Üzemmérnök-informatikus (BProf) képzés

Sziasztok!

Most szeptemberben indul először a címben említett új informatikai alapképzés (tanterv) és mivel több topikban is hosszas vitákat folytattunk arról, hogy mit is kéne tanítani az egyetemi informatikus képzéseken, gondoltam, megér ez is egy misét.

Én alapvetően azt a vonalat képviselem, hogy - főleg mérnökinformatikus szakon - szükség van rendes matematikai alapozásra, és a tudományosabb/műszakibb tantárgyakat (mesterséges intelligencia, rendszerelmélet, képfeldolgozás ...) nem érdemes feláldozni további "sima" szoftverfejlesztős kurzusokért cserébe.

A BProf képzés bevezetését viszont egy jó alternatívának látom, hiszen:

- figyelembe veszi a jelenlegi ipari igényeket
- az itt végzetteknek élből lesz egy év munkatapasztalatuk, könnyebben tudnak majd elhelyezkedni
- ugyanakkor megmarad az eddigi BSc képzés azoknak, akiket a komplexebb témák érdekelnek, vagy esetleg mennének tovább MSc-re

Ti mit gondoltok erről így előzetesen?

Hozzászólások

Felvi.hu-n néztem és nem találtam, ez egyáltalán lesz?
https://www.felvi.hu/felveteli/egyetemek_foiskolak/!IntezmenyiOldalak/s…

Én inkább a BSc-t javasolnám. Amennyire én látom a matek nem sokkal kevesebb. Az ipari igényeket ugyanannyira veszik figyelembe, mint BSc-n mivel ugyanazok az arcok tanítják. Az egy év tapasztalatra, nem tudom BProf esetén miben más mint a BSc Duális. De igazából sima BSc-nél is sokan melóznak, nem nagyon látom a különbséget. BSc-vel meg lehet továbbmenni MSc-re élből, minden szar különbözeti év nélkül. MSc-re meg érdemes menni, mert van egy pont a karrierben, ahol kell az MSc diploma, és 55 évesen öszülő halántékkal szar lesz majd visszaülni.

Szerintem nem annyival "könnyebb", hogy megérje, de persze lehet olyan, és akkor könnyebb az elindulás, de az első féléves matekot ugyanúgy meg kell csinálni, szóval szerintem nem a matek 2 a nehéz, hanem a matek 1, amit úgyis meg kell, akkor meg minek alacsonyabb rendű szakra menni.

Én azt az infot kaptam, hogy aki erre szeretne jelentkezni, annak várnia kell február elejéig, akkor fog felkerülni a szak felvi.hu-ra.

Egyébként a tantervre kíváncsi leszek, mert nálunk még mindig semmi info nincs kirakva, hogy milyen tárgyak lesznek, csak a marketing megy ezerrel. A linkelt BME-st megnéztem, de gondolom kisebb eltérések lesznek az egyetemek között.

Én azt az infot kaptam, hogy aki erre szeretne jelentkezni, annak várnia kell február elejéig, akkor fog felkerülni a szak felvi.hu-ra.

Igen, tuti indulni fog, csak később teszik közzé.

Egyébként a tantervre kíváncsi leszek, mert nálunk még mindig semmi info nincs kirakva, hogy milyen tárgyak lesznek, csak a marketing megy ezerrel. A linkelt BME-st megnéztem, de gondolom kisebb eltérések lesznek az egyetemek között.

Az alap tanterv valószínűleg ugyanaz lesz, viszont arra én is kíváncsi vagyok, nálatok milyen specializációk fognak indulni: tippre azt mondanám, hogy szoftverfejlesztős és üzemeltetős biztosan.

De igazából sima BSc-nél is sokan melóznak, nem nagyon látom a különbséget.

Én is dolgoztam mellette, és emiatt (is) csúsztam a végzéssel. Ha akkor, amikor kezdtem, lett volna egy ilyen lehetőség, erősen elgondolkodtam volna rajta (anyagi okokból).

MSc-re meg érdemes menni, mert van egy pont a karrierben, ahol kell az MSc diploma, és 55 évesen öszülő halántékkal szar lesz majd visszaülni.

Általában arra szoktak itt agitálni a HUP-os kollégák, hogy nem kell az MSc (sőt, BSc sem), ezért is érdekes a felvetésed. Papír, vagy tudás miatt mondod amúgy? Személyes, vagy ismerősöd tapasztalata alapján?

Hát vagy csúszol, vagy mész estire. Ha engem kérdezel, akkor azt mondom, hogy átlagosan az első 1-1.5 évet húzd meg tanulás szempontból. Átlagosan bármely BSc-n a neheze ekkora lemegy és el lehet kezdeni melózni. Persze van akinek ez nem opció, de sokaknak játszik ez a megoldás.

MSc-t meg onnan tudom, hogy nálam is ez volt a terv (csak azzal nem kalkuláltam, hogy belebotlottam egy szuper jó Prof-ba aki megfertőzött a tudománnyal). De ha megnézed az MSc-s szakokat, ott sok idősebb ember van. Pláne estin. Ezek mind a papírért vannak ott. Ha megkérdezed mind elmondja, hogy Juniornként tök mindegy mid van. Seniorként nem árt a BSc, aztán amikor vehető leszel egy bizonyos pozíció után már megkövetelik az MSc-s papírt. Szóval nincs ellentmondás, kezdéshez nem kell papír, sőt sokáig nem kell papír, de egy idő után kell.
Persze ha nem érdekel ez a dolog, akkor nem kell papír. Sokak persze nem jutnak el odáig, de sokan akik BSc-n vannak tehetségesek, nekik érdemes. Azt is tudni kell, hogy míg a BSc azért nehéz mert nagyon más a BSc mint előtte a középiskola volt. Az MSc és BSc között szinte semmi ugrás sincsen, pláne ha ott csinálod az MSc-t ahol a BSc-t.

Ahol megkövetelik az MSc-t - miután már ott dolgoztál X>10 évet - egy további előléptetésért, onnan el kell jönni.

Miért: dolgozol bleeding edge dolgokkal (jobb esetben Te fejleszted ki/tervezed meg a bleeding edge dolgokat), majd megkövetelik, hogy 20+ éve elavult ismeretanyagról hozz papírt. Másik topicban beszéltünk arról, hogy kb 6havonta elavul az "IT ismeretanyag"...
Én a mostani és a T-2 munkahelyemen olyan dolgokkal foglalkozom/tam, amit itthon nem hiszem, hogy törzsanyagba fognak emelni a nyugdíjazásom előtt. Miért kéne nekik papír akkor arról, amit 15 éve cseréltünk le?
Hiányzik a matek? Matek BSc
Hányzik a managemet tudás? MBA
De egyik sem egyenlő a PTI/MI MSc-vel.

+1

IT szakmunka végzéshez tudás kell. Néhány helyen kötelező a diploma, de csak a kultúra miatt, vannak akik fizikai kényelmetlenséget éreznek ha egy légtérben kell lenniük diploma nélküli emberekkel. Budapesten kb. 2 ilyen cég van.

8 éve dolgozom contrator-ként Budapesten, egyszer sem találkoztam azzal hogy valakit megfelelő tudás mellett de diploma hiánya miatt elutasítanak. A "diploma kéne" általában egy kedves visszautasítás, mint a nőktől a "van barátom" :P

Jajj dehogynem ertjuk...

Csak vicc egy olyan ceg, ami azt mondja: "Te Joska, itt dolgozol mar 30 éve, 10 ev van a nyugdijadig, Menjel mar vissza MSc-re, mert megse csinalhatunk beloled informatikai igazgatot, igy CSAK 30 ev szakmai tapasztalattal, hat Joska, hogy nezne mar az ki az Organigrammon???"

Na az ilyen cegtol menekulni kell, egybol...

Vagy esetleg te ugy gondolod, MSc-n meg tanitanak az 55 eves Joskanak olyat amire szuksege lesz? Nyilvan nem, te is arra celzol, hogy papir kell csak, hogy LATSZODJON is hogy ert hozza....:D

Te nem akarod érteni hogy tévedsz.

