"Csíp" a laptop

Fórumok

Most épp két laptop van az asztalomon, és azt vettem észre, hogy a laptopok sarka csíp.

Nem jöttem még pontosan rá, hogy mi a kombináció, de szinte biztos, hogy mindkét laptopot érintenem kell egyszerre és az egyiknek a sarkát csak épp érinteni.

Pl. ha a tenyerem a fém házon fekszik gépelés közben és közben a jobb alkarom elég közel kerül a másik sarkához, akkor csíp. A laptopok pozíciója miatt nem gyakori, hogy a bal oldali laptop sarkához érek, de egyszer már megcsípett ilyen pozícióban is. Ha az alkarom az egyik laptop házán fekszik és közben a másik fém részét érintem, akkor nem csíp. Ha csak az egyiket érintem, nem csíp. Úgy tűnik, az se mindegy, hogy melyik testrészemmel érek hozzá, pl. az ujjamat nem csípte meg egyszer sem kísérletezés közben, a kézfejet meg az alkart meg igen. Persze az is lehet, hogy az ujjammal csak nem érzem a csípést.

Szóval a kérdésem: mi okozhatja, normális ez vagy valami hibát jelent és mit tudok tenni ellene a laptopok mozgatásán meg az óvatosságon kívül?

Elég sok mindenfelől táplált elektromos eszköz van itt összekötve, nem tudom, hogy ez érdekes-e, de azért leírom:

Konnektorból adapterrel táplált külső hdd, ebből USB kábel megy a jobb oldali laptopba + a saját töltője ami 2 érintkezős dugóval csatlakozik a konnektorhoz. Ha a saját tápkábelét kihúzom, akkor is csíp.

Konnektorból adapterrel táplált külső hdd, ebből USB káebl megy a bal oldali laptop dokkolójába. A dokkolóba megy a saját töltője, aminek 3 érintkezős a hálózati csatlakozója + ethernet kábel, Displayport kábel. A monitort saját kábele köti a konnektorhoz persze, és az ethernet kábel másik végén a szolgáltató routere van, ami egyfelől tápot kap, másfelől egy másik ethernet kábel egy powerline ethernet adapterhez megy belőle.

A jobb oldali laptopnak teljesen fém a háza, a bal oldalinak vannak fém és vannak műanyag részei. A billentyűzet előtt levő sáv, amiben a tapilap is van, az fém.

Megpróbáltam multiméterrel megmérni, egyenáram mérésben (20V határral) 14V volt a maximum, amit kiírt, de eléggé össze-vissza mozognak a számok. Váltóáram módban 200V a minimum beállítás, ott olyan 3V-ot írt max., de leginkább 0,4-0,6-ot.

Én arra számítottam volna, hogy a belső elektronikai részek kettős szigeteléssel el vannak különítve a háztól, ha már nincsen védőföld a jobb oldali laptop esetén. De lehet, hogy ez nem így szokás, nem tudom.

A másiknak meg ugyan 3 megy a konnektorba és 3 megy a táp kockába, de a tápból a számítógépbe már csak kettő, szóval gondolom ugyanaz a helyzet ott is, mint a másiknál, a gép háza nincs a védőföldre kötve.

Próbáltam azt, hogy egy fém tárgyat tettem a laptopokra, gondolván, hogy majd jól közös potenciálra kerülnek a gépházak és nem fog csípni... de ugyanúgy csíp. Lehet, hogy csak így rátenni valamit nem elég jó. Vagy mégsem lehet akárhová tenni valami fémre. Nem tudom.

Hozzászólások

Gondolom, az egyik föld potenciálon van, a másik meg zavarszűrő kondenzátorokon keresztül a hálózati feszültség felének közelében. Valójában a föld felé nagyobb a kapacitása, így kisebb a feszültség a fél hálózati fázisfeszültségnél. Valahogy hozd őket azonos potenciálra. Jó lehet erre az USB csatlakozó, csak saját speciális kábelt kell hozzá csinálni, illetve elvisz egy-egy USB host aljzatot. Vagy használj műanyag burkolatú gépeket.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Gondolom, az egyik föld potenciálon van, a másik meg zavarszűrő kondenzátorokon keresztül a hálózati feszültség felének közelében.

Ha jól értem, azt mondod, hogy a kisfeszültségű rész negatív része az egyik esetben föld potenciálon van, a másik esetben meg valahol a földtől 100 V körül? A plusz pedig így a földhöz képest valahol 18 és a másiknál kb. 115V-ra esik.

Ezt el tudom képzelni, de ezzel az a problémám, hogy ha a gép fém házán a földhöz képest megjelenik 100V körüli feszültség, az veszélyesnek tűnik. Ha a kisfeszültségű rész a földhöz képest 100V körül van, akkor azt el kéne a gép fém házától választani. Nem?

