Két vezeték összekötése mindenféle módszerrel

Milyen módszerek vannak, milyen eszközzel, kütyüvel, mi az előnye hátránya, robbantott ábra, trükkös nemtriviális tudnivalók stb, minden ami a témában felmerülhet, jöhet. Mindenféle hobbi szerelős készlet vannak lidliben, de nem használtam/ismerem mindegyik fajtáját.

Kezdem.

Paraszt 0-ás szint (ez nem használ még semmi spéci hozzávalót az összekötéshez, csak a teljesség kedvéért szerepel): 2 vezeték szigetelés lecsupaszít, vezetők összesodor, aztán átteker 2x szigetelőszalaggal. Aki villanyszerelő és ilyet követ el, attól elvenném a vállalkozóiját.

1-es szint: sorkapocs, vezetékenként szigetelés lecsupaszít, vezető 2 végéről beledug a lyukba (megfelelő átmérőjű vezetékhez megfelelő átmérőjű sorkapocs!), a 2 csavar becsavaroz, aztán mehet rá körbe szigetelőszalag

Még hallottam meg róla kategória:

- csoki (ez a sorkapocs slendrián neve vagy vmi tökmás?),

- wago (ez hogy működik, képet persze találtam róla de nem értem a működését),

- ráhúzós zsugorcső (ez hogy fogja rögzíteni a 2 oldalról beledugott vezetékeket? egy elkészült forrasztásra kéne szimplám ezt ráhúzni?)

- zsugorcső, belsejében olyan fémes csőszakasz mint a sorkapocsnál

- egyéb más?

 

Update:

inkább feltoltam ide azokat amik éppen kezbe akadtak, nem kell találgatni szöveges leírás alapján

http://www.kepfeltoltes.eu/images/2020/07/10/862IMG_20200710_104548.jpg

 

Update2:

találtam egy YT videót, amiben tök jól bemutatják a konkrét csatlakozók nagy részét hogyan is kell összekötni

https://youtu.be/D7HOE6G97CU

Hozzászólások

Felkészültél egy erős flamewarra?

Mert a legtöbb villanyász a saját módszerét tekinti a legjobbnak, a többi kóklerkedés. Szakmabeliként aztmondom, hogy nincs tökéletes kötési forma.

Legközelebb a wago van hozzá, illetve (talán már nem is engedi a szabvány) a forrasztás.

+2 :) bár volt olyan öreg "szaki" aki azt mondta, hogy az szar, és ő esküdött az összesodrás+ szigszalag kombóra, de én nyugodtabb vagyok a wago-val, használtam is. Neten vannak videók extrém körülményeknek/terhelésnek kitett wago-knak. El kell olvasni azért az adatlapját, milyen kábelekhez melyik változat jó, de úgy rémlik az újabbak eléggé univerzálisak.

Wago +3

Brutális a választék, mindenre van megoldásuk.

Sorkapocs (csoki) helyett szinte mindenhol lehet használni.

Alu- és rézvezetéket nem jó összesodorni (nem is szabad, lehet, hogy tilos), de Wago kapoccsal az a csatlakozás is megoldható.

Aluvezeték esetében még kell egy kis alupaszta és nincs probléma.

Wago +5

wagohoz van kiöntő gyanta is, ha el akarod zárni a levegőtől pl. oxidáció ellen vagy automata öntözőnél IP65-os dobozban szerelve. 

- és minden csavaros szorításkor (kismegszakító, "csoki" , kapcsolótábla pl. villanymotornál ) érvéghüvely - legyen tömör vagy sodrott vezeték.

For Whites Only meeting room!

Wagohoz még alupaszta is van, ha aluvezetékekkel kell dolgozni. (Például panelban.)

és minden csavaros szorításkor (kismegszakító, "csoki" , kapcsolótábla pl. villanymotornál ) érvéghüvely - legyen tömör vagy sodrott vezeték.

Biztos, hogy kell a tömör vezetékre érvéghüvely?

igen - mert a tömör vezeték, ami kb. réz - az valójában valamilyen puha ötvözet és a csavar meg rendesen bele tud marni, ha meghúzod - így akkor keresztmetszet csökkenés lesz, ahol hajlamos eltörni.

A hüvely keményebb anyag jobban védi a vezetéket a csavartól - nagyobb felületen fekszik fel stb..

Egyébként biztos nem lőnek le senkit, ha nem így csinálja.

- de sajnos én maximalista vagyok és mindent ∞ év +1 napra tervezek

és szebb, látni a kábelek csatakozásakor azokat a műanyag gallérokat..

For Whites Only meeting room!

Egyébként biztos nem lőnek le senkit, ha nem így csinálja.

Nem, mert ilyet nem csinálnak :)

Az érvéghüvely sodrott vezetékre való. Az olyan kötőelemet kerülni kell, amiben a csavar közvetlenül érintkezik a vezetékérrel.

 

és szebb, látni a kábelek csatakozásakor azokat a műanyag gallérokat

Amennyiben szigetelt érvéghüvelyt használsz...

Létezik szigeteletlen is, a célnak az is megfelel, ráadásul nem növeli az átmérőt feleslegesen. Kisebb sorkapcsoknál problémát okozhat az érvéghüvely szigetelése, nem férnek el egymás mellett az erek.

Arra lennék kíváncsi, hogy ha gyakorlatilag 4 (vagy 5) különböző anyaggal megcsinálja az összekötést a végén, akkor miért kell az előkészítés során az 4-nél lényegesen több réteget különféle méretekben levagdosni, lefejteni vagy formára faragni. Mi értelme van 5 mm fekete borítást kihagyni a csupasz vezetékek után. Mi értelme van adott méretben szép fokozatosan elvékonyítani a következő réteget, stb.
Ránézésre azt gondolnám, hogy amennyiben a középső szálat jól össze tudja kötni a sorkapoccsal, és megcsinálja az összekötés többi lépését, az előkészítés során milliméterre pontosan meghatározott méretek igazából nem számítanak.