Amúgy is beismerted hogy ha tehetnéd Te csak a felső 1%-kal foglalkoznál, akik tehetségesek, szorgalmasak és már az elején látszik hogy sok van bennük.

Ezért vagy rossz oktató, tehetséges diákot tanítani aztán marha nagy kihívás.

A maradék közepes vagy alacsony képességű, félig lusta, piálni járó depressziós közösségből kellene kihoznod azt, hogy valami pozitív és használható dologgal a kezükben távozzanak. Hajrá!

Eddig senki nem hiányolta, egy barátom most ment ki Írországba kódolni nélküle, én jelenleg egy Emirátusok beli munkára interjúzok. Londonban is voltam már.

Leírhatatlan a munkaerőhiány a szektorban. A munkatapasztalat üt mindent, ha alkalmas vagy egy munkára nem küldenek el azért mert nincs papírod.

A fő nézőpont jelenleg hogy mennyire illesz kutúrálisan és személyiségileg a környezetbe ahol dolgozni kell. Engem már vettek fel egy pozícióra úgy, hogy az előttem interjúzó MSc diplomásnak 10 évvel több tapasztalata volt, de úgy vélték nem tudna beilleszkedni a munkatársak közé.

Hátránya, hogy ha alkalmazotti jogviszonyt keresel az EU-ban jár adókedvezmény a cégnek utánad ha van diplomád. Biztos tudsz találni olyan céget ahová tényleg nem vesznek fel a diploma hiánya miatt, de van 18 másik ahol tudják hogy 2018 van.

Az a HIT rövidítés elég érdekesre sikerült pont a biztonság specializációnál :)

Mintha Szegedet latnam a 90-es evekbol. Sok sikert.
____________________
echo crash > /dev/kmem

Szerintem jól hangzik.
Ipar 4.0 erőltetése megy most szinte minden termeléssel foglalkozó multinál, öntik bele a pénzt. Legyen bedrótozva és monitorozva minden, távfelügyelet, adatgyűjtés felhőbe, azokból mindenféle elemzés, riport, valós időben termelési egységek státuszának megjelenítése, jövőre vonatkozó becslések, szimulációk, stb.
--
ne terelj

Egyébként azért is dobtam fel ezt a témát, mivel néhány nem szakmabeli ismerősöm gondolkodik azon, hogy beletanulna a szoftverfejlesztésbe, de nem szívesen ülnének vissza az iskolapadba még legalább három és fél évre. Eddig a Greenfox/Yellowroad tűnt a legjobb alternatívának, hiszen aki végigtolja a négy hónapot, az tuti el tud majd helyezkedni (persze akadni fog még pótolnivalója bőven!); viszont a BProf képzés két év tanulásból, plusz egy év szakmai gyakorlatból állna, ami bizonyos élethelyzetben akár vállalható formáció, hiszen az utolsó évben már fizetés is lenne.

Ez egy kormányzati válasz a mindenütt hangoztatott informatikus hiányra, és konkurenciája az egyes platformokon nagyon sztárolt kódoló-tanfolyamoknak. Továbbá menekülési útvonal annak, aki csak menet közben jön rá, hogy sok neki a BSc.

Elvileg lenne út a BP-ből a BSc-be is, de nem látom be, hogyan lehet két szemeszter alatt teljesíteni az egymásra épülő tárgyak láncolatát úgy, hogy nem párhuzamosan veszi fel a hallgató azokat.

Sőt ennek, az üzemmérnöki képzésnek (BP) is lenne egy mester megfelelője, de arról még semmi konkrétum.

Az nem tiszta számomra, hogy a BP a mérnökinformatikus (BME), vagy programtervező informatikus (ELTE) képzéshez van közelebb, de a korábbi terveket látva, nekem az utóbbira esett a választásom, s ez igazán pikánssá teszi a BME-n induló képzést, mert ezzel diákokat lehet elrabolni a szomszéd várból.

Debrecen nem gondolkodik a képzés bevezetésén (újabb embereket nem hozna, a tortát kellene kisebb szeletekre vágni), és talán így vélekedik a többi egyetem is.

Úgy gondolom, hogy ez a képzés zsákutca, mert igaz, hogy kikerülhet egy jó szakember, aki jó kódoló (magas fizetéssel), de nem tekinthető sem programtervező, sem mérnökinformatikusnak, és nagyobb technológiai váltások esetén már nem lesz képes önképzéssel tartani az ütemet. (Ha igen, akkor elbírta volna a BSc-t is, és valószínűleg a cégnél is gyorsabban haladna a ranglétrán.) Továbbá az előbbre lépés is elég homályos ennyi szakmai előismerettel (hogyan tanulja meg az MI, a képfeldolgozás eljárásait, módszereit?)

Speciel en sem jutottam el. 10 felev utan mar fizetos jott volna - csak nem volt targy, amit felvegyek a szigorlaton kivul. Annak meg sok ertelmet nem lattam, hogy befizetek 100+ ezret es felev vegen bemegyek, hogy szoftszigon meghuzzanak megint. (aztan mar szitne csak a szakirany lett volna vissza, az megint harom felev minimum)

Ismertem olyan embert, aki velem egyutt kezdett, azokon a szigokon, amiket meghuztak, azon ot is - msot megis van diplomaja.
Pedig idonkent olyan idiota kerdesei voltak, hogy azon gondolkodtam, ez egyaltalan mit keres ezen a teruleten. De szivos volt es megcsinalta vegulis.

--
http://www.micros~1
Rekurzió: lásd rekurzió.

A probléma ismerős. Sok jó (szak)embert akinek érdekes és felelős munkája volt az IT-ban láttam, hogy elhagyja az egyetemet. Az említett tárgy meglepő módon egy magolós tárgy. Így pont azoktól szabadul meg idejekorán az egyetem akik akár 20 éve az IT-ban dolgoznak, de a magolás sohasem volt az erősségük viszont egy lelkes bölcsész pedig simán megugorja az elvárást. Szerintem ez szomorú és egyben meglepő is. Meglepő, mert elvileg mérnök emberek tanítanak akik ezt a mérnöki problémát eddig nem tudták megugrani. (Nagy veszteség kezelése, kontraszelekció.)

Első félévben mindent megugrottam, de ennek a tárgynak a magolása engem is kikészített. Nem tartom normálisnak a dolgot, hogy kézzel egy jegyzetet lemásolok 3x, ahhoz, hogy valami megmaradjon a fejembe belőle, úgy, ahogy tanítják, betűről-betűre. Ez lenne az egyetemi oktatás, ettől leszek mérnök? (Nem 18 éves vagyok amikor még ezt a hülyeséget elhiszem.)

Nalunk raadasul meg is vagtak felere az oraszamot. Elso felev izgi volt, tanar kozolte, hogy ennyit nem tud leadni, de vissza fogja kerni. Kosz. Gyakorlatra meg bejott a tanero es kb. felorat vacakolt, mire sikerult osszedugnia a projektort a laptopjaval, kozben az olaszorszagi elmenyeit hallgattuk. Ez estin, nyolc ora munka utan es az 5-6. tanoraban nem tud tul szorakoztato lenni.

Es akkor a szigorlat...amin az osszes letezo szar osszejott, de meg kellett egy beugro, ahol megirni egy szajbarugott programot. Egyszeruen nem ugrott be, hogy szamoljam ki, hogy ket kor metszi-e egymast (aztan a szigorlat izgalman kivul atgondolva rogton leesett) meg "8 kiralyno a sakktablan" tipusu programokat sem nagyon akartam irni.

Az a gond, hogy a tanarbacsi az ELTE-n is tanitott, progmaton es nem vette eszre, hogy itt nem progmat kepzes folyik, hanem mernokok kepzese. Olyan beugro is volt, ami szimplan matematikai feladat volt, koze nem volt a programozashoz.