Illetve a másik kérdés: ha kihúzom a tápot a laptopból, és már csak az akkuból jön az a kb. 15-20V, amit használ, akkor a földhöz képest hol lesz a - és a +? Érintésig akárhoz, aztán érintéskor hirtelen kiegyenlítődik és onnantól a föld potenciálján?

A gép burkolatát nem tudom lecserélni. USB kábel esetleg mehetne, de akkor egy USB hub-ot kell használnom, mert az egyik gépen csak 2 USB-A csatlakozó van.

Ha ráfektetek egy fém vonalzót a gépekre úgy, hogy a házak fém részéhez hozzáér, az miért nem elég arra, hogy azonos potenciálra hozza őket?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ha jól értem, azt mondod, hogy a kisfeszültségű rész negatív része az egyik esetben föld potenciálon van, a másik esetben meg valahol a földtől 100 V körül?

Igen, erre gondoltam, de ebből nem következik, hogy így is van.

A plusz pedig így a földhöz képest valahol 18 és a másiknál kb. 115V-ra esik.

Ha szőrszálat hasogatunk, lesz egy szinuszos jelalakod, amelyik el van offszetelve 18 V-tal. Viszont az áramot a du/dt hozza létre, a konstans DC komponens idő szerinti deriváltja nulla, így ennek semmi jelentősége. Meg ahhoz amúgy sem érsz hozzá.

ha a gép fém házán a földhöz képest megjelenik 100V körüli feszültség, az veszélyesnek tűnik

Miért lenne az? Néhány nF kapacitív reaktanciája 50 Hz-en elég nagy, ami limitálni fogja az áramot. Ha úgy tetszik, amikor terhelésként jelensz meg, abban a pillanatban leesik a feszültség néhány 10 V-ra.

Illetve a másik kérdés: ha kihúzom a tápot a laptopból, és már csak az akkuból jön az a kb. 15-20V, amit használ, akkor a földhöz képest hol lesz a - és a +? Érintésig akárhoz, aztán érintéskor hirtelen kiegyenlítődik és onnantól a föld potenciálján?

Lényegében jól látod. Amíg lebeg, addig akár több kV-ra is lehet a földtől. Érintéskor veled azonos potenciálon. Ha másik kézzel fogod a fűtés csövet, akkor persze ez épp a föld lesz.

A gép burkolatát nem tudom lecserélni. USB kábel esetleg mehetne, de akkor egy USB hub-ot kell használnom, mert az egyik gépen csak 2 USB-A csatlakozó van.

Itt csak a fantáziám szaladt el. Lehetne csinálni két USB-A papa csatlakozóval olyant, hogy csak a „-”  kerül összekötésre, vagy csak a shield, ezzel a két gép azonos potenciálra kerülhetne.

Ha ráfektetek egy fém vonalzót a gépekre úgy, hogy a házak fém részéhez hozzáér, az miért nem elég arra, hogy azonos potenciálra hozza őket?

Nem lehet, hogy szigetel a festés, elox, akármi?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem lehet, hogy szigetel a festés, elox, akármi?

Simán lehet.

Gyanús, hogy csak a sarkoknál csíp, a nagy lapos részeken nem, szóval lehet, hogy ott épp valami szigetel.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Nekem is csipett, csak fem burkolat. Foldeles a konnektorban (es a gep is) fazisceruzaval vilagitott. Villanyszer. megoldotta

Ja, ha süllyesztett aljzatba való a 230 V-os dugó, akkor földelt, süllyesztett aljzatba is kell dugni. Az nem opcionális, hanem kötelező.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A földelővillák meglétének feltétele, hogy a dugvilla helye be legyen süllyesztve a felületbe, és  ne a felület síkjában helyezkedjen el. Nem a fal síkjához képest van süllyesztve, hanem az aljzat síkjához képest. 

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

A problémát itt a szovjet* időkből visszamaradt, és '89 után sokáig alkalmazott földelés nélküli, "nem süllyesztett" kivitelű konnektor emléke okozta.

*Akik mindent átvettek a német elektrotechnikai szabványokból, kivéve a föltelést, azt fölösleges vezetékpazarlásnak tartották.

vagyis ilyet:

https://www.etsy.com/in-en/listing/673106481/never-use-soviet-electrica…

 

(Megjegyzem, tudtommal, ma már tilos földelés nélküli konnektort újonnan felszerelni, vagy felújításkor meghagyni. Az egy dolog, hogy egyes (kettős szigetelésű) készülékek nem igénylik/használják, de a földelésnek, mint lehetőségnek minden felszerelt konnektoron rendelkezésre kell állnia.)

Ez így van, de amit "a felújításhoz" érteni akartam, hogy, ha felújításra kerül a sor, akkor a földelést ki kell építeni, és földelt konnektort feltenni.

(Egyes értelmezések szerin, már az is felújításnak számolandó, ha kihívod a szerelőt, hogy ránézzen a konnektor hibájára, így nem is távozhatna a földelés kiépítése, és konnektor cseréje nélkül, de ezt most hagyjuk.)

