HMV napkollektorral? Tapasztalatok?

Sziasztok,

 

a klímaszerelő feldobta a labdát, hogy egyre több helyen napkollektorral csinálnak HMV-t, nektek ha van, mi a tapasztalatotok vele?

Főleg nyilván egyrészt a téli időszak érdekelne, másrészt a technikai megvalósítás.

Jelenleg egy 200 literes HMV tartályunk van (dupla csőkígyós, egy elektromos fűtőpartonnal, de ez emelt áron már abszolút nem gazdaságos..)

Köszi :)

Hozzászólások

Nem konkrét válasz, de ez is érdekes téma lehet.
Részlegesen idevágó saját tapasztalat: link1, link2

Télen nyilván kevesebb a termelés - alacsonyan jár a Nap (olyan tárgyak is árnyékolhatnak, amik nyáron nem), rövidebbek a napok, több a felhő, több meleg vizet használ az ember, stb.
...viszont meglepően fel tud melegedni hideg időben is, ha süt mellé a Nap.

Itt 300 literes tartály van dupla hőcserélővel (1:4 osztással), opcionális elektromos fűtőpatronnal (ez nincs beépítve), és napkollektor plusz gázfűtéssel...

Nyáron jó. Két tábla csinál 1300 l 60 fokos vizet 3 nap borulast kibirunk vele 5en. Csak nyáron jó többi évszak felejtős. Most már nem tennék fel

Aki másnak vermet ás, az stack pointer.

Nálunk egy 80 literes hőtárolót fűt a napkollektor, és egy másik ugyanilyent a gázkazán + villany vegyesen. Ha a kollektor tárolója melegebb, akkor átkeveri a vizet a kazán tárolójába, ahonnan kimegy a melegvíz. A helyi adottságok miatt a keletre néző háztetőn van a napkollektor. Télen is rásegít valamelyest. Ha azt vesszük, hogy a bejövő hidegvíz 20°C-os, a napkollektor télen csinál mondjuk 30°C-ot, akkor már az is nyereség. Nyáron 70-80°C-os vagy még melegebb maga a kollektor hűtőközege, átkeverés után 55-60°C-os lesz a 2x80 liter víz hőmérséklete. Van valami vezérlés is, ami abban az esetben, ha a napkollektor nem fűt eléggé, a B tarifás villanyt részesíti előnyben a gázhoz képest.

Méretezés kérdése, ha tavaszra és őszre méretezed, akkor télen valamennyit rá kell fűts, nyáron viszont többlet termelésed lesz, amit ki kell vigyél valahogy a rendszerből, de ez általában könnyen megy (medence, vagy sima levegős hőcserélő), vagy hagyod túlmelegedni, de azzal degradálódik a hőszállító fagyálló közeg. Nagyjából 2015-16 környékéig megtérült az akkori viszonyok között, aztán a rezsicsökkentés miatt torzult piacon a megtérülése nagyon kitolódott, most ismét nagyon hasznos és hamar megtérül.

Nincs benne hűtőközeg, fagyálló hőátadó közeg/folyadék van, ami elviseli ugyan, de nem szereti, amikor 80-100 °C feletti a hőmérséklete. Ha nem hagyod 80 °C fölé melegedni, akkor kis túlzással örök életű. A szivárgást meg kell szüntetni, ne legyen szivárgás, a csövek is technikailag örök életűek. Nyilván érdemes évente átnézni, hogy az ember meg tudja előzni a kezdődő bajt, amikor még olcsón megjavítható.

Megmondom őszintén, arra gyúrok, hogy február vége, március közepétől klímával fűtök, november közepéig (ha engedi a helyzet és gazdaságos).

Itt nekem ezt a 2-3 hónap áthidalást kéne megoldani minél hatékonyabban és napelemre fókuszálva, azt úgy látom felpakoljuk.

Ilyen szempontból jobb lehet egy hőszivattyús bojler akár, mert az direktben eszi az áramot amit termelek, és 4 évszakos nem kérdéses a tél ugye...

Jól gondolom?

Hell is empty and all the devils are here.
-- Wm. Shakespeare, "The Tempest"

Számoltam, de nehéz megfogni, most nagyfogyasztó a HMV fűtőpatron, ettől szabadulni kell, vagy ingyen használni :)

A szaldót meg sajnos nem tudjuk, nem jós senki.

Lehet marad 20 évig még aki belép, lehet mindenkit kiraknak belőle...

Hell is empty and all the devils are here.
-- Wm. Shakespeare, "The Tempest"

290 literes tartályunk van, 2 napkollektor panel.

Én nagyon szeretem, márciustól októberig általában megtermeli az 5 főre elegendő melegvizet.

Jelenleg 20 fok a kinti hőmérséklet, szépen süt a nap; a kollektor 57 °C, 90%-on folyamatosan megy.

Reggel nagyjából kihasználtuk a melegvizet, 39 fokosra hűlt a tartály, estére meglesz az 50 fok, de közben rendeltetésszerűen használjuk; mosogatás, én lezuhanyzok stb.