Gyengeáramú kebelezés - Villanyszerelői szakmához kötött??

Sziasztok!

Gyengeáramú (UTP) illetve optikai kábel húzását TEAOR szerint csak Villanyszerelő húzhat http://www.teaorszamok.hu/4321/Villanyszerel%C3%A9s/.

Akkor Informatikai szakember (Rendszer-informatikus, vagy magasabb Informatikai végzettségű) ezt nem is teheti meg?

Mit tudtok erről?

Hozzászólások

Az idézett dokumentum csak azt részletezi, hogy a TEAOR 4321 milyen jellemező tevékenységeket tartalmaz. Ez önmagában nem tilt semmit. Azt sem, hogy az informatikus behúzza a kábelt.

Ez egy statisztikaui célú osztályozási rendszer (a TEAOR)

Az durva lenne, ha vezetékes távközléstechnikai műszerészi végzettséggel nem tehetném !
De nem tudom miből következtettél erre. Az csak egy dolog, hogy ott jutott eszébe a leírást készítőnek, hogy jahh ezek kábelt is szoktak húzni vagy valami ilyesmi, a többi hasonló szakma meg semmit .. ?

Nem, a TEAOR nem azt jelenti, hogy csak villanyszerelő csinálhatja ezt a dolgot. A TEAOR tevékenységekhez rendel egy egyedi azonosítószámot.
Semmi köze ahhoz, hogy egyes tevékenységek végzéséhez milyen jogosítvány, diploma, végzettséget igazoló irat kell.
A TEÁOR arra való, hogy ha te egy tevékenységet akarsz végezni, akkor azt a tevékenységet a hatóságok felé egyértelműen azonosítani lehessen, semmi másra nem szolgál, egy sima jegyzék, joghatása nincs.
http://www.ksh.hu/docs/osztalyozasok/teaor/teaor_rovid_leiras.pdf

A konyvelo azt mondta, ha folvennenk ezt a tevekenysegi kort, akkor bekernek a szakiranyu vegzettseget, ami ezen TEAOR szerint a villanyszerelo... Mivel Informatikai vegzettsegunk van, igy ez miatt van a kerdes...

Azt azért ne felejtsd el, hogy szakirányú végzettség tekintetében a minimumot határozzák meg. A magasabb szintű képzések alapján is végezhető az adott tevékenység. (Jellemzően ez valósul meg, szakmai felügyelet címszóval.) A kérdés inkább az, hogy mi az az informatikai végzettség (mivel az önmagában így nem létezik)? Talán ha megnézitek a képzésetekhez tartozó FEOR szám részletes magyarázatát, segíthet eldönteni a kérdést. Egy példa, hogy mire gondolok: https://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/hun/feor08/7/7342.html - ez tartalmazza a téged érintő tevékenységet, pedig nem villanyszerelő (értelemszerűen több is van még, ami lefedi ezt a tevékenységet).

A FEOR 7342 lefedi az en kepzesem. Bar nem volt egyszeru nyomon kovetni, mert az en OKJ szamom mar megszunt, azt "orokolte" egy masik, ami " megfelel az új Országos Képzési Jegyzék OKJ 54 481 04 számú Informatikai rendszergazda szakképesítésnek." Aminek Pedig a Feor szama(i): 3141, 3143, 3145, 7342

Azert a "Távközlési hálózat építő" fedje mar le ezt, mert ha nem akkor tenyleg xar az egesz rendszer...:)

Ezzel kapcsolatban, ha egy OKJ kepzes megszunik (A FEOR szam mar full ertelmetlen dolgot hoz: 3139), de van helyette egy masik, ami atfedesben van vele, akkor azt vehetem kovetendonek?

Idezem: "Az új szakképesítés átfedésben áll a 2016-ig indítható Informatikai rendszergazda szakképesítésnek"

A sajat FEOR szamom nem nezhetem, mert akkor ennyi erovel nem is dolgozhatnek egyaltalan...

Én futottam egy csomó kört a dolog miatt (smart home és egyebek okán), mert van vezérlés- és szabályozástechnikai technikus végzettségem, illetve automatizálási szakirányon mérnöki papírom.

A szakmakódos statisztika két dolgot különböztet meg alapvetően:
- építőipari szakmacsoport
- gépészeti szakmacsoport

A villanyszerelés alapvetően építőipari szakmacsoport része, ami vezeték a falban megy és az épület része, ahhoz villanyszerelő nyúlhat. Ami a vezeték a gépészet része, ahhoz a gépészeti szakmacsoport megfelelő szakembere nyúlhat, például egy elektromos kazánt szerelni, szervizelni vagy bekötni épületgépész szakember tud.

Van valamennyi szürke zóna a kettő között, például a fali kiállástól az épületgépész bekötheti a kazánt, illetve a villanyszerelő is bekötheti a vezetéket a kazán paneljéhez. De villanyszerelő nem szedheti szét és javíthatja a kazánt, az épületgépész meg nem húzhat vezetéket a falba.

Ezen túl jön a következő agylövése a szakmakódos statisztikának, hogy vannak szintek:
- mérnök
- technikus
- szakember

A szakember csinálhat dolgokat a két kezével, a technikus a helyszínen irányítja a szakembereket, a mérnök pedig megtervezi az irodában. Szóval egy villamosmérnök megtervezheti kompletten egy épület energetikai hálózatát az utolsó csavarig, ezt odaadja a technikusoknak, akik ezt értelmezik és lefordítják a szakembereknek és felügyelik a szakemberek melóját. De villamosmérnök hivatalosan egy konnektort nem cserélhet ki és a technikus sem.

A papíros része meg az, hogy azt számlázol, amit akarsz és csinálsz, amit tudsz. Tehát, ha be akarsz húzni UTP-t, akkor számlázol olyat, hogy beüzemeltél egy informatikai berendezést, aztán kössenek bele, ha tudnak.

