol van negyed ora gyalogra neked elerheto infrastruktura". Leginkabb az ilyen tervek inditottak be a "konteos reflexeket", es ezek miatt szitokszo a 15 perces varos, pedig onmagaban, ha nem jelentene mast, jo otlet lenne.

Nem kell konteózás. Ha nem használhatod a kocsidat, mert ki van tiltva és nincs is rá sszükséged, mert minden elérhető, akkor nem fogsz venni és nem fogsz autót tartani. Helyette autómegosztó, futár és egyéb szolgáltatásokat veszel igénybe, olyan áron amennyiért adják. És bizony, ha senkinek sincs autója, csak az autómegosztónak, akkor bizony nem lesz olcsó.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

ezt az automegosztot nem igazan ertem. egy rollerre felallok, es nem zavar ha egy szarostalpu hasznalta elottem. a bicikli is meg talan belefer. de hogy uljek bele egy autoba amit elotte lehet egy tokkoszos mosdatlan ember hasznalt? hat biztos van olyan igenytelen aki hajlando ilyenre, de en nem. ahogy a buszon se ulok le, mert kitudja melyik csoves hagyta ott a tetveit... (a vonat az egyeduli kivetel, mert ott nemopcio az allas)

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Én most se használom az autómat, mert nincs. Helyette tömegközlekedés, kerékpár. Az meg, hogy olcsó lesz-e az autómegosztó vagy sem, nem attól függ, hogy van-e valakinek saját autója, hanem attól, hogy az autómegosztó-piacon van-e rendes piaci verseny, vagy monopol/oligopol piac van.

Félreérted. A nem hagyhatod el és a nem akarod elhagyni között óriási a különbség, de az eredménye ugyanaz. Elhagyhatod, de ha úgy szabályozzák be a komfortzónádat akkor nem fogod. És a többsége az embeknek ilyen. Annak a pár tized százalék holdkórosnak, aki nem áll be a sorba majd lesz érzékenyítő tréning, ahol elmagyarázzák (szigorúan erőszakmentesen, hogy jobb ha beállnak a sorba).

A digitális röghözkötés lényege nem a fizikai leláncolás, hanem szolgáltatásokhoz való kötés úgy, hogy a létezésed folyamatosan függjön tőlük. Ha nincs készpénz, máris függeni fogsz a fintek szolgáltatóktól, mert nincs alternatíva. Ha nincs személyes ügyintézés, máris függeni fogsz az internetszolgáltatóktól, mert nincs alternatíva. Ha csak applikációkon keresztül vásárolhatsz, máris függesz atelefonszolgáltatóktól, a telefongyártóktól. És semmi nem lesz ingyen és mivel nincs alternatíva a piaci szereplők úgy határozzák meg az áraikat, ahogy nekik tetszik. Ha ezeket a szolgáltatásokat lokalizálod, helyhez kötöd (aka 15 perces város), lecsökkented, szükségtelenül kényelmetlenné teszed a szolgáltatások közötti átjárást és úgy határozod meg a szolgáltatások költségeit, hogy ne legyen lehetősége tartalékot képeznie az átlag polgároknak, megvalósul a fizikai lekötés is. És a fizikai lekötésnek megint csak lesznek haszonélvezői, lert egy kicsi területen, csak kevés szolgáltató közül választhatnak az emberek. A területi monopóliumok/kartelek alakulnak amik szintén a végletekig kiszipolyozhatják az embereket.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nem. A passzív, utazással töltött idővesztegetés ugyanolyan hasznos, mint a lakásból való ki nem mozdulás, mindaddig míg a lehető legnagyobb arányban fedezed az utazásod költségét. Van gazdaságilag hasznos és gazdaságilag haszontalan tevékenység. A hasznos, az ami úgy vesz rá pénzköltésre, hogy közben passzív maradtsz. A haszontalan az amikor nem költesz pénzt vagy olyan célra költöd a pénzt amivel megzavarod a gazdaságilag előnyös folyamatokat.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Benzin, dízel, LPG, elektromos. Kicsi, nagy közepes, kisteher. Új, öreg, Olcsó, drága. És egytől-egyig a tiéd lehet.Van választási lehetőséged, megveszed, birtoklod, a tied, amíg töltesz bele hajtóerőt, mész. Azt és úgy teszel bele, ahogy akarsz. Minimális a megkötés a mobilizációdra.
Ezzel szemben egy szolgáltatásnál mindig ott vannak az apróbetüs részek. A jármű nem a tied, nincs 0-24 órás rendelkezésre állás. Pl: egy autómegosztó kocsijába hol pakolhatnék 600 kiló tüzifát? Ha a házam előtt akarom parkoltatni vagy beállni a garázsba azt csak felár ellenében tehetem meg.

