HDD és SSD RAID-ben?

Merevlemezek, vezérlők
  • 1056 megtekintés

( lavian v | 2022. 02. 03., cs – 09:40 )

Nezz ra erre - https://access.redhat.com/documentation/en-us/red_hat_enterprise_linux/… New tudom, hogy a root-on ez mukodik-e boot szempontjabol.  Modellezd le a felallast egy virtualis gepben, mielott labon lovod magad.

Mindig erdemes szetszedni particiokra funkcio szerint a filerendszert, akkor egyszerubb kezelni. Nem tudom, mi a "felgyorsitsam" jelentese nalad. Virtualizalsz? Cache kell. Torrent? Felejtos. Boot ido zavar? Rakd a root-ot tisztan akarmilyen SSD-re. (Redundancia kell, akkor 2-re.) A lassu egy gyors lemezek egyforma tier-ben egy RAID kotetben csak szivast jelentenek. 

Mindegy, hogy SATA vagy NVMe, ha tisztessegest veszel. Elsodlegesen az IOPs szamit cache device-nal velemenyem szerint. En a 20/80-as szabalyt hasznalnam itt: Adataid 20%-a adja az elert/hasznalt dolgaid 80%-at. Erre meretezd a cache-t. (Lehetne 30/70-is.)

#1 Minek? A /dev/kotet/particio útvonal ugyan ugy hasznalhato, mint a /dev/sda1.

#2 Passz.

2. https://www.dell.com/community/Laptops-General-Read-Only/Dell-M-2-FAQ-r…

Középen ott a különbséget magyarázó ábra a rétegekkel, felette meg egy szöveges magyarázat.

Itt https://www.dell.com/community/Inspiron/Can-t-boot-to-RAID-on-with-NVMe…

meg tényleg azt írják, hogy bár a RAID a default de csak Win esetén mert arra van csak Intel RST driver. Linux esetén AHCI. A beállítást meg még OS install előtt kell megtenni. Egyébként van olyan notebook amiben több M.2 slot található SSD meghajtónak ott lehet értelme RAID-nak.

Még egy kis info az RST-ről itt.

https://www.reddit.com/r/linuxquestions/comments/no4m0f/is_there_any_li…

Röviden elvileg van kód, de nem fogadták a kernelbe mert proprietary ergo bad.

( gabrielakos v | 2022. 02. 03., cs – 10:00 )

Két utat látok:

- cache-ként használd az SSD-t, ekkor nem jók a consumer SSD-k, hanem pl. intel mempek-et kell venned, a consumer SSD egy éven belül elpusztul ugyanis
- csinálj teljesen külön RAID-et 2 consumer SSD-ből és arra tegyél LVM-et (és mountold be ahova akarod)

Szerintem pont nem a rendszer alá kell SSD amúgy.

( zrubi v | 2022. 02. 03., cs – 10:07 )

Én azt csinálnám (és csináltam is a saját itthoni NAS-ban) hogy SSD-n van a 'rendszer' + egy-két sebesség kritikus - de nem túl nagy - adatbázis, a lassú pörgős  diszkeken meg a 'megosztott'  területek.

 

Én biztosn nem tenném egy raid tömbe az SSD-t és a sima HDD-t, mert nem látom értelmét. Ha a rendszerre is kell a redundancia, akkor vegyél két SSD-t ;)

 

Ez a felállás kiválóan működik egy viszaonylag gyenge (32 bites ARM) vason is, és ha nagyobbra cserélném a pörgős diszkeket az is várhatóan könnyen fog menni, nem kell az egészet 0-ról újratelepíteni. 

 

 

NVME RAID módot én csak olyan laptopban láttam amiben lehet több (2 db) NVME ssd-t tenni.

És igen ez win only software RAID-et jelent.

 

szerintem.

zrubi.hu

( Caro | 2022. 02. 03., cs – 10:41 )

A leírtakból akkor azt veszem ki, hogy nem lenne gyorsabb a HDD+SSD RAID?

Próbálok egyben válaszolni: ezzel a vegyek két SSD-t dologgal megmozgattátok az agyamat, bár vannak ellenérzéseim is.

Egyrészt akkor ugrik az M.2, mert az alaplapon csak egy slot van. Igaz, hogy PCIe-re tudnék tenni még egyet, konverterrel. Második ellenérzésem az ára lesz, akkor már két SSD-t veszek. Jelenleg úgy néztem, hogy 1 TB körül van a legjobb GB/ár mutató, ettől mindkét irányba elmozdulva csak romlik.

A harmadik, pedig az SSD-k hibái: nem-e egyszerre fog mindkettő "elfáradni"? Akkor minek a RAID?

Hogy mi menne rá? A rendszer elsősorban, azt szeretném gyorsítani. Az adatbázisokat is tenni valóban jó ötlet, ott szintén szempont a gyorsabb elérés. A HDD fájl szervernek van, arra tökéletesen elég is.

A rendszer sosem lesz gyorsabb nálunk. :) - viccet félretéve, még akkor sem tapasztaltam gyorsabb működést RAM bővítéstől, amikor 2 Mb-os, újonnan megvásárolt gépünk központi memóriáját kényszerűen 4 Mb-ra bővítettük.