--
https://iotguru.live

"a mérnök pedig megtervezi az irodában" - vagy ami még jobb: elkészítheti a vonatkozó szabványokat, kivitelezésre vonatkozó előírásokat, szabályzatokat, munkautasításokat, azaz betűről betűre előírhatja, hogy hogyan kell csinálni, de csinálni már nem csinálhatja...

Győzött a ploretárdiktatúra, munkásököl vasököl.

Azóta szerencsére kiderült későbbi kommentben, hogy nem a munka, hanem a neve alapján logikusnak hangzó tevékenységi kód választása lehetett probléma. De a titkos adatbázisból, ami lehet részben gizike memóriájában van, nem lehet megtalálni, hogy mi a helyes kód. És valószínűleg az ügyintézők sem ismerik, csak a konkrét számra mondják, hogy ja az nem, az sem, amaz sem... találd ki

Látszik hogy a hozzászólók helyesen, jól és logikusan gondolkodnak és az is látszik hogy nem ismerik az önkormányzati irodák gondolkodását.
Ha a cégbírósághoz tartozol (pl Kft.) , szerencsés vagy, ott nem kellett igazolni a végzettséget, de ellenőrizhetik, hogy van e megfelelő alkalmazott.
Ha az önkormányzati irodák adják ki az engedélyeket (pl egyéni vállalkozó) , akkor a könyvelőd jól mondta. Beküldöd a TEÁOR kódodat, ott
ügyintéző megnézi milyen végzettségek elfogadottak a tevékenységhez, ök szigorúan ebből dolgoznak és ha nem szerepelsz listán, akkor elutasítva. Nem számlázhatsz erre a tevékenységre.
Önkormányzatba belefuthatsz KFT-ként is, főleg telephely vagy üzlet nyitásakor.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1000021.NFG

Engedélyköteles.
Ez alapján akik hivatalosan UTP-t szerelhetnek épületben:
Villanyszerelő
Elektronikai technikus
Erősáramú elektrotechnikus

És magasabb végzettség sem elfogadott ennél, ahogy _Franko_ írta, tehát
erősáramú villamosmérnök, meg építőmérnök villamositási szakkal kevés, logikus nem. Ide szaki kell.

Érdekes dolog ez. :) Nekem van egy erősáramú végzettségem is, de ott UTP-ről soha nem volt szó. Szerintem a villanyreszelőknél sem. Csőbe behúzni meg mindenki tud, akinek van behúzószalagja és némi sikosítója. Egy villanyreszelőnek, de pláne egy erősáramú embernek az utp bekötése elég érdekes lesz. Persze meg tudja tanulni, de ehhez a szakmához kötni a végzését...hát! Míg egy rendszergazdától ez elvárható szerintem alapból. Nekem úgy tűnik, hogy megint olyanok szabályoznak valamit, akik azt a valamit életükben nem is látták, nem is kíváncsiak rá, csak a pöcsétre, ami a fiókjukban van.

Dolgoztam olyan helyen ahol csak erősáramú végzetesekkel lehetett belépni a kapcsolóhelységekbe. Az épület villanyász, műszerész, elektorlakatos, elektrikus, hálózati villanyszerelő nem léphetett be, még felügyelettel sem. Egész korrekt és kemény volt arrafelé a munkavédelmis emberke. A helységben előfordult 3.3V-0.4KV-ig 4-20mA távadótól 1200A-ig.
Ez így mondjuk teljesen jogos, de kábelt húzni átlag irodai környezetben? Arra miért nem jó közel bárki? :-O

No igen...

Mondjuk ismerősnél a villanyszerelő "szakember" behúzta és szépen be is kötötte az UTP kábeleket is a fali (süllyesztett) aljzatba.
A következőképpen nézett ki:
- Az UTP kábelt megblankolta kb. 20 cm hosszan
- Az ereket gondosan szétválasztotta egymástól
- Többé-kevésbé belenyomta őket "üptre" (semmi logika nem volt benne, nemhogy szabványféle)

Elsősorban nem ezért jöttünk, de egyikünk nekiállt "visszatekerni" az ereket (nem lett volna egyszerű újrahúzni mindent és kábel sem volt már kéznél), ezután bekötöttük rendesen és ellenőriztük.

Ugyanez a villanyszerelő kapott egy életvédelmi relét (fi-relét), hogy azt is kösse be a hálózatba.
Ez meg is történt, ám volt olyan helyiség, ahol a világítást felkapcsolva a fi-relé leváltott.
Volt néhány dugalj is, ahova fogyasztót kapcsolva szintén leváltott a fi-relé.

Mi volt a szerelő megoldása a problémára?
..."kivágta" (kikötötte) a fi-relét a rendszerből, mondván, hogy anélkül működik...

Az, hogy esetleg megkeresse a hibás áramutat, meg sem fordult a fejében.
Mindezt úgy, hogy ő kábelezte át az egész lakást - ez volt a "legszebb" az egészben.

No, mi azért voltunk a helyszínen, hogy megoldást találjunk a fenti anomáliára...
...a fi-relé visszakerült a rendszerbe és megtaláltuk a hiba kiváltó okát, bár nem nyugtatott meg teljesen a helyzet...

Ez nem megerősítése vagy cáfolata bárminek is, szimplán egy megtörtént eset.
...bár mondjuk ő hivatalosan is behúzhatja a kábelt, azért példa rá, hogy nem alkalmas erre bárki... :) bár ez meg nem a papíron múlik...

Ezt mondom... egy feszültség mentes kábelt behúzni miért nem húzhat bárki?
Tételezzünk fel egy olyan esetet amikor egy bovdent kell villanyszerelőcsőbe húzni. Mondjuk kis csengőt akar rángatni...
Miben különbözik a két történet? Mondjuk a bovdent és a kábelt is számtech emberke műveli.

A Fi relé szerintem felesleges, ha nagyobb mint 5mA. Persze ha nem életvédelmi céllal van jelen a Fi relé akkor van oka. Errefelé 300mA-es, de nem is a mi életünket védi.

