Isztambul Eyüp kerülete Linuxra és egyéb szabad szoftverekre váltott

FSF/GNU/GPL

Az Eyüp kerület Isztambul európai felén fekszik az Aranyszarv-öböl partján. Területe 242 négyzetkilométer, teljes népessége majdnem 400 ezer fő. A 2014-es önkormányzati választások után az új vezetés felismerte, hogy jelentős összegeket költenek proprietary szoftverek licenceire. A költségek csökkentése érdekében a vezetőség tanulmányt készíttetett. Az Eyüpsultan önkormányzat informatikai osztálya azt javasolta, hogy a Microsoft Windows-t cseréljék le török kormányzat támogatásával fejlesztett, Debian-alapú Pardus GNU/Linuxra.

Az önkormányzat jóváhagyta a projektet és 2015 januárjában az Eyüpsultan önkormányzat megkezdte az ingyenes szoftveralkalmazások (pl. LibreOffice) használatát. Ezt követte a Pardus GNU/Linux telepítése a számítógépekre.

Részletek a Free Software Foundation blogbejegyzésében.

( gelei v | 2022. 06. 27., h – 14:34 )

A költségek csökkentése érdekében a vezetőség tanulmányt készíttetett.

Laikusként azt gondoltam, hogy a kormányzat által megrendelt "tanulmány" a világ legnagyobb pénztemetője.

És a(z ön)kormányzati döntéseket, hogy lehet másként előkészíteni, megalapozni?
A politikus nem érthet mindenhez, kell neki a szakértői vélemény. Mondjuk nem Orbánisztánban mert itt minden hülye elég okos lesz attól hogy kinevezték miniszternek, államtitkárnak főispánnak.

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

A vessző utáni fogalom kört csak azért hozták a köztudatba, hogy legyen min pörögnötök. Ha már az aktuális napi problémákhoz és a világ sorsához egy kúrva értelmes szót nem tudtok hozzá tenni.

Tessék, lehet fröcsögni, szemeteket körbeforgatni, hisztizni, meg a faszom se tudja , hogy még mit fetrengeni. Faszkalapok.

Mindenki rendel tanulmányt, hiszen nem csak úgy kéne, hogy ülük a nagyteremben, búslakodunk, és figyeljük, hogy a külföldi pénzember mire utasít, milyen törvényeket hozzunk. Ez amit írtam, csak a rémálmokban fordul elő. Mindenhol, ahol értelmes országirányítást akarnak végezni, ott megrendelik a tanulmányt, és elolvassák. Majd eldöntik, hogy milyen mélységben alkalmazzák.

( ggallo | 2022. 06. 27., h – 17:08 )

Hiába bukott meg sok éve (nem kizárt, hogy anyagi és nem műszaki okokból) a müncheni opensource projekt, én részemről mostanra nagy fantáziát látok abban, hogy a legtöbb helyen ne Windows+Office legyen pénzért, hanem ingyenes OS és ingyenes szoftverek. Véleményem szerint mostanra ez működőképes lenne.

Ugyanis a technológia eléggé elment a felhős, web alapú szoftverek-szolgáltatások irányába, így megszűnt az a komoly nyomás az üzemeltetőkön, hogy csak Windows-os desktop és szerver lehet, mert csak azon fut XY cég telepítős ügyviteli rendszere. Jó példa (elméletben) az itthoni ASP rendszer az önkormányzatoknál (meg van még több állami, nem csak önkormányzetoknak szóló online rendszer), amihez elég egy böngésző, elvileg mindegy milyen OS-en.
(Gyakorlatilag még nem, mert tudtommal csak Windows-ra van jól működő e-személy olvasó driver ami kell az ASP-hez, de ez talán megugorható lenne megfelelő szándék esetén...)

Az, hogy a LibreOffice mennyire kompatibilis sz MS Office csomaggal csak addig érdekes, amíg erősen vegyes használat van. Ha nagyjából homogén lenne a felhasználás (mindenki átállna LO-ra), akkor nagyjából eltűnne ez a kérdés.

