Faház felújítása, fűtése

Sziasztok,

Felbátorodva a közelmúltban olvasott építészeti/energetikai/okosház témákon, szívesen fogadom gondolataitokat, tanácsotokat az egyik projektemmel kapcsolatban.

Világ végi faluban (szép helyen) van egy kis telkem, rajta egy apró fa mobilházzal. Kb. 30 éve vásárolta a családom, és a helyiek szerint már kb. 50 éve állhat a ház. Már évek óta játszom a gondolattal, hogy komfortossá - némi kompromisszum mellett kvázi lakhatóvá - alakítom, hogy jobban hasznosítani tudjam. Konzultáltam építész tanácsadóval, aki nem próbált lebeszélni a jelenlegi szerkezet megtartásáról, és javaslatokat tett az átalakításra.

Adottságok:

  • Kb. 5 x 7 méter alapterület
  • Domboldalon épült, az alap felső vonala talajszinten, az alsó kb. 1,5 méter magasan a talajszint fölött
  • Valószínűleg rakott kő alap, lebetonozva, a szerkezeti elemek a betonba vannak állítva, az aljzatban minden bizonnyal nincs víz- és hőszigetelés
  • Két szintes, a tetőtér használható része be van építve - egyetlen általam ismert fa formaháznak sem felel meg
  • Szendvics szerkezetű falak, belső EPS táblákkal, kívül faház profillal, belül farostlemezzel borítva
  • Kis belmagasság (2,1 m)

Az építész javaslatai (nagyon zanzásítva):

  • Meglévő homlokzat szigetelése: OSB + 15 cm EPS + légréses technológiával fa külső burkolat
  • Lábazat szigetelése: 8 cm XPS
  • Tető szigetelése kőzetgyapottal (mennyezet 30 cm, szarufaközök, ferde falak)
  • Belső felületen párazáró fólia, párnafás gipszkarton burkolat tűzálló gipszkartonból
  • Padló javítás, 8 mm vízálló XPS a meglévő aljzatra, laminált burkolat
  • Nyílászáró csere 3 rétegű üvegezésűre
  • Vízelvezetés megoldása a domboldalról lefolyó víz ellen (beton elfolyó, dréncső, stb.)

Amivel kapcsolatban leginkább dilemmázok, a fűtés. A faluban általánosságban fával fűtenek, mivel vezetékes gáz nincs. A házban jelenleg egy tea tűzhely, és egy olajkályha van, melyeket nyugdíjaznék. Kényelmi szempontból mindenképp az elektromos fűtésen gondolkodom, melyet nagyon szeretnék szükség esetén távolról elindítani, illetve a téli temperáló fűtést felügyelni. Mivel hobbi szinten szívesen foglalkozom mikrovezérlőkkel, vállalnám a saját rendszer fejlesztésével járó kihívást is (nem anyagi, vagy praktikussági szempontok miatt, hanem inkább azok ellenére). Napelem elhelyezése a tetőszerkezet gyengesége miatt valószínűleg nem megoldható.

A helytakarékosság jegyében mint laikusnak, nekem a plafonra szerelt infrapanel tűnik a legjobb megoldásnak, de nem tudom hogy kis belmagasságnál nem lesz-e zavaró, illetve mivel minden fából van, mennyire tűzveszélyes. A kis belmagasság miatt az aljzatba nehezen helyezhető el bármilyen fűtőelem.

Remélem nem maradt ki semmilyen lényeges infó. Szívesen veszem a hozzászólásokat, hasonló projektekkel kapcsolatos tapasztalatokat.

Képek:

Hozzászólások

Az a héjazat, ami elbírja a téli hó nyomását, az esőt, meg a viharokat, nagyon lazán elbírja a napelemeket :) Csak mondom.

Plusz a kertben állványra is lehet rakni napelemet, leglább nagyon könnyű lesz tisztítani.

7x5 az 35 négyzetméter. Nekünk a 70-es házat kb. 40 000 Ft lenne fűteni árammal, így neked valószínűleg 20 000 Ft-nyi áram (kb max 600 kwh) lesz szükséges, amennyiben ott élsz. Ha nem, csak temperálsz, 5 fokot szerintem 100 khw óra alatt kihozza!

Nagyon szívesen látnánk elhelyezkedést, képeket a kis házikóról.

Van olyan emlékem, hogy annak idején hullámpala volt az eredeti héjazat, melyet huszonegynéhány évvel ezelőtt cseréltek lapos palára. Az építész azonnal mondta, mikor a tetőről beszéltünk, hogy betoncserépről ne is álmodjak, sem a tető, sem pedig a falszerkezet nem bírná a plusz terhelést szerinte. Valószínűleg bitumenes zsindelyre fogom cserélni, a pala már közelíthet élettartama végéhez, bár még nem ázik be. Ez onnan jutott eszembe, hogy több helyről hallottam, hogy gyakran még a betoncserépre kitalált tetőszerkezeteket is erősíteni kell a napelem felszerelésekor.

Az áramdíjjal kapcsolatos becslést köszönöm, nagyon hasznos! Egy kicsit tartok tőle, hogy a gatyám rámegy majd a fűtésre, és onnantól, hogy bevezettetem a vizet (most nincs), már a téliesítés is macerássá válik, és igazából szívesen járnék télen is ki, szóval folyamatos temperálásban gondolkodom.

Másik hozzászólásodra válaszolva, valamilyen fával rakható backup fűtést azért szeretnék, ha esetleg ott érne a családdal valami nagyobb hó, és hirtelen elmegy az áram, akkor ne fagyjunk meg. Végülis kémény van, és működik is. 

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Ismerem a technológiát.

Szerintem egyrészt nem szép, másrészt ha öreg a pala akkor ugyanúgy el tud törni alatta.

De ez az én véleményem.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Cserepeslemezből van olyan, ami alul filcbevonatos. Talán a kopogást is csökkenti, de azt hiszem elsősorban párásodáson segít. Viszont alatta antenna és mobil térerő problémás lehet - pl emeleten.

Anyámnál a bitumenes hullámlemez nem bírta az ígért időt. Talán 15 év után már töredezni kezdett és beázott. Akkor lett cserélve cserepeslemezre.

A bitumenes tetőfedésnél, ha van hagyományos kémény vagy a közelben más hagyományos kémény, akkor szikrafogó dugót megkövetelhet a katasztrófavédelem rá.

"domboldalon épült, az alap felső vonala talajszinten"

Na, ezt kell levinni pár méterrel (a tetőt meg utána), és kész is a fagymentes Hobbit-lak.

Napelem elhelyezése a tetőszerkezet gyengesége miatt valószínűleg nem megoldható.

Napelemet nem csak a tetőre lehet rakni :) Ha van a telken szabad helyed, hogy megfelelő pozícióban egy tartóállványon is elvan. De mint páran már leírtuk itt párszor: villannyal fűteni a legdrágább. Viszont, ha nincs vezetékes gáz, más lehetőséged sajnos nagyon nincs.

Kósza gondolat: én valahogy vizet melegítenék napközben és így tárolnám a hőenergiát, ami a későbbi időszakban is melegen tartana. Legalábbis egy darabig. (Infrapanel: engem eddig mindenki lebeszélt róla, még az is aki amúgy árulta. Szóval nem tudom mennyire jó ötlet.)

Vízmelegítés: ahhoz  napkollektor kell, meg egy puffertartály, ha van hova elhelyezni, az is járható út lehet...
Ott csak a fagymentes megoldásra kell figyelni puffertartályba fűtőszál  téli  fagypont feletti tartáson  hogy ne legyen első télen deficites a telepítés,  mellette lehet belőle használati meleg vizet is "csinálni" meg fűteni is feltéve ha  van napsütés (nem ismerem annyira behatóan a napkollektor működését/igényét, hogy hogy tud  meleg vizet előállítani. (szükséges napsütés mennyisége,  borús időben tud e termelni, vagy csak napsütéses időben, stb...)

Nincs a világon se jó, se rossz. A gondolkodás teszi azzá... (W. Shakespeare)

A tartály elhelyezésével gondban lennék. Még a bojler pozícióján is törnöm kell a fejem, mert most egy egészen pici 40 literes van, ami egy sámlin ücsörög. Nyilván szükség lesz valami nagyobbra. Illetve a falszerkezet miatt egy mázsás készülék rögzítése sem triviális.

Szerintem bojler, vagy melegvíz tárolóból van olyan, ami a padlón ül, vagy áll. Nem olyan régen nézegettem ezeket, mert olyat kerestem, ami méretében alacsonyabb volt, amint az akkori (az új kazán kicsit nagyobb volt, mint a régi és nem fért be így alá a meglévő tároló. Aztán párom leszavazott, hogy nem kell olyan a fűtési rendszerbe, így most minden meleg víz nyitásnál indul a kazán.)

Alumínium radiátorok, hogy ne legyen koszos a fűtővíz, a vízkörön egy nagyobb melegvíz tároló, szivattyú a víz forgatásához, meg valami vízmelegítő készülék. Legalábbis ezt fantáziálom. :) Ha napos időben felfűti a vizet, akkor ez elég sok hőenergiát képes tárolni a későbbi órákra is. (-> Úgy bekötni a tárolót, hogy ha nincs elég napsütés, akkor a vízkörből kézzel kiiktatható legyen. Így este gyorsabban felfűt.)

Hűtő/fűtő klíma? Ha nem túlzottan tagolt a belseje az épületnek, akkor egy beltéri is elég lehet. Alkalmi használatra gyorsan felfűt, jóval kevesebbet fogyaszt, mint bármilyen COP=1 fűtés. Ugyanakkor, ha valóban ilyen szinten le akarod szigetelni, akkor érdemes lenne pontosan hőigényt számolni, ilyen kis méretnél akár 1-2 kisebb elektromos hősugárzó is elég lehet és ennek a beruházási költsége a legkisebb. Ritka használatnál pedig a magasabb fogyasztás sem feltétlen probléma.

Egyébként mi a baj a fafűtésű kályhával, azon kívül, hogy ... ja, ott kell lenni, neked meg temperálni kell :)

Pedig hangulatos, nagyon olcsó kiépíteni, viszonylagosan olcsó üzemeltetni. 

https://jotul.hu/termekek/jotul-f602-cb

Clean-burn technológia - megrakod este - még reggel is adja a meleget.
Tudsz rajta főzni, kicsi méret, a fenti épületet pillanatok alatt felfűti, ha jó a szigetelése. OK, nem -5C -ról, de ha villannyal fagymentesen van tartva, akkor ~fél óra alatt már nem kell kabát.

az. menj el, nézd meg. egészen más kategória, mint amit a barkácsáruházban kapsz fele ennyiért.
és mégegyszer: este megrakod - még reggel is ég...