Feltételezem, van valami értelme, nem csak azért találták ki ezt az összes lépést, hogy ne unatkozzanak a villanyszerelők. De nem jöttem rá, mi lehet az ok.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Háát, talán ezt hívják technológiának. Az meg olyan dologok halmaza, ami egy laikus szemlélőnek eszébe se jutna, hiszen semilyen ismerettel nem rendelkezik az adott témakörbe. ;)

Kicsit offtopic, de bizonyára láttál már tejszállító (élelmiszeripari) tartálykocsit.  (Hangsúlyozom, hogy a továbbiakban az 1983-ban megszerzett diplomám előtti tanulmányaim emlékfoszlányaira hivatkozom! Azóta tán a gyíkemberek adtak újabb technológiát... :)) Naszóval, a szigorú élelmiszeripari szabványokat teljesítendő, no meg az olcsóság miatt, hogy ne kelljen arany-ezüst ötvözetből készíten és ne kelljen mozdony a vontatásához - a mérnök urak úgy döntöttek, hogy a lemez legyen hat (6) rétegű. Ebből egy vagy több réteget robbantásos alakítással kell felvinni, mert ecsettel nem bírnák a néhany század vastag fémréteget felkenni. :-D Ilyenkor a robbantó ernyőben elhelyeznek egy borsónyi bevonó- és kellő mennyiségű robbanóanyagot, osztán durr. A végeredmény sok-sok négyzetméter egyenletesen bevont lemez lesz.

De a fenti apróságokra nem is vesztegettem volna a szót, ha az egész ilyen egyszerű lenne! A való világban előfordul, hogy két hatrétegű lemezt össze kell hegeszteni, esetleg foltozni. Természetesen az egyes rétegeket más-más technológiával és anyaggal kell hegeszteni. Ráadásul néha pont úgy, ahogy lázálmodban sem jutna eszedbe - feltételezve, hogy eléggé ismered a hegesztés fortélyait és az egyes anyagokat.

Gondolom, nem ez jut eszedbe, ha elmegy előtted egy tejeskocsi.

No, két vezeték összekötésénél is lehet néhány ismeretlen a mechanikai és anyagtudományok, valamint szabványok terén. ;)

Feltételezem, hogy van oka. Reméltem, hogy valaki esetleg konkrétan tudja :-)

A tejesautó leírását köszönöm, érdekes.

Azt esetleg le tudod írni, hogy a 6 réteg mennyivel jobb, mint ugyanaz a réteg, ami most belül van, meg +1 réteg, amire felviszik (és ha a második esetleg gyenge, akkor +1, ami megtartja az egészet)?

Szóval érdekel, hogy melyik réteg miből van, és miért kell oda, mit csinál és hogyan.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

(Hangsúlyozom, hogy a továbbiakban az 1983-ban megszerzett diplomám előtti tanulmányaim emlékfoszlányaira hivatkozom! Azóta tán a gyíkemberek adtak újabb technológiát... :))

Hát ezért írtam a fentieket, nehogy kérdezni merészelj! :-D

Csak annyit tudok mondani, hogy a hegesztés tanárunk, mint komoly kihívást mesélte el a tartály felépítését és a hegesztésének a problematikáját.

Mindez talán már csak technikatörténet kategóriát jelent. Sajnos (szerencsére) teljesen más szakmákban dolgoztam. Annyit azért láttam, hogy már a 80-as években is villámgyorsan változtak a dolgok, pl. a tervezési módszerek, anyagválaszték, anyagvizsgálat, gyártástechnológia.

Érdekességek mindenhol akadnak. A szobatársam egy gyártástecnológus volt. Ketten összehoztak egy olyan szerkezetet, amivel 10m/s sebességgel lehetett hegeszteni. (de lehet, hogy sokkal több) Aztán elmentek egy konferenciára és csak lestek. Első előadó: csont hegesztése (emberben! ;)), második előadó: retina hegesztése. :-D És ez még a 70-es évek végén volt!

Azért a 24kV már nem viccel. Bírnia kell, hogy 50 évre el lesz ásva, ázik, fagy, stb. Nem véletlen, hogy a nagyfesz kábelszerelő kb. külön kaszt.

"You can't convince a believer of anything;
for their belief is not based on evidence,
it's based on a deep seated need to believe."
Carl Sagan

A jobb krimpelőfogók pofája négyzet vagy hatszög keresztmetszetű. Az elemi szálak a sodrott vezetékben képesek ehhez igazodni, a kör keresztmetszetű tömör vezeték meg - finoman szólva - nem igazán, szerintem ez elég egyszerűen belátható.

Az egyszerűbb nyomók is erősen alakítják az érvéghüvelyt, azokra is igaz, amit az előző mondatban írtam.

https://lumenet.hu/extol-premium-erveghuvelyfogo-pres-008-6mm?gclid=EAI…

https://www.anrodiszlec.hu/product_info.php/products_id/19702?gclid=EAI…

https://www.16amper.hu/tracon-9039-presszerszam-szigeteletlen-szigetelt…

Szerintem inkább megfelelő lukba, megfelelő profilt nyomj, ha ennyire értesz hozzá. Egy hatszögletű profillal nyomott 4-es vezetéket bekötsz egy Möller kismegszakítóba, aminek téglatest alakja van, akkor meghúzáskor jelentős deformálódás éri a megmunkált munkadarabot. Viszont egy ABB kismegszakítóba sem nyomunk trapéz formát, mert annak meg  félkörív a befogófelülete. De ezt akár Enstoval, és sok más gyártóval is példázni.

Azzal illik nyomni, ami leghasonlóbb profillal renelkezik a befogadó közeghez. És kész. Nem kell ragozni. Az, hogy vezetékgyártók, és krimpelőfogógyártók, meg szerelvénygyártók ajánlássokkal élnek, az ma már sok esetben csak marketing, és nem szakmai ajánlás. :(

Amúgy ma már sok esetben ellenjavalt a csavarszúrásos sorkapocs, (a klasszikus csoki) és inkább a kengyelszoításos, vagy azzal egyenértékű javasolt azokon a kereszmetszeteken amivel átlag halandó szakképesítés nélkül találkozhat.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sajtolásnál ún. hidegfolyás jelensége lép fel. Az így kialakult kötés minősége megegyezik a hegesztéssel. Ha jóminőségű a kötés akkor nem melegszik, a hőtágulás sem lesz nagy.

Hogy kezdjük a kicsinél, ilyen egy szalagkábel (IDE kábel), CAT5 plug, stb., mint ún. 7 huzalos kötés - ahol legalább 5 huzal megfolyik. Az utóbbinál a tömör huzalra is igaz.

Nagyobb áramoknál pl. csősaru, amely sokszor nem bevont. Ugyanez a technológa toldásnál, csak ott cső-cső. Ha mégis bevonatos valamelyik elem, akkor a <50um bevonat nem annyira számít.

Az olyan kötőelemet kerülni kell, amiben a csavar közvetlenül érintkezik a vezetékérrel.

Akkor nézzük hogyan csinálják a profik!

