Napelem: monokristályos vagy polikristályos, kelet vagy nyugat?

Elektronika, Elektromos eszközök

Sziasztok!

Napjaink slágertémájában lenne két kérdésem, hátha valakinek van tapasztalata vagy mérvadó anyaga ezzel kapcsolatban, én sajnos nem találtam olyan anyagot, ami itthonra egyértelmű kiinduló pont lenne.

- Monokristályos vagy polikristályos napelem: ahogy elnézem mostanában erősen a monokristályosnak áll a zászló, de például Canadian Solar esetén nem vészesen nagy a teljesítmény különbség. Például Sharp mintha nem is gyártana már polikristályost, de ez lehet üzletpolitika eredménye is. Két okból gondolkodnék polikristályosban, amennyiben a tapasztalatok alátámasztják a gondolatot:

a) 12 fokos a tetőnk, ami messze van az ideálistól, főleg télen hasznos lehet a szórt fény alkalmazása

b) Nem az a fő cél, hogy nyáron nagy teljesítménnyel kiegyenlítsem az éves fogyasztást, hanem inkább télen is nagyobb legyen a termelés (ha polikristályossal nagyobb tud lenne a termelés), ugyanis hőszivattyúval fűtünk és nyáron szerintem nincs akkora a fogyasztásunk (sajnos nincsenek erre vonatkozó méréseim); légkondink nincs és nem is lesz, szerkezethűtésünk van, ami tökéletesen működik. Tudom, hogy itthon nem engedélyezett a vegyes üzem, de ha minden igaz Ausztriában már 2009 óta igen és ha energia ellátási problémák lesznek, akkor elképzelhető, hogy itthon is változnak a szabályok.

- Déli irányba nem elegendő a felületünk, a "fölét" keleti vagy inkább nyugati irányba kellene tájolni? A kivitelezőknél déli és nyugati tájolást emlegetnek elsősorban, de nem túl régen megjelent egy cikk, miszerint inkább kelet lenne a mérvadó: https://index.hu/techtud/2022/05/09/elte-kutatas-napenergia-tudomanyos-…. Árnyék nincs és nem is várható a napelemek élettartama alatt, azaz csak a nap állási és felhősödési trendek számítanak. A környéken is keletre néznek a napraforgók.

Köszi.

  • 1422 megtekintés

( Imo | 2022. 08. 12., p – 11:10 )

"Tudom, hogy itthon nem engedélyezett a vegyes üzem"

Ez mit jelent?

A hibrid engedélyezve van. (az az erkélyre rakható, konnektorba dugható őrület nincs engedélyezve, ahol csak az gátolja meg, hogy kifele termeljen és agyonvágjon egy szerelőt, hogy jó eséllyel van elég fogyasztó a lakásodban ami mindig elhasználja azt amit termel)

Mindegyiknél a megtermeltet használod el elsődlegesen és csak ami pluszban van azt termeled vissza a hálózatba, tárolod le aksiba vagy "hagyod benne" a napelemben. Ha meg nincs elég, akkor a hiányzót kiveszed a hálózatból.

Tényleg úgy gondolod, hogy a konnektorba dugható napelemek inverterei nem rendelkeznek ugyanazzal a védelemmel, mint a nagytesók? 

Ezek szerint a német állam szó nélkül rángedett volna több százezer obiban kapható potenciális gyilkológépet a hálózatra?  

Erősen meg lennék lepődve.

"Dilbert-elv: a legkevésbé hatékony dolgozók végül szükségszerűen oda kerülnek, ahol a legkevesebb kárt okozhatják – a vezetésbe."

egy kis faluban (Zala megye) - egy haverom csinált napelemet-  panziónak, hivatalnak stb.. állandóan tiltásba ment- NEM tudott tölteni vissza mert túl magas volt a feszültség a hálózaton..

a trafó körzeten belül nem volt jelentős fogyasztó..

Nem tudom mi lett a vége..

Istennel a hazáért és a szabadságért !

túl magas volt a feszültség a hálózaton

Én azt szoktam javasolni, hogy a termelési görbe csúcsát szándékosen tegyék időben el pl. egy K vagy D-K fekvésű tetőre tájolással.

Nem tudom mi lett a vége..

Hozzászoktak a gondolathoz, hogy van egy sokmilliós tetődíszük. Aki Magyarországon ongrid-be fektet, az készüljön fel arra, hogy egyre gyakrabban nem fog termelni a rendszere.

