Van egy régi Samsung Galaxy S5 mini (SM-G800F) okostelefonom. Eredetileg Android 4 volt rajta az operációs rendszer, amit később 6.0-ra frissített a gyártó. Mikor már voltak olyan általam használt appok, amik ezen sem működtek, megpróbáltam főzött ROM-ot telepíteni rá. Bár a ROM is problémás volt, végleg akkor dőlt el, hogy lecserélem, amikor a mobilhálózatra csatlakozáshoz szükséges rádió is megadta magát benne: egyik napról a másikra a tényleges helyett egy másik, elvileg Nokiához tartozó, egyébként feketelistázott IMEI számot jelentett a hálózat felé. Fórumokon ráakadtam más tulajdonosoktól is hasonló hibajelzésre, és mindenhol az volt az általános vélekedés, hogy javíthatatlan.
Kidobni mégsem akartam még, ezért kerestem neki feladatot, a BOINC keretrendszer használatával futtattam rajta (elvileg) hasznos számításokat. Az akkumulátora viszont nem sokáig tűrte az állandó meleget és töltőn lógást, kb. egy hónap után jól felfújta magát, ledobva a készülék hátlapját.
Fényképen nem látszik annyira vészesnek a helyzet, de Li-Ion akkumulátort ilyen állapotban tovább üzemeltetni tűzveszélyes, így mennie kellet. Én meg makacs módon továbbra sem voltam hajlandó leírni a veszteséget, ezért keresnem kellett egy megoldást a telefon megtáplálására. A legegyszerűbbnek az látszott, ha az akku helyére csatlakoztatok valamilyen más áramforrást.
A Li-Ion akkumulátor cellák érzékenyek rá, ha rosszul bánnak velük (túlmerítés, túltöltés, túl hideg vagy túl meleg környezetben töltés), ezért a felhasználók által hozzáférhető, cserélhető akkuk sosem „nyers” cellák, mindig tartalmaznak valamilyen felügyeleti rendszert, BMS-t. A készülék sokszor megpróbálja azonosítani a BMS-t, és ha nem sikerül neki, nem tölti az akkut, esetleg egyáltalán nem is működik vele.
Az azonosítás módja készülékenként eltérő, laptopokban általában valamilyen soros adatkommunikáció, de egyszerűbb szerkezetekben sokszor csak egy feszültségosztó, esetleg egy NTC termisztor kivezetett lába szolgál erre a célra.
Szerencsémre ez a mobiltelefon meglehetősen igénytelen ilyen szempontból, egy az akku érintkezőkre forrasztott vezetékekkel végzett gyors próba alapján beéri azzal, ha a + és - csatlakozók között van feszültség.
A gyári akkumulátor Li-HV típusú volt, ennek a feszültsége teljesen feltöltve a LiPo-nál szokásos 4,2V helyett 4,4V. 4,3V-os táplálás esetén a telefon 88%-os töltöttséget jelzett ki.
4,3V-os dugasztápot persze nem egyszerű találni, és néhány kivétellel az univerzális tápegységek kimeneti feszültsége sem fokozatmentesen állítható, így megtoldva egy 6,3V-os elektrolit kondival egy aprócska állítható DC-DC step-down konvertert építettem be az akkumulátor helyére. A kondi valószínűleg nem is lenne szükséges a stabil működéshez, de volt kéznél valami régi alaplapról bontva, és ártani nem árt.
A DC-DC konverter egy olcsó típus, még évekkel ezelőtt vettem belőle 5000Ft körüli összegért egy százas csomagot. 4,75V-23V bemeneti feszültségről tud dolgozni, rövid távon (állítólag) 3A-t, hosszabb távon pedig 1,8A-t képes leadni, de ezzel kapcsolatban azért vannak kétségeim... A méretei 17 x 11 x 3,8mm.