Akkor olyan dugvillával kell szerelni. A dugaszolóaljzatnak mindig tartalmaznia kell a védőföldet, sőt vizes helységben tilos elhagyni, akkor is ha oda mindig kettős szigetelésű eszköz kerül, pl. borotva.
Ma pedig már a világításhoz is kell védővezető, akkor is ha műanyag az egész, mert nem tudhatod, hogy később mire cserélik le. A zöld-sárgának ott kell lennie leszigetelve. Nekünk legalább is ezt szajkózzák most az OKJ villanyszerelő oktatáson az ELMU-s oktatók. Ha jobban elmélyedek benne, tudok linkelni jogszabályi, szabvány hivatkozásokat is.

De mi van akkor, ha egy üzemszerűen földelt eszközt kell ideiglenesen földeletlen, leválasztott áramkörről táplálni? Levágod a dugót és teszel másikat, majd később vissza? :) egyébként üzemszerűen földeletlen (kettős szigetelésű) eszközt tilos is földelni. 

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Kettős szigetelésű cucc jellemzőem műanyag házas. Elviszed a védőföldet a műanyag házig, majd ott egy saruval jól rákötöd a műanyagra a földet? Vagy hogy? :D

Levágod a dugót és teszel másikat, majd később vissza? :)

Én nem vágtam le a dugót. Vékony textilbakelitből vagy egyéb szigetelő lemezből kivágtam két olyan széles csíkot, hogy az a dugó védőföld sínje elé beszorítható legyen. Betettem a két szigetelőt így a dugóba, majd így dugtam azt be az aljzatba.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Vékony textilbakelitből vagy egyéb szigetelő lemezből kivágtam két olyan széles csíkot, hogy az a dugó védőföld sínje elé beszorítható legyen. Betettem a két szigetelőt így a dugóba, majd így dugtam azt be az aljzatba.

Miért van arra szükség, hogy a földelt működésre tervezett eszközt trükközés árán földeletlenül használja valaki? 

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Nagyvonalakban annyi a lényeg, hogy az oszcilloszkóp GND-je védőföldre van kötve. Ha mérnél egy olyan elektronikát vele, ami a 230 V-tól nem független, például PC tápegység, abból baj lesz, mert a szkóp a GND és a probe tű közötti feszültséget méri. Amikor a GND-t rákötöd pl. a mérendő tápegység negatív pontjára, nagyot robban az egész, mert ott az egyik félperiódusban a nulla, de a másik félperiódusban a fázis van. Persze a korrekt megoldás, hogy a mérendő áramkört leválasztjuk a hálózatról, de bizonyos esetekben ez sem járható. Ha van egy kapacitív szenzorod, ami kihasználja, hogy a te kapacitásod a föld felé nagyobb, mint a fázis felé, akkor a leválasztásal elrontod a működést.

Nyilván egy ilyen mérés szükségképpen életveszélyes, ezért csak olyan fogjon hozzá, aki ért hozzá, tudja, mit csinál, végiggondolta minden mozdulatát, és szín józan.

Szerk.: van egy másik eset is, amikor épp a szkóppal csinálnál földhurkot, kisjelű, érzékeny, de egyfelől már földelt hardware-t mérsz. Ekkor jó volna, ha a szkóp a GND-t csak a probe felől kapná, s a 230 V-os tápcsatlakozón már nem.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A kinaiak erre kulon gyartottak celhardware-t, csak az emberek nem ertekeltek az igyekezetuket. (Volt olyan elosztojuk, ahol a foldelt dugo es a foldelt csatlakozok kozul kisporoltak a rezkabelt. Plusz egy er gondolom tul draga lett volna.) Neked pont jol jott volna egy ilyen.

When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Van, amikor csak a scope földjét kell megspórolni. Műanyagházas TDS sorozatú Tektronix esetében tényleg csak a probe illetve a BNC fém csatlakozója az, amire figyelni kell jellemzően. Ha meg csak a földhurok elkerülése a cél, akkor nem is különösen veszélyes a manőver. Ahogy írtam, van olyan eset, amikor a leválasztás nem megoldás, mert az áramkör épp attól működik, hogy fázis potenciálon van az elektronika GND-je. Bár ez egyrészt ritka, másrészt lehetőleg úgy kell megtervezni, hogy ne kelljen mérni, harmadrészt lehet ideiglenesen olyan firmware-t írni rá, ami emulálja leválasztva is a működést. Megoldás mindig van.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

+1, egyébként szabadon választott, ki hogyan szeretné magát agyonb*szatni, én speciel a legkevésbé valószínű megoldást választom a leválasztó trafó "személyében". A földelt berendezés földelés nélküli üzemeltetését közvetlenül a hálózatról még a mérés idejére sem szívesen csinálom (bár sokan nagy műkedvelők a témában, pl. PC-táp vs. földeletlen (földelés nélkül bekötött földelt) konnektor), a szkópnak kell a földelés, úgyhogy marad a telepes/akkus üzemeltetésű (zseb)szkóp, vagy a trafó...