Voltam olyan "nyaralóban" ahol ~100 000Ft-os kályha volt a nappaliban. 25fokra felfűti a szobát amíg ég - viszont amint elfogy benne a tüzelő, gyorsan eltűnik a meleg (pedig samott is volt benne). Reggel 17C volt. Azért nem mindegy...

+1
Nyaralóban novemberben régen a kályha mellett szoktam aludni, hogy éjszaka tudjak rá tenni mert különben pusztulat gyorsan hideg lett.

Persze kályha-kályha meg darab-darab alapon is lehet dolgokat összehasonlítani.
Mindenki döntse el maga, semmit nem kötelező megvenni. Én inkább egyszer veszek jót, hogy utána ne kínlódjak.

Egy gondolatnyit túlárazottnak érzem.

Ennyi pénzért már lehet venni pellet kályhát, akár víztereset is, (ami pár radiátort is ellát) meg mellé a kémény béléscsövet, meg valami wifi termosztátot, és pár havi tüzelőanyagot is.

Ok. A te megoldásod nem villanyhoz kötött.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Szerintem egy ilyen kályha inkább a hangulatról, atmoszféráról szól, mintsem a funkcióról. Megvan ennek is a célcsoportja.
Valóban nem olcsó, ezzel nem lehet vitatkozni. Mint ahogy lassan semmi sem az, ami próbál egy kicsit is hagyományos lenni.

Kollégámnak van vízteres pellet kályhája, termosztátos. Nagyon szép, tiszta üzemű, és tetszik, ahogy intenzíven ég azzal a megfúvással. De nem adja vissza a gyerekkorom kályha-élményét, amit keresek ezekben. Persze ez inkább egyéni mánia, lököttség, mintsem racionális érv.

Amit viszont hiányolok, hogy nemigen találok külső levegőellátású, másodlagos égésű kályhát klasszikus, netán rusztikus formában. Van egy szabad kéményünk, eljátszottam egy ilyennek a gondolatával.

A kályhás mesterünk épít külső levegőforrású cserépkályhát. A másodlagos légbevezetés (füstgáz elégetéshez) és külső légbevezetés szerintem üti egymást - de nem vagyok kályhás szaki.
Saját cserepet is gyárt formára, színre is. Modern, klasszikus v rusztikust formában is. Ha gondolod, írj privát és küldök képeket.
Azt hozzáteszem, hogy egy tisztességes cserépkályha ma ~1 millió ft...

Köszi.

Nekünk egy magyarszombatfai kályhás kontaktunk van. Eredetileg cserépkályhát szerettünk volna, viszont a kérdéses helyen alá van szigetelve az aljzat és padlófűtés van. Többen is mondták, hogy erre így ne építsünk cserépkályhát a súlya miatt. Ezért fordultam az öntöttvas felé, ami nem több párszáz kilónál.

Eddig eléggé dormant volt a topik, néha ötleteltünk a feleségemmel, de amint látod, generális kérdések sem tisztázódtak még.
Fontos, hogy nekünk a kályha hangulati elemnek kell; a helyiségek fűtése egyébként megoldott. A teljes házat meg semmiképp nem tudná fűteni a layout miatt.

Padlófűtés vs. cserépkályha témában szívesen várok releváns kommenteket.

Kemencét is szeretnénk. Majd.
Elolvastam egy könyvet a kemenceépítésről meg egyik nyaralás alatt még 2019-ben találkoztam egy csókával, aki épített már többet is.
Itt a környéken divat felénk a kemence, többet megnéztem és lemértem a környező falvakban. Valakitől kenyeret is szoktam kapni azóta :-)
Inkább egy nem túl nagyot szeretnénk, első sorban pizzasütésre. Inkább lehessen hamar felfűteni, szerintem a túl nagyot ritkán használnánk.
Úgy számolom nagyjából 2 millióból jön ki, szépen apránként beletolva ahogy készül.
De előtte vannak más dolgok, amiket meg kell csinálni a kertben. Idő meg kevés, és nehezen is állok neki mostanában az ilyesminek. Amikor nincs jó idő akkor azért, amikor jó idő van akkor meg inkább mást csinálok. Ha szabadidő van, általában nem vagyunk itthon. Így meg nehéz. De jön majd másféle periódus is, majd akkor.

Most az öntöttvas cuccokban való sütéssel kísérletezünk, faszénbriketten (pie iron és dutch oven).

kályháBAN való sütést én nem erőltetném.
Pár alakalommal próbáltuk, az a helyzet, h pára szabadul fel bent - ami viszont igencsak nem tesz jót "rendszerszinten". Pont úgy, ahogy a nedves fával való fűtés sem. Ezért is szoktak cserépkályhába sütőbetétet tenni - amit alulról melegít a tűztér.

Jaj nem a kályhában, félreértés van. Az öntöttvasas sütést csak a kemencéről átkötve említettem. Most ezzel kísérletezünk, kint, szabad tűzön.
Illetve a pie ironnal kapcsolatban az a tervem, hogy - mivel könnyen hordozható - a benzinfőző fölött is meg tudunk talán csinálni vele pár gyors, de laktató ételt hosszabb túrákon.

A cserépkályha (a cserépkályha is tömegkályha) komoly tömeg (értsd: több, mint 1 tonna - legalábbis a mienk). Már tervezésnél ki kell hagyni a padlófűtést azon a helyen. Az öntöttvas kályha (pl Jotul) esetén is érdemes alátenni valamit terhelésmegosztás céljából, mégse az legyen, hogy 15-20cm2 helyen legyen ~80-100kg terhelés...

Így van, mivel kis ráülős részt is szerettünk volna, amire odakuckózhatsz télen, jóval egy tonna fölötti érték jött ki.
Látod ezt nem tudtam előre sajnos, hogy ennek ennyire elő kell készülni. Illetve azt se tudtuk (még most se tudjuk pontosan), milyen lenne a footprintje. Így meg már bukó sajnos akkor az egész.

A vaskályha alá mindenképp úgy gondoltam, hogy egy komolyabb vaslemezt tennénk, esetleg alá valami picit rugalmasabb anyagot liner-nek.

"Szerintem egy ilyen kályha inkább a hangulatról, atmoszféráról szól, mintsem a funkcióról. Megvan ennek is a célcsoportja.
Valóban nem olcsó, ezzel nem lehet vitatkozni. Mint ahogy lassan semmi sem az, ami próbál egy kicsit is hagyományos lenni."

Így van. A nyitóban funkcionális fűtést kerestek, ezért mertem a kályha ellenében ezt ajánlani. Bár az nem volt leírva, hogy a téli temperálás milyen időszak. Munkábamenéstől-hazaérésig, vagy esetleg pár hetes időtartamok...

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

A temperálásra várhatóan több napos időtartamokban lesz szükség, de foglalkoztatott, hogyan lehetne az egyébként rendelkezésre álló fát felhasználni fűtésrásegítésre. Korábban említettem, hogy van egy tea tűzhely, amelyhez mindenféle emlékek kötnek, de egy belülről teljesen felújított házban nem biztos, hogy jól fog mutatni. (Persze nem fogom kidobni, vagy elkótyavetyélni, találunk neki más hasznosítási módot.) Egy dizájnos fatüzeléses kályha ellen a feleségem sem fog tiltakozni, és az áramszámla kordában tartásában is segítségünkre lehet.

Szerkesztve: 2021. 03. 04., cs – 15:45

Nekem fából van a házam és tavaly építettem hozzá. Kőzetgyapottal szigeteltem, mert nem akarom befullasztani, szellőzzön csak. A falban 15 cm, kívülre 3 cm került.

Nálunk a fő fűtés fa, de gyerekszobában például NOBO fűtőpanelt raktam, amit Sonoff okos termosztáttal vezérlek.
https://www.youtube.com/watch?v=IOgAqiOF1YY

Split klíma, mert az már levegő/levegő hőszivattyú. Ahogy Adamo_sx is írta, a nagyobb COP miatt 1 KW áramból nem 1 KW hőenergiád lesz, hanem 4 körül.

A tetőnél (és a padlónál ha összejön) inkább zárt cellás PURhab. Légtömör, vízzáró, a tetőnél a mechanikai szilárdságot is növeli. Hidd el hogy nem csak az U érték számít a szigetelésnél :)

Yap. Vannak ugyan mindenféle *cell-ek, amik nem égnek lánggal, de nem igazán bírják a hőt. (láttam erről valami videót, hogy próbálták gyújtogatni őket.) A legtöbbjük még mindig zsugorodik meleg hatására. Ablakosoktól, meg szigeteléssel foglalkozó szakiktól hallottam mindenféle rémtörténetet évek alatt köddé váló régi szigetelésekről. Otthon meg láttam, hogy a sittkupac tetején lévő grafitos anyagdarab egy nyár alatt a kb felére zsugorodott össze a napsütéstől. Lehet, hogy drága a kőzetgyapot, de emiatt megéri.

Az igaz, de az üveggyapotot meg a kőzetgyapotot még a szakemberek is összekeverik néha.

A baj szerintem az, hogy van mindenféle *cell, néha teljesen eltérő tulajdonságokkal. Valaki olvas valamelyikről és aztán a boltba teljesen másikat vesz meg. (mer' hát az is cell). Aki nálunk szigetelte a házat mondta azt, hogy vannak anyagok amikkel nem szeretnek a kivitelezők dolgozni, mert speciális öltözet és felszerelés kell hozzá (lásd a kőzetgyapot, be kell hozzá öltözni, meg szemüveg és maszk. Nyáron ez nagy öröm.) De én velük ne foglalkozzak, a saját szempontjaimat nézzem, amit nem tud majd vele beszigetelni a vágás pontatlansága miatt- oszlopok és ablakok környéke - oda majd hoz olyan anyagot, ami jó.

De más is mesélte már, hogy amikor mondta a kivitelezőnek, hogy kőzetgyapot, akkor jött a "Hát az összeesik, meg szar, stb, stb." Aztán az egyik melós megsúgta neki, hogy azért nem szeretik, mert szúr, meg nehéz és kívülről szép simára eldolgozni a felületet sokkal nehezebb rajta, mert nem olyan egyenes. Mindenkit valami cell-re beszélnek rá, mert az haladósabb és kevesebb a nyűg vele.

