.hu domain vs. kulfoldi ceg

Közösségi kerekasztal

Sziasztok,

Probaltam ugyanaolvasni a temanak, de pont ilyet nem talaltam, lehet, h barki azonnal tud okosat mondani.

Adott egy kulfoldi ceg, amely termekeit szeretnenk magyarorszagon is, .hu domain nev alatt elerhetove tenni. A domain nev cegnev.tld formatumu.

A .hu domain nev viszont egy klasszik domainbroker cegnel mar le van foglalva, vagyonert megveheto.

Mit lehet ilyenkor tenni, egyaltalan, lehet-e vmit? Csak az a lehetoseg van, h fizet a domain nevert az ember?

Koszi.

  • 2253 megtekintés

( Skuzzy | 2018. 03. 13., k – 16:16 )

Csak azért, mert az a cég neve, szinte biztos, hogy nem veszik el tőle (nyilván, ha nem egyértelműen valami híres, nagy márka, de akkor sem lenne biztos), ha izomból mennél neki a dolognak.

( neutrino v | 2018. 03. 13., k – 17:31 )

Ha a domain bejegyzése korábbi mint a cég alapitásának dátuma, akkor nem tudsz semmit tenni. Ha későbbi, akkor pedig csak akkor van lehetőséged "elperelni", ha azonos területem mozog a két cég.
Példa:

Alma Kft szeretne almát árulni az alma.hu domainen, amit már más megvett. Csak akkor szerezheti meg, ha az alma.hu-n almát árulnak. Ha körtét, akkor bukta, tűrheted, vagy pedig megveheted aranyáron.

A csokolade.hu-ra évekig ki volt irva hogy 6 millió az ára. Ma már csak valami ascii art van rajta :D

-------------------------
Dropbox refer - mert kell a hely: https://db.tt/V3RtXWLl
neut @ présház

Ez így nem pontos. Ha a magyar cég neve alma.hu kft. és az alma.hu domain korábban nem volt bejegyezve, akkor az a domain az övé. Nem kötelező almát árulnia. Árulhat akár Apple termékeket is. Vagy autógumikat. Az alma.hu domain nevet akkor sem tudja elveszteni ha elfelejt újra fizetni érte és lecsap rá egy konkurense. Akkor azt gyorsan vissza tudja perelni, mert a cégneve miatt az őt illeti.
Ez egy kifejezetten jó ötlet a magyar jogban.

A csokolade.hu domaint viszont nem lehet úgy surranóúton megszerezni, hogy valaki alapít egy céget csokolade.hu kft. néven mert már a cégbíróság nem fogja bejegyezni ezt a cégnevet.

A domainbróker megkerülésével nem lehet megszerezni a kiszelelt nevet. Emlékeztetnék mindenkit a nav.hu - nav.gov.hu ügyre. Még az igen befolyásos adóhatóság sem tudta megszerezni magának nav.hu domain nevet. A tulajdonosa 10 millió feletti összeget akart érte, amit meg az adóhatóság nem akart kifizetni. Így végül nav.gov.hu lett a címük.

( answ | 2018. 03. 13., k – 19:52 )

Ismerosom csinalta ezt: lefoglalta par ismertebb legitarsasag nevenek megfelelo .hu cimet. Az elso ugyvedi felszolitas utan hagyta abba..

Általában annyi a sztori, hogy a nagy cégek fizetnek ügyvédi irodáknak, hogy figyeljenek oda az esetleges márkanév vagy védjegy bitorlásra. Ebbe az is beletartozik, hogy a domaineket figyelik, és ha olyasmit akarsz regisztrálni, ami a fenti körbe tartozik, akkor küldenek egy levelet, hogy nem kellene, és fejezd be, különben per lesz a vége.