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

a szkópnak kell a földelés

Akkor kell, ha valaki nem érti, mit csinál. Laborban kb. mindent szabad. Gondolom, Szegeden az ELI-ALPS-ban a 200 PW-os (mármint kétszáz petawatt) lézerek esetében sem finomkodnak azzal, hogy belegyűrjék valahogy a Class-3B-be, mert cseppet ki fog lógni onnan. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Akárhány doksit olvastam a  témában, mindenhol azt írták, hogy a szkóp maradjon a földelt hálózaton és a mérendő cucc legyen leválasztva. Persze, tudom, hogy mindent (is) szabad, de most ugye a hivatalos verziót taglaljuk.:)

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

"Kettős szigetelésű cucc jellemzőem műanyag házas"

- kivéve amelyek fémházasak, lásd pl elektronikai berendezések (erősítők, cd-jatszók, stb.)

"Én nem vágtam le a dugót. Vékony textilbakelitből vagy egyéb szigetelő lemezből kivágtam két olyan széles csíkot, hogy az a dugó védőföld sínje elé beszorítható legyen. Betettem a két szigetelőt így a dugóba, majd így dugtam azt be az aljzatba."

- én meg vettem egy erre a célra gyártott aljzatot.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Sőt, az aljzatból is kiköthető a védőföld, vagy a földelő szán kicsíphető belőle. Én nem akartam kárt okozni és gyors megoldást akartam. Ne érts félre, te sem okoztál így kárt, de amikor ott áll az ember, hogy akkor mérjünk, és azon tűnődsz, hogy jó volna elkerülni a füstöt, a döglött szkópot és áramkört, az áramszünetet az irodában, akkor kell valami instant megoldás. Az lett, amit írtam. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"- kivéve amelyek fémházasak, lásd pl elektronikai berendezések (erősítők, cd-jatszók, stb.)"

Na de azokat eleve ilyesmi dugvillával látják el: http://shop.villamossagidiszkont.hu/dugvilla-2p-foldeles-nelkul-6118-fe…

Ott nem zavar téged, hogy az aljzat földelt vagy nem.
3 érintésvédelmi osztály van és a harmadiknak további 3 alosztálya: https://megaohm.hu/erintesvedelem/erintesvedelmi-osztalyok

Több helyen így fogalmaznak a II. érintésvédelmi osztálynál:
"2. Érintésvédelmi osztály (Kettős szigetelés) Ide tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén"

Tehát az erősítő, cd-lejátszó simán mehet II. osztályba illetve ez csak az én laikus véleményem, de a 3. osztályban lévő törpefeszültségek miatt akár oda is sorolnám. Bár ez a része nem tiszta még, hogy ha bejön a 230V a készülék házba és benne van a táp, 12V-t használok vagy külön van a táp házon kívül és a ház csak 12V-os tápcsatlakozót kap, akkor teszünk-e különbséget osztályba soroláskor. Na de ezt majd megkérdem.

Szerintem most definíciós dolgokban van a nézeteltérés. Én süllyesztettnek nem a falba vésettet értem, hanem azt, amelynek a lyukai lélyebben vannak, hogy a dugó teste is belemenjen az aljzatba, s a földelő lemezek így kontaktust adjanak a dugó oldalán lévő, földelő lemezek fogadására kialakított felülettel.

Nem süllyesztett alatt pedig azt értem, ami lapos felület két lyukkal, aztán ennyi. De száz szónak is egy a vége: földelt kell, ha a dugó olyan, mert akkor a dugó szándékosan olyan, s jó eséllyel a védőföldre van kötve galvanikusan a kisfeszültségű oldal negatív sarka.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Most már csak azt nem értem, hogy miért biztonságosabb ha az egész hosszabbítót világító kapcsolóstól elsüllyesztem a a teli kádban... Ha a kád akril, akkor ezzel egy elosztott kondenzátort kapok? Ehh, nem értek a villamossághoz, csak azt tudom, hogy a fázisnak azért más a fogása, hogy a színtévesztők is meg tudják különböztetni! :-)

A "süllyesztett" szó jelentését az adott szövegkörnyezet függvényében érdemes érteni. Nincs kizárólagos jelentése.  Esetünkben a süllyesztett a konnektor síkjához képest és nem a fal síkjához képest,  de ez szerintem evidens.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Akár az is lehet, EU-socket. Az olasz dugón lévő, középső földelő pöcs értelemszerűen belül nem végződik érintkezőben, csak a lyuk van, hogy szükség esetén egy olyan dugót is bele lehessen dugni. Mivel földeletlen, ezért édesmindegy. 

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Az olaszban emlékeim szerint egy vonalban van a 3 luk (L típusú).