Az, hogy a Linux desktop üzemeltetéshez jobban kellene érteni, mint a Windows-hoz, szerintem nem áll meg a gyakorlatban. Manapság a Windows-hoz sem értenek (üzemeltetők sem, nem csak a felhasználók) sokan megfelelően, így innen nézve mindegy, hogy Windows-hoz vagy Linux-hoz nem ért. Aki meg hajlandó beletanulni, annak mindegy, melyikbe tanul bele (vagy akár mindkettő menni fog). Szerver oldalon meg már most is sok dolog fut (kisebb) állami és önkormányzati intézményeknél Linux alapon, mert egyszerűen nem tudják megfinanszírozni a tisztán Windows Server-en alapuló rendszereket. És itt megint az van, hogy a Windows Server-hez is kell annyi szakártelem mint egy Linux alapúhoz, és a valóságban (legalábbis itthon) nincs túl sok hozzáértő. Csak sokan azt gondolják, hogy ott (Windows-on) csak kattintgatni kell, így az sokkal egyszerűbb, könnyebben tanulható. Közben meg ez nem igaz, ahhoz is szakember kell, mint a Linux-hoz.

Szerintem nagyon komoly pénzt lehetne spórolni úgy a szoftver licenceken, hogy mostanra nem is kellene alapjában véve felfograni semmit, és/vagy kidobni működő on-prem rendszereket, mert azok igazából már kifutottak. Csak kicsit odafigyelve pótolni kellene néhány, Linux-on még hiányzó dolgot, hogy válthasson aki szeretne.

Az, hogy a felhasználók erre hogyan reagálnak? Hát... Nem csak az a baj, hogy MS Office helyet LO-t kapnak, és tök máshogy néz ki, hanem az is, mikor az Office 2003-at lecseréli a hivatal 2021-es verzióra (nyilván nincs pénz minden verziót meglépni, csak mikor már nagyon magas a kompatibilitási vagy biztonsági nyomás, akkor vesznek újat). Ott legalább akkora különbség van, ha nem nagyobb. Mégis idővel megtanulják használni. Akkor nyilván tudnák az LO-t is... És erre az analógiára minden más szoftver cseréje is ráhúzható. A felhasználó mindig reklamál és elégedetlenkedik, bármi változik. Akkor miért ne változtathatnánk olyant, amitől legalább olcsóbb lesz valami, hamár a reklamálást és elégedetlenkedést nem lehet úgy sem elkerülni?

Állami, önkormányzati szervek nem feltétlen fizethetnek elő ilyen nem-EU gyökerű multiknál (talán MS már tudja garantálni, hogy EU-n belül marad az adat, a G-t nem tudom tudja-e), ezen felül ez ismét rendszeres licenc (előfizetési) költség és egyedi, zárt kódú szoftvereknek, rendszereknek kitettség. Egy Linux OS + LibreOffice meg egyszeri és nulla költségű "vásárlás" terén. Telepíteni, üzemeltetni nyilván kell ezt is, ami nincs ingyen, de azt kellene a Win+MS Office párosnál is.

A Chrome OS-sel meg az a baj, hogy aránylag drága eszközökön érhető el (tudom, indult egy szabadon telepíthető projekt hozzá, de G szolgáltatások nélkül...). Ráadásul ha mégis kell futtatni valamit, ami nem megy böngészőből, akkor bukta.

Ahogy lentebb el is hangzik, az egyik nagy előnye a FOSS szoftverek és webes/felhős megoldások kombinált alkalmazásának a vendor lock-in elkerülése lenne. A másik meg "némi" licenc kiadás megspórolása.

Tudjak mar garantalni a lokaciot.

Chrome OS pont, hogy a legolcsobb dzsunka eszkozokon erheto el. Mert nem kell neki semmi.

Csoborbol vodorbe tehat nem igaz, mert hardver sokkal olcsobb, nincs OS koltseg, nincs backup koltseg, nincs szerver koltseg.

Cloud alapu office-bol meg annyi van, mint a retek. Az O365-ot azert irtam, mert a usereknek talan az lenne a legegyszerubb.

Én meg abban látok nagy fantáziát, hogy az egész állami mammut infrastruktúrát simán fel lehetne számolni, a sok kamumelós léhütöt elküldeni a versenyszférába dolgozni, az emberek meg a WEB-es felületeken szépen elintézik a dolgaikat. így nem kell irodákat apparátussal, infrastruktúrával fenntartani.

"Hiába bukott meg.."  -  Meggyőződésem, hogy ez is a hatteres hálózatok "érdekvédelmi" munkájának eredménye. - Bár, az már igaz, soha nem olvastam erről tényfeltáró cikkeket. :)

De ez a folyamat amelyben a globál-pénz megkeresi a megfelelő, akár hazaárulásra is alkalmas embereket, és pozícióba juttatja ez Európában már az utóbbi 100 évben folyamatosan zajlik. (Egy MS Bill Gates, aki évekkel előbb már felkészült a pandémiára, ne figyelt volna arra, hogy azok a projektek, amelyek a Windows használatát kérdőjelezik meg, így vagy úgy, nehogy már sikeresek lehessenek. (Ezeket valahogyan mindig sikeresen elgáncsolták.) "Komoly számszaki bizonyítékok" megfelelő asztalokra juttatásával. (Hasonlatosan megy ez a "valakik által" megrendelt jogállamisági vizsgálatok "komoly" dokumentumaira.)