Bizony a kőzetgyapot barátságtalan jószág. Nálunk amikor felrakták, aki méretre vágta nyáron kapucnis pulóverben állt a gép mellett.
Mi nem akartunk hungarocellt. Biztos nagyon fasza, de rossz ötletnek tűnt egy alapvetően éghető anyaggal bevonni az egész házat.
A kőzetgyapotba egészen biztosan az egér se fészkel be, annyira irritáló. Hungarocellt már láttam rágcsálók által szétfúrva.

Nekünk direkt olyan fajtát ajánlott a szaki, amiben van mechanikai merevítés is. 12 cm került fel végül.
Elnézve ezeket a táblákat, nem fog ez a büdös életbe' sem ,,összeesni".

A kőzetgyapotba egészen biztosan az egér se fészkel be, annyira irritáló.

Az egér felkommandózott a padlásra. Nem tudom, hogy csinálta, de csak két lehetősége volt: vagy megmászta a nemes vakolatot kívülről, vagy bement alá valahol. Lukat nem találtam és körbe van alul kenve rendesen a lábazatnál. Szóval passz. De este a tetőablaknál motozott a gipszkarton alatt, ott tudott kívülről átjönni belülre és fel a padlásra. Ott meg üveggyapot paplan van betéve. Meg a padláson is leterítve. Másnap a csapda megfogta, de azóta sem tudom, hol ment fel.

Az állatokat nem érdekli, de a simabőrűt igen... :)

Szerkesztve: 2021. 03. 04., cs – 19:26

Bármilyen villanyfűtés beszerelése előtt az elektromos kábeleket ki kell cserélni. Gondolom, a 30-50 évvel ezelőtti villanydrót megy mindenhova. Plusz a konnektorokat, csokikat, mindent, amiben a villany megy.

El lehet egy ekkora faházat temperálni egy párszáz wattos fűtőpanellel, akár olyannal is, ami nincs fixen a falra szerelve, és amit nyáron el lehet tenni, hogy ne legyen útban. Ha pedig kell a meleg, akkor egy kisebb fafűtéses vagy pellet kályha tökéletesen megfelel. A régi, fűtésre, sütésre-főzésre alkalmas csikótűzhelyek modern változatát is lehet néhol kapni, csak figyelni kell rá, hogy samott legyen benne. Ha egybenyitható a beltér, akkor egyszerre megvan a konyha és a fűtés :-)

Mindent cseréltetni fogok, most falon kívüli retró vezetékelés van, és összesen olyan 5 db konnektor. Valószínűleg a betáp bővítésére is szükség lesz (most 25A). A villanyóra meg egy fadobozban van az erkélyen (!), melyet be akarok üvegeztetni, szóval 100% hogy át kell rakni.

Ha így lesz, akkor sem leszek szomorú (tudom, szegényebb viszont igen). A jelenlegi légkàbel miatt folyamatos macera van az egyik fával, amit mostanában kell kivágatnom pont emiatt. Az órához meg mindenképpen hozzá kell nyúlni, különben a ház belsejébe kerül az átalakítással. Biztosíték csere nagyobbra, esetleg vezérelt áram is van a listámon mint kivizsgálandó lehetőségek. Feltételezem ezekben az esetekben azonnal kifogásolják majd a jelenlegi villanyóra elhelyezést.

Szerintem valami kommunikáció félrement, mert a VET szerint belterületen földkábelt kell használniuk évek óta, és földkábelről oszlop hiányában nyilván nem fognak légvezetéket bekötni, de ha van oszlop, akkor nem kötelezhet földvezetékre és nem is köteleznek erre. Én tavaly bővítettem 3x25 amperre E.ON területen, külön sírtam a földkábeles bekötésért, mert a meglévő légvezetéket használták volna alapból.

Szomszéd tavaly csinalt amper bővítést ,ehhez új mérőhelyet kellett kialakítania (a korábbi az még a 60-as években készült). Úgy képzeld el, hogy van az út, mellette az oszlop és attól 2 méterre a háza. A villanyóra doboz pont az oszlopnál van, és erre a két méterre is földkábelt kellett csinalniuk (korábban sima légkábel volt itt is természetesen).

Mellettünk most építkeznek, ott is így van, annyiban nehezítve, hogy a villanypozna az út túlfelén van, tehát az út alatt kellett átvinni a villanyt és itt is kötelez volt a földkábel (ami egy zsák lóvéba került az út miatt).

Szomszéd tavaly csinalt amper bővítést ,ehhez új mérőhelyet kellett kialakítania (a korábbi az még a 60-as években készült). Úgy képzeld el, hogy van az út, mellette az oszlop és attól 2 méterre a háza. A villanyóra doboz pont az oszlopnál van, és erre a két méterre is földkábelt kellett csinalniuk (korábban sima légkábel volt itt is természetesen).

Kerítés melletti mérőhelyhez nem fognak légkábellel kiállni, ha nincs mire tenni a légkábelt, szerintem ez azért evidens kell legyen. Ha viszont van mire tenni a légkábelt, mert korábban is volt, akkor bővítésnél simán azzal bővítenek, nem fognak földkábelt létesíteni.

Mellettünk most építkeznek, ott is így van, annyiban nehezítve, hogy a villanypozna az út túlfelén van, tehát az út alatt kellett átvinni a villanyt és itt is kötelez volt a földkábel (ami egy zsák lóvéba került az út miatt).

Új létesítésre vonatkozik a földkábeles kötelezettség.

Ahogy írtam, ott korábban is volt villany. Annyi volt, hogy mivel ezt eredetileg a 60-as években készült, ezért új dobozt meg mindent kellett felrakni.

Szintúgy nálam is.

Előtte légkábel volt az oszlop és a ház között azon a 3 méteren. Utána nem lehetett.

Lehetett volna, mondom, szerintem ott félrement a kommunikáció vagy valaki félrebeszélt, mert egyszerűbb (vagy drágább) volt neki így.

a villanypozna az út túlfelén van, tehát az út alatt kellett átvinni a villanyt és itt is kötelez volt a földkábel

Nagy érdeklődéssel olvasom, amit írtok, mert én is ebben a cipőben fogok járni hamarosan. De pár éve, amikor utána érdeklődtünk, valami olyasmit mondtak, hogy ha földkábelt kérek útátfúrással, akkor x méter felett már én fizetem. (most az x értékére már nem emlékszem.)

Időközben két háznál is csináltak ilyet errefelé, az egyikőjüket meg tudom kérdezni, náluk mi volt a helyzet. Ott egész hosszan hozták és nem is ásták túl mélyre.

Én is 2-3 éve csináltattam. Úgy emlékszem az ELMŰ tájékoztatóból, hogy olyan 9-15m után valóban fizetős a földkábel, de nem vészes a díja. Ha már az áramon spórolás szempont, akkor inkább érdemes kihagyni az építési áramot és egyből a végső bekötést létesíteni...

Ha már az áramon spórolás szempont, akkor inkább érdemes kihagyni az építési áramot és egyből a végső bekötést létesíteni...

Ebből ezt nem értettem -> "építési áram" és "végső bekötés" :) Mire kell itt gondoljak?

Amúgy olyan 10-15 méter között van az oszlop, de biztos nem légvonalban ásnak. (Mondjuk majd kíváncsi leszek az arcukra, amikor közlöm ásás előtt, hogy az út széle és a járda széle közötti 4 méter az 30-40cm vastagon betontörmelék némi sóderrel. ;))

https://komkel.blog.hu/

 

Itt szuperjó leírásokat találsz! Van egy külön rész arról is, hogy miért szigorúan tilos a hullámpalára ráfedni a cserepeslemezt. Hint: megdöglesz tőle :)

Tehát ha fenthagyják, és javítgatják (mert van maradék pala még), az nem káros, ha meg lefedik, és kifelé már nem szállhat belőle a por, az káros... Ééértem... Ja, mégsem... 1967 ben tető alá került ház, pala természetesen, pár éve került rá "rásütve" bitumenes lemez. 81 illetve 83 évesek, akik benne laknak, bónuszként erősen iparvidék, bányában lehúzott sok-sok év - és mégsem a palából szálló azbeszt okozta egészségkárosodástól van bajuk...
A szigetelőanyagként használt szálas azbeszt az valóban gond, az azbeszt tartalmú palából kiporzás útján nagyságrendekkel kevesebb káros szál kerül a levegőbe - ha tippelnem kéne, egy füstösebb dízel kibocsátásába beleszippantva több trutyi kerül a tüdőbe, mint egy mohásodó palatetőről...

Az azbeszt belégzése sokkal veszélyesebb, mint bármilyen dízel kipufogógáza. Mert ott marad beékelődve a tüdődben, folyamatos irritációt okozva, nem tud vele mit kezdeni a szervezet. Sajnos tényleg nem vicc.

Igaz nem építészeti méretekben, de néha szedek szét azbesztet is tartalmazó dolgokat, amiket utána össze is kell rakni (karbantartás). Én vízzel szoktam permetezni szerelés közben illetve az azbesztet tartalmazó alkatrészt víz alatt tartom, amíg ki van szerelve. Így nem porzik.

Mennyiségről beszéltem... Egy bitumenes lemezzel "leragasztott" palából mekkora mennyiségben kerül a levegőbe azbesztszál? Na ehhez mérd a dízelkormot... Ha _belülről_ is megfelelő műgyantás/butumenes felületkezelést kap, azaz a kiporzást (közel) nullára csökkentik, akkor gyakorlatilag nulla káros hatással lehet számolni.

És még mi a dízel ahhoz képest, amikor valaki bagózik.

Egyébként nem tudom, miért mindig szegény dízeleket bántják. Nem egy benzinüzemű jármű mögött haladva érzem, hogy ebben már rég nem működik a lambda-szabályzás. Bármilyen dízelkoromnál nagyságrendekkel hamarabb ölne meg ami azokból kijön.

Nagyon szeretem az efféle régi kis házikókat. Régebben idősektől gyakran kivettünk ilyen kisházakat hosszú hétvégézni a hegyekben (már nem jártak ki, nem bírták a fenntartással járó munkákat). Szerintem bármihez kezdtek vele, igyekezzetek megőrizni a hangulatát. Szívem szakad meg egy-egy ízléstelen ,,felújítás" eredménye láttán.

A teatűzhelyt mindenképp megtartanám. Szerintem annak párja nincsen. Kis száraz tűzifát tartasz ott mellette, begyújtasz amikor hűvösebb időben kimentek, egyszerűbb ételek is gyorsan összedobhatók rajta.