Ez inkább a nemzetközi szabványnak (IEC 60906-1) illetve az ahhoz hasonló csatlakozót használó dél-afrikai, brazil (N típusú) vagy a kicsit más svájci (J típusú) csatlakozónak látszik, bár azokat eddig kör alakkal nem láttam még.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Itt más a dugó alakja (G), nem süllyesztett az aljzat, de gyakorlatilag nincs földelés nélküli cserébe (mondjuk úgy, hogy én nem láttam az elmúlt 10 évben), és az összes dugónak 3 pöcke van, csak a földelés nélküli vezetékek esetében a harmadik nem fémből, hanem műanyagból készült. (Harmadik pöcök nélkül a fázist és 0-t elzáró fedő nem nyílik ki)

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Kb. minden rendes dugvillában van olvadó biztosíték (3A vagy 13A a szokásos méret, lehet, hogy más méretek is vannak, de azokkal nem találkoztam még).

Ahol az eszköz nem a 240-250V-ot kapja meg, hanem egy adapter van, azokban változó. A HP laptop táp dugójában van biztosíték (viszont ez cserélhető kábel, a tápon kívül mást is a végére lehet dugni), a mobilom töltőjében nincs, a külső hdd tápjában és a morzsaporszívó töltőjében nincs (mindkettő a villával egybeépített adapter, alacsony feszültségű vezetékkel és csatlakozóval)

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Lehet, de nincs rajtuk kis fedőlap, ami alatt cserélni lehet a kiolvadt biztosítékot.

Ha az egybeépítettben elolvad, akkor dobhatom ki az eszközt?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Szerintem készülékfüggő lehet, hogy megéri-e javíttatni. Gyakran nem ok nélkül lép életbe a védelem. A tervezők (úgy értem, az EU-ban hivatalosan forgalmazható-, valódi tanúsítványokkal rendelkező készülékek tervezői) nagyjából el tudják dönteni, hogy adott készülék esetén milyen védelmet kell+érdemes használni (érintés/tűz/*védelmi és pénzügyi szempontból). Alacsony árú termékek esetén, ahol egy új termék ára és a hibafeltárás+javítás költségei hasonlóak, valószínűleg nem érdemes javíttatni, de a biztosítóként használt alkatrész nyilván cserélhető. A mai töltőkben/tápokban általában van egy vezérlő áramkör, ami leszabályoz (vagy szükség esetén leállít), ha valamelyik paraméter (feszültség, áram, hő stb.) nem esik bele egy előre meghatározott tartományba. Ha egy ilyenben kimegy a biztosíték, akkor esélyes, hogy javítandó hiba keletkezett, hiszen a vezérlés már nem tudta lekezelni a dolgot, vagy maga a vezérlés romlott el. Persze be nem kapcsolást vagy terhelés alatti leállást más alkatrész hibája/elöregedése is okozhat, de ilyenkor megint az van, hogy ha magadnak nem tudod megcsinálni (vagy nem tudod biztosan, hogy olcsón javítható típushiba), szakemberrel akkor javíttatod meg, ha anyagilag megéri. De lehet, hogy tévedek, mert laikus vagyok. :D

:)

Egyfelől ezek jellemzően az eszköztől független cuccok, vagyis egy villásdugóval egybeépített doboz és egy drót az, ami adott esetben eldobandó.

Másfelől viszont pont ezért nem feltétlenül az eszköz hibája miatt* olvadna le a biztosíték, vagy az eszköz hibája nem feltétlenül jelenti azt, hogy ugyanazt az tápot nem használnám továbbra is szívesen**.

* Lehet, hogy olyan helyre dugtam be véletlenül, ahova nem kellett volna, vagy belelógott egy pohár vízbe, vagy beledugott a gyerek valami fémet...

** Pl. van két azonos külső hdd itt az asztalomon. Ha az egyikben mondjuk a vezérlő tönkremegy és elfüstöli a tápot, attól még egy biztosíték csere után ugyanazt a tápot simán használhatnám a másik külső hdd-vel... Vagy bármi más eszközzel, ami hasonló feszültséget kér.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A töltő/táp egy önálló eszköz, ami saját paraméterekkel rendelkezik (pl. kimenő feszültség és áram). Ha külső behatással el tudod érni, hogy a paraméterein kívül működjön, és ettől meghibásodik, akkor a biztosíték kicserélése után nem feltétlenül fog jól működni. A mai tápok túláram esetén lekapcsolnak, de persze elképzelhető, hogy valami egyszerűbb változatban a biztosító megy ki. Kérdés, hogy értékes adatokat tartalmazó HDD-t vagy más fontos eszközt érdemes-e rádugni egy olyan tápra, amiben működésbe lépett a védelem ~legdrasztikusabb intézkedése. Szerintem nem, kivéve, ha meg tudsz bizonyosodni arról, hogy a táp nem hibásodott meg.

:)

Én azt használom, ami a dobozában volt.

Én azt feltételeztem, hogy ebben nincs olvadóbiztosíték (mert nem látszik úgy, mint mondjuk az asztali lámpa, a fúrógép, a monitor vagy a laptop táp csatlakozójában).

