Ingatlant venni vagy eladni (n+1)

Az alábbi írás nem ötleteket kíván adni, hanem simán csak elmereng egy döntésen.

Az egyik házam amit 2013-ban vettem elvileg gazdára talált. (Pacsi megvolt. Szerződésre várok.) A hozam évi nettó 9,1% volt  ha visszaszámolom a bekerülési költséget és az eladási árat. Eközben a környék kb 8%-ot csinált. Az ingatlan nem volt hasznosítva. Megvettem szétvertem, majd otthagytam, nem ez lett az otthonunk. Ha nem verem szét, hanem kiadom, akkor szebb hozamot tudott volna csinálni. Időközben a likvid pénzem eléggé megnőtt így bár nem kedves a gondolat, lehet veszek ebből a pénzből (kicsit megtoldva) egy másik házat. Leginkább olyat szeretnék amibe át is költöznénk. Jelenleg 243 nm-en (5 szoba 3 fürdőszoba) élünk 5 éve és a kisgyerekek miatt egy festés ráférne a házra. Szeretnénk egy kicsit nagyobb teret, valamint egy további 1 dolgozószobát, esetleg pár extrát is. A II/A-ban a  vírus óta az ázsiai "befektetők" piacra dobtak több ilyen ingatlant, meglehetősen baráti áron. Több 200M++ árú ingatlant is követek, nem igazán van rájuk kereslet. Nagyon kicsi a valós célpiac. Gondolom nézegetők vannak dögivel, de a nagyi lakását eladva + az állami transzfereket igénybe véve is ez sokaknak megugorhatatlan kategória. 

A célpiacról. Vajon kik laknak 200++ millás házakban? Utánajárásom úgy néz ki, hogy lehúzok egy teljes nem hivatalos tulajdoni lapot, majd az adatok alapján rákeresek milyen gazdasági társaságokban vannak a tulajdonosok belföldön. Vakon vagyok a meglévő hazai valamint  külföldön tárolt vagyonoknál, de látom a hazai vállalkozások jövedelmezőségét. Az esetek többségében meglepődök. Van akinél azon, hogy a jövedelméhez képest lehetne menőbb otthona van akin azon (ők vannak többen), hogy egyáltalán: mit keres abban a  házban?  Érdekes dolog ez.  A pénzügyileg tudatos emberek 2-3 havi fizetésüket szánják autóra, de vajon hány havit az otthonukra? Ha úgy nézzük, hogy az otthonunk amortizációja évi 3% (NAV ÉCS. ingatlan), akkor egy 200 milliós háznál ez évi 6 millió forint. Ebben benne van a fenntartás (nem a rezsi) és a felújításra félre tett pénz is. Most a  többség a szívéhez kapott és azt mondja ez túlzás.  Oké! Legyünk jó fejek és felezzük meg: évi 3 millió forint vagyis havi 250.000 Ft. TFH az ingatlant nem hitelre vetted így tartozás nincs mögötte. Mennyi legyen a család éves nettó jövedelme, hogy ne gondoljuk róluk, hogy hülyék amiatt, hogy egy 200 milliós házban laknak? Szerintem semmiképpen ne menjen 20% főlé ez a költség (már ezt is túlzásnak érzem).  
Szerintetek? Az ingatlanod értékének 1,5%-a az éves jövedelmed hány százaléka? Egyszerűbben (ingatlanod ára/66)/(éves nettód) (Nálam ez 2%, de többet is megérne, ha jobb szolgáltatásokat nyújtana a z otthonom vagy nagyobb lenne.)

ps.: Itt az n+1 annyit tesz, hogy nem benne élek. Lakhatásomon felül van ez a döntés.

Hozzászólások

"Van akinél azon, hogy a jövedelméhez képest lehetne menőbb otthona van akin azon (ők vannak többen), hogy egyáltalán: mit keres abban a  házban?  Érdekes dolog ez."

Nem érdekes dolog, adócsalás nemzeti sport, tudtad.?

Ha az ingatlanok piaci értéke valós alapokon nyugodna (lsd. még ingatlanpiaci lufi), akkor nagyjából helyes lehetne az ÉCS abszolút értéke, így inkább szerintem ez csak tájékoztató jellegű adat. A többivel teljesen értek.

Eleg sok olyan eset van, amikor a csalad tulajdonaban van evtizedek ota egy ingatlan, es egyszeruen a varos arra terjeszkedik, amitol az egyre tobbet er. Attol meg nem valik a haza palotava, de egyre dragabb kornyeknek minosul. Eladhatna, de mondjuk a megszokas vagy a lelki dolgok miatt (ott nott fel, a dedi is ott lakott, stb.) nem akar koltozni.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Az ingatlanod értékének 1,5%-a az éves jövedelmed hány százaléka?