Alapvetően két komfortfokozat között kell most választani:
- Három évszakos használat: télire víztelenítés (akár tartályos, akár vezetékes). Hátránya, hogy télen gyakorlatilag nem tudsz odamenni.
- Téliesítés: itt már érdemes a hőszigeteléssel komolyabban foglalkozni és kell valamilyen automata fűtés - praktikusan villany vagy gáz. Írtad, hogy gáz nincs, így marad a villany. Jó lehet egy split klíma, de akár valamilyen alkalmas villamos fűtőtest is. Folyamatos üzem melletti megbízhatóságra kell figyelni, és hogy ne legyen tűzveszélyes. Érdemes a hőforrásokat a fagyveszélyes helyekre exponálni (pl. ahol vízcső megy a falban). Nem kell szerintem beszarni a COP=1-es megoldásoktól (bár nagy divat lett ezek fikázása), ezeknek a karbantartási költsége és amortizációja általában jelentősen alacsonyabb. Ha nem életvitelszerűen laktok ott, hanem csak fagyvédelemre kell, nem olyan tragikus és megbízhatóbbak, mint egy hőszivattyú. Egy 30 nm körüli házikónál nem bonyolítanám ezt túl.

Napelemet csak akkor tennék fel ilyen helyre (hűtőnek, világításnak), ha amúgy nincs bevezetve a villany (pl. remote horgásztanyáknál). Így szerintem teljesen felesleges.

Érdemes végiggondolni, valóban szükséges-e a téliesítés, fogtok-e hidegben odamenni.
Ha nem, az nagyban csökkenti mind a költségeket, mind a fenntartással járó gondot.

Ez a ház nekem összenőtt a gyerekkorommal. Nagyon sokat jártunk ki édesapámmal, volt hogy ősszel vagy kora télen is, több napra. Most, hogy már hónapok óta rakom össze a felújítási terveimet, sorban ugranak be az emlékek hogy ezt a kivágandó fát is faterral ültettük, ebbe a bontandó betonba én dobáltam a vasakat, stb. Természetesen ezeken túl tudok lépni, de nekem is kiemelten fontos, hogy a hangulat megmaradjon. Természetesen felnőtt fejjel már tudom értékelni a munkát, amit erre fordított. De az is látszik, hogy néhány alapvető problémát anyagi megfontolásokból nem akart/tudott megoldani.

Az építész azt javasolta, hogy a homlokzatot vakoltassam be, de pontosan a hangulat miatt mindenképp ragaszkodom a fa burkolathoz. Hiszen mégiscsak egy faházról van szó. Nem akarom minden alkalommal megbánni, amikor megérkezünk a felújítás után. Még akkor is, ha ez 5 évente csiszolást-újrafestést fog jelenteni. Hasonló okból tervezem a nyílászárókat is asztalossal csináltatni. Egyébként objektíven nézve mindkét dologról azt gondolom, hogy ésszerűtlen, mert pusztán az esztétika miatt jelentősen növeli a költségeket. Ugyanebből a megfontolásból gondolom, hogy télen is lesz ott keresnivalónk, dacára a költségvonzatnak. B tervként a vízrendszer kivitelezését téliesíthetőre tervezem, hogy ha mégsem töltünk ott annyi időt, mint amennyit terveztem, akkor "passziválható" legyen a fenntartás.

A belteret tekintve még képlékeny a dolog. Mikor a családomhoz került a ház, valami rettenetes zöld tapéta volt a falon. A felújítás óta fehér zománcfesték van, barna díszlécekkel, egyfajta alpesi faház stílusban. A lambériától rettegek, mióta egyszer egy fantasztikus, deszkából épült új vendégházban szálltam meg Jánkmajtison. MINDEN tele volt bogarakkal, amik valószínűleg a belső borítást fogyasztották. Nem irtózom különösebben a rovaroktól, de egész éjszaka hallgattam ahogy szaladgáltak a szobában, és természetesen az ágyban is volt bőven. A kollégám a saját szobájában 50 elpusztított bogárnál adta fel a számolást, és bevallása szerint alig aludt.

Hadd kérdezzek, mert tapasztaltnak tűnsz a hozzászólásaid alapján. Mitől lesz szerinted egy felújítás ízléstelen? Írnál néhány példát?

A teatűzhellyel egyetlen probléma van. Minden bizonnyal a bénaságom miatt, de sosem sikerül úgy begyújtani, hogy egyáltalán ne füstöljön be a szobába. Amint a kémény egy kicsit felmelegszik, már nincs vele semmi gond, frankón működik (kivéve a sütő része, azt még sosem sikerült rendesen bemelegíteni), de előtte pont elég füstöt csinál, hogy kellemetlen legyen használni. Kidobni nem fogom, mert története van, de egyelőre kérdéses, hogy felújítással a házban maradjon-e.

A napelemet már elengedtem. Az udvart nem szeretném ilyesmivel rondítani, a tetőre nem megy. Egyébként a megtérülésében sem feltétlenül hiszek, bár ez valóban csak hit, mert nem értek hozzá.

kb 10 éve gerendaházban lakunk. Jó minőségű, műszáritott anyagok - a bogarak nem is akarnak belemenni...

Teatűzhely vs füst: ha jó huzat van, nincs probléma. Ha nincs elég nagy hőkülönbség a benti és kinti levegő között, akkor macerás... 
ha befelé füstöl (bemelegedés előtt) akkor "dugó" lehet a kéményben (ne vedd szó szerint) jellemzően elégetsz egy újságot nagy lánggal, akkor ezt megoldja.
(kiviszi a "dugót") Ezt csinálhatod akár a kéménytisztitó nyilásnál is.

Számomra is kedvesek az ilyenfajta emlékek. Apámnak egy ennél is sokkal egyszerűbb bungalója volt a Rába mellett. Illetve még mindig megvan, de ma már jószerivel lomtár; nincs rendeltetésszerűen használva.
Nem egy vihart vészeltünk ott át. Pislákolt a petróleumlámpa, az esőcseppek vadul kopogtak a palatetőn. Innen vannak a legerősebb élményeim a villámlásról és dörgésről.
Együtt betonoztuk le a lugas talapzatát és együtt építettük a tűzrakóhelyet, szalonnasütőt.

Néha kétségbe vonom, hogy az emberek látják-e, érzik-e egy hely hangulatát, szellemiségét. Ha éreznék, egészen biztosan nem tennének olyan lelketlen, barbár dolgokat ,,felújítás" címén, mint amilyenekkel találkozom.

Közintézményeknél már-már hozzászoktam, hogy bármilyen is volt az eredeti arculat, egészen biztosan fehér műanyag nyílászárókra cserélik az eredetiket, azok közül is a legolcsóbb, leggyakoribb ,,szabvány" méretek valamelyikére. Feltételezem ilyenkor kizárólag az árajánlat utolsó sora esik latba; semmilyen más szempont. Továbbá ezekben az esetekben tulajdonosi szemlélet sincsen.

Vályogházak. Sok vályogház arculata kiváló érzékkel, ösztönös jóízléssel lett megtervezve, ahol az arányok fontos részét képezi az ablakok elhelyezkedése és méreteik, valamint tagoltságuk. Ezeket szintén szokás fehér keretes, ,,egyen" nyílászárókra cserélni, akár szélesítve az eredeti nyílást. Teljesen stílusidegen és aránytalan végeredményt megvalósítva ezzel.
Láttam olyat, hogy az eredeti köpönyegajtó helyére bekerült egy modern bejárati ajtó - ami persze keskenyebb volt az eredetinél, de a fennmaradó centiket rafináltan kitöltötték bontott téglával, egy kis purhabbal meg vakolattal. (És utána büszkén mutatták, hogy ugye szép lett...)

Hasonló módon meg lehet gyalázni egy vadászházat, faházat is.

És ezek még csak a nyílászárók.
Nem azt mondom, hogy az eredeti lécezett ablakok helyére mindenképp asztalossal kell újakat csináltatni. Lehet műanyagból. De könyörgöm, nem a fehér az egyetlen kapható változat. Lehet nagyon szép famintázatú ablakot is készíttetni műanyagból (mi megtettük - sokan tényleg fának is nézik).
Ezek az ablakok gyakorlatilag bármilyen méretben elkészíthetők. Ha különleges helyre megy, még a tagolással is lehet játszani.

Amitől még feláll a hátamon a szőr, amikor az adott ház technológiájától teljesen idegen megoldásokat alkalmaznak a felújításkor. Feltételezem a ,,mester" ehhez értett. Egyes esetekben teljesen ad hoc, kókány ,,megoldások" születnek.
Persze sok peremfeltétel van, amikor egy meglévő épülethez kell hozzányúlni. Ilyenkor fontos alapvetően jó döntést hozni, hogy milyen mélységben bombázzuk szét (és sokminden csak a feltárás közben derül ki persze). Amikor nincs keret rendesen megcsinálni valamit, sokszor jobb inkább úgy hagyni, ahogy van.

Látok házat vagy teraszt, amitől olyan érzésem támad, mintha megmaradt volna néhány paletta greslap és muszáj volt mindent IS azzal leburkolni.
Gondoljuk végig, milyen eredménye, hangulata lesz egy-egy akciónknak. És hogy kellemes lesz-e ott időt tölteni, vagy a helyet a neki szánt funkciójára használni.

Tudom, hogy a lehetőségek gyakran korlátoznak. Mégsem gondolom, hogy pusztán erről van szó.
Egyrészt olyan eseteket is látok, amikor tudom, hogy a tulajdonost nem a pénzbeli lehetőségek korlátozták - hanem valami egészen más. Olyan is van, hogy egyszerűen nem nézett utána a lehetőségeknek, hanem rábólintott Feri mester javaslatára. Ferinek meg jól ki van mérve az igénye, és az sajnos pont ennyi.
Másrészt nem mindig csak a legolcsóbb megoldást kell keresni. Érdemes megfontolni, melyik esetben mit kap az ember a kifizetett összegért. Van, hogy kevéssel több ráfordítással sokkal emberibb megoldást lehet megvalósítani.

Mégis csak az otthonainkról van szó, vagy olyan épületekről, ahol sok időt töltünk - gyakran a szabadidőnket.
Ha nem is vagyunk tehetősek, szánjunk rá egy kis időt, legalább a lehetőségeinket mérjük fel és legyen egy kis fantáziánk.
Van persze az az eset, amikor az eredeti hangulattól szándékosan eltérőt szeretnénk megvalósítani. De ilyenkor is van általában egy koncepció. Nem csak úgy rakosgatjuk oda a dolgokat.