Erre mondta valaki, hogy de van abban is, csak ezek szerint rejtve.

Fogalmam sincs, hogy akkor mondjuk ebben a hdd tápban nincs semmilyen túláram védelem, olvadóbiztosíték van elrejtve vagy normális elektronikus túláram védelem van benne.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ráadásul nemcsak biztosító van az UK dugoban, hanem kis kézi-kapcsoló a konnektoron!

De éppen a kötelező dugvilla-biztosítékok miatt, (utalva a villanyórás témára) ott nem szórakoznak a szolgáltatók Nx16+Y Amperokkal, hanem megadnak neked alapból 1x100A-t, vagy 3x100A, ha szeretnél.

Probaltad megforditani az egyik (mindegy melyik) laptop tapjat a konnektorban?

Tippre van egy-egy kondi a gep teste es a 0, valamint a masik gep teste es a fazis kozott. Ha megforditod, van ra esely, hogy elmulik. A masik lehetoseg, ha a vedofoldet osszekotod a femhazzal.

Amugy az en gepem is produkal hasonlot (csak dugvilla a tapja), de ha usb hubon ossze van kotve valami foldelt eszkozzel, mar nem erzem.

A bor ellenallasatol fugg amugy (ami meg a vastagsagatol es nedvessegetol fugg) a csipes merteke, a gep nyalogatasat nem ajanlom (Electroboom letesztelte).

When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Ha tokeletesen szimmetrikusan vannak, akkor egyutt mozog a ket gep potencialja, es nem csip. Ez csip, szoval valoszinuleg nem. Ha az egyik a foldhoz van kozelebb, a masik meg a fazishoz, akkor a tapcsati megforditasa kozelebb huzza oket.

De te jobban ertesz hozza.

When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Te másra gondoltál, mint én. Én arra, hogy a két gép közül az egyik izomból földön van, a másik meg picit lejjebb 115 V-nál, de egy elég nagy kapacitív reaktancián keresztül, így nem veszélyes, csak kellemetlen.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Attól, hogy stabilizált DC-t kap, még EMC/EMI okok miatt lehet a fázis és a nulla felől egy-egy néhány nanofarados kondenzátor benne.

Elektrosztatikus kisülés is lehet, de a töltések levezetődése után egy darabig nyugalom van. Persze télen, száraz levegőben gyakori a jelenség.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Szerintem szimplán a kolléga fel van töltődve amit a laptop fémházán letestel.

Nem mondom, hogy lehetetlen, de ez nem csak egyszer történne? Ha egymás után megérintem többször pár másodperc eltéréssel, akkor többször csíp. Korábbi tapasztalataim alapján nem töltődik ilyen gyorsan fel az ember, főleg ülve és jobbára mozdulatlanul.

A másik az, hogy ha nem érek hozzá az A laptophoz, akkor B laptop nem csíp, csak akkor, ha mindkettőt érintem egyszerre.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Mikrotik routereknél vettem észre ugyanezt. A mikrotikból kijövő patch kábel földelése csipett.  Kerestem az okát, fázisceruza a táp  jackdugóján halványan világított. Aztán megnéztem két másik mikrotiket és egy zyxelt, mind világított. Földelés nem játszik,  mert a tápokon nincs  földelő lemezke, csak a  két villa. (régebben úgy tudom ez volt a kettős szigetelés)  Mindenesetre furcsa.

Probaltad megforditani az egyik (mindegy melyik) laptop tapjat a konnektorban?

Az alakja miatt csak egy irányban lehet ezeket a konnektorba bedugni, viszont a földelés nélküli konnektor vezetékének a másik oldalát bele tudom dugni fordított irányban is az adapterbe.

OK, most teszteltem. A vezeték mindkét irányában csíp. Akkor is csíp, ha nincs a táp bedugva és csak akkuról megy a gép.

A másik laptopnak nem tudom a tápot megfordítani.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Locsemege már leírta a lényeget. Valószínüleg :

A földeletlen konnektoros gépeden a "szimmetrikus"  zavarvédelemi kondenzátorokat összekötötték a házzal. A  másikon is,  de az földelt. Csíp, hiába fordítod a dugót.

Le is tudod ellenörizni fázisceruzával, a földeletlen  dugós táp jackdugójához érintve kicsit világítani fog,  a másik meg nem, ne tűző napon próbáld.

Engem is csipkednek a föld nélküli adapteres mikrotik , zyxel switchek, nem értek a zavarszűréshez,  de ez a csipkedés elég zavaró. de ha már ez van,  akkor miért árulnak földeletlen konnektoros tápokat  ?

A gyanús dolog a külső hdd. Azt lehúzva is jelentkezik a probléma?

Nekem akkor bizsergeti a kezemet, amikor földeletlen dugaszolóaljzatról megy. Ugyanez a jelenség van PC házaknál is, ha végighúzom a kezem a gép hátulján. Olyan érzés, mintha smirglin húznám végig a kezem. Ha kihúzom a tápból a eszközt, simává válik a felület. Jó móka, próbáld ki. Épp csak ujjbeggyel kell érinteni, nem erősen rányomva.

