"B" tarifa - avagy, a vezérelt ("éjszakai") áram

Elektronika, Elektromos eszközök

Sziasztok,

van "B" tarifás mérőm, de kb. 15 éve nem használok rajta semmilyen fogyasztót, mert a lakóházban a hőtárolós kályhát és a villanybojlert kombi gázkazánra cseréltem, a műhelyben pedig az ottani bojler át lett rakva "A1" tarifás ("nappali") áramkörre, mert szükségessé vált napközben is a melegvíz termelés.

Most viszont újra visszatérnék legalább az egyik bojlerrel a "B" tarifához.

Az "éjszakai áramot" régebben mechanikus kapcsolóóra vezérelte (ami ráadásul jó hangosan ketyegett is), majd áttértek a rádiófrekvenciás távvezérlésre. Akkoriban megállapítottam, hogy cseppet sem csak éjszaka engedik használni, hanem napközben is többször bekapcsolják. (Ez volt kb. 15 évvel ezelőtt)

Hogy van ez manapság? Kinek mi a tapasztalata? A szerződésben ezt írják: "Napi 8 órában vételezhet, ebből 4-6 óra csúcson kívüli időszakra esik". Ez mennyire igaz most? Mennyire adnak napközben is áramot, legalább 1 órára?

A kérdés lényege az, hogy reggel (jellemzően délelőtt 8 és 10 óra között) illetőleg este (jellemzően 20 és 22 óra között) szoktam fürdeni, illetőleg napközben mosogatni. Ha napközben (8:00 - 22:00 között) egyáltalán nem adnak áramot, akkor meg vagyok lőve, mert délelőtt kifürdöm szinte az összes melegvizet, estére már necces, hogy nem marad elég. Ha bármikor napközben adnának legalább egy órára áramot, akkor minden rendben lenne...

ELMŰ (MVM Next) szolgáltatási terület, Dél-Buda.

  • 7090 megtekintés

( uid_6201 v | 2022. 03. 10., cs – 22:53 )

Jól érezted. Amikor éppen olyan időszak van, hogy nem fogyaszt az istenadta nép és ipar sem annyit, amennyi termelődik, akkor csitt-csatt és lesz vezérelt áramod, amivel feletetik a többletet. Ha már tárolni nem tudják a drótban...
Ebből a napi legalább 8 óra a garantált. A milyen eloszlás, arra semmi garancia nincs. Ezért akkora bojlert kell felszerelned, amit 24 órán belül nem pancsolsz ki.

( uid_16401 | 2022. 03. 10., cs – 23:04 )

Voltak barkácsolók akik csináltak ilyen kapcsolást. Csak tanulmányozásra, nem ajánlom a megépítést jogi problémák miatt!

hogy a valóban megbízhatóan működő verzióban van némi időrelés késleltetés itt-ott

Valóban némi áramkimaradás tapasztalható, de ez a bojlert nem nagyon zavarja. Azon kívűl csak annyi a probléma, hogy a csatlakozási szerződést megsérti, de még a szolgáltató sem jár rosszúl, mert ha el akarja használni a fölös energiát, akkor annak nincs akadálya. A hosszú élet titka, hogy olyan kontaktort használj ami zárni is és bontani is tud üzemi áramot.

Ezt nem teljesen értem... ha átkapcsolsz vezérelt és normál szolgáltatás között, az a szolgáltatónak sehogy sem jó.
Egy dolog, hogy olcsóbban kapod a szolgáltatást akkor, amikor a vezérelt aktív, de az, hogy "ha el akarja használni a fölös energiát, annak nincs akadálya", az konkrétan hülyeség.

Ha átkapcsolsz vezérelt és normál szolgáltatás között, az a szolgáltatónak semmi előnyt nem hoz, mivel nem tudja kapcsolni a fogyasztódat, vagyis hiába kapcsolja, nem fog változni a teljesítmény-felvétele --> vezérlésre alkalmatlan lesz.

A kiindulási alap az, hogy van egy fogyasztásminimum, amihez az erőműveket (termelést) problémásabb hozzáigazítani (technológiától függően hosszabb-rövidebb idő alatt hajtható végre).
Ha ilyenkor vezérelt fogyasztókat kapcsol a szolgáltató, akkor terhelést (fogyasztókat) tud a hálózatra kapcsolni, hogy a termelés-fogyasztás viszonyt kiegyenlítse.
Ha a fogyasztód nem kapcsol be (mert nem fogyasztottad el a melegvizet), az egy dolog, van belőle sok... de, ha te átkapcsolsz, akkor a szolgáltató sohasem fogja tudni a te fogyasztóddal kompenzálni a rendszert, és ő ezért a plusz vezérlési lehetőségért adja neked olcsóbban a "vezérelt áramot"...

Magyarul és röviden a szolgáltatónak a fenti átkapcsolásból csak kára származik, előnye semmi.
Emiatt hülyeség, hogy el tudja használni az energiát - nem tudja, mert nincs hatása arra, mikor üzemel - nem tudja kapcsolni se' ki, se' be, az tőle abszolút függetlenül fog fogyasztani, ergo csak veszteség lesz belőle számára.

Minimális üzemidő azért van, hogy a szolgáltatónak akkor is elegendő ideig kelljen vezérelni a rendszert 24 óra alatt egy bojler felfűtéséhez, ha egyébként nem származik minden esetben konkrét előnye belőle hálózatirányítási szempontból.

Ha ilyenkor vezérelt fogyasztókat kapcsol a szolgáltató, akkor terhelést (fogyasztókat) tud a hálózatra kapcsolni

Nem tud. Nincs lehetősége rám erőszakolni a fogyasztást, sosem szerződtünk erre, és én (vagy az eszközeim automatikusan) bármikor dönthetek úgy, hogy inkább nem óhajtok fogyasztani.

ő ezért a plusz vezérlési lehetőségért adja neked olcsóbban a "vezérelt áramot"...

Nem. Nem szerepel sehol a szerződéses kötelezettségek között, hogy nekem engedélyeznem KELL, hogy a fogyasztómat bekapcsolja, amikor én amúgy nem szeretnék fogyasztani.

Azért adja olcsóbban, mert abban az időszakban a kutya nem akar áramot venni, tehát aki hajlandó fogyasztani éjszaka is, annak inkább olcsóbban adja, semminthogy ne adja el senkinek. A költségeket ugyanis nem lehet a völgyidőszak termelésének letekerésével érdemben csökkenteni, némely erőműnél eleve nem is nagyon lehet letekerni éjszakára, tehát még költséggel is járna, hogy valahová elfűtsék a fölös energiát.

előnye semmi

Dehogynincs előnye! Fogyasztok, amiért megfizetem az adott időszakban érvényes tarifát. Ennek az alternatívája az lenne, hogy nem fogyasztok, ami nyilvánvalóan hátrányosabb lenne neki, hiszen nem veszteséggel termel.

az tőle abszolút függetlenül fog fogyasztani, ergo csak veszteség lesz belőle számára

Nyilvánalóan ez sem igaz, hiszen ha nappali tarifával kifizetem neki a fogyasztást, az semelyik időszakban nem lehet veszteséges neki; éjszaka pedig még az éjszakai tarifával sem lehet veszteséges a biznisz.

"Nem tud. Nincs lehetősége rám erőszakolni a fogyasztást," - Jellemzően azok a berendezések, amik ilyen hálózatra kapcsolhatóak, tárolják is az energiát: akár úgy,hogy vizet melegítenek, akár úgy, hogy fűtési céllal állítanak elő hőenergiát az elektromos energiából. És mivel nem nulla a hővesztesége egyiknek sem, így a hálózatról lekapcsolt állpaot időtartama alatti veszteséget a visszakapcsoláskor pótolni fogja. Hacsak nem kap máshonnan, a rendszerirányítástól függetlenül kapcsolt forrásból villamosenergiát.