 (az az erkélyre rakható, konnektorba dugható őrület nincs engedélyezve, ahol csak az gátolja meg, hogy kifele termeljen és agyonvágjon egy szerelőt, hogy jó eséllyel van elég fogyasztó a lakásodban ami mindig elhasználja azt amit termel)

Természetesen ez nem igaz. A hálózatba nem táplál bele semmit. Kb olyan mint egy közönséges elosztó, van egy bemenete ami a hálózatból tud felvenni energiát, és van egy kimenete amire fogyasztókat lehet dugni. Ha süt a Nap, akkor a hálózatból kevesebb energiát vesz el, mint amit a fogyasztó elfogyaszt. Rendelkezik TÜV, CE minden minősítéssel, teljesen biztonságos.

Én ezt a tipust ismerem, ezek kaphatók az IKEA-ban. 

Nálunk a vízfejű bürokratikus rendszer vakon követi a terndeket, ami azt jelenti minden csak évekkel később lesz engedélyezett nálunk. 

hogyan tervezed a hálózatot

Milyen hálózatot? Nem tölt vissza, csak fogyaszt ha szükség van energiára!

Vesz mamóka egy gáztűzhelyt, amit beállít Pb palackosra neki a szerelő. mamóka használja Pb palackkal, pedig van gázcsonk a lakásban. Tiltsák be a Pb palackos tűzhelyeket?

A cikkben lévő képek alapján pedig pont akkor van csúcsidő, amikor a napelemek nem termelnek (este 8-9 körül, a lila az import, a sárga a napelemes termelés, bár erősen megkavarja az importot a Paksi félüzem). Szóval elég nagy az a hegy-völgy ugrabugri. Napközben, amikor mennek a napelemek 4000MW körüli fogyasztás van, este 9-kor meg másfélszer ennyi.

De tény, hogy ha teljes üzemben megy Paks, akkor ez alapján a napelemes időszakban nem nagyon kell import, ha meg sokkal több napelem lesz, akkor jó lehet az erőművek optimalizálása (ha néha bekúszik egy-egy felhős óra:)

Nyáron, és ha süt a nap. A fogyasztási csúcsok viszont legutóbb télen volt. Szívás.

Nem olyan nagy az ugri-bugri? 😃 Talán még nagyobb is.

„Idén még csak néhány nappal ezelőtt érkezett meg az igazi hideg időjárás, de máris megdőlt az eddigi, 2021. december 9-én 16 óra 45 perc körül mért 7361 MW-os (15 perces) abszolút rendszerterhelési csúcs. A hazai villamosenergia-rendszer tavalyi adatairól és a kihívásokról itt olvasható egy részletes írás.

2022. január 25-én 17 óra 15 perc körül újabb, történelmi hazai rendszerterhelési csúcs született 7396 MW (15 perces) értéken, amelyből az import 2851 MW volt.”

"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Szerintem azaz alapgondolat, hogy ha sok (sokezer, vagy soktízezer) ilyen kicsi 400-600W-os balkonpower csapatja, akkor ezek felhőnél megrántják a hálózatot, napsütésnél meg eleresztik. Egyébként amiket anno láttam youtube videjón ott semmi elosztó nem volt, hanem páff bedugta emberünk a fali aljzatba a normál hálózatra és vigyorgott, hogy schön meg elektrische és sparensie. Ezek anno egy, talán már másfél-két táblányi installációk. E mellett mutattak olyat, ahol a komolyabb erkély méret okán klasszikus telepítési módon pakolták meg a balkont, mondjuk 4-5-6 napelemmel, a korlátra, és a szabad felületekre ment egyaránt.

Megkérdeztem egy illetékest. Mikroinverterrel van szerelve, aminek van rendszerengedélye, és engedélyeztetés nélkül lehet telepíteni. A szolgáltató ingyen és bérmentve azonnal cseréli a régi fogyasztásmérőket, gyakorlatilag azonnal, sőt már csak advesz fogyasztásmérőket telepítenek. Nálunk most egy új csatlakozás akár 2 év is lehet. A mikroinverter előnye a 40-50V DC feszültség, és ezek az inverterek max. 600W-osak. 

 

Szerk:

Készült egy riport is https://youtu.be/yzqZN8CsTR4?t=727

Bei einem durchschnittlichen Strompreis von 33 Cent bringt das eine jährliche Ersparnis von rund 66 Euro.