Erre a szerkezetre a következőt írták: 63A 690V 12Nm

A csavar kúpos, felületkezelt. A 12Nm az előírt meghúzási nyomaték, amelynél a tömör réz vezeték megfolyik. A réznek az előfordul(hat)ó (milyen szép magyar kifejezés ;)) hőmérsékleten nincs tartós folyása, ezért olyan lesz, mint a hegesztett kötés. Persze itt azért kicsit rosszabb, de sokkal jobb, mint gondolnád.

Egy ilyen kötés célja az, hogy az előírt keresztmetszetű és anyagú vezetéket használva -a szigetelés  "normál" (70°C) vagy "ipari" (85°C) - olyan alacsonyan maradjon a hőmérséklet, amelyen nem veszít a szigetelő a tulajdonságaiból. Magyarul ne melegedjen a kötés jobban, mint kellene.

A fenti megfogalmazást Ohm törvényével le lehet fordítani arra is, hogy a kötés átmeneti ellenállása kisebb legyen egy bizonyos értéknél.

Nagyobb áramoknál általában jótékony hatású, ha minél kevesebb "réteg" van az áram útjában, mert minden rétegnél nő az eredő átmeneti ellenállás. Csavaros kötésnél, ha csak szorító/rugóerő tartja a helyén a vezetéket, sokkal rosszabb lesz az eredmény, mint a hidegfolyással megvalósított kötéseknél.

Hidegfolyással megvalósított kötés a vastagfalú érvéghüvely/vezetéktoldó, a krimpelt érintkező vagy pl. az rj45 csatlakozó, ha hét huzalos technikát használsz. Az utóbbi esetben a hét huzalból öt megfolyik - fémes kötést hozva létre.

Tehát csavarral érinkezve is és sajtoló technológiával is lehetséges jó kötést létrehozni.

igen, az kell:  OBO gyanta kb. 10ezer

most olvastam (Facebook: Wago Hungária, május 8. post)  - hogy wagonak van egy új vezeték összekötő mini box - ami zselés, vagyis nem kell gyanta, azonnal szigetel nem kell várni egy órát a kötésre.

RAYGEL-PLUS - ez egy komplett rendszer, de van külön gyanta is

WAGO Gel Box

3M vízálló zselés kötőelem - olcsó 2-3 vezeték összekötése

zacskós kiöntő gyanta

For Whites Only meeting room!

Attól függ, mit tekintünk műszaki tartalomnak. Ha idevesszük a töménytelensok pénzt ami addig elfogy míg lefutnak azok a tesztek, hogy nyugodt szívvel rá merik (ráírhatják egyáltalán) írni ezeket a minősítéseket akkor sajnos indokolt. Annál is inkább, mivel ezek a költségek jellemzően kisebb darabszámra oszlanak el, mint egy lakossági felhasználású eszköznél.

Erveghuvelyt lefelejtetted. De ha jol ertem, itt most tipikusan a hazon beluli halozati feszultseges szint az, amit erdekel. Szoval a lecsupaszit, erveget krimpelsz ra, es osszecsokizod, az kb. elfogadhato szerintem. De nem vagyok villanyszerelo, elvileg van valami szabvany, hogy itthon mit fogadnak el, abban megnezheted.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Igen, ház körül előforduló r=1 villanyszerelési vezetékösszegyógyítási módszerek érdekelnének. Az érvéghüvely-es csatlakozás is pont ilyen, szóval erről vmi bővebb jöhet! Akár link is valami olyan oldalra, ahol képpel és szöveggel alaposan illusztrált. Kókler oldalakat találok én is guglival, de inkább olyan érdekelne, ami már megüt egy elfogadható szakmai színvonalat.

Érvéghüvelyt a kismegszakítókhoz, FI-relékhez és csavaros sorkapcsokhoz használtam.

Minden más csatlakozéshoz van Wago, ami egyszerű, gyors, szép, csak relatív drága.

A villanykapcsolókhoz, csatlakozó-aljzatokhoz nem kell semmi (ha tömör réz a vezeték).

Minden szabványos vezetékhez van megfelelő méretű érvéghüvely - színkódolt.

Van szigetelt, szigeteletlen és iker érvéghüvely.

Az érvéghüvelyhez kell még egy krimpelőfogó (pl. Knipex 97 53 04, vagy 97 52 38), kalapáccsal, kombinált-fogóval nem megy.

A Knipex oldalán (knipex.de) is van videó is sok terméknél, ahol a használatát is bemutatják.

Magyar nyelven csak a https://villanyszerelo.forum.hu/ oldalt ismerem.

A magyar nyelvű fórumon kívűl csak német nyelven ismerek pár hasznos oldalt, videót:

https://elektricks.com/blog/

https://www.elektriker.org/magazin/kategorie/elektroinstallation

https://diybook.at/bauen-renovieren/elektroarbeiten/elektroinstallation

https://iwer.info/article/Elektrotechnik/index.html

Német nyelvű fórum:

https://www.elektrikforen.de/

A Yt-on is van pár ártelmes videó, pl.:

https://youtu.be/ZCs8LnMHcdE

A No-i és a hazai szabványok az kb. megegyeznek, így az ott leírtak, bemutatottak itthon is használhatóak az otthoni barkácsoláshoz.

Annak ellenére, hogy No-ban még egy konnektort sem cserélhetsz ki, ha nincs megfelelő végzettséged, több hasznos információt találtam - laikusoknak is. Én sem foglalkoztam ezzel, leszámítva a kapcsoló és konnektorcseréket, míg nem kirugtam a felújítás közepén a villanyszerelőt. Hét(!) ismerős villanyszerelőből egy értelmes sem volt, aki elvégezze a kb. 2-3 napos hátralévő munkát időben, így egy hétvégét rászántam és utánajártam, hogyan kell jól és biztonságosan kicserélni az elosztószekrényeket, kismegszakítókkal, FI-relékkel, etc. A szerszámok, műszerek és a normális szerelvények olcsóbbak voltak, mint egy "mesterember" bére, viszont tanultam is talán valamit, maradt pár (rászben felesleges) szerszámom, pontosan tudom, hogy mi hogyan van szerelve és nyugodtan alszom.

Neked mi a célod?

Szerkesztve: 2020. 07. 09., cs – 22:43

Wago, illetve sorkapocs. Azonban sorkapcsot ha jól tudom X időnként felül kell vizsgálni, újra kell húzni a csavarokat.

Valamint van nyomós és csavarható kapocs is, késes leágaztató, toldóhüvely..