"olcsóbban adja, semminthogy ne adja el senkinek" - mármint a termelést fogja vissza. Egyelőre ugyanis nincs lehetőség a hálózaton belüli nagy tételben energia tárolására, ellenben a villanybojlerekben lévő víz hőenergia formájában képes tárolni az energiát.

Nem. Nem szerepel sehol a szerződéses kötelezettségek között, hogy nekem engedélyeznem KELL, hogy a fogyasztómat bekapcsolja, amikor én amúgy nem szeretnék fogyasztani.

Mert a szerződésnek ezt nem kell előírnia, ugyanis ezt magasabb szintű szabályzó írja elő, a 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet
a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak
alkalmazási szabályairól.

(6) A vezérelt felhasználók felhasználói berendezése az elosztó által vezérelt
felhasználói áramkörre csak állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz (szerszám)
hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan
csatlakoztatható. A jogszabályi rendelkezések be nem tartása a hálózathasználati
szerződés megszegésének minősül, aminek megállapítása esetén az elosztó által
vezérelt, mért fogyasztást is a kisfeszültségű profilos (nem vezérelt) elosztási díjjal
kell elszámolni.

Szóval ha a vezérelt hálózaton nem vezérelheti a te fogyasztódat, akkor jogszabályt sértesz, és más tarifát kéne rá számolnia jogszabály szerint a szolgáltatónak.

> Nem. Nem szerepel sehol a szerződéses kötelezettségek között, hogy nekem engedélyeznem KELL, hogy a fogyasztómat bekapcsolja, amikor én amúgy nem szeretnék fogyasztani.

Mert a szerződésnek ezt nem kell előírnia, ugyanis ezt magasabb szintű szabályzó írja elő, a 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet
a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak
alkalmazási szabályairól.

(6) A vezérelt felhasználók felhasználói berendezése az elosztó által vezérelt
felhasználói áramkörre csak állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz (szerszám)
hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan
csatlakoztatható.

Ez csak annyit ír elő, hogy nem lehet kihúzni a konnektorból, mert állandóra van bekötve. Az nincs előírva, hogy a ki/be kapcsoló gombnak kötelező mindig "be" állásban lennie, sem azt, hogy mondjuk a villanybojleren beállított hőmérséklet nem lehet hópihére vagy 0-ra állítva.

Ha én elmegyek mondjuk 3 hétre valahová máshová nyáron, az éjszakai áramra kötött bojlerem nem fog semennyit se fogyasztani, mert lekapcsolom, ugyanúgy, ahogy az éjszakai áramra kötött hőtárolós radiátorokat is lekapcsoltam március környékén és nem is kapcsoltam őket vissza mondjuk októberig az előző lakásomban.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

ugyanis ezt magasabb szintű szabályzó írja elő

Nem írja elő. Sehol nem szerepel a jogszabályban, hogy a fogyasztómat bekapcsolhatja az én akaratom ellenére. És nyilvánvaló hülyeség is lenne, ha ez máshogy lenne.

Gyk: nem a fogyasztót vezérli a szolgáltató, hanem a felhasználói áramkört. Amiről az én felhasználói berendezésem vagy fogyaszt, vagy nem.

Igen, az áramkört vezérli, ahogy írod.

...de azt is leírtuk, hogy ezek jellemzően tárolós eszközök és jellemzően emiatt fogyasztani is fognak.
Nem csatlakoztathatsz bármit az áramkörbe (emiatt nem lehet bontható a villamos bekötés).

Minden más csak a háttérismerethez szükséges, nem kell foglalkozni vele.

Nem csatlakoztathatsz bármit az áramkörbe (emiatt nem lehet bontható a villamos bekötés).

Bármit csatlakoztathatok, ami kielégíti a jogszabályt. És szinte bármi alkalmas lehet (még ha nem is praktikus) erre.

A jogszabályban nincs benne, hogy jellemzően tárolós eszközt lehet rácsatlakoztatni, ahogy az sem, hogy emiatt jellemzően fogyasztania kell.

Neked hiába próbálok bármit magyarázni, bármilyen öszefüggést megértetni.

Ezért csak annyit írok: nem szabad bontható kötést (pl. "konnektort") felhelyezni erre a hálózatra, emiatt szabályos esetben nincs lehetőséged bármit csatlakoztatni, csak azt az eszközt, ami fix bekötéssel csatlakozik a hálózatra. Pont.

Egy dolog a törvény, egy más a betartatása. Senki nem járogat ki a házakba, megnézni hogy hogyan van bekötve.

Szüleimnél évtizedekig normál aljzatra volt kihozva a B tarifa, és abba volt dugva a bojler. Villanyszerelő csinálta. Mellette meg egy másik dugalj, ha esetleg kevés lett volna, átdugták.

Sok évvel később, szintén hivatásos villanyszerelő, másik épület átszerelésekor ismét csak aljzatra hozta ki a B tarifát.

Persze, a törvénynek van tán némi visszatartó ereje, hogy ez így nem jó, de nem érdekel senkit. Az meg aztán végképp nem is törvénytelen, hogy valaki 0-ra szabályozza, lekapcsolja a bojlert, vagy amit rákötött.

Éppenséggel mosógépről is le lehet vágni a dugót, és be lehet kötni fixen, akkor már szabályos is, ha valaki ilyennel akarja magát szivatni.

"Bármit csatlakoztathatok, ami kielégíti a jogszabályt." - és az egyéb vonatkozó előírásokat. Te egyébként semmit nem csatlakoztathatsz rá, csak megrendelheted egy megfelelő jogosultsággal rendelkező villanyszerelőtől a bekötést, aki pontosan tudja, hogy mi az, amit ráköthet, és mi az, amit nem (gyakorlatilag szakaszos üzemre alkalmas fűtésre, illetve használati meleg víz előállítására szolgáló berendezések igen, más nem). (A kérdéseid alapján szerintem joggal tételeztem fel, hogy nem vagy villanyszerelő...)

"Bármit csatlakoztathatok, ami kielégíti a jogszabályt."

Tudtommal a témában az MSZ447 szabvány az irányadó.

Neten az alábbiakat találtam róla itt: https://www.meevet.hu/kcfinder/upload/files/MEE-VET-53-182.pdf

"II.1.6. Vezérlés

Hőtárolós készülékek kapcsolása • A 10 óra időtartamú (völgyidőszak) fűtési lehetőség és a központi vezérlés rendszere lehetővé teszi, hogy a kizárólag völgyidőszakban hálózatra kapcsolható berendezéseket a hálózati terheléstől függően szakaszosan kapcsoljuk hálózatra, jogszabályban (ár-rendelet) előírt minimum 8 óra fűtési időtartam biztosításával

A szakaszos rákapcsolás lehetőségének a biztosítása céljából a háztartási és kizárólag a völgyidőszakban hálózatra kapcsolható felhasználói berendezéseket több fő csoportra oszthatjuk, például: 1-es főcsoport - hőtárolós kályhák (fűtés) 2-es főcsoport - forróvíztárolók (bojler)"

OKJ villanyszerelőn én is így tanultam. Hőtárolós egységeket lehet rákapcsolni, jellemzően paraszt egyszerű fűtőszállat, amit nem zavar a ki bekapcsolgatás.
Tömegkályhánál tipikusan a fűtőszál vezérelve megy, az melegen tartja a samott téglát és a mindennapszaki (nappali) áramról pedig, amikor kell, a termosztát bekapcsolja a ventilátort és lefújja a meleget a tégláról a lakótérbe.