Szerintem itt eddig sem "bárki"-ről szólt a téma, hanem hozzáértő, de valamiért a rendszer szerint nem feljogosított személyről - nem ugyanaz.

Szó szerint véve "bárki" pedig tényleg ne nyúljon hozzá.
Feszültségmentes kábelről... valóban feszültségmentes? Meddig lesz az? Mit csinálsz, ha mégsem feszültségmentes? Mit csinál a másik fél, ha megtörtént a baj (feltételezzük most, hogy van veled valaki)? Tudod, nagyságrendileg mekkora a baj és mit érdemes tenni? Nem mindegy.
Általánosságban pedig feszültségmentes állapotban is úgy dolgozunk, mintha feszültség alatt lenne - nem fogdossuk, nem nyalogatjuk és effélék.

No meg nem mindegy, hogy mondjuk falon kívül vezetsz el Ethernet kábelt, vagy falban lévő védőcsőben, ahol itt-ott egyéb célú vezetékek is előfordulhatnak - és első sorban ezeknél kérdés, hogy mi van feszültség alatt...

Bovdent viszont normális esetben nem húzunk villanyszerelési védőcsőben, hacsak nem behúzószalagról van szó.

A Fi-relé mégis miért lenne felesleges?
(Ennyi erővel minden védelem fölösleges, amíg nem lett volna mégis szükség rá.)

Van belőle 10mA-es is, 30mA az általános, a 100mA vagy 300mA már speciális eset.
Egyrészt a villamos berendezéseknek is van több-kevesebb hibaárama (pl. kapcsolóüzemű tápegységek szűrőkondenzátorai és egyebek), ezek hibaértéke is összeadódik, bizonyos mértékű hibaáramot ezért tolerálni kell, hogy működhessen a rendszer / védelem (emiatt vannak speciális áramvédő kapcsolók is).

Már csak azért sem felesleges, mert egy meghibásodott villanybojlertől más nem fog megvédeni még azelőtt, hogy valóban baj történne... de beszélhetünk mosógépről, mosogatógépről, vagy villanymotorokról általánosságban, de lehetne még sorolni.

Arról nem beszélve, hogy a 30mA-es hibaáramú Fi-relé sem feltétlen 30mA-nél fog leoldani, hanem valahol 15mA és 30mA között, viszonylag gyorsan.
Ettől persze nem kell fogdosni a fázisvezetőt, mert áramütés lehet a vége, és már csak azért sem, mert TILOS arra számítani, hogy a Fi-relé majd úgyis leold (ugye a hamis biztonságérzet az egyik legrosszabb dolog).

Ami pedig az áramütést illeti, az is lehet sokféle. Mitől is függ?
...fejből néhány példa...
- Az áramütés időtartamától
- Frekvenciától
- Az érintkező felületek nagyságától
- Az érintkező felületek milyenségétől (pl. puha kéz, nedves bőr vagy száraz, keményebb bőrréteg)
- Az emberi test ellenállásától úgy általában - személyenként is változó és egyéb állapottól is függ; alapvetően vízmennyiség; fáradtság-betegség...
- Az áram útjától a szervezeten belül (nem mindegy a belépési és kilépési pont, mennyire érintette a szívet)

A lényeg: A Fi-relé nem felesleges dolog és nem véletlen, hogy mostanság kötelező telepíteni legalább egyet az új rendszerekbe.

Igen, ez viszont jogi kérdés, ami nem feltétlen jelenti azt, hogy logikát is találni benne, sőt...

A másik fele a dolognak viszont az, hogy jó volna találni valakit, aki meg tudja mondani ezt 100% bizonyossággal, és utána más, más körülmények között nem hozna ki eltérő, validnak állított, de alternatív választ rá...

Az a rendszer, ami szakember számára nem engedélyez szakmájával kapcsolatos munkavégzést, az valahol nem működik jól.

Ebben semmi új nincs. Persze az áram ráz, meg az 50Hz a "legbosszantóbb".

A fi relé még mindig feles és plusz nyűg.
Ha jól méretezed akkor akár egy plusz PC beüzemelése is felborítja a rendszert és old a fi relé. Ami viszont jobban bosszant, hogy elterjedt mint "életvédelmirelé" és a legkevésbé sem az.
Egyedüli járható útnak a több körös rendszert látom. Erre meg nincs pénze a parasztnak.

Ha jól emlékszem "egyéb célú" (~230V) mellé nem is szabad húzni gyengeáramú (pl utp, koax) kábelt. Persze lehet minden "egyéb" célúra hivatkozni, de most valahogy a villanyász vs számteches szakmákról van szó.

Bovdent meg bárki behúzhat MU csőbe semmi sem tiltja. Sőt akár vascsőbe is :-)

Kábelt mindig feszültségmentes környezetben húzunk védő csőbe. Mármint bővítésnél legyen feszmentes a cső tartalma.

Villanybojler hibától az EPH és a kismegszakító véd meg. Ha van szivárgó áram a villanybojlerből azt egy jól megépített villamoshálózatban észre sem veszi a felhasználó. Bojler szivárgó árammal még nem is találkoztam, de talán senki (pedig volt már 4600l-es is dolgom).

Ha nincs kiképezve a kábel telepítésből, akkor viszont "bárkinek" minősül az ügyes számtech-es is.

"Ha jól méretezed akkor akár egy plusz PC beüzemelése is felborítja a rendszert és old a fi relé."

Akkor ott bajok vannak azzal a PC-vel...

"Ami viszont jobban bosszant, hogy elterjedt mint "életvédelmirelé" és a legkevésbé sem az."

Hát pedig eléggé sok esetben véd.

"Egyedüli járható útnak a több körös rendszert látom. Erre meg nincs pénze a parasztnak."

Erről mesélj, hogy véd több körös rendszer az ellen, ha véletlenül fázishoz nyúlsz.