A szalagnál jobb a zsugorcső, de inkább kerülni kell a forrasztást. Mai szabvány szerint szerintem nem is lehet már törpefeszültség felett, de ezt majd szakértők megmondják.

Én házamban minden csak össze volt csavarva és ennyi. Még szigetelés sem volt rajta. Tiszta füstösek voltak a kötések. Minden kötést levágtam, újracsupaszoltam vezetékeket és átwagoztam. Remélem összes helyet megtaláltam, ahol kötött az előző tulaj..

Szerk:

Ja és bilincs! Például földelő bilincs.

Szerkesztve: 2020. 07. 09., cs – 22:44

mi van ?? milyen vezeték ? sodrott vagy merev ? oldható kötés vagy fix ?

biztos én nem találtam meg az információt a leírásban.

megjegyzés:

- forrasztani már nem lehet: vezeték anyaga kilágyul és eltörik.

For Whites Only meeting room!

Késest sodrott vezetéknél tilos használni.

Sodrott vezetékre általában kell érvéghüvely, de van amikor kifejezetten nem ajánlott (például oldható univerzális Wago). Ugyanígy van Wago, ami csak tömör vezetékre jó. Ezt a leírások és a józan ész alapján is kitalálhatod ha ránézel, hogy hogyan működik. Hisz ahová erő kell, hogy bemenjen a vezeték oda hogyan dugnál be egy hajlékony sodrott vezetéket.

forrasztani már nem lehet: vezeték anyaga kilágyul és eltörik.

Ha valami lágyabb lesz, az kevésbé lesz törékeny, nem? :)

A lehet és a szabad nem ugyanazt jelenti :)

A lágyforrasztás nagyon jó technológia, csak nem magától értetődő, megfelelő szerszám, anyag, tudás és gyakorlat kell hozzá. Pont ezért kell kerülnie a villanyszerelőknek a forrasztásos kötést, mert nehéz jól végrehajtani, nagyon sok rossz kötés keletkezhet, ha nem megfelelően készítik el, a hibás forrasztások (ún. hideg forrasztások) sok bajt tudnak okozni. Sokkal egyszerűbb azokat a kötőelemeket használni, amik manapság kaphatók, pl. a WAGO elemekkel elég nehéz rossz kötést csinálni, szinte lehetetlen.

Van olyan kollégám, akinek több mint 20 éve épült a háza, mindenhol tömör rézvezetéket használt, az összes kötést vezetékek összesodrásával és forrasztásával készítette el, a mai napig egyetlen hiba nem jelentkezett ezeknél. Persze ő tud forrasztani, meg régen nem volt még kitiltva az ólom a forrasztóónokból, így minden sikeres forrasztás szép, fényes felületű volt. Ha valaki tényleg jól tud forrasztani, van gyakorlata, minden szükséges eszköze megvan hozzá, akkor simán meg lehet így is csinálni a kötéseket, de sokkal munkaigényesebb, macerásabb, pl. a létra tetején nem túl nagy élvezet ezt csinálni, ráadásul egészségtelen is belélegezni a forrasztáskor keletkező gőzöket, forrasztani jó szellőztetés mellett illik. A WAGO kötőelemek alkalmazásakor csak csupaszolni meg dugni kell, amit úgyis mindenki szeret :)

Egyébként egy csomó eszközben (pl. néhány kW-os töltőberendezésekben) ma is NYÁK-lemezbe forrasztott sorkapcsok fogadják az erősáramú vezetékeket, és nem nagyon találkoztam még olyan problémával, amit ezek okoztak volna. Saját tervezésű NYÁK-oknál is régóta használok ilyen megoldásokat, azokkal sem volt még gond. A jó forrasztás jó kötést biztosít, a rossz forrasztás meg sok baj forrása.

Ha valami lágyabb lesz, az kevésbé lesz törékeny, nem? :)

Nem pont erről van szó. A lágyítási hőmérsékletnél minden bizonnyal jóval alacsonyabb a forrasztási hőmérsékletnél.

A forrasztási technológia tényleg azért nem jó, amit leírtál. De lényegében sokkal nehezebb és költségesebb kivitelezni.

A forrasztó anyag újabb galvanikus lépcsőt visz be a körbe, ezért (is) jobban oxidálódhat. A tartós folyási határ is csökkenhet. Sodrott vezetékeknél a vastagon ónozott és szabadon hagyott vezetékrészek között szilárdsági külünbség van. Az ilyen meg pont ott fog eltörni, ha mozog vagy rezonál a vezeték. A megfolyatott hidegkötés semmi ilyet nem tesz.

Édesapám 30 éve a bányában könyökvastagságú kábel hüvelykujjnyi vezetővastagságú (240 mm2) aluminium ereit hegesztette. Akkor még alupálcával hegesztett kötés volt a szokás ilyen kábeleknél, aztán szépen egységvastagságra visszareszelni és a villanyszerelő pedig leszigetelte. Oda 6 kV ment le és a megawattok repkedtek át rajta.

Tanulókoromban a deberceni Auguszta egy jelentős részét kellett úgy forrasztanom, hogy a szakik csinálták a kötéseket, én meg mentem utánuk horgannyal oltott sósavval, és egy kemping gázpalackkal, amivel egy ónfürdőt melegítettünk amibe a kötéseket mártottuk. 

Jellemzően az egyhetes kötést is be tudta futni a forraszanyag. :)

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Szerkesztve: 2020. 07. 09., cs – 23:02

Lagjobb módszer az, ha megveszük az erre a célra gyártott

-toldót

-csatlakozót

-célszerszámoat

és azzokkal dolgozunk.

Ha jól körülnéztünk a neten, és alaposan meggyőződtünk arról, hogy ezek valamelyike

- elérhetetlen

- megfizethetetlen

akkor 2 választás marad:

1. szétszedni az egész kócerájt, és áttervezni, hogy megfizethető cuccokból legyen

2. jöhet a gányolás

 

Néhány szabály:

- a forrasztóón minden csatlakozó helyett jó.

- egy jól összesodort, szigetelt vezeték évtizedekig kibírja.

- ha ügyesen gányolsz, nem lesz rosszabb mint az eredeti, csak csúnyább.

 

Kellemes toldozgatást!

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

- a forrasztóón minden csatlakozó helyett jó.

- egy jól összesodort, szigetelt vezeték évtizedekig kibírja.

- ha ügyesen gányolsz, nem lesz rosszabb mint az eredeti, csak csúnyább.