<5%

Az ingatlanom piaci ára szerintem durván túlértékelt, szerintem a valóságban közelebb van a háromhoz, mint az öthöz.

Nyugodj meg, rengeteg lottómilliárdos van ebben az országban, akiknek nem okoz gondot egy akkora ingatlan árának kipengetése.

Egyes emberek szeretnek magukról más képet festeni, mint a valódi vagyoni helyzetük. Én szeretem kifizetve tudni a dolgaimat, nem tartozni senkinek, más gondolkodás nélkül képes adósságba verni magát. Szoktam mondani a feleségemnek - aki fekete öves takarékoskodó -, hogy ha mindenki úgy állna a pénzügyekhez, mint ő, akkor bedőlne a piacgazdaság 2 másodperc alatt. A világ arra épít, hogy majd az embereknek olyan dolgok kellenek, amit nem engedhetnek meg pillanatnyilag maguknak, de majd ki fognak fizetni később, ráadásul sokkal drágábban mint a pillanatnyi ára.

Ha már az ingatlanoknál tartunk, akkor például a házam előző tulaja is ilyen volt. Kifele mutatta a jól menő vállalkozót, aztán amikor becsődölt a vállalkozása, akkor meg szépen eladott mindent, a házát is, rajta a nagy hitellel. Jöttem én a megtakarításaimmal, jól belealkudtam, kifizettem a tartozásait, neki is maradt egy pici a végére. Mentek a kiscsaláddal albérletbe. Feleségem látta pár éve, megint ki volt szépen gömbölyödve, drága cuccok, négykarikás verda, napbarnított külső. Hát na, megint szalad az építőipar.

Kénytelen volt. Munkája semmi, bevétele nulla. A hitel törlesztőit viszont havonta ki kellett pengetnie, ráadásul volt rajta kettő is. De még én nekem volt lelkiismeret furdalásom egy kicsit, hogy az ő nyomorával élek vissza.

Annyi hitelt vettük csak fel, hogy az csokot is fel tudjuk használni, amit 5 év alatt könnyedén visszafizetünk. De közben jött még annak is a szabályozása, gyakorlatilag újra kellett játszani miatta az egészet a foglalótól, meg egyszer az eladó kicigánykodott az előre megbeszélt fizetési meneten kívül egy 500e-es tételt, hogy augusztusban el tudja vinni a családot nyaralni. (feleségem bazdmegelt egy sort, mikor hazaértünk utána és még évekkel később is ezen volt fennakadva, hogy nincs pénze a faszinak, de nyaralni el kell menni, mert az jár...)

A városnak nem a legfelkapottabb környéke ez, van ennél sokkal puccosabb, ahol tényleg olyan házak nőnek ki egy falatnyi telken, hogy csak pislogok. De azt én csak szellemi nyomortelepnek hívom. Szabályosan viszolygok, ha arra járunk valami miatt.

A telek végében itt van a holtág, most kotorják. Szinte érzem, hogy naponta többet ér az ingatlanom :) Sokan panaszkodtak, hogy érzik a szagát (hát, most tényleg szaga van, hogy megbolygatták). Egyszer egy ilyen "falugyűlésen" össze is vitatkoztam valakivel, aki már állítólag 40 éve szagolja. Mondtam, hogy szerintem semmi szaga nincs. Kicsit felháborítottam, közöltem vele, hogy én ott lakom mellette, maga meg két kilométerre, tehát én ezt jobban tudom :)

> Szoktam mondani a feleségemnek - aki fekete öves takarékoskodó -, hogy ha mindenki úgy állna a pénzügyekhez, mint ő, akkor bedőlne a piacgazdaság 2 másodperc alatt.

Ha most hirtelen válna mindenki, akkor vége lenne a gazdaságnak mint a botnak. Azonban ha mindenki így működne az idők kezdete óta, akkor nem jönne a Great Reset, hanem békében élhetnénk és már réges-rég benépesítettük volna a Marsot is.

Az értékcsökkenés alapja nem az ingatlan pillanatnyi ára hanem a bekerüléskori ára. Ez nálam eleve legalább kétszeres szorzó (2012-ben vettem meg). Ha meg a fenntartása a kérdés, akkor az ingatlan tényleges ára mellékes, ott inkább az építőanyag illetve szakipari munkák ára lenne a mérvadó.

Az ingatlanod értékének 1,5%-a az éves jövedelmed hány százaléka?

Azért ez eléggé komplex kérdéskör. Az ingatlan ára nagyjából tükrözi a telekárat és a felépítmény árát együttesen. Az esetemben a telekár igen magas, de annak értékcsökkenése, fenntartási költsége nem nagyon van. A felépítménynek pedig számomra használati értéke van - benne lakom, és számomra tök jó - de rajtam kívül mindenki azzal kezdené, hogy eldózerolja - tehát, számára többet érne a telek ház nélkül, nem lenne bontási költsége.

