számlásként X+Áfa havi bevételből mennyi marad legálisan és milyen adózást javasoltok?

Állást keres

Kezdő vagyok a témában, néztem a Katát, Evát de cégem nincs jelenleg. Lehet, hogy beszámláznék egy helyre, de nem tudom, hogy megéri-e, hogy X+áfából mennyi maradhat legálisan és manapság mi a legjobb adózási módszer, ajánlott-e, hogy legyen mellette 40 órás munkaviszonyom és az kb mennyi adót, járulékot visz el?

( mauzi v | 2018. 02. 07., sze – 23:17 )

- Egyéni vállalkozó kívánsz-e lenni, vagy társasvállalkozó? (Bt., Kft., ...)
- Ha társasvállalkozó leszel (céget alapítasz) akkor Te leszel-e a vezető tisztségviselő (üzletvezető, ügyvezető) vagy valaki más?
- Havonta szeretnél-e bér jellegű kifizetéshez jutni, vagy elég évente egyszer, osztalék formájában?
- Szükséged van-e társadalombiztosítási jogviszonyra, vagy van mellette legalább heti 36 órás jogviszonyod máshol?
- Várható-e rendszeres bevétel, vagy alkalmanként számláznál?

...

Ha "kicsi" vagy, akkor valószínűleg a KATA lesz a legjobb megoldás. Hogy úgy mondjam, a KATA pofátlanul jó - minden más "hagyományos" adózási módhoz viszonyítva.

+1 a KATA adózásra, keress egy könyvelőt, de ha nincs éves 12 milliót meghaladó bevétel tervben, vagy nem kívánják meg a leendő ügyfelek (ha írsz részleteket a tevékenységről, akkor ezt meg lehet azért mondani), akkor ez lesz amit javasol. ennek ha van főállásod 25, ha nincs akkor havi 50 ezer Ft fix költsége van (állam felé), ezen felül kb. egy éves könyvelési díj, és nagyjából meg is vagy.

A KATÁ-t választva én biztosan nem fizetnék a könyvelésért. Nincs mit könyvelni :-) Legfeljebb az elején, informálódás végett.
Évente egy alkalommal kell KATA (és SZJA munkaviszony esetén) bevallás és kész.
Viszont van még Iparűzési Adó, ami vélhetően minden településen más.
Nekem IPA bevallást sem kell készítenem, az évi átalány 50e Ft.
Kamarai hozzájárulás évi 5e Ft. Más költségről nem tudok.
Ami megfontolandó még az az Alanyi ÁFA Mentesség. Ezzel végképp leegyszerűsödik minden. ÁFA körön kívül nem kell céges bankszámla, így ez sem költség.

Kezdő azért nem árt ha tudja mikor van valamiből fizetési kötelezettség. Jogszabály is változhat, bejöhet új sarc. A könyvelőprogramban sem evidens, hogy mit állítson be a 9 féle opció közül. Az se mindegy mi kerül a számlára. Az se lényegtelen, hogy adózási kérdésekben van kihez fordulni, aki felelősséget vállal a válaszért. Könyvelő az adóbevallással tökölést is leveszi a válladról. Akinek sok erre a 6000ft/hó, az csinálja magának, de azért ne ajánlgassa már egy kezdőnek.

Például az enyém. 10 éve kft bevallásnál elmaradt valami, magától kifizette és elnézést kért.
De most nem azért... Milyen könyvelt fél az aki szerződés nélkül könyveltet? Vagy még rosszabb, ha szerződött, de nem kéri számon a felelősségvállalást. A szerződésnek tartalmaznia kell a könyvelő felelősségbiztosítójának nevét és vevőkódját vagy hivatkozási számát ami alatt benyújthatsz kártérítési kérelmet vitás esetben. Ha a könyvelőnek nincs, akkor lehet menekülni.

Nem csökkentett, hanem a befizetéseid alapján arra leszel jogosult. Van idősebb ismerős aki 3 országból kap nyugdíjat, mert azokba dolgozott (mo, ro, fr). Természetesen egyik helyről sem teljesett, mindegyikből csak az ottani befizetés arányaiba (mert ugye nem is egy országba dolgozta le az éveit).