Pár kommenttel feljebb írják >1-en, h. 230-at már nem forrasztgatunk szabvány szerint.

Az ilyen kimondott univerzális bölcsességeket azért nem szeretem (fogalmazzunk úgy h. a hideg futkos tőlük a hátamon), mert nincs mögöttük semmi indoklás. Nagyjából a kimondó személye kéne hogy garancia legyen rá hogy nem oribitális baromságokat hordott össze, hosszú évtizednyi MEGGYŐZŐDÉSES magabiztonsággal a háta mögött. Aztán jön a következő (szintén nagypofájú) "szakember", aki az elődje által elvégzett munkára ránézve ugyanilyen amplitúdójú határozottsággal mondja a homlokegyenest ellenkező véleményt.  Na ilyenkor borul el az ember agya.

Ezek vonatkoznak villanyszerelőre elsősorban (az örök konfliktus hogy "erősáramhoz" ugyan ért, de az informatikai kábelekhez már nem, ezis kábel-aziskábel alapon kezeli azokat is, ld. UTP toldások extrémkontár módszerekkel), de ugyanígy képesek kihozni az embert a sodrából a burkolók, festők, épületgépész, KAZÁNSZERELŐ és az összes többi, a saját területükön osztott univerzális bölcsességekkel.

Szóval én már nehezen hiszek el bármi ilyesmit csak szimplán bemondásra. 

... én sem szeretem a gányolást, mint írtam:

Legjobb módszer az, ha megveszük az erre a célra gyártott

-toldót

-csatlakozót

-célszerszámoat

és azzokkal dolgozunk.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

"- a forrasztóón minden csatlakozó helyett jó."

- Hát nem. Kötésdobozban összecsavart vezetékeket úgy tudom, hogy kifejezetten tilos forrasztani, mert melegedéskor más a forraszanyag olvadáspontja, így az hamarabb megolvadna elengedi a  kötést, amitől tovább nő a felületi ellenállás és a melegedés. Öngerjesztő folyamat (de javítsatok ki, ha nem így van).

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

"akkor 2 választás marad:

1. szétszedni az egész kócerájt, és áttervezni, hogy megfizethető cuccokból legyen

2. jöhet a gányolás"

3. Hívni valami szakembert.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

"ráhúzós zsugorcső"-nél melyikre gondolsz? Mert van a klasszikus zsugorcső és van a "solder sleeve", ami forraszanyagot is tartalmaz.

Visszakérdezek: miért, milyenfélék vannak? Van szimpla készletem, amiben csak maga a hőre összezsugorodó cső van, különböző méretekben (átmérő és hossz). De van olyan is, ami nem is flexibilis, sokkal inkább egy merev falú pici cső, belsejében egy fém kontaktus gyűrűvel. Az ilyet valószínű nem szabad melegíteni, de akkor hogy rögzül benne a 2 vezeték, össze kell roppantani? Egyik készleten sincs használati utasítás, némelyiken még az se szerepel mi is a készlet tartalmának szakszerű, beazonosítható neve :S

a kis fémgyűrűs az valójában az amit feletted írnak: abban olyan adalékolt forraszanyag van ami már nagyon alacsony hőmérsékleten is megolvad és a zsugorcső zsugorodásával együtt menet közben összeforrasztja a belehelyezett kábeleket: https://www.youtube.com/watch?v=7Wh5gM8GM70

Szerkesztve: 2020. 07. 10., p – 11:15

Feltoltam 1 képet:

 

1. szimpla zsugorcső. Összekötöm a 2 vezetéket, (persze még előtte ráhúzom a zsugorcsövert valamelyik szabad kábelvégre, miután már összekötöttem nehéz lenne :)  rámozgatom a kötésre, rámelegítek öngyújtóval, összehúzódik, és lezárja a kötést

2. Ez merev műanyag cső, közepében vezető összeköttetés --> ezt roppantani kell h. rögzüljön benne a 2 beledugott vezetékvég?

3. ez kb ugyanaz mint a 2.

4.-8.: itt is roppantani kell a tövét?

9.-11.: ezekről meg még annyi ötletem sincs, mire tudnám ház körüli villanyszereléshez használni

1. zsugorcső, nem gyantás, így nem lesz légmentes a kötés. Forrasztás szigetelésére. Ház körül ez nem fogod használni, csak ha valamilyen készüléket javítasz

2-3 toldóhüvely, roppantani kell célszerszámmal, abból is van többféle: https://totalcar.hu/magazin/technika/2015/10/31/egy_jo_krimpeles_mindent_meger/

4-8 saruk, roppantani kell, lásd toldóhüvely

5 érvéghüvely, ha sorkapocsba akarsz vezetéket rögzíteni, akkor ezt használd, roppantani kell, lásd toldóhüvely

9-11 autóiparban használják, pl utólagos extrák beszerelésére

Csoki ugyanaz, mint a sorkapocs.

Kihagytad azt, amikor összesodorja a vezetéket és forrasztópákával cint is futtat a szálak közé.

Illetve a sorkapcsos az OK, ha tömör a vezetéked, de ha szálak vannak sodorva, akkor megemlíteném azt, hogy egy érvéghüvelyt tesz az ember a blankolás és sodrás után a vezetékre, és a csokinak a csavarja (vagy a csavar által mozgatott lap) ezt a hüvelyt szorítja. Fotón 5

A sima zsugorcső (Fotón 1) a szigszalaggal betekerés helyett van. Levágod a tekercsből ami kell, ráhúzod, melegíted. Viszont lehet kapni olyan zsugorcsövet is, ami kis szakaszokban jön, a közepében van valami fém (nem olyan, mint egy sorkapocs, inkább mint egy érvéghüvely), két oldalról bedugja az ember a megcsupaszított vezetéket, a középső fém elemet szerszámmal rászorítja a vezetékekre, és utána melegít. Ez egy vízálló csatlakozást ad, elég egyszerű használni, és hajón, motoron, autóban szokták használni. Fotón 2

Illetve vannak még olyan előre gyártott műanyag csatlakozók (ezeket is leginkább autóban és motoron láttam használni), ahol a műanyagot ráteszed egy aktív vezetékre, a mellette lévő helyre odateszed egy másik vezeték végét, az egésznek a tetejét rácsukod, és valami fémdarabot ezzel beerőltet a vezetékek szigetelésén át és összekapcsolja így őket. Szóval nem kell az aktív vezetéket elvágni, nem kell blankolni, stb. A másik vezetéket sem kell előkészíteni. Egyszerű, kb. 0 villanyszerelő tudással használható. Azt nem tudom, hogy mennyire tartós, vagy más szempontokból mennyire jó vagy nem jó. Az elektromos szigetelést a műanyag csatlakozás megoldja. Nem hiszem, hogy vízálló lenne az eredmény. Fotón: 9, 10, 11

Szerk: látom, feltöltöttél fotót is, beírtam számokat fentre.