Szerencsére találkozom rengeteg jó példával is; ötletes, szép megoldásokkal, amiken látszik, hogy végiggondolták és megvolt a kellő fantázia is.

Nehéz általánosan megfogalmazni, mitől lesz valami ízléstelen. Talán amikor nem az otthonosság, vagy valamilyen kellemes hangulat árad felénk, hanem csupán a koncepciónélküliség, végiggondolatlanság rideg valósága tükröződik. Amikor érzed, hogy nincs a helynek szelleme.

Teatűzhely és füst: begyújtani azért kis utánanézéssel és gyakorlással meg lehet tanulni.
Ahogy a kolléga is írta, ritkán használt kéménynél gyakran nehezen alakul ki a megfelelő huzat. A fenti hideg levegő dugót képez a felfelé törekvő meleg füstgázok előtt. Ilyenkor érdemes egy összegyűrt újsággal begyújtani először - akár a kémény tetőtérbeli tisztítónyílásán. Ez segíti a megfelelő huzat létrejöttét. Érdemes továbbá felülről lefelé begyújtani: felül van a gyújtós és néhány aprófa, a lentebbi/hátrábbi nagyobb fákat pedig a kis tűz hősugárzása gyújtja meg. Lassabban melegszik be a kályha, de sokkal tisztább az égés. Gyakorolni kell és idővel ráérzel.
Másrészt nem kell egy kis kályhaszagtól odalenni. Egészséges mértékben természetes velejárója a fatüzelésnek és a hangulatnak.
Nézz utána yt-on, kérdezz meg tapasztaltabbakat. Szánj rá mindig egy kis időt, amikor kimész és gyakorold.

Én csak most olvasom, de sok a hozzászólás, viszont a fehér vs színes ablak, illetve 2 réteg vs 3 rétegrendű üvegezéshez konkrétan, mivel ezzel foglalkozom, talán hozzá tudok szólni.

Valóban nemcsak a fehér létezik, de 1989 óta amióta ezzel foglalkozom, láttam már sok mahagóni, tölgy, és egyéb színű műanyag ablakokat. Kétféle megoldással találkoztam. Anyagában festett, illetve fólia van rávulkanizálva, esetleg ezek kombinációja.
A nap melegével a hővel mindegyik színesnek meggyűlik a baja. Idővel kifakul, megrepedezik. Ha megsérül a fólia, alóla kivillan a fehér alap. Tehát hosszútávon a fehér jobban megéri. Nem beszélve az árról. Egy oldalon színezett 30% felár. Két oldalon színezett, 50% felár. Az egy oldalon fóliázott szerkezetek, ráadásul hajlamosak vetemedni is, a nagy hőmérséklet különbség miatt. Hiába van benne acél merevítés.

A 2 rétegű üveg bőven megfelel. Ha az ingatlan nem repülőtér mellett van, akkor SEMMI nem indokolja a 3 rétegű üveget. Két réteggel maximum 1.0w/ug értéket tudnak elérni kripton gázzal. Viszont az argon gáz az elterjedtebb. A magyar szabvány 1.1w/ug,   

A hagyományos hőszigetelt ablakok esetében alkalmazott kétrétegű üvegszerkezet (Ug=1,1 W·m-2 ·K-1) hőszigetelő képessége jelentősen meghaladhatja a keretét. Ez az arány még a jelenleg elérhető legmagasabb minőségnek megfelelő passzívház ablakok esetében is másfélszeres. (E.L. PhD)
Ergo a 3 rétegű üveg csak hype, parasztvakítás, pénzkidobás.

Fűtésre elgondolkodnék, ha van áram, az elektromos fűtőpanelen. Beállítható digitális termosztát. A klímával az a gond, hogy egy ilyen kis helységben szelet generál. Bár való igaz az előbbi megoldás nem hűti le az esetlegesen felmelegedett helységet.

A fatüzeléssel nekem az a gondom még ha 1000 éve ezt használják sokan, - mivel nem is volt alternatíva, - hogy szennyezi a környezetet. Menjél csak ki télen falura, és szagold csak. Szmogosabbak mint a város.

Teljesen igaz, hogy a keret hőszigetelése katasztrófa az ablakéhoz képest, ellenben a felülete is sokkal kisebb. Ha valaki nemcsak spájz ablakokat rak a házára, akkor van jelentősége a jobb hőszigetelésű üvegnek.

A színes műanyag ablakokról máshonnan is hallottam a hővel kapcsolatos problémákat. Talán árnyalja a helyzetet, ha az ablakok nem lesznek napos helyen (tájolás/árnyék).

Ergo a 3 rétegű üveg csak hype, parasztvakítás, pénzkidobás.

Hiába rosszabb a keret hőszigetelő képessége, a felülete viszont töredéke az üvegfelületnek. Tehát például teraszajtóm 4 m², ebből az üveg 3m², a keret pedig 1m². Ha 1,1 W/m²K lenne az üveg és a keret, akkor az eredő U érték értelemszerűen 1,1 W/m²K. Ha 0,5 W/m²K az üveg, akkor az eredő 0,65 W/m²K. A kettő közötti különbség egy átlagos téli szezonban 200 kWh, tíz év alatt az 2000 kWh, de szerintem tovább szokták bírni, mint 10 év. Ha tisztán elektromosan fűtesz, akkor ez a mutatvány évente ~8 ezer forint többletköltséget okoz. Mennyivel is kerül többe 3 négyzetméter 3 rétegű üvegezés?

--

Megjegyzem, eléggé nehéz mutatvány rendes ablakosokat találni. Volt egy pár tételből álló igénylistám a teraszajtó kapcsán:

- 0,65 W/m²K vagy jobb átlagos hőveszteség
- bejárati ajtó kivitel (kívül is van kilincs és kulccsal zárható), biztonsági fóliával
- külső falsíkra, hőszigetelésbe szerelt konzolos beépítés, RAL- vagy dagadó-szalaggal.

Na, ezen a környékbeli cégek ~90 százaléka elvérzett. És a fele nem azt mondta, hogy sok munkánk van egyébként is, csak egyszerű ablakok és ajtók beépítésével foglalkozunk, vagy nem értünk hozzá, ezért inkább nem vállaljuk, hanem azt, amit te is: megpróbáltak lebeszélni, hogy ezek nem is fontosak és teljesen jó lesz, ha olcsóbb az üveg, ha csak belülről nyitható, meg majd bebasszák a falsík felére, PUR habbal körbefújják oszt' jónapot.

"És a fele nem azt mondta, hogy sok munkánk van egyébként is, csak egyszerű ablakok és ajtók beépítésével foglalkozunk, vagy nem értünk hozzá, ezért inkább nem vállaljuk, hanem azt, amit te is: megpróbáltak lebeszélni, hogy ezek nem is fontosak és teljesen jó lesz, ha olcsóbb az üveg, ha csak belülről nyitható, meg majd bebasszák a falsík felére, PUR habbal körbefújják oszt' jónapot."

 

Utána meg csodálkozik az összes faszkalap iparos hogy a megrendelők meg semmit nem hisznek már el nekik, meg "okoskodnak". Azért b+ mert igénytelen faszok mind, rohannak kapkodnak gányolnak csak azt a kibaszott pénzt harácsolják, a munkát trágya módon basszák össze, h. az isten verje meg mindet. Gyűlölöm az összes iparost, hányok mindtől aki az országban még praktizál.

Most cseréltetem a teraszajtót. 4méter hosszú 2.4m magas. 4 részre osztott középső 2 nyitható megoldás lesz.

2 cégtől kértem ajánlatot szemük sem rebbent a kívülről  is zárható megoldásra meg az alacsony küszöbprofilra. Külső falsík nálam nem játszik. 3 rétegű üveggel igaz "csak" 0,7W/m2K Realtherm optimum profillal.

Nem ez Gödöllő, kifejezetten helyi cégeket kerestem amúgy.

Eddig meglepően korrekt volt minden, felmérés, ajánlat, felújítási támogatás etc, bár még gyártásban van a cucc, a beépítésnél derülnek majd ki a dolgok...

Realtherm-től visszajöttek a szerkezeti rajzok validálásra gyártás előtt, ez is új volt számomra,de korrekt. El is volt ütve egy méret, amit javítani kellett..

Egyébként a két cég ajánlata között sem volt 10%-nyi eltérés sem, bár beletrafáltam, mert mindkettő Realtherm-et árul....,de munkadíjban sem volt eltérés....

Nem ez Gödöllő, kifejezetten helyi cégeket kerestem amúgy.

Az még azért Budapest vonzáskörzet. Én félúton vagyok Budapest és Székesfehérvár között, felmérni se jöttek ki a cégek, a legtöbb budapesti a kerületből sem akart volna kijönni, a helyi környékbeli kisebbek meg nem foglalkoznak ilyenekkel, csak egyszerűbb kivitelekkel.

Kívülről is nyitható kulcsos zárat nekünk sem tudtak ajánlani gurulós tolóajtóhoz, azt mondták, hogy nem létezik ilyen szerelvény. Én elfogadtam ezt a kompromisszumot, hiszen van egy rendes bejárati ajtónk is. Az is lehet, hogy ez kényelmesebb, mert a bezáráshoz így nem kell kulcs. A végtermékkel teljesen elégedett vagyok.

Frankónak: Külső síkra tenni az ablakot/ajtót miért jó? Egyszerű esztétikai megfontolás, vagy jobb úgy a hőszigetelés szerinted?

Külső síkra tenni az ablakot/ajtót miért jó? Egyszerű esztétikai megfontolás, vagy jobb úgy a hőszigetelés szerinted?

Sokkal jobb a hőszigetelés, mert a teljes falszerkezet hőszigetelés mögött van. Egyébként vastagon kellene hőszigetelni a kávát, de vastag hőszigetelésbe nem szeretnek ablakot/ajtót tenni (mert akkor is konzolra kellene szerelni). Vékony hőszigetelésű kávánál meg nagyobb a hőhíd.

A belső esztétikát se felejtsük el ablakcsere után: a szigetelés miatt toktoldó kell, amit kívül eltakar a szigetelés, de belül semmi. Van ahol az a +5 centi a keretvastagságban furcsán veszi ki magát, de van ahol fel sem tűnik. (spájz ablak vs teraszablak.) Meg lehet szokni. Vagy teszel elé egy sötételő függönyt.