--
https://iotguru.live

Csak a régi jól bevált módon vád a több körös rendszer.
- világítás 1-2 kör
- konnektorok 2-3 kör
- konyha
- fürdő
- ...
Semmi különös csak 5-8 kör háztól lakástül függően.
Ilyenkor van ill. volna értelme a megfelelő körre megfelelő fi relének.

Igen azzal a PC-vel baj van, mit a legtöbbel kapcsolóüzemű táppal. De nem hozzáértő vásárolja a legtöbb gépet. Vagyis a rendszert méretezed túl, hogy nem oldjon mindenre. Vagy szerelsz, állítasz minden pl PC cserekor, hogy a legjobb biztonságot tudd remélni.

Azért mert igazából áramvédő kapcsoló.

"Csak a régi jól bevált módon vád a több körös rendszer."

Több kör ÉV relé nélkül nem fog megvédeni.

"Ilyenkor van ill. volna értelme a megfelelő körre megfelelő fi relének."

Egy háztartás méretű villamos hálózat esetén nem igazán van értelme külön ÉV relét tenni minden körre. A vizes helyiségeket érdemes külön tenni és a maradékot.

"Igen azzal a PC-vel baj van, mit a legtöbbel kapcsolóüzemű táppal."

Nézd, ha 30 mA feletti áram szivárog a védőföld felé a fázisról, akkor az a táp szar. Nem kicsit, hanem nagyon.

"Azért mert igazából áramvédő kapcsoló."

Igen, egyszerűen az a feladata, hogy ami áram befolyik, az ki is folyjon a hibaáramnak nevezett tűrésen belül. Az ÉV relét nem érdekli, hogy ezt egy rossz PC táp, egy beázás vagy egy ember okozza.

--
https://iotguru.live

Nézd, évek óta nincs gondom a 30 mA-es Fi-relével családi házban, pedig felújítok, szóval betonkeverőt, szivattyút, mindenféle elektromos szerszámot használok, soha nem oldott még le, amikor nem kellett volna és leoldott, amikor szükség volt rá.

Persze, lehet minden körre tenni Fi-relét, a kérdés az, hogy megéri-e erre költeni, mert egy minőségi darab ára azért közelíti a 10 ezer forintot.

--
https://iotguru.live

Ha nincs új, hát nincs új (...).

A fi relé lehet, hogy neked felesleges és plusz nyűg, de amúgy egy viszonylag "modern" védelem.

Mit értesz az alatt, hogy legkevésbé sem életvédelmi???

Mit értesz többkörös rendszer alatt? Lépcsőzetes biztosítást, vagy az egyes áramkörök külön biztosítását (most kifejezetten fi-relére nézve)?
Egyébként igen, nem egy fi-relével lenne célszerű megoldani, de ez egy más kérdés...

Konkrétan nem tudom, milyen feltételrendszert írnak elő jelenleg a gyengeáramú kábelezésekre, de erre amúgy érvényes a "normális ember ilyet nem csinál" felkiáltás, tehát valóban, nem célszerű. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem fogsz találkozni vele vagy a környezetében nem találsz ilyen vezetékeket...
Az "egyéb célú" vs. "gyengeáramú" kérdés az inkább a realitás lesz.

Okozhat "érdekes" jelenségeket, ha gyengeáramú kábelt erősáramú kábellel párhuzamosan vezetnek, majd ez utóbbi vezetéket pár száz amperes csúcsáramokkal "rángatják" meg... de működik ez "kicsiben" is.

A bovdenről a fenti idézetet tudnám megismételni (normális ember).

Igen, feszültségmentes környezetben dolgozunk - ez az elmélet.
Gyakorlatilag viszont készülnöd kell más hülyeségére is - ez meg a realitás, vagy inkább önvédelem. Bárki, bárhol lehetett hülye korábban.

Villanybojler egyes hibáitól megvéd az kismegszakító, igen. Szivárgóáramot villanybojler felől nem veszed észre, ez is igaz - de pont ez a baj.
Nem akkor szeretnék egy ilyen hibát észrevenni, amikor agyonvág, hanem inkább bosszankodom azért, mert leváltott a fi-relé... viszont ezért lenne fontos nem egyetlen fi-relét tenni a rendszerbe, mert ebben az esetben tényleg ideges lesz az ember, különösen, ha azt sem tudja, mit kellene kezdenie a helyzettel.

Én is úgy tudom, hogy:
* a FI relé nem védelmi elem, és a mai napig nem kötelező.
* ami kötelező az a védővezető és az EPH, ami ténylegesen meg is véd. Nem azért, mert a szivárgó áram majd leoldja a megszakítót (nem fogja), hanem mert egyenpotenciálra hoz minden fémes szerkezetet, így ha van is hibaáram az arra fog elfolyni.
* Ugyanez érvényes a többi elektromos berendezésre: a vasaló, a villanymotor, a mosógép vagy
** I. érintésvédelmi osztályú, tehát védővezetővel ellátott, ami TÉNYLEGESEN megvéd attól, hogy potenciálon lévő fémrésszel érintkezz.
** vagy II.-es érintésvédelmi osztályú, védővezető nélkül, ahol ugyanettől a kellően robosztus kettős vagy megerősített szigetelés véd meg.
** (III-as osztályról most nem beszélek, mert az visszavezethető az I-re vagy II-re).

A szabványok sehol nem bízzák a FI relére a védelmet, mert az csak a hiba fellépése után véd már meg. Ezek viszont permanens védelmet biztosítanak az áramütéssel szemben.

A FI relé kötelező már egy ideje.

A FI relé nyilvánvalóan védelmi elem, mert más szerepe nem igazán van. A fázis megérintése esetén viszonylag hatékony.

Nyilván védőföld és EPH nélkül a FI relé nem túl hasznos dolog.

Az érintés védelmi osztályoknál egyértelműen a legbiztonságosabb a III-as a 5-24 VDC nem öl meg senkit. De a kettős szigetelés is biztonságosabb a védőföldes megoldásnál.