A fotódon vannak még olyan cuccok, amikkel vezetékeket lehet oldhatóan összekötni.

4-es és 6-os csavar alá megy, pl. autón és motoron (vagy elektromos berendezések, pl. egy erősítő) test pontra ilyen (főleg a 6-os) használatos.

7-8 egymásba csúszik és így lehet vele két vezetéket összekötni. Oldható. Nem tudom, mostanában használnak-e ilyesmit, 70-es, 80-as évek KGST autóiban motorjaiban volt ilyenből sok. Személy szerint nem szeretem, mert a 8-as csatlakozó hajlamos kitágulni, és akkor a csatlakozás megbízhatatlan. Persze vissza lehet szorítani egy fogóval, de hibalehetőség. Bizonyára van vízmentes borítás is ilyenekhez, most így nem emlékszem, hogy láttam-e. Persze borítás nélkül nem szigetelt, szóval hozzá is érhet valamihez.

A 70-es évek végén Japán motorokban ilyesmit használtak a fenti 7 és 8 helyett: https://www.ebay.co.uk/p/5013442700 Ez ugyanarra a célra jó, csak kisebb helyet foglal el és nem szokott olyan gyakran kilazulni. Fene tudja, lehet, hogy más az anyag és nem az alakja miatt megbízhatóbb. Illetve amiket láttam, azoknál a rugalmas burok, ami körülveszi mindkét végét, nem csak elektromosan szigeteli el a külvilágtól, hanem vízzáró is. Személy szerint inkább ilyen csatlakozást használok a 7 és 8 helyett.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A 8-ast sok helyen haszálják. A Commodore 64 joystick-jában ilyen csatlakozóim voltak, gyerekek játékaiban, stb.

2-esről pont azt írtam, amit te, viszont a 3-asról nem írtam semmit, mert nem látom, mi az.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ha nem csak villanyszerelésről van szó, akkor itt van még egy: wire-wrap. A tekerés során gyakorlatilag összeolvad a két fém (a vezeték a tüskére).

Szerkesztve: 2020. 07. 10., p – 22:00

Ha erősáram akkor a szigetelőszalagnak semmi keresnivalója a kötések körül. Cinezni sem szabad.

Sorkapocs (érvéghüvellyel kombinálva ha olyan a kábel) vagy Wago (és még egy pár rendes minőségbiztosítással rendelkező márka).

Csak hogy egy erősáramú villanyszerelő véleménye is álljon itt, amennyiben még nem volt: 

Szigszalak max jelölésre, kábelek összefogására!
Lecsupaszít. Ha sodrott, akkor érvéghüvely. Aztán Wago. A sorkapocs (csoki) még csak-csak elmegy. 

Minden más megoldás kókler, ÉLETVESZÉLYES! 

Ezek a legfrissebb megoldások a szabványok, szabályok és a fizika törvényei szerint. 

openSUSE Leap 15

Egy dolgot azért tisztázzunk.

A Wago az egy német nagyvállalat, aminek rengeteg terméke van, többek között sorkapcsok is, vagy ezer féle.

Ettől még sorkapocs != Wago. (vagy tudom is én mit értetek Wago alatt)

Több más cég is van, akik sorkapcsot gyártanak, pl.: Phoenix Contact, Weidmüller...

 

Ami pedig a témát illeti.

Két vezeték összekötésének módszerét az alkalmazás határozza meg. Nyilván a legjobb módszert bárhol lehet használni, csak nem biztos, hogy van értelme.

A ház körüli és a házon belüli villanyszereléseket pedig jobb lenne szakemberre bízni, és nem paraszt 0-ás szinten levő szakbarbárra, mielőtt baj lesz belőle.

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

Fölösleges komolyan venni ezt a tisztázás dolgot. Alapvetően villamos körökben a "wago" megnevezést használja mindenki márkától függetlenül. Kötve hiszem, hogy bármelyik szaki, vagy villamos üzletben a "221-413 típusú vezeték összekötő" szökapcsolat hangzana el. Nem mondom, az expert eladók biztosan tudni fogják, de ha odamegyek és aztmondom, hogy "csatoswagót kérek" akkor megkérdezik, hogy a sima (Wago márkájú) kell, vagy az olcsóbb (Ahogy írtad pl. Phoenix Contact) kell. Viszont most ne menjünk bele az árba, mert most egy átlag beszélgetést vettem alapul. Az, hogy melyik gyártóét veszed, szerintem olyan mindegy. Ez már legyen egyéni hitvita :)

+1 mindenki wagot ker. Konkretan szoktak mondani, hogy "wagozunk". Oldhatot is mondanak, mikozben 2273 is oldhato, de ennyibol is tudjak hogy karosra gondol. Valamint atlatszobol is ertik, hogy akkor nem 222, hanem 221 kell.

Ez kb olyan mintha valaki RJ45-os csatlakozot ker vagy regen Panduitot (mikozben az egy marka, csak ok hoztak be a kabelkotegeloket). Vagy Nutellas palacsintat kersz es nem kakaos mogyorokremeset. Vagy Flexet veszel es nem sarokcsiszolot, stb..

Éppen a 400V-os utcai vezeték bandázskötését kerestem. Nem találtam, de helyette:
https://www.youtube.com/watch?v=-SVDuz2E-NE

Ugyan nem villany célra, hanem teherhordó célokra is érdekes, hogyan alakítják ki a végét.
https://youtu.be/B_DPqu3vD6c?t=1038
Nem vicceltek: 3,2 km-es szabad szál 120 fős kabinnal: https://bilder.bild.de/fotos-skaliert/seilbahn-an-der-zugspitze-in-deut…

A témához kapcsolódóan van egy jó kis videó: https://youtu.be/6J2fIgdpKsg

Nem a bolygó leg-szakszerűbben végzett tesztje, de azért amatőröknek az otthoni barkácsolás előtt segíthet.