Sem mosógépet, sem lámpát, okos átkapcsolót pedig végképp nem szabad hajtani róla.
Fix bekötés, nappalitól külön nyomvonal. Külön elosztó tábla. Nappalival nem keverdhet.

Értő olvasás?

Igyekeztem leírni az egész hátterét, hogy érthető legyen, miért jó a szolgáltatónak a vezérelt "áram" és mire használható, valamint miért nem jó neki, így okoz veszteséget, ha te ezt kikerülöd.
Olvasd el újra a fentit kérlek, ha nem érted.

Ha még mindig nem érthető, akkor @persicsb leírta a jogszabályi szöveget, azt kell betartani - az okát fent igyekeztem leírni.

Fogyasztást rád erőszakolni nem fog, de kénytelen leszel abban az időszakban fogyasztani, ergo hatása lesz arra, mikor fogyaszthatsz (és tárolós fogyasztónál, meleg víz készítésnél fogsz is).
A szolgáltató pedig ezáltal terhelést tud adni a hálózatra, vagy adott esetben akár terhelést levenni is tud.
...és nem egy fogyasztó van, ha nálad éppen nincs is elfogyasztva a termelt meleg víz, az nem probléma... de előbb-utóbb fűteni fogod te is a vizet egy vízmelegítőnél...

"Azért adja olcsóbban, mert abban az időszakban a kutya nem akar áramot venni, tehát aki hajlandó fogyasztani éjszaka is, annak inkább olcsóbban adja, semminthogy ne adja el senkinek."

Nem. Azért adja olcsóbban, hogy kapcsolgathassa a fogyasztódat, ugyanis a megtermelt villamos energia tárolása nem igazán megoldott(...), az erőműveket pedig nem annyira egyszerű rángatni...
...és nem biztos, hogy akkor van fogyasztásminimum, amikor te azt gondolod...
A fenti mondat mögött túlságosan egyszerű gondolkodás áll...

"Nyilvánalóan ez sem igaz, hiszen ha nappali tarifával kifizetem neki a fogyasztást, az semelyik időszakban nem lehet veszteséges neki; éjszaka pedig még az éjszakai tarifával sem lehet veszteséges a biznisz."

A veszteség abból keletkezik, hogy olcsóbban vételezel akkor, amikor a vezérelt aktív, de a fogyasztódra ők nincsenek ráhatással.
...márpedig éppen azért kapod olcsóbban, hogy azt fel tudják használni a hálózat üzemeltetése során és adott esetben az is baj rendszer irányítási szempontból, ha kikapcsolhatatlanul terheled a hálózatot (elvégre ez "jár"... csak akkor ne akard olcsóbban)...

Ez egy bonyolult rendszer és túlságosan egyszerű azt mondani, amit fent írsz... arra a rövid válasz az, hogy hülyeség.

de kénytelen leszel abban az időszakban fogyasztani

de előbb-utóbb fűteni fogod te is a vizet egy vízmelegítőnél

Hogy a búbánatos picsába lennék kénytelen??? Ha nem akarom, nem használom. Ha pedig akarom, eldönthetem, hogy melyik fogyasztómat használom. Ez a döntési szabadság a lényeg, és ezért egy orbitális bullshitelés ez az egész, tokkal-vonóval.

leírta a jogszabályi szöveget, azt kell betartani

Ezt simán be lehet úgy tartani, hogy még mindig nem tudja rám erőszakolni a szolgáltató a fogyasztást, és teljesen nyilvánvalóan nem is tud megakadályozni abban, hogy fogyasszak, ha kedvem van rá, és éppen nincs vezérelt áram.

márpedig éppen azért kapod olcsóbban, hogy azt fel tudják használni a hálózat üzemeltetése során

Ez egy bonyolult rendszer

Lófasz és esti fény. Le van írva a jogszabályban, hogy mit kell betartani. Az nem garantálja azt, amiről itt papolsz. Ergó ez a "bonyolult" rendszer ebben a formában csak egy hatalmas mellébeszélés.

"Hogy a búbánatos picsába lennék kénytelen??? Ha nem akarom, nem használom. Ha pedig akarom, eldönthetem, hogy melyik fogyasztómat használom. Ez a döntési szabadság a lényeg, és ezért egy orbitális bullshitelés ez az egész, tokkal-vonóval."

Te tényleg ennyire nem érted, nem akarod érteni vagy csak kötekedni akarsz?

Lassan írom:
Igényelsz egy szolgáltatást, olcsóbban. Pont.
Használhatod a szolgáltatást, adott időablakokban. Pont.

A többit fölösleges magyarázni.

Döntési szabadságod van abban, hogy az engedélyezett időszakban mikor használod.

Időszakon kívül nem használhatod. Pont.
Miért? ...mert nem szabad. Mi bajod lehet? Büntetés. Pont.

"Lófasz és esti fény. Le van írva a jogszabályban, hogy mit kell betartani. Az nem garantálja azt, amiről itt papolsz. Ergó ez a "bonyolult" rendszer ebben a formában csak egy hatalmas mellébeszélés."

Tévedsz. A rendszer ennél sokkal bonyolultabb.
Nem kell látnod összefüggéseket, egyáltalán, alapvetően nem is baj, ha nem látod át.
A baj az, ha ennek ellenére ragaszkodsz a hülyeséghez.

Tévedsz. A rendszer ennél sokkal bonyolultabb.

Hát akkor várom a jogszabály értelmezését, hogy hogyan garantálja azokat a dolgokat, amiket leírtál. Hogyan garantálja pl., hogy amikor lekapcsolják a vezéreltet, amiről mondjuk egy fűtőeszköz ment, akkor ne mehessek oda a másik fűtőeszközömhoz, ami meg a normál órára van kötve, és azt ne kapcsolhassam be helyette. Ezt mi tiltja a jogszabályban? És ha nem tiltja, akkor miért is nem tudom a döntési szabadságommal megakadályozni, hogy a szolgáltató lekapcsolja nálam a fogyasztást (ezt nevezted meg ugye az egyik fontos céljának)? És ha meg tudom akadályozni, akkor hogyan érhetné el a célját a szolgáltató? Szerintem leginkább sehogy.

Alapvetően én nem a jogszabályokról írtam, hanem a hálózat üzemeltetéséről.

Legrosszabb esetben a szolgáltató megszűnteti a lehetőséget, amúgy is nagy hatása lesz még a hálózatra a villamos járműveknek...
...és sok évvel ezelőtt is már azt hallottam, nem igazán éri meg ez már a szolgáltatónak - talán éppen az általad írtak miatt...

Semmi nem tiltja, nem is ez a célja. Egy-két ilyen "kalóz" (még csak az sem) nem fogja összeomlasztani a rendszert. Amikor emberek tömegével elkezdik a nappali-éjszakai átkapcsolókat felszerelni, na az már más dolog.

A termelői oldalon az a lényeg, hogy legyen egy viszonylag nagy teljesítmény, amit távolról tudnak kapcsolni, ami jó eséllyel el is kezd fogyasztani, ha a jelet megkapja, és ezzel szabályozási tartalékot alakítsanak ki. Erre való.

Lehet néhányan ekkor átteszik a bojlert/hősugárzót a nappalira, de nem tömegek teszik, mivel az drágább. Ennyi a lényeg.

Előfűtheted a vizet drágább energiával a B-tarifás bojleredhez, a hőtárolós villanykályha mellé is lerakhatsz normál tarifás energiát fogyasztó hősugárzót, ezt semmi nem tiltja (a józan észen kívül).
 

