TOP500 - 100% Linux

Címkék

A lista megtalálható itt.

Hozzászólások

<gonosz>És azt számolják-e, hogy melyikben van Minixet futtató ME chip?</gonosz>

Es mind az 500-on VMWare ESXi fut? ;)

Az indexen csinálnak mostanában ilyen értelmetlen grafikonos sorozatot (pl. ez), ez is beférne közé :)

Pedig a változatosság gyönyörködtet!
BTW, az sosem jó, ha egy piac teljesen egypólusú.

Peldaul hasznalhatnank puhara fozott tesztat csavarhuzasra. Ne engedjunk a multik nyomasanak es dobjuk el a csavarhuzo reg tulhaladott otletet. :D

Szerintem meg mindenre azt hasznaljunk ami a legjobb ra. Erre ugy nez ki a Linux a legjobb (TCO, meg a f@sz se tudja mi miatt, de valoszinuleg nem veletlenul).

Nem jók a túlságosan homogén rendszerek, viszont a Linux egyáltalán nem homogén, szemben a Windows-sal.

Nincs két egyforma Linux a különböző csomagverziók miatt (gyakoribb össze-vissza frissítések), kismillió disztribúció szétpeccselt operációs rendszerrel, komplett káosz.
Az, hogy Linux nem annyira kézzelfogható, mint mondjuk a Windows 10.

Egy zárt forrású drivert alig képesek Linux alá megírni, olyan "piaci" megoldások születnek, hogy a vanilla kernel 4.9.61-es verziójával működik, használd ahhoz a binárist.
Gáz, gáz, gáz. Ezt homogénnek mondani, hát merész dolog.

Nem láttam még két Linuxos gépet, ami hasonlóan nézett volna ki.

Az egyik ilyen disztribúciót használ, a másik olyat, egyik KDE, másik GNOME, a harmadik XFCE, valaki csak a stabilitási frissítéseket hajtja végre, a másik állandóan toppon van és mindenből a legfrissebb.

Feltelepíted a Windows 10-et, esetleg ServicePack-eket, az egységes. Minden gépre kb. ugyanúgy megy fel.

A Linuxon nem így van. Minden disztribúció mást rak fel, sőt választhatsz GNOME és KDE között is, a distro-k meglehetősen eltérnek egymástól. Már az sem egységes, hogy su-van, vagy sudo, van-e egyáltalán root felhasználó.

Olyan rendszerről beszélünk, ahol nincsenek stabil pontok. Valaki Nouveau-t használ a másik proprietary NVidia drivert, a harmadik meg kizárólag text módban használja a gépet grafikus felület nélkül.

Állandó probléma, hogy idegen gépen idegen Linuxon a leghalványabb fogalmam sincs, hogy hogyan kell a Wifi-t beállítani. Az egyik network managert használ, a másik financiám nincs, hogy mit, a harmadik meg konfigot editál.

Kezdjük az /etc/init.d-nél, ahol a rendszer indul (legalábbis ha ott indul). Vannak mindenféle szkriptek, amik még csak nem is hasonlítanak egymásra SuSE, vagy Debian alatt. Az egyik btrfs-t használ, a másik ext4-et, vagy zfs-t, vagy tököm tudja mit, ahogy éppen puffant.

Oké mást használnak jó, de a fájlrendszer is tök más. Valaki a /sbin-ben tárolja a su-t, a másik /usr/sbin-ben, meg mittudom én hol. Ahol jólesik.

Linux esetén ilyen kurva homogén rendszerekről beszélünk. Szerencsére eljutottunk addig, hogy már grub van, mert a lilo kihalt, tehát a rendszertöltő még talán stabilnak mondható, leszámítva azt, hogy minden tököm distro másképpen állítja be.

Köze van a felsoroltaknak egy szuperszámítógéphez?

Sudo ezeken nem nagyon használt, a su bináris mindig az /sbin-ben van mivel az alap program. Grafikus felület, wifi szintén off. Az fs nem mindegy milyen alul? Menjen és kész.

Ja igen és gyakran a grub is ki van iktatva, közvetlenül betölti a kernelt az EFI.

Így van, szervereken, szuperszámítógépeken az általa említett dolgok nem fontosak. Az meg szerintem kifejezetten előny, hogy nem homogén a Linux, csak építőelemeket ad, és abból mindenki olyan rendszert épít, amilyet jónak lát. Úgy tudom, hogy ezek a szuperszámítógépek nem nyilvános disztrót használnak, hanem az üzemeltetők csinálnak sajátot, speciális kernellel, driverekkel, szoftverekkel, erősen módosítanak mindenen. Nem is cél, hogy homogén vagy szabványos legyen, hanem hogy futtatni tudja azokat a feladatokat, amikre használni akarják, és ne hagyjon elvesztegetett teljesítményt a gépben.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

A probléma, hogy nem szuperszámítógépekről beszéltem, hanem a Linuxról. Arról, hogy nem annyira homogén, mint ahogy Móricka elképzeli.