Csak kötni kell rá egy pici terhelést meg egy multimétert, és addig tekerni rajta a potmétert, amíg a kimenet be nem áll a kívánt feszültségre. Utána le kell ragasztani a potmétert, hogy véletlenül se tudjon elmozdulni, és máris kész a széles tartományban mozgó bemeneti feszültségről működő eszköz.
A vezetékeket egy a telefon hátlapjára fúrt lyukon vezettem ki, és egy 2,1/5,5mm-es anya tápcsatlakozót kötöttem rájuk.
A telefon tápigénye még terhelés alatt is 3W alatt marad, a konverter hatásfoka pedig magas, 90% körüli, így egy régi TP-Link router 9V / 600mA-es dugasztápját túrtam ki hozzá a tápos fiókból, ami bőven képes kiszolgálni azt.
Bónusz:
A héten a kezembe került pár régi 18650-es Li-Ion cella. Eredetileg az előző blogpostomban bemutatott laptop gyári telepének részei voltak. Mikor kb. 6 éves korában azt mondta rá a gép, hogy már nem használható, szétszedtem és kitermeltem belőle a cellákat. A 6 cellából 4 még működőképesnek bizonyult, a két tönkrementből valószínűleg az egyik zárlatos lett, és lemerítve kivégezte a vele sorba kapcsolt másikat is. A megmaradtakat azóta is használom zseblámpában.
Lassan betöltik a 13 éves kort, ebből az első 6 évben több száz töltés-kisütés ciklust éltek meg. Kíváncsi voltam, hogy a gyári 2200mAh kapacitásból ennyi használat után és ennyi idősen mennyi maradt, ezért kettőt lemértem belőlük. Az eredmény: 1321mAh és 1489mAh 3,1 V-ig merítve, azaz az eredeti kapacitás kb. 60/67%-a.
Ha az autómban is bír majd ennyit az akku, nem leszek elégedetlen.
- gergov blogja
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 1032 megtekintés
Hozzászólások
Nalam is fut meg nehany 10+ eves eleg kinai, vedelem nelkuli 18650.
buvarlapma evente 1-2 alkalommal 1 het intenziv hasznalat, neha total lemeritve,
kocsiban elemlampa ritka hasznalattal, de -20..+50 fok kozott ingadozik
Nagyon keves akku ment a kukaba a sok ev alatt.
De attol azert meg eleg messze vagyunk, hogy a kocsiba installalt akkupakkokat random szerelohoz betolva javittassuk. Lehet, hogy a telefonok utan itt is kotelezove kene tenni a cserelhetoseget es par szabvanyos format. De ezt mar nem elem meg :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ahogy tömegtermékké válnak az EV-k, remélhetőleg egyre többen fognak érteni hozzá, foglalkozni vele.
Egyébként valamennyire már elindult az egységesítés, a PSA e-CMP platformját rengeteg autóban használják: Opel Mokka-e, Opel Corsa-e, Peugeot e-208, Peugeot e-2008, Citroen ë-C4, DS3, stb... Gondolom a többi gyártónak is van hasonló rendszere.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha az autómban is bír majd ennyit az akku, nem leszek elégedetlen.
Bírni fogja, azonban mikor cserére szorul akkor mélyen zsebbe kell majd nyúlni. Kb ugyanaz a kategória lesz mint manapság azok a régi járgányok melyekből jóakarók kilopják a katalizátort (az alkatrész többet ér mint maga az autó). Itt erre egy jó példa: 2010-es hibrid BMW, el sem indul mert a kis akku bedöglött. Vagyis nem tudni, hogy bedöglött vagy sem, de elért egy bizonyos biztonsági küszöböt, töltésciklust vagy be-kikapcsolást (fene tudja, nem értek annyira hozzá) és az autó be sem indul, ugyanis az önindító szerepét a kuplung helyére beépített generátor/segédmotor látja el. Az akku a csomagtartóban van, elvileg könnyen szerelhető, az ára csekély 6 ezer euró.