A kérdésedre válaszolva: kb. 25%.

Szerkesztve: 2021. 03. 08., h – 21:21

Az ingatlanod értékének 1,5%-a az éves jövedelmed hány százaléka?

15%, de nem sajat ingatlan, csak amit berlunk. sajatot szerettunk volna mar venni parszor, de lelicitaltak.

szerintem ez svajcban nem kirivo. az alberlet arat 1/3-ra lovik be a svajciak altalaban kiadaskent a fizujukhoz kepest, es az arak ugy nonek, hogy a tozsden bele kell huznom, hogy ne arazodjak ki...

Van egy haverom, aki kb. evente koltozik. Ami nem fer bele a borondjeibe, azt kidobja.

Kicsit irigylem.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Az ingatlanod értékének 1,5%-a az éves jövedelmed hány százaléka

a képleted szerint 0,06%

10,5%

De ettől eltérő is lehet valójában. Egyrészt nem tudom megbecsülni a hozzávetőleges értékét sem az ingatlannak, így a biztosított értékét vettem számításba. (Amit mi adtunk meg a biztosítás módosításakor.)

Továbbá nem csak én lakom benne, így a család teljes éves nettó bevételével számoltam. (Itt nincs enyém-tiéd meg apa családot eltart, anya gyereket terelget. Mindketten dolgozunk, közösen vettük, közösen tartjuk fönt.)

Kiszámoltam és durván az éves bevétel 50%-át kötöttük eddig a házra, felújítás címszó alatt. (Ha elosztom a ráköltött összeget az eltelt évek számával.) De még mindig jobban állunk, mint aki most építkezik. Úgy durván a másfélszerese lenne, mint amibe eddig került a ház. (És akkor minden hónapban riasztás van, hogy drágul valami, gyorsan meg kell venni hozzá.)

De most szentül megfogadtuk, nem vágunk bele semmi nagyobb volumenűbe, mert most már kocsit veszünk. (feleségem szokta mondani: most nyáron nem építkezünk, elmegyünk nyaralni. Én meg ezen hangosan röhögök, mert tudom, hogy úgyse az lesz)

Szerkesztve: 2021. 03. 09., k – 00:18

Mo.n most nem vennek ingatlant, mert ahogy nezem itt ellentetes mozgas van az amerikai piaccal szemben. A lenyeg, hogy ez meg nem a vege, hanem az eleje...

Ott most a covid nemhogy bedontotte mint a 2008 valsag, amikor 50cent per dollaron tudtal premier dolgokat venni a banktol, hanem forditva, felfutotte a piacot.

Ev elejen 300k volt az ingatlan most 360k es cirka aznap eltudod adni ennyiert. Ez mondjuk 20 % a tavaly novemberhez es ez meg nincs vege. Delen most ez megy, jonnek ki a nagyvaros/ok/bol a nepek.

Amugy ha van cirka $1m a zsebedben akkor azt befektetnem a helyedben florida texas arizona allamokban, most vannak nagyon jo opciok. Plusznak ekkora befektetett osszegnel kapod a zold kartyat csaladdal egyutt.

Jo most nehez, de taviranyitassal is lehet, igaz brokerezni kell, de az egyebkent is ugy szokas, maganszemelytol feher hollo hogy ingatlant vegyel es ne szivjal akar orbitalist.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Szerintetek? Az ingatlanod értékének 1,5%-a az éves jövedelmed hány százaléka? Egyszerűbben (ingatlanod ára/66)/(éves nettód) 

Nálam 4-5% körül. Kíváncsi lennék, hogy szerinted mi az ideális és miért? Post alapján valahol 2-20% között, de érdekelne egy indoklás.

Pont tegnap beszéltem egy befektetési tanácsadóval, azt mondta, ők is nagy inflációs nyomást látnak mind az USD mind az Euró piacain. Azt mondja, az utóbbi évben mind a két területet felügyelő központi bank kb a szokásos mennyiség négyszeresét nyomtatta többletpénzből, ezért menekülnek a befektetők a pénzben tartott befektetésektől. Azt mondja, ez alapján célszerűbb ingatlanba (nem csak lakás, de erdő, föld, stb) befektetni, akár hitelre is, mert ha felpörög az infláció, a hitelek elfogynak, az ingatlanok értéke viszont viszonylag stabil marad. Erről mi a véleményed?

(Mellékszál, de szerinte ugyanez nyomja fel az arany és a kriptovaluták árfolyamát is.)