A Fi-relé igenis védelmi elem, és új rendszereknél jelenleg kötelező beépíteni, de meglévő rendszerek átalakítása nem kötelező.

Kizárólag Fi-relére valóban nem bízzák a védelmet (bár vannak kombinált típusok), a Fi-relé egyfajta kiegészítő védelmet nyújt.
Ettől függetlenül szükség van a hagyományos biztosító berendezés túlterheléses és zárlati védelmére, valamint a többi előírás betartására is...

Bizony védelmi elem:

Nálunk vízpára miatt kiégett egy kültéri konnektor. Feltettem a kérdést, hogy mit csinált eközben a FI relé?
Kissé zavaros, hogy a konnektor nyugodtan kiég, miközben a FI relé boldogan nyomja rá a naftát. Hát rossz volt a FI relé is.

FI relé csere, konnektor csere, áram fel, FI relé azonnal kivág. Mi a fene?
Folyamatosan nézem, hogy hol lehet a hiba, míg megtalálok egy rosszul felrakott csillárt (a csillár fém teste elvágta a null vezetéket, így összeköttetésben volt a földdel).

A FI relé behelyezése egy csapásra 2 durva problémát megoldott.

No igen... lényegében emiatt írják elő a rendszeres tesztet, és többek között ilyenek miatt nem bízunk meg vakon úgy általánosságban egy védelemben.
Ismerős járt úgy is, hogy egy villámkár után nem sokkal feltűnt neki, hogy rögtön a villanyóra utáni, plombált (automata) biztosítója gyakorlatilag nem kapcsolható le mechanikailag.

Jó lett volna, ha működik az a Fi-relé, kicsit hamarabb jelezte volna a problémát. :)

Kell az egészhez egy darab szerelhető földelt dugvilla, benne a fázis és a védőföld közé egy 4,7k ellenállás és ha fázishelyesen dugod be, akkor le kell oldjon a 30 mA hibaáramú Fi-relé. Jó az a teszt gomb a Fi-relén, csak ha nincs jól bekötve mondjuk a konnektor, azt nem veszed észre...

"Ismerős járt úgy is, hogy egy villámkár után nem sokkal feltűnt neki, hogy rögtön a villanyóra utáni, plombált (automata) biztosítója gyakorlatilag nem kapcsolható le mechanikailag. Jó lett volna, ha működik az a Fi-relé, kicsit hamarabb jelezte volna a problémát. :)"

Miért is jön ilyenkor képbe a Fi-relé?

--
https://iotguru.live

Mi az, hogy merre folyt az áram?

Üzemszerű működés esetén ami befolyik a fázison, az kifolyik a nullán, a kettő összege nulla lesz. A Fi-relé pedig minden esetben leold, ha a rajta átfolyó (akár három fázisú) áramok összege nagyobb, mint a hibaáram... teljesen mindegy, hogy ez a hiányzó áram merre szivárog el.

--
https://iotguru.live

Nem üzemszerű viselkedésről volt szó szerintem... ha nulla felé szivárog (helyesebben a nullavezető Fi-relé utáni része felé), akkor nyilván nem old le.
Ha másfelé folyik ("föld" / nedves fal), akkor viszont lekapcsol.

Háromfázisú Fi-relét most nem keverném ide, de nyilván az is az áramok előjeles összegét figyeli.

Nekem sem tiszta, hogy mi köze a villámkárnak a FI reléhez.

Ha a kertedben egy fába belever a villám, akkor is kiégnek az elektromos eszközök, ha le vagy csatlakozva az elektromos hálózatról.
A házban körbe-körbe futnak a vezetékek, egy 150kA-es villám melletted képes olyan elektromos indukciót létrehozni, hogy minden elektromos cuccodat agyonvágjon, ami a konnektorba van dugva.

Ez lekapcsolt biztosítók és FI relé mellett is megtörténik. Sőt, szerintem brutálisabb ha le vagy választva, mert akkor csak te kapod az áldást és nem osztozol a szomszédok elektromos cuccaival.

Ha viszont melletted az elektromos vezetékbe csap a villám és a hálózatban 230V helyett, 100 kV kerül, nos hát a FI relé akkor is mosolyogva világít egyet életében még utoljára, mire kiolvad a biztosítószekrényből.

Kispályán játszik a FI relé egy villámhoz képest.

Nem kell a villámról sem túlzó dolgokat állítani.
150 kA villámmal életedben nem fogsz találkozni (előfordul, de nagyon-nagyon ritka).
A tipikus villám áram 20-30 kA. Ezt a villámhárítónak kell elvezetnie.

Emellett igen, indukálódik feszültség minden fémes szerkezetben, de az ott kialakuló áramok már kisebbek lesznek.
A gázkisüléses levezetők, amiket betesznek az óra mellé önmagukban is el tudnak vezetni 20 kA-t (vagy akár többet is). A megfelelő villámvédelmi földelés kialakítása ehhez nyilván szükséges.

Emellett minden amit a hálózatra csatlakoztathatsz átmegy EMC teszten, ahol teszelik erre is. Sőt kétféleképpen is:
* az egyik az életvédelmi célú átütési vizsgálat. Ezt üzemen kívül végzik el, és a szigetelések megfelelőségét vizsgálja.
* a másik a tényleges EMC jellegű vizsgálat, amit üzem közben kell megcsinálni, és azt vizsgálja, hogy a berendezés működni fog-e még a villámlás után is. Itt minimum 2 kV lökőfeszültség szokott lenni a követelmény (ipari berendezéseknél általában több), és nem nagyon szoktak "C"-nél rosszabb kritériumot megengedni. Ez annak felel meg, ha ki-be kapcsolod, akkor utána továbbra is helyesen kell működnie.

Mondanom sem kell, hogy ezek a villámlás MÁSODLAGOS hatásával szembeni viselkedést tesztelik, a közvetlen villámcsapás elvezetése továbbra is a villámhárító feladata.