Nem. Ha például 20 EU országban 2-2 évet dolgoztál volna, akkor is kapnál nyugdíjat, csak minden országban kiszámolnák, hogy a 40 év munkaviszony után mennyi nyugdíjat kapnál a 2 év alapján extrapolálva (nyugdíjszámoló magic alapján) és kapod annak a 2/40-ed részét minden országból havonta.

Miért is geciség?

X országban dolgoztál mondjuk 1000 EUR / hó pénzért 2 évet, akkor onnan úgy kapod a nyugdíjat, hogy kiszámolják, mennyit kapnál, ha 40 évet dolgoztál volna ott jelenértéken 1000 EUR / hó pénzért és a kiszámolt nyugdíjnak a 2/40-ed részét kapod onnan. Szerintem ez a legkorrektebb számolás.

A nyugdíj előtakarékosság mindenhol így működik.

Itt, Angliában pl., amit én és az adózás előtti fizetésemből, meg amit a munkáltatóm a saját zsebéből befizet az én magánnyugdíj számlámra, ahhoz nem férek hozzá 55 éves korom előtt.

Van egy befektetési bankár haverom, aki kb. 15 éve azt mondta, hogy szerinte ne nyugdíj számlára tegyük a pénzünket, mert ahhoz nem lehet hozzányúlni ha kell, hanem fektessük be.

Van, akinek ez a szabadság fontos, van, aki meg nem akar vele törődni.

Itt, Angliában a törvényi előírások (és a tipikus munkáltatói kompenzációs csomagok miatt)* szerintem érdemes magánnyugdíj számlára fizetni a saját befektetés helyett, még akkor is, ha ez azzal a rizikóval jár, hogy ha hirtelen valami gáz van és kell a cash, akkor máshonnan kell előteremteni. (Ez mondjuk a legtöbb embernek valószínű nem hátrány, sőt, ismerek olyan embereket, akiknek előny, mert felelőtlenül elköltenék a pénzt, ha hozzáférnének).

*: a munkáltatónak kötelező befizetnie valamennyit az én magánnyugdíj számlámra, de ha én nem fizetek, akkor csak egy keveset fizetnek (1%, azt hiszem).
Ha én fizetek, akkor a munkáltatók ugyanannyit szoktak befizetni. Azt tudom, hogy valamilyen szinten erre kötelezi őket a törvény, de azért a cégek között vannak eltérések.
Van, aki pl. azt mondja, hogy ha én 1-3%-ot fizetek be, akkor ők ugyanennyit. A legtöbb cégnél 5% a limit. És olyan céget is láttam, akik az én befizetésemtől függetlenül 6,5%-ot fizettek.

Szóval gyakorlatilag ha magánnyugdíj számlára fizetek, akkor a duplája kerül jóváírásra, és az adózatlan pénzemből jön le, amit ide fizetek. Vagyis 100 adózatlan fontom helyett 200 lesz.
Ha nyugdíjszámla helyett brókernek adnám, akkor az adózott pénzemből tudnék erre fordítani. 100 adózatlan fontból lesz 58.

Én adószámos magánszemély vagyok, ennek nincs havi fix költsége. 2017-es adóbevalláskor kellett fizetnem a kiállított számláim után (talán 15%) SZJA-t, és 25% egészségügyi hozzájárulást. A legnagyobb probléma ezzel az adószámos magányszemély rendszerrel az, hogy kb. senki nem tudja mi is ez. Volt, hogy NAV-os ügyfélszolgálatos nem tudott segíteni :\

Arra jó, amikor nem üzletszerűen és nem rendszeresen végez valaki gazdasági tevékenységet. Pl. az egyik legjellemzőbb felhasználása a saját ingatlan bérbeadás. Ha már üzletszerű, vagy rendszeres a tevékenység, akkor legalább egyéni vállalkozóvá kell válni.

--
http://eVIR.hu
Elektronikus Vállalatirányítási Információs Rendszer

- Várható-e rendszeres bevétel, vagy alkalmanként számláznál?
rendszeres

- Szükséged van-e társadalombiztosítási jogviszonyra
igen

- vagy van mellette legalább heti 36 órás jogviszonyod máshol?
nem

- Havonta szeretnél-e bér jellegű kifizetéshez jutni, vagy elég évente egyszer, osztalék formájában?
ha az évente egszerrel anyagilag jobban járok, akkor évente egyszer elég

- Ha társasvállalkozó leszel (céget alapítasz) akkor Te leszel-e a vezető tisztségviselő (üzletvezető, ügyvezető) vagy valaki más?
Bármelyik lehet.