Namindegy, reg volt, nem is banom, hogy feladtam, mondjuk azt sem, hogy ennyi idot beleoltem (tanultam azert ott jo dolgokat is kulonfele temakban. pl. a Halozatok 1-2-3 meg az infobiztonsag teljesen jo volt ezen a szinten, Architekturak is elsore megvolt - de az erdekelt, nem ugy, mint a C# szogfuggvenyei)

Egyebkent meg a tanarok....szoval ugy 30 eves kor felett "kiegnek" es csak ott uldogelnek, mert nyugis a melo. Rosszabb esetben ahhoz is sikhulyek, amit tanitanak, jobb esetben erdekli oket, csak tanitani nem tudnak / akarnak.
Aztan jon egy fiatal, mostanaban vegzett hallgato, aki ottmaradt tanitani es gyakorlaton felora alatt megerteti azt, amit elmeletben tobboran keresztul nem sikerult. Erdekes es mutatja, hogy a felsooktatasban is lehetne jol tanitani.

--
http://www.micros~1
Rekurzió: lásd rekurzió.

>Továbbá menekülési útvonal annak, aki csak menet közben jön rá, hogy sok neki a BSc.

Na igen. Viszont, ez nem fog változni ha a tanárok hozzáállása se változik és a fele csak az idejétmúlt "magolj be mindent és pontosan azt köpd vissza" mentalitással élnek. Fejlesztőként ettől teljesen hányni tudnék, munkahelyeken a legtöbb IT pozícióban főleg nincs szükség ezekre.

Valaki fentebb linkelte a BME üzemmérnöki infós szak programját (https://www.vik.bme.hu/document/1756/original/VIK_BProf_program_U.pdf) -- ránézve a tantervi hálóra félig meddig ugyanez megy a rendes mérnökinfón (OE-NIK után nézve).

Én a kérdezős fajta vagyok és akkor is kérdezek, ha értem/ismerem a témát (korábbi tudás), de látom, hogy nagy volt a logikai ugrás, így sokaknak ez gond lehet akik először találkoznak a témával. Van az akadémián dolgozó "kispajtásom", aki szerint ezt nem szeretik az oktatók. Szerintem csak azok nem szeretik akik nem tanítani akarnak, hanem leadni az anyagot.

Vegyesek az érzéseim. Próbáljuk ki, aztán kiderül.

Amit most, látatlanban modnanék: (tudom, hogy nem midnenki ért velem egyet)

1) Aki nem képes a BSc-s matekot (és más alapozó tárgyakat) felfogni, elvégezni, annak a szinjte a nagyon favágó programozási feladatoknál áll meg. Még akkor is, ha egy kreatívan programozó ember napi szinten nem használja konkrétan pl. az integrálást.
(Most az elvekről beszélek, nem arról hogy konkrét helyeken esetleg rosszul oktatják a tárgyak egy részét.)

2) A BP-vel teljessé válna a 30 év alatt történt elshiftelődés az oktatási rendszerben. Ez kb. megfelelne a régi technikusképzésnek, csak azt akkor középiskolák (is) végezték. Ha tényleg jó szakemberek lesznek ebből, ám legyen, csak akkor a BSc vehessen vissza a szakbarbár-képzés jellegből. Kisebb létszámmal ez akár lehetséges is lenne. (Csak az intézményeknek jól kell élni a lehetőséggel.)

Összességében egy olyan tendenciába látszik beleilleni, hogy az élet megmutatta, hogy a papírgyártás nem emeli a színvonalat. Ez alatt azt értem, hogy:

- 30 éve kb. a 18 éves generáció 15-20%-a ment főiskolára vagy egyetemre. Ott a jelenleginél erőssebb alapképzés is folyt, és ilyen létszám kellett is a nagyobb áttekintésű szekemberekből. És ennyi (15-20%) fiatal képes és hajlandó is volt kicsit alaposabb, szélesebb körű ismereteket szerezni. Aki nem, az elvégzett egy technikusit vagy (a mostaninál erősebb) középiskola után remek szakemberré vált felsőoktatás nélkül is.

- 1995 környékén jött az ukáz: vegyünk fel több fiatalt a felsőoktatásba, mert (itt a hibás gondolkozás): a felsőoktatást végzettek magasabb színvonalon dolgoznak, tehát ha többen járnak oda, az az egész gazdaság színvonalát növeli. Pár éven belül 20 helyett 50% lett a felvettek aránya. Csakhogy ennyi szélesebb látókörű emberre nem volt szükség, és nem is volt ennyi diák, akik hajlandó lett volna absztraktabbul gondolkozni.

- Aztán jött a "gyakorlatorientált képzés" jelszó, amivel persze elvben egyetértek, de gyakorlatilag kis lépésekben kinyírta az alaposabb elméleti képzést, mert hogy nincs rá szükség. Ja, a generáció 50%-ának nem is lenne, de a 10-20-nak igen, csakhogy ők most bele vannak keverve az 50%-ba.

- Most itt a következő lépcső eleje: vegyük ketté a felsőoktatást, hogy az erősebb alapozós és a gyakorlatra fókuszálók ne zavarják egymást. Ami akár jól is sülhet el, ha okosan csinálják az egyetemek.

Nekem ebből a tanulság az, hogy az olyan buta politikusi döntések, hogy az emeli egy ország színvonalát, ha többeket küldünk egyetemre roppant károsak, mert felesleges köröket futtatnak az oktatási rendszerrel.

> „vegyünk fel több fiatalt a felsőoktatásba, mert (itt a hibás gondolkozás): a felsőoktatást végzettek magasabb színvonalon dolgoznak

Ha ez hibás elgondolás, akkor miért van az, hogy a BSc. diplomások többet keresnek, mint a szakképzettek? [1]

Nyilván, érdekes lenne az inflációval korrigált szakképzéses/egyetemi béreket megtekinteni idősávosan - esetleg, ha mindkettő csökkenő tendenciát mutat, azt magyarázhatjuk azzal, hogy aki régebben a szakképzéses halmaz csúcsa volt, az most átment a BSc-s halmaz aljára.
De ez adatok nélkül nem több, holmi megérzésnél.

1.: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2015.pdf 51. oldal. Bár egy mediánt még tudnék díjazni itt, de nem keresek tovább.

Azert van, amit lentebb irtam. Az elgondolas atvandorolt a koztudatba. Az altalam emlitett generacio vagy diplomas volt akkor jo fizetessel, vagy semmi... A szakmunkat teljesen kinyirtak (par eve kezd az is eledezni), a regi foiskolai kepzesekbol lenyegeben "egyetemi elokeszitot" csinaltak, ami magaban nem ert semmit, mert kb szinte csak az MSc-re keszitett fel es meg sorolhatnam a korszak durvan elhibazott oktatasi donteseit...

Minden szavaddal tokeletesen egyet ertek!

Annyival egeszitenem ki, hogy, sajnos az elhibazott politikai dontes ranyomta a belyeget a kozmegitelesre is. A cegek szamara ezek utan ketfele ember letezett: Nem diplomas, akit dolgoztatunk minimalberert a soron es diplomas, mert idezem "a felsőoktatást végzettek magasabb színvonalon dolgoznak", oket vettek fol lenyegeben barmilyen masik pozicioba, fuggetlenul attol, hogy az igenyelt diplomat, vagy nem.
Az egesz kb a 2000-es evek kozepen csucsosodott ki, amire meg a teljesen rosszul megtervezett ketszintu erettsegi is ratett egy nagy lapattal. Arra gondolok, hogy amikor bevezettek, elso alkalommal a kozepiskolai tanarok nem voltak tisztaban azzal, hogy pontosan mire lesz eleg a normal es az emelt szint... Emlekszem en is 2005-ben erettsegiztem, aztan jott a hidegzuhany, mert a tanarok mindenkit "sima" eretsegire biztattak (joreszt azert, mert ok is feltek az emelt szintol, sok kozepiskolaban, pl nalunk is, nem volt olyan tanar, aki emelt szinu erettsegire fel tudott volna kesziteni, pl informatikabol...), szinte senki nem ment emelt szintre, aztan jott a fejvakaras, hogy hoppa, nem vettek fol senkit oda, ahova menni szeretett volna... Ra egy evre mar jobb volt a helyzet (vagy legalabbis mar tudtak mire kell szamitani), de ez nem vigasztalt minket...