Nagy Péter

Ez csak ilyen terhelés teszt. Mondják is többször, hogy nem ennyit bírnak az eszközök papíron, csak kíváncsiak voltak, hogy mit bírnak a való életben. Hiszen papíron mindig túlbiztosítják ezeket, hogy egy kis ingadozás, vagy pillanatnyi túlterhelés ne okozzon gondot. Eleve 1,5-es drótot kötnek, annak a 30+ Amper már önmagában sem való. (papíron asszem 16A vagy 19A-re szabad 1,5-es rézdrótot legfeljebb terhelni)
Tervezéskor persze úgy kell számolni, hogy mindenből a várható legnagyobb terhelésre méretezzük az eszközöket, és akkor ha valamiért egyszer az idők folyamán túl is terheljük (véletlenül, vagy valamilyen meghibásodás miatt), nem fog lángba borulni a ház miatta.

Nagy Péter

Oké, csak ugye egy kötésnél az átmeneti ellenállás az pont olyan valami, aminél nagyon nem mindegy, hogy az átfolyó áram mekkora, és hogyan viszonyul a megengedett maximumhoz. Ezzel a 30+ Amperes árammal a szabványos/műszakilag korrekt villásdugó-aljzat párosnál (vagy épp kapcsolónáL) is jelentős melegedést láthattak volna, ugyanúgy, ahogy minden más, kizárólag mechanikai kapcsolatot adó összekötésnél.

Kapcsolódó kérdés: tudtok hexa érvéghüvelyprésről, ami 10-16-os méretben működik?

0,25-6 között ez nekem nagyon bevált, de most kellene 10-es kábelre is:

https://shop.traconelectric.com/product/9039HEXA/Presszerszam-szigeteletlen--szigetelt-es-iker-erveghuvelyhez-0-25-6-mm2

6-16-os tartományban nekik már csak négyzetes van:

https://shop.traconelectric.com/product/9039BSPEC/Presszerszam-szigeteletlen--szigetelt-es-iker-erveghuvelyhez-6-16mm2

Szerkesztve: 2020. 08. 11., k – 13:30

Update:

ilyen fogót adtak a képeken szereplő összekötő elemekhez tartozó ládikában:

http://www.kepfeltoltes.eu/images/2020/08/11/762IMG_20200811_130807.jpg

A topiknyitó aljában levő youtube videó szerint viszont ezzel a fogóval pl. nem lehet jól összenyomni a fotón szereplő pl. 3)-ast a közepénél. A YT videón 1:05-nél látszik a 4db összepréselő ék alakú elem. Ezen a fogón viszont nincs ilyen. Illetve a fogón látható sárga jelölésű prés-profil (jobb oldali száron, a 0.5-6mm2 felírat mellett) mihez tartozhat, ha sárga színű elem nem volt a készletben?

A Lidl linken nézd meg a user guide-t, első oldal, jobb alsó negyed.

A piros-kék és a sárga közötti részen tudod elvileg (nincs ilyenem), azért szerepel ott a 0.5-6. A fölötte lévő elvileg vág, az alatta lévő pedig olyan esetekben kell, ahol "hajtogatja" is, például a szigeteletlen csúszósaru esetén.

Szerkesztve: 2022. 12. 18., v – 21:28

Felhozom...

Meg tudja valaki mondani, hogy Magyarországon milyen vezetékösszekötési megoldások voltak hivatalosan engedélyezettek / szabványosak lakáson belüli kötődobozokban, 1.5 - 2.5 mm2 tömör réz vezetékek (MCu) összekötésére?

  • az 1980-as években?
  • az 1990-es években?
  • a 2000-es években?

Ha jól látom, a ma kapható WAGO kötőelemek 2004-2010 között jelentek meg.

Kösz/üdv.

Akkor először a történelem:
MSZ 1600 Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára (kiadás éve: 1969) idézet: "A vezetékkötéseket és a leágazási kötéseket szorító összekötővel, forrasztással, hegesztéssel vagy sajtolással szabad készíteni. A kötések a vezeték mechanikai és villamos tulajdonságaival egyenértékűek legyenek. ... A legfeljebb 2 hónap időtartamú ideiglenes berendezések létesítésénél megengedett a 2,5 mm² és ennél kisebb keresztmetszetű vezetékek kötéseinek egyszerű összesodrással való kivitele."

Azért idéztem be, mert a szakmában összevissza beszélnek a múltról, hogy a forrasztás vagy a sodrott kötés megengedett volt. Pedig aki figyelmesen olvassa a szabvány szövegét annak feltűnhet, hogy bármilyen kivitelű is legyen a kötés, akkor is követelmény volt hogy a kötések a vezeték mechanikai és villamos tulajdonságaival egyenértékűek legyenek.

A sodrott kötést (kukackötést) a 60-as években még tanították. De azt nem szabad elfelejteni, hogy ebben az időben nem sok háztartási készüléket használtak. Rakéta porszívó (talán 600 watt), 40-60 wattos izzók, rádió. Szobánként egy, maximum kettő földeletlen dugaszoló aljzat volt a jellemző. Földelt csatlakozó aljzatokat a hidegpadlós és az időszakosan nedves helyiségekbe építették ki. A népgazdaság szenvedett a hiánytól, ezért takarékos (minimalista) módszereket alkalmaztak.

A Wago kötőelemek már az 1980-as évek elejétől megjelentek Magyarországon is. Ekkor már tilos volt a sodrott kötések készítése. A kalákában épített családi házakban jó esetben sorkapcsokat használtak. Rosszabb esetben, de általánosan a sodrott kötést alkalmazták, divat volt a sodrott kötéseket befuttatni forrasztó ónnal és utána szigetelőszalaggal betekerni.

Az ipari és kommunális épületekben a sorkapcsos megoldást alkalmazták. Vagyis bármilyen gyári csavaros kötőelemet, aminek a néveleges áramerőssége megfelelő volt.

A sorkapcsokkal többvezetékes leágazásokat készítettek. Jellemezően úgy, hogy a bejövő és elmenő vezetékeket egyik végéről dugták be az átmenőkapcsokba és így két csavarral volt biztosítva a kötés. (jól meg is húzták) Egyébként, a sorozatkapcsos kötés a mai napig elfogadott, azzal a kitétellel, hogy a gyártó által megengedett keresztmetszetű és mennyiségű vezetéket lehet vele összekötni. Általában egy vezetéket lehet bekötni egy sorkapocs egy csatlakozási pontjára. Ha a gyártó által megengedett a két vezeték, akkor is csak azonos keresztmetszetű lehet.

A Wago szabadalmát hívhatnánk laprugós szorítókapocsnak is. Maga a Wago sem nevezete el sehogy saját termékét, egyszerűen vezeték-összekötőnek nevezi, ami túl általános. A szakma sem tud vele mit kezdeni, ezért Wagonak nevezi és mindenki érti miről van szó.