Én úgy tudom, hogy a villámhárító kötelező, kivéve ha be lehet bizonyítani, hogy az épület nincs kitéve a közvetlen villámcsapás veszélyeinek (pl. kis épület felhőkarcolók tövében).

A másik a feszültség: nem véletlenül 2-4 kV a teszt szint. 6 kV-nál nagyobb feszültség nemigen tud kialakulni a hálózaton, mert ekkora feszültségen maguk a dugaljak áthúznak, és "levágják" a nagyobb feszültséget. Ezt nevezik rendszerből adódó korlátozásnak.

Na és mindettől függetlenül én is hallottam már villámcsapástól megpukkant pendrive-ot, ami az esemény bekövetkeztekor épp egy asztalon hevert :D

Bocs az értetlenkedésért, de két, különálló bekezdés van abban a hozzászólásban, ami egy másik hozzászólásra érkezett _válaszüzenet_. Tényleg magyarázni kell?

1. Volt egy meghibásodott Fi-relé, ami nem látta el a feladatát, cserélték.
Erre írtam, hogy előírnak teszteket, mert biztos, ami biztos.
Ennek kapcsán írtam, hogy egyébként más eszközökkel is lehet meghibásodás.

2. Szintén az előző hozzászólásban esik szó egy párás környezetben "kiégett" kültéri dugaszolóaljzatról.
"az a Fi-relé" mondatrészben elbújt mutató névmás arra a bizonyos Fi-relére vonatkozott, ami nem váltott le.
Erre írtam később, hogy természetesen nem is váltott volna le, ha a Fi-relé utáni nullavezető felé folyik, más esetben viszont leváltott volna - beázott kültéri aljzat lévén könnyen lehetett szivárgás más irányban, ezért feltételeztem, hogy akár jelezhetett is volna...

Elnézést, ha a fenti hozzászólás értelmezhető ok-okozati összefüggés kifejtéseként - ennyire elbeszéltünk volna egymás mellett?

Egyébiránt villámkárhoz bőven elég egy relatíve hosszú vezeték, még csak csatlakoztatni sem kell a hálózathoz.
(Ez a relatív hossz lehet párszor tíz centiméter is, ha túl közel csapott be a villám.)

"Túlkomplikálod a dolgot. Elég megnyomni a teszt gombot a FI relén, ami ugyanezt csinálja."

Azzal nem tesztelted a konnektor helyes bekötését, csak a Fi-relét magát.

"A 4.7k-s témát inkább jegeld, mielőtt szegény hup-os csórikám megvesz egy 1/8W-os 4.7k-s ellenállást és felnyomja a 230V-ra. Fény, hő, szag és hangeffektusok..."

Nincs ideje. Előbb leold a Fi-relé, de értelemszerűen 5-10 wattos ellenállást célszerű használni.

--
https://iotguru.live

Ezt kipróbáltam: felcsatlakoztattam egy LED izzót a fázis és a védőföld közé.

A teszt sikerült és csodák csodája: a LED izzó kb. 0.1s-ig teljes fényárban úszott.
Szerintem az ellenállásod gyorsabban robban fel a kezedben, mint hogy a FI relé kioldjon.

Ha szemmel láttam a LED izzót felvillanni 50Hz mellett, akkor 2-3 periódus szerintem simán végigment rajta, mielőtt oldott.

"Szerintem az ellenállásod gyorsabban robban fel a kezedben, mint hogy a FI relé kioldjon."

Egyrészt benne van a dugvillában, másrészt pedig ~7 watt ~0,1 másodpercig nem okoz akkora hőhatást. De mint írtam, értelemszerűen megfelelő teljesítményű huzalellenállást kell használni és persze aki nem ért az elektromossághoz, ne játsszon ilyesmit.

--
https://iotguru.live

Nézd, feltételezek annyit, hogy aki épít magának egy ilyen Fi-relé tesztelő dugvillát, az képes arra is, hogy általános iskolai fizikai ismeretek birtokában kiszámolja, hogy milyen alkatrészre van szüksége. Ha pedig rosszul vagy sehogy nem számolta ki, akkor maximum elég a fémréteg ellenállása és utána számolja ki. Vagy elolvassa ezt a pár hozzászólást és megvilágosodik.

--
https://iotguru.live

Ne feltételezz senkiről semmit. Legutóbb saját magamról láttam be, hogy dilettáns vagyok.

Breadboard-on összerakom a kapcsolást, mindennek klappolni kellene, de csak füst és rövidzár volt.

Minden jó, minden papírforma, akkor miért kapcsol be a trafó rövidzárvédelme?

Hát, az 1200 uF kondenzátorra 6.3V volt írva és 35V-on futott a rendszer.

Mint a kezdők: találok egy ütős kondit és már pakolnám is be.

+1
Én megcsináltam ezt a Franko által is javasolt dugvillás ellenállásos cuccot, 6,8k 0,6W ellenállást használtam, 1 került a föld és az egyik fázis/nulla, 1 másik pedig a föld és másik fázis/nulla közé.
A kis konnektoros fi relém remekül leold, remek. Csak aztán egyszer balf* módon egy olyan konnektorba dugtam be, amit nem védett fi relé, és a 8 Watt hatására fel is robbant az egész a picsába. Pontosabban rövidzárrá robbant, mert a 16 Amperes biztosíték is leoldott. Beletelt egy időbe, mire a konnektort és a környékét letakarítottam.

Most mar beszeltem munkajogi jogásszal is, de teljesen tanacstalan o is... A bizonyitvanyom jo kabelezeshez, viszont a FEOR szerint nem csinalhatom.... Azt mondta jobban utana nez, de ez valoszinu egy jogalkotasi hiba...

Be kell menni okmányirodába, megkérdezni, hátha.
A megkövetelt végzettségekről csak náluk van adat a belső hálójukon,
senki másnak nem nyilvános.
Itt található egy nyilvános kezdeményezés, de a 4-essel még nincsenek kész.
https://konyvelozona.hu/egyeni-vallalkozo-kepesiteshez-kotott-tevekenys…

Ha nem megy, attól még tudsz számlázni, oszt jó napot.