Szerencsere ma mar azert mas a helyzet, kezd kikopni a cegeknek ez a ketpolusu (van/nincs diplomaja) szemlelet, de sajnos ez nem valtoztat azon, hogy a 2000-es evek oktatasat sikerult teljesen tonkrevagni... Talan nem veletlen, hogy az en generaciom (86-90 kozott szuletettek) teszi ki a nyugatra "emigraltak" nagy reszet...

Nekem foleg azert szimpatikus ez a kepzes, mert pont azt a fajta technikusi jellegu kepzest hozza vissza, amire en is legszivesebben mentem volna 18 evesen es akkor talan nem ereznem azt, hogy a BSc-vel valo szenvedes csak eveket rabolt el az eletembol...

Viszont szeritnem (ismerve kedves orszagunk egyetemi oktatoinak jo reszet) ott lesz nagy buko ez az uj kepzes, hogy az oktatok "le fogjak nezni" azokat a diakokat, akik ide mennek...

Pedig ha ugyesen, csinalnak, nem lenne ez rossz!

30 éve körübelül század ennyi gyakorlati tudásra volt szükség mint ma és körübelül ennyivel is volt lassúbb a világ. A legtöbb nagy öreg horribilisen megtörne ebbe a mai rendszerbe 18 évesként, úgyhogy ez rossz érv mi volt 30 évvel ezelőtt.

Semmit nem számít, gyerekként apám is lebaszott amikor 2-est kaptam, mondván amikor ő volt iskolás aki semmit sem tudott az is 3-ast kapott minimum. Elismerem hogy a tananyag durvább volt akkoriban, viszont 18 évesként ma belépni a világba durvább mint akkoriban, ez a különbség, amit nem hajlandó az 50-es generáció felfogni és elfogadni.

"Az elméleti alapozásra csak a szakmai problémák, az alkalmazott eszközök és technológiák
megértéséhez szükséges mértékben fókuszál. Ebben markánsan különbözik a diszciplinárisan erősebben
alapozó, absztrakt koncepciók és modellek kreatív kezelésére is alkalmassá tevő, a tanulmányok
mérnökinformatikus mesterképzésben (MSc) történő folytatására közvetlenül felkészítő
mérnökinformatikus BSc képzéstől. "

Nahát bazmeg, "feltalálták" mire való a bsc, de adtak neki másik nevett, mert az már foglalt volt a kettévágott osztatlan első felével. Brilliáns. De megint mindent beletuszkoltak, elektronika meg hardver ismeretek mellett AI, lesz belőlük egy felületes svájci bicska, ahelyett hogy a specializációkat indították volna különálló alapszakként. Na majd talán újabb 20 év múlva, addig is szépen kihasználtak lesznek a több száz fős nagyelőadók.

Én most megnéztem a VIK-es tantervet ( https://www.vik.bme.hu/document/1756/original/VIK_BProf_program_U.pdf )

A fizikát, meg a jeleket dobnám ki belőle, egyébként szerintem egy vállalható dolog.
Ha nem a mekkora egy segg vagy, hogy idejöttél hozzáállás lesz ebből, akkor egy egészen vállalható dolognak néz ki.

Ez így van, de én pont azt nem látom, hogy ti miből látjátok, hogy közelít arra. Melyik tárgyból? Mert ránézésre ezek a tárgyak már most léteznek, csak lehet kicsit más a nevük. És nem hiszem el, hogy 0-ról tananyagot kezdtek el ezekre építeni, hanem a meglevő Bsc-s tárgyak lesznek beemelve minimális energiabefektetéssel.

Értem, amit mondasz, és van benne igazság. Nem mondom, hogy ez __a__ tökéletes képzés, de:

- a szoftvertechnológiát elvették az IIT-től
- kiesett belőle az analízis 2, a fizika 2
- kiesett belőle a grafika
- remélhetőleg kiesik a hálók, komhálók, irü felesleges, egymást ismételgetős része
- több kooperatív labor
- rengeteg mindent eltoltak a specializációra

Kicsit bővebben kifejtve:

# A szoftvertechnológiát elvették az IIT-től

Az egész tárgy egy vicc volt, LZ 90-es évekre mutogatásával. Közben a kimeneti követelmény az volt, hogy írj valamit, meg hozzá olyan batch scriptet, ami LZ XP-jén és nem specifikált JVM-jén fordul. Igen, nagyon rossz véleményem van az IIT szoftverfejlesztés oktatásairól.

Az AUTon meg az oktatói képességekkel vannak problémáim (menjen be az MSc-s hallgató, mert az milyen jó lesz), de talán, ott lesz oktatói affinitás arra, hogy néha-néha frissítsék az anyagot (pl.: a tavalyi Google bejelentés után idén elkezdtek Kotlint mutatni, tanítani)

# Kiesett belőle az analízis 2, a fizika 2

Ezt nem részletezném, szerintem az anal2-vel az ipari emberek 90%a sosem fog találkozni (aki igen, az specializáción, mesteren szedje fel). A fizika1 pedig egy középiskolai ismétlő volt, amin bőven van hely racionalizálni.

# kiesett belőle a grafika

Specializációra való. Egyébként is egy vicc volt, úgy lettem belőle ötös, hogy nem tudok többet, mint amit Czirkos prog1-es szorgalmi anyagai (basic sugárkövetés) megmutattak.

De legalább meghallgattam rengeteg disznó viccet Pamela Anderson melleiről.

# remélhetőleg kiesik a hálók, komhálók, irü felesleges, egymást ismételgetős része

Ezt nem is tudom, hogyan rakták össze. IRÜ, hatodik féléves tárgy, erre az első néhány előadáson a `cd`, `mkdir`, `rm` parancsokkal ismerkedtünk. Egy opre (+labor), néhány félév prog, kitudja mi után, ahol mindenki, aki eljutott idáig, látott linuxot/unixot. De, ha esetleg, neadjisten mégsem, egy említés, hogy ecsém, tanuld meg.

Szóval ebben bőven van mit összevonni, s végre nem ilyen egymást ismételgetős móka lesz.

# TLDR
Persze, lehetne még ezen is húzni. Hátrébb tolni az elektronikát, a jeleket, háromféléves specializációt csinálni, etc. De a 2014-es tantervvel, meg ezzel szerintem látszik az irány, s a fény az alagút végén.

Tetszik benne az, hogy az en BSc-s mernok info kepzesemhez kepest a szamomra problemas targyak kb 90%-at kukaztak...

Amiben meg lehetne fejleszteni, az a szakiranyok, valaki itt irta is, hogy ott sokkal orientaltabban, illetve "modernebb" technologiak bevezetesevel (es joval tobb szakirany valasztasanak a lehetosegevel) lehetne meg ebbol a kepzesbol kihozni a maximumot.

Arról, hogy általában mit kellene tanítani egy szoftverfejlesztő képzésen, csak egy link: https://blog.regehr.org/archives/1569

Talán hosszútávon is erre van igény, mind hallgatói, mind munkáltatói oldalról. Nem minden informatikus fogja feltalálni a következő magic megoldást (AI, Big Data, etc.), ellenben tömegektől lesz elvárt, hogy ezeket megértse, s a letisztított eszközöket használni tudja. Úgy érzem, ezt ma, itthon, egyetemi körökben nem fogadják el.

A BProf-ról meg, a BME-s megnyilvánulások alapján, nekem az jön le: az egyetem lenézni, megveti majd azokat, akik ide mennek. Közben a képzés kb. egy lecsupaszított mérnökinfó, pont a felesleges részt vastagon, míg az érdemleges részt karcsúbban bennehagyva. Így aki ide megy, csak duplán fog szopni: amellett, hogy még kevesebb érdekes dolgot tanítanak neki (s arányaiban nézve még több a sallang), még oktatói oldalról is ők lesznek a B-oldal.