(Mármint, ha "hagyományos pozícióban" van az ablak)

Nekünk többszegmenses redőny ment az egész teraszajtó elé, így alapból nem játszott, hogy legkívül legyen.

Az ablakokra nekünk is rá van fordulva szemre 5 cm-es XPS-sel. Már nem is tudom belül hogy lett megcsinálva, de szerencsére nem néz ki hülyén.
Persze minél vastagabbal akarsz befordulni, annál problémásabb.

Anyáméknál amikor ablakcsere volt hát oda olyan szakik jöttek, felhívtam a főnöküket, hogy vigye innen ezeket, mielőtt picsán rúgom őket. Elmondtam mi a probléma, tök készségesen állt hozzá és a végén kerültek rendes szakik. Ott is pont a toktoldón ment a vita. Fájt a munka nagyon, ez látszott.

A felárat adott helyen vásárolva kell érteni. Nekünk az a tapasztalatunk, hogy az egyes forgalmazók között nagyon nagy az árbeli szórás és számunkra egyáltalán nem tűnt úgy, hogy az ár arányban lenne a minőséggel. Sokkal nagyobb különbség van forgalmazó és forgalmazó között. Volt, ahol nyolcmilliós árajánlatot kaptam. Végül ismerősön keresztül találtam korrekt helyet, ahol alig több, mint másfélből meglettek a háromrétegű ablakok anyagukban színezve, az én véleményem szerint meglehetősen jó minőségben. Faerezettel, mindennel. (Ebben a bejárati ajtók és a nagy teraszajtó nem volt benne; azokat megcsináltattuk fából.) Sok helyen pofára belőnek egy lehúzhatósági faktort, az a tapasztalatom.
Az anyagukban színezett famintás ablakaink megvannak lassan hét éve. Eddig semmi nem történt a színükkel és nem is vetemedtek meg (azért döntöttünk egyébként a műanyag mellett a fával szemben, mert tartottunk a fa vetemedésétől és gondozásigényétől).

A fehér viszont cserébe már újkorában is kurvaronda stílusidegen sok ház esetében.

éppen 10 éve lakunk a házunkban, amikbe 3 rétegű üvegezéssel szerelt hossztoldott Rába ablakok vannak. A hossztoldás hiányáért nem akartunk extrát fizetni (talán 20%?) mert úgyis "szinrefújt" azaz az egész keret azonos festést/lazúrozást kapott, az erezet nem látszik.
Nem vetemedik, ugyanúgy nyílik, mint újkorában. Soha nem volt újrafestve, nem pattog róla a festék sem, semmi baja. Tökéletesen elégedett vagyok vele.
https://www.rabaablak.hu/Termekek/Ablakok/Fa_ablakok.html

Az újrafestést fánál szerintem nem lehet megúszni, ezt bele kell kalkulálni.
Ha jól van kezelve elegendő talán tíz évenként.
Nekem mondjuk nincs bajom az ecsetes festéssel se. Szórással az a gond, hogy mindent agyon kell maszkolni és jó kéz kell ám, hogy tényleg szép legyen.

Mi eleve úgy terveztük a házunkat, hogy napos/esős helyen ne legyen fa (csak a szarufák és ereszdeszka, fedett terasz mennyezet borítása). Nekem nagyon tetszik a fa, de nem szeretem, ha valami munkás.

Múltkor hétvégén viszont láttam egy kivételt, a siófoki Mala Gardent. Rengeteg a kültéri fa homlokzaton, ha sok nap nem is éri mindenhol, de eső biztosan. Ennek ellenére nagyon jó állapotban volt (nem frissen kezelve), nem tudom, miként csinálhatják, ha van valakinek ötlete, megköszönöm.

Nem titkos, csak nem akartam nyilt reklámot - de ha már így kéred :-)
Mi az Ubrankovics.hu-val építtettünk házat. Az országban talán a legprofibbak faépület terén.
Gyártottak már nagy fesztávolságú hídtól kezdve több emeletes gerendaházig mindenfélét itthon és tőlünk nyugatabbra.
A soproni faipari egyetemmel is vannak közös projektjeik - pl amit már említettem, hogy a napelem felmelegít egy baromi nagy betontömböt nyáron
és télen folyamatosan veszik ki belőle a hőenergiát.

Ezzel egyetértek.

Nem véletlen raktam be. Életképességét a bekerülési költség határozza meg (na meg a karbantartási) ha ezt le tudod szorítani, akkor akár jó is lehet. (Meg a szabályzói környezet ameddig ingyen akku van addig nincs annál olcsóbb)

Ergo a 3 rétegű üveg csak hype, parasztvakítás, pénzkidobás.

Ezzel azért úgy vitatkoznék :) Igaz, én nem tudom olyan szépen kiszámolni, mint az építkezésekre kijáró volt kollégák, akik a tervezést és a műszaki ellenőrzést végezték, de azért 11 év alatt ragadt rám annyi az üvegiparban, hogy nettó 12m2 egybefüggő ablakfelületre ne 1.0-ás kétrétegű üveget kérjek.

Lehet, hogy egy kisebb lakásban elegendő, de egy családi házban már van létjogosultsága. Ja és festett fa a szerkezete.

Ha hozzá tudsz nyúlni a padlóhoz, akkor tegyél be vizes padlófűtést, aztán később el tudod dönteni, hogy a keringtetett vizet mivel melegíted: tisztán fűtőszállal, gázzal, fával, hőszivattyúval, napkollektorral vagy bármi egyébbel. Nem nagyon tudsz mellé lőni, mert alacsony vízhőmérséklettel tud menni.

A teatűzhellyel egyetlen probléma van. Minden bizonnyal a bénaságom miatt, de sosem sikerül úgy begyújtani, hogy egyáltalán ne füstöljön be a szobába. Amint a kémény egy kicsit felmelegszik, már nincs vele semmi gond, frankón működik (kivéve a sütő része, azt még sosem sikerült rendesen bemelegíteni), de előtte pont elég füstöt csinál, hogy kellemetlen legyen használni. Kidobni nem fogom, mert története van, de egyelőre kérdéses, hogy felújítással a házban maradjon-e.

Mellékszál, de top-down (vagy Swiss-style) begyújtást próbáltál már? Amikor nem alulról gyújtod meg és a láng felett minden füstöl, kormol, kihűl, alig melegíti a kéményt, hanem felül gyújtod be és a láng felett nincs semmi akadály, hamar átmelegíti a kéményt, nem hűti ki magát, lefelé pedig előremelegíti a fát, amiből a különböző gázok és gőzök felfelé haladva a felettük lévő lángtól meggyulladnak és elégnek.

Én így szoktam megrakni, függőlegesen, hogy a hasábok között áramlani tudjon a levegő, a tetejére teszek apró szárat gallyakat, rájuk szárított leveleket, majd pár papírhulladékot és nagyon szépen begyullad, füst nélkül: https://photos.app.goo.gl/uPHWxPFcjXqJmn3T8

Ez volt az első gondolatom (padlófűtés), de az építész határozottan ellenjavallta az aljzat bármilyen bolygatását. Ha jól értem attól tart, hogy a bontási munkálatoktól könnyen károsodhat az alap vagy a tartószerkezet.

Tűzrakási tippet köszönöm, legközelebb kipróbálom.

Ez volt az első gondolatom (padlófűtés), de az építész határozottan ellenjavallta az aljzat bármilyen bolygatását. Ha jól értem attól tart, hogy a bontási munkálatoktól könnyen károsodhat az alap vagy a tartószerkezet.

Belmagasságba nem fér el -10 centi egyébként? Mert lehet emelni is a padlószinten.

Ha nem, akkor kicsit túlméretezett radiátor lenne a következő tipp, a többi ugyanaz: mindegy, hogy a vizet mivel melegíted.

Miért nem jó az elektromos padlófűtés? Értem azt, hogy csak villannyal tudod megtáplálni, COP=1, de itt egy nagyon kis házról van szó és ekkora felülethez a járulékos költségek arányaiban sokkal nagyobbak. Villany előnye, hogy nagyon kis helyet igényel, hátránya, hogy meghibásodás esetén talán nincs csere lehetőség (a cső kisebb eséllyel romlik el).

A másik, hogy én maximálisan a padlófűtés híve vagyok, de lehet, hogy pont ebben a faházban nem ideális, ha nem elég jó a falak hőszigetelése.

Miért nem jó az elektromos padlófűtés? Értem azt, hogy csak villannyal tudod megtáplálni, COP=1, de itt egy nagyon kis házról van szó és ekkora felülethez a járulékos költségek arányaiban sokkal nagyobbak.

Mert drága lesz, főleg, ha nem hőszigetelhető a beton aljzat és elfűtöd a földbe a villanyt.

Víz esetén sem célszerű lefelé fűteni, azaz valami hőszigetelés mindenképpen tanácsos.

Hogyne, csak nem mindegy, hogy 1kWh hő az 40 forint vagy 8 forint, amikor meg a fele elmegy a padlóba, és az 1 kWh hasznosuló hőenergia 80 forint vagy 16 forint...

Ez egyértelmű, csak a "fele pocsékba megy" felállás semmilyen esetben nem tűnik észszerűnek. Vizes esetén szükség lehet pufferre stb, ami nem feltétlenül észszerű ilyen kis méret esetén. Ha pedig villany fűti a vizet igény szerint, akkor megint ott vagyunk, hogy sok megy pocsékba.

Ez egyértelmű, csak a "fele pocsékba megy" felállás semmilyen esetben nem tűnik észszerűnek.

Hogyne, csak nem mindegy, hogy hány forint megy pocsékba ugyanahhoz a belső hőmérséklethez.

Vizes esetén szükség lehet pufferre stb, ami nem feltétlenül észszerű ilyen kis méret esetén.

Miért is? Ha elektromosan akarod fűteni, akkor kell egy fűtőpatron valahol a csőbe és egy szivattyú. Miért kellene puffer? Az akkor kell, ha mondjuk fával fűtesz vagy napkollektorral segítesz rá, egyéb esetben felesleges.

Ha pedig villany fűti a vizet igény szerint, akkor megint ott vagyunk, hogy sok megy pocsékba.

Viszont ha túl sokba kerülne, akkor könnyen át tudsz állni bármi más fűtésre. Ha fűtőpanel van a padlóban, akkor meg nem.

Pont ezt írom: ha fűtőpatronnal fűtöm a vizet, akkor ugyanott vagyok, mint fűtőszállal. Talán annyival vagyok beljebb, hogy a vízcső kisebb eséllyel romlik el, mint a fűtőszál.

