Államadósság (GDP-hez) - Európa

Fórumok
Ország Államadósság % GDP-hez      
Görögország 206      
Olaszország 156      
Portugália 134      
Spanyolország 120      
Ciprus 118      
Franciaország 116      
Belgium 114      
Montenegró 103      
Euró övezet 98      
Egyesült Királyság 94.9      
Az Európai Unió 90.7      
Horvátország 88.7      
Ausztria 83.9      
Szlovénia 80.8      
Magyarország 80.4      
Izland 79.9      
Albánia 77.9      
Németország 69.8      
Finnország 69.2      
Ukrajna 60.8      
Szlovákia 60.6      
Írország 59.5      
Lengyelország 57.5      
Szerbia 57.4      
Hollandia 54.5      
Málta 54.3      
Macedónia 51.2      
Litvánia 47.3      
Románia 47.3      
Norvégia 46      
Lettország 43.5      
Svájc 42.9      
Dánia 42.2      
Svédország 39.9      
Törökország 39.5      
Csehország 38.1      
Belarusz 37.3      
Moldova 32.9      
Bulgária 25.3      
Luxemburg 24.9      
Bosznia És Hercegovina 24.6      
Koszovó 21.8      
Észtország 18.2      
Oroszország 17.8      

 Link: https://hu.tradingeconomics.com/country-list/government-debt-to-gdp?con…

Hozzászólások

Csak, mert rendszeresen visszatérő téma ...

trey @ gépház

Ország Utolsó Előző Változás
Montenegró 103,00 74,91 28,09
Görögország 206,00 180 26,00
Spanyolország 120,00 95,5 24,50
Ciprus 118,00 94 24,00
Olaszország 156,00 135 21,00
Franciaország 116,00 97,6 18,40
Portugália 134,00 117 17,00
Horvátország 88,70 72,8 15,90
Belgium 114,00 98,1 15,90
Szlovénia 80,80 65,6 15,20
Magyarország 80,40 65,5 14,90
Euró övezet 98,00 83,9 14,10
Ausztria 83,90 70,5 13,40
Az Európai Unió 90,70 77,5 13,20
Szlovákia 60,60 48,2 12,40
Egyesült Királyság 94,90 82,6 12,30
Málta 54,30 42 12,30
Románia 47,30 35,3 12,00
Lengyelország 57,50 45,6 11,90
Albánia 77,90 66,2 11,70
Izland 79,90 68,3 11,60
Litvánia 47,30 35,9 11,40
Ukrajna 60,80 50,3 10,50
Macedónia 51,20 40,7 10,50
Németország 69,80 59,7 10,10
Észtország 18,20 8,4 9,80
Finnország 69,20 59,5 9,70
Dánia 42,20 33,3 8,90
Moldova 32,90 25 7,90
Csehország 38,10 30,3 7,80
Törökország 39,50 32,6 6,90
Lettország 43,50 37 6,50
Norvégia 46,00 40,2 5,80
Hollandia 54,50 48,7 5,80
Szerbia 57,40 52 5,40
Svédország 39,90 35 4,90
Koszovó 21,80 17,46 4,34
Belarusz 37,30 33,7 3,60
Oroszország 17,80 14,6 3,20
Svájc 42,90 39,8 3,10
Luxemburg 24,90 22 2,90
Írország 59,50 57,4 2,10
Bosznia És Hercegovina 24,60 23,1 1,50
Bulgária 25,30 24,2 1,10

Mi ez az előző oszlop? A 2010-es kormányváltáskor szintén 80% körül volt a GDP arányos adósság, és azt a covid előtti évben 72% körülre sikerült ledolgozni. Mivel GDP arányos ettől még a nominális bőven nőhet. Azt különlegesen károsnak tartom, hogy ha esetleg valamelyik oldalon a nyers számokkal jönnek. Itthon az különös gond volt, hogy 2019-ben és előtte még bőven túl volt pörgetve a gazdaság, az EU-s (főleg német) konjuktúra mellé.

Ha így lenne akkor mindenki örülne, de ennek jó része olyan hitel aminek nincs közvetlen köze a járványkezeléshez. A fájdalmas ebben, hogy ebben a támogatott hitelek által kezelt kamatkülönbségből eredő erre az évre eső elhatárolt kötelezettség kockázati része benne sincs, illetve az sem látszik belőle meddig és mennyivel növeli a hiányt a jövőben. 

Ebből egy jó rész annak a következménye, hogy ezer szállal kötődünk az EU-hoz (akit most épp kormányilag utálunk) illetve az EU-s országokhoz, és a gazdaság összetétele (összeszerelő ország, belső piac pörgetés) amit a jelenlegi kormány tudatosan gazdaságpolitikaként torzított idáig. Másik nagy része a szintén tudatos deviza politika része. Szóval megjött a számla.  

A Belgrád - Budapest vasútépítés (2020 április, veszélyhelyzet alatt írták alá, 700 milliárd Forint) belső adósság lenne?

Hogy kontextusba helyezd ezt az összeget, jelenleg kb. 600 milliárd Forintnyi támogatott lakossági ingatlanhitel van kihelyezve és törlesztés alatt a piacon.

Ebből még kapavágás se sok volt, ez egyelőre 99%-ban hitelkeret. Ami ebből felvett, az pedig beleszámít az államadósságba. Az más kérdés, hogy azt a 150-es vonalat nem úgy, és nem annyira kéne felújítani.

A viszonyítás egy dolog, de a lakossági vagy a céges szektorban hiába van annyi pénz amennyi, ettől még egy állami stratégiai projekt simán lehet más lépték. Ezek csak arra jók, hogy eldobják az agyukat a zemberek. Ezzel szemben az éves költségvetés, illetve a bevételek olyan 17-18 ezer! milliárd körül vannak évente. Egy 700mrd-os 10-15 éves hitelt visszaadni nem vágja haza a dolgokat, persze ennek olyan pénznek kell lennie amit jól költöttek el, normális kamatra jött, és így tovább.

MNB jelentés: https://www.mnb.hu/letoltes/koltsegvetesi-jelentes-2021-q2.pdf

Az igazi kamillázás ott jön, hogy mennek szépen felfelé az államadósság kamatai. Az alapkamat 0,8%-ról már 2,9%-on jár, ez a nem piskóta. A többi más egyébk kamatok néha még magasabbak, és az állampapírokat is jóval magasabb kamattal tudják értékesíteni, így az occó hitelt már csak drágán tudjuk megújítani, nem úgy mint 2-3 éve, amikor a drága lejáró hitelt occóval lehetett kiváltani. Bónuszként az euroban fennálló tartozást a 330-as covid előtti árfolyamhoz képest bő 10%-os plusz kell kicsengetni, illetve ott is az új euro alapú állampapírokat pedig erősebb kamattal adni. Ez a fő probléma szerintem.

"Ezzel szemben az éves költségvetés, illetve a bevételek olyan 17-18 ezer! milliárd körül vannak évente."

Úgy beszélsz, mintha a büdzsé nem lenne folyamatosan deficites. Minden extra kiadás hitelből történik.

Évi 70 milliárd Forint nagyobb tétel, mondjuk mint a Pécsi Tudományegyetem éves költségvetése, ennyit költ az állam közétkeztetésre egy évben és ennyi pénzből újítotanak fel 17 kórházat idén.

Sajnos, az MTVA költségvetésére nem lenne elég. :/

"illetve bevételek" : tehát csak a bevétel, mert hirtelen erről találtam számot (amúgy 20k mrd-ra emlékeztem, oszt látod az államadósságnál is tévedtem 7%-ot elsőre), e felett még azért ott lesz normál esetben a 2-3% körüli hiány, amit a nagyobb GDP növekedés okán technikailag csökkenő teljes GDP arányos államadósságot jelent. Látod lement 80% körülről 65%-ra 2019-re.

Hát az MTVA-ra biztosan elég lazán megy a pénz, hogyismondjam, lenne tere a racionalizálásnak.

Hiába nagyobb tétel és ragadod ki, ettől még ha valóban fontos, és valóban jó stratégiai befektetés lenne, akkor ez nem egy veszedelmes történet.

Btw nézd meg, hogy a nyugdíj mekkora kiadási csomag, és pl. mit jelent majd a svájci indexálás, ha visszahozzák, meg a kisnyugdíjak felzárkóztatása.

Önmagában az államadósság ilyen listázása szerintem nem sokat mond. Nem világos, hogy az államadósság mint mutató miért nagy jelentőségű. Az egyik ország 50%-os adata az ország saját gazdasági környezetében lehet, hogy épp nagyobb terhet jelent, mint más országok 100%-os adata. Az ilyesmi értelmezéséhez minimum hozzá kell tenni a belső és külső eladósodottság arányát. Ha egy ország a saját devizanemében van eladósodva, az nagyjából csak annyit jelent, hogy az állam adóssága mögött a saját polgárainak megtakarításai állnak. Magyarul, ott, ahol magas a belső adósság aránya, ott többet takarítanak meg a gazdaságon belül és az állam finanszírozását ez biztosítja, nem a külföldről behozott pénz. Ahol az államadósság mögött a polgárok megtakarításai állnak, ott az államadósság mértéke akár 100% is lehet vagy még több, ez gazdaság működése szempontjából nyilván inkább hasznos, mint káros.

Persze, ahol csak külföldi hitelek vannak, az lehet probléma, lényegesen alacsonyabb eladósodottság mellett is. Az egy folyamatos pénzkiáramlást okoz az országból a kamatok és a törlesztések formájában. Az lehet teher, ha a hitelek nem olyan befektetésekbe mennek, amelyek hozama meghaladja a reálkamatok mértékét - és az állam a saját maga által felvett hiteleket sokszor használja ilyen befektetésekre, vagy legalábbis olyanokra, amelyek hozama nehezen mérhető, vagy nem gazdasági, hanem politikai természetű. Magas külső eladósodottság mellett az ilyesmi rabságot okoz.

Csupán reklektáltam a 700mrd-os szörnyülködésre, ami a teljes képet nézve egyáltalán nem sok, pláne, hogy még csak kis részben pörög. A nagyobb probléma, hogy ami pénzt felveszünk, azt jól és főleg fő megtérüléssel (ha vasút, akkor társadalmi hasznok, és gazdasági növekedésen keresztül jön ez persze) kellen elkölteni.

A teljes államadósság szerkezet teljesen más történet, épp ahogy írod.

Az államadósságot törleszteni is kell, aminek a terhe egyenesen arányos a mértékével - nem véletlenül van hitelbesorolas esetén kockázati felára a mértékének és a magas államháztartás hiánynak.

700 millárd Forint az államháztartási tételek mellett is rengeteg, eléggé meg vagyok lepve, hogy relativizáljátok.

Relatíve arról van szó, hogy nem mindegy, hogy a törlesztést az adófizetők kapják-e, akik megtakarításai az államadósság mögött vannak, vagy külföldi bankok, akik hitelei mögött mások megtakarításai vannak. Az államadósság mértéke egy országban relatíve még minimum egy tucat egyéb lényegtelennek tűnő paraméter vizsgálata alapján lehet sok - vagy kevés. A mi konkrét esetünkben az aggodalom szimpatikus, de relatíve ebben nem állunk olyan rosszul, még ma sem.

Viszont "absolute" igaz, hogy a kedvezményesen kínált hitelek kamat különbözete a költségvetést terheli, csak a babaváró hitel tekintetében 1500 milliárd kölcsönösszeget jelent. Ennek sokszorosa az NHP programok (Széchényi Go pl)-ban kihelyezett összeg. Ez csak részben van benne abban a zuhanásban a többi a jövő kockázata, persze ez is csak akkor ilyen "rózsás", ha az emberek tudnak törleszteni majd, ha nem az egy teljesen más szint.

Ahogy azt olvasod a babaváró nem csak lakáskölcsönre használható. 

"A lakáshitelezés alakulása szempontjából is említésre érdemes, hogy 2019. július 1-jétől vált elérhetővé a babaváró kölcsön, ami meghatározott feltételekkel igényelhető, szabad felhasználású hiteltermék. Ehhez kapcsolódóan 2019 júliusa és 2020 decembere között 1090 milliárd forint értékben mintegy 120 ezer szerződést kötöttek."

A legutolsó adat amit tudok (nem tudom belinkelni) hogy ez az 1090 milliárd olyan 1500 milliárd körül állt tavaly szeptemberben. 

Ket kerdes:

  • Mennyibol kellett volna kijonnie szerinted a vasutepitesnek? Mibol all ossze egy ilyen fejlesztes?
  • Mennyire kotelezettseg Magyarorszag szamara a TEN-T magyar szakaszainak infrastrukturalis fenntartasa es pl. az EU megfeleloseg megvalositasa az adott folyoson? (ETCS L2 baseline 3 bevezetese, csak ugy pl.)

Bonusz, mert ez a ketto valoszinuleg a legfajobb pont:

  • Ki lett volna a megfelelo finanszirozo orszag szerinted? (Kina es oroszorszag gonoszak, ok kiestek)
  • Kinek kellett volna megepitenie? ( Ugye nyomokban se legyen magyar oligarcha, a kulfoldi oligarchakat jobban csipazzuk )
     

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

Ha így lenne akkor mindenki örülne,

A ballib kivételével senki sem aggódik.