Régen azt mondták nekem erre, hogy a nagyfrekvenciás tápegység annyi zajt termel, hogy "kiül" a fémes árnyékolásra, ami földelés híján így érezhető potenciál lesz. Aztán lehet, hogy tök más, hidegítő kondi bármi hatása, mindenesetre jól földelt betápnál már nem tapasztalok sosem ilyet.

Nekem akkor bizsergeti a kezemet, amikor földeletlen dugaszolóaljzatról megy. Ugyanez a jelenség van PC házaknál is, ha végighúzom a kezem a gép hátulján. Olyan érzés, mintha smirglin húznám végig a kezem. Ha kihúzom a tápból a eszközt, simává válik a felület. Jó móka, próbáld ki. Épp csak ujjbeggyel kell érinteni, nem erősen rányomva.

Hmm. Van valami hasonló nálam is: a bal oldali laptop fém felületén húzva az ujjbegyet néha mintha nem sima lenne, hanem egy kicsit tapadós. Nem érdes, de mégis az ujj egy kicsit vibrálva csúszik végig a felületen. Jó móka, igen.

Viszont ez nálam néha van, néha nincs. Ma nap közben egyszer észrevettem, játszottam vele egy kicsit, de most épp kipróbáltam és nem működik, most "sima".

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Nekem is csípett egy dell e6400 sarka. Lecseréltem egy t430s-re :) Amúgy nálam elosztó probléma volt, annak a cseréje is megoldotta. Ugyanígy anyósoméknál is, de ott a mosogató (vízmelegítővel) csípett, szintén elosztó csere megoldotta. Ha nem elég, nézz rá az aljzatra, esetleg meg kell húzni a csavarokat, ha laza valamelyik, az is csinálhat ilyet. Ha az sem, akkor lehet, hogy a villanyóra mellett a közösítő a kicsi, vagy nincs jól meghúzva valamelyik csavar.

Fordítsd meg az egyiknek a dugaszát a konnektorban.
Kihúz, 180 fokot fordít és ugyanoda visszadug.

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Szerkesztve: 2021. 05. 14., p – 07:02

Én nem nagyon láttam olyan földelőcssatlakozó nélküli kapcsolóüzemű tápot, ami a kimeneti oldalon egy érintkezőn keresztül ne csípett volna. Már a VHS képmagnónk is ezt csinálta, abban is ilyen táp volt, és az RCA valamint antenna csatlakozóknál csípett, a legtöbb olcsó mobiltöltő is csíp kicsit, mondjuk a minőségi talán kevésbé. Laptop tápban is inkább a földelt jön be nekem pont ezért.

Ugyanez a tapasztalatom, ahogy korábban írtam.Fázisceruzával kipróbálható. Az összes mikrotik tápdugó ilyen. Zyxel is. Routeren ott a 115 Volt. Nehezen veszed észre, mert  nagy része műanyag, ha bedugod az árnyékolt kábeles utp-t földelt gépbe, akkor megszűnik. Zyxeleken pluszban  van egy csavar a földelésnek a dobozon.

A telefonok töltőinél nincs ez a jelenség, legalábbis amiket megnéztem.

Ez érdekes. Nem tudtam, hogy ez ilyen gyakori. Az eddigi laptopjaim tápja mind földelt volt, ez az új az első, aminek földeletlen a tápja.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Az, hogy hol nem kell mindenképpen földelt tápot alkalmazni, azt összetettebb szabályok határozzák meg.

A kapcsolóüzeműek, egy bizonyos teljesítmény felett mindenképp földeltek.

A TV-Rádió tápok, és főleg a régebbiek, amelyek még "hagyományos" tranzformátorosak voltak nem minden esetben voltak ellátva zavarszűrővel*, illetve még az analóg technikában, a használhatatlanságot előidéző földhurkok elkerülése végett sem voltak földeléssel ellátva, valamint ott élt az a feltételezés, hogy az egyetlen pont, ami a földdel érintkezik, az az antenna, és a koax kábelek (antenna, video) külső köpenyén keresztül az egész hálózat. (Igaz, ez utóbbit szinte senki sem tartotta be, általam az elmúlt 30 évben látott kb. 100-200 antennából, úgy jó, ha 2-5 volt ellátva villámvédelemmel. (és ennek "földelő" hatásával))

*Csak azok, ahol figyeltek arra, hogy a 220V hálózat felől érkező zavarok is minimálisak legyenek, de alapból az ún. "áteresztő tápok" nem termeltek zajt, úgy, mint a kapcsolóüzeműek. (Csak rengeteg hőt.)

A modern kapcsolóüzemű tápok viszont kötelezően el vannak/(kellene) látva zavarszűrővel, azért, hogy a 230V hálózatra kifelé keletkező zavar/zaj csökkentve legyen, ennek meg velejárója tud lenni a fent említett "csípősség", ha nincs meg úgy a föld.