Ein Stecker-Solargerät mit Standard-Modul kostet normalerweise zwischen 350 und 600 Euro.

 

Ez nekem még nem vonzó: 133 Ft/kWh esetén 26400,- Ft megtakarítás 140ezer és 240ezer beruházással.

Istennel a hazáért és a szabadságért !

( kubi | 2022. 08. 12., p – 11:31 )

Kicsit off:

Engem az erdekelne, hogy hol tartanak (mondjuk valami hatekonysag, kW/m2 stb. alapon) a jelenleg nagyuzemben gyartott, es a lakossagi vagy ipari piacon elerheto megoldasok a laborfejlesztesekhez (nem feltetlen az elmeletileg letezheto megoldasok) kepest.

panelfajták és talán még panelen belüli összekötés szinten is lehetnek nagy különbségek

https://www.cleanenergyreviews.info/blog/most-efficient-solar-panels
https://solardepo.hu/12-napelemek

Szóval 20% körül vannak az elterjedtek talán. De léteznek rosszabb hatékonyságú, más célra valók. Pl taposhatók, hajlíthatók. 

Az egy rétegű panelek elvi maximum 33% körül van. De fejlesztenek már többrétegű paneleket is, ahol különböző fénytartományokra optimalizált rétegek vannak. 
Szóval 50% körüli is alakul https://physicsworld.com/a/sunny-superpower-solar-cells-close-in-on-50-…

( end | 2022. 08. 12., p – 12:39 )

Szerintem, mostanában ami éppen beszerezhető a cégeknek, - amit a gyártók gyártani és szállítani hajlandók, - abban gondolkodhatunk.

( agostonl | 2022. 08. 12., p – 12:45 )

Csak "be trollkodom", mert nekem nincs ilyenre lehetőségem, viszont az elérhető tudományt végig néztem.

Sztem, ha nincs meg a déli fekvés, a kis országunkban, akkor nyugodtan mehet a polikristályos panel is, lehet jobban is jársz vele.
A kelet/nyugat-on évtizedek óta balhéznak a tőlünk nagyobb emberek is :P . Fifti/fifti?
Sose lesz tökéletes, kivéve, ha forgatod a paneleket, de ez plusz beruházás, plusz hibalehetőség.

( •̀ᴗ•́)╭∩╮

"speciel a blockchain igenis hogy jó megoldás, ezért nagy erőkkel keressük hozzá a problémát"
"A picsat, az internet a porno es a macskas kepek tarolorandszere! : HJ"

Az élet ott kezdődik, amikor rájössz, hogy szart sem kell bizonyítanod senkinek

Ha meg akarod nevettetni Istent, készíts tervet!

( hyperborg | 2022. 08. 12., p – 13:41 )

KNY tájolású, 10kWp rendszer, 15kWh akksival, Huawei inverterrel van. Minden panel mögött egy optimalizáló (nem csak a solaredge-nek van)
A KNY tájolás nálunk azért lett, mert néha nagy szelek vannak (140-160 km/h-s lökésekkel) és akkor azért nem szeretném, ha ezek elkezdenének táncolni.
Így, 10 fokosra lefektetve a lapostetőn teljesen kellemesek. 

Az akksi töltéstartománya 30%-95%, backup tartomány: 30%-10%.
A rendszer vegyes üzemre képes, offgid esetben lecsapja a házat a gridről és 1 fázison 5kW-al + PV aktuál tudja táplálni a fogyasztókat.

Az év nagy részében amikor kelünk, már általában elkezd termelni és eléggé sokáig csinálja. Tavasztól-őszig gyakorlatilag az akkumulátor pufferhatása miatt 0 a gridhasználat (és rengeteget tölt vissza). 

Télen a hőszivattyú miatt nem lesz 0 az áramhasználat, de az eddigi adatok alapján a ház alapfogyasztását el tudja vinni (hála annak, hogy a Dell PowerEdge 820xd offline :) ), így ha esetleg a telet teljes fatüzeléssel kellene "túlélni", akkor is tudná a teljes szigetüzemmódot. 

Az aktuális fogyasztási adatok HB rendszerbe lennének küldve, csak valamilyen oknál fogva lecsapja most az 502-es portot, ott nem szeretne MODBUS/TCP-n kommunikálni.
 