Hogy értsd:

Az összkép alapján tehát azt mondhatjuk, hogy ez a 80% nem ugyanazt az adóssághelyzetet tükrözi, mint az egy évtizeddel korábbi 80%-os adósságszint. A különbség lényege a kockázatokban ragadható meg.

További részletek: Megugrott a magyar államadósság, mégsem kell aggódnunk?

Lazán kapcsolódik:

Megerősítette Magyarország minősítését a Fitch

Egészében érdemes mindig nézni a képet!

trey @ gépház

Ejnye má, tényekkel zavarod az ellent! :-)

Valahol láttam az ellenzéki "szakértő" kormánycsapatot. Csupa olyan figura, akinek az elmúlt 12 évben egyetlen egy "most azonnal becsődölünk" prognózisa sem jött be. Vicces egy banda.

Legyünk őszinték: ez bizony nem jo, de az is igaz, hogy most indokolt. Ahogy a többi ország esetén is. A komcsik erre épített kampánya viszont legalább szánalmas (annak fényében, hogy Franciaországban nálunk is magasabb a növekedés). 

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

Ahol fizettek a kurzarbeit-et, vagy hasonló komoly támogatást, ott ez odapakolt rendesen. Ha azt itt meglépték volna, akkor mekkora sápítozás lett volna, hogy aztaq a zállamadósság húha! Az is minimum érdekes, hogy bizonyos oldalról hallgatjuk az üres a kassza dumát, majd rögtön utána a csillagokat is (csak a vöröset azért ne, ha kérhetnénk) lehozzák az égről. Bravó.

Oroszorszag 17.8%

Meg jo, hogy annak az orszagnak is "vege a gazdasaganak". Meg "csak azert akarnak haboruzni, hogy rejtsek a gazdasaguk siralmas allapotait".

Ne higgyetek el minden hulyeseget.

Háborúzni kizárólag az USA akar ott - es fog is. Mas f..val ugye könnyű verni a csalant, Ukrajna pedig kényelmes távolságra van tőlük. Majd egy rakás amerikai katona beoltozik orosznak, ledaralnak egy ukrán ezredet, aztán megvan a fegyveripar megrendelese a következő 5-10 évre. 

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

1: "US akar háborút"

2: "Ja ja, US telepített 100e orosz katonát az ukrán határra"

3: "Nézd mennyi helyen vannak NATO erők"

Sőt az ég kék a víz nedves... 

Komolyan be lehet szarni ezeken az érveléseken. 

Ahogy eddig is volt NATO erő  szerte a világban, ahogy részben a manipuláló kép is mutatja, nem tegnap kerültek oda, de eddig valahogy nem volt 100e orosz katona az ukrán határon. 

Gyorsan megindokoljuk, miért is kell az ukrán határra katonákat szállítani, áá nem mert szart akarok kavarni, csak mer a NATO gonosz, eddig nem volt az csak most. 

Mármint úgy érted, hogy Oroszország azzal, hogy nagy mennyiségű katonát telepített az Ukrán határra, azt 20 éve létező státusquo hatására tette? Persze nem tudjuk meg, mivel könnyed személyeskedésre futotta már ismét. Egyszerű terelés amit irkáltok, Oroszország a kezdeményező fél a jelen provokációban és ezt azzal nem lehet indokolni hogy "de másik előbb kezdte".

Az oroszok valamit akarnak, számomra nem világos pontosan mit, nekem is vannak elképzeléseim. Örülök, hogy ti pontosan tudjátok mit akar, de biztos, hogy tudatos provokációba kezdett. 

Oroszorszag erdeke fenntartani a status quo -t, ahogy az is, hogy Ukrajna visszaterjen a putyini utra, es nyilvanvaloan az is erdeke, hogy ne csatlakozzon a NATO -hoz. Ezeket az erdekeket nyilvanvaloan a NATO (azaz az USA) nem nezi jo szemmel, ezert kavarjak a szart. Es mi sem egyszerubb, mint kirobbantani egy haborut. Szamtalan olyan incidens tortent oda-vissza, ami ezt az erdeket alatamaszthatja, mint ahogy az ellentettjet is. 
Egy dolog biztos: Nem az USA huzza majd a rovidebbet, ha kitor valamilyen haboru, hisz ok ott sincsenek. Ukrajna es az EU (kulonosen a keleti fele) ellenben annal jobban raba... Az EU gyakorlatilag azonnal szetborulna, hisz gazdasagi/egeszsegugyi valsaghelyzeteket sem tudnak megoldani. Ez viszont erdeke az oroszok es kina mellett az USA -nak is.
En ennek a forgatokonyvnek nem orulok.