Azt nem értik az emberek, hogy finoman és diszkréten arra terelik őket, hogy ne legyen tulajdonuk, ne birtokoljanak eszközöket.
Az autógyártóknál egyes funkciók új autóknál előfizetési rendszerűek lettek. A műszergyártóknál egyes szoftveres opciókért éves liszenszt kell fizetni. Van olyan 10 éves oszcilloszkóp, ahol egyszer kifizetted a 1400 dolláros Flexray liszenszt és a tied volt, és ugyanannak a gyártónak van olyan új szkópja, aminek ugyanennyi, ugyanez az opció éves(!) díja.
De ott vannak a dobozos szoftverek is. Gyakorlatilag majd az összes tervező szoftver előfizetéses, cloud-os liszenszelésű.
John Deeree 500 000 dolláros traktorja csak akkor önvezető, ha évente perkál a gazda.
Itt magyarországon is működik olyan agrometeorológiai cég, akitől megveheted a meteorológiai állomást, de csak az aktuális értékeket nétzheted meg. A loggolás már előfizetős.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Egyetértek, de mint szoftver-fejlesztő (aki még sose releaselte a saját - pet-project - produktumát), dilemmában vagyok.

Van egy appom (a sok közül, ami PoC státuszban leledzik), ami remélhetőleg hasznos lesz _nekem_.

Feltölteném AppStore-ra ingyen is, hiszen magamnak csináltam az appot elsősorban, szóval teríteni igazán nem ráfizetés az évi $100/£100 developer licence kivételével, de az testvérek közt nem oszt, nem szoroz.

Viszont, ha már beletettem energiát (elsősorban magamért), akkor miért ne kérjem el egy szója-latte árát a szoftverért, ami az adott személynek is hasznos, plusz legalább én is keresek egy kis zsebpénzt.

Nade, ha más is használja a szoftveremet, akkor elkerülhetetlenül jönnek a feature-requestek, amiket - ha nem akarok negatív értékelést - érdemes beletenni a programba.

Viszont, ha már mások óhajával-sóhajával kell foglalkoznom a szabadidőmben, akkor szívesebben kérnék az egyszeri díj helyett inkább havi hozzájárulást, hiszen folyamatosan van dolgom az app-al és a fejlesztésekkel, amivel "ingyé'" (értsd: összesen csak egy szója-latte áráért) nem fogok foglalkozni.

De, ha fizetve vagyok a karbantartásért (havi díj, egy szója-latte ára), akkor meg muszáj karbantartanom, ugye... :)

Értem, mit mondasz és egyet is értek. Viszont a fenti, az tényleg a jelenlegi dilemmám és mellesleg mutatja, hogy az előfizetéses modell se fekete-fehér...

( Oregon | 2023. 03. 22., sze – 05:38 )

A 15 perces város kb azt jelenti, hogy legrosszabb eetben napi pár óra séta, napi pár óra kocsiban ülés helyett. Szerintem erre szüksége van az emberiségnek, már csak az egészsége miatt is.

Lásd:
https://www.youtube.com/watch?v=sGvVPz77qEs 
(Első 5 perc felszopás)

( Oregon | 2023. 03. 22., sze – 05:58 )

Hiéna:

Te úgy képzeled el a hatalmasokat és gazdagokat, hogy ők reggeltől-estig azon dolgoznak, hogyan baszhatnak ki a kisemberrel?

Szerintem nem akart ilyet állítani.

De, az emberi életlehetőségek figyelembevételével kialakított életstratégiák ismeretében, - trendszerűen(!) - ha a tömegember létezése, életmódja valamilyen módon korlátokat emel a nagyobb erőforrásokkal rendelkező, hatalmi pozíciókat könnyen elérő emberek elé, akkor bizony jönnek a politikai, gazdasági, jogi lépések az establishment életének "könnyebbé tételére". - Természetesen nem szándékosan egyes kisemberek megregulázására.., - de az érdekérvényesítés eredménye biztosan az lesz.