"miért is nem tudom a döntési szabadságommal megakadályozni, hogy a szolgáltató lekapcsolja nálam a fogyasztást" - az adott áramkörön lévő berendezésedet tudja lekapcsolni. De tudod nincs mindenkinél kettő darab villanybojler, egyik "nappali", másik "B" tarifára kötve, nincs mindenkinél két hőtárolós kályha (hasonlóan normál illetve B tarifára kötve). Te ki...ol a szolgáltatóval, és ahogy elveszi a bojlertől a villanyt, máris beindítod az átfolyós vízmelegítőt - ami a bojlerbe befelé menő vizet melegíti fel - jól ki is csesztél a szolgáltatóval, rajtad ne nyerészkedjen... Aztán ha épp úgy adódik, hogy 1-2 óra múlva ismét kapsz B-s áramot, akkor meg vakarhatod ott is, ahol nem viszket, hogy miért kellett a drágábbik villannyal melengetned a vizet, mikor nem is fogyasztottad el mindet, és lenne lehetőség olcsóbban melegíteni.

 

A vezérelt mérő, ugyan azon a betápon lóg mint a hagyományos mérő. Amennyiben a fázissorrend azonos, nincs probléma. A lényeg, hogy meg tudja szakítani a kontaktor az üzemi áramot.

Amit linkelsz azt is értem, de ott meg pont hogy azt kéne biztosítani időzítéssel, hogy átterhelődjön a vezérelt mérőre minden, mielőtt bontaná az áramkört. És vissza is ugyan ez, mivel hogy az általános fogyasztók nem viselik el a rövid idejű áramkimaradást. Persze jogilag ez is nagyon gáz, de én csak a technikai oldallal foglalkozom.

( _Franko_ v | 2022. 03. 10., cs – 23:05 )

Tegyél egy kisebb bojlert a nagyobb mögé (sorban kötve a vízcsöveket), a nagyobbat teszed B tarifára, a kicsit meg normál tarifán, a nagy előmelegíti a vizet, a kicsi meg adott hőmérsékleten tartja, így van mindig meleg vized, de nagyrészt a B tarifa fogja melegíteni.

Nincs arra garancia, hogy kapsz nappal is, de sokszor van, ahogy épp kijön.

https://iotguru.cloud

Ha van két boyler otthon + barkácshajlam akkor ez is lehet egy megoldás, de szerintem bonyolultabb, drágább és több helyet foglal mint egy akkora bojler ami kiszolgál egész napra. Lehet hogy elég csak feljebb csavarni a hőfokot (tudom, akkor drágább lesz)

Gábriel Ákos

Ha mindenképpen bojlert kell cserélni (mert nem elég nagy), akkor egyszerűbb és olcsóbb a meglévő mellé venni még egyet, mert azért javítja a komfortot, hogy mindig van meleg víz.

Ugyanígy járható az is, hogy az átfolyós rendszerű kombi gázkazánból kapja a bojler a vizet, így a gázkazán előmelegíti a hideg vizet, a bojler meg csak melegen tartja.

https://iotguru.cloud

( kruska v | 2022. 03. 11., p – 10:48 )

De a legjobb megoldás, ha van egy kis tetőfelületed, az a napkollektor. Napfényes napokon gyakorlatilag ingyen van a melegvíz februártól novemberig. 

Van egy 300 literes bojlerünk (3 gyerekhez kell ennyi), benne a napkollektoros hőcserélő, be lehet állítani, hogy mekkora delta-t esetében kapcsoljon rá. Iyenkor télen a minimumra, 7 fokra állítom, így estére mindig van 300 liter legalább 45 fokra előfűtött vizem. Ha kell, a gázkazán seperc alatt felfűti ezt már 55-60 fokra (egy másik körön). Most 2 fok van odakint, de a napkollektor közel 50 fokos (nyilván ameddig a keringetés vissza nem hűti). 

Ha nagyon szeretném, lehetne elektromos fűtőpatront is belehúzni.

Nyáron természetesen korlátlanul van bármennyi melegvíz, akár a medencének is. Két dolgot biztosan nem csinálnék másképp, ha újra kellene építkezni: a napkollektort és a padlófűtést, óriási találmány mindkettő. 

Nekunk is van, de vegyes erzelmeket kelt.

Fizikailag megkozelitve nem ertem, hogyan is lehetne jo:

1) az emberi test kb 37 C fokos, ami ennel hidegebbhez nyul, azt hidegnek erzi, ami ennel melegebb, azt melegnek.

2) a szoba homerseklete kellemetlen, ha 28 C vagy magasabb

3) hogy a padlot ne hidegnek, ne kevesbe hidegnek, hanem melegnek erezzuk, kell a 38 C neki

4) ha a padlo folyamatosan kellemesen langyos, akkor a helyisegek levegoje hamar eleri a 30 C-t.

Ezek miatt fizikailag nem latom, hogy a jol mukodo padlofutes hogyan mukodik. A sajatunknal nem is vagyok vele elegedett, altalaban inkabb a hideg padlo esete marad (ha eroltetjuk, es keresgelunk mas beallitast, akkor egy ideig jo langyos a padlo, de megdoglunk a melegtol).

Szoval hogy lehet fizikailag az, hogy a padlofutes jo?

(az jut eszembe csak, hogy a tulmelegedett levegot valamilyen intenzitassal es idobeli eloszlassal kiszelloztejuk, de az netto energiapazarlas, igy nem nevezheto jonak)

Valaki hozzon kepbe, szerintem sulyosan nem ertek ezzel kapcsolatbn valamit.

hogy a padlot ne hidegnek, ne kevesbe hidegnek, hanem melegnek erezzuk, kell a 38 C neki

Felület hőszenzorral elég a légtér hőmérsékletén tartani és szabályozni az előremenő víz hőmérsékletét. Hőáram a hőmérséklet különbség miatt alakul ki, és ha felületfűtéssel pótoljuk a veszteséget, akkor a légtér nem hűl ki. Szerintem nincs beszabályozva nálatok rendesen a rendszer.

Nálunk nincs padlófűtés, így a padló olyan hőmérsékletű (kb.), mint a levegő.

A hőérzet leginkább attól függ, hogy milyen anyagból van a padló. Pl. az én házamban ahol padlószőnyeg vagy PVC van, ott egyáltalán nem érződik hidegnek a 18-22 fokos padló (szőnyeg melegnek tűnik, PVC meg semleges / langyosnak). Ahol meg kő, ott meg ugyanaz a hőmérséklet hidegnek érződik. Most nincs fa padlónk, de úgy emlékszem, a hasonló hőmérsékletű parketta se tűnt hidegnek, valószínű olyasmi lehetett, mint most a PVC.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A jo hovezeto es nagy hotehetetlensegu dolgokat azert erezzuk hidegnek, mert folyamatosan tud a testunk hot atadni neki, megsem valtozik jelentosen a homerseklete, tehat a targy-testunk hikulonbseg szinte allando.

A hoszigetelobb vagy kisebb hotehetetlensegu dolgokat pedig azert nem erezzuk hidegnek, mert a testunkkel valo erintkezes elejen elkezdi atvenni a testtol a hot, s mivel jol szigetel vagy kicsi a tehetetlensege, eleg hamar hasonlo homersekletu lesz a felulete, amivel a testunkkel erintkezik, igy nem vesz el tovabbi hot, es igy nem erezzuk hidegnek.

 

A csepme, stb az elobbibe tartozik, a fa padlo, a muanyag parketta,  a padloszonyeg pedig az utobbiba.

 

Padloszonyeges helyisegekbe nem csak a felszallo hovel folyamatosan lebegtetett por asztmasito hatasa, hanem a felulet hoszigetelo jellege miatt sem javasolt a padlofutes.