Minden hulla a Mount Everesten valamikor egy nagyon motivált ember volt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Lehet, hogy a garancia lejárata előtt eladom, akkor ez már más problémája lesz ugye... :)
Kicsit bekavartak most a megemelkedett nyersanyagárak, meg a minden-hiány, de szerintem 10 év múlva maguk a cellák is olcsóbbak lesznek már, a nagyobb legyártott darabszám miatt a készterméket sem aranyáron mérik majd, esetleg lesz utángyártott opció is, akár a gyárinál nagyobb hatótávval.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
esetleg lesz utángyártott opció is, akár a gyárinál nagyobb hatótávval
Ha épp nem lesz DRM az akkuban :) Már nyomtatókban is van.
Minden hulla a Mount Everesten valamikor egy nagyon motivált ember volt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Almaval ezt nemtudnad megoldani ennyire egyszeruen. Sajnos. Ott ha nem tetszik neki a bms valasza akkor sanyi es vege.
Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem is akksi problemam van. A telefonomba mar a 4. akksit rendelem, teljesen megbizhatatlanok ezek az utangyartot szarok, eredetit meg nem arulnak.
A gyakorlatban annyit tesz, hogy random kikapcsol 50% alatt (vagy 20% alatt), vagy valami komolyabb feladatnal (pl. amikor megnyitod a kamerat), vagy hidegben.
Tok szivas szetszedni ezeket a mostani mobilokat, inkabb kifizetnek olyan 10-15khuf-ot egy eredeti akksiert, csak nincs.
Ami mostanaban orvendeztetett meg az a vezeteknelkuli fules akksija. Uj koraban olyan 2-3 napig birta. Most vagy 4 napja elkezdett szarakodni. Most neztem, nem birja mar masfel oraig se. Van ugy hogy feltolt 100%-ra, nem hasznalom, par ora mulva csatlakoztatom, es mar csak 40%-on all.
Tavaly augusztusi vetel. Egyebkent bevalt volna. Gondolkodom rajta, hogy kicserelem az akksit benne, csak akkor egy zsugorcso lesz rajta:(
Tenyleg jo lenne nehany meretet szabvanyositani, mert ez igy netto kornyezetszennyezes. Mondjuk ha megjelenik a solid state battery, es az IC resze lesz az akksi, akkor meg szarabb lesz a helyzet.
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az utángyártott akkuk nálam is így szoktak viselkedni. A szabványosítás meg a gyártói érdek ellen megy, mind gazdasági, mind fejlesztési szempontból, így nem látok rá túl nagy esélyt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az eredeti posthoz: én is szerettem volna valami okos dologra használni egy régi Android 4-es mobiltelefont, pl. időjárás folyamatos kijelzésére, az asztali töltőre helyezve. Sajnos az utángyártott akku is felfúvódott, ezért más megoldást kellett keresnem. Akku nélkül el sem indul, hiába van töltőn. A megoldás a következő lett:
Szétszedtem egy rossz akkut, kiszedtem belőle a töltő elektronikát. Ez az akku tetején egy keskeny nyomtatott áramkör, rajta 1 vagy 2 integrált áramkör. Az akku burkolatát lehámozva lehet hozzáférni. Négy csatlakozási pontja van: egy + és - ahol tápot kap a töltőről (USB töltő esetén 5V), és egy + és - az akkucella felé, ez esetemben 3.6V. Utóbbi megy a telefon felé. Megpróbáltam szimplán a leválasztott akkucella nélkül, csak a töltő elektronikát megtartva működtetni a telefont, de így nem működött. Végül az akku helyére egy 1000uF/6.3V elektrolit kondenzátort forrasztva beindult a telefon. Persze folyamatosan azt mutatja, mintha töltene, de legalább működik a töltőre rakva. A kondenzátor nyilván nem tárol akkora energiát, hogy akár csak pár másodpercre is tudná táplálni a telefont ha nincs a töltőn, de fix telepítésre jó.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni