Napelemet, de milyet?

A kisház tetejét cserélni kell. A tető 4m x 4m és délre néz. A tető leszedése után szeretném napelemekkel lefedni, de nincs tapasztalatom ezek terén. Tudtok olyan napelemeket, amik már tetőfedésre is használhatóak? Ha nincs ilyen, max bitument teszek alá, de akkor is szeretném a teljes felületet kihasználni. Milyen napelemeket ajánlotok? Nem a legolcsóbbat keresem, hanem amelyiket valóban érdemes megvenni. Mármint tapasztalatok alapján valóban érdemes, és nem marketing alapján. Szívesen szerelném fel én, hogy jobban megismerjem ezt a területet, tehát elemeket keresek, amiket én rakhatok össze, és nem teljes kivitelezőt.

Hozzászólások

Szerkesztve: 2021. 10. 13., sze – 13:16

Ha nem szigetüzemű rendszert szeretnél, akkor - már csak az engedélyeztetési procedúra miatt is - mindenképpen javaslom erre szakosodott kivitelező bevonását. Tanulni tőlük is lehet, sőt!

Ha a energia- és költséghatékonyság számít, akkor "rendes" napelemekre lesz szükséged, nem akarsz mindenféle különcségekkel kisérletezni. (Napelemes tetőcserép, stb.)

A napelem panel kiválasztása nem nehéz ügy, a rendszer lelke úgyis az inverter.

Irigyellek a déli fekvésért. Nekem főként kelet-nyugati jutott.

Van napelemes cserép is. Szép de tudni célszerű, hogy a napelem teljesítményének egyik ellensége a meleg. Fekete, üveg van felette, melegszik. Ha nincs alatta áramló levegő akkor nem fogja hűteni semmi.
Tehát nem kerülöd el azt, hogy például egyszerre teszed fel a bitumenes zsindelyt + napelem sín felfogató lemezeit és akár később megfelelő légréssel fölé építve teszed fel a napelemeket tartó sínt + paneleket.
A napelemek mérete centiket eltér, erre figyelj azért. Szerencsére a sín azért sín, hogy ne kelljen olyan pontosan kijelölni a felfogatását.

Alapvetően mi az igényed? Mekkora a tető hajlásszöge? Van e árnyékoló tereptárgy?

Ha meg van, hogy mit szeretnél, akkor el kell dönteni, hogy kristályos (monokristályos, polikristályos), vagy vékonyréteg panelt szeretnél. Divatosak a monokristályosak, mert vagy 30W-al több teljesítményt tud panelenként, és szép fekete, de hazánkban a polikristályos ideálisabb, mert olcsóbb, és még szürkületben is termel valamennyit, míg a polikristályos megáll, amikor nincs közvetlen besugárzás.

Ha Si kristályos napelemet raksz fel, akkor tetőre kell a tartószerkezetet felszerelni.

Ha megfelel a vékonyréteg (polimer), akkor bárhova fel tudod ragasztani. Létezik átlátszó napelem is pl. üvegre. 

Én mindenképpen javasolnék neked energiatárolót is, vagy olyan vezérlést ami azonnal hasznosítja a megtermelt energiát. Hosszútávon nem járható út a visszatáplálás.

Úgy tervezz, hogy a rendszer gyenge pontja az inverter. A napelemek hosszú időn keresztűl fognak működni, de az inverter nem fogja kibírni a panel teljes életartamát. Van aki túlméretezi az invertert, azzal a magyarázattal, hogy majd évek műlva rak még fel panaelt, és akkor milyen jó lesz. De az évek alatt az invereterek hatalmas fejlődésen fognak átmenni, és az áruk is meredeken csökkenni fog.

Azert ha szetnezel a kulcsrakesz megoldasok kozott, akkor a tarolas a rezsicsokkentett aramdij mellett meg mindig nagyon draga, a szaldos elszamolas pedig ha nem ragaszkodsz hozza, hogy aramszunetkor is legyen villanyod helyettesiti.

Az inverter eseteben arra is erdemes gondolni, hogy a kiterheltseg hogyan befolyasolja a varhato elettartamat, es hogy egy esetleges kesobbi csere eseten ujra vegig kell jarni a burokraciat, illetve elveszited a szaldos elszamolasi modot.

szaldos elszamolas pedig ha nem ragaszkodsz hozza, hogy aramszunetkor is legyen villanyod helyettesiti.

A szaldó elszámolás ki fog futni hamarosan, nem alkalmas a VER nagytömegű HMKE párhuzamos működtetésére. Azon kívűl ha szaldó elszámolásban is van, akkor sem biztos hogy minden megtermelt energiát vissza tud táplálni a hálózatra, mert ha nincs aki elhasználja az energiát az adott időpillanatban, akkor az energia nem fog felkúszni a hálózatra.

Voltam olyan megrendelőnél ahol >20kWp teljesítményt telepítettek, és azért hívott ki, hogy a villanyszámlája nem jött ki 0Ft-ra. A telepítő elkérte a számláit, aztán kiszámolta, a napsütéses órák alapján az éves termelését, aztán a megrendelő meg azt tapasztalta hogy éveken át soha nem volt az igért megtakarítás közelében sem. Aztán kiderült hogy az adott környezetben minden 2. házon jelentős mennyiségű PV van telepítve, sokan kezdtek egyidőpontban termelni.

 

Szerk: Inverterekből szerintem a leginkább megbízható márkák: SMA, Growatt, Huawei nagyobb teljesítményben meg Siemens, ABB. A Fronius is jó, de véleményem szerint nem éri el a felsoroltak megbízhatóságát, és enyhén túlárazott. 

PV panelből meg ami éppen jó árban kapható, szinten minden gyártó egyformán jó terméket kínál.

A jelen allas szerint meg minden 2024 elott megkotott halozathasznalati szerzodeshez szaldo elszamolas kerheto, es egeszen addig nem is szunik meg, amig ki nem esik belole valamiert a tulajdonos.

Ertem, amit mondasz, de szerintem Magyarorszagon nem altalanos az altalad leirt eset, itthon meg nem annyira elterjedtek a napelemes rendszerek. Nekem a 16,6kW inverter teljesitmeny siman kimegy a halozatra. De ha ez aggaszt, en akkor is inkabb hibrid invertert vasarolnek, tarolot meg csak akkor hozza, ha ez tenylegesen problemava valik.

Egyebkent a sztoridban szereplo tulajnal az invertet nem adott hibajelzest?

Szerk: amugy ez a tul sok az energia hogyan fordul elo? Megall a trafokorzet hataran? Mert tudtommal folyamatos importra szorulunk, orszagos szinten nem kellene tobbletnek keletkeznie.

A jelen allas szerint meg minden 2024 elott megkotott halozathasznalati szerzodeshez szaldo elszamolas kerheto, es egeszen addig nem is szunik meg, amig ki nem esik belole valamiert a tulajdonos.

Az invertek élettartama 10-15 év.

Megall a trafokorzet hataran?

Nem, az inverter fog leszabályozni. Készült számos tanulmány, pl. ez is taglalja, a jelenséget.

"Az invertek élettartama 10-15 év."

Igen. Ettol meg nem kell most rogton milliokert akkumulatort venni, majd raer akkor, amikor kihajitottak a szaldos elszamolasbol, nem? Mar ha a matekbol az jon ki, hogy erdemes.

Nem vagyok villamosmernok, es regen volt mar, hogy ilyesmit tanultam, de az altalad linkelt TDK dolgozat alapjan nekem az jott at, hogy addig, amig nincs a halozaton az adott korzetben jelentkezo fogyasztas negyedehez pongyola eves fogyasztas/1100 modon meretezett napelemes rendszer, addig gyakorlatilag nincs gond. Nagyjabol az tortenik, amit elkepzeltem: az inverterek csatlakozasi pontjan megemelkedik a halozati feszultseg. Ahhoz, hogy a tobblet kimenjen a trafon, valtoztatni kellene annak a csapolasan.

A mi korzetunkben elottem nem nagyon volt napelem, igy en a tul magas feszultseg problemara ra is szaladtam a rendszer beuzemelesenel, idonkent meg 252 V-ot is mutatott egy multimeter, es le is allt az inverter. Szerencsere volt a szolgaltato olyan rendes, hogy orvosoltak a problemat.

Ettol meg nem kell most rogton milliokert akkumulatort venni, majd raer akkor, amikor kihajitottak a szaldos elszamolasbol, nem?

Még akkor sem kell. Lehet olyan vezérlést kialakítani ami a melegvíz előállítást, klimát, medencefűtést, autótöltést úgy vezérli, hogy ne a hálózati áramot használja el olyankor, hanem a szigetüzemszerűen működő PV energiát. Nyilván ez így leírva egy mondatban közhely, de számos olyan megoldást meg lehet valósítani ami értelmet ad az állításnak. Napelemeket engedélyeztetni, telepíteni számos cég tud, de ennél többet jelent a zöldítés már a fejlettebb országokban.

Szerencsere volt a szolgaltato olyan rendes, hogy orvosoltak a problemat.

Amíg van lehetősége orvosolja. Gondolom átrakott másik fázisra, vagy valami technikai hibát kijavított.

"Lehet olyan vezérlést kialakítani ami a melegvíz előállítást, klimát, medencefűtést, autótöltést úgy vezérli, hogy ne a hálózati áramot használja"

Akartam integralt auto toltos megoldast, 2019-ben 1,5 millio lett volna. Van olyan cucc is, amit a foelosztoba kell beszerelni, es kommunikal a toltovel, ez kb. 100-bol kijott volna, viszont finoman szolva durva a szabalyozas lepteke. Maradt az a kozelito megoldas, hogy idozitovel nappal kapcsolom a toltot.

A tobbi ilyenre is vonatkozik, hogy barmit meg lehet csinalni, csak lehet, hogy kiszamolod, hogy mondjuk 20 ev a megterulese, es azt mondod, hogy na hagyjuk...

"Gondolom átrakott másik fázisra, vagy valami technikai hibát kijavított."

Atcsapoltak a trafot.

Sok mindenben igazad van.

Viszont van egy olyan társadalmi réteg, akinek van elkölthető pénze, kicsit érdekli ugyan a megtértülés, de sznobságból mégis inkább a zöld életérzést megfizeti.

Erős önellátási igény is van sokakban: "mi lesz ha ruszkik elzárják a gázt, mi lesz ha az ukránok vagy szlovákok lekapcsolják a villanyt?" Nyilván konteo, de valós a kitettség. Ha nincs gáz, hőszivattyúval, hősugárzóval lehet fűteni. De ha villany nem jön, akkor a kombicirko sem megy.

Egyes országrészekben olyan silány az áramszolgáltatás (energiaszolgáltatás) minősége, hogy nagyipari vállalatoknál vannak konrétan olyan projektjeim, ahol az arra érzékeny berendeszésket kell felkutatni és felkészíteni a maximum 500ms-os áramkimaradásokra. Konkrét példa: egy 750t-ás záróerővel rendelkező fröccsgépet, amikor injektálás közben megy el az áram, akkor 8-10 órás melóval lehet ismét működésre bírni mert még össze is töri a szerszámot aztán meg nem bootol be a NCU. Heves, BAZ, Csongrád megyék tipikusan ilyen hosszú légvezetékekekkel rendelkező területek, ahonnan a távolból 1 nyomvonalon érkezik az energia vagy nem.

Ha csak azt nézzük, hogy megtérül e ma HMKE-be tárolót rakni, akkor a válasz nyilván nem, de lehetnek olyan szempontok amiért igen. Például az elmúlt 2 év HO-zása eredményeként, nekem már van akkumlátorom, mert nagyon kellemetlen itthonról (pestmegyei település) áramszünetben dolgozni, úgy hogy minden héten minimum 2-szer van 1-2 órás áramszünet.

Nekem is van egy hobbi szigetuzemem, 200W/1kWh parameterekkel. Nekem ennyi eleg akkubol. :)

Felenk viszonylag stabil az elektromos energiaellatas, az elmult kb. 10 evben az elore bejelentett karbantartasokon kivul nem is emlekszem hosszabb kimaradasokra. Meloban neha jeleznek a szunetmentesek, de sokszor meg a vilagitast sem latom ilyenkor pislogni. Amugy nincsenek az ilyen ingadozasokra erzekeny berendezeseim.

A futes fa, vegszukseg eseten gravitacios uzemben is elmegy, aram nelkul is. Bar az altalad is emlitett konteo es a szeptemberi energiaarak miatti veszharangok hatasara elgondolkodtam, hogy beszerzek egy olyan halozatfuggetlen invertert, amire ra tudok kotni ket stringet a meglevo rendszerbol, es eleg a teljesitmenye , hogy szep lassan az autot is feltoltse, de aztan letettem rola.

Erős önellátási igény is van sokakban: "mi lesz ha ruszkik elzárják a gázt, mi lesz ha az ukránok vagy szlovákok lekapcsolják a villanyt?" Nyilván konteo, de valós a kitettség. Ha nincs gáz, hőszivattyúval, hősugárzóval lehet fűteni. De ha villany nem jön, akkor a kombicirko sem megy.

Olyan akkor sem lesz, hogy egyáltalán nincs gáz. Olyan lesz, hogy kevés és drága a gáz, mint most is. Ha meg drága a gáz, akkor drága lesz idővel minden, az áram is, mert sokáig nem lehet fenntartani a piaci áraktól nagyon eltérő hatósági árakat.

Egyes országrészekben olyan silány az áramszolgáltatás (energiaszolgáltatás) minősége

Na, ez az, ami reálisabb probléma, egy-egy komolyabb téli vihar után települések tucatjai vannak elszakítva a külvilágtól szinte szó szerint, aztán a szerencsén múlik, hogy egy vagy három nap alatt javítják meg a vezetékeket. Errefelé is voltak már 4-8 órás kimaradások, mert a légvezetékre rádőlt egy fa. Az önellátási igényem mindössze annyi, hogy legyen világításom és fűtésem, vizem és kajám, amíg ez megoldódik.

Szerk: amugy ez a tul sok az energia hogyan fordul elo? Megall a trafokorzet hataran? Mert tudtommal folyamatos importra szorulunk, orszagos szinten nem kellene tobbletnek keletkeznie.

Mondjuk. Mivel a trafónak is van egy hatásfoka, legyen mondjuk 98%, így mondjuk 2% a veszteség. Ezt nem feltétlenül veszed észre mert a hálózat úgy van kialakítva, hogy a veszteségekkel együtt is megkapd a 230V +-10%-os feszültséget. Ellenben az áramot a kisfeszültségű oldalon táplálod a rendszerbe, akkor az a 2%-os veszteség már nem annyira jó, mert akadályoz a visszatermelésben. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudsz visszatermelni, csak azt, hogy valamivel nehezebb.

Micsoda? Szerintem ez ugy mukodik, hogy a trafo szekunder oldalat beallitjak a csapolassal valamilyen feszultsegre, ami terheles hatasara ingadozik. Tovabbi feszultsegeses lep fel a vezetekeken, amig eljut hozzad az energia. Amikor te elkezdesz termelni, azzal lenyegeben csokkented a terhelest, igy a feszultsegesest is. Amig egy korzetben keves HMKE van, addig a szomszedok terhelesevel egyutt meg mindig minuszos a dolog, a problemak akkor jelentkezhetnek, amikor mar annyi a termeles, hogy a te inverterednel eleri a feszultseg azt a szintet, ahol az ugy dont, hogy leall.

Ami szamomra nem vilagos, hogy ez jellemzoen azelott kovetkezik-e be, hogy a trafon keresztul elkezd kivandorolni az energia a kozepfeszultsegu halozatra. Ugye ez sok dologtol fugghet: hogy a trafo mennyire "mereven" tartja a kimeneti feszultseget, hogy mekkora a hozzad vezeto szakaszon a feszultsegeses (ami visszafele is mukodik, lehet, hogy a trafonal meg csak 240V van, amikor nalad mar 252 felett), meg ilyesmik.

Vagy nem igy van?

Micsoda? Szerintem ez ugy mukodik, hogy a trafo szekunder oldalat beallitjak a csapolassal valamilyen feszultsegre, ami terheles hatasara ingadozik.

Szerintem is így van, de az ingadozás szerintem nem a trafó terhelésétől függ elsősorban, hanem az egész hálózatétól. Felteszem a trafó nem dinamikusan állítja elő a feszültséget, hanem ahogy gyártáskor/beüzemeléskor a fizikai paramétereit meghatározták.

Tovabbi feszultsegeses lep fel a vezetekeken, amig eljut hozzad az energia. Amikor te elkezdesz termelni, azzal lenyegeben csokkented a terhelest, igy a feszultsegesest is. Amig egy korzetben keves HMKE van, addig a szomszedok terhelesevel egyutt meg mindig minuszos a dolog, a problemak akkor jelentkezhetnek, amikor mar annyi a termeles, hogy a te inverterednel eleri a feszultseg azt a szintet, ahol az ugy dont, hogy leall.

Ezzel is egyet értek.

Ami szamomra nem vilagos, hogy ez jellemzoen azelott kovetkezik-e be, hogy a trafon keresztul elkezd kivandorolni az energia a kozepfeszultsegu halozatra.

Pont erre próbáltam meg válaszolni, de te is leírtad az első bekezdésben. Ha mondjuk a trafóig esik 2V (a feszültségesés nyilván terhelésfüggő), akkor ha az invertered 252V-ot lát, akkor a trafón csak 250V fog megjelenni. Ahogy írtam korábban, a trafón is van veszteség, ami a visszatermelés esélyeit tovább rontja. Ugyanis a trafót úgy állították be annó, hogy neked a konnektorban a veszteségekkel együtt 230V legyen nagyjából. Viszont ha vissza akarsz termelni a középfeszültségű hálózatra, akkor neked kell "leküzdened" a veszteségeket, emiatt fog hamarabb lekapcsolni az invertered, minthogy ténylegesen visszatermelj a középfeszültségű hálózatra.

Egy szó mint száz, a középfeszültségű hálózatra már nem triviális a visszatermelés, így a visszetermelésed mértékét jelentősen befolyásolhatja, hogy hány szomszédodnak van napeleme.

Megkopott emlekek kovetkeznek, ezert elore is elnezest, ha pontaglan vagyok.

Amire te osszefoglaloan vesztesegkent hivatkozol, az a magveszteseg + a tekercseles ellenallasabol adodo veszteseg. Elobbi nagyjabol allando, utobbi fugg a terhelestol, ezert ugyanazt a trafot xA es 2xA arammal terhelve mas lesz a kimeneti feszultseg. Meg remlik meg valami magneses mezohoz kapcsolodo parameter is, ami ugyan veszteseget nem okoz, de szinten csokkenti a kimeneti feszultseget, ennek a tekergetesevel lehet olyan trafot csinalni, ami vigan elvan rovidre zart szekunder oldallal is.

Tehat szerintem nem lehet a kimeneti feszultseget fixen beallitani a gyarban, az a mindenkori terheles, egyenetlen faziszerheles es hasonlok hatasara valtozik. De fixme.

Valójában tök mindegy, hogy honnan jönnek a veszteségek, én csak arra próbáltam meg válaszolni, hogy miért kapcsol le az inverter akkor, ha amúgy az országban energiahiány van.

Most összegányoltam egy egyszerű példát a lemodellezésére:

Tegyük fel, hogy 10000V-os a középfeszültségű hálózatra van ráakasztva az utca végén a trafó, a trafó tekercseinek tekercsszáma 1:41 arányban aránylik egymáshoz. A trafó hatásfoka legyen mondjuk 98%. Tegyük fel továbbá, hogy te vagy az egyetlen, aki a trafóra csatlakozik. Ha a középfeszültségű hálózaton pontosan 10000V a feszültség, akkor ha nem fogyasztasz semmit, a konnektorban 10000/41*0.98 = 239V feszültséget fogsz mérni. Ezek után mondjuk bekapcsolod a sütőt, ami mondjuk 10A-t vesz fel, ami hatására a hálózati feszültség a lakásban 6V-tal csökken. (Ha pl 25mm2-es rézen kapod az áramot 500m-ről, akkor ha nem mond faszságot a méretező, 6.71V a feszültségesés 230V / 10A esetén). Ez a rész számomra a leghomályosabb, hogy ezt hogy méretezi be a szolgáltató, milyen szekunder fogyasztással számol, és hogy kezeli, hogy nem mindenki ugyanolyan távol van a trafótól.

Most nézzük meg, hogy mi van, ha 10A-t vissza akarsz csurgatni a hálózatra. Továbbra is te vagy az egyetlen a trafó után és az invertered 252V-nál lekapcsol, ahogy említetted. Tehát nézzük azt az esetet, amikor már 252V az invertered kimenetén a feszültség. Ekkor (252-6)*0.98*41 = 9884V-nak kellene lennie a primer oldalán a trafónak (6V esik a trafóig, a hatásfok pedig 98% továbbra is). Ebből az következik, hogy marhára nem tudsz visszatermelni ezen paraméterek mellett a középfeszültségű hálózatra.

Viszont ha a szekunder oldalon kisebb a feszültségesés, akkor elvileg megvan rá a lehetőség. Most lehet hogy szar a számítás, vagy pl rosszul tippeltem meg a paramétereket, de legalább magamat meggyőztem róla, hogy simán lehet túltermelés a szekunder oldalán a trafónak, ami nem megy át a primer oldalra :)

Évek óta egyre jobban látszik, hogy a villanyosítás úgy jó, hogy fűtéssel, elekromos autóval, meg hasonlókkal legalább a nagyját elhasználod. E mellé szokták ajánlani a napközben mosást és hasonló tervezhető dolgokat, hogy minnél több áram a termeléskor eleve helyben hasznosuljon. A tárolásnál nem tudom mennyire működik, hogy kb. fél-egy napnyi akksi legyen beépítve, és utána pedig jön a hálózatról a delej, ha rossz az idő.

Inverternél arra is mondják a túlméretezést, hogy kisebb teljesítményen megy, ezzel növelni gondolják az élettartamot.

Egyetertek, de van azert kabat-a-gombhoz erzesem: felb..sztam 2m Ft-ert napelemet majd a sok ingyen aram miatt vegyek e-autot, toltsem napkozbem meg mossak napkozben. Van mar fonokom, most lenne meg1?

Ahelyett hogy 1-2m Ft-ert telepitek napelemet felmegoldasokkal, nem lenne ertelme valami napelemes elofizetest kotni, ahol az ügyfelek penzebol telepitenek napelem parkot az alfoldre? A befizetett osszeg aranyaban kapok osztalakot. Vagy mar van napelemes ETF? 

Az van, hogy rendszerben kell gondolkodni. A "háfelba***om" és jöjjön a zseton az very szűklátókörű szerintem. Ráadásul jellemzően relatív sokat tudnak a napelemek, ezt több ismerősnél látom, és ők mivel rendszerben gondolkodnak (teljes elektromos megoldások, mint fűtés és bojler stb, 20 centis hőszigetelés stb.), nagyon jól elvannak vele. A helyzet az jelenleg, hogy vagy sikerül ennyit "feladni" a fenenagy szabadságból, vagy a megújulók jóval kevésbé fognak bármennyit is számítani a globális problékmákban. A mosás kiemelt példa volt, de ahol van 2-3 gyerek, akkor 4-5 főre azért megy rendesen a mosógép.

A másikt, hogy az a 2M forint lehet, hogy itthon soknak hangzik, de kb. 5500-6000 EUR, ami egyáltalán nem egy veszedelmes összeg a fejlett nyugaton. Ott sem filléres tétel, nehogy bárki félreértse, de hanyattvágódás sem. Igazság szerint itthon sem egy őrület pénz, tessék csak belegondolni.

A napelem park az alföldön pontosan ugyanazokat a tulajdonságokat hozza, mintha a tetődön lenne (pl. erősen napsütés függő, tehát napközben van sok áram, ha speciálisan "napfény vezérelt", akkor is napközben menne a mosógép). Másrészt nem biztos, hogy a termőföldeket napelemesíteni kellene veszettül, illetve amennyi látszólagos napelemes teljesítmény van beépítve a hálózatba, ugyanannyi komplementer erőmű kell. Ez jellemzően a gyors felpörgésű gázmotorokat jelenti, illetve az országban jól szét kell szórni nap és szélerőműveket, hogy ha lehet, akkor egymást tudják kiegészíteni, és a gázhoz csak végű esetben nyúljunk.

Érdemes a mavir oldalát böngészni, ahol a napos részen a HMKE-k nélküli naperőművek látszanak, mert elég sok MW kategóriás van itthon.

Itten: https://www.mavir.hu/web/mavir/eromuvi-termeles-forrasok-megoszlasa-sze…

Látod, hogy Paks a 2000MW-tal elég stabil, de kb. a teljes termélés és valamilyen szinten szabályozható, de nem pont ki/be kapcsolós. A barnakőszén (talán ez a mátrait jelenti) pedig szintén elég stabil. Hogy a napnál maradjunk, volt kb. 600-700MW naperőművés kapacitás, ez el is fogyott, pláne napközben amikor mindenféle irodák meg emberek aktívabbak. E mellett az látszik, hogy valamennyire tudták a gázerőművek termelését csökkenteni.

Szerk: valamilyen csoda folytán, pontosan ennek a mentén jön majd pályázati zseton (rendszer van, tehát szigetelés, nyílászáró, hőszivattyú és opciósan helyi tárolás...): https://napelem.palyazat.gov.hu/

Eddig olvastam:

Pályázók köre: a beruházással érintett ingatlanban állandó lakcímmel rendelkező természetes személyek (magánszemélyek) 2020. évi, a személyi jövedelemadó bevallás szerinti összevont jövedelmük egy főre jutó összege 0 forint és 4.850.000 forint közé essen.

Az összes inverter úgy működik, hogy emeli a feszültséget amikor "nehezebb" a betáplálás. Ilyen magicek nincsenek hogy "lassaabban" folyik az áram, meg kevesebb, meg az inverter elfűti, aztán keresgélni kell megfoghatatalan anomáliákat. Illetve valamennyit a hatásfok miatt persze hogy elfűt, de ez nem az a kategória. Leegyszerűsítve: kétállapotú a dolog, azaz normál körülmények között ha egy 10kWp-s rendszernél 10kW jön a tetőről, akkor 10kW megy a hálózatba, 1 óra alatt 10kWh-t fog belepörgetni az ad-vesz mérő export counterébe (mínusz az inverter hatásfoka, de a maiak azért munkaponton bőven 95-98% körül tudnak). Ha ez nem sikerül, mert nincs hova emelni már a feszültséget (az említett, és egyes helyeken/területeken/utcákban tényleg valós problémákat miatt), akkor az inverter hibajelzés kíséretében egyszerűen kikapcsol, és ennyi. Ha okosabb, akkor erről jönni fog push üzenet, e-mail, miegymás. Ha butább, akkor kiírja a saját kijelzőjére, ha mégbutább akkor meg világít rajta egy piros led.

Szóval nem egészen értem, hogy miért kellett ide ekkora nyomozás, ez bármilyen rendszernél kiderül elég gyorsan, a családban pl. van egy 12 éves Fronius hasonló problémával, még az is kiköpte a megfelelő hibakódot, illetve látható volt ahogy kapcsolgat. Ilyenkor amúgy lehet panaszkodni a szolgáltatónál, mert végső soron a tervek elfogadásánál és engedélyezésénél kellett volna szólniuk, hogy nem fog menni a dolog, ezért nem engedélyezik. Ez utóbbira is van példa amúgy, és ez lenne a normális magatartás, de sok esetben valamiért mégis engedélyezik (merem remélni, hogy nem a csatlakozási díj beszedése miatt).

A tapasztalatok azt mutatják, hogy nesze semmi fogd meg jól alapon adnak néhány ezer forint jóváírást ilyenkor, illetve a végtelenségig ígérgetik, hogy bővítenek a környéken (keresztmetszetek növelése, trafócsere, stb..). De hát mivel nincs miből (hello rezsidémon), ezért ezek az ügyek nagyon sokáig tudnak húzódni (akár évekig).

Felhős időben a poly 20%-40% -al többet termel, viszont direkt napsugárzás esetén alacsonyabb a teljesítménye mint a monokristályosnak minimum 25%-al. Napos időnben a hőmérséklet függés is rontja mindkét tipus teljesítményét.

 

 de ha nagyon felhős az idő napközben, akkor lemegy 7-900W-ra.

Azt a 900W-ot soknak találom, de te mérésed biztos úgy van. Én azt gondolnám hogy el sem indul a termelés.

Én pontosan ezért tettem az inverter (grid tie, SAJ Suntrio 10kW) AC kimenetére egy áramváltós 3 fázisos mérőt. 1-2 hónapig monitoroztam, gyakorlatilag 1% alatti eltérés volt az inverter local API-ja által adott értékek és a mérő között. Szóval én jónak ítéltem meg, de nyilván lehet olyan típus ami hazudik. Viszont erre manapság nem látok sok esélyt, másrészt meg annyian foglalkoznak már napelemes rendszerekkel, hogy adott típusra keresve valahol biztosan lesz róla információ, ha rosszul mérne.

nyilván lehet olyan típus ami hazudik

Nem hazudik, arra a technikai eszközök nem képesek. Csupán csak azt nem tudja a laikus hogy mi az az érték amit lát.

Nem is ez a gyökértéma, hanem az hogy a polikristályos jobban hasznosítja a szórt fényt, míg a monokristályos közvetlen besugárzást jobb hatásfokkal hasznosítja. Ugyan akkora felületü mono cella nagyobb teljesítményű, mint a poli, viszont a poli gyártástechnológia okokból olcsóbb. A monokristályos egykristályhúzással készülnek általában Czochralski teknikával, míg a polikristálynál nincs a költséges és lassú kristálynövesztés. http://www.uni-obuda.hu/users/kovacs.balazs/Mikro%20es%20nanotechnika%202017/Mikro8_Krist%C3%A1lyn%C3%B6veszt%C3%A9s%2017.pdf

Terheles nelkul alacsony besugarzas mellett is megemelkedik a rendszer feszultsege, igy az inverter elindul. Nalam egeszen addig ki sem kapcsol, amig legalabb 20W-ot le tud venni a panelekrol.

Egyebkent a deli tajolasu rendszernel olyanok az aranyok, hogy egy tavaszi tiszta eges napon a 6.5kWp stringrol lejon 47 kWh, egy taknyos, esos decemberi napon meg 0.35.

A K-NY 8+8kWp az inkabb nyaron termel jol (ilyenkor nagy a beesesi szog), juliusban 93kWh is megvolt egy nap. Az eddigi minimum 4.8kWh.

Tekintve, hogy allambacsi juliustol meg az aramszolgaltatonak ertekesitett tobblettermelesrol is levette a jovedelemadot, illetve epp penzt osztogat napelemezesre nem tartom valoszinunek, hogy a kozeljovoben ezzel szamolni kell.

Ha megis bevezetik, akkor sem fogok a kardomba dolni, nem azert van ennyi, hogy telen elfutsem. Ket ev alatt bo 12 000kWh tobbletet adtam el, szoval nem az adoztatason fog mulni a meg(nem)terules.

Meretek alapjan hyundainak van 200x100cm meretu napeleme.

Amugy szerintem ez a legkisebb resze.

Ket lehetoseged van, keresel egy megbizhatonak latszo kivitelezot vagy nekiallsz muvelodni.

Ez meg nem a ket kifli lesz csokolom! bonyolultsagu.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Hány fázisod van?

1 esetében csupán a havi villanyszámla (~15E) jön vissza a teljesítménykorlát miatt. Ha fűteni is szeretnél (csak árammal), akkor több fázis kell. Ahhoz meg ki kell vinni az órát a kerítéshez (ha még nincs ott).

Jó kérdés. Felmérésnél nálunk egyből ezzel kezdték (amennyiben a full fűtést is így akarjuk megoldani).  Röpködtek volna a százezrek még a legelső panel felszerelése előtt az áramszolgáltató irányába. A mostani helyén csak a 3kW rendszerrel maradhatna. Az meg nem biztos, hogy megéri. Ahogy írták fentebb, 10 êv élettartam.

Keresési kulcs: Photovoltaic In-Roof Mounting System

2 éve kértem árajánlatot ilyenre, kb. 2x a költsége a hagyományos szereléshez képest.

Egyébként a világ szégyene ez az elterjedt "tető a tetőn" szerelési mód.

Ha találsz valami jó megoldást ne tartsd magadban.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Egyébként a világ szégyene ez az elterjedt "tető a tetőn" szerelési mód.

 

Tipikusan olyan, amikor villamosmernokoket raszabaditasz egy epitesz problema megoldasara.

Hazat felepitunk ugy, hogy nincs konkretan rozsdamentes dolog benne, ereszcsatornat (amiben uzemszeruen viz folyik all benne a level, stb) beleertve.

Es akkor felteszunk egy napelemet rozsdamentes es aluminium anyagokkal.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Szerkesztve: 2021. 10. 14., cs – 10:27

Ezt csak gondolatebresztonek. A napelem felfogatasa most mindenhol nemetorszagbol importalt rozsdamentes cserep ala nyulo kampoval zajlik.

Majd aluminium sin, es ezeken aluminium kampo es rozsdamentes csavarok.

 

Ez adott esetben a konkret napelemek aranak a 80%-at teszik ki (nalam annyi), de semmikeppen se elhanyagolhato tetel.

 

Ha a felfogatast meg tudod oldani, akkor a legdragabb 370W-os panelt is valaszthatod, es meg mindig olcsobban josz ki.

En megcsinaltam a kukatarolo tetejere egy ilyen 5letet. Vizlepergeto es vizzaro beton teto, amibe a megfelelo helyre csavar van hegesztve a vasalathoz.

Es ehhez lehet rogziteni a napelemet.

Egyik haver csak a nadfedelhez rogzitette, meg nem lattam.

Viszont a hazhoz vettem egy nagylevegot es megvettem a gyarit, mivel a teto adott volt. De elkepeszto arak vannak.

Azota figyelem a megoldasokat, hogy ki mivel probalkozik, van par erdekes 5let, de meg az igazit nem talaltam meg:)

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Én is többek közt ilyen teszt projektnek gondolnám, mint nálad a kukatároló teteje. A fentiek alapján mosat 8 darab 2mx1m-es napelemtáblát néztem ki. Már csak azt kellene kitalálni, hogy mivel tudom vízmentesen tömíteni az egymás melletti táblákat, és akkor tényleg mehetnének tető helyett. A szellőztetését így is meg lehetne oldani.

A kukatárolódnak azért csináltál tetőt, a napelem alá, mert nagyobb, mint a napelemed?

> A fentiek alapján mosat 8 darab 2mx1m-es napelemtáblát néztem ki. Már csak azt kellene kitalálni, hogy mivel tudom vízmentesen tömíteni az egymás melletti táblákat,

 

Ezek aluminium keretek, amiknek eleg komoly hotagulasuk van, igy kell valamennyi hezag. Meg ugy a leszorito aluminium papucsoknak is van vagy 1.5 cm szelessege.

 

A kukatárolódnak azért csináltál tetőt, a napelem alá, mert nagyobb, mint a napelemed?

Nem. Azert, mert ugy csotanyul nezne ki, ha nem lenne teto rajta, csak egy uveglap. Raadasul fejmagassag vagy afolott van egy picivel, igy nem szeretnem a sarkaba belevagni a fejem. (Ennek meg lesz egy dísz rozsdamentes lemez eltartott kerete:)

A vegen par centival nagyobb a hosszanti oldalan, es a rovidebbik oldalan vagy 10 centi tartalek van benne. Igy adta ki a matek:)

 

A legnagyobb hatranya, hogy a tetodet konkretan a napelem meretehez csinaltad. Es eleg valoszinutlen pont ugyanakkora napelempanelt beszerezni, amikor arrol lesz szo, hogy csere. Konkretan nincs ket napelemgyarto amelyik milimeterre ugyanakkora panelt gyartana.

 

Ugye a legnagyobb tetel a felfogatasnal a rozsdamentes z-alaku tetokampo:

https://modulfix.hu/termek/hagyomanyos-tetokampo-nem-allithato/

(az arat *nyugodtan* szorozd minimum kettovel, most nagyon elszalltak, ahol nincs keszlet, ott az ar se valos)

 

Lattam olyan garazsbeallot, hogy zartszelvenyhez rogzitettek az aluminiumsint, es igy a tetokampot megsporoltak (ami egy eleg huzos tetel, nalam 180db kellett)

 

A hosszanti ressel tudnal mit kezdeni, rakhatnal fole egy badoglemezt, ami ket oldalra eldobja a vizet. Viszont a kereszthezagokkal  nem nagyon tudsz mit csinalni, es ott beszivarog a viz. Raadasul vizorr sincs ezeken a napelemkereteken, szoval alul folyhat. Az alacsatornazas dragabb lenne, mintha hagyomanyosan csinalnad.

Ha atfedesbe csinalod, akkor valamennyi arnyekot vethet az alatta levo napelemtablara, ami a sorbakotott panelek aramat fogja vissza, hacsak nem teszel mikroinvertert mindegyik panelhez. Mondjuk ilyen kis meretnel megcsinalhatod, hogy 2s2p konfigban lehozod a tetorol, es akkor annyira nem gaz az arnyekolas, mivel egy sorban csak ket paneled van. Es a vezetekezesben se lesz komolyabb dragulas.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

A kis házon most cserép van? Nem árt számolni a kilókat.

Egy atlag 1x1.6m-es napelemtabla olyan 20kg. Ami nem hangzik soknak, de egyedul kezelhetetlen. Tenyleg. Felemelni nem birod a meretek miatt. (nem ered at)

Egy tetokampo olyan 700g, ugye mindegyik szarufahoz jar egy a sin ala. Egy tablahoz 2 sin kell. Az nem tul nehez.

Szoval a tetodon (4x4m) olyan 250-300kg plusz suly lesz.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Szerkesztve: 2021. 10. 14., cs – 13:51

nemide

Egy masik gondolatebreszto:

Ha a napelemre aramot kapcsolsz melegszik, mint egy hosugarzo. Azaz meg lehet azt csinalni, hogy a hazon belulre "infrapaneleket" teszel fel, amik napelemek, es kinn a teton megvan a parja. Persze az atalakitas nem tokeletes, olyan 1:3 az arany. Azaz a teton 3 napelem hajt meg belul 1gyet. Nem kell hozza elektronika (napelemen ugyis 3 sztring van), es mindig automatikusan MPPT lesz.

Nem tudom a kishaznal, ami lehet, hogy a kert vegen van, mi a cel. Mert 8 panelert nem erdemes vegigszivni az elmut, oracseret, meg vegigkabelezni a telket.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

én most nyáron tettem fel 6 db 500W-os panelt (Risen RSM150-8-500М). A puffer tartályba (1000 liter) pedig egy 2,5kW fűtőbetétet szereltem. Sajnos a tető átalakítása miatt csak szeptemberre lett kész. Remélem a háztartási meleg vizet nyáron megoldja. A kazán automatikája (Defro K3P) elindítja az indirekt bojlert ha a puffer hőmérséklete megfelelő. Tavasszal, ősszel pedig a fűtésre rásegít. Szeptember elején kb 15 Kw/ó / nap jött ki. Ami nem sok, de kb az amire számítottam. A napelemek és a fűtőbetét közé egy ilyen, sajnos igen drága, vezérlőt tettem: http://himteks.net/index.php?route=product/product&product_id=246

Teszi a dolgát, felhős időben is termel néhány 100 w/ó - 1 kW/ó között.

igen, adtak hozzá fűtőbetétet is 3x2kW-ostat, olcsó, helyi gyártmány. kb 6 eFt. Addigra én már vettem 2kW-os hosszított Drazicet, most már bánom, hogy nem 2,5 kW-osat. Azért hosszítottat, mert a pufferen van 10 cm szigetelés. Aztán betettem a puffer felső részébe a másik fűtőbetétet is, azon sorba kötve két ágat és azt párhuzamosan a 2kW-ossal. így most van kb 2,8 kW. Szeptemberben is volt a déli órákban 2,8 kW körüli termelés, nyári hónapokban lehet hogy több is lesz. Érdekes, hogy rövid ideig, ha lehet a műszereknek hinni, a Pmax nál (43V, 11,7A) nagyobb teljesítményt is mértem.

De maga vezérlő igen túlárazottnak tűnik. Szétszedtem, kész részegységekből van összeszerelve (a táp, a hőmérő és az áram/feszültség mérő) és egy néhány alkatrész + nagy teljesítményű mosfetek (gondolom). Széria gyártás esetén nem kellene 50e Ft-nál többe kerülnie szerintem. Ez már újabb modell, passzív hűtésű. Ha érdekel küldök fotót. A gyártó valami kft lehet, ők a külföldi hasonló termékek áraiból indultak ki szerintem. A cseheknél láttam hasonlót olyan 600 euróért, de azt nem tudtam beszerezni.

erdekel persze.

En pont ilyet csinalok.

A legpuruttyabb megoldas, hogy teszel a pufferba egy termosztatot, es ennek a jelere kapcsolsz mosfetet.

 

A kovetkezo lepes, amikor valami energiatarolo elemet beteszel, es akkor mppt-t valositasz meg, de akkor mar kell feszultseget es aramot merned.

 

A kovetkezo evolucios lepes amikor a dc feszultseget is atalakitod, es akkor mas villamos fogyasztot is meg tudsz hajtani.

 

 

Volt par elmeleti  zsakutca, amit praktikusan nem erdemes megcsinalni, de azzal nem untatlak benneteket.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Tettem fel ide pár képet. https://malna.kmf.uz.ua/nxd/index.php/s/tSxcGA3456CyDog

A feszültség értékét szorozni kell 10el. A K3P kazánvezérlőn az alsó sorban a puffer fent és lent hőmérséklete. Kb tenyérnyi méretű alumínium doboz. A vízhőmérsékletet mutatja az előlapon, lehet szabályozni, hogy mennyire fűtse fel. Bár nem hiszem, hogy az 1000 literes puffernél fennáll a túlfűtés lehetősége. Elől pedig az áramerősség és a feszültségérték látható és az MPPT pont szabályzója. A leírás szerint gyenge napsütésben be kell állítani a maximális áramerősséget. Fent a ki- és bemenet (4 vezeték) és hőellenállás csatlakozója.

Az a piros az kondi? Nincs valami tipusa? Meg tudod nezni nekem mekkora?

 

En ilyen mosfetet akartam az enyembe:

https://www.tme.eu/hu/en/details/ixfa60n25x3/smd-n-channel-transistors/…

De sajnos elfogyott, mire befejeztem a nyak tervezeset.

 

Eleg minimalista. En nem fertem ra 10x10cm-es nyakra. Igy 2x 10x10cm lett.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Elvileg polipropilen, 400V, 6.8uF-os(+-5%) kondenzator.

Mondjuk azt nem latom, hogyaz 400VDC, vagy 400VAC.

 

Az nem tranzisztor, hanem egy 30A, 600V dioda, 1.5V voltage droppal (RURG3060):

https://www.onsemi.com/pdf/datasheet/rurg3060-d.pdf

 

A masik meg mosfet lehet, kicsit nehezen latszik, de talan STW70N60M2:

https://www.st.com/resource/en/datasheet/stw70n60m2.pdf

 

600V, 30mOhm, 68A.

 

A dioda gondolom azert van benn, mert ezzel lehetne akksit is tolteni, es ejszaka ne meritsek le a napelempanelek (mint futotestek) az akksit.

Bar idealis diodat (ket mosfet) szoktak mar betenni ekkora aramnal.

 

Maga a mosfet meg eleg karcsu. Nagyon ki van centizve. A te 6db panelodnak az MPPT arama 70.8A (11.8*6)

 

Az ic, amirol levakartak a feliratot az egy sima pwm controller ic lehet.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Az a 6 paneled milyen elrendezesben van? mindegyik parhuzamosan van kapcsolva, vagy 2s3p?

 

Jah latom, parhuzamos az osszes.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

abszolut nem, ez a szep benne.

Napelemmel kb. 2* akkora feluletet kell leboritani ugyanazert a teljesitmenyert, viszont csovezni nem kell, csomo kiegeszito cucc nem kell (tagulasi tartaly, nyomasmero, hoszigetelni a csoveket), sokkal macerasabb hazon belul barhova elvinni, es nem szabad felforralni, figyelni kell, hogy ne eresszen.

Plusz a tetoattores mindig csotany megoldas.

Nem kell nyaron feher lepedot rahuzni, ha nincs medence, stb, stb.

Anyagilag is olcsobb, es ettol a rengeteg szivastol megkimelted magad.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Napelemmel kb. 2* akkora feluletet kell leboritani ugyanazert a teljesitmenyert,

Ez jelenleg kb. háromszoros különbség, nem kétszeres. Ideális tetőn egy négyzetméter napkollektor lehoz 500-550 kWh hőenergiát évente, ugyanitt egy négyzetméter napelem lehoz ~175-180 kWh villamos energiát.

viszont csovezni nem kell, csomo kiegeszito cucc nem kell (tagulasi tartaly, nyomasmero, hoszigetelni a csoveket), sokkal macerasabb hazon belul barhova elvinni, es nem szabad felforralni, figyelni kell, hogy ne eresszen.

Komplexebb, több gondolkodást és tervezést igényel, de ha rögtön hőenergiára van szükség, akkor pár év alatt megtérül.

Szamold ki anyagilag egy 6m2-re mennyire jon ki napkollektor, es mennyire napelemre mondjuk 12 vagy 18m2-re.

Mindennel egyutt.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Errefelé napelemből 2 kWp rendszerről lejön ~2400 kWh éves energia és anyagáron ~800 ezer pénz. Napkollektorból ugyanez az éves hőenergia 500 ezer anyagból megvan, ha nem a ház másik sarkára kell vinni a csöveket. Feltételezve persze, hogy a puffertartály ugyanúgy rendelkezésre áll, amibe a hőenergiát tesszük. Erre jön még a munkadíj és napelem esetén az engedélyek, tűzvédelmi kapcsoló, matricák, amelyek szigetüzemnél is kellenek, különben egyszer csak jön a katasztrófavédelem és a földre dobja a szappant.

Kétlem, lakossági megoldásokról beszélünk még mindig, oda egyféle használható és 90-110eFt között mozog az ára. Tudtommal sehol a világon nem kell ilyen megoldás napelemes rendszerhez, csak nálunk (cáfolat linkkel jöhet, tényleg érdekel, én nem találtam). Eleve farmuci helyzet lehet kicsit, amikor egy lángoló háznál a tűzoltó előveszi a centit, gondosan leméri, hogy a napelem modulok részét képező a PV- modulok által lefedett terület(ek) legközelebbi pontja és az épület belépési pontja közötti DC kábelszakasz legrövidebb távolsága több e mint 10 méter. Ha több, akkor a fejére csap majd így kiált: itt bizony tűvédelmi kapcsolónak kell üzemelnie! És teljesen máshogy kezd el oltani. Én nagyon örülök neki hogy ez így van, sokkal nagyobb biztonságban van mindenki.

No szóval nálunk kell ilyen szar, és mit ad isten, 1db cég 1db terméke tudja teljesíteni a feltételeket (Santon), és ezt 1db hazai cég forgalmazza kizárólagosan. Van a cuccban még egy nagyon jó feature: ha 3 havonta nem működteted manuálisan (teszt funkció), akkor hajalmosak az érintkezők összesülni, ami tűzet eredményezhet (igen, a tűzvédelmi kapcsoló gyújtja rád a házat). Ez a dolog pár esetben már meg is történt itthon, had ne keressem ki a releváns FB csoportból a képeket, de ott voltak.

Az eredeti tervezetben egyébként az szerepelt, hogy minden panelhez kell egy ilyen, de ezt a napelemszövetség időben vissza tudta verni (egyébként most senkinek nem lenne napelem a házán).

Amúgy egy dologra jó volt az egész: a 10 méternél hosszabb külső DC szakasztól úgy fél mindenki mint a tűztől (HAHA!), így aztán mindenki foggal-körömmel próbálja megoldani és megoldatni, akár komolyabb átalakítások árán is. Aki meg nem tudja, az így járt :(

lakossági megoldásokról beszélünk még mindig

A tűzvédelmi főkapcsolóról volt szó, nem a lakossági felhasználásról.

oda egyféle használható

Nem igaz, Van PROJOY PEFS is meg LuluElectric LFS tűzvédelmi leválasztó kapcsoló forgalomban és még mások is.

No szóval nálunk kell ilyen

54/2014. (XII. 5.) BM rendelet és Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI 7.4:2020.01.22.) alapján a következő esetekben kell DC oldali tűzvédelmi leválasztó kapcsolót telepíteni:

- Amennyiben az épületen belüli DC kábel nyomvonal hossza több mint 5m vagy áthalad egymás feletti/alatti egynél több szinten, idegen tulajdonon, bérleményen, tűzszakaszon. Ebben az esetben a kapcsolót a belépési ponttól számított 5m–en belül kell elhelyezni.
- Amennyiben az épületen kívüli DC kábel nyomvonal hossza több mint 10m az inverterig. A távolság meghatározásánál a vízszintes és a függőleges szakaszok összegét kell figyelembe venni. A kapcsoló elhelyezésének 10m–en belül kell történnie.
- Földre telepített napelemes rendszerek esetében ha a föld feletti DC kábelszakasz hosszabb mint 10m. A kábelhossz számításánál nem kell figyelembe venni a napelem modulok által lefedett terület illetve attól legfeljebb 0,5m távolságon belül haladó, valamint a szabvány szerint földbe fektetett kábelszakaszokat.
- Olyan esetben, melynél a homlokzaton elhelyezett inverterig vagy belépési pontig az oldalfalon futó, a tetősík oldalfali peremétől mért DC-kábelszakasz hossza nem haladja meg a 2métert (vízszintesen és függőlegesen), a DC-leválasztás szükségességének értékelésénél a kültéri nyomvonalba ezt a kábelszakaszt is bele kell számolni. Ezt meghaladó hosszúságú oldalfalon történő levezetés esetén DC-leválasztást kell elhelyezni a napelemes rendszer részét képező PV-modulok közelében (pl. a PV-modulok tartószerkezetén elhelyezve) 
 

Szerk:

Az háztartások 90%-ában nem kell ilyen kapcsoló.

 

ha 3 havonta nem működteted manuálisan (teszt funkció), akkor hajalmosak az érintkezők összesülni, ami tűzet eredményezhet

Ez csak legenda, biztosan állíthatom, ha igaz lenne, akkor nem lehetne forgalomba hozni. Ez nem Türkmenisztán, ez itt Magyarország már 1100 éve.

Nagyszerű, és lesz papírod arról, hogy az adott feltételek nem állnak fenn? Mert szigetüzemre ugyanúgy érvényesek a szabályok, ugyanúgy kell hozzá terv, engedély, ÉV felülvizsgálat és a többi, jellegéből adódóan nem igazán tudod elrejteni, ha meg észreveszik például drónról és kimennek ellenőrizni, hogy minden oké-e, akkor abból komoly szopás tud kialakulni, ha erről nincs papírod. A helyzet az, hogy nem a valóság fogja őket érdekelni, hanem a papír. Ha nincs papír, akkor szerezned kell.

Muti mar kerlek, hogy milyen engedely es terv kell, milyen jogszabaly alapjan egy szigetuzemu napelem rendszerre.

mert meg egy ongrid eseten sem kell semmilyen engedely…

 

erintesvedelmi vizsgalatot mindenkepp kell csinalnia ha a pecoban uj elektromos halozat kerul kialakitasra. Akkor majd egybe csinaljak ezzel.

Ez engem is érdekelne egy hobby sziget üzemű rendszert akarok felrakni a garázsra 2 darab napelemmel. Nem lenne összekötve a 230V-os  hálózattal sehogy..

Ha valami engedély kell ehhez bele sem vágok. Ezek szerint egy lakóautóra is kell engedély a tetején a napelemmel?

Reméljük _Franko_ megmondja majd, hogy milyen engedély meg tervek meg satöbbi kell, mert mikor az én napelemes rendszeremet rakták fel sem volt semmi ilyesmi, csak érintésvédelmi vizsgálat, de hát gondolom az eon nem vágja mi kell egy napelem telepítéshez, lehet csak svarcba rakták fel.

én napelemes rendszeremet rakták fel sem volt semmi ilyesmi, csak érintésvédelmi vizsgálat,

A villamos tervet kell benyújtani, ami tartalmazza a tervezői nyilatkozatot. Azon kívűl kivitelező lejelenti a telepítést, utána fogja a szolgáltató felszerelni az ad-vesz mérőt.

Tehát ha jól értem, veszek kínából két flexibilis 12V 100W napelemet amit hajóhoz meg lakóautóhoz árulnak általában (ezek 1mx0.5m-esek) egy töltésvezérlőt meg egy lifepo4 akku-t, és ha  a cellákat felragasztom! a garázs falára jöhet "valaki" és megbüntet?

Ha ez így van megérett a világ a pusztulásra.

Vélhetően az a különbség, hogy az egyik egy ingatlan, a másik meg egy ingóság. Lakóautóra se vonatkoznak az építésügyi szabályok, holott lehet benne lakni.

Ha ez így van megérett a világ a pusztulásra.

Hát, évek óta szűkül a DIY lehetőség minden téren... ennek szerintem vannak gazdasági okai is, például az, hogy én például fele annyit dolgozok hetente, hogy a felszabaduló heti 20 órámban mondjuk fűtést barkácsoljak, azzal duplán rontom a GDP-t: fele annyit termelek és nem bízok meg a munkával egy épületgépészt, akinek ez kieső bevétel.

Konkretan aki otthon kifesti a szobajat, felassa a kertjet, az adot csal. En is ezt latom. Szanalmas.

 

Amerikaban/Kanadaban meg durvabb. Hiaba vagy pl. villamosmernok egyetemi diplomaval, ha abba az allamba nem fizetsz a helyi maffianak nyilvantartasi dijat, akkor nem nevezheted magadat villamosmernoknek, es nem tevekenykedhetsz villamosmernokkent (akar sajat hazadban sajat magad reszere).

 

Multkor volt is ilyen per, hogy epiteszt vegzaltak birosagon, mert valamit mert mondani, holott mar nyugdijas volt, es akkor STFU van mar.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Hát, évek óta szűkül a DIY lehetőség minden téren...

 

Noh most kerult a kezembe egy ujsagcikk, a 2022-ben jovo uj OTSZ-re.

Frankon nem lehet semmit se csinalni mar. De tenyleg. Persze ez jo lesz nekunk.

 

Nem epithetsz be mar semmit se, aminek nincs papirja, mar epitmenyszerkezetrol is kell labor altal kiadott igazolasa, vagy tuzallosagi igazolas.

De az alap valtozas, hogy egy epitmeny kulonbozo epitesi termekek osszeepitesevel hozhato letre.

 

Megerett a vilag a pusztulasra. De tenyleg.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Mindenesetre, ha a tűzoltót a napelemeid által ér áramütés, akkor neked keletkezik büntetőjogi felelősséged. A tűzoltóságnak tudnia kell, arról hogy nálad PV rendszer üzemel, még szigetüzemben is.

Szerk: Helyesbítek, ha bárkit akár egy betörőt áramütés ér a házadban, a szabálytalan PV rendszer miatt, akkor téged fognak felelősségre vonni.

Evolúciós, idősebb, többgenerációs házban lakom, a villanyszerelésen látszik, hogy sokan nyúltak hozzá, óvatos becsléssel a fele nagyon gány. Egyetlen nevet tudok aki egy kisebb részt csinált benne, a többi a múlt homályába vész. Én is műszerrel és kesztyűben nyúlok bármihez még áramtalanítás után is, mert baromira nem merek bízni a régi részekben. Ilyenkor ki a felelős és ki adna egy ilyenre papírt teljes újravezetékezés nélkül?

Tehat ez azt jelenti, ha veszel egy hazat, azt a-tol z-ig at kell vizsgaltatni mindenfele szakemberekkel, kezdve a statikustol az epuletgepeszeti mernokig, nem szabad csak ugy bemondasra elhinni az elozo tulajnak, hogy minden rendben, kulonben szerencsetlen esetben hozzak a csipos vazelint?

Kérdés hogy az aktuális szabványnak kell megfelelni ilyenkor vagy pl. az 1970-esnek. (lásd piros PEN vezeték, földeletlen konnektorok a "melegpadlós" szobákban pl)

És mi történik ilyenkor? Ennyi erővel utasíthatják minden fel nem újíott kádár kocka tulaját (több tízezer ilyen lehet) hogy most azonnal cseréle az elektromos rendszerét.

Nem tűnik életszerűnek.

Szerinted?

Nézzünk egy fiktív esettanulmányt:

Pista bácsi épitett magának egy kockaházat még a 70-es években. Mint azt akkoriban sokan csinálták, igy hát ő is sok saját munkát tett bele, köztük a kábelezést is, elvégre a helyi MGTSZ-ben ő volt a villanyász. Itt élte le azt, amit neki osztott a sors, majd 90-ben távozott az élők sorából. A házat az örökösök eladták, jött Julcsi néni, aki - mivel nem értett hozzá - hivott mindig valakit, amikor csinálni kellett valami nagyobbat. Így történt akkor is, amikor az egyik szobában leégett az egyik konnektor. Béla - az olcsó vállalkozó - ezt meg is csinálta, kicserélte a kábelt egészen a kötődobozig. Sorkapocs (WAGO)? - Minek azt? - Megsodrom én azt erősen, nyugalom. És azzal a mozdulattal megsodorta a réz kábelt a falban lévő kátránypapíros alu kábellal. Működött a konnektor, Julcsi néni újra tudott olvasni az állólámpa fényénél, mindenki örült.

Eltelt az idő, Julcsi néni eltávozott, fiatalok jöttek a házba 2010 körül. Nekik nem volt elég az olvasólámpa mint szórakoztató elektronika, így hát hifi-rendszer lett a lámpa helyén. Egyik este füst szállt fel a tető alól, mire a tűzoltók kiértek már leégett a tető, az anyagi kár jelentős.

 

Ki a hibás szerinted? Julcsi néni? Béla, a villanyszerelő? Esetleg a fiatalok, akik úgy kezdtek el használni egy házat, hogy nem nézték / nézették át?

Hivatásos pitiáner - Dropbox refer - mert kell a hely: https://db.tt/V3RtXWLl
neut @

Ki a hibás szerinted? Julcsi néni? Béla, a villanyszerelő? Esetleg a fiatalok, akik úgy kezdtek el használni egy házat, hogy nem nézték / nézették át?

A hibás az, aki eladta rejtett hibával, függetlenül attól, hogy nem tudta, hogy hibás.

Tágabb ismerősi körben volt ilyen, megvette a házat, megtörtént a kulcsátadás, satöbbi, és az elektromos hálózat hibájából még aznap éjjel porig égett, lett egy több éves jogi huzavona, szakértőkkel, egyebekkel, aminek a vége az lett, hogy az előző tulaj bukta a dolgot, mert ez egy rejtett hibája volt az épületnek, nem volt benne a szerződésben, mint ismert hiba. A dolog pikantériája az volt, hogy a régi tulaj már lemondta a biztosítást, az új még nem kötötte meg, különben valamelyikük biztosítója benyelte volna a kárt.

Szóval eladás előtt érdemes egy papírt szerezni, amin lesz egy nevesített segg, amit meg tudnak baszni, ha baj van. És legyen jogvédelmi biztosításod, legalább eladás előtt fél évtől eladás utáni 1-2 évig, mert sose lehet tudni.

Bizonyos kivételektől eltekintve kell adásvétel és bérbeadás esetében felülvizsgálat:

"Villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzését a 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelettel módosított 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. számú mellékletének (VMBSZ) 1.13.2 f) pontja írja elő."

Bővebben pl:

https://www.villanylap.hu/lapszamok/2021/marcius/5704-eladtak-a-lakast-…

https://www.villanylap.hu/hirek/5715-milyen-nyilatkozatot-tehet-a-felul…

Szerintem Bela, mert a sztoriban az epito hozzaertokent az akkori eloirasoknak megfeleloen szerelt, Bela viszont nem. En mint johiszemu vevo feltetelezhetem, hogy amit ugy probalnak nekem eladni, hogy tokeletes allapotban van, az nem fog ramgyulladni egy oran belul.

Ertem en, amit mondasz, de akkor ezen elv menten mire kellene meg figyelni a mindennapi eletben? Ha kajat veszel, fogyasztas elott bekuldod laborvizsgalatra? Ha rahajtasz egy hidra, elotte elemezteted statikussal? Ha megvasarolsz egy laptopot, rogton a szervizbe viszed, hogy vizsgaljak at neked, nem tuzveszelyes-e?

Szerintem a megfelelo ipari eloirasok epp azert vannak, hogy ilyesmire ne a vasarlonak kelljen figyelnie, hanem a termelonek, gyartonak, kivitelezonek.

Mindegy, hogy sziget üzemű vagy sem, a szabályoknak meg kell felelni, többek között van egy 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, annak van egy 87. paragrafusa, aztán onnan szerteágazik mindenfelé egy csomó egyéb szabályzatra való utalás, amivel belöknek a jogi lófaszerdőbe letolt gatyával háttal.

Az a baj tudod, hogy nem fogják udvariasan megvárni bólogatva, ahogy elmeséled, hogy a saját kis rendszered hogyan oldja meg a szabályoknak megfelelést, hanem elkérik a papírokat, amin valakinek a neve és aláírása van, hogy ő vállalja a felelősséget, hogy megfelel. Ha ilyened nincs, akkor majd kell szerezned, ez nyilván addig nem hiányzik, amíg egyszer nem kérik valamiért, akár valaki feljelent, akár észreveszik valamiért, hogy vannak napelemeid.

Na, fűtés és napkollektor kapcsán ilyen egyelőre nincs, a kéményseprők ilyenek még, hogy kérnek mindenféle dokumentációt az új kéményhez, nem az van, hogy kijön a fószer, megnézi, hogy jó-e, hanem terveket kell beküldeni, hogy jó-e, aztán ki se jön a fószer, hogy ott van és akkora a kéményed, mint a papíron, mert a papíron már lesz egy segg, amelyet meg lehet baszni, ha baj van a kéménnyel. Papírország vagyunk szabálytengerrel.

87. § (1) *  A napelemmodulok közelében, a DC oldalon villamos távműködtetésű és kézi tűzeseti lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani.

(2) *  A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos tűzeseti főkapcsolója közvetlen közelében kell elhelyezni, vagy a tűzeseti főkapcsolónak kell működtetnie azt.

(3) *  A kapcsolónál a rendeltetésére utaló feliratot, piktogramot kell elhelyezni.

(4) Abban az esetben, ha az épület homlokzatán helyezik el a napelemet, az épületre vonatkozó homlokzati tűzterjedési határértéket kell teljesíteni.

(5) Napelemes tetőfedés alkalmazása esetén a tetőfedésnek a héjalásokra vonatkozó tűzvédelmi követelményeket is teljesítenie kell.

 

Ez erdekes, mert tuzeseti fokapcsolo lakossagi fogyasztok eseten nem kotelezo. Tehat " vagy a tűzeseti főkapcsolónak kell működtetnie azt." ezt a reszt nehez ertelmezni (mivelhogy nincs tuzeseti fokapcsolo).

 

A masik, hogy ha valaki 50VDC alatt tartja a napelemeit, mint matula99 esetében,  szerintem akkor se kell kulon fokapcsolo mivel nem all fenn az aramutes kockazata. De ennek meg utana kell jobban nezni.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

A masik, hogy ha valaki 50VDC alatt tartja a napelemeit, mint matula99 esetében,  szerintem akkor se kell kulon fokapcsolo mivel nem all fenn az aramutes kockazata. De ennek meg utana kell jobban nezni.

Az a baj, tudod, hogy papírországban élünk, ahol ezt bemondásra senki nem fogja elhinni, hogy 50 VDC alatt tartja, papír kell róla, a papíron kell legyen egy megnevezett segg, amit meg tudnak baszni, ha baj van. Régen egy csomó dolgot meg tudtál oldani magad, most már egyre több mindenhez papír kell, amire valaki tett egy pecsétet. A napelem ilyen lett.

Már a hőszivattyú is olyan, hogy én egyedül nem tudom megvenni és beüzemelni, mert szintén kell egy segg az épületgépészeti terven, épületgépészeti terv nélkül nem árulnak hőszivattyút, a terv alapján én meg tudom csinálni a fűtésszerelést, de azután szintén kell egy segg egy papíron, hogy az és úgy lett, ahogy a tervben szerepelt. Aztán kijön a gyártóval szerződött segg és megnyomja a bekapcsoló gombot, 50 plusz tréfa, aviszontlátásra. Pedig egy monoblokkos hőszivattyú semmivel se bonyolultabb, mint egy kazán, két csövet kell rákötni, meg a termosztátot, oszt ennyi.

Ne keserits el teljesen.

 

A hoszivattyunal nem arrol van szo, hogy nem kapsz maganszemelykent toltogazt hozza? En legalabbis ezt hamoztam ki, es ezert is vetettem el. (Chofu 6kW)

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

A hoszivattyunal nem arrol van szo, hogy nem kapsz maganszemelykent toltogazt hozza? En legalabbis ezt hamoztam ki, es ezert is vetettem el. (Chofu 6kW)

Monoblokk esetén is ez van, pedig abban minden benne van, csak két csövet kell rátenni, mint bármelyik kazánra.

Erre tudsz valami tovabbi forrast adni, amin el lehet indulni?

Most ez a garancia miatt kell? (kulonben a gyarto nem ad garanciat, ha nem az o szereloje szereli be)

 

En eddig azt hittem, hogy csak a gazfeltoltes miatt nem lehet a hoszivattyut magamnak beszerelni. Egyelore jegeltem a hoszivattyut, olyan 2 ev mulva fogom felulvizsgalni a dontesemet:)

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Erre tudsz valami tovabbi forrast adni, amin el lehet indulni? Most ez a garancia miatt kell? (kulonben a gyarto nem ad garanciat, ha nem az o szereloje szereli be)

Valamelyik klímás törvényben van. Meg se tudod venni, úgy indul a folyamat, hogy épületgépészeti tervet kell leadni a vásárlásnál.

En eddig azt hittem, hogy csak a gazfeltoltes miatt nem lehet a hoszivattyut magamnak beszerelni. Egyelore jegeltem a hoszivattyut, olyan 2 ev mulva fogom felulvizsgalni a dontesemet:)

Én most alapvetően leszarom, egyszer kell kipengetni a pénzt ezekért, aztán elég a normál klímás karbantartás és utána már tervek nélkül is alakíthatom.

Javaslom akkor, hogy lapozd fel a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet, ami sokpecsétes, Katasztrófa védelem által kiadott doksi, tehát elég hivatalos. Ott szépen, emberi nyelven, példákkal leírják, hogy mikor kell és mikor nem kell extra DC/AC stb lekapcsoló.

Összegezve, ha az épületben a DC szakasz hossza 5m alatt van, vagy eleve kültéren van és 10m-nél rövidebb a DC szakasz (ami nem egy ritka felállás, nagyon sokszor rakják az invertert homlokzatra), akkor az inverter beépített DC áramtalanító megoldása megfelelő (az általad hivatkozott törvény is azt mondja ,hogy közelében).

Senki semmilyen papírt nem csinál napelem telepítésről, meg kell felelni a műszaki követelményeknek, de erről sem terv, sem ellenőrzés nem kell és nem is kéri senki (lakóházaknál). Ahogy mindenféle villanyszerelésnél is meg kell felelni a szabályoknak, de nem kell ezt leterveztetni és engedélyeztetni.

Javaslom akkor, hogy lapozd fel a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet, ami sokpecsétes, Katasztrófa védelem által kiadott doksi, tehát elég hivatalos.

Nem tudom, tudod-e, hogy az egy ajánlás, amit nem kötelező betartani?

Ahogy mindenféle villanyszerelésnél is meg kell felelni a szabályoknak, de nem kell ezt leterveztetni és engedélyeztetni.

Oké, tegyünk próbát, én bejelentem, hogy szerintem szabálytalan a szigetüzemű napelemetek, aztán meglátjuk, hogy kit mennyire basznak meg, na?

No, és mond kérlek, hogy ki ellenőrőzi a tűzvédelmi szabályok betartását? Na ki? Hát a katasztrófavédelem. Ki adta ki a doksit? Hát a katasztrófavédelem.

De nyugodtan jelents fel mindenkit, ha a te lelkednek az hoz megnyugvást.

Akkor lehet te tudsz nekem segiteni.

Fronius Symo invertereknel normalis jelenseg, hogy naplementekor fel oran keresztul ki-be kapcsolgat, vagy a kivitelezo felejtett el valamit beallitani? Eloszor leall alacsony fotov. telj. hibaval, aztan unraindul, teszteli magat, par masodpercig termel, majd megint leall.

A masik inverterem este egyszer leall, es ugy is marad.

Meg kellene nezni, hogy ez a statuszkod egy nap hanyszor lep fel az esti orakban a jol mukodo es a kibekapcsolgato inverteren.

(state code 306 es 307).

Tippre valami akkor vet arnyekot arra a napelem mezore amelyik ki-be kapcsolgat.

Egyebkent nem tudom.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ha egy munkapontos rendszered van, és nem a legfrissebb firmware van az inverteren, akkor érdemes lehet frissíteni, mert javítottak valamennyit ezen a viselkedésen a fro31180.upd/fro31181.upd során: https://www.fronius.com/~/downloads/Solar%20Energy/Firmware/SE_FW_Chang…

"Reduction of the switching cycles of the mains relay at low power and single MPP tracker"

No, és mond kérlek, hogy ki ellenőrőzi a tűzvédelmi szabályok betartását? Na ki? Hát a katasztrófavédelem. Ki adta ki a doksit? Hát a katasztrófavédelem.

Így van, akárcsak a kémény esetén, az se megy csak úgy, hogy megépíted, illetve lehetni lehet, csak nem szabad és addig nincs is baj, amíg észre nem veszik, hogy több kéményed van, mint amennyinek szerintük lennie kell. Mert a kéményhez is kell terv meg papír és a papíron egy segg, hogy azt bizony ő tervezte és a másik pedig aszerint építette meg. A kéményseprő ugye a katasztrófavédelem, vagy ki se jön, vagy ha kijön, akkor csak a papírt kéri és megnézi, hogy számosságban megvan-e a kémény.

De nyugodtan jelents fel mindenkit, ha a te lelkednek az hoz megnyugvást.

Én leszarom, csak ha annyira biztos vagy abban, hogy szabadon, mindenféle tervek nélkül kicsapsz napelemet a tetőre, akkor nézzük már meg, hogy tényleg így van-e. Lehet, hogy csak engem vágtak át, amikor utánakérdeztem ezeknek.

- Ezt mar igy volt amikor megvettuk.

- Ki csinalta. Tartalos Jozsibacsi. Szegenykem, vagy 5 eve meghalt.

- Rendben.

Kb. eddig minden ellenorzes papirkeresi temaban igy lezarhato volt. Klima eseten ez a kovetelmeny megszunt, csak a garancia ervenyesiteshez kell kepesitett ember pecsetkeje. Most lett beepitve, elozonel evekkel ezelott valoban neked mint vasarlonak oda sem adtak, vinni kellett a "klimast" pecsetelni. Volt lazongas es ezt kivezettek.

Statikaert a statikus felel, az epitesz barmi lazalmot megalmodhat.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

"A 14/2015. (II. 10.) Kormányrendelet értelmében minden klímagázzal működő készülék esetén a vásárlónak rendelkeznie kell egy, a kormány oldalról letölthető és előre kitöltött tanúsítvánnyal, amely azt bizonyítja, hogy a megvásárolni kívánt klímát engedéllyel és képesítéssel rendelkező vállalkozás fogja beszerelni. A cég vállalja a felelősséget a beszerelésért is."

Tehat papirod legyen, szemelyes jelenlet nem kell. Am a papirt nem is kertek eddig csak javasoltak, hogy "engedelyes szerelo" , mert csak pecsetre van garancia. Aztan ha felpattintottad akkor ez van te gondod.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Hm, én határozottan emlékszem, hogy statikai számításokkal kerestem egy csomó mellékest és építészmérnök hallgatók voltak, nem építőmérnökök. Arra is határozottan emlékszem, hogy mindig kihangsúlyozták ezt a felelősséget. Azt tudom akkor tippelni, hogy nem minden esetben kell statikust bevonni a munkába.

Na, megkérdeztem építész rokont: ha nincs az épületben 5,4 méternél nagyobb áthidalt szerkezet és nem magasabb mint 7,5 méter (meg még féltucat szabály), akkor nem kell statikus, elég az építész statikai tudása és azért ő felel.

Nekem 3 éve készült háztervhez volt statikai terv. pl a alapozási tevet, a pincelépcső tervét, a födémek vasalási tervét, és azt hogy a falakba milyen tégla és zsalukő kell ő mondta meg. Még talajmechanikai vizsgálatot is kért. Pl a tervező pincefalazóval kalkulált, a statikus meg kicserélte 30-as zsalukőre a pince falazatát.

Egy jo statikus rengeteget tud sporolni. De ettol meg nem kotelezo normal csaladi haznal.

A talajmechanika szinten hatalmas sporolasi lehetoseg, hosszutavon mindenkeppen.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Elég kevés építész vállalja be (szerintem helyesen). Feleségem statikus (építőmérnök), ezt csinálja 20 éve. Vannak jó építészek és vannak egészen elképesztően rosszak is, már ami a megvalósíthatóságot illeti.

Vannak hajmeresztő sztorik időnként.

Gábriel Ákos

1-3 ha tolod a ciklust. Olmos akkunal.

Total nem eri meg kategoria. Statikusan lehet mas.

Lakoautos tapasztalat, altalanosan. Mindenki veszi a nagy lifepo4 cellakat kinabol, mert toredek ar es sokkal tartosabb is ha kWh szamoljuk a koltseget.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Hány KW-os napcellától kezd megtérülni a kiadása annak, aki havi átlagban, kb 6.000 Ft-os villanyszámlát fizet? Tehát nem a megtermelt KW eladásából számoljunk megtérülést, hanem a felhasznált energiából.

Abban gondolkodtam, hogy adott egy max 3kw fogyasztás egyidőben és a havi 120kw fogyasztás mellett, van-e értelme, akár az embernek, saját maga is felszerelnie napcellát, vagy ez annyira kevés fogasztás, hogy nem éri meg?

Amennyiben nem az ellatasbiztonsag a cel es van ra jatekpenzed akkor igen. Am jo lenne ha megfelelo mertekegysegeket adnal meg, mert 120kWh egy honapban, az khm... nyugdijasoknak is keves. Eves szinten 60k ? Szerintem "engedd el".

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Na akkor itt lehet stepbystep haladni. Egyrészt a fűtésre rá tudnál klímával segíteni elég jól, ha olyan az alaprajzod, akkor szinte teljesen kiváltható az őszi és tavaszi időszakban vele a fűtés, de télen is adhat egy erős rásegítést. A fűtés és melegvíz teljes kiváltása nem annyira egyszerű, talán a melegvíz könnyebb egy villanybojlerrel. Mennyire szigetelt a házikó? Ha valamilyen hőszivattyús fűtés van, akkor ezt érdemes megnézni.

Ha megvan az új villamos energia igényed, és kiderült, hogy a gázszámla mennyivel csökkent, akkor jöhet a napelem projekt.

Az egész arról szól, hogy A energiahordozóról B-re állsz át, mert B-ből egyfajta bőség érhető el nálad a napelemmel.

Most tetettem fel KMCC-es Fujitsu split klímákat az emeletre. Kipróbáltam a fűtést is rajta (ezt a modellt elvileg erre is ajánlják). Én megzavarodnék éjszaka ettől egész télen. Legalacsonyabb (quiet) venti állásban sem elviselhető (szerintem)  pedig papíron 22dB(A).

Alapvetően nem légköbmétert fűtünk, hanem hőveszteséget pótlunk. Azt kell kiderítened, hogy mekkora teljesítmény szükséges a leghidegebb téli napon az épület kifűtéséhez (ez nem a gázkazán maximális teljesítménye) és annyi klímát kell venned, hogy minden nagyobb helyiségbe jusson egy beltéri és annyi legyen az összteljesítményük, hogy az a leghidegebb téli napon is elég legyen az épület kifűtéséhez. Mivel a kinti hidegben jelentősen csökken a hatásfokuk és egy bizonyos hőmérsékletnél alacsonyabb esetén le se tudják adni a névleges teljesítményt, ezért valamennyi tartalékkal kell számolni.

Mivel úgyis kell klímás cég a beszereléshez, azzal érdemes kezdeni, hogy felmérik az épületet és megmondják mindezt.

Hideg, párás időben tényleg problémás, de egyébként a jobb(?) fűtő klímákon van leolvasztó funkció. És simán "kiszedi" a -5 fokos levegőből is a meleget

 

 

meg arra is érdemes figyelni, hogy ha valaki üzemszerűen  akar fűteni klímával, akkor olyat vegyen, hogy a ventillátora ne érjen bele az esetleg odafagyott jégbe, mert akkor előbb utóbb csökken a ventillátor mérete :-)

egyébként a jobb fűtő klímákon van leolvasztó funkció

Mindegyiken van, amelyik tud fűteni, még a 20 évvel ezelőtti on/off klímákon is.

meg arra is érdemes figyelni, hogy ha valaki üzemszerűen  akar fűteni klímával, akkor olyat vegyen, hogy a ventillátora ne érjen bele az esetleg odafagyott jégbe, mert akkor előbb utóbb csökken a ventillátor mérete

Arra érdemes odafigyelni inkább, hogy legyen benne tálcafűtés - általában opcionális tartozék mindegyik klímához - amit a kültéri bekapcsol leolvasztás előtt, leolvasztás közben így nem fagy oda a víz, aztán kicsivel a leolvasztás után le is kapcsolja, így nem képződik jég a tálcán. A tálcafűtés általában ki van vezetve oldalra is a panelre, hogy ha el kell vezetned a kicsorgó vizet, akkor a csőbe tudj tenni csőfűtést, ami a tálcafűtéssel együtt működik csak, egyébként nem fogyaszt feleslegesen energiát. Ugyanígy van karterfűtés is, ami fagypont alatti bekapcsolásnál először felfűti a kompresszort, hogy a potenciálisan benne lévő kicsapódott és megfagyott víz felolvadjon indulás előtt, illetve az olaj is viszkózusabb legyen, különben a kompresszor képes tönkremenni az ún. olajütéstől.

Ezt a jobb klímás szakemberek mind tudják is, a rosszabbaknak meg el kell mondani, hogy mit szeretnél, de inkább keress jobb szakembert, amelyik ezeket magától is tudja.

Magyarországon a leghidegebb napokon mínusz van, ha abból von el még hőt a kültéri, akkor befagy és onnantól nem lesz fűtésed.

Ezt se a klímám se tudta... a kis hülyék leolvasztották magukat időről-időre.

10 fok alatt látványosan romlik (sokat fogyaszt keveset fűt), nulla alatt tuti kampeca

10 °C esetén még 3 körül volt a COP (mértem), -10 °C körül esett be 2 alá és -18 °C körül is még fűtött (ez volt az eddigi leghidegebb hőmérséklet errefelé), de már nem tudta leadni a névleges teljesítményt, 3,5 kW helyett ~3 kW jött ki belőle. A SCOP - vagyis a szezonális COP - 3,3 körül alakult az eddigi leghidegebb télen.

Te ezt a sok okosságot hol olvastad?

Tapasztalat 1:

Szeretek télen is kirándulni olyan helyeken amit mások csak nyáron látogatnak, így általában csak klíma alapú fűtés van bennük és sok köszönet nincs benne. Persze a gyenge szigetelés sem javít a helyzeten. 

Tapasztalat 2:

Rokon használta így, így is kérte a klímástól hogy fog vele fűteni. A klímás is ezeket az értékeket mondta, és úgy is lett ahogy mondta. Természetesen olcsó klíma átlag szerelő mellett.

 

Attól, hogy értesz hozzá vagy K profi szerelő baromi drága klímát szerelt fel nálad az összes kapható extrával, a többségnek nem ilyen jut = akkor ajánlj klímát teljes fűtés kiváltásra, ha a fenti extra listát is mellé teszed, különben csalódott lesz az áldozat, akinek "sima klímás" hozza.

Szeretek télen is kirándulni olyan helyeken amit mások csak nyáron látogatnak, így általában csak klíma alapú fűtés van bennük és sok köszönet nincs benne. Persze a gyenge szigetelés sem javít a helyzeten.

Alul van méretezve, van olyan.

Rokon használta így, így is kérte a klímástól hogy fog vele fűteni. A klímás is ezeket az értékeket mondta, és úgy is lett ahogy mondta. Természetesen olcsó klíma átlag szerelő mellett.

Sok a balfasz szerelő, nálam is ilyenek jártak. Arányaiban nem több a balfasz, mint a gázszerelők vagy fűtésszerelők között.

Attól, hogy értesz hozzá vagy K profi szerelő baromi drága klímát szerelt fel nálad az összes kapható extrával, a többségnek nem ilyen jut = akkor ajánlj klímát teljes fűtés kiváltásra, ha a fenti extra listát is mellé teszed, különben csalódott lesz az áldozat, akinek "sima klímás" hozza.

Teljesen középkategóriás klímáról van szó, 3,5 kW fűtési teljesítményű és bruttó 200 ezer volt szereléssel együtt.

https://www.fujitsuklima.hu/klimak/oldalfali-klima/standard-sorozat-km

Fujitsu 09KM  csak a klíma 300K ( forgalmazói ajánlott árnál olcsóbb volt) + a szerelés. De a Gree Comfort X amit még néztem az is 250K körül van csak a klíma.

A szerelés ára meg sok mindentől függ csőhossz, faláttörés, villanyt oda kell-e vinni stb. 50-100K közé lövik be általában.

szerintem egy klima araba senki se erti bele a padlofutes csovezeset.

 

Annyit ert bele az ember, hogy a falra feltesznek egy horganyzott tartokonzolt, es az odavitt ket csocsonkot meretre vagjak bekotik, esetleg a hocsereloig feltoltik fagyalloval.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Itt most sima levegő-levegő split klíma szerelést értem ez alatt. Általában 3-5m-ig nincs felár utána méterenként 5-10K-t kérnek pluszban méteréért a csövezésnek. Ez persze az utólagos csövezés csatornában a falon, tehát ronda.. Hogy előre elkészített falban futó csövezésnél mi a helyzet nem tudom.

Én mondjuk Pest megyében kértem árat 3 klímástól összvissz. Nem reprezentatív,de 10%-on belül volt a klíma ára és a szerelés is. Máshol lehet olcsóbb a szerelés. És az sem mindegy "szezonban" szereltetsz vagy télen/ősszel. A fűtési szezon "még" nem szezon a klímásoknak. Mindenhol az április vége -október elejét mondják szezonnak.

Tud futeni, vagy futesre optimalizalt, az nem ugyanaz. Mukodesi elvukbol adodoan mind tud.

Masreszt elegge amator human mertekben gondolkodsz. -5 fok az cca. 268K ami azt jelenti, hogy igen csak k. sok hot lehet abbol kivonni ha a thermal mass t nezzuk.

Mutatok neked olyan hoszivattyut, ami -25 C foknal /248K/ meg boven 1 felett dolgozik vagyis jobb mint a villanyfutes.

Arak perce vannak es nem kispolgari elmenek valo a fenti kijelentesedbol is foghato.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Kiszámolod a fűtésigényedet, kiválasztasz egy levegő-víz hőszivattyút. Ma már lehet kapni ebből is COP>4 tipusokat is. Meg van az éves fűtési villamos energia igényed. Hozzáadod az éves villamos fogyasztásod.

Kiszámolod a szükséges PV teljesítményt. Ökölszabályként az 1100 órát szokták annak az időnek venni, amikor termel a rendszer. Tapasztalat az, hogy akinek felraknak PV rendszert, az előbb utóbb emeli a fogyasztását is. Persze nem mindenkire igaz, de bátrabban kezdik rápakolni az elektromos fogyasztókat (medence fűtés, járda fűtés, szauna, villanyautó és minden más luxus fogyasztók).

Szerkesztve: 2021. 10. 19., k – 20:33

"Milyen napelemeket ajánlotok?"

Én most rakattam fel idén napelemeket, szóval vmennyire képben vagyok. A te igényed persze más, mint a tipikus igény, amikor vki felrakat a háztetőre x kW-nyi napelemet, hogy a ház egész éves áramigényét + esetleg kocsitöltést fedezze (nullázza a villanyszámlát).

 

Ettől függetlenül számodra a https://prohardver.hu/tema/napelem_de_csak_finoman/friss.html topicot ajánlom (plusz az oldal tetején az összefoglalót), nekem az jött le, hogy ez a leghasznosabb topic mindenféle napelem témában.

Pár gondolat:

1. Napelemnél a szigetüzemes teljesítményt az akksi invertere limitálja, mivel a PV teljesítmény nem tervezhető. Erre az értékre lehet/kell a vezérlést csinálni.
2. Van ugye az inverteres és a SolarEdge jellegű megoldás. De újabban már az inverteres rendszerekhez is lehet optimalizálókat rakni, amivel elég sok plusz energia nyerhető a tetőről.
3. Az akkumulátor célja nem csak a szaldó kiváltása (ha az megszűnik), hanem backup box telepítése esetén a komplett ház mehet sziget üzemben is.
4. Ha mindenki akkor akarna akkumulátort venni, amikor elszáll az áram ára vagy egyáltalán nincs is, akkor nem fog sikerülni.

A kérdés az, hogy milyen intervallumról beszélünk. Egy aggregátor olyan 1 l/h körül fogyaszt, ha jól emlékszem, így viszont jelentős mennyiségű üzemanyagot kell betáraznod, ha akár csak 1 hétig non-stop akarsz menni.
Ennek a tárolása körülményes és ha kifogysz, akkor úgy jártál, mert ha áramszünet van, akkor nagy eséllyel a környékbeli benzinkutak is leállnak.

Ezzel szemben, ha van egy PV meg akkumulátor backup box-szal felszerelve, akkor gyakorlatilag évekig elmehet a ház anélkül, hogy bármihez hozzá kellene nyúlni. Nappal betárazol, este meg használod az akksit.

Így szerintem az aggregátor jó arra, hogy pár órás, max 1 napos kiesést áthidalj, de hosszabb távú üzembiztonság inkább a PV-vel érhető el. 

Ez a kérdés - szerintem - jelenleg eléggé aktuális, hiszen látható, hogy erős turbulenciák vannak az energiapiacon és rendszerekben, aminek lehet a következménye sorozatos, hosszabb áramszünet.

Hát, azért most világvégére készülsz? Ok, hogy egy hétig nincs áram, de azért a benzinkútra el tudsz menni benzinért. Ha meg világvégére készült, akkor gázos aggregátort kell venni, a kert végébe lerakni a 1tonnás PB tartályt, aztán azzal elvagy egy darabig. Kiegészítőként persze mehet a napelem is, vannak olyan inverterek amik tudnak fogadni külső aggregátort mint áramforrást.

Nekem egy einhell tc-pg 35-ös aggregátorom van, ez 2,6kw-os elvileg. Egy töltettel kb 12 órát elmegy (15L a tankja a doksija szerint), persze ilyenkor a nagyfogyasztók nem mennek - bojler, sütő ilyesmik, főleg, hogy azok 3f fogyasztók. Normál esetben is itthon, 3-4 kanna (60-80L) benzin mindenképp van (kerti gépek, traktor miatt), de tapasztalatom szerint napközben annyira nem is kell, hogy menjen, maximum pár óránként a hűtők miatt, meg, hogy töltsenek a szünetmentes akksik.

 

Viszont ez a beruházás így kb, nem tudom, 100 körül lehetett az aggregátor, plusz, hogy mindig legyen itthon benzin, nem kellett milliókat elverni rá. Ilyen felhasználással (nálunk jellemzően 3-7 áramszünetes nap van) sok-sok évig el fog menni a gép meghibásodás nélkül.

Ezzel szemben az akkupakkok indító beruházása magas, meg azért az 10-15 éves intervallumban le is kell majd cserélni.

Világvégére IS :)

Az 1 tonnás PB gázpalack nem mindenhol opció, nálunk pl. nem. Az akkumulátor nélküli PV szép dolog, de a szaldó nélkül nagyon szétcsúszik a termelés és a felhasználás, főleg télen. Az akkumulátor abban segít, hogy "lapítva" legyen a termelési görbe a fogyasztók szempontjából, tehát amikor túltermelés van, akkor ne a gridbe menjen, hanem helyileg maradjon meg későbbi felhasználásra. 

Igen, az akkupakkok indító költsége magas, de helyes méretezés esetén az áramszámla megszűnik (nem mindenhol van szaldó ugye), míg az aggregátor esetén az áramszámla megmarad és a a szigetüzem korlátolt. 

Mindkét megoldásnak megvan a saját létjogosultsága, mindig az adott projekt dönti el, hogy van-e rá szükség/keret.

 

A szaldó nagyon vékony jég. Elég megnézni az ELMŰ->EON átadást, amikor is az EON átvette az ELMŰ ügyfeleket, de azok korábbi napelemes termelését már nem.
Az is elképzelhető, hogy akit az EON átvett, már nem szaldós, illetve ha újra kell szerződni, akkor már nem lesz a szerződésben a szaldó.
Ráadásul ha jól emlékszem, akkor adó van a termelt napelemen jelenleg is, de egyelőre 0-ra van állítva. Azaz a jogszabályi környezet megvan hozzá, csak egy sima módosítás kell, ami 0-ról valami más értékre emeli az adót és akkor onnantól nincs szaldó.

Szolnokon az egyik távhőszolgáltató már visszaadta az engedélyét. 

Nem hiszem, hogy a szaldóval hosszú távon számolni lehet vagy érdemes.

Az eon elmu atallsnal nem nyultak a szaldohoz, de mivel valtozott a szolgaltato ertelemeszeruen el kellett szamolniuk.
a fidesz deklaraltan a napelemet nyomja, nagyon sok napelem van fent, nem fognak magukra haragitani sok ezer csaladot (es ugye ezek azert nem az also decilisben levo csaladok) ilyennel. Uj szaldo nem lesz de a meglevoeket nem igen fogjak bolygatni.

Ha jol emlekszem az az ado a feltakott teljesitmenytol fugg, ha van akksipakkod akkor is meg kellene fizetni.

A (3) bekezdés szerinti, teljesítménydíj-fizetés alapjába beszámítandó teljesítmény nagysága

a) a 4 kW-nál nem nagyobb hatásos teljesítményű háztartási méretű kiserőmű esetében 0 kW,

b) a 4 kW-nál nagyobb hatásos teljesítményű háztartási méretű kiserőmű esetében a 4 kW feletti rész.

Nem akartam új topikot nyitni, ezért itt kérdezek, remélem nem baj senkinek. Az a kérdésem, hogy ha egy ingatlanon a jelenlegi tulajnak érvényes szaldós szerződése van, akkor azt eladás esetén az új tulajnak át tudja adni? Vagy az új tulajnak újra kell szerződnie?

Vagy az új tulajnak újra kell szerződnie?

2023 december 31-ig újra lehet kötni a szaldó elszámolást.

Azt nem tudom, hogy mit csinálnak a vissza nem térítendő támogatással épített de közben eladott ingatlannal. Talán az eredeti tulajnak vissza kell fizetnie a támogatást, és akkor mehet szaldóba az új tulaj 2023 december 31-ig.

Mivel a tárolási kapacitás iszonyú költséges, azonban a rendszer szabályozásához szükséges, ezért így lényegében "ingyen végtelen tároló"-nak használhatják a felhasználók a hálózatot. A tőzsdén az áram ára pillanatonként változik, a lakossági végfelhasználó viszont fix díjat fizet. A szolgáltatónak ez úgy éri meg, hogy tervezni tud a tipikus felhasználási minták szerint.

De a napelemesek többnyire akkor töltenek amikor olcsó az áram és akkor használnak, amikor drága.

Ha sok ilyen felhasználó lesz, az rontja a rendszer szabályozhatóságát, végső soron jelentősen növelheti a szolgáltató költségeit.

A szaldós elszámolás tehát nem gazdasági realitás, hanem egy ösztönző.

"De a napelemesek többnyire akkor töltenek amikor olcsó az áram és akkor használnak, amikor drága."

Ez nem igaz. Az aram akkor a legdragabb, amikor varhatoan magas az igeny, az pedig nappal van. Rengeteg HMKE kellene hozza, hogy ezen valtoztassanak.

A szaldoelszamolas valojaban azert kiszuras a szolgaltatoval, mert nem fizetsz rendszerhasznalati dijat. Egyelore... Viszont a mostani magas nagykereskedelmi arak + rezsicsokkentes komboval lehet, hogy pillanatnyilag kevesebbet buknak a napelemeseken mint a tobbieken.

"ha elkezdenek baszakodni akkor fogja magát és lejön a gridről"

Ennek a koltsege az alap rendszer telepitesevel osszemerheto.

Figyelembe veve a tarolok arat es varhato elletartamat, valamint a rezsicsokkentett energiaarakat szerintem itthon meg akkor sem erne meg, ha bruttositva lenne az elszamolas: minden kWh halozatbol kivett energiat teljes aron fizetsz rendszerhasznalati dijjal egyutt, a betaplaltert pedig csak az energiaarat kapod.

Hőszivattyús fűtésre például azt meg lehet csinálni, hogy amikor van delej, akkor egy puffertartályt forralunk, és amikor nincs, akkor a pufferből keringtetünk? A vízben hőenergia tárolás ésszerűbbnek tűnik, mint az akksiban áram tárolás. De nem számoltam ki, csak érzésre gondolom. Probléma lehet, hogy a hőszivattyú nem tud túl nagy hőmérsékletet előállítani gazdaságosan, így bazi nagy lenne a tartály, ami már ésszerű energiát tud tárolni. Vagy ezt is rosszul tudom?

Ha egy 2m3-es puffertartalyod van, akkor hoszivattyunal kellene olyan 10m3.

Viszont ezt nem muszaj nyomas alatt tartani, es lehet IBC tartaly is. Ahhoz is lehet keszen kapni kabatot.

Igazabol barmit konnyebb feloltoztetni mint egy puklis hengert.

Illik azert az aljzatbetont ugy onteni, hogy elbírja, es ne sullyedjen meg.

En gondolkodtam rajta, de nem lattam sehol mashol ilyet megcsinalva.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Hőszivattyús fűtésre például azt meg lehet csinálni, hogy amikor van delej, akkor egy puffertartályt forralunk, és amikor nincs, akkor a pufferből keringtetünk?

Meg. Nálam így működik, napelem nélkül is megéri mert a nappali melegebb időben töltöm fel a 2000 literes puffert hőenergiával és az éjjeli hidegben - amikor rosszabb lenne a hatásfoka, akkor kapcsol csak be, ha már a pufferből kifogyott a hőenergia, 15 °C különbség szokott lenni a nappali és éjszakai hőmérséklet között, ami jelentős megtakarítás a COP miatt.

Probléma lehet, hogy a hőszivattyú nem tud túl nagy hőmérsékletet előállítani gazdaságosan, így bazi nagy lenne a tartály, ami már ésszerű energiát tud tárolni.

Nálam például úgy néz ki, hogy nappal 46 °C a hőszivattyú célhőmérséklete, éjjel 40 °C és a nappali 10 °C levegőből jobb hatásfokkal készít 46 °C vizet, mint az éjjeli -5 °C levegőből 40 °C vizet.

Ez nem igaz. Az aram akkor a legdragabb, amikor varhatoan magas az igeny, az pedig nappal van. Rengeteg HMKE kellene hozza, hogy ezen valtoztassanak.

Az egész rendszert tekintve igen, a probléma az, hogy a ritkás családi házas környéken telepített napelemek termelése és a sűrűn lakott vagy iparral/szolgatásokkal rendelkező területek fogyasztása messze van egymástól.

És ilyenkor indul az a kibaszós játék, hogy ki tudja illegálisan magasabbra állítani az inverterében a lekapcsolási feszültséget.

Így van. Egy kis piszkálás, és amikor a szomszédé már rég letiltott, a tied még vígan termel vissza.

Ahol sok a kiserőmű, a szolgáltató helyében alacsonyabbra venném a trafónál a megcsapolási feszt. Inkább éjjel csökkenjen egy picit, kapcsolóüzemű tápoknak az kevésbé számít. Nap közben meg lehetne vígan visszatermelni, jó időben alig kellene külső energia egy-két körzetbe.

Sztem az inverterrel nagyon sokat nem lehet okoskodni, az alábbi okokból:

- inverterbe beépített korlát
- ott vannak a felszerelt túlfeszvédők
- saját készülékeiddel b@szol ki először

A másik: szerintem csinálja a szolgáltató ezt az állítgatást, jó eséllyel automatikusan ahol csak lehet.

Gábriel Ákos

ott vannak a felszerelt túlfeszvédők

Csak nem tud 1kV -ot beállítani.

Másrészt az AC oldali szabvány által előírt feszültség minőséget nem tudja elrontani.

szerintem csinálja a szolgáltató ezt az állítgatást, jó eséllyel automatikusan ahol csak lehet.

A lényeg hogy tartományon belül legyen.

Tuti szervizmenüből állítható a leszabályozási feszültség.
Ha ahhoz nem férek hozzá, akkor végső esetben megkeresem a sensing-et az áramkörben és picit adjusztálok rajta. Aztán hadd higgye csak, hogy még limiten belül van. Bár idáig aligha kell elmenni; hamar meg lehet találni a megfelelő embert.
Senki nem azért fizet ki ennyi pénzt, hogy utána meg ne tudjon visszatermelni mindenféle banális okból kifolyólag.

Hosszú távon jó volna eljutni a grid-ről való teljes leválásig, hogy csak failover jelleggel kelljen néha átkapcsolni a hálózatra.
Ehhez első sorban okosan felhasználni a megtermelt energiát, lehetőleg a rendelkezésre állás pillanatában, és csak másodsorban elraktározni, az éjszakák áthidalására.
Lakóautón ezzel kísérletezünk piciben.

Pl. használati melegvizet nap közben fűteni, mosógépet, mosogatógépet időzítve elindítani, és alapjában véve nem pazarolni.

Nem mondtak semmit, csak hogy nem sikerült bevezetni erre a határidőre a bruttós elszámolás feltételeit, ezért előírni sem tudják, hogy ilyen szerződést kelljen kötni.

Szerintem nagyjából az van, hogy dolgoznak a bruttó elszámolás feltételein és bevezetésén a szolgáltatók, és akik támogatással építettek rendszert, és a bevezetésig tudnak szerződni, azok megússzák, és szaldós rendszerük lesz, az utánuk következőknek viszont már bruttós.

2022.03.04. dátummal kiadott felhívás: 2.1.2.

a pályázati felhívás meghirdetésekor a háztartási méretű kiserőművekre vonatkozóan úgynevezett nettó szaldó elszámolás van érvényben, mindazonáltal Kedvezményezett a pályázati kérelem benyújtásával vállalja, hogy az elszámolási mód változása esetén az új elszámolást alkalmazza;

Link

A 2023 december 31 -ig még van idő a bruttó elszámolás kidolgozására.

Ezt a kérdést jelenleg 100%-ban senki nem tudja megválaszolni, még a szolgáltató sem, mivel nincs "nem-szaldós" konstrukció (azaz bruttós), szóval szabályok sincsenek még arra, hogy mi lesz majd akkor, amikor lesz.

Ugyanakkor azért józan paraszti ésszel talán megfejthető: a szerződések most is személyre szólnak, nem ingatlanra vagy napelemes rendszerre, ráadásul a szolgáltatónak nem lesz érdeke ilyesfajta könnyítést adni, szóval én nagy összegben mernék rá fogadni, hogy nem lesz továbbadható ez a lehetőég. Kivéve ha 2024 január 1. előtt történik a tulajdonosváltás, mert ha addig nem jön új szabályzás, akkor a jelenleg hatályban levő dolgok szerint kérhetsz te is szaldós elszámolást mint új tulaj.

Kivéve ha 2024 január 1. előtt történik a tulajdonosváltás, mert ha addig nem jön új szabályzás, akkor a jelenleg hatályban levő dolgok szerint kérhetsz te is szaldós elszámolást mint új tulaj.

Gyakorlatilag 2023 december 31-ig bárki köthet szaldós szerződést a jelenlegi szabályozás alapján.