Pedig a szoftvert, - legyen az bármilyen, ha dolgoznia kell vele, - minden felhasználó előbb utóbb megtanulja kezelni. Arra nem lehet hivatkozni, hogy ez nehéz lenne. Miközben a Linux a telepítési-frissítési rendszerével hosszú éveken keresztül a legstabilabb operációs rendszer. Akár évekig sem kell hozzányúlni, ha egyszer jól beállították. Bekapcsol-kikapcsol és közötte csak használni kell. Adott, nem gyakran változó, naponta ismétlődő feladatok végzésére a legideálisabb. Adott esetben erre biztosan jobb mint egy Win10. (Most a telemetriás-adattolvaj-reklámszórásos "játékait" ne is vegyük elő.)

(Egyszerűen csak azt tudom elképzelni hogy néhány "semmirekellő, semmihez sem értő" vezető, aki nem hajlandó megtanulni egy rendszer adott korlátok közötti használatát, az a pozíciójánál fogva sikeresen "kerékbe töri" a hivatal Linux alapú működtetését. - Mindenféle mondvacsinált okokra hivatkozva. Jól jönnek a "hálózati ügynöki pénzek", és a "sorosféle alapítványoktól" származó egzisztenciális támogatásról szóló ígéretek ezért cserébe.)

Ezek a "globalista világhatalmi mániások" lépésről lépésre tesznek mindent a süllyesztőbe, ami érték, emberi és nem illik a pénzkeresési modelljeikbe.

Meggyőződésem, hogy ez is a hatteres hálózatok "érdekvédelmi" munkájának eredménye.

Szerintem ennél van prózaibb magyarázat is.

Nem önkormányzati szinten kell nekiállni OS-t fejleszteni a hozzátartozó ökoszisztémával és szakrendszerekkel. Ha csak az 500k+ fős városokat nézzük, abból is van ~1000 darab. Szerinted reális az, hogy mind az ezer nekiáll elszórni a pénzt saját Linux disztróra? Miközben a DW összesen nem tart nyilván 300-at?

Amúgy ott dekkoltak 2 órányi vezetésre Fürthben a SUSE-s arcok, ahol megvolt a szoftver és megvolt a kompetencia, már amíg nem lett belőle Novell.

( Raynes | 2022. 06. 27., h – 18:37 )

Fantázia már évek óta van benne. Nem is a pénzspórolás, mert egyrészt ilyen helyeken lenne licencre pénz, meg amit megspórolnak most a licencen, azt el kell költeni géppark fejlesztésére (ezen értsd: a Linuxszal esetleg nem kompatibilis hardvereket lecserélni kompatibilisre), szakemberekre, akik értenek a Linuxhoz, alkalmazottak átképzésére, anyagilag ugyanannyira jön ki, talán még kicsit drágább is. Ahol viszont megéri, az az, hogy függetlenednek a gigantikus szoftvermultik globális hülyeségeitől, megússzák a malware-eket, ransimware-eket (emiatt biztonsági szoftverre is kevesebbet kell költeniük), megnehezítik az ellenük intézett cybertámadásokat, és a saját kezükbe veszik az informatikai megoldásaikat. Ebben fizetődik ki hosszú távon. Tehát nem kell idegeskedniük, hogy a következő Windows még szarabb lesz, még nagyobb lesz a hardverigénye (Linuxszal a régi géppark élettartama sokkal jobban kitolható, mivel nincs mesterséges elavultatás, mint pl. Win11-nél), korlátozottabb lesz, a régi csak x ideig lesz támogatott, mindettől a függéstől szabadulnak.