Az Android pl. hellyel-közzel homogénnek mondható. Homogénebb, mint a kismillió disztribúció.

A felsorolásból kihagytam a hardvert is, mert a Linuxok egy része nem is a szokásos Intel/AMD procin fut, hanem ARM-on, vagy ami épp elérhető.

Nekem érthetetlen, hogy a Raspberry PI-n a Raspbiant, meg az openSuSE Leap-et egy 4 procis gépen homogén rendszernek tekintenek egyesek.

A homogén rendszerek szerintem legalább egy kicsit hasonlítanak egymásra.

Meggyőztél, megértettem, hogy a Raspberry pi, az Android, a Cray, az openSuSE, a Debian és a DD-WRT router operációs rendszer homogén rendszert alkotnak. Nincs kölönbség a TOP500, az Android és a routeren futó linuxok között.

Szerintem ennél a pontnál le is zárhatjuk a témát.

Nagyon jól látod.

Ha egy háromszög alakú legót és egy henger legót összerakok, az nem ugyanaz, mintha kúp alakú legót raknék össze egy kocka alakú legóval.

Aki életében látott már legót, tudja, hogy nem tudsz bármelyik elemből bármit kirakni.
A fenti két összerakott legó esetén annyi a hasonlóság, hogy mindkettő legóból van.

Egy Cray és egy Raspberry szerintem max 10%-ban egyezik meg egymással, mert a Raspberry-be más kockákat nyomnak, mint a Cray-be.

Nálam a 90%-ban eltérő rendszerek egyáltalán nem nevezhetők homogénnak.

Építs ebből a legóból kalózhajót:

https://www.technobotsonline.com/images/thumbnails/280/264/detailed/8/a…

A raspberry-ben és a cray-ben az a közös, hogy mindkettő Linux, ezen felül nem tekintem homogén rendszernek.

Vagy tekintsük a Linux-ot és a Windows-t is homogén rendszerek, mert azonos gépen tudnak futni. Mindkettő lego kocka, amit fel lehet rakni egy PC-re. A Chrome/VLC/Eclipse és egy csomó más lego alkalmazás közös is rajtuk, tehát tök homogén az egész.

Ok ertem. Te az operacios rendszerre ugy gondoltal (es legokockakra) hogy meg a notepad szarokat is beleertetted. Magyaran desktop felhasznalasra. Ugyanakkor szamomra a rbpi, redhat, ubuntu, linuxonkenyerpirito mind ugyanaz a rendszer. Az en legoimba azonos elemek vannak csak, amikbol barmit epithetek. A windows meg egy lehegesztett teteju befottesuvegnyi legokocka, ahol az uveg tejuveg, szoval meg a kockakat sem latod. Van aki szerint ez jobb. Mondjuk ebbol semmit sem epitesz, mert csak befottesuveg. ;)

Az operációs rendszer szerintem lego kocka.

A Linuxot kicserélheted FreeBSD-re, vagy Windows-ra is. A legtöbb open source program több platformon is megy.
Az Apache sebezhetőségeket nem befolyásolja, hogy Windows-os fut-e, vagy Linuxon.

A Linuxos és Windows-os Apache web oldalról homogénnek tekinthető. Ugyanazok a hibák, ugyanazok a szolgáltatások,...

A java programokra ugyanez halmozottan igaz.

Ja, jó. Akkor nem is releváns a hozzászólásod. Itt eleve nem a Linuxról van szó, hanem pont a szuperszámítógépekről.

Egyébként meg nem az OS-nek kell homogénnek lenni, hanem az API-knak és protokolloknak kell szabványosnak lenniük, de mint mondtam, szuperszámítógépeknél egyáltalán nem szempont a szabványosság.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

ha a vulkán bejön akkor kövi a desktop.

--
GPLv3-as hozzászólás.

Nem csak a Vulkan kell ahhoz, bár nyilván segíthet ha sok játékot írnak rá és emiatt könnyű lesz portolni.