Egyébként kíváncsi lennék rá, miért nem tartották meg a BEng elnevezést.

LOL, ítélkeztek, de fogalmatok sincs arról, hogyan működik az egész rendszer :)

Tudjátok mitől megy feljebb egy egyetemi oktató a ranglétrán ? Tudjátok milyen követelményeknek kell megfelelnie egy egyetemi oktatónak ? Értitek azokat a cikkeket, amiket írnak azok alkalmatlan oktatók ?

Persze szerintetek mindenre alkalmatlanok. Hát elárulom, hogy a hallgatóság teljesen alkalmatlan bármire is (tisztelet a kivitelnek). Még kérdezni sem tudnak, de persze azoknak a legnagyobb a hangjuk. Nevetséges az egész.

Elviekben a megítélt habilitációs cím (dr. habil) ezt hivatott kifejezni, aminek megléte előfeltétele az egyetemi tanári kinevezéshez (bizonyos helyeken a docensinek is). Mivel csak alulról van rálátásom az egyetemek működésére, ezért nem tudom, hogy a habilitációs eljárás valójában szűri az említett szempontoknak megfelelően az oktatókat, vagy pusztán egy formális eljárásról van-e itt szó. Felvilágosítana minket erről egy itt lévő érintett?

Tegyük fel, hogy szűri.

De még mindig ott tartunk, hogy _bárki_ tarthat előadást egyetemen/főiskolán, anélkül hogy bármilyen szűrést/minőségbiztosást végeznének. Igazából azt nem értettem soha, hogy ezt hogy engedheti meg magának ezt egy felsőoktatási intézmény. Legalábbis 5-10 éve a gyakorlatban biztos így volt, nem tudom, hogy változott-e valami azóta.

Tévedsz, ezek a softskillek igenis fejleszthetőek, az iparban fejlesztik is azokon a területeken, ahol szükség van rá. Persze vannak olyanok, akik nem elég tehetségesek ehhez, és soha nem lesz jó előadó belőlük. Őket nem is fogják olyan területen alkalmazni, ahol szükség van erre. Ez a szűrő teljesen hiányzik a felsőoktatásból, meg is van az eredménye: ingadozó minőségű előadások.

LOL, ítélkezel te is.

Egy kis magyar szövegértés is beleférhetne azon az oldalon. Senki sem kérdőjelezi meg az egyetemi oktatók szakmai rátermettségét. A kritika az oktatást éri, mert az szánalom.

Kérdezni azért nem kérdeznek, mert fölösleges, egy szimpla írott thread-ből nem tudtad leszűri hogy nem a szaktudás van megkérdőjelezve, mit várjon a hallgató ilyen emberektől? El tudom képzelni milyen segítőkész lehetsz buta / triviális kérdéseknél, már ha megérted a kérdést.

Sibike kérdése is jogos, egyetemi éveim alatt sok oktató közölte hogy ő kutatni van az egyetemen és az előadások tartása egy szükséges rossz.

"Ugyanakkor a teljes egyetemi gárda alkalmatlan lenne gyakorlati oktatásra. A legtöbb elméleti oktatásra is az...."

Azt se tudod, hogy ki vagyok, de persze te elkonyvelted, hogy milyen a tanitashoz a hozzaalasom.

A kutatasert lehet elore lepni nem a tanitasert. Ez teny. Ha teljesen haszonelvuen nezzuk, akkor azon par hallgato kivetelevel, akivel lehet kutatni, nem eri meg hallgatokkal foglalkozni. Ez a rendszer. De nem csak itthon, hanem kulfoldon is. Az a par hallgato, akibol PhD-s lesz, az eri meg.
Ennek ellenere az altalam ismert tanarok tobbsege alapbol nagyon jofej modon all a hallgatokhoz.

Ezek utan ilyeneket irtok le, ismeretlenul, mindenkire kategorikusan kijelentve dolgokat, akkor felmerul a kerdes, hogy ismeritek a rendszert? Mi miert van ? Mert velemeny az van, csak eppen nem megalapozott.

Álljon meg a fáklyás menet...

Én, mint hallgató, alapvetően fizetek ezért a képzésért - ma már mindenki egyébként, mert vállalom, hogy itt maradok; önköltség; pótvizsga/tárgyújrafelvétel/etc; és az állami fentartást ne is keverjük bele, de halkan megemlítem.

Nem azért fizetek, hogy az oktatói gárda elkönyveljen, hogy nem érdemes velem foglalkozni, ha nem leszek PhD-s.

Az egész érvelésed meg arra a logikára épül, hogy hát, ilyen a rendszer. Hát, tessék nem oda menni. Én sem lépek be a magyar hajnalba, majd sóhajtozok, hogy hát, itt csak akkor lehet előrelépni, ha másokat sértegetek.

És igen, kb. egész egyetemi pályafutásom alatt 2-3 oktató/gyakvezt tudnék mondani, aki jó oktató volt. Még 2-3-at, aki belátta, hogy nem az, elnézést kért (!), de látszott rajta, hogy igyekszik.

Meg legalább másfél tucattal, aki bejön, majd hatalmas pofával osztja az észt, hogy amit a GTK-s pszicho/etc. tanszékről javasolnak nekik (hogyan érdemes 2017-ben tanítani), az mekkora fasság.

A fenti néhány kommented alapján pont ilyen a tanításhoz való hozzáállásod. De cáfolj rám: ki vagy?

Egy a hallgató nincs megrendelői viszonyban az oktató felé.
Két dolog miatt nem foglalkozok valakivel:
- Az egyik mikor nagy a pofája és azt gondolja, hogy ő a megrendelő.
- Ha kiröhög egy másik hallgatót aki nem tud valamit.

Leszarom, hogy miért fizetsz és miért nem. Nekem tuti nem.

A rendszer ilyen én elfogadtam, ezek szerint te nem.
Az meg, hogy neked ki tetszik és ki nem az magánügy. Mi alapján minősíted őket?

Fejtsed már ki, hogy mire gondolsz? Azért megemlítem, hogy a hallgató kérdezni se tud, hogy nem oda való sokak? Én mindenkinek segítek aki kéri, sokáig bent maradok, azon kevesek akik kérdeznek azok jól járnak. Akik meg hőbörögnek és nem tanulnak minden szívfájdalom nélkül tiltom le őket.

"Leszarom, hogy miért fizetsz és miért nem. Nekem tuti nem."

A fizetésed meg biztos a Jézuska hozza. Tetszik nem tetszik, van egy szervezet, amit egyetemnek hívnak, és annak vannak ügyfelei. Ezen ügyfelek egy részénél saját maguk a megrendelők, másik részénél az adófizetők. Te pedig ennek a szervezetnek dolgozol.

Ezt meg nem lattam, reggeli kave melle egesz erdekes volt, koszi.

Lejjebb irod:
> A megoldás az lenne, hogy az egyetemi oktatók normális bérezést kapnak, hogy meg tudjanak élni.
Nem lehet hogy ezert vagy tul erzekeny? Oszinten kerdem, most nem ugratlak (mint feljebb).
____________________
echo crash > /dev/kmem

Ez most egy érzékeny téma a felsőoktatásban. Ámbátor vannak akik a milkát is megkeresik bruttó, úgymint egyetemi tanár + tanszékvezető + veszélyességi pótlék + miazistennel együtt, a másik véglet a doktorandusz volt, ami most már többet "keres" mint a tanársegéd meg az adjunktus.
ld http://eduline.hu/felsooktatas/2017/1/17/Megalazo_helyzet__levelben_til…

doktorandusz 1-2 év adómentes ösztöndíj 140e/hó
doktorandusz 3-4 év adómentes ösztöndíj 180e/hó
egyetemi tanársegéd bruttó 195e/hó-tól (nettó 129e/hó)
egyetemi adjunktus bruttó 264e/hó-tól (nettó 175e/hó)
egyetemi docens bruttó 369e/hó-tól (nettó 245e/hó)
egyetemi tanár/professzor bruttó 528e/hó-tól (nettó 351e/hó)
(persze ezeknél lehet felfele tornázni picit családi kedvezmény meg miegymással)

amúgy igen ez a jellemző modell, a jó képességű hallgatók jutnak csak a a magasabban kvalifikált/szamárlétrán fentebb ülő oktatók közelébe, az átlagos/azon aluli hallgatók le vannak passzolva a doktorandusz/tanársegéd kombónak, hogy a tapasztalt oktató azzal a kevés hallgatóval tölthesse az idejét akiben lát fantáziát. Igen ez a rendszer messze áll az egyenlő esélyektől, inkább tovább mélyíti a szakadékokat az eltérő képességű diákok között, de ez van. A felzárkózást csak önerőből lehet megtenni, vér veríték és könnyek.. meg kialvatlan éjszakák.. akinek bírja a szíve.