Puffer: igen, de kérdés, hogy ekkora méretben van-e létjogosultsága. Az is kérdés, hogy önállóan elég hőt tud-e leadni, mert ha nem és kell valami kiegészítés, akkor megint ott tartunk, hogy két rendszer van kiépítve 30nm-re. Konkrét matek/paraméterek nélkül persze nehéz.

Általánosan teljesen jogos lehet átállni más hőforrásra (gazdaságosabbra), de itt egy 30nm-es házról van szó.

Pont ezt írom: ha fűtőpatronnal fűtöm a vizet, akkor ugyanott vagyok, mint fűtőszállal. Talán annyival vagyok beljebb, hogy a vízcső kisebb eséllyel romlik el, mint a fűtőszál.

Ige és nem. Ha kiderül, hogy kurva drága villannyal fűteni, akkor a vizet tudod mással is fűteni. Ha viszont le van téve elektromos fűtőpanel és semmi más, akkor az áramot nem tudod fatüzeléssel könnyen előállítani. Egyik esetben kötve vagy a villanyhoz a másik esetben meg bármi egyébbel is tudsz vizet melegíteni.

Puffer: igen, de kérdés, hogy ekkora méretben van-e létjogosultsága.

Nem a mérettől függ, hanem attól, hogy a hőforrás és a hőfelhasználás szinkronban tud-e lenni, vagyis akkor és annyi hő keletkezik, amennyi és amikor éppen kell. Gázkazánnál, hőszivattyúnál, elektromos fűtésnél könnyen szabályozható és/vagy ki-be kapcsolható a hő termelése, akkor, amikor kell; míg napkollektor vagy vegyes tüzelésű kazán esetén erre nincs lehetőség, mert nem akkor jön a meleg, amikor kell vagy nem annyi jön, amennyi kell.

Általánosan teljesen jogos lehet átállni más hőforrásra (gazdaságosabbra), de itt egy 30nm-es házról van szó.

30 négyzetméter szarul hőszigetelt házat öröm villannyal kifűteni az első elolvasásig. Nekem úgy tűnik, hogy nem hétvégi ház a célja, de majd a kérdező kijavít.

Értem az érvelésedet, de ha rosszul szigetelt a ház, akkor továbbra is kérdés, hogy van-e értelme bármit a padlóba tenni, azaz ha oda betesz valamit, jön-e ki belőle annyi hő (anélkül, hogy túl meleg lenne), amennyire szükség van? Mert ha nem, akkor mindenképpen kell másik rendszer, kettőnek pedig nem feltétlenül van értelme. Ha zokniban/mezítláb szeretnének rohangálni, az megint egy másik szempont.

Értem az érvelésedet, de ha rosszul szigetelt a ház, akkor továbbra is kérdés, hogy van-e értelme bármit a padlóba tenni, azaz ha oda betesz valamit, jön-e ki belőle annyi hő (anélkül, hogy túl meleg lenne), amennyire szükség van?

Hogyne, fával fűtve ("faluban általánosságban fával fűtenek") beszerzési forrástól függően harmada-ötöde a költség, mintha villannyal fűtene.

Mert ha nem, akkor mindenképpen kell másik rendszer, kettőnek pedig nem feltétlenül van értelme. Ha zokniban/mezítláb szeretnének rohangálni, az megint egy másik szempont.

Miért kellene másik rendszer?

Hát, azért nem hinném, hogy akkora hőigény van, hogy 30 négyzetméter felületű 60 fokos radiátorral lehetne csak megoldani... ugye az lenne ekvivalens a 30 négyzetméternyi 60 fokos padlóval. Hozzátenném, hogy akkor elektromos padlófűtésből is 60 fokos kellene...

Sehol nem írtam, hogy villannyal alacsonyabb hőmérséklet kellene. Konkrétan ezt írtam az első hozzászólásomban: "A másik, hogy én maximálisan a padlófűtés híve vagyok, de lehet, hogy pont ebben a faházban nem ideális, ha nem elég jó a falak hőszigetelése." (jó, igaz, nem csak a falak hőszigetelése fontos, hanem az alap és mennyezeté is, a szerkezetre értettem)

Nem követtem minden részletet, ha olajkályha eddig is befűtötte és még jobb lesz a hőszigetelés, akkor lehet, hogy pláne felesleges mindenféle vizes megoldással bajlódni, legegyszerűbb egy villany fűtőtestet betenni: akár infra, akár "sima". De ismét: ki kell számolni, mennyi az annyi, mennyit lehet nyerni más energia forrással és a különbözetért érdemes-e bonyolítani a rendszert és mennyire. Ha COP>1 érdemesnek tűnik, akkor valóban megfontolandó lehet a klíma (és akkor hűteni is lehet vele), ahogy írod, saját karbantartás sem ördögtől való gondolat.

Attól, hogy befűti egy olajkályha, még nem következik, hogy tisztán villannyal gazdaságos, ha óránként belemegy egy liter fűtőolaj (HTO), az ~ 10 kW, de mivel már régóta nem lehet kapni fűtőolajat, a gázolaj nagyjából annyiba kerül, mint tisztán villannyal fűteni, szóval ez kikopik. De óránként lehet 400 forint, míg fával mondjuk csak 80-150 forint, beszerzési forrástól függően, gáz nincs, klímával meg szintén 80-150, idénytől függően.

Tudni kellene, hogy egy nap mennyi kWh kell egy kellemes hőmérséklet tartásához, abból hamar kiszámolható, hogy melyik fűtés mennyi idő alatt térül meg. Saccra egy darab középkategóriás ~200 ezer forintos klíma egy szezon alatt megtérül a tisztán elektromos fűtéshez képest...

Szerintem elegendő lehet (feltéve, hogy a lábazat és mennyezet hőszigetelés megvalósul), de nem vagyok rutinos versenyző, szakértő. Ki kell számolni, hogy mennyi energia szükséges (a falakon/padlón/mennyezeten kívül lényeges a nyílászárók képessége, mennyi a légrés).

A számítástól függően el lehet dönteni, hogy COP=1 áram elfogadható és maradni az egyszerűség mellett vagy érdemes variálni.

Alapvetően egyetértek Frankoval, hogy a víz univerzális hordozó közeg, a házunknál is ennek szellemében alakítottuk ki a rendszert (hőszivattyú van, de kazánt is rá tudnánk kötni stb), csak kérdés, hogy nálad mindez mivel jár pontosan: hely is kell a mindenféle gépészeti vacaknak, csövek stb. Ha fűtőpatron mégis drága, akkor hova teszel mást, ...

Elektromos fűtésre, amit javaslok azok a fűtésre is alkalmas klímák, ezekkel energiatakarékosabban lehet fűteni mint a gázzal (SCOP 5 feletti már). Amit én vettem daikin perfera 3.5 kw-os fűtésre optimalizált változat. Ezzel nyáron a hűtés is meg van oldva, tapasztalatom szerint nagyon melegek ezek a faházak nyáron.

A gyakorlatban milyen karbantartási igénye van egy ilyen klímának?

Tapasztalatom csak az irodánkban lévő hasonló teljesítményű, inverteres GREE klímával van. Ehhez fél évente jön a szakember, szétszedi, portalanítja, fertőtleníti. Tavasszal gáznyomást mér (?), szükség esetén pótolja, illetve minden alkalommal tisztítja a kültéri egységet. 5 éves élettartama alatt egyszer volt szükség a beltériben panelt cserélni (ez zsebbenyúlós volt), egyszer pedig a kültériben (bár ez szakszerűtlen kezelés miatt). Tudom, a Daikin és a GREE egészen más kategória, de gondolom a karbantartás mindkettő esetén szükséges. Ha csak ezeket számolom, az legalább 30 ezer Ft egy évben. Feltéve, hogy nem megy tönkre semmilyen alkatrész.

Mi most építettünk egy kerti tárolót + wc-t, amit télen is szeretnénk használni. Más a hőigénye, mint nálad, hiszen kvázi annyi az elvárás, hogy ne fagyjon el semmi, de végül arra jutottunk, hogy infrapanel a legegyszerűbb: igaz, hogy COP=1, de nincs karbantartási igénye, ha elromlik, akkor nagyon könnyen cserélhető és még a bekerülési költség is alacsony. Azért infrapanel lett, mert feltesszük a mennyezetre, és akkor remélhetőleg a padlóról sugárzódik felfelé a hő.

Ettől függetlenül Nálatok lehet más a logikus, még az sem biztos, hogy a mi döntésünk optimális.

Ehhez fél évente jön a szakember, szétszedi, portalanítja, fertőtleníti.

Általában az van, hogy az egy éven túli garanciához évente kettő karbantartás kell, amit 10-15-20 ezer forint országrésztől függően. Tehát veszel egy klímát 250 ezerért, akkor mondjuk 5 év alatt beletolsz 100-200 ezer forintot. Inkább vegyél egy kisebb kompresszort 20-30 ezerért, másra is jó és két-három havonta kitakarítod magad, ha meg komolyabb baja lesz, akkor kifizeted egyben azt a 100-200 ezer forintot, amit öt év alatt kifizettél volna.

Nem tudom, hogy a fűtésre optimalizált klíma mennyire más, de nekünk a Nord klímát (szintén kínai) évente elég karbantartani az 5 éves garanciához, ami most 7900 Ft /alkalom. Azért az messze van az évi 30-któl.

És akkor ott van még a nyári hűtési lehetőség, ami nem jön rosszul tekintve a jelenlegi tendenciákat. :/

Szerkesztve: 2021. 03. 06., szo – 17:56

https://www.futokabel.hu

Szerintem itt mindent megtalálsz, ott vannak a BME mögött.
Ha alaprajzot küldesz nekik, írnak árajánlatot, melyet magad is beszerelhetsz.
mindenféle távvezérlés, egyebek vannak hozzá.
azonban tudni kell, hogy egy ház kifűtésére Amper is kell, vagyis ha bazinagy, kérni kell az elműtől még egy kis delejt.
Ágy alatt, szekrények alatt nem kell fűfeni a helységet -- ez is költségcsökkentő.

10-féle lény van:
-- aki ismeri a bináris számrendszert,
-- és amelyik nem.

Az sajnos mindig van. A levegőben a nedvesség egyenletes eloszlásra törekszik, így bejut mindenhova. A meleg nehezebben jut be. Valami 16-17 fok van meg az emlékeimben, hogy e felett kell tartani a falat, alatta elkezd rá lecsapódni a pára. (Utána kellene olvasni, harmatpont, meg ilyen hülyeségek.)