- Egyéni vállalkozó kívánsz-e lenni, vagy társasvállalkozó? (Bt., Kft., ...)
mindegy. Preferált a kevesebb adminisztráció de prioritás az optimálisabb költségeg.

- összeg
nem írtam, de kb 1-2 millió (+áfa) közötti összeg lenne havonta. Ezt azért írom, mert tudom, hogy pl a KATA-nak van határa (tehát az évi 12 millió+áfát várhatóan túllépném).

Helló,

A kata még olyan 16m-ig is megéri úgy, hogy a 12m feletti részre 40% adó van.

Viszont, mindenképp menj el egy adótanácsadóhoz (nem könyvelő!), mert azért a kata-nak is vannak hátrányai (pl. az 50e-s kata csak 5 órás munkaviszonynak számít, még a 75ezres is csak 7 órásnak!, akkor ott a bujtatott munkaviszony kérdése, eleve ha ennnyit számlázól egy cég felé azt be kell jelentened a nav-nak, stb).

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

10. § (1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 94 400 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forint. Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.

A minimálbér 138 000 Ft, innét könnyen kimatekozható.

Háát.., értem a logikát, amit belevittél, de szerintem ebből nem következik (pontosabban nem gondoltam eddig), hogy fél naposnak számítanál pl. a szolgálati évek számmításánál, de érdekes felvetés. De ha így van, akkor egy logikiai csavarnál illene konkrétabban szerepelnie a törvényben szerintem.

Mert az már egy másik törvénybe van: 1997. évi LXXXI. törvény kerek perec megmondja, hogy ha a minimálbérnél kevesebbet keresel (amit a kata törvény meg megmond, hogy mennyinek kell számítani azt 50/75ezer esetén), akkor arányosítani kell a minimálbérhez viszonyítva.

Már rég nem kell a cég rendelkezésére bocsátanod a teljes jegyzett tőkét alapításkor, cserébe a vállalkozás vagyona elkülönül a magánvagyonodtól, ami nem hátrány.

De megint csak azt tudom mondani, hogy kell beszélni adótanácsadóval, könyvelővel, cégjogban járatos ügyvéddel, és utána dönteni.

Németeknél ez a Bt. dolog valami fétis lehet. Még a 90-es évek végén felvételizetem egy német cég magyar leányához, az is Bt. volt.
Rá is kérdeztem, hogy több százmillós éves forgalom mellett miért? A magyar ügyvezető mondta, hogy mi az oka. Pontosan már nem emlékszem rá, de valami olyasmi volt, hogy a Bt.-ben tag az anyavállalat és így valahogy közvetlenebb irányítás alatt tudják tartani a leányvállalatot. Minden esetre ilyet eddig csak és kizárólag német cégnél láttam, más nemzetiségű cégnél nem.
Pl. a Lidl is Bt, ami a boltokat üzemelteti és az embereket alkalmazza. 64M Ft jegyzett tőkével és 300 milliárd feletti éves bevétellel és közel 5000 fős létszámmal. Ott a beltag a Lidl Holding Kft., a kültag a Lidl Magyarország GmbH. A Lidl holding Kft. jegyzett tőkéje 3M Ft, létszámadat és utolsó éves nettó árbevételt nem találtam. A fő tevékenysége pedig üzletvezetés.
Biztos ennek is van valami logikája, hogy miért így csinálják. De az biztos, hogy ez valami német sajátosság.

Ma már nem kell azt azonnal leszurkolnod kp-ba. Persze, ha nem akar gépeket stb. venni, akkor igyusugyis pénzként kell berakni, úgy tényleg szar ja.

Az aldi bt-nek a tulaja meg az aldi holding kft, kültag pedig a külföldi anyacég. Emlékeim szerint ilyen esetben sokszor bt-t csinálnak, valami adózási, pénzkivételi dolog miatt talán.

( Gyuszk v | 2018. 02. 08., cs – 20:51 )

Egyértelműen KATA. Alanyi áfamentes maradhatsz évi 12 millióig. Keress egy adótanácsadót, ne hallgass nem szakértőkre. Érdemes folyamatos szolgáltatást kérni, ebben van tanácsadás, jogszabályfigyelés, ügyfélkapu kezelés, beadandó papirok elkészitése és beküldése, stb. Könyvelni nincs mit.