Nekem nem fáj, hogy nagyobb az ösztöndíja a doktorandusznak, sőt én még adnék is neki többet. A probléma, hogy a többi fizetés alacsony. Ezt nem lehet úgy nézni, hogy te kaptál valamit ezért utállak.

A hallgatók helyzete amúgy nem ennyire fekete-fehér. Durván azt látom, hogy 3 kategória van.
Van a felső 1/3-ad azokkal minden nehézség nélkül a játék.
Van az alsó 1/3-ad azzal lehet csodát tenni, látszólag mindenre alkalmatlanok. Azok akik lusták is azok elvesztek, de aki küzd és jön konzultációra és összeszorított fogakkal csinálja abból lehet jó szakember. Ha küzd én tuti segítek neki.
Van a középső 1/3-ad aki ha csinálná akkor simán tök jó szaki lenne, de ha nagyon akarja akkor bekerülhet a felső 1/3-adba. Velük az a baj, hogy leginkább ők a leglustábbak és sokkal nagyobb esélyesebb, hogy az alsó 1/3-a kötnek ki.

Azt nem veszik figyelembe sokan, hogy amennyi órájuk van, minimum annyit kell foglalkozniuk vele otthon.
Az óra nem azért van, hogy ott a tanulási folyamat véget érjen. Elvileg az óráról úgy kellene hazamenni, hogy már tudnak otthon egyedül is gyakorolni. Viszont a probléma, hogy órán nem mernek kérdezni. Azt hiszik, hogy otthon egyedül is menni fog, csak sajnos tudható, hogy nem fog.

Szerintem nem tapasztalt prof vs tanársegédben húznám meg a probléma gyökerét, hanem abban, hogy kap-e segítséget a hallgató ha kér, vagy sem. Nyilván azért van mindennek egy fizikai határa, amit csak több emberrel lehetne pótolni.

Segíthetnéd a diákokat azzal, hogy felveszed az előadást/gyakorlatot majd kirakod a YT-re nekik.

Nem gondolom, hogy bármelyik harmadot az esze vagy a szorgalma különböztetne meg kizárólag. Hiszem (tudom) azt, hogy sajnálatos módon hatalmas különbséggel érkeznek az emberek a felsőoktatásban. Ha lenne szintre-hozó év akkor szerintem elveszne ez a különbség.

Nyilván minden felosztás sántít. De láttam már olyat aki nagyon kevés tudással érkezett (szerintem azzal még ált. iskolai szint), de megvolt a képessége és a szorgalma, jött és kérdezett, némi döccenőkkel de megcsinálta. Valamint láttam bukni olyan arcot, aki rendkívül okos volt de szart bele és megbukott.
Ettől függetlenül azért kell egy agybeli szint. De ha kb átlagos valakinek az agyi teljesítménye és szorgalmas, akkor meg tudja érteni a dolgokat és nagyon jó szakember lesz belőle.
Az, hogy milyen tudással jött nem nagyon számít, ha van szorgalma és megfelelő képességei, valamint jön és kérdez. Így gyakorlatilag bárki át tud menni. Persze vannak szakirányok ahol ez kevés, akkor nagyon tisztességesen el kell mondani, hogy ez nem neked van és megmutatni az utat, hogy merre menjen. Pl szorgalom se mindenható. Ha pl nem érted meg a matekot, csak bemagolod (akár 5-ösre) mert szorgalmas vagy, akkor pl robotikában esélyed sincs. Míg a vannak szakirányok ahol eléggé jól el tudsz boldogulni.

YT lejárt lemez, de karácsonyra megleptem magam egy Blue Yeti-vel :)

Viszont egy másik hozzászólásban kifejtetted az előadásról a véleményd. Szerintem kellenek az előadások, de a “korrep” alkalmakhoz interaktivitás kell, az a hatékonyabb. Ezért kell másik platformot találnom. Nem azt mondtam, hogy nem kell ilyet csinálni, csak a platformban nem értünk egyett.

Nem tudom mit tanítasz, de szinte minden műszaki vagy matematikai dologra van már tool a gyakorláshoz. A megértéshez viszont hasznos az anyanyelvi előadás.

Hogy példát is mondjak:
Analízishez megértéséhez nekem tökéletes volt az előadás.
Gyakorláshoz pedig wolfram vagy ehhez hasonló toolok illetve feladatgyűjtemények kellettek.
Ha nem ment a gyakorlás (elméleti tudás híján) akkor ehhez a legjobbak párperces videók voltak az adott témában.
A lányommal pont ezt csinálom. Tanítom (gyakorlunk) matematikát, majd amikor látom a hiányosságot, akkor YT ZseniLeszek csatornán megkeresem neki a megfelelő párperces videót és megnézzük, majd átbeszéljük és megkérem, hogy foglalja össze. Ha ez megvan akkor vissza a gyakorláshoz, majd az absztrakcióhoz. Vagyis példa nélkül nem absztrahálunk.

Ron Aharoni matematikus könyvéből idéznék:
https://www.kephost.com/images/2018/02/05/absztrakcio.jpg

Sajnos erre nincs idő az egyetemeken, emiatt sokan elhullanak. Nem az ő hibájuk. Ilyen elhullásnál már kijelenthető az egyetemek hibája ez. Tudom, az egyetemek mutogatnak a középiskolákra, de könyörgöm! Egy mérnökember oldja meg azt a problémát, hogy a bemenet nem tökéletes és ne csak panaszkodjon.

Előadás van, a probléma ott van, hogy a hallgató valahol megakad. Arra kell lehetőséget biztosítani, hogy megkérdezhesse, nem elmondani neki n+1 -szer. Sokszor nem ott van a probléma ahol elsőre látszik.

A példa egyébként fontos, mint ahogy a bizonyítások is. Mert abból lehet megérteni, hogyan működik a rendszer, Hogy mi van leírva az elméletbe, hogy később tudja alkalmazni.
Az ilyen pár perces videók szerintem nem annyira jók, de ez az én véleményem.

Ha kell egy asztal, akkor ügyfél leszek valahol.
* Ha elmegyek az asztaloshoz, akkor megrendelővé válok, és megfizetem azt, hogy az egyedi igényeimet teljesíti.
* Ha a bútorboltba megyek, akkor vásárló leszek, és vagy megveszem azt, ami a boltban van, vagy sem.

Az egyetem itt egy bolt, a hallgatók a vásárlói lesznek. Ha tetszik a képzés, akkor "megvásárolják", jelentkeznek, s vagy fizetik a képzésüket, vagy fizet az állam helyettük. (Viszont az önköltség nem fedezi a teljes költséget, sőt lassan már az állami támogatás sem.)

Az egyetem esetén az állam a megrendelő, az szabja meg, hogy hol milyen képzések indulhatnak. MAB-on keresztül ellenőrzi, hogy megfelelő színvonalú a képzés vagy sem.

Tavaly elindult egy folyamat a Képzési és Kimeneti Követelmények megújítása érdekében. Volt ahol ezt megtették, volt ahol ellébecolták. Mi majd két évet fektettünk be, és cégek bevonásával, céges igények figyelembe vételével teremtettük meg nulláról indulva az új informatikai képzéseinket. A rendszer összeállt, most már csak a megvalósítás a kérdéses.