A fotósok szerintem nem akartak hinni a fülüknek.
Amikor bent voltam az okmányirodában, addig folyamatosan dolgozó sírkövesnek épp akkor
vonták be a vállalkozói igazolványát. Bement meghosszabbíttatni, de
nem volt meg valamilyen vasbetonozó végzettsége, ott kapott agyrohamot mérgében.
Én akartam volna italautomatát 1 darabot üzemeltetni, kérték hozzá az üzletvezetői
végzettséget ami persze nem volt.

Azért jópofa ez, mert persze a kertész is plombázhatna, ha ebben a jegyzékben szerepelne, de az elmű és tsai eldobnák a hajukat ugye. A mezei villanyreszelő hozzá sem érhet a plombához ugye. Jegyzék ide vagy oda. ...vagy a tulaj bevállalja az elmű kötbérezési tradicióiból fakadó és kisebb lottónyereménnyel felérő kötbérfizetést. :)

Mi a helyzet az Europass al? Tudtommal az egy EU által elfogadott dolog. Ha azon szerepel, hogy megtehetem az adott dolgot, azt el kellene fogadnunk itthon is, nem?

Pontos választ oknányiroda tud adni, nem lehet kikerülni őket.
Csak náluk van meg a hivatalos, a teáorhoz (ÖVTJ) tartozó képzettségi követelmény.
Kiválasztod a teáor számokat, ott megmondják mi kell hozzá.

Nem hivatalos forrás van egy, de még nincs kész:
https://konyvelozona.hu/egyeni-vallalkozo-kepesiteshez-kotott-tevekenys…

Idézet tőlük:

A KÖNYVELŐZÓNA , sok könyvelő, könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő kolléganővel és kollégával összefogott, hogy összegyűjtse, és közkinccsé tegye az ÖVTJ tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítéseket.

Addig, amíg az ÖVTJ osztályozás nyilvános, továbbá a bejelentéshez / hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenységek katalógusa a szolgáltatások piacán adatbázisa nyilvános, valamint található az interneten egy összeállítás a szakképesítéshez nem kötött vállalkozások jegyzékéről, de olyan hivatalos, nyilvános adatbázis nem érhető el, amelyik megmondaná az ÖVTJ számot választó vállalkozónak, hogy a választott tevékenységéhez van e szükség szakképzettségre, és amennyiben igen, úgy azt is, hogy milyen szakképesítés van számára előírva.

Ezen adatbázissal ugyan rendelkeznek a Kormányhivatalok, de azt csak konkrét kérdésre adják ki, ha a vállalkozó megjelenik a Kormányablaknál, vagy írásban kéri azok kiadását.
Valljuk be őszintén, hogy ez kissé energiapazarló és nem teljesen érthető eljárás, abszolút bürokráciának tűnik, még, ha – talán – van is rá valami ésszerűnek és elfogadhatónak tűnő magyarázat.

A 60- as már kész, ebben találhatsz képzettséghez nem kötött számítógépes tevékenységeket, -üzembe helyezés , stb-
gazdálkődhatsz ezekből is. BT-nél, Kft nél nincs ilyen gond.
Ha sikerült valamit elérned, megoszthatnád.

"Csak náluk van meg a hivatalos, a teáorhoz (ÖVTJ) tartozó képzettségi követelmény."
Az a baj, hogy valójában nincs meg náluk sem. Engem azért hívtak be, hogy igazoljam, képes vagyok nyomtatványoldalak kialakítására szedési, tördelési, tipográfiai szabályok figyelembevételével (181303 - Nyomdai kiadvány tördelése, szerkesztése, tipográfia). Fél órán át vitatkoztak arról, hogy a grafikusi végzettségem jó lesz-e.

Az ügyintéző viszont tök normális volt, és jót röhögtünk azon, hogy ha nem fogadják el a végzettségem, akkor a jövőben az InDesignban nem használhatom az exportnál a PDF (Print) opciót csak a PDF (Interactive)-ot. Ennyit az egész követelményrendszer értelméről.

Naaa eljutottunk 18 hivas utan a kormanyablakhoz :D

Az ÖVTJ ami megfelelo ehhez a tevekenyseghez "Informatikai kabelhalozat telepitese, karbantartasa, uzemeltetese"

(nyilvan tobb tevekenysegi kor is tartozik hozza)

ovtj 620 102

Ehhez a szamhoz pedig nem szukseges semmilyen szakkepesites.

Hat ez huzos 3 nap volt.... :D

Jaj nekem, megrögzött bűnözőnek.

A saját lakásomba behúztam vagy 30 m UTP kábelt, ami még durvább, hogy a 4 éves kislányomnak is tetszett a kábelhúzogatás és a felét ő csinálta.

Kiskorúak megrontása? Illegális gyermek munka?

Egyáltalán 5 év után elévül? Hú, járhat majd a gyerek a pszichiátriára, hogy az apja UTP kábelt húzatott vele...

"Hú, járhat majd a gyerek a pszichiátriára, hogy az apja UTP kábelt húzatott vele..."
- még nem tudhatod, milyen repedést indítottál el a lelkivilágában, ami aztán húsz év múlva mindenféle extremitások irányába viszi el. Pl először csak utp, aztán másfajta kábel - a kábel=tyúkbél... tyúkbél aháá... , és mar csak egy lépés a rejtett pszichopata tomeggyilkos személyiség... :)

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Nekem is volt már hasonló érzésem, mikor egy lány melléhez úgy nyúltam, hogy szinte szikrázott a levegő. Ilyenkor inkább erősáramról beszélhetünk szvsz, mert a gyengeáram nem tudja ionizálni a gázokat, főleg nem a földi légkört.