Csaba

Minél kevesebb a kitettség annál nagyobb az egyén szabadsága és függetlensége. Emiatt én minimalizálnék, de a szükségest megteremteném. Ha az a kérdés, hogy x-szel vagy 2x-szel jobb meghalni, akkor tudom a választ: kb mindegy. :) Hogy mennyi az ideális? Nem tudom, de 20%-nál többet nem költenék rá. Tudom azon háztartások ahol az éves nettó jövedelem 5 milla, ott ez inkább a felét viszi el,ha hitel is van mellé.

Befektetési tanácsadódnak igaza van félig. Sok a pénz, de ez hitelpénz. Lesz idő amikor az emberek nem fogyasztanak és a hiteleket vissza kell törleszteni. Szóval átmenetileg nem kell beszarni az inflációtól, sőt! Amikor nagy az infláció, akkor:

- nem fogy a hitel => kisebb a fogyasztás
- befektetésre nagyobb a kamat

Emiatt az infláció nem egy lineáris folyamat, ahol az egyenes mindent eltolunk x-szel.

Nagyobb inflációnál a megélhetés mellett kevesebb jut tartós fogyasztásra, főleg hitelből. Vagyis még mindig azt mondom, hogy 5 év alatt MÁP+-szal messzebbre jut az ember, mint ingatlannal.

ps.: Tegnap bejelentkeztek az egyik telkemre,  amit nem árultam. Megalkudtunk. Ezek a pénzek mennek be MÁP+-ba függetlenül attól, hogy végig fut-e vagy sem, mert menet közben nézelődöm és ha megkívánok valamit megveszem.

7.4%, pedig azt hittem, hogy van még bennem slack, de akkor inkább megbékélek a mostanival hosszútávon.

Szerintem a "tudatos" szó értelmezése sokszor pontatlan, amikor pénzügyekről van szó. Mondunk ilyeneket, hogy tudatos emberek 2-3 havi fizetésüket szánják autóra, x havi fizetésüknek megfelelő értékű ingatlant lakhatásra stb. Valószínűleg inkább a fenntartható, vagy ésszerű vagy kevésbé kockázatos szót kellene használnunk, vagy azt mondanunk, hogy ezek jó tanácsok olyanoknak, akik nem tudják kézben tartani a pénzügyeiket (ők ne is olvassák ezt a bejegyzést tovább :))

Amikor pénzügyekről, pénzügyi döntésekről van szó, tulajdonképpen mindig életmódról van szó. Szerintem a tudatosság nem az, hogy ésszerű(nek mondott) vagy alacsony kockázatú pénzügyi döntéseket hozunk, hanem az, hogy tudjuk, mivel jár az adott döntés, kb mekkora a kockázat, tudjuk, hogy minket mi tesz boldoggá, és ez alapján hozunk döntést.

Ha pl. valaki minden pénzét egy veterán autóba teszi, tudja, hogy mondjuk sose lesz pénze saját ingatlanra, befektetésre, sőt, pénzügyileg meglehetősen kitett, de boldog, és ez neki így jó, sokkal "tudatosabb", mint aki betartja a kiszámoló blog minden szabályát, de alapvetően boldogtalan. Mit mondanánk annak az embernek a "tudatosságáról", aki megtakarít minden fillért, de egy jó pohár bort vagy nyaralást se tudott élvezni soha? Lehet, hogy a vagyonát számlálva boldog, és ez kárpótolja mindenért, akkor nincs egy szavam se. Ha viszont nem, szomorúbb az élete, mint annak, aki legalább addig jól érzi magát, amíg a fizetését elveri minden hónapban.

Szerintem kb ez, meg a "nem látszó jövedelmek" a magyarázat arra, hogy sok ember olyan házban lakik vagy olyan autóval jár, amit "papíron" nem engedhetne meg magának.

Az említett arány nálam 8%

A "pénzügyileg tudatos" kifejezés nálam inkább gúny, mint dicséret. Hasonlóan gondolkodom, mint te. A kiszámolós sráccal nagyon nem vagyok szinkronban a pénzről való gondolkodásban. Ő fillérbaszó én nem. Szerintem nagy pénzt csak nagyvonalúan lehet keresni. A cégnél is mindig azt mondom: tegyük gazdaggá a kereskedőinket, hogy nekik fontosabbak legyünk, mint önmagunknak.

Többé-kevésbé igazad van, de azt meg kell jegyezni, hogy a kiszámoló célközönsége nem én vagyok, pláne nem te. Szerintem teljesen valid, hogy különböző élethelyzetekben más tanácsra van szüksége az embernek. Tízből kilenc kiszámolós poszt teljesen banális dolgokat feszeget, de én azt látom, hogy sok embernek erre van szüksége.