Bár 20 ezerbe került az a plusz 2 Mb, és annak igencsak volt értelme, mert abban már legalább hajlandó volt elindulni-működni a Windows 3.1. - De, hogy gyorsabb lett volna tőle? (Lassú volt, és piszkosul...!)

:)

Az mdadm RAID1 ugy mukodik, hogy egyszerre ir es felvaltva olvas. Ha hozzáadnál egy SSD-t, akkor az iras nem valtozna, az olvasasnal 33%-a az olvasott blokkoknak (3 lemez eseten) jonne onnan. Vagyis semmit sem nyernel, csak elvben. Er neked ennyit?

Vegyél egy rendes SATA(/RAID) vezerlot es koss meg ra +2 lemezt.

Vegyel 2 kulonbozo gyarto lemezet es nagyjabol meg is van oldva. Nekem van olyan SATA SSD-m, ami 8 eves es semmi baja. Napi hasznalatban. Nem kell annyira felni toluk.   

Találtam erről még anyagot:

https://www.admin-magazine.com/HPC/Articles/Rethinking-RAID-on-Linux

Valóban működik, úgy ahogy gondoltam, csak kell a write-mostly opció. Ebben az esetben az írások nem, de az olvasások jelentősen gyorsultak: a 800-as IOPS felment neki 174 EZER-re. Tán MB/s-ben nem hozza az NVMe full képességeit, de az valóban nem érdekes annyira.

Ami mégszebb, hogy utána ezt eljátszotta ramdisk-el is: HDD+ramdisk RAID1-ben, a HDD-re write mostly opcióval. Ennek csak egy baja van, hogy annyi RAM-ot nem fogok venni a gépbe :) De az SSD megoldás ígéretesnek tűnik.

Inkább  2 ssd. 8 Tb mellett 2x256 GB SATA is elég lehet, inkább számold ki kell e otthoniba 1TB ssd. 

Egyrészt akkor ugrik az M.2, mert az alaplapon csak egy slot van.

Ha NVMe ssd miatt irtad, nincs akkora különbség SATA és NVMeközött a  napi használatban. Jóval nagyobb a szekvenciális sebessége, de ez ide oda másolgatásnál jön jól , videos dolgoknál. 

Virtuálizálsz irod, az iops a fontosabb,  gazdagép általában azonnali irást használ a VM-ekhez. Nincs nagy különbség , kisblokkos 4K-s szinkron random írás asztali sata , és aszatli NVMe közöt , kb ugyanannyi.

(5-6 MB/sec) .

DC "szerver" ssd , satás is tud  60-80 Mb/sec -et, de otthoni szerverbe ez is  fölösleges. (optane a csúcstartó -árban is- az 200-250 MB/sec fökött van a 4k1Q random szinkron irás) .

Ha meg netán ZFS-t kipróbálsz, az 1db  M.2 pont elég ZIL -nek, oda  nem kell kettő.

https://blog.claryel.hu

( Caro | 2022. 06. 18., szo – 16:09 )

Na, végül megcsináltam a dolgot, ezért megosztanám a tapasztalatokat.

Végül nem az lvm-cache módszert használtam, mert bonyolultabbnak tűnik beállítani, hanem a következőket csináltam:

  • Lecsökkentettem a pv méretét. Mivel a végén is volt adat, először át kellett mozgatni, amivel el is ment egy jó fél nap, de sikerült :) (pvmove, pvresize).
  • Aztán lecsökkentettem a RAID partíciók méretét.
  • Létrehoztam egy-egy új 256 GB partíciót mindkét HDD-n és az SSD-n.
  • Ezekből csináltam egy új három lemezes RAID 1 tömböt, amiben a két HDD write-mostly opciót kapott.
  • Létrehoztam ezen egy új vg-t. Szándékosan nem akartam összevonni a másik vg-al, lévén ez a gyorsított, a másik nem. Extents alapján ugyan lehetne mozgatni köztük adatot, de ez így jobban kontrollált, mint hogy éppen hova allokál.
  • És aztán a megfelelő lv-ket átmásolgattam az új vg-ba.

Eredmény: lineáris olvasás sebességben hozza az SSD értékeit, és az elérés is baromi gyors lett, úgyhogy a write-mostly tényleg jól működik!

Köszi a részletes magyarázatot.

Akkor úgy lett, hogy a 2x8tb hdd 256 gb méretű részén 1-1 másolat raid 1 üzemmódban, és hozzáadtál mint 3. lemez 256 gb ssd lemezt, ami ugyanannak a raid 1 tömbnek a része? A write-mosty miatt pedig főként az ssdről olvas a gép de mindháromra ír (ssd+hdd+hdd), jól értem?

Érezhetően gyorsult? Van amikor lassult?

Igen, a nagy partíció, ami főleg fájl szerver, az maradt HDD+HDD, és egy-egy új partíció lett HDD+HDD+SSD.

A virtuális gépek boot ideje érezhetően gyorsult. Mivel otthoni szerver, ezért nincsen széthajtva, azt most nem mondom megy hogy egy adatbázis lekérdezés mennyivel lett gyorsabb, de hdparm-al mérve hozza az SSD sebességét.