Padloszonyeges helyisegekbe nem csak a felszallo hovel folyamatosan lebegtetett por asztmasito hatasa, hanem a felulet hoszigetelo jellege miatt sem javasolt a padlofutes.

Ez a lebegtetett por szimpla urban legend. Nézz meg egy radiátoros, fan coil vagy klímás fűtést, ott látod a port igazán áramlani, mert azok jelentősen megmozgatják a levegőt.

Másrészt lehet tenni padlószőnyeg alá is padlófűtést, a lényeg az, hogy az aljzatban sokkal nagyobb legyen a hőellenállás, így a padlóba tett hő nagyrészt csak a helyiség felé tud áramlani.

https://iotguru.cloud

Amúgy meg ma ki tervez egyáltalán be padlószőnyeget?

Itt, Angliában, nagyon szeretik. Nekünk 6 éve épült a házunk. A földszinten mindenhol PVC van (nem olyan, mint a linóleum volt a lakótelepeken, nagyon máshogy néz ki. Nálunk konkrétan ránézésre parkettának tűnik). A lépcsőházban és az emeleteken mindenhol padlószőnyeg, kivéve a fürdőszobákban, ahol járólapnak látszó PVC van. Amikor lakásban laktunk, jellemzően fa volt a padló a fürdőszoba kivételével mindenhol vagy a hálószobákban padlószőnyeg, a nappaliban előszobában meg fa.

Bezzeg a régebbi házakban simán a fürdőszobákban is lehet szőnyegpadlót találni. Szerintem elég durva, hogy egy WC pl. a szőnyegpadlóból nő ki.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Angliában nem jellemző a padlófűtés, pedig a rómaiak lassan két évezrede, hogy bevitték. Sajnos a rendes szigetelés sem. Sok helyen két külön vízcsap van még mindig egy közös cső helyett, ami fürdőkádnál nem számít, mosdónál röhej. A villanykapcsoló is a fürdőben van, mégpedig egy plafonról lógó madzag formájában. Szóval a briteknek vagy agyukra ment a hagyományossághoz ragaszkodás vagy igénytelenek. A szőnyeg borzalom, tisztán tartani, bútorokhoz, padlófűtéshez meg egyenesen egészségtelen lenne.

A padlófűtéshez visszatérve, a padlófűtés egyetlen igazi hátránya, hogy iszonyatosan kiszárítja a levegőt, vagy nagyon sokat kell szellőztetni télen, de azt ki akar, vagy párásítani kell ezerrel.

A padlófűtéshez visszatérve, a padlófűtés egyetlen igazi hátránya, hogy iszonyatosan kiszárítja a levegőt, vagy nagyon sokat kell szellőztetni télen, de azt ki akar, vagy párásítani kell ezerrel.

Hogy a lófaszba' szárítja ki a levegőt a padlófűtés? És a radiátor meg a fan coil miért nem?

https://iotguru.cloud

Hogy a lófaszba' szárítja ki a levegőt a padlófűtés? És a radiátor meg a fan coil miért nem?

Minden fűtés szárít.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A relatív páratartalomra gondolt, az meg ugye hőmérsékletfüggő...

Gondolhatott rá, de egy olyan nagyjából állandó hőmérsékletű rendszerről van szó, aminél a falon eltávozó hőenergiát pótoljuk a fűtéssel. Ráadásul onnan indultunk, hogy a padlófűtés jobban szárítja a levegőt, mint bármi más.

https://iotguru.cloud

Miért lenne zárt a rendszer?

Bejön a kinti levegő, valami közepes páratartalommal, hidegen. Felmelegíted, a relatív páratartalma lecsökken. Amikor erről beszélünk, nem fejtegetjük ennyire hosszan, hiszen úgyis mindenki érti, miről van szó, csak annyit mondunk, hogy a fűtés szárítja a levegőt.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Akkor a szellőztetés miatt szárad a levegő

Persze. Ha a házamban 40% a páratartalom induláskor, szellőztetek és beengedem a kinti 60-100% páratartalmú levegőt, akkor a szellőztetés kiszárítja a levegőt?

Mennyire megy le a 40%-ról, mesélj! Ahogy írtad, szeretném látni a fizikáját!

pláne nem a padlófűtés miatt, ahonnan indultunk.

Kb. minden alkalommal, amikor válaszolsz nekem, írod a padlófűtést, de mivel én a padlófűtésről nem állítottam, hogy jobban szárítana mint bármi más, ezzel hiába próbálsz vitatkozásra provokálni. Esetleg azzal próbáld meg ezt lebeszélni, aki azt írta. Vagy ahogy gondolod.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

"Mennyire megy le a 40%-ról, mesélj! Ahogy írtad, szeretném látni a fizikáját!" Hőmérséklettől függ. Vegyük példának azt, hogy kint van 5°C, és 60%-os relatív páratartalom, bent 20°C és 40%-os relatív páratartalom. Ekkor 1 köbméter levegő kint 4.08g, bent 6.92g vízpárát fog tartalmazni. Ha a teljes légtömeget kicseréljük, és felmelegítjük bent 5°C-ról 20°C-ra, akkor ha jól számoltam, 23-24%-os relatív páratartalom jön ki.

Ha a teljes légtömeget kicseréljük, és felmelegítjük

Ezt a példát, amit írtál, nagy vonalakban már ismerem (nem számoltam konkrétan ki), de Frankó kolléga azt írta, hogy fűtés nélkül, a szellőztetés szárítja majd a levegőt.

Ezt nem tudom elképzelni, ezért olyan példát szeretnék, amiben nem szerepel az "és felmelegítjük" rész.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

de Frankó kolléga azt írta, hogy fűtés nélkül, a szellőztetés szárítja majd a levegőt

Remek dolgokat mondtam állítólag. :D

Szóval ott tartunk, hogy a fűtés szellőztetés nélkül nem szárítja a levegőt, a szellőztetés pedig fűtés nélkül nem szárítja a levegőt. Ha fűtünk és szellőztetünk, akkor a fűtés szárítja a levegőt. A padlófűtés különösen. A hővisszanyerős szellőztetés meg rendszerhiba.

https://iotguru.cloud

Csak ismételni tudom magam: "Szóval ott tartunk, hogy a fűtés szellőztetés nélkül nem szárítja a levegőt, a szellőztetés pedig fűtés nélkül nem szárítja a levegőt. Ha fűtünk és szellőztetünk, akkor a fűtés szárítja a levegőt. A padlófűtés különösen. A hővisszanyerős szellőztetés meg rendszerhiba."

https://iotguru.cloud

A fűtés+szellőztetés a szellőztetés utáni hőegyensúly beálltával vizsgálva a belső/külső hőmérsékletek, illetve a bent maradt és kicserélődött levegő mennyiségének és arányának függvényében csökkentheti a belső térben a relatív páratartalmat.
A belső relatív páratartalom változását a fentiek függvényében nem fogom neked táblázatba foglalni; a gyakorlati tapasztalat az, hogy a fűtési időszakban a szellőztetés jellemzően a belső relatív páratartalom csökkenésének az irányába hat.

Ezen az éghajlaton az év 90%-ban a kinti levegő abszolút páratartalma alacsonyabb mint a bentié.
Nyári dunsztos időben nagyobb kint mint bent kb. csak. 

Bent úgy tud nőni a páratartalom hogy párologtatsz. Ruhából, lélegzésből, fürdésből, főzésből.
Amikor ezeket kiszellőzteted akkor mindig csökkented a páratartalmat.

Gábriel Ákos

Persze. Ha a házamban 40% a páratartalom induláskor, szellőztetek és beengedem a kinti 60-100% páratartalmú levegőt, akkor a szellőztetés kiszárítja a levegőt?