Egy ismerős pár éve, amikor még volt Amex az OTP-nél, igénylés nélkül kapott egy Amex kártyát, amit csak aktiválni kellett. Szó szerint meghatódva mesélte, hogy nézzem meg, mennyire bízik benne a bank. Természetesen aktiválta a kártyát, és 1-2 hónapig tényleg boldog volt. (Utána pár évig meg nagyon nem.) És most jön a trükk: az átlag user ilyen. Csak részben ő a hibás; egyrészt miért nem képezte magát, másrészt azért az általános iskolában az egyik évben rajzóra helyett lehetne ilyesmiről tanulni. Szerintem a kiszámoló nekik szól elsősorban, nem azoknak, akinek ez a hobbija, vagy akár a munkája.

Ha pl. valaki minden pénzét egy veterán autóba teszi, tudja, hogy mondjuk sose lesz pénze saját ingatlanra, befektetésre, sőt, pénzügyileg meglehetősen kitett, de boldog, és ez neki így jó

Számtalan esetben volt, hogy vágytam nagyon valamire - egy tárgyra - aztán amikor hozzájutottam nem változott semmi. Onnantól teljesen természetessé vált, hogy az megvan, sőt, ha nem lett volna, akkor sem hiányzott volna.

Ha vennék magamnak egy drága autót, akkor egy darabig meglenne az újdonság varázsa, jobb lenne a közérzetem, de nagyon hamar egy sima használati tárggyá silányulna és talán a vásárlás pillanatában boldog is lennék egy kicsit, de utána nem jobban mint előtte voltam.

Ezért szeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy tényleg boldoggá tesz-e valakit az, ha elveri minden pénzét valami első látásra értelmetlen dologra.

En felek a draga autotol. Lenyegeben az autogyartol bereled. Egy igazi aknamezo, rengeteg rejtett hibaval, es minel dragabb egy auto annal tobb  es annal dragabb aknak robbannak.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Nekem az új autóban az fájna, ha összetörném. (jó, az így is - úgy is fájna)

Ha az autószerelőmre hallgatok akkor vagy új autót veszek és 4 éves kora után, az első műszaki vizsgát letudva eladom. (mert az új autók tényleg annyira szarok). Vagy veszek egy jobb állapotú, lassan veteránkorú járművet, amihez van még alkatrész. (ebben tud segíteni, mert veterán korú Merciket készít fel vizsgára, Németországból hordják hozzá, mert így olcsóbb.) Most tényleg csak azért kell még egy - nagyobb - autó, mert van egy évben 6-8 alkalom, amikor hosszabb útra indulnánk - ehhez nem kevés cuccal. Most még a fentebb említett gépjárműbérlés is megfordult bennem, mint lehetséges alternatíva.

A 4 évet komolyan mondja ez a szerelő? Azért én többet kinézek még a mai kocsikból is. Ismerősöm downsized 3 hengeres turbós Focus kombijára például azt gondoltam nem fogja megérni a 7 évet, aztán mégis megérte (lehet csak 6 még), semmi baja nem volt még.

A veterán szerintem már túlzás, feeling miatt jó lehet, de nem gazdaságos. Kivéve ha olyat veszel, aminek felmegy majd az értéke, csak a jövőbe kell látni. 2010 előtt még tudtak autót csinálni, addig elegendő visszamenni az időben. Ami nem rohad (típus szerinti népi legendák+alapos szemrevételezés alapján), és szívó motorja van, az ésszerű lehet.

Magamtól én sem vennék új kocsit, akármilyen számítás szerint is bukó. De a nagycsaládos támogatással vettem új Lodgy-t, mondván hogy soha többet nem lesz ilyen olcsó kocsim. Ha rosszul adom el, akkor kb 0-ba fog kerülni 3 évre. Még az is lehet, hogy nem adom el, inkább megtartom második kisautónak :-) És persze hogy az első pár hónapban máris telibe karcoltam a fényezést mindkét oldalon hosszan és mélyen. Még ez is fájt, képzeld el ha drága kocsi lett volna! Belegondolni is rossz.

Úgy javasolta, hogy azért mert addig garanciális. Addig ha beüt valami, akkor jó eséllyel kis költséggel megúszod. És akkor sem valami prémiumot választani, hanem valami olcsóbbat. Mondta, hogy ne féljek, ő 4 év után is megjavítja nekem, maximum nekem nem fog tetszeni a szervizszámla alján a végösszeg. Meg elcseszett egy világ az, ahol az autód hibáját szoftverfrissítéssel javítják.

Valaki egyszer azt mondta, hogy az autógyártás kb 2004 körül megszűnt, azóta problémát gyártanak.