Erre én is erősen kiváncsi leszek a saját házam esetében. A napelemek a tető jelentős részét le fogják fedni. Idáig a tetőcserepeket tűzte a nap. A padlástér nincs hőszigetelve, csak a padlásfödémen van vastag agyagréteg (90+ éves ház) és rajta 10cm kőzetgyapot (ez már én voltam tizenpár évvel ezelőtt).

Ha a napelemeket fogja érni a nap, és alatta lesz egy átszellőző légrés, akkor elvileg ott a cserepeknek érdemben hűvösebbeknek kellene lenniük.

( mauzi v | 2022. 08. 12., p – 18:33 )

Szerkesztve: 2022. 08. 12., p – 18:59

A Kelet-Nyugat kérdéskörhöz csak közvetve tudok hozzászólni:

Nekünk vannak napelemek a délkeleti és a délnyugati tetősíkon. (90 fok tehát az eltérés köztük)
A két munkapont tökéletesen ugyanazt a termelési görbét rajzolja ki, csak kb. 1 óra 45 percnyi eltolással. Ebből én arra következtetek, hogy a keleti és nyugati tetősík is hasonló lesz, csak nagyobb időbeli eltolással.

Július 24-i adatok:

  • a délkeleti oldalon a termelés 6:00 körül kezdődött, 11:00 körül érte el a maximális értéket és 18:00 körül szűnt meg a termelés.
  • a délnyugati oldalon a termelés 7:45 körül kezdődött, 12:45 körül érte el a maximális értéket és 19:45 körül szűnt meg a termelés.

( uid_16401 | 2022. 08. 12., p – 21:21 )

A polykristály 2-3 éve "kikopott", mert 280W-nál megrekedtek a panelek. Polyt beszerezni ma már kihívás. A monokristályosból most telepítettünk 545W-ost! Ami előnye volt a polykristályosnak, hogy a szórt fényt jobban hasznosította mint a mono. Ez az előny eltünt ezekkel a facionális gain faktorú panelekkel. https://youtu.be/T7B5Qn_AHm4

Van kalibrált műszerem amivel az elektromos paramétereken kívűl, AC és DC oladli EV-n kívűl besugárzást, panel hőmérsékletet; panel-, sztring- és inverter hatásfokot tudok mérni valós körülmények között, jópénzért megrendelésre. Általában "elbaszott" PV tervezésekhez szoktak hívni. Azt kell hogy mondjam sokan átverve érzik magukat és ez a jövőben méginkább így lesz. A közcélú hálózat olyan szar, hogy a on-grid rendszerek telepítése sokáig nem lesz tartható. Minap láttam e-on területen, hogy a 16-os méretlen csatlakozóvezeték az oszlopon a 10-esre van rákötve. A szerelő megcsinálta a csatlakozást ahogy a szabványban meg van írva, de a hálózatot a szolgáltató nem fejlesztette évtizedek óta.

A kétoldalú paneleknek van értelme tetőn, ha a tetősíkra vannak fektetve? Azt gondolnám, hogy a két oldal állványzaton hasznosul (köszi a linket, de az 1 órát nem nézném most végig ezért az információért :-) ).

Azt nem tudom, hogy lehet-e egyáltalán kapni (van cég, amelyik csak egy konkrét típust hoz be, abból kell főzni, még méretben sem lehet variálni, hiába lenne hatékonyabb nagyobb méretű panel adott felületre), mindenesetre Canadian Solar esetén ezt találtam, 1765x1048:

Poli: HiKu CS3L-360P, 360W

Mono: HiKu CS3L-385MS, 385W

Ez nem nagy különbség, legalábbis szerintem. Emiatt merül fel bennem, hogy mennyi lehet az annyi egyrészt a 12 fok miatt (sokkal laposabb az ideálisnál), illetve téli (+tavaszi,őszi) viszonyok között.

Ez a legközelebbi, amit találtam, 2019 februári, tehát nem vészesen régi: https://iopscience.iop.org/article/10.1088/1755-1315/926/1/012053, ez alapján hegyi körülmények között jobb a polikristályos (bár nem teljesen világos a grafikonok függőleges tengelye).

E szerint is jobb a polikristályos, Nigéria: https://www.researchgate.net/publication/353298856_Performance_Analysis…

A kétoldalú paneleknek van értelme tetőn, ha a tetősíkra vannak fektetve?

Nyilván nincs, de a tömeggyártás miatt árban versenyképesebb a kicsi szériáknál. De pl. napelem parkokban, lapostetőkön, földre telepítve jobb teljesítményt ad.