Ilyen kapcsán nekünk az volt a legviccesebb sztorink, amikor egy amerikai motorkerékpár gyártó képviseletében felhívott valami túlbuzgó kis fallikus szimbólum (ügyvédcsicska lehetett), hogy beperel minket márkanév bitorlásért. Neki állt telefonban fenyegetőzni, de annyira sötét volt, hogy nem értette, hogy a regisztrátor, és az igénylő nem ugyanaz. Ráadásul regisztrátor ilyesmiért nem perelhető. De a legszebb az egészben az volt, hogy az ügyfélnek még névhasználati engedélye is volt az amerikai anyavállalattól, csak ez a kis gyökér nem nézett rendesen utána.
Persze szóltunk az ügyfélnek, ha beperel minket az ügyvédi iroda, akkor mi is teszünk jogi lépéseket az ügyvédi irodával szemben, úgyhogy legyen szíves szólni a megfelelő helyen, hogy tegyék helyre az idiótát. Az ügyfél szólt a magyarországi képviseletnek. A képviseletnél meg rendezték a dolgot az ügyvédi irodával, és elnézést kértek. :)

( denke v | 2018. 03. 13., k – 22:01 )

Egyetertek az elottem szoloval:
Ha az adott ceg / vedjegy mar a domain regisztralasa elott is letezett,
es az adott nevre jogosult ceg / szemely vagy annak megbizottja / altala nevhasznalati jogosultsagot szerzo ceg
panaszt tesz az adott domain nevre (egy regisztratoron keresztul) a tanacsado testuletnel (TT), akkor vannak eselyek.

Ellenpelda a nav.hu ugye ahol evekig a nav.gov.hu reklamositott valtozata ment, mivel a tulajnak mar a nav letrejotte elott megvolt ez a nev.

Azért az, hogy az adott külföldi cég Magyarország számára teljesen láthatatlanul otthon már korábban létezett, nem hinném hogy elég egy magyar domain elvételéhez.
Kezdve azzal, hogy (lehet, hogy ez már változott) külföldi cég/személy nem is regisztrálhat olyan egyszerűen magyar domain-t.
Ha a jelenlegi domain használó bármilyen kamu indokkal alá tudja támasztani, hogy ő márpedig azt használja, akkor marad nála.

----------------------------------^v--------------------------------------
"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

( plt | 2018. 03. 14., sze – 08:52 )

Emlékeim szerint nem olyan rég (pár éven belül) változott ez az ISZT szabályzatában. Most már a döntőbíróság ilyen esetben elveheti a tulajdonostól a domain tulajdonjogát, régebben ez nem így volt. Szerintem egy próbát megér.

Nekem is remlik valami ilyesmi valtozas, es talan megjobb a helyzet, ha az adott domaint lathatoan nem hasznaljak, ha esetleg a regcheck sem fut le, akkor az is lehet egy ujabb erv.

A masik, ami otletkent eszembe jut, az a vedjegyeztetes. De ez tenyleg csak egy hirtelen jott otlet, utana kellene olvasni/jarni.

( seferbt v | 2018. 03. 14., sze – 14:06 )

Az sem mindegy, hogy mit jelent a "külföldi cég". ugyanis elég jól definiálva van, hogy kinek lehet .hu domainje.

1. A domain delegálás igénylése

1.1. A domain-igénylőre vonatkozó kritériumok

1.1.1 Közvetlenül a .hu közdomain alá történő delegálás domain-igénylője lehet

a) az Európai Unió, az Európa Tanács, az EGT vagy az EFTA tagállamainak, továbbá Magyarországgal szomszédos határral rendelkező ország állampolgára, vagy ezen államok hatósága által kiállított személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal rendelkező személy, vagy

b) magyarországi letelepedési engedéllyel rendelkező természetes személy vagy

c) az Európai Unió, az Európa Tanács, az EGT vagy az EFTA tagállamainak, vagy Magyarországgal szomszédos határral rendelkező ország területén

i) jogszabály útján létrehozott,

ii) hatóság vagy bíróság által nyilvántartásba vett vagy bejegyzett vagy

iii) erre irányuló kérelmét az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál előterjesztő, és működését jogszabály alapján a nyilvántartásba vétele vagy bejegyzése előtt jogszerűen megkezdő szervezet,

d) továbbá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál lajstromozott vagy a Magyarország területére is kiterjedő oltalommal rendelkező védjegy jogosultja.

1.1.2 Közvetlenül második szintű közdomain alá történő delegálás domain-igénylője bármely hazai vagy külföldi természetes személy vagy szervezet lehet.