--
debian,libreelec,openmediavault,ubuntu,windows,arch,lineageOS
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

Volt 2017 december 31-ig. Idén január 1től a kata értékhatára és az alanyi áfamentesség maximum határa egybeesik, 12 millióval.

https://index.hu/gazdasag/2017/11/24/jol_jarnak_a_katasok_tobb_lehet_az…

--
debian,libreelec,openmediavault,ubuntu,windows,arch,lineageOS
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

Nem: http://katasleszek.hu/12-millio-lesz-az-afamentesseg-hatara-utana-jartu…

"2018-ban még nem kell ezzel számolnunk, viszont utána várhatóan a jelenlegi 8 millióról 12 millióra fog emelkedni az alanyi adómentesség határa, így egybe fog esni a KATA felső bevételi határával. Ez leegyszerűsíti majd az életünket, ugyanis nem kell a 8 milliós határral foglalkoznunk, nem kell attól félni, hogy ha átlépjük, utána 2 évig nem lehetünk újra alanyi adómentesek."

Ezt majd akkor hiszem el, ha hatályba lépett törvényben látom és a könyvelő mondja. Megjegyzem, hogy az adózást érintő törvények nem úgy szoktak életbe lépni január 1-el, hogy a miniszter megemlíti a lehetőségét 2 hónappal az év vége előtt. Inkább gondolnám választási húzásnak a dolgot.

Hű, mindkettőtöknek köszi. Tavaly év vége felé felröppent ez a dolog a sajtóban, elolvastam, elhittem, azt hittem már hatályos. :) Természetesen törvénybe kell iktatni, és akkor lesz igaz.

--
debian,libreelec,openmediavault,ubuntu,windows,arch,lineageOS
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

( sj | 2018. 02. 08., cs – 21:34 )

subscribe

--
t-systems-es it architect allast keres. Jelige: csak webshopot ne kelljen...

( pityulaman1983 v | 2018. 02. 09., p – 11:11 )

Én sima EV-ként kezdtem (főállás mellett, nem dolgoztam benne), áfa mentes. Aztán lettem KATÁs főállású ev, szintén áfa mentes. Majd csináltam egy BT-t, ami Áfás, viszont ebben a felállásban nem lehetek beltag. De Bt is lehet katás és jogilag nemigen különbözik a KFT-től.

-----------
Akkor beszélsz igazán jól angolul, ha egy angol viccen őszintén tudsz nevetni

"minden más gyakorlatilag azonos az egyéni vállalkozóval"
Eltekintve attól, hogy a cégtörvény és a számviteli törvény hatálya alá tartozik, kettős könyvelést kell vezetnie, a társasági és osztalékadó szabályai szerint adózik.
Azon még gondolkodnom kell, hogy miben hasonlít az egyéni vállalkozóra.

Mondjuk abban, hogy egyéni vállalkozó lehetsz VAGY egyéni cég. És nem lehet több egyéni céged sem. És gyakorlatilag korlátlan felelősséged van. Bónuszban minden hátrányát megkapod a céges dolgoknak.

Nem véletlen, hogy szinte csak ev -> cég átalakulásnál használják... :)

( azbest | 2018. 02. 09., p – 14:28 )

Első körben, ha egyéni vállalkozóiság is opció, érdemes átfutni ezeket:
információs füzet https://www.nav.gov.hu/nav/ado/kata
https://nav.gov.hu/nav/kata_kiva_2017

A katán arra is kell figyelni, hogy teljesülhez-e legalább két pont a listáról, ami a bujtatutt munkavállalást cáfolja.

A kata költség havi 25e (mellékállásban), 50e vagy 75e fixen az éves 12M nettó keretig (valójában befizetett hó * 1M, tört év vagy szüneteltetés esetén érdekes).
Felette eső rész 40% adó. Mivel előre tudod, hogy túlléped a 8M alanyi adómentes (0% áfás) keretet, ezért eleve áfakörösként.
Költséget nem számolhatsz el Katával. De ettől független az eszközök áfa visszaigénylése, persze ahhoz megfelelő nyilvántartás is kell. Szóval ahhoz rendes könyvelő kell.
Áfakörösen külön üzleti bankszámlát is kell nyitni. Jövőre lehet, hogy 8-ról 12-re emelik az áfamentes limitet is.