Kicsit paradox helyzet, de gyakorlatilag igen :) Nyilván a dolog kissé összetettebb, főleg azért, mert egyrészt a <10 fok alatti hőmérséklető 80%-os relatív páratartalmú levegő a felfűtéssel már 40-50%-os relatív páratartalmú lesz, úgy, hogy az össznedvesség nem változik.

Viszont ha szellőztetsz, akkor szárazabb lesz a levegő, mintha nem, mindössze amiatt, mert az a többletnedvesség, ami bent keletkezik (akár azzal, hogy lélegzel, növényeket locsolsz, stb), az a szellőztetéssel tud eltávozni.

Tehát igen, a szellőztetéssel szárítasz. :)

Angliában nem jellemző a padlófűtés

Ezt így nem mondanám. Elég sok új építésű házat padlófűtéssel készítenek el. A miénk nem ilyen, a haverom háza 8 éve épült. 3 szintes, mindkét emelet full szőnyegpadlós és emellett padlófűtés van mindenhol. (London)

A padlófűtéshez visszatérve, a padlófűtés egyetlen igazi hátránya, hogy iszonyatosan kiszárítja a levegőt, vagy nagyon sokat kell szellőztetni télen, de azt ki akar, vagy párásítani kell ezerrel.

A kellemetlent a hasznossal: mivel nincs rendes szigetelés, a kinti nedves levegő különösebb gond nélkül be tud jönni. Fűthetsz bármivel, nem lesz száraz a levegő.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Az utóbbi megint nem lehet igaz: ha kint 10 fok is van, akkor a gőznyomás 1.2 kPa. Ez 100% kinti páratartalom mellett.

Ha bent csak 20 °C van, akkor ott 2.3 kPa lenne, azaz 50%-nál soha nem lehetne nagyobb a páratartalom a kinti levegő indokán.

5 és 22 °C esetén már ugyanez csak 33% lenne. Tehát télen a kinti levegővel épphogy szárítod a benti levegőt.

Nyáron fordított a helyzet.

Az utóbbi megint nem lehet igaz

Már micsoda?

Két állítást tettem, az egyik az, hogy épülnek Angliában padlófűtéses házak, a másik az, hogy fűthetek bármivel, de nem lesz száraz a levegő. Az utóbbi alatt ezt a másodikat érted? Szóval a fűtésem kiszárítja a levegőt?

Tapasztalatból tudom csak mondani, hogy nem szokott 40% alá menni a házban a relatív páratartalom.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Minden fűtés csökkenti a relatív páratartalmat (az abszolútat nem). Elemi fizika, hiszen a légtérben lévő vízmennyiség nem változik*, de nagyobb hőmérsékleten a telítődés nagyobb gőznyomásnál fog csak jelentkezni.

A hűtések viszont az abszolút páratartalmat is csökkentik, mert ott konkrétan a hideg felületen lecsapódik a vízpára.

*most attól eltekintve hogy a hőmérséklet változással a bútorok, fal, stb. is lehet hogy jobban vagy épp kevésbé szívja magába a párát.

OK, ezt eddig kb. ismerem. Ez hogy cáfolja azt az állításomat, hogy a házamban a normális fűtés nem szárítja ki a normálisnál jobban a levegőt (vagyis a rendes fűtés nem okoz olyan problémát, amit pl. külön párásítással kellene leküzdenem).

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ez a szárítós dolog honnan jött? Pont ugyanannyira szárítja mint bármilyen fűtés, ami nem a szobába ereszti az égésterméket.

Megint saját ellenpélda: télen azért kell szellőztetni, hogy NE legyen atom magas páratartalom, különben minden reggelre vizes lenne az ablakok alja. Igen, új, jól szigetelt épület. A fürdés után a pára meg csak a lakótérbe tudna távozni, ha nem szellőztetnénk.

télen azért kell szellőztetni, hogy NE legyen atom magas páratartalom, különben minden reggelre vizes lenne az ablakok alja. Igen, új, jól szigetelt épület. A fürdés után a pára meg csak a lakótérbe tudna távozni, ha nem szellőztetnénk.

Magyarországon úgy építkeznek, hogy szellőztetés nélkül nincs semennyi légcsere?

Az egy dolog, hogy nálunk a fürdőben ventilátor szívja el a párás levegőt fürdés után, de pl. minden egyes ablak fölé, az összes szobában szellőző rések vannak beépítve, aminek ugyan van téli és nyári állása, de télen se teljesen zárt.

Ha szellőztetés nélkül a pára nem megy ki, akkor pl. nem okoz gondot, hogy belélegzed az oxigént, kilélegzed a széndioxidot és felborul a normális egyensúly?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Nálunk nincsenek ilyen szellőzők beépítve. Levegő leginkább a padlásajtón keresztül tud csak bejönni, de amúgy az is tömített (lenne), csak az építtető a legolcsóbbat szerelte be, na az annyit is ér. Egyszer azon filóztam, hogy a csodás gipszkarton mennyezetet vajon be tudom-e horpasztani a konyhai elszívóval, ha becsukok mindent ajtót-ablakot? :D

Úgy tudom egy ember egy óra alatt kb. 100 l levegő oxigéntartalmát használja el. A ház meg kb. 200 m3. Na akkor osszunk-szorozzunk... 4 főre ~3 hét?

Magyarországon ilyen szellőzőket gáztűzhelyek mellé írnak elő kötelezően, de azt nem is szeretik újabban beépíteni, sok vele a macera, mint ez is.

Nagyon sok épületben nincs kiépítve rendes szellőzés, a természetes szellőzés meg jellemzően kevesebb levegőt tud cserélni, mint amennyit kellene. Egy régi házban a szellőzést megoldotta, hogy a nyílászárók nem zártak eléggé. Miután ezeket lecserélték jól záró nyílászárókra, ez a természetes szellőzés megszűnt, és onnantól sok épületben küzdenek a penésszel is, ahol nem szellőztetnek kellő gondossággal. Ez nagyobb probléma, mint az oxigén elhasználódása, legalábbis többnyire hamarabb jelentkezik.

Nálunk a nappaliban nincs födém, csak egy látszógerendás mennyezet, így a légtér elég nagy.

Ráadásul a két végén nyitott egy-egy fűtetlen épületrész felé (télikert, konyha+előszoba), szóval a termelt meleg levegő szépen és hasznosan eloszlik. Így van a nappaliban átlagosan 21-22 fok, ami nekünk pont tökéletes, és a padló is kellemesen meleg. A keverőszelep 38 fokon áll.

Tény, hogy vezérelni elég nehéz. A termosztát mellett én is sokszor beavatkozom. Pl. ha hajnalban látom, hogy szép napos idő várható, akkor leveszem a fűtést, mert mire a termosztát észrevenné, addigra már rég besüt mindenhol a nap, felmelegítve a padlót, felesleges hogy csak akkor kapcsoljon le.

Pl. ha hajnalban látom, hogy szép napos idő várható, akkor leveszem a fűtést

Magyarországon a legnagyobb biztonsággal akkor mondod meg a holnap időjárását, ha azt mondod hogy ugyan olyan idő lesz holnap mint ma volt. Télen ez elég jó közelítéssel bejön. Nekem az időjárás követő szabályozáshoz nagyon nem kell hozzányúlnom.

Rossz a kiindulási feltételezésnek egy csomó része. A talpad nincs 37 fokos. Nem csak sugárzásos hanem vezetéses hőátadás is létezik

Nem azt érzed melegnek ami effektíve melegebb mint a tested hanem ami effektíve nem von el hőt a testedről. Ez például lehet azért is mert nem jó hővezető az adott valami. Ezért érződik pl. A fapadló melegebbnek mint a kerámia. Nálunk a hőszivattyú 31-es előremenővel csinál 27.3-as visszatérőt, ezzel fűtünk. Pont annyi ez a hőlépcső hogy egyáltalán legyen hőátadás a víz-cső-padló-levegő viszonylatban. Mert mindegyik jelent egy hőlépcsőt. Így van kb. 23 fok a házban.  