Amit én így veszélynek látok, az az, hogy valami spéci, egyedi, nemzeti disztrót választottak, München is ezen csúszott el, hogy egy Ubuntu alapú német gányolást választottak, aminél beleragadtak egy verzióba 10+ évig, aztán nem bírták tovább, megtörtek, mikor használhatatlanra avult. A legtöbb cég hasonlókon bukik el, mert ahhoz, hogy az ember linuxozzon, ahhoz egy teljesen másik szemlélet kell, el kell engedni a windowsos mentalitást (pl. nem frissítek 10 évig, mert jajj, a frissítések lassítanak, meg nincs validálva, bla-bla) berögződéseket, és ez a szemlélet szokott hiányozni a legtöbb helyen, hogy megértsék, hogy a linuxos meg FOSS ökoszisztéma az teljesen más, nem szabad Windowsként használni.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ja, akár még az is, mert a Suse elég hosszú múltra tekint vissza, nem valószínű, hogy a jövőben megszűnik, és áll mögötte akkora vállalati háttér, hogy tényleg tudják maguknak támogatni, frissíteni, és épp úgy hazai termék lett volna, a hazai gazdaságba tolták volna vissza a pénzt. Nem vagyok Süsü fan, sose volt az én ízlésem szerinti disztró, de elismerem, hogy az ubuntunyomorító gányolásnál sokkal jobb ötlet lett volna azt bevetni, ha okosabban választanak, talán nem bukott volna be náluk a projekt.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

A Pardus a törököknél, úgy mond nemzeti. 2005 év vége, 2006 év eleje óta reszelik Debian alapokon. Angol és török a fő nyelv. Mi baj lehet? Csak egy hathatós felső irány elv kell. Amit  a németek a SuSe multjával sem tudtak mit kezdeni. Inkább Ubuntut kezdtek reszelni.
Értem én a német precizitást, de ha az agybajnak is ilyen precizitással állnak neki. Én inkább félni kezdek.

2005 év vége, 2006 év eleje óta reszelik Debian alapokon

It started its life as a Gentoo-based project before developing its own unique identity. Since late 2012 the distribution, developed in two separate branches as "Corporate" and "Community" editions, is based on Debian.

(akkoriban még a csomagkezelője a PiSi volt :) )

Jó, igen. Ezt benéztem. A DW-n néztem rá hirtelen az első kiadási dátumra, meg a főcímből a Debian alap jön. De akkor is 2013 óta Debian alapokon van, az meg 9 év.
Igazából Arch alapon is van 2018 óta Archman a törököknek.

Valamit biztos másként csinálnak, mint mások.

Nem Ubuntu alapú német gányolást választottak, hanem ők maguk kezdték el gányolni az Ubuntu-t... ez egy teljes félreértés volt, mi a szösznek kell egy városnak külön Linux disztribúció? Teljes fókusz és aránytévesztés -- nyilván az elején még úgy tűnt, hogy van rá elég pénz. 

A Pardus egyébként nem egyszerűen nemzeti, hanem egész konkrétan a török kormány támogatja a projektet --- ilyen különbség amikor alulról vagy felülről közelíted meg a problémát.

A fene tudja egyébként, hogy kell-e a kormányzatoknak ebbe így belefolyni, azért vannak az egyetemek meg a kutatóintézetek, hogy vigyék az ilyen dolgokat. A kormánynak talán az lenne a dolga, hogy ne szórja a pénzt borzalmas licencekre -- de ez már innentől politika :) és meg vagyok róla győződve, hogy a teljes magyar politikai elit egyáltalán nem is látja át ilyen szinten ezt a problémát, sőt alapvetően tesz is rá, valszeg nagyjából úgy nézik az IT-t/távközlést, mint a vizet, a csatornát meg az áramot (utility), nem értik milyen szinten befolyásolja egy ország versenyképességét. De lehet, hogy csak huhogok, örülnék, ha valaki megcáfolna!

Ez igaz, disztrót forkolni, hekkelni ma már bárki tud, egy nagyon kevés tapasztalattal is. Ez a nemzeti disztrózás is felesleges, most a Nemzeti Alapcsomag Mint az semmiben nem jobb, mint amit bárki letölthet a Mint hivatalos oldaláról. Az UHU-val meg az a baj, hogy kevés fejlesztő, ritkán van kiadás, verziók kiöregednek. Plusz ma már minden disztró és szoftver szinte tud magyarul, telepítésnél bármelyiken kiválasztható a magyar nyelv, magyar billentyűzet, UTF-kódolás (default), így ma már nincs olyan, hogy nemzeti akármi kéne, hogy magyarul használható lehessen. Talán Ázsiában, araboknál tudom elképzelni, hogy a fura írásirányok meg túl spéci karakterbevitel miatt jobban be vannak szorulva a kulturális buborékba, és speciálisa támogatás miatt saját disztrókat kell fenntartani.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

A nemzetit nem is röpködő turul madarak képében kell érteni. Hanem például én úgy tudom, hogy az ős UHU a dpkg csomagkezelőt alakította a saját csomagjaik terítésére. Azt is meg lehetett volna ilyen módon őrizni. De legfőbb képpen egy modern Win elrendezés szerű, nem úgy kinéző másolattal lehetne indítani. Az a multban rekedt GTK2-es alap Mate az alap zőld színével. meg az alsó+felső paneljével inkább könnyeket csal az ember szemébe.