A veteránt meg nem úgy kell érteni, hogy veteránoztatott gépjármű, hanem 20-25-30 éves verda, jó állapotban. Most tudni kell, hogy a szerelőmnél öreg prémiumvasak szoktak az udvaron állni. Mikor odagurulok én, a kis A3-asommal, mindig feszélyezve érzem magam, mert több löktérfogat van körülöttem, mint a csomagtartóm űrmérete :) Azok a kocsik jobb állapotban vannak, mint a mai pár éves gépek, pedig van olyan, amelyikben már 2 milliónál is több van kilométerből.
Szoktam nézegetni az ilyen 3-4-500-at futott Merciek, nagy 5-5,5-es motorral. De csak azért mert van hozzá szerelőm :) Ha nem rohad, de a motorját még attól fel kell újítani, nekem elfogadható megoldás.

(Fogyasztás: keveset járok autóval, főleg városban. Az Audi most 10-et eszik. Ehhez hasonlítva a 15-16 literes fogyasztástól nem leszek rosszul. Meg nem is városba kell, arra ott van a biciklim.)

Lodgy: gondolkodtunk rajta. Csak közben kifutottak a nagyobb motorral szerelt változatok, 75, vagy 90 lovas kocsit meg nem veszek, amibe lehet, hogy 7 embert meg csomagot is be kell rakni. A gyerekek sportolnak, télen ilyenkor beindul a bajnokság. Ha tudunk vinni magunkkal még mást is, kellhet a hely.

> Úgy javasolta, hogy azért mert addig garanciális. Addig ha beüt valami, akkor jó eséllyel kis költséggel megúszod.

Persze, mert azt az árat a vételárban előre kifizetted. Azért várható értékben olcsóbbra jössz ki egy kicsit korosabb kocsival, ez törvényszerű.

Lodgyból nekem dízel van, teljesen jól megy érzésre. Ha odalépek neki, akkor gyorsul. Kicsit gyakrabban padlóig nyomom a gázt, mint az előző autóimmal, de lehet hogy csak mert túl olcsó volt és nem vigyázok rá emiatt. Persze autópálya tempónál emelkedőn már kicsit gyengén gyorsul, de nekem ez még belefér.

Általában 5-en ülünk benne, úgy használható a csomagtartó. 6-an már szűkös, 7-en meg szinte nincs. Tetőboxszal bővítem ezekre az alkalmakra. De ha bővül még a család, akkor majd még nagyobbra akarom cserélni, szerintem sem elég 5-nél több embernek.

A másik kocsim 2003-as Audi A4 kabrió, azt imádom. 2.4 literes V6, papíron erős, de a kaszni meg jó nehéz, ezért nem gyorsul annyira félelmetesen. Imádom. Én is ezt a korszakot szeretem, tőlem lehet, hogy 2004-ben szűnt meg az autógyártás :-) Néha tankolásnál kiszámítom a fogyasztást, ez is 10l felett van egy kicsivel többnyire.

Kollégám vett egy új Fordot, C-Max. Ha jól emlékszem, valami 86.000 Ft-ot fizet ki évente, hogy legyen rá garancia. Átnézik, szoftver frissítenek, olajcsere, ilyenek. Nekem ugyanezekért az apróságokért évi 40-et kell kifizetnem, igaz az ablakmosót nem szakember tölti fel, csinálhatom magam. Mivel új autó fizeti a casco-t is. Nem tudom megéri e ez a felár azt, hogy elmondhassam, én fingottam bele először.

A Dusteren gondolkodtam, hogy inkább olyat kellene újonnan. A magyar közúthálózatra pont ideális. De már azt sem olcsó. Az a baj, hogy minden modellre úgy rakják a 18-as felnit, mint ha muszáj lenne. A vége az lesz úgyis, hogy veszek egy Octavia-t.

Jaj, nem érted.

Én sem téged, mert nem értem, hogy jön ide, hogy megcsinálja helyettem.

Szóval, új autó. Garancia, évi 86.000 Ft, vs én régi verdám, nincs garancia, évi 40.000 Ft-os minimális szerviz összeg. (Az ablakmosó vicc volt. Próbáltam ironizálni.)

Hasonlítsuk össze a dolgot egy tv-vel. (Lehet rossz hasonlat, de hátha érthető) Kapok rá alapból 2 év garanciát, ha kipengetek még 10e-ret, akkor még +2. De nem kell minden évben azért tejelnem, hogy a garanciát ne bukjam el.

Én úgy elvárnám, hogy egy 10 misis autó árán felül ne húzzanak le még plusz összegekkel azzal az indokkal, hogy különben elveszik a garancia... Ez olyan nonszensz.

Gondolj úgy arra a 86.000 Forintra, mint lehúzásra. Az összeg kb 60% mögött nincs valós teljesítés. A munkadíj és a bekerülő anyagköltség kb az összeg 40%-a. Én, ha elvégeznek egy szervizt, ami ekkora összegű és látom mögötte a teljesítést, tételesen felsorolva a cserélt alkatrészeket és a szükséges munkaórát, zokszó nélkül fizetek. De ugye itt nem ez van.