Előfordulhat az, hogy túl jó a hőszigetelése a háznak és túl nagy mennyiségű hőt ad le a padlófűtés.
Mivel jó a hőmérséklet bent ezért a jó hőérzethez elég lesz egy a szobánál picivel nagyobb hőfokú víz (hogy mégis az legyen melegebb, legyen hőáram a padló felől) és minimális tömegáram. Úgysem hűl ki a víz.

Kell vele játszani, én megoldhatónak látom. 

Gábriel Ákos

Ezt honnan szeded? Egyáltalán nem érzed hidegnek a 37 °C alatti hőmérsékleteket. 30 °C felett kellemes meleg. A bőrnek is van hőszigetelése, és a testnek le is kell adnia a hőt, ezért valamennyivel hidegebb nem árt.

Próbálj meg egy 30 °C-ra fűtött szobában ellenni, nem lesz kellemes érzés.

Nálunk padlófűtés van, 35 °C előremenővel. Régebben az átmeneti időszakban levettem 28-32-re, de azzal már tényleg nagyon hosszú a felfűtési idő. Így nekem most éppen jó. Nem atomstabilan tartja a hőmérsékletet (ahhoz egy on-off szabályzónál kicsit bonyolultabb kellene), de nem ugrál annyit, hogy zavarjon. Reggel 5 és 6 között 23 °C-ra állítottam, hogy mindenképp elinduljon, egyébként 21 és 19 közt állítom nappal és éjszaka.

Nem vettem sose észre hogy hideg lenne a padló. Ellenben amikor nem padlófűtéses házban vagyok, na ott tényleg hideg.

Amúgy meg én papucs vagyok, nem mászkálok mezítláb :)

A régebbi padlófűtéseknél előfordult még az 50 °C-os előremenő is, na az tényleg meleg volt, de a mai kisebb hőigényű házaknál valóban ez van, nem is lehet ekkora előremenővel fűteni. Vedd inkább lejjebb az előremenőt, így tovább lesz meleg a padló. Energetikailag amúgy is kedvezőbb kisebb hőlépcsővel dolgozni, ha a kazán hatásfok nem romlik túlságosan részterhelésen.

Napkollektor nekünk is van, de ennyire nem jó, mint a tiéd*. Igen, kb. áprilistól októberig folyamatosan van melegvíz, nem kell a gázkazánt beindítani emiatt (max. ha egy hétig esik az eső, akkor a harmadik-negyedik napon egyszer rá kell durrantani). Viszont télen hideg marad a víz. Lehet, hogy mondjuk a kb. 17 fokos hideg vizet felmelegíti 22-re, vagy valami, de fürdésre nem lehet használni. A 45 fokos vízre én már nem melegítek rá, fürdésre bőven elég. Ha télen is lenne 45 fokos vizem, az király lenne.

* Gondolom a tiéd nagyobb felületű, mint a miénk, meg ha Magyarországon élsz, akkor azért télen is magasabban jár a nap, mint itt, Angliában.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Megnéztem Budapest/London napsugárzási adatait a napelemkalkulátorral, kb. 20-30% a különbség, ami azért tényleg elég jelentős.
https://re.jrc.ec.europa.eu/pvg_tools/en/tools.html

Budapest
London

Nekünk 2 panel van fent egy déli tájolási tetőrészen, kb. 4 m².

Nekünk 2 panel van fent egy déli tájolási tetőrészen, kb. 4 m²

Nekem egy panel, a méretét pontosan nem tudom, és a tető se déli tájolású, kb. délnyugat felé néz.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Amikor írtad a hozzászólást, itt a napkollektor épp' 36 fokos volt, a tartály alul 22 (bejövő víz 10), tartály "felső" pontja (napkollektor belépő) pedig 30 fok.
A tartály alsó része 36 fokig ment fel, a "felső" pedig 40.5 fokra, de ehhez köze van egy magasra nőtt fenyőfának is, ami az utolsó kb. 3 órát levágja az alacsony napállás miatt.

Szintén 300 literes tartály - napelem 240 litert fűt, efölött van még 60 liter gázkazán által tovább fűtve (ha kell).
Azt nem néztem, mennyire volt ma felhős az idő, de tegnap a tartály alja volt 42 fokos és "felül" 44.

Valóban a padlófűtés is nagyon jó dolog hőérzet / gazdaságosság (és helykihasználás) szempontjából, itt a helyiségenkénti eltérő hőmérséklet-szabályozást nehezebb megoldani.
...viszont ideális kondenzációs kazán hatékony üzemére nézve...

( T_chris | 2022. 03. 12., szo – 23:27 )

A B tarifa másik neve: Csúcsidőkizárásos mérés. Azaz, ha van a hálózatban tartalék, akkor kapcsolnak be fogyasztókat napközben minimum 2 órára, éjszaka többre.

" Ha bármikor napközben adnának legalább egy órára áramot, akkor minden rendben lenne..." Na, ez jó kérdés, gyakorlatban adnak, de erre nem lehet tervezni.

Viszont, ahogy nő a telepített napelemek száma, szerintem úgy fognak egyre többször napközben B tarifát kapcsolni, hogy simítsák a termelési csúcsot.

Más. Vannak olyan boylerek amelyek elemzik a szokásaidat, és akkor lesz melegvíz, amikor te használni akarod. Na, ezeket nem érdemes B-re rakni, mert jellemzően nem fog tudni tanulni, mivel amikor a B bekapcsol, már csak langyos víz van benne.

Viszont, ha a fűtésed olyan, akkor ilyenben is gondolkodhatsz: https://hajdurt.hu/termek/hajdu-ide-f-erp-sztea/91

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Az elektromos része mehet B-re, nem?

Fűtési időszakban megy a kazánról, az elektromos rész néha rásegít. Fűtési időszakon kívűl pedig csak elektromos üzemben megy a HMV előállítás.

Vagy benéztem valamit?

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

( m.informatikus | 2022. 03. 13., v – 09:39 )

Aristonnak van már 200e-ért hőszivattyús bojlere, külső egység nélkül, belső levegőt használva, de lehet kicsövezni kültérre is, csak maradjon meg a ház légtömörsége h. ha az szempont. behozza az árát!

Ehhez le szoktam írni, hogy ha belső légtérben működik, akkor fűtési idényben annyival kell többet fűteni, mint amennyi hőt "elszív" a belső térből. Ha amúgy is gázzal fűtesz, akkor annyival több gáz fogy, amennyi a meleg vízhez kell, sokkal egyszerűbb és olcsóbb közvetlenül a gázzal melegíteni a vizet. Ha tisztán elektromos fűtésed van (elektromos padlófűtés, villanykazán, stb.), akkor komplexen megoldottad, hogy pont annyiba kerüljön a meleg vized, mintha fűtőszállal melegítenéd egy olcsó bojlerrel.

Ha külső térbe csövezed, akkor meg jelentősen romlik a hatásfoka, illetve akkor is elég rossz a hatásfoka, ha mondjuk hőszivattyúval fűtesz alapvetően, mert abból a hőből "szív", amit a hőszivattyú kintről behord.