Helyi iparűzési adó. Háromféle számítási mód van. 8M alatt az is lehet fix tételes, éves 50e. Egyébként meg, ha jól emlékszem a nettó bevétel 80%-ának 2%-a. Van település, ahol kevesebb a végén a %.

Kamarai kötelező regisztráció: éves 5e, nem keverendő a kamarai tagsággal, ami nem kötelező és drágább.

A számlázásra vannak online megoldások. Például a számlázz.hu. Ingyenes csomag is van több cégnél, de érdemes befizetni évesre, mert az egyúttal több évre visszamenőleges archivumként is szolgálhat, míg az ingyenes nem. Nameg a könyvelőnek is lehet adni hozzáférést.

Ezekből kb látszik az, hogy milyen költségvonzatai vannak az adón kívül.
De mindenképp éredmes szakemberrel beszélni, számolni.

( Summer6529 | 2018. 02. 17., szo – 20:45 )

Voltam könyvelőnél, a helyzet ez egyéni vállalkozós KATAsnál (mert saját céggel ugyanezek a számok lennének csak még hozzá jönne fölöslegesen a cég költségsége és bonyolultsága miatti plusz adminisztráció):

nettó pénz számítása:

a plusz oldalon (évente):
- adott évben a ledolgozott napok száma * napidíj

mínusz oldalon (évente):
- KATA adó: 12 * 50e vagy 12 * 75e (és nem biztos, hogy van értelme a 75-öt választani, inkább valami (nyugdíj vagy más) biztosításra érdemes kötni)
- Kamarai díj: 5e
- iparűzési adó: 50e (Budapesten egységesen és az iparűzési adó lehetséges legkedvezőbb számításával)
- könyvelő: kb 12 * 12e (kicsit olcsóbb lehet, ha nem vagy ÁFA körös, de az csak 8 millió alatti éves bevétel alatt lehet)
- bankszámla költsége: változó de legyen mondjuk 12 * 3e
- az éves bevétel 12 millió feletti részének 40%-a (a fenti KATA adó mellett).

elszámolható költségként:
- ha áfa körös vagy, akkor a költségeid ÁFA része (de nem minden esetben, pl telefonnál csak bizonyos százalék)

És igen, a topicban leírt 1 millió fölötti bejelentési kötelezettség megvan és figyelni kell a burkolt munkaviszonyra. Pl itt egy cikk róla: http://kamaraonline.hu/cikk/a-kata-nem-burkolt-munkaviszony

"12e drága kata könyvelésre szerintem."
Szerintem is, engem áfásan is kevesebbért könyvelnek.

"A e3-s bankszámla is."
Attól függ.

"Az IPA 50e meg nem alap, azt külön kell kérned, hogy állapoítsák meg."
Ahol 2% az IPA, ott 50e a tételes adó. Ez mindössze bejelentés kérdése, nem kell kérni semmit. Van rá checkbox az Ügyfélkapun a vállalkozói regisztrációjánál.

Én meg arra, hogy ez nem minden önkormányzat esetén igaz, sok helyen külön kell bejelentened, hogy tételes akarsz lenni, mert van ahol egy papirt kell erről írnod (mert amúgy mindent csak elektronikusan végezhetsz, nem is értem miért nem a nav-on keresztül megy ez, aztán ők jelentsék le az önk-nak, hogy mivan).

Amelyikre nem igaz, az nem tesz eleget a helyi adókról szóló törvényhez kapcsolódó, a nyomtatványok tartalmát meghatározó PM rendelet előírásainak, amely szerint nem létezik külön bejelentkező és változásbejelentő nyomtatvány, a két esetre egy és ugyanazon nyomtatvány szükséges. Maga a törvény is egyként hivatkozza.
Szóval, melyik önkormányzat működik törvénysértő módon?

úgy emlékszem a tételes fix 50e hipa is csak 8M alatt játszik. Felette számolós fajta lesz az is valószínűleg.