Ha azt mondanák, hogy az autó első 4 évében ingyenes a szerviz és csak az alkatrészek egy meghatározott körét kell fizetnem cserekor, sokkal fair-ebb lenne a biznisz. Ha a 4 év letelte után kellene 86.000 Ft-ot fizetnem a plusz garancia miatt, szintén oké. De itt sajnos egy, a vásárlóra nézve előnytelen kényszerhelyzet van.

Legalábbis, innen, ahol én állok, ezt látom. Én meg vagyok olyan hülye, hogy elvi kérdést csináljak belőle.

Lehet más országokban más a helyzet új autó vásárlása esetén.

A vásárló tudja, hogy a gari feltétele a megfelelő intervallumban elvégzett márkaszerviz látogatás. Ez nem apró betűs rész. A vevő dönthet úgy, hogy maszekhoz viszi fele annyiért, de akkor probléma esetén nem mehet a márkaszervizbe, mert bukta a garanciát.

Engem is "zavar" a tessék lássék munkavégzés, a túlárazott alkatrészek és munkadíj, de ha csak egyszer is kell gariztatni, már kitermelte az árát.

Az előző kocsimat az 1. éven rendszeresen vittem márkaszervizbe, annyi betegsége volt, aztán rendbe tették, és még 10 évig nyúztam úgy, hogy csak kopó/fogyó alkatrészeket kellett cseréni benne.

Amúgy van olyan verzió, hogy az első 3 évben ingyenes a kötelező szerviz, de akkor máshol fizeted ki a költségeket, legfeljebb havonta kevesebbet, nem évente egyszer többet.

Szerintem az számít lehúzásnak, amivel nem tudsz számolni előre. Ebben az esetben pontosan tudod előre, hogy ennyibe fog kerülni, és ez a feltétele a jótállás fennállásának. Tehát nincs benne lehúzás, egyszerűen ennyibe kerül.

Amúgy én hallottam olyat is, hogy ha szakszervíz csinálja a gyár utasítása szerint, és lepecsételi, azt is el kell fogadniuk, nem kell feltétlenül márkaszervíznek lennie. De nem ellenőriztem vissza ezt az infót, én oda vittem szervízre az új kocsimat ahol vettem. És várhatóan a gari után nem oda fogom már csak azért sem mert a bevált szerelőm sokkal közelebb dolgozik.

Kihagytam: karcok. Az én kocsim vonzza a bajt. Ha áll, nekimennek. Oldalba, fenékbe vonóhoroggal. Időnként kiugrik egy fatönk az avarból és felüti az elejét parkolásnál. Tesco parkolóban a mellette álló verdák nekidörgölőznek. Nem merem otthagyni sehol, mert mire visszaérek biztos van rajta egy újabb sérülés. (A fenékbe vonóhorgosat úgy kapta, hogy egy akkora placcon parkoltam, mint a Hősök tere, egy nyerges vontató is bármikor megfordul rajta röhögve. Egy barom meg forduláskor a kisbusszal vissza tolatott, mert ő csinál inkább egy Y-t.)

Szerkesztve: 2021. 03. 12., p – 16:24

A nettó bérem ~15%-a megy albira (bérleti díj + rezsi, és ketten lakjuk), ötletem nincs, mennyi lenne a piaci értéke a lakásnak.

Egyelőre nem is szeretnék saját lakást, mind várható, hogy az életem még fordulni fog egy nagyon nagyot a következő években (~gyerek), mind többre értékelem jelenleg azt a mobilitást, amit egy albérlet ad. 