Lehet a tanárt is szidni, meg a diákot is. Online teszteket csináltam ezerszámra (a generátor fent van a github-on), hogy akinek nem elegendő a gyakorlatokon történő feladatmegoldás, plusz lehetősége legyen akár önállóan is felkészülni. A diákok túlnyomó része nem használta. Hiába mondtam nekik, hogy a fogadóóra azért van, ha valaki valamit nem ért, akkor külön, személyre szabottan újra elmagyarázom. Szinte senki sem keresett. A dolgozatok javításába jellemzően nem néztek bele a diákok, pedig ezzel elkerülhető lett volna az újra és újra elkövetett hibák jelentős része. A gyakolatvezetőben viszont megtalálják a bűnbakot, mert nem jól magyaráz és gyakran elkésik. (Tudjuk, más szemében a szálkát...)

Egy cégnek csak az a fontos, hogy az általuk használt technológiákat tanulják meg a diákok. (Az csak baj, ha mással is tömik a fejüket.) Ha valaki egy adott céghez szeretne bejutni, valószínűleg osztja ezt a megközelítést.

Az oktatás iránt elkötelezettek viszont úgy gondolják, hogy tanulni kell megtanítani a diákokat, hogy ha egy cég alól kifut egy technológia, és szélnek ereszti a munkásait, akkor azoknak ne kelljen visszalépni a kiinduló mezőre, hanem a képzés során megszerzett kompetenciái birtokában képes legyen akár önállóan is új dolgokat megtanulni.

Az pedig, ha egy kicsit magasabbról tekint le az ember a feladatra, akkor általánosabb megoldást tud adni. (Már ha képes agyilag felfogni.) Felmerült egy feladat, melyben 150, egymástól kicsiben eltérő űrlapot kell kifejleszteni és egy szakrendszerrel (adatbázissal) összekötni, a megfelelő workflow/üzleti logika implementálásával. Neki lehet esni a feladatnak fejjel is, és szépen elkészíteni az összes űrlapot, az összes folyamatot külön-külön, s ha jön egy módosítás, vagy újabb űrlap jelenik meg, akkor következhet újabb fejlesztés. Ha viszont valaki képes lenne egy űrlap és workflow interpretert megírni, akkor az első teszt-űrlap kipróbálása után a fejlesztő levonulhat a szintről, és egy kisebb tudású szakember is képes az űrlapok és folyamatok karbantartására.

Egy frissen végzett BProf valószínűleg az első módszerrel elboldogulna. Szeretném, ha a BSc-t végzett kis idő után eljutna a második módszer megvalósításáig, még ha nem is benne fogalmazódott meg a gondolat. És az MSc-t végzettnek kellene egy konkrét projekt esetén ilyen ötletekkel megjelennie, hogy optimalizálhassák a céges erőforrásokat.

Az agy pallérozásához a matematikán keresztül vezet az út. Fel kellene tudni mérnie mindenkinek, hogy melyik szintre való. A favágó feladatok megoldásához nem kell magasabb matematika. Viszont ha valaki többre vágyik, nem igazán kerülheti ki.

Hatalmas +1 az itt leírtakra, majdnem teljesen egyet is értek veled. Végre valaki reálisan látja a helyzetet, és nem csak a saját negatív tapasztalataiból von le - téves - következtetéseket.

Az egyetem itt egy bolt, a hallgatók a vásárlói lesznek. Ha tetszik a képzés, akkor "megvásárolják", jelentkeznek, s vagy fizetik a képzésüket, vagy fizet az állam helyettük.

A hasonlat szerintem találó, mi, hallgatók egyáltalán nem vagyunk megrendelői viszonyban az egyetemmel. Ettől függetlenül persze érdemes lenne meghallgatni a véleményünket (OHV), és legalább fontolóra venni azokat a javaslatainkat, amelyekkel egy komplett évfolyam egyetért.

Egy cégnek csak az a fontos, hogy az általuk használt technológiákat tanulják meg a diákok.

Sajnos sok cég tényleg ilyen. Azonban volt már szerencsém olyan szakmai interjúhoz is, ahol a logikai készségek felmérésén volt a hangsúly.

Az agy pallérozásához a matematikán keresztül vezet az út. Fel kellene tudni mérnie mindenkinek, hogy melyik szintre való. A favágó feladatok megoldásához nem kell magasabb matematika. Viszont ha valaki többre vágyik, nem igazán kerülheti ki.

Ezzel sokan nem fognak itt egyetérteni, pedig szerintem nagyon igaz - legalábbis, ha ide értjük a logikát is, ami igazából egy önálló tudományterület.

Szerintem a hasonlat nem jó de egyébként én is egyetértek az eredeti szerzővel. Szerintem a diákok emberek akik ránk vannak bízva, akik ha akarják megtanítjuk a saját területünkre, és segítjük (annak ellenére, hogy a rendszer nem mindig kedvez ennek).

Természetesen a hallgatót meg kell hallgatni, mert megtudható tőle, hogy érdemes tanítani az adott csoportot, hogy milyen plusz dolgot érdemes bedobni, vagy elmagyarázni miért jó az amit tanulnak. Pl említetted a matekot nem sokan szeretik,de te is látod mennyire fontos. Na ezt nagyon szépen óra után meg lehet vele beszélni.

Nem az oktató, hanem az oktatási intézmény felé van "megrendelői viszonyban". Az meg a te munkáltatód, elvben nem szelektálhatnál ebben a formában. (szerk: bocs, most látom, hogy már más is említette)

Hűbasszus... hála a manitúnak, engem elkerültek az ilyen mentalitású kollégák és oktatók. (kollégákat említem, mert bár sokszor az idegeikre mehettem, sohasem mutatták és rengeteget tanultam tőlük)

Sajnos ebből amit írtál, nekem inkább az jön le, hogy pofára válogatsz, nem az, hogy úgy teszel, ahogy írod.

Nincs igazad. Több okból is.
Az, hogy valaki kifizetett pár UV-t az nem teszi megrendelővé sehol.
A másik fontos dolog, hogy az oktatás szabadsága az egyik legfontosabb érték, ezt pár UV díj nem írja felül, pláne azért sem, mert az a hallgató hibájából keletkezett. Tudhatta előre, nem tanult ennyi.

Magánegyetemnél sem kap beleszólást a tananyagba. Ott egy olyan szolgáltatásért fizet, ahol megtanítanak neki előre definiált dolgokat és igazolják, hogy ezt ő megtanulta, Szerinted a Stanford-on nem küldenének el melegebb éghajlatra, ha nekiálnál a befizetési csekkedet lobogtatva reklamálni, hogy a hülye tanár milért nem mást tanít. Valahogy nem látni ilyen jeleneteket, nem véletlenül.

A végéhez meg tanulj meg olvasni, azért mert valamilyen a rendszer és leírom, hogy én nem abba az irányba megyek, erre mindenki anyázik, az nem csak sértő, de az írójáról is kiállít egy bizonyítványt

Nem az uv csekkekről van szó ember, hanem az állami milliárdokról és a több százezres költségtérítéses félévekről, amit nem azért kap az egyetem, hogy te jól szórakozz a neked szimpatikus, phd-re alkalmasnak tartott emberekkel. Amerikával meg ne példálózz, mert a Stanford mellett van pár száz másik egyetem, aminek évtizedek óta a hátsóját nézik a magyar felsőoktatás "elit" egyetemei, ezért nem engedheti meg ezt a hozzáállást, mert rövid úton lecsúszna.

> amit nem azért kap az egyetem, hogy te jól szórakozz a neked szimpatikus, phd-re alkalmasnak tartott emberekkel.

és akkor az ilyen rendszer neveli ki azon oktatókat, akik első héten, a saját, illegálban gyűjtött középiskolai/korábbi egyetemi teljesítményed alapján 14-25-35-60 fős gyakorlati órák egyikébe osztanak be.
beleszólás nincs, 60 fős gyakorlaton tessék kérdezni, meg verekedni az első sorért, ha érdekel.