Gyors példaként lásd Ukrajna jelenlegi helyzetét. (Ki megy ki meghalni a frontra, a "felső tízezer" érdekeinek védelméért? - A kisember, akinek ez biztosan nem érdeke. De itt említhető a digitális pénzeszközök erőltetése, a "buzulás", a pedofilia, a "színes" bűnelkövetések enyhébb megítélésének alakítása, támogatása, - más "csípőből lőtt" érdekérvényesítések ezer formája.)

Nem. Õk azok dolgoznak, hogyan lehetnek még gazdagabbak. Hogyan tolhatjàk a cégeik szekerét még jobban. Miként érhetnek el stabil, âllandó, magas profitot, hogy közben kontroll allatt tartjàk az összes, az érdekeltségeiket veszélyeztetõ, disztruptív folyamatot. Az erõforràsok csökkenésével kritikussà vàlik, hogy a termék helyett szolgâltatâst és lehetõleg minél virtuàlisabb, metàbb szolgàltatàst értékesítsenek és erre igényt tàmasszanak. A mai vilàgban, màr nem elég terméket gyàrtani, azt megfelelõ àron el is kell adni, és van az a volumen aminél megéri akàr a tàrsadalomi folyamatokba is belenyúlni. Ehhez felhasznàlnak mindent a megvett politikusoktól kezdve a tudomànyos is elitig. És ez nem újdonsàg, kb. az ókor óta ez megy, csak nem voltak ennyire hatékony eszközeik és nem volt ennyire kifinomult a dolog. Sztràjktörés, tàrsadalmi rétegek egymàssal szembefordítàsa, közvélemény manipulàlàsa megvett sajtón vagy szakembereken keresztül. (Tealobbi, dohànylobbi, festékgyàrtó lobbi, ólom-tetraetil lobbi, AC/DC hàború, zöld õrület... És ez csak a 19 és 20. szàzad)

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

A globàlis piaci szereplõ, az nem engedheti meg, hogy csak ül és vàr. Aktív lépéseket kell tennie a versenyelõny fenntartàsàhoz. (Pl. EUs autóipari biztonsàgi követelmények irreàlis emelése. ) Aki elül az megdöglik hosszútàvon.

A nagy lóvé az új piacokban vannak, de ezeknek nagy a belépési költsége és a kockàzata, hacsak nem te teremted meg, a sajàt cégedre testreszabva, hogy még a vevõk akarjàk is. Ehhez megvenni pàr politikust vagy tàrsadalmi mozgalmat létrehozni, filléres tétel.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Mondjuk a covid lockdownok elott en se ilyennek kepzeltem a hatalommanias embereket. :)

Onmagaban latni azt, hogy a tarsadalom bizonyos tagjai bizonyos korulmenyek kozott elfogadhatonak tartjak, hogy honapokig ok mondjak meg, mennyire hagyhatod el a lakasodat: na ez sokunkban megtorte a szabadsagba, a szabalyok betartasaba es a jogszolgaltatasba vetett bizalmat. 2019-ig nem eltunk meg olyat, mint (spanyol pelda) maszkban futas, szemetet se meri kivinni a lakos es megkerdezi a rendor, hogy miert nem a lakasahoz legkozelebbi boltba ment.

Aki olvasta, hogy hol milyen rendszer lett, abban kialakult par onvdelemi reflex.

Es az onvedelmi reflex triggerelodik hamar: eleg hozza, ha egy hangos hulye elkezdi elemezni, hogy mennyivel kisebb okolabnyomunk volt, amig nem mehettunk messzire a lakasunktol, mikozben mas hangos hulyek uvoltoznek, hogy klimaveszhelyzet van.

Egy bizonyos kor felett és összeg után az emberek jót akarnak cselekedni, mert attól érzik még jobban magukat a bőrükben. A gazdagok (akik elégedettek) kb ezt teszik a világban, tetszőleges mértékben:
- rendezvényekre járnak
- jótékonykodnak
- önkénteskednek
- társasági életet élnek
- gyermekeik, unokáik sporteseményeire járnak
- megjavíttatják a dolgaikat (ez sok idő, meg a mester kiválasztása is)
- befektetéseikkel törődnek
- munkájukban elmélyülnek
- képzik magukat
- sportolnak

Ehhez képest vannak akik ezt gondolják:
- gyíkemberekkel összeesküdnek
- chemtrail-tz szórnak
- kicsinálják a kisembert
...