Attól függ, hogy mit nevezünk erős- és gyengeáramnak. Mert az általam ismert definíció szerint az erősáram az, amit munkavégzésre használunk, a gyengeáram meg az, ahol nem, hanem például adatátvitelre. Ebből adódóan lehet gyengeáram egy 100 wattos jelzőlámpa meghajtása 230 VAC feszültségen és lehet erősáram egy 5 voltos és 5 wattos ventilátor meghajtása.

--
https://iotguru.live

A "legjobb" az egeszben az, hogy ez az egesz herce-hurca, idegeskeses elkerulheto lett volna, ha a ÖVTJ számok leírásai előrhetőek lennének bárkinek...

Valami pallerozott elmeju ember ugyan mondja már meg, hogy a szamokhoz rendelt tevekenysegeket (leirast) halando ember miert nem lathatja? (viszont gond nelkul felolvassak neki telefonon, vagy szemelyesen...)

6x /távközlés IT/ csoportban , amihez nem kell végzettség igazolása: (nem hivatalos :-)

611001 Vezetékes távközlés nem szükséges
612001 Vezeték nélküli távközlés nem szükséges
613001 Műholdas távközlés nem szükséges
619001 Egyéb távközlés m.n.s. nem szükséges
619002 Internet-hozzáférés biztosítása nem szükséges
620101 Egyedi szoftverfejlesztés nem szükséges
620102 Rendszerszervezési, -karbantartási tanácsadás nem szükséges
620103 Weblap tervezése (webdizájn) nem szükséges
620104 Számítógépes programozás m.n.s. nem szükséges
620201 Egyéb számítástechnikai szakértés, tanácsadás  nem szükséges
620203 Hardver-szaktanácsadás  nem szükséges
620301 Számítógép-üzemeltetés nem szükséges
620901 Egyéb számítástechnikai tevékenység nem szükséges
620902 Számítógép üzembe helyezése nem szükséges
631101 Egyéb adatbázis-szolgáltatás nem szükséges
631102 Internetes hirdetési felület webgazda általi értékesítése nem szükséges
631104 Adatfeldolgozási szolgáltatás nem szükséges
631105 Weboldal üzemeltetés (webhosting) nem szükséges
631201 Világháló-portáli szolgáltatás  nem szükséges

Itt egy kis differenciát érzek az erőben:

A nem hivatalos szerint, pl a: 620902 -> Számítógép üzembe helyezése -> nem szükséges végzettség

A KSH kifejti, hogy mit is takar pontosan:
https://www.ksh.hu/docs/osztalyozasok/ovtj2/ovtj_tartalom_2016_09.pdf
-> Ebbe a tételbe tartozik:
--> a személyi számítógép, periféria üzembe helyezése (összeszerelése)

Ugyanakkor a kormányrendelet szerint:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1000021.NFG

"Számítógépek, perifériáik összeszerelése, karbantartása, javítása"-t
végezheti csak a(z):
--> Informatikai rendszergazda
--> Számítógép-szerelő, karbantartó

Akkor most kell hozzá végzettség, vagy sem?

Welcome in Hungary.
Nem kell.

Beirod a ÖVTJ számot, papír bead, ügyintéző kikeresi, nem kell végzettség, pecsétet ráüti.
A listát meg az ADÓZÓNA könyvelői csinálják önkéntesen, mert őket is zavarja, hogy nincs rendes info,
-gondolopm valós kérelmek alapján készült.
Persze ez nem 100%-os , nem hivatalos. A programozás, webkereskedelem, hosting tudomásom szerint is jó a listában.

A 2000-es évek elején, közepén valamikor a kamaráktól elvették az egyéni vállalkozói engedélyek kiadását, addig nem is volt gond ezzel. Önkörmányzati irodák komolyan megnehezitették az engedélyek kiadását, szerintem ez egy ki nem mondott cél is volt, ne nőjön az EV-k száma. Egy okj-s programozó kapott engedélyt szoftverkészítésre, egy matematika tanár, oktató nem, hacsak nem info szakos volt.
Aztán egy uniós irányelv alapján 2010 környékén az IT-t és az e-kereskedelmet nem kötötték végzettséghez. Előtte csak akkor nyithattál webáruházat ha volt kereskedelmi papírod, volt amihez még telephelyet is kértek. Közben az NGM szigorít, aztán enyhít (17/2015. (VI. 9.) NGM rendelet). Így aztán történik ami történik, egymást átfedő foglalkozások ,hagyományos szakmák átalakulása, ki az aki nyomon tudja követni ezt az egészet, amikor egy mosógépet ma már egy számítógép vezérel. A régi 60 wattos körtehelyett meg már lassan ott a wifi-s "izzó", mindez 10 év alatt .Na akkor most hogy legyen ? A hivatal meg megy a neki legkényelmesebb úton, mint mindig.

A számítógépes dolgokhoz elég jó kiindulásnak. Főleg a semmihez képest. Szerencsére már
sok számitógépes tevékenységhez nem kell. Meg az UTP-hez sem :-) .
Villanyszereléshez már regisztráció, meg felelősségbiztosítás is kell, mint a gázosoknak.
Az optikai kábelezés is benne volt a villanyszerelésben.
Hát igen, az optikai kábel nem ráz, de már bizonytalan vagyok.
Egyébként meg tele van ellentmondással ez az egész.

Én 2001 elején ballagtam be a polgárjenőhivatalba, hogy IT rendszereket akarok tervezni, kialakítani. A néni hümmögött, majd kérte a legalább főiskolai mérnökinformatikusi diplomát. Visszamentem 3,5 év múlva, és ugyanaz a néni nem kérte a legalább főiskolai mérnökinformatikusi diplomát. Rákérdeztem. Majd közölte, hogy ahhoz a tevékenységhez nem kell. Bambán bámult, mikor közöltem, hogy tartozik egy millió forinttal.
(Csakhogy mennyire kaotikus az állapot. Ez a topik jó arra, hogy kiderüljön érdemes alaposan a teáor mögé nézni.)