Szerintem '80-as években még bőven alu vezetékkel szereltek és előszeretettel alkalmazták az ún. kupofix-et, ami a gyakorlatilag egy sodrott kötésre rátekert rugó, ami így folyamatos szorítás alatt tartja.

És valószínűleg itt indul a nagy hitvita a sodrott kötésekről: hogy baromira nem mindegy, képlékeny alumínium, aminél az erősen összesodort erek egymáshoz idomulnak, vagy keményebb réz, aminél végül is csak felületi érintkezés van. Plusz hogy rugóval szorítod a kötést, vagy csak le van szigetelve. Alumíniumnál egy kupofix-es kötés szerintem simán üzembiztosabb, mint pl. egy Wago.

Amúgy, manapság a könnyű szerelhetőség miatt szinte mindenki előszeretettel a csatos Wago-t használja mindenhova, holott tartós, fix szerelésekhez sokkal alkalmasabb a sima bedugós, fix Wago (ami egyébként már '95 környégén is létezett - van még pár mintadarabom abból a szériából)

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

kupofix-et

Na ezt a szót kerestem. Panelban kellett átalakítanom réges-regen a lakásomban a hálózatot és ott találkoztam ezzen a "nevesincs" cuccal. Már tudom a nevét.
Egyébként ott szerintem egy technológiai lépés kimaradt, mert a kötődobozokat telicsapták malterral. Úgy kellett kivésnem a vezetékek közül a maltert.

Réznél a rendesen sodort kötésben én megbízok. Persze könnyű kókány munkát csinálni, vélhetőleg ezért is nem ajánlja a szabvány.
A sorkapocs is érdekes. Van/volt benne egy fém lap, amely a csavar becsavarásakor védi az eret az elnyíródástól. Az ismeretségemben annó a villanyszerelők első dolga volt, hogy kihajították, mert nehezítette a dolgát.
Az alu-réz átmenetet viszont utálom. Szüleim háza is aluvezetékes, de az újonnan szerelt részek már rézzel vannak. Na itt is találtam sima összesodrást, persze nyírja egymást a két fém, főleg ha például padlás mostoha körülményei között van. Tapasztalat.

Alumíniumról két érdekesség, aholis nagyobban fociztak a lakáshoz képest:
   - az utcai hálózatot szerelő villanyszerelőknek volt egy nagyon puha aluhuzaljuk (kaptam tőlük ajándékba egy kisebb maradékot gyerekkoromban), azzal csinálták a bandázskötést az utcán ill. házhoz menő leágazásnál
   - édesapám pedig akár 240 mm2-es érkeresztmetszetű 6 kV-os alukábeleket kötött össze a mélyművelésű bányában. A nagy teljesítmény igény miatt a fővágatban ugyanis még 6 kV ment le, aztán lent a gépekhez közeli légvágatban volt 550V-ra transzformálva, amelyről mentek a gépek. A kötést ott hegesztéssel kellett megoldani, majd az eredeti keresztmetszetre visszareszelni. Aztán jött a villanyszerelő és megcsinálta a szabályos szigeteléseket, stb.

Az aluminimum egyáltalán nem rossz vezető, illetve rengeteg helyen használják, főleg ipari szinten. A mindennapi vezetékezésben az öregedése, és törékennyé válása miatt kezdték hanyagolni. Nagyon könnyú belefutni a jó öreg panel villanydrótok szerelése közben az aluér szakadásába sajnos.

"kupofix" - vagy hu-pol-fix... Gyors, alapvetően sodrott kötés (ami már akkoriban sem volt elfogadott), amit a kupakban lévő rugó tart összenyomva.

Az Al+Cu kapcsolat csak a fémek közvetlen érintkezése nélkül jó, ha valahol nem így van, akkor azt Kókány Béla vagy Gány Géza csinálta - nulladik feladat ezeknek a kiváltása, akár egy wago-s kötéssel.

Az "alumínium vezeték" valójában sokféle, ötvözött alumíniumból készült huzalt takar - nagyon nem mindegy, hogy milyen ötvözőanyagból mennyit tartalmaz, úgy húzó, mint nyomószilárdság tekintetében széles a paletta. 
A bandázsolásra használt puha huzal arra volt jó, a kábel sodrott ereit alkotó elemi szálakban lévő keményebb/merevebb ötvözet meg arra. Az iparszerű technológiával tömegesen épített lakóházakban használt lapos falvezetékbe meg "ami jutott"... (Messzi politikai vizekre vezetne, ha elemezni kezdenénk, hogy a magyar bauxitból miért és hogyan (meg milyen beltartalommal...) lett timföld a a SzU-ban, és hogy ebből a timföldből milyen alu lett idehaza...)

 

Egyszerű. A bauxitban nem csak alumíniumásványok vannak, hanem például titánérc is. A titán meg mint tudjuk, elég fontos speciális nyersanyag volt a szovjet hadi- illetve űripar számára... A KGST korszak időben is, meg emlékek pontosságában is messze van (szerencsére...)...

Titánból készül a sugárhajtóművek lapátja a mai napig.
Ezek nagy sebességgel pörgő, acélszilárdságú, ám az acélból készülthöz képest jelentősen kisebb tehetetlenségű (tömegű) lapátok.

Ide kapcsolódik egy tavaszi hír: "A Boeing és az Airbus repülőgépek hajtóműveit gyártó cégek azon dolgoznak, hogy Oroszországon kívül találjanak titánforrásokat, mivel az ukrajnai konfliktus miatt a kritikus fontosságú alapanyag beszerzése veszélybe került."

És még egy történelmi mendemonda: egyszer megesett, hogy nem sikerült elég bauxitot bányászni hazánkban, és valami külföldi importból lett kipótolva. Ezt a szállítmányt nehezményezte a szovjet fél állítólag, mert feltűnt neki, hogy nem volt benne meg a szokásos titántartalom.

Tudtommal idehaza is kohászkodtak timföldből aluminiumot. Almásfüzitőn készült bauxitból (vörösesbarna ásvány) a timföld (fehér aluminiumoxid por). Inotán pedig ahova az a rengeteg távvezeték megy, ott készült elektrolízissel a megolvasztott timföldből a fémes aluminium tömb. Nagyon sok áramot igényelt az előállítása. Valami még manapság is működik ott, legalábbis amikor az ember a 8-as úton autózik Várpalota felé, látni az üzemet.