A gazdag es a hatalommanias gazdag viselkedese kozt van kulonbseg.

A jotekonykodas altalaban a hatalommania altal okozott karok PR-vezerelt ellensulyozasa.

Egeszseges ember ha meggazdagodik, eljut oda, hogy mar nem a penz, hanem az ido erdekli a legjobban. A penzt szorja, hogy idot sporoljon, vagy minosegi idobol tobbet kapjon, mert az az ertekesebb. O hasonloan gondolkodik, mint amit leirsz, mert akkor marad a legtobb ideje, ha nem baszogat masokat.

De van a beteg hatalommanias ember: o ha meggazdagodik, mar neki se a penz lesz az elso. Hanem az lesz az elso, hogy minel tobb mindent buntetlenul megtehessen, es legyen egy rakas dolog, amit csak o, meg nehany hozza hasonlo elvezhet.

Raadasul ez nem is ennyire binaris, vannak mindketto altal vezerelt magyarazasra is jo atmenetek. Peldaul a Colosseumnal vagy Eifel toronynal sorban allo felso kozeposztalybeli turista, aki sajnalja, hogy 4 nemproduktiv orajat eljatszak, mert mar a csorobbak is sorbaallhatnak es raboljak az o idejet. Ugyano panaszkodik ulve a sorhatos BMW-jeben, hogy azert ul dugoban, es azert nem talal parkolot "ugy, mint regen", mert mar a csorok is autoval jarnak, meg autoikat hagyjak mindenhol. Aztan van a Ferraris, aki mar felsoosztaly, nem felso kozeposztaly, es lehet, hogy o a higgadtabb, mert ugy gondolkodik, ahogy leirtad. :) Viszont ha megsem, hanem ez a Ferraris egy beteg hatalommanias fasz, kifizet valakit, akin keresztul talalkozhat valakivel a miniszteriumbol...

A gazdagok Az amcsi tőkések (akik elégedettek) kb ezt teszik a világban, tetszőleges mértékben:
- rendezvényekre járnak
- jótékonykodnak
- önkénteskednek
- társasági életet élnek
- gyermekeik, unokáik sporteseményeire járnak
- megjavíttatják a dolgaikat (ez sok idő, meg a mester kiválasztása is)
- befektetéseikkel törődnek
- munkájukban elmélyülnek
- képzik magukat
- sportolnak

Ehhez képest vannak akik ezt gondolják:
- gyíkemberekkel összeesküdnek
- chemtrail-tz szórnak
- kicsinálják a kisembert

Oldschool Computer - http://oscomp.hu

( carlcolt | 2023. 03. 22., sze – 13:01 )

Felek, hogy megbanom fel napon belul, hogy ezt irom, de...

... olyan ures ez a topik asch nelkul. :D

( carlcolt | 2023. 04. 01., szo – 09:47 )

https://www.dailymail.co.uk/property/article-11921133/Oxford-Bristol-Sh…

Brit varosok igazoljak, hogy ez nem csuszos lejto, hanem valos gondolkodasi defekt onkormanyzati politikusoknal.

Valamiert a "15 perces varos"-bol annyot fognak fel, hogy 15 perc gyalog vagy biciklivel (utobbi esoben nem jo, eloszor is gyalogrol volt szo). Es ami meg nagyobb baj, kifogasnak hasznaljak LTN (low traffic neighbourhood) letrehozasahoz. Szomszed korzetbe £70 atmenni. A Canterbury peldaban legalabb rendesen le van irva, hogy csak direktben annyi, a korgyurun keresztul nincs erte bunti.

Az LTN amugy azert erdekes kerdes, mert a legtobb jelenlegi megvalositasa egy kozepesen rossz megoldas arra a nagyon rossz helyzetre, amit a Google Maps es a Waze adott nekunk.

De ami meg erdekesebb: attol, hogy bevezetnek LTN-eket, nem fog senki veszteseges szupermarketet, konditermet, bankfiokot es orvosi rendelot uzemeltetni.