Energetikailag kb. abból van haszna, hogy nyáron hűti a belső teret.

https://iotguru.cloud

Én ilyen Aristony Lydos Hybrid bojlert használok. Nekem 2 éve kellett átalakítanom a fűtésemet, addig cserépkályhába épített gázos konvektorokkal fűtöttünk a belvárosban. Kb 2 millába került volna a kémények újrabélelése emiatt amellett döntöttem, hogy azt lecseréljük. 2 opció volt központi gázos fűtés kialakítása, ez kb 3 -4 millió Ft-ba került volna előzetes becslések és ajánlatok alapján, több hónapig tartott volna a munka mivel a gázvezetéket is ki kellett volna cserélni mivel változott a szabvány a 80-as-90-es évekhez képest. Másik az hogy a szerelők, aki megbízható lett volna, annak annyi munkája volt, hogy hónapokat kellett volna rá várni. 

Emiatt amelett döntöttünk kb fele annyiból klímás fűtést szereltetek be (több infó, leírás) SCop 5, illetve ezt az Ariston bojlert. Nem bántam meg úgy, hogy még H tarifát sem igényeltem (társasháznak ki kell cserélni a fő elektromos vezetéket, mivel már ez is régi szabvány) előzetes évekhez képest csökkent az összesített fűtés , melegvíz költségem.

Fűtési időszakba kb 5-6 ezer Ft a költsége a bojlernek. Nyáron fele ennyi. Mondjuk ketten használjuk.

Igen ez így van, de a klímás fűtés is olcsóbb mint ha gázos konvektorral fűtenék még így is. Persze ha ugyan annyiba kerülne, és hasonló időbe is kerülne gázos központi fűtést kiépíteni mint a 2 klíma és a bojler, akkor nyilván azt választottam volna.

Értem, hogy te úgy gondolod, hogy így olyan mintha sima bojlert üzemeltetnék a fűtési időszakba költség szempontjából, viszont az év fele kb amikor nincsen fűtés olyankor pedig takarékosabb mint a sima bojler  jóval. Emiatt még így is megéri klíma ariston hybrid bojlert üzemeltetni, különösen ha a bekerülési költségeket is nézzük, mivel az is kiadás.

A jelenlegi gázos kazánok ahogy néztem kb 100% hatásfokúak, jobbak mint a konvektor és azért kényelmesebb gázzal melegíteni a vizet mint a bojler. Emiatt hosszú távon gondolkozom rajta hogy legalább a meleg vizet gázosra visszateszem majd. Ha esetleg ez elromlik

Igen ez így van, de a klímás fűtés is olcsóbb mint ha gázos konvektorral fűtenék még így is.

Azt érdemes hozzászámolni, ha megtérülést akarsz számolni és akkor már annyira a jövőbe tolódik, hogy nem éri meg.

Emiatt még így is megéri klíma ariston hybrid bojlert üzemeltetni, különösen ha a bekerülési költségeket is nézzük, mivel az is kiadás.

Szerintem egyszer próbálj egy tényleges TCO-t számolni, hogy mikor térül meg...

https://iotguru.cloud

Nem kínzás, csak a hatásfoka rosszabb. Gondolj bele egy kutyaközönséges fagyasztóba, ott áll ~25 fokos levegőn, belül csinál -20 °C hideget, kívül meg 30-35 °C körüli meleget... szóval amit a hőszivattyúnál extrém üzemnek gondolsz - vagyis 30-35 fokos vizet csinál -20 °C külső hőmérsékletnél, az egy fagyasztónál mindennapos normál üzem, aztán mégis elmennek 10-15 évet és nem csak fűtésszezonban.

A fűtőszállal akkor érdemes fűteni, ha gyorsabban kell melegíteni a vizet, mint amire épp képes lenne a bojler vagy ugye hőszivattyú esetén már csak a fűtőszállal együtt tudja leadni a szükséges fűtőteljesítményt.

https://iotguru.cloud

A kompresszor lesz hangosabb hidegben, mert mindegy, hogy a kb. 5 fokos lépcsőt az 20 °C és 15 °C vagy -10 °C és -15 °C különbséggel éri el, kb. ugyanannyi a levegőben lévő hőenergia. Hozzátenném, hogy mivel ezek javarészt fix kompresszor-teljesítményűek, egyre nagyobb hidegben egyre kevesebb hőt tudnak "pumpálni", tehát a légáramlás még csökkenne is, ha nem lenne fix az is.

A hőszivattyús fűtés esetén azért lesz nagyobb a légáramlás is, mert hidegben aljas módon nagyobb a ház hőigénye is, ami a HMV esetén nem változik számottevően.

https://iotguru.cloud

( f0xhu v | 2022. 03. 13., v – 11:18 )

Nem egész 1 hónapja hányt be a 120l-es Hajdu bojlerem. Akkor a szerelőn (volt E.ON-os hivatalos szerelő) azt mondta, hogy hétköznap 2 vagy 3 alkalommal "ad jelet" az E.ON, hétvégén viszont folyamatosan. Egy pénteki napon szerelte a bojlert ~délben végzett, este 5-kor még nem volt meleg a víz, este 11-re igen és utána hétvégén, ahogy kellett kapcsolt és fűtött a bojler.

A gyors gondolat többet ér, mint a gyors mozdulat.

( hendrick v | 2022. 03. 14., h – 10:44 )

Szerkesztve: 2022. 03. 14., h – 10:49

A napközbeni bekapcsolások csak arra elegendőek, hogy melegen tartsák a vizet. A hajnali hosszú bekapcsolás az ami elegendő felmelegítésre. Akkora bojler kell, aminek a mérete nagyobb, mint a napi melegvízfogyasztásod (amikor fogyasztod a bojlerből a melegvizet, az hidegvízzel töltődik után, sosem fogod tudni a teljeset elhasználni. Ha túl magasra csavarot szétvízkövesedik, a jó megoldás a nagy bojler). (valakinél itt olvastam, hogy sorba kötött egy nappali és egy éjszakai bojlert, best of both worlds jeligére... elgondolkdtató... de ha fel tudsz dobni egy akkora bojlert ami fedezi a napi szükségleted akkor teljesen fölöleges)

amikor fogyasztod a bojlerből a melegvizet, az hidegvízzel töltődik után, sosem fogod tudni a teljeset elhasználni

Kirétegződik, felül marad a meleg víz, a hideg alul marad, a vízelvétel felül történik, a hideg alul kerül be. Így néz ki 24 óra vízhasználata fűtés nélkül, a négy vonal a bojler négy szintjén a vízhőmérséklet: https://imgur.com/a/r54rCt0

de ha fel tudsz dobni egy akkora bojlert ami fedezi a napi szükségleted akkor teljesen fölöleges

Abból a szempontból nem felesleges, hogy ha valamiért nagyobb mennyiségű meleg víz kell, amint amennyi a vezérelt tarifán van, akkor is lesz.

https://iotguru.cloud

Szerintem arra gondolt a költő, hogy egy 200 literes bojlerből nem tudsz kivenni 200 liter meleg vizet, de majd pontosítja, hogy mire is gondolt.

Amúgy meg a tapasztalatom az, hogy ha beesik hat-nyolc ember, akik ott esznek, isznak, mosogatnak, kezet mosnak, esetleg marad ott aludni kettő-négy, akik fürdenek is, akkor elfogy a 300 liter is, pedig 80 fokra fűtöm fel fával, éjjel már ilyenkor bekapcsol azért a 3 kW fűtőszál, hogy 45 fokon tartsa a tetejét.

Nyilván fel lehet tenni 400 literes meg 500 literes bojlert is, csak például kb. ugyanannyi pénz feltenni egy 120 és egy 80 literes bojlert, mint egy 200 literest és mindig lesz meleg vized, nagyrészt olcsón, mert a 80 literes csak rámelegít, ha épp kifogyott a 120 literesből a meleg és épp nincs vezérelt bekapcsolva.

https://iotguru.cloud