Szerk: Most tudatosúlt bennem mit kérdeztél. :) A bifacial moduloknak van létjogosultsága tetőkön, mert egy fényvisszaverő Al réreg van mödötte (PERC) ami a nem hasznosult fényt vissza tükrözi a Si lap hátoldalára. Jellemzően a szórt fény nem hasznosul, ha nincs PERC technológia vagy más alternatív megoldás mögötte.

Szerintem a laikus ember ilyenkor azt kérdezi, ha felrakom a panelt a tetőre, kb 10 centi magasságban van a tető felszínéhez képest, honnan fogja a panel másik (takarasban levő) arcát olyan fény érni, amit hasznosítani tud mérhető plussz teljesítményt előállítva?

10 centi magasságban van a tető felszínéhez képest, honnan fogja a panel másik (takarasban levő) arcát olyan fény érni, amit hasznosítani tud mérhető plussz teljesítményt előállítva?

Szerintem fogalom zavar van. Azokon a paneleken amit tetőre raknak van egy Al réteg ami a kristályon áthaladó fotonokat visszaveri a kristály hátoldalára (PERC). Nyilván az üveg-üveg paneleken nincs ilyen réteg, ők más visszavert fényt hasznosítanak.

nekem úgy tűnik, hogy két különböző dolog, de létezik olyan panel, ami mindkettőt tudja

https://www.nrel.gov/docs/fy19osti/74090.pdf
https://www.solarquotes.com.au/blog/perc-solar-panel/
https://solarmagazine.com/solar-panels/perc-solar-panels/

A PERC a normális leírások alapján elektron visszavándorlás gátló réteges. És az a réteg mellesleg jobban tükrözödik is. 
A bifacial esetén nem "tömör" a hátsó réteg, hanem hézagok vannak, ettől átlátszó. Így hátulról is fel tud venni (szórt) fényt.
Ebből következik, hogy a bifacial perc panelnél nem nagyon van minek visszatükrözni a beeső fényt, hanem a hátulról jövő szórt fényre megy rá.

És ennek előnyéről vannak mérések?

Mert értem én, hogy elméletileg klassz, kirakva a tűző napra klassz, netán 1 alkonyatkor mérve szintén klassz, de engem például egy éven át tartó összehasonlító mérés érdekelne: kettő vagy többféle panel egymás mellett kellő távolságra egy mezőn, ahol semmilyen árnyék nincs. Télen arányaiban kevesebb a napsütés, a szórt fény alatti teljesítmény sokkal jobban számít.

A jelenlegi helyzet kb olyan, mintha az autók fogyasztását lejtőn gurulva adnák meg, nem pedig wltp-ben vagy hasonlóban (ami nyilván szintén nem ideális, de legalább valami).

„de a hálózatot a szolgáltató nem fejlesztette évtizedek óta”
Érdekes, pedig a kommancsoknak éppen az volt az egyik „ellenérvük” a rezsicsökkentés ellen, hogy az alacsony ár miatt szolgáltatóknak nem lesz elég bevételük, nem tudnak fejleszteni. Aztán most mintegy mellékesen kiderül, hogy amúgy is basztak fejleszteni (ahogy írod) évtizedek óta, ezek szerint Kúrcsányék alatt viszont volt pofájuk az EU-s átlagáron adott áram után tényleg extraprofitot kivinni. Igaz, aki nem haladár européer kommancs volt, ezt már 2010 előtt is tudta.

"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

( mauzi v | 2022. 08. 12., p – 21:25 )

Szerkesztve: 2022. 08. 12., p – 21:26

- nem ide -

( csearo | 2022. 08. 16., k – 18:32 )

Magyarországon a gomolyfelhőzet (Cu hum, Cu med, Cu cong) képződése kötődik a napszakhoz. Ha képződik ilyen felhőzet, akkor az jellemzően a délutáni órákban történik. Tudtommal emiatt javasolt inkább a keleti tájolás, minden egyéb feltétel azonos léte mellett.

:wq

( tomtyi | 2022. 08. 17., sze – 05:44 )

Szerkesztve: 2022. 08. 17., sze – 05:47

Hali! Az ELTE TTK YT-csatornáján volt pár hete a napraforgókról szó, ehhez kapcsolódóan a napelemekről is. Ott a K-DK-i irányt mondták. Lásd csearót előttem.

(Na, látom, csak a posztot kellett volna végigolvasni… 😃)

"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."