De erről sem az UHU-sok tehetnek, ennyire futja vagy már arra nem így hobbi szinten. Pl. a régi UHU bagoly logo is kimondottan eredeti lenne a mai világban. Ahol már kétszáz vagon csilicsári, fisz-fasz flat logot toltak ki. egyik semmit mondóbb, mint a másik.  

Nem biztos, hogy az UHU részéről olyan jó döntés volt a saját csomagkezelő és saját formátum. Anno én is tökre örültem, mikor a Süsü rémséges megoldásai után az UHU-ra áttérve végre egy stabil, megbízható csomagkezelést kaptam, de ez mára már a népszerűbb disztróknál eléggé általános, hogy nincs tele csomagfüggőségi hibákkal.

Ebben az értelemben tényleg fölösleges egy disztrót forkolni és karbantartani mint "nemzeti operációs rendszer", a nyelvi támogatás alapvetően megoldott. Szerintem egy nemzeti repository kellene, amiben a parlamentes és kilenclyukú hidas háttérképek mellett helyet kaphatnának olyan dolgok is, mint mondjuk nyomtatványkitöltő, hivatalos ügyek intézését segítő és hasonló, csak Magyarországon szükséges alkalmazások, vagy akár az oktatásban alkalmazott szoftverek, már persze ami hazai fejlesztés.

Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

Ez egy nagyon jó ötlet, nem gúnyból írom, hogy akár fel is terjeszthetnéd valahova, mármint állami helyre. Sok felesleges körlefutást megspórolnának vele, legalább egy .deb csomagos tároló, ami jó Debian és Ubuntu-származékokra, ezzel le is fedték a legnépszerűbb disztrócsaládot, amivel kb. el is érik a Linux userek 90+%-át, főleg azokat, akik rászorulnának erre a megoldásra, mert saját maguknak ezt nem tudnák megoldani. Esetleg egy rpm-es tároló, bár azt állami helyből nem nézem ki. Arch-származékokra nem kell, ott meg az AUR való ezekre, nem kell saját tárolót sem fenntartani.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

( aszijg v | 2022. 06. 28., k – 15:17 )

Szerintem Windows átálláshoz a Linux Mint épp aktuális változata is elég lenne.

( LCoder | 2022. 06. 29., sze – 09:44 )

Az a baj, hogy ezt a dolgot mindenki gazdasági vagy max. technológiai problémának hiszi. Miközben igazából stratégiai. Az egész kontinens teljes államigazgatása (plusz a cégei, azaz gyakorlatilag az egész infrastruktúra A-Z-ig) egy másik ország zárt forráskódú szoftvereire, illetve felhős infrastrutúrájára alapul. Á, dehogy jelent ez kockázatot... Hiszen az USA garantáltan örökké a barátunk lesz... vagy nem.

Bezzeg amikor az oroszok, kínaiak Linux alapú saját OS-t fejlesztettek, az oroszok kitiltották a Dumából (gy.k.: orosz parlament alsóháza) az iPad-okat, mindenki csak röhigcsélt, hogy milyen hülyék.

Most már senki sem nevet ezeken.

trey @ gépház

Nincs alternatív szövetséges szuperhatalom jelölt, Európának "meg van kötve a keze". :D

Amíg berendezkedésben, kultúrában, vallásban nagyon hasonlók vagyunk és ráadásul gazdaságilag és katonailag is erősen kötődünk egymáshoz, addig nem lesz gond. Ez utóbbi(ak)ról most gondoskodnak az oroszok. Az USA a köv évtizedekben azzal lesz elfoglalva (deklaráltan), hogy Kínát lassítsa, megállítsa és ebben Európa sem fog (tudni) mást tenni mint követni.

Amit itt Mo-n mi a szánkkal meg a vétójogunkkal művelünk, az nem igazán oszt-szoroz a "nagyok" játékában - majd megyünk arra, amerre "vezetnek" - csak legfeljebb nem lesz olyan "kellemes", mintha önként mennénk arra.