> A másik fontos dolog, hogy az oktatás szabadsága az egyik legfontosabb érték

Azért azt említsük meg, hogy az oktatás szabadsága szép szlogen, de azért adj mindenkinek órát, amit oktathat, hiába lenne jobb helye is a hallgató idejének.
Pl.: a mai napig nem kiirtott villamosmérnöki vonal a mérnök-informatikus képzésben.

Arra próbáltam utalni a versennyel, hogy a Stanford az egyetemi autonómiájával páros lábbal baszna ki ilyen hozzáállással, mert neki magánegyetemként elemi érdeke, hogy a hallgatók elégedettek legyenek és az egyetem jó hírét vigyék, és legyen elég ember, aki kifizeti a tandíjukat.

Fiejmá, te tudod ezek a kifejezések mit jelentenek?

Odamegyek egy képzésre egy egyetemre, akkor ne olyanokkal baszogasson a tanár, mert ő csak Péntek 18-tól hajlandó jegyet beírni, meg miniszoknyások 4-esről indulnak felfele.
Azért fizetek, hogy oktassanak, ne lenézzenek (mint pl: te).

Nem a főnököm vagy, hanem az oktatóm. Az a dolgod, hogy oktass. Nem az, hogy siránkozz az emberanyag miatt.

... A másik fontos dolog, hogy az oktatás szabadsága az egyik legfontosabb érték...

Itt is (mint legtöbbször a HUPon) elszabadultak az indulatok és belecsúsztunk az egymás melletti elbeszélésbe, pedig sokéves egyetemi oktatói pályámra visszatekintve igen, én is úgy érzem, hogy sajnos az oktatói skillek,  pedagógiai, módszertani ismeretek terjesztése és fejlesztése a felsőoktatás vakfoltja.

Amit súlyosbít(hat) az is, hogy míg a közoktatásban csak tanári/tanítói diplomával lehet oktatni, addig a felsőoktatásban nagyon sokféle diplomával, de sokszor mindenféle pedagógiai, módszertani képzés nélkül állnak ki emberek a hallgatók elé (magamat is beleértve annak idején).

Végül úgy gondolom, hogy az oktatás szabadsága nálunk inkább arról szól, hogy mit oktassunk, és erre van is többé-kevésbé működő szakmai kontroll a tanterveken, tematikákon keresztül, de a hogyan oktassuk vagy elsikkad, vagy föl sem merül.

És ez nem a pénzről szól, lásd a klasszikus viccet:

Tud úszni?

Nem.

És ha megfizetem?

Bocs, most látom, ez egy elég régi szál, de a téma örök :-)

> Fejtsed már ki, hogy mire gondolsz? Azért megemlítem, hogy a hallgató kérdezni se tud, hogy nem oda való sokak?

Kifejtem, bár a második kérdést nem értem.

A legfőbb problémám ezzel van: A rendszer ilyen én elfogadtam, ezek szerint te nem.
A rendszer szar, és ha jól látom a többi hozzászólásodból, ezt te is látod.

A problémám azzal van, hogy kifizetek ~300 rongyot egy félévért, ezek után meg szemembe röhög a fél oktatói gárda, hogy ő tudja, hogyan kell oktatni, nehogy már a GTK-s, embereket, oktatásmódszertant kutató profok mondják meg nekik.
A problémám azzal van, hogy a kötelező gyakorlatra bejön egy gyerek, aki a megoldókulcsból másol ki mindent, meg lobogtatja a telefonját, hogy kérdés esetén örömmel felhív valakit, aki tud válaszolni - de ő nem, ő csak nyűgből van itt, mert kell a PhD-jéhez
A problémám azzal van, hogy amíg van, aki beül ebbe a langyos szarba, s csöndben tolja előre a rendszert, addig változni se fog semmi.

Látom a rendszer hibáit.
De erre nem az a megoldás, hogy éppen aktuális technológiát mondanak be emberek sorban, ami fél év múlva elavult lesz, és csekkeket lobogtatnak.
Az, hogy kifog az ember egy rossz PhD hallgatót az ciki, azért őszinte részvétem.
A megoldás az lenne, hogy az egyetemi oktatók normális bérezést kapnak, hogy meg tudjanak élni. Hogy rendesen legyen idejük kutatni és tananyagot fejleszteni. Ha azon kell meditálnia az oktatónak, hogy miből lesz a vacsora, pont engedni fog a rendszernek és megbuktatja a komplett évfolyamot. Amíg a fizetés gyakorlatilag egy durva sértés kategória addig elvárni se lehet.
Hogy maradjon bent az oktató tovább konzultációt tartani zh előtt ha a saját bizniszt kell csinálni, hogy legyen mit enni. Hogyan kezdjen neki még pár újabb programnyelvre átírni az óráját, ha melózni kell. Hogy és miből kutasson aminek az eredményeit elmondhatná órán. Sehogy.
Azt kellene elfogadni, hogy az Egyetemi autonómia szent, ahhoz nem lehet hozzányúlni. Nem követelőzéssel lehet megváltoztatni, annak teljesen más módja van.

Oh, barátom, _pontosan_ tudom.

És a legtöbb ilyen cikkben azt is értettem, mit _nem_ értett az az oktató, hogy olyan homályosra csinálta.
Az ilyeneknél azért volt szopó tárgyat elvégezni, mert _ÉN_ jobban értettem az anyagot, mint ő (igen, ezzel őt is és magamat is degradálom). Tudod milyen gáz érzés, amikor legszivesebben felüvöltenél, hogy "De ez egy az egyben a CCNA képzés 1. szemesztere, és _NEM_ ez van a dián [ti. amit épp kivetít], amit mondani méltóztatik"?
Vagy amikor mestintből attól nehéz a tárgy, hogy görög ábécét használ, nehogy Word-ben könnyen tudjunk nyomtatott jegyzetet készíteni? Ja, a mi mestintünket valójában csak "teljesinformációs játékok megoldása, első három legegyszerűbb módszer"-nek kellett volna hívni. Szakközépiskolásoknak szóló játékelméleti füzetecskében több tudás volt. Ja, de a kszínégyzet jobban hangzik.
Vagy amikor azért basznak meg vizsgán, mert "nem ezt tanítottam"... node tanárúr, beírja, hogy man XYZ és látja, hogy baromságot tanít...
Vagy amikor kiad egy programozási segédletet rossz példával, én meg beküldöm neki, hogy "csókolom, a libFFF-ben nincs ilyen symbol" (tudom, mert munkához [is] használtam), neki áll feljebb.
A direkt kék alapon sárga diákról (grayscale-ben nyomtatva kb egyszínű, de kb wikipédiáról kimásolt-grade), meg az NDA aláíratásáról (RIP Almási), hogy a diákat nem oszthatod meg mással (lásd: a CCNA-s mondatot fentebb) nem is beszélek.

A tanároknak NINCS szakmai tapasztalatuk. Nincsenek képben azzal, mire készítenek fel.
Ne gyere azzal, hogy elméleti képzés, meg ilyenek. Nem. Adott szakon tanítanak, az adott szakkal foglakozzanak.

Többen érveltek az itt végzendő szakemberek minőségén.

Én 0 összefüggést látok eddigi 8 év munkám után a diploma és a jó szakember között. Dolgoztam már BME Msc-t végzett kollégával akinél azon tűnődtem mégis hogy végezte el, mert semmire nem volt jó. Ugyanakkor egyetemet nem látott autodidakta juniorral is aki kiváló munkát végzett minden szempontból.

De legalább haladunk, a szoftver fejlesztő hiányra itt a válasz egy ismét fél villanymérnök képzés. Mire nyugdíjas leszek csak sikerül egy rendes szoftver mérnök szakot összehozni 3 tárgyas szakirány helyett...

Ezek után kíváncsi lennék az OE-NIK tantervére is.

----
"Kb. egy hónapja elkezdtem írni egy Coelho-emulátort, ami kattintásra generál random Coelho-kompatibilis tartalmat."

Igy bo ket evvel kesobb: van itt esetleg valaki, aki elkezdte? Ha igen, megosztana tapasztalatait?