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

Teljesen elkepzelhetetlen egy ~100 (egyszaz) fos egyseg bevetese pusztan azert, hogy megkavarjak a szart. Soha nem csinaltak meg ilyet, sot, eletukben meg nem avatkoztak bele haszonszerzes celjabol mas orszagok dolgaiba.

Teljesen igazad van, leborulok a bolcs meglatasod elott.

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

A devizában és a forintban nominált adósságot külön kéne szedni. Mert ez így semmi.

> Sol omnibus lucet.

Nemcsak ezt tudjuk. Az Orbán kormányok egyik legnagyobb érdeme államadósság tekintetében az adósság struktúrájának átalakítása. Ezt jelzi vissza, hogy a pillanatnyilag megnövekedett államadósság ellenére besorolásunk nem változott, illetve az, hogy gyakorlatilag korlátalnul tudnánk fölvenni alacsony kamatozású devizahiteleket.

Ne felejtsük el azt sem, hogy miért is kellett szabadpiacról felvenni pénzt, ahelyett hogy az EUs swap üzemet használnánk. Az országon lévő politikai nyomás több helyen sérti az EUs szerződéseket, ezek tisztázódásáig indokolt a szabadpiaci hitelfelvétel.

Vegyük figyelembe azt is, hogy megkezdődött a kiigazítás, tehát egy mostani pillanatfelvétel semmiféle politikai következtetés kialakítására nem alkalmas.

> Sol omnibus lucet.

Adósság struktúra átalakítás, meg a forint tudatos leértékelése a devizákhoz képest. Az is érdem. Ugye?

Nem kellett felvenni, lehetett. Nincs politikai nyomás, ez a kormány narratívája. A tolvajlás nem politika. 

A kiigazítás? Teletolták az országot ingyen hitellel, meg elkezdtek osztogatni. Megkérték a vállalkozókat, hogy segítsenek már be saját pénzből (ármaximalizálás, kötelező árukészlettel) mert államként nem tudják kezelni a helyzetet.  

A forintot nem nagyon lehet "tudatosan" leértékelni, csak "tudatosan" felértékelni lehet, borzasztó magas társadalmi ráfordítással. A forint árfolyamát nem a kormány dönti el, bár tetszetős a feltételezés, hogy Viktor füstös szobában maga dönt róla. A forint azt az árfolyamot mutatja, amit a magyar gazdaság versenyképessége és még tucat egyéb tényező a piacon létrehoz. A befolyásolás lehetősége lefelé korlátos, felfelé nagyon drága.

A tudatos választás a gazdaságpolitika, a választást nagyjából ezer tényező befolyásolja. Politikában lehet tudatosan választani és ennek lehet árfolyam következménye. Ennyiben igazatok van, amikor azt hiszitek, hogy mindent a diktátor egymaga határoz meg. A valóság azonban ennél valamivel összetettebb, a forint árfolyamának befolyásolása egy adott gazdasági környezetben rövid távon nem egyszerű és roppant rugalmatlan feladat. Akármilyen kormány érkezik tavasszal, ez szerintem ugyanígy marad. A változás évekbe telik és az eredmény kétséges.

Ha el van eresztve az árfolyam, és túlzott növekedést fűtenek, az a környezetnél nagyobb inflációhoz vezet, ezért relatívan leértékelődik a forint. Ha megnézed, akkor a cseh koronát egyáltalán nem "dobták el" annyira, mint a forintot 2020 tavaszán. Nagyon nem lett volna mindegy, hogy a 320-330 körülről mondjuk csak 340-ig romlik a forint, és marad aztán egy 340-350-es sávban, minthogy most januárban már 370-ről vánszorgott le 360 köré. Ez nem kicsit növeli az adósságszolgálatot, mert azért csak van ám EUR-os adósság, illetve az inflációt több hatáson keresztül.

Olyan, hogy "el van eresztve az árfolyam" csak a mesében és kötött devizagazdálkodás esetén van. Ez kamu. A koronát sem, a forintot sem lehet "eldobni", az árfolyamot a piac határozza meg, nem a politikai szándék. Az állam beavatkozási lehetősége az árfolyam alakulásába sokkal kisebb annál, mint amit a lelkes ellenzéki ideológia kummunikál. Nehéz lesz az ébredés ebből az elmeállapotból egy ellenzéki győzelem esetén.