Szépen fejlődnek a Linux desktop DE-k és a disztrók a Vulkan nélkül is. Ma már egy KDE Plasma 5 vagy Gnome desktop sok-sok tekintetben símán leveri a Windows-t és a macOS desktop környezeteket és igazából csak kommerciális alkalmazás kínálatban van jelentősen lemaradva. Az OSS alkalmazás kínálat színvonala és minősége jelentősen feljött az elmúlt években (pl. egy KDEnlive tökéletesen alkalmas jónéhány videoszerkesztési feladatra, ami korábban fizetős alkalmazást igényelt).

Web fejlesztésre már most is jobb választás a Linux szinte mindennél. A fejlesztői környezeted így egyezik a cél futtató platformmal, itt a leggyorsabb/stabilabb a Docker, szuper IDE támogatás...stb)

A mért piaci részesedés is növekedget (most már 3% körül mérik), azaz néhány éven belül eljuthat 5-10% környékére (főleg ha a Microsoft és az Apple tovább bénázik)

az a gond, hogy Gécnek igaza volt az adoptáció játékokon keresztül történik. Ezt igazolja, hogy 13-ig az általános hasfájás a játékok hiánya volt. Linuxos steam óta, köszönet a motor fejlesztőknek is, egy kattintással lehet játékot venni és telepíteni. Olyan kényelmes, mint az app store vagy play store.
Elmúltak azok az idők, hogy szedd le a quake forrását, vedd meg windózón az adatokért, másold át, fordítsd le és végre jáchacc.
Ez a következő nagy feladat a linux előtt, munkaeszközből játék platformá avanzsálni.
Ezen segíthet a vulkán.

--
GPLv3-as hozzászólás.

NetApplications - minden idők legnagyobb desktop Linux piaci részesedése #7 (2017. szeptember - 4,83%)
NetApplications - minden idők legnagyobb desktop Linux piaci részesedése #6 (2017. augusztus - 3,37%)
NetApplications - minden idők legnagyobb desktop Linux piaci részesedése #5 (2017. július - 2,53%)
NetApplications - minden idők legnagyobb desktop Linux piaci részesedése #4 (2016. június - 2,02%)
NetApplications - minden idők legnagyobb desktop Linux piaci részesedése #3 (2013. december - 1,73%)
NetApplications - minden idők legnagyobb desktop Linux piaci részesedése #2 (2011. december - 1,41%)
NetApplications - minden idők legnagyobb desktop Linux és OS X piaci részesedése (2011. október - 1,19%)

https://hup.hu/cikkek/20171002/netapplications_minden_idok_legnagyobb_d…

Szvsz a játékok jelentőségét errefelé sokan túlbecsülik. Ebben a desktop Linux növekedésben valószínűleg rendesen benne van a Chromebook. Olcsó, biztonságos, nulla karbantartást igényel. De ha kell van belőle drága prémium kivitel is.
Ami a játékokat illeti, az androidos játékok működnek rajta már egy ideje. De nem ezért veszik őket. A játékplatformok között az Android jelentőségében már beelőzte a PC-t a Windowszal együtt. A PC egyre inkább csak a HC gamerek platformja lesz. De azért ez is egy hálás piac.
Chromebook sikerével a klasszikus Gnu/linux userek is jól járnak. Mert ezek olyan notebookok, amik gyárilag 100% Linux kompatibilisek.

A Steam-nek ezekkel együtt is sokat köszönhet a desktop linuxos közösség. Szépen a MacOS szintjére hozza fel a desktop Linux game támogatottságát. Macintosh sem 100%-os game címekben. De épp elég van ahhoz, hogy a játék ne legyen ellenérv ha gépet kell választani és egyébként a vásárló élete nem egyenlő a játékvilággal.

Erre a felhasználásra való igazán a Linux, föleg, mert ingyenes, csomó zsozsót meg lehet vele spórolni.

--
robyboy

Ha telik pénz egy TOP500-as gép legyártására, akkor nem hiszem, hogy az ingyenesség miatt használnak alatta Linuxot.
Van pénz a legyártásra, van pénz jó szoftverre is.

Az Android is ingyenes, mégsem rakják TOP500 gépekre.

Ami miatt a Windows nem jön képbe, hogy szerver gépnek nem kifejezetten erős, márpedig itt az kell. Tovább tetézi a bajt, hogy nem opensource. Ahhoz, hogy gyors gépeken tesztelj, néha bele kell nyúlni a kernelbe is, átbuherálni, matatni, optimalizálni. Speciális hardverekhez speciális drivert kell írni, mélyen, mélyen a rendszert buherálod.

Nem fognak mindenegyes tesztnél a Microsoft-tól szakértőt bérelni, aki átalakítja a kernelt. Helyette Linuxot használnak és ők maguk konfigurálják, fordítják, ahogy jólesik.