A szigetelés felrakása után pár helyen továbbra is penészedett picit a ház egyes sarkokban. Vettem egy ilyen lézeres hőmérőt, amivel felületen lehet mérni. Én is meglepődtem (vagyis igazából nem kellett volna meglepődnöm), hogy csak 14-15 fokos a fal a sarokban, 22 fokos léghőmérsékletnél. Volt ahol meg 8-9 fokos volt, de ott meg érdekes módon nem láttam penészt. Ez utóbbi több fejtörést ad, mert nem lehet vele mint csinálni (garázsajtó feletti szakasz, hiába van beszigetelve vastagon, belül kicsi a felülete és nem tud átmelegedni.)

Szóval csak egy gömb alakú házban nincs penész.

A harmatpont ott van, ahol a relatív páratartalom 100% - és ez bizony kellemes meleg helyiségben, egészséges relatív páratartalmat jelentő abszolut nedvességtartalom esetén valóban valahol 15-17°C körül mozog. Emiatt kell a helyiséget határoló elemek belső felületét ilyen hőmérséklet fölött tartani.

"A szigetelés felrakása után [...] csak 14-15 fokos a fal a sarokban" - 9x%, hogy el...ták a szigetelést, és bazi nagy hőhidat sikerült "összehozni" - mondjuk azzal, hogy a saroknál nem ér össze pontosan a két falra felrakott szigetelés. Esetleg az is lehet, hogy a sarokra ki volt/van rakva egy külső lámpa, és annak a vezetéke csőbe húzva "átszellőzik" a szigetelésen, és az hűti a sarkat kintről.

"Szóval csak egy gömb alakú házban nincs penész." - Helyesen és jól (egyenletes hőszigetelést biztosítva) kivitelezett szigetelés esetén nincs gond - az más kérdés, hogy a hőhídmentes megoldások kivitelezése rendre bonyolultabb/nehezebb, és ha nincs megfelelő töjkös művezetés a helyszínen, akit udja, hogy a terven mi és miért van úgy, ahogy, és nem rúgja se&&be a melóst, ha "egyszerűsíteni" akar, akkor az utólag már erősen a mély hangfekvésű, hosszú nyakú fehér vízimadarak esete... (bassz hattyúk).

"A szigetelés felrakása után [...] csak 14-15 fokos a fal a sarokban" - 9x%, hogy el...ták a szigetelést, és bazi nagy hőhidat sikerült "összehozni" - mondjuk azzal, hogy a saroknál nem ér össze pontosan a két falra felrakott szigetelés.

Megpróbálom jól leírni a "pozícióját". :) Felső szint, külső fal felé eső sarok, tetőtér. Felette padlás. Külső fal 15cm szigetelés, mellette a tető 2x10cm (kívül-belül) elvileg. Mivel nem mi csináltuk, így nem tudom pontosan mi van ott a sarokban mögötte. Csupasz gipszkarton, még megbontható. Ahol az ablakcsere miatt meg kellett bontani, ott látszik, hogy azért meg van csinálva rendesen.

A plafon a padláson fent 30cm vastagon van szigetelve. Viszont a külső fal csúcsa, ami a padláson kinyúlik fent, az nincs, tehát ott le tud hűlni. A szoba alatt belső garázs van, ami kb 10°C-ra lehűl.

A padlást nyáron majd megnézem, fent a sarokban hogy áll a szigetelés.

Probléma még az, hogy hol legyen a léghőmérséklet. Én próbálom 21°C-on tartani, vagy picit felette (termosztát +/- 0,5 fok-al vezérel.) Feleségem egy időben folyton levette 20-ra mert "melege volt", de valójában csak spórolni próbált ezzel is :) Most, hogy havi 20e sincs a gázszámlánk, már nem tekergetni lefele. Ha a falakat kiveszem olyan 450-475 légköbmétert kell fűteni. (garázst is kivettem belőle)

Feleségem egy időben folyton levette 20-ra mert "melege volt"

Nálunk ez fordítva van :-)
Csak felfele állítja. Ha rajta múlna, nem is lenne szabályzás, csak menne a fűtés ami a csövön kifér. 23...25°C között van a hőmérséklet itthon általában. Még éjszakára se örül, ha nagyon lejjebb veszem.

Mióta lefogytam és sportolok, azóta el tudom viselni valahogy. Előtte folyamatos izzadás, kínlódás, szenvedés volt ez nekem.

Amivel lehet, trükközök: keverőszelepek beállítása, ofszetelése, limitálása, keverés stratégiája: ha nagyon magasra állítja a termosztátot (nem átallja 26°C-ra se felvenni, ha olyanja van), ahhoz legfeljebb aszimptotikusan tudjon csak tartani a rendszer :->
 

Ez a 25 fokos meleg általában ott szokott előfordulni, ahol kisgyerek van, mert jajmegfázik. :) Voltunk vendégségben olyan helyen, ahol pólóban voltam a végén, meg még úgyis vörös volt a fejem a melegtől. Az gyilkos volt.

Feleségem, gyerekek is izzadósak, így este levesszük a fűtést 20-ra. Vagyis leveszi az magát, mert beállítottam, hogy 6 és 22 között 22, amúgy 20 fok legyen. De két termosztát van, egyik a radiátoros fűtésé, a másik a padlófűtésé. A garázs fölötti szoba értelem szerűen a leghidegebb, ide van berakva a radiátoros, a padlófűtésé odalent van. Na most, a ház középső része, gyakorlatilag a fele a háznak egy légtér. Tetőig fel van a belmagasság, ezt az egész óriási teret fűti a padlófűtés odalent. A radiátor az oldalsó szobákat. Simán van odalent 23,5 fok, hiába van 22-re állítva. A padlóra néha rásegít a nap a teraszablakokon keresztül. Volt, hogy be se kapcsolt a kazán, mert ennyit segített a nap. Viszont azt figyeltem meg, hogy a nagy szabad légtér ellenére nem jön fel a meleg. Simán van 1-1,5 fok a lenti szint javára.

Ne is mondd: olyan vendégségekben töltöttem a gyerekkoromat, ahol rogyásig volt rakva a cserépkályha, hogy ,,meg ne fázzunk".

A feleségem teljesen magától is igényli ezt a hőmérsékletet. Két takaró alatt, zokniban is fázik a lába. Pedig a szobában sincs hideg.
Rendszeresen szid, hogy miért ,,korlátozom le" a fűtést (mert megdöglenénk). Tőle szerintem nem is kéne termosztát. Mehetne mindig.
Nálunk olyan, hogy húsz fok legfeljebb akkor lehet, amikor nem vagyunk itthon. Ki is végezne.

A szintek között egyébként tényleg nem jár a meleg, hiába van akár nyitott lépcsőház. Legfeljebb ha nagyon intenzíven bedurrantod az alsó szintet, akkor idővel felvánszorog.

A hőérzetet egyébként lehet edzeni. "cold adaptation" "wim hof" kulcsszavakra keress rá például! Én ezt kezdtem el régebben, szerintem sokkal emberbarátibb, mint a Wim Hof féle hidegzuhany, de az is igaz, hogy nem csináltam végig, de egyértelműen változtam tőle: https://jackkruse.com/the-evolution-of-the-leptin-rx/

Mondjuk egy fázós embert lehet, hogy nehéz lesz meggyőzni róla, hogy elkezdje, de érdemes. Ja, és természetesen saját felelősségre csinál mindenki ilyesmit!

Próbálnád csak meg javasolni neki.

Én egyébként pont az ellenkezőjét csinálom: meleg-adaptációt (nem az itthoni hőmérséklet :-), hanem a nyári tűző napon való futások miatt).

Szerk.: egyébként egyetemen a jógatanárom gyakran mondta: ,,a zokni a lábfázás melegágya".

Az én feleségem is hasonló volt régen, de leszoktattam róla. A gyerekek miatt se tartottunk soha 23-25 fokot. Nem is egészséges, és még energiapazarló is.

Az én tapasztalatom szerint a javuló keringés pozitív hatása, hogy kevésbé lesz fázós az ember. Sportolni kell :D

Régen ez volt a divat, hogy a radiátorkörről megy a padló egy hőcserélőn át. Ilyenkor ennek a hőcserélőnek a ,,kapacitása" korlátozza a padlóban a víz hőfokát. Lehet ezt is jól méretezni, egyik cimborámnak ilyen van és tökéletes nekik 10+ éve.
Már kevert köröket szokás csinálni, ahol egy keverőszelep °C-ra beállítja az előremenő víz hőmérsékletét valamilyen szabály alapján.
(A visszatérőt keveri a meleg ággal.)
Nálunk a padló és a radiátor is egy-egy külön kevert kör.

Két irányba megy a melegvíz, keverőszeleppel: bele a radiátor-körbe és a padló felé. Mindkét ágra van egy zónaszelep (de nem szelep, ahhoz túl gyorsan zár, inkább csap) rakva, amit egy computherm cucc vezérel, ami a kazánnal is össze van lőve. Ha fűteni kell, akkor nyit, ha elérte, akkor zár. Rádiós, négy termosztátot tud kezelni. Eredetileg egyszerre ment a kettő fűtéskor. Szétválasztottuk, mert a padlófűtés egyszer fűt fel, a radiátor sűrűbben.

A probléma, hogy már rohadnak a radiátorok belül (kb 10 évesek). Van egy, ami már az összepréselésnél hólyagosodik felfele. Nyáron már remélem festés lesz a szobákban, ha leveszem a radiátort, újat szeretnék helyettük felrakni. Van fent egy total filter 1-es, hetente takarítom belőle a vasat, de a kazánba is jut belőle dögivel.

Ha fázik a lába, az keringési zavar, hordjon sapkát éjszaka is. Azonnal megszűnik az, hogy a végtagtól vesz el a szervezet az agy fűtésére meleg vért.
(A fentieket fogalmazd át, mikor tálalod neki, mert ettől így nyersen kiborul. Versbe szedve már nem.)

10-féle lény van:
-- aki ismeri a bináris számrendszert,
-- és amelyik nem.

Mivel nagyobb súlyt mozgatnak, általában az izmaik is fejlettebbek. Persze arányaiban több a zsír, de abszolút értékben az izom is több, mint annál, aki cingár.
Ehhez jön, hogy ugyanazokhoz a mozgásokhoz több kalóriát kell elégetniük, így végső soron több hőt termelnek.