De azért ezeknél is ott van a feltételezés, hogy valahonnan kívülről érkezzen egy erős földpotenciál (a Rack-szekrényed külön kábelen földelve legyen),  vagy ha ez nem áll fent, akkor üzemszerű működésnek ne legyen része a fémrészek érintése.  (a laptopnál a billentyűzet, burkolat műanyag)

A modern kapcsolóüzemű tápok viszont kötelezően el vannak/(kellene) látva zavarszűrővel, azért, hogy a 230V hálózatra kifelé keletkező zavar/zaj csökkentve legyen, ennek meg velejárója tud lenni a fent említett "csípősség", ha nincs meg úgy a föld.

De azért ezeknél is ott van a feltételezés, hogy valahonnan kívülről érkezzen egy erős földpotenciál (a Rack-szekrényed külön kábelen földelve legyen),  vagy ha ez nem áll fent, akkor üzemszerű működésnek ne legyen része a fémrészek érintése.  (a laptopnál a billentyűzet, burkolat műanyag)

Hát, ennél a laptopnál ez nem így van, a burkolat kizárólag fém. A tápja a ráírtak szerint 102W-os és a bemenő csatlakozóján nincs védőföldnek csatlakozási lehetőség.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A kapcsolóüzemű tápok jelentős zajt termelnek. A zaj kijutását a hálózatra korlátozni kell.
Ezért minden hálózati kapcsitáp egy Y zavarszűrő kondenzátorral "kezdődik". Y, mert egy dupla kondi, aminek közös pontja a fémházra van kötve,
amit aztán "földelt", helyesebben érintésvédelmi vezetékkel elllátott dugvillával, földelt dugaljba kell csatlakoztatni.
A másik két pontja a fázisra és a nullára. Elég volna csak a fázisra, de ugye nem tudjuk, melyik dróton jön a fázis. 

Ha nincs leföldelve a közös pont, a hálózati fesz fele jelenik meg a fémházon, ami. csíp, akár veszélyes is lehet.
Mellékelt kép magyarázatként:
https://www.murata.com/-/media/webrenewal/products/capacitor/ceramiccap… 

Ez nem olyan egyszerű. Elmegy az egyszeri mérnök az EMC laborba. Ha szerencséje van, limitek alatt sugároz a cucca, elégedetten felsóhajt, jegzzőkönyvet kér, majd elkezdik gyártani a berendezést.

Ha nincs szerencséje, a PCB-re tervezett helyre még ott a laborban beülteti a kondenzátort, újra leméreti, most már átmegy a berendezés. Módosítja a BOM-ot, kell az a két kondenzátor, majd elkezdik gyártani és eladni a berendezést.

Így aztán az egyik tápban nem lesz ott az a két kondenzátor, a másik gyártóéban meg ott lesz. A harmonikusok függenek üzemi frekvenciától, slew-rate-től, amplitúdótól. Kisebb jelmeredekség jobb EMI szempontból, de rosszabb lesz a hatásfok, melegedni fog.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Kösd össze a 2 laptop fémházát egy dróttal. ... vagy egy dugó-dugó USB kábelt vágj ketté, és csak a negatív vezetéket kösd össze.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

Vagy kösd össze a mosőgéppel, az biztos földelt. Hordozható marad így is a laptop, csak  kell  majd +4 ember a mosógép cipeléséhez.

Komolyabban , nem okozhat károsodást ha egy ilyen gépről egy másikra dugnak át csatlakozókábelt. Pl : 115 Volton az árnyékolt patch kábel és ezt  bedugom egy switchbe. Nem rongálhat valamit ?

Jó kérdés, bár pl USB-nél (ahogy nézem HDMI detto) a negatív "testelés" érintkezik elsőnek, és közös lesz a "potenciál",

RJ45- nél meg ha nincs is mindig a védőárnyékolás, az érpárok elvileg trafóval galvanikusan le vannak választva. A PoE lehet érdekes, de azt meg nem ötpercenként húzogatják, meg a táp is magasabb feszkókkal játszik.

Ahol utoljára ilyen figyelmeztetést làttam, azok az analóg TV kimenetek a régi VGA-kon, hogy menet közben ne dugdossuk, mert elfüstölhet a kimenet. Az RCA esetén jó hosszú a belső tű, ott előbb egyenlítődhet ki az aktív elemeken keresztül. Ott nem csak a táp lehetett gond, hanem régebben a kábelTV, de manapság pl Invitel területen a média splitter galvanikusan is leválasztja a vonalat az utca/lépcsőház felöl (mi pl csak nethet is kaptunk média splittert, nem tudom, a csak TV-sek kaptak-e)

PC-s hangfalaknál régebben meg főleg trafós tápokat láttam, de pl olcsóbb logitechekben már volt kapcsolóüzemű táp, amit megbontottam, de nem okozott gondot.