Biztos, hogy ez IS szempont volt. Az egyéb szempontok mellett.
Persze, hogy rohadt drága egy szuperszámítógép, de ott sem mindegy, hogy mennyire, illetve a fogyasztása is szempont, annak ellenére, hogy nincsenek csodák.

Mondjuk Kína leszar mindent, az biztos, a környezetvédelemmel az élen, szóval őket az nem zavarja, hogy mennyi koksz kell a cucchoz. Amúgy Amerika is leszarja, ld. Kyotói-egyezmény, de ők legalább jobban törekednek a hatékonyságra.

--
robyboy

Ha ettől nem jön el a Linux desktop éve, akkor semmitől.

Ettől sem jön el, mert a Windows Pistik megmondták, hogy halott platform. Ha hajbazeren múlna, ilyen top szuperszámítógépen is bepróbálkozna XP-vel (orosz crackes SP2-sel, az SP3 meg a POSReady-frissítések lassítják a gépet és nézik az eredetiséget), mert milyen fasza már, ahogy 0% CPU terheléssel veszi ki a GDI a vízbűl a Zokszigényt, és fénysebességgel futassalya a Total Commandert… egészen 2019-ig. Igaz a 10 millió magból látna egyet, meg a 700 TiB memóriából 3,X gigát, és a 16 MW-os teljesítményt is teljesen frankón leszabályozná a rendkívül profi és korszerű energiagazdálkodás, már ha felmenne rá a cucc, és nem lenne ott az a fránya architekturális korlát, de ezt csak azért van, mert ilyen bloat szarokat építenek, de nem baj, azért van ott a virtualizáció, csakis bare metal alapokon, elfut az a légüres térben is. Holott egy standard P3-as is elég lenne mindenkinek. A nukleáris robbantásszimulációk, meg időjárási műholdfelvétel-elemzések meg sem fognák a háttérben a jó öreg P3-at (ezeket még egy iPhone is elviszi energiatakarékos módban), miközben az előtérben zavartalanul futtathatna az IE6, mert az még böngésző volt a javából, csak jól kell az egészet bináris alapokon MASM-ben optimalizálni, és alkatrészellátás sem kell mellé, mert a P3-at még az örökkévalóságnak gyártották és még így 20 év távlatából is megbízhatóbbak. Biztosan ezek a fránya top500-asok is csak lelkes Linux hobbisták, akik szeretnek a garázsban reszelni, meg a Schönherz koliban villogni.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

"A nukleáris robbantásszimulációk, meg időjárási műholdfelvétel-elemzések meg sem fognák a háttérben a jó öreg P3-at (ezeket még egy iPhone is elviszi energiatakarékos módban)"

Túlzás, de annyira nem drámai. Amikor sok éve megvettem az ipad 4-emet, futtatam rajta linpack teszt csomagot. Pontos számra nem emlékszem, átlagban olyan 500 Mflops körül teljesített többszálon. Hasonló soc van az iphone 5-ben, az is tudhat ennyit. Harminc éve Cray X-MP 900 Mflops körül produkált, a leváltó Cray-2 pedig 2 Gflops környékén. Ezeket a crayeket a nyolcvanas években az ohio osztályú tengeralattjárók továbbfejlesztésében, nukleáris szimulációkban, autógyártóknál virtuális töréstesztek végeselemes modellezésében használták főleg. Kíváncsi lennék, ezekkel a több tucat petaflops rendszerekkel mit csinálnak, sokaknak biztosítanak jelentős számítási kapacitást, vagy inkább koncentrálják elképzelni sem tudom milyen szimulációkra?

Igen, a korai Crayek is már dupla annyit produkáltak, már 30 éve. Itt a 30-on van a hangsúly. Nyilván a projektek is változnak, nukleáris szimulációk között is van különbség.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

Linus mondta par eve egy interjuban, hogy amikor a multiprocesszoros tamogatast reszelte, almaban sem gondolta volna, hogy egyszer tobbmagos telefonokon fog futni az a kod. Aztan megis igy lett.

--
Worrying about killer AI and the superintelligent robots is like worrying about overcrowding on Mars. - Garry Kasparov

a lista legnagyob erdekessege, hogy tobb kinai gep (40%) van benne, mint amerikai
https://www.top500.org/statistics/list/

ennek talan az az oka, hogy a amazon/google cloud szerverei nincsenek benne a listaban, és az amerikai cegek inkabb azokra tamszkodnak,mint sajat szuperconputerekre

az amerikai gepek 50% ipari (67/143), a kinaiaknak 83% (169/202)

--
Live free, or I f'ing kill you.

Igen, ez már Linux szuperszámítógépek éve.