Egy másik technikai részlet: ha a székhely nem kizárólag saját tulajdon, akkor minden résztulajdonostól kell egy beleegyező nyilatkozat. Ha minden igaz, ezt is a helyi önkormányzat kérheti be a vállalkozótól. Másrészt ez azt is jelenti, hogy pontos címnek kell lennie, emelet és ajtóval együtt, ha társasház. Mert, ha csak a ház címét adja meg valaki, akkor az egész ház minden tulajdonosától kellene.

Valamint a hipa bejelentés űrlapon esélyes, hogy lesz egy plusz nyilatkozat a székhely/telephely kapcsán ingatlanadóról is. Ez azt hiszem akkor jöhet képbe, ha valaki külön irodát bérel a lakáson kívül.

Most már lehet, hogy a helyi adókat is mindenütt keresztülverik az abevjavás rendszeren. Szegeden például már olyan ürlapok vannak, bár talán még papíron is lehet.

Ez a székhely dolog érdekes kérdés. A gyakorlatban azt próbálják amit mondasz. Holott a törvényben sehol nem írnak ilyen szigort (EV-ről beszélünk).

Ez kb. az emberen múlik. Én mindig bérelem a lakásokat (ahol lakok), sokszor bepróbálkoznak ezzel a tulajtol kell külön hozzájárulás, stb dologgal, aztán mikor elkezdem olvasni a törvényt, már a bérleti szerződés is megteszi..

"úgy emlékszem a tételes fix 50e hipa is csak 8M alatt játszik. Felette számolós fajta lesz az is valószínűleg."
Nem. A tételes adó KATA és EVA esetén választható, pont azért, mert alapesetben ezen adózási módok mellett nincs olyan nyilvántartásuk, amiből számolni lehetne.

Katásról van szó ezen a szálon. 8M nettó bevétel felett tételes nem választható, ha az volt, akkor a két mód közti különbséget be kell fizetni megfelelő bevallással.

Katásként is választható más hipa mód, mint a tételes. És sima, bonyolítás nélküli katásként is vezetni kell bevételi nyilvántartást. A tételes 3125e nettó bevétel 80% 2%-a mód adójának felel meg (a 2 persze akkro 2 ha ott 2). Aki jóval alatte termel, annak akár jobb is lehet a bevétel alapján számolni, ha pár ezerért megéri a bonyolítás. Bár lehet simán a bevétel 2%-a (megfelelő helyi százalékkal behelyettesítve). Három lehetőség van összesen.
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000100.TV

Mondjuk a problémádnak köze sincs az állításhoz :)

"ha a székhely nem kizárólag saját tulajdon, akkor minden résztulajdonostól kell egy beleegyező nyilatkozat"
Nem. Ha jogosult vagy használni magánszemélyként, akkor egyéni vállalkozóként is (a telephelyengedély más kérdés, pl. nem üzemeltethetsz egy bérház harmadik emeletén húsfeldolgozót).

"Valamint a hipa bejelentés űrlapon esélyes, hogy lesz egy plusz nyilatkozat a székhely/telephely kapcsán ingatlanadóról is."
Az ingatlanadó alanya a tulajdonos, bérelt helynél a vállalkozónak ezzel nincs dolga. (Ha saját a hely, akkor sem vállalkozóként.)

Vállalkozni picit más, mint lakni benne. Kell. Bekérik. Nem a kisujjamból szomptam, hanem tapasztalat.
Ha kifejezetten üzleti célból bérled, az persze más.
Persze többféle néven is fut, tulajdonosi hozzájárulás néven lehet jobban beugrik, pl
http://www.csongrad.hu/hun/onkormanyzat/hozzajarulo_nyilatkozat.pdf
Konkrétan volt aki testvérével közös tulajdonú saját lakáshoz kellett megszerezze a testvér nyilatkozatát.

De van dolga, ha más nem az, hogy beikszelje azt az opciót, hogy "Tevékenységem jellege nem indokolja vállalkozási célú építmény használatát".
Egy dologban tévedtem, hogy nem ingatlan, hanem építményadó nyilatkozat, de most visszakerestem.

Aha, szóval ezekre a túlbuzgó ügyintézőkre gondolsz, akik egy épeszű indokot nem tudtak kinyögni...
https://24.hu/fn/gazdasag/2017/09/24/beteges-burokracia-igazolni-kell-h…

(Az utolsó válasz a legjobb, mivel pl. én a vállalkozóimat online csináltam, tehát kormányablak-ügyintéző elé nem kerülhet.)