Szerkesztve: 2021. 03. 12., p – 23:59

Szerintem néhány dolgot nem veszel még figyelembe:
- privatizáció: ingatlant általában nem 1-2 évre vesznek az emberek, sokan még mindig abban laknak, amit 30 évvel ezelőtt a tanácsi lakások megvásárlásakor laktak, ezeket nevetséges összegekért árusították ki az akkori lakóknak, hiába ér ma annyit, amennyit, teljesen más a viszonyulás az ingatlanhoz; itt nálunk csak pislognak a régi lakók, hogy "honnan lopták a pénzt" hogy annyiért vettek lakást ebben a társasházban, amikor szerintük az felét sem ér talán (ez a szubjektív érzésük, mert nem látják, hogy az ingatlanok értéke mennyit változottt), és arról nem is beszélve, hogy a társasházakban ezeknek a régi lakóknak teljesen más a mentalitása azokhoz képest, akik újonnan mai áron kerülnek a házba, persze ez társasházas dolog...
- az utóbbi 7-8 évben annyit ugrott az ingatlanok értéke önmagában (itt pl kb a duplájára), hogy az ingatlan értékét a jövedelmekhez arányítva itt is teljesen szürreális dolgokat hozhatnál ki, be kéne látni, hogy az ingatlan ingatlan, de az értéke jelentősebben tud változni, mint sokaknak a jövedelemtermelő képessége, aztán ott van még, hogy a jövedelmi viszonyok is teljesen más ívet írnak le más-más szektorokban a szakmában dolgozott évek alapján, van ahol nagyon megéri maradni, van ahol nagyon nem, és mellérakhatod a lakásuk értékváltozásást azóta ami óta bent laknak
- aztán van itt a társasházban, akinek még a nagyapja volt az egyik beruházó/építtető 100 évvel ezelőtt... hiába nagyjából azonosak pillanatnyilag a tulajdonosok lakásainak az értékei, van aki már 100 éve örökli, van aki önkormányzattól vette a tanács felajánlása alapján fillérekért és van aki a mai árat fizette ki érte, hiába azonos lakásban vannak, teljesen mások a sztorik
- az meg, hogy az éves értékcsökkenést rákölteni, jó ha minden 5-10 évben kifestenek az emberek miután beköltöztek(esetleg ablakcsere, klímaszerelés, de kb ennyi). Beköltözéskor csinál mindenki egy nagy felújítást az eladó után, hogy igényeire szabja, de különben nem jellemző szerintem, értem a pénzügyi szemléletedet, de az emberek nem e szerint élnek (nem véletlenül a többség nem saját kft-t visz, hanem alkalmazott)
- tudom a családi ház teljesen más a lakáshoz képest, de a cím "ingatlan"

N+1 azt jelenti, hogy az 1 amiben laksz és az afeletti ingatlanokról beszéltem, mint vásárlás vagy eladás. Viszont a megtekintet ingatlanok nyomán sokszor meglepett, hogy mennyire túlvállalták magukat az emberek. Itt olyan ingatlanokról beszélek, amint akár ők maguk építettek.  Ma is egy ilyet nézek meg. A kilencvenes években parcellázták, majd 200 környékén vette meg a jelenlegi tulajdonos az ingatlant. A tulajdoni lap teljes szemléjén ő a második bejegyzés. Majd azóta még generált 10 oldalnyi eseményt, a hiteleivel, ide-oda ajándékozásaival. 

Az eladó akiről beszélsz, ha jól sejtem neki nem n+1 hanem ott lakik (gondolom).

A magyar ragaszkodik a helyhez, ahol él, kerül amibe kerül nem akarja engedni. Nem mobilis földrajzilag. Lesajnáljunk a nyugati modellt, ahol nincs saját lakásuk, de pénzügyileg az optimális döntést hozzák, oda mennek bérletbe dolgozni, ahol a legtöbbet kapják a munkájukért. 

Láttam annál szerencsétlenebb esetet is, ahol tele vannak hitellel, bár nehéz eldönteni melyik a rosszabb: A legszerencsétlenebb eset az volt, aki pont az ingatlanbubi előtt 8 éve adta el a lakását és visszabérelte. Az ingatlan meg a bérleti díjak is felmentek majd kétszeresére ott is. Mivel elkalulálták a nyugdíját most mégis maradnia kellett és dolgozni tovább, de már nincs saját lakása, csak vidéken egy háza ahova költözni akart, de abból már lakást nem kap itt ahol dolgozni akar, a pénzzel meg nem tudjuk mit csinált annak ellenére, hogy a cége mielőtt földbe állt volna kb hozzád hasonló jövedelmi viszonyok között élt. Értetlenül állunk a dolog előtt, állítólag minden tartalékát beletolta a cégébe (nem ő volt a vezető csak fb tag és fő tulajdonos, a végén már RT voltak), ami végülis bedőlt... utoljára kocsi javításra kért kölcsön ismeretségi körében... vannak ilyen hihetetlen bukások... ezeken az embereken tényleg nehéz belegondolni, hogy egyáltalán hogyan tudsz segíteni rajtuk, amikor ilyen kapitális mennyiségű pénzt tüntettek el nyom nélkül... (ja és a vidéki házát az exfeleség lakja)

- vagy mesterségesen kelti ezt a legendát és valami nem látható helyre tüntette el a pénzét, hogy ne tőle kunyeráljanak az emberek, vagy nagyon eltolta mindenét...

Az említett ház tulaja magasjövedelmű munkavállaló volt. Emiatt a 600ezer chf hitelt vett fel 2007-ben. Ebből építette meg a házat és némi önerőből. A ház szarrá van szeparálva. A fele akkora házamat nem adnám érte 1:1-be oda.