Feszültségosztó, vagy dióda?

Sziasztok.
Van egy GSM modulom, aminek 3.9V-4.7V a működési feszültsége.
Ezt egyelőre Raspberry Pi 3-al, később Arduino Pro Micro-val (5 V-os) szeretném használni.
Eddig kimaradt az életemből az elektronika, most kezdtem el hobbiból foglalkozni vele. Ne bántsatok, ha értetlen vagyok. :)
Szakik, akikkel eddig beszéltem, mind le akarnak beszélni arról, hogy 2 db ellenállással (pl. 1 kOhm és 4.7 kOhm = 4.12 V)feszültségosztóval adjak mondjuk 4 V-ot a GSM modulnak, majd szintén 2 db ellenállással (pl. 2 kOhm és 4.7 kOhm = ~2,9 V) tovább csökkentve 3.3 V-ra a feszültséget olvassam ki a TX lábán érkező jeleket.
Azt javasolják, inkább diódát használjak (amim egy db sincs mellékesen).

Milyen diódák kellenének a feladathoz?
Mellékkérdésként: miért nem jó a feszültségosztó?

Szerk:
Description:

SIM900 Development Board Extension Module GSM GPRS Antenna TTL for Universal Use

This module has been upgraded to new version SIM900. It supports hot-swappable telephone cards ( that is, you can change Tel. card without powering off the telephone, after card changed, it would restart automatically . So if tel. card is not plugged in, the phone wont be booted up. So be sure to plug card to start) . Also, this module support audio output and input.

Note: SIM900 module is without GPS locating funcation ,it is only with text messages, phone, GPRS functions .

Specifications:
- Size: 2.5*3cm
- Network support: CMCC(China Mobile Communications Corporation), Unicom, Universal support ( worldwide use)
-support rate: 900、1800
- Interface: TTL Serial port
- Power: 3.5~4.8V/2A; 3.7V lipo battery; 5V serial connection IN4007
- Function: Messages transmit and receive, GPRS transmit and receive
- Onboard power indicator, network indicator
-Upgraded Version , Global Applicable

Hozzászólások

Gondolom, a GSM modulod tápfeszültségéről beszélünk.

Azért nem jó a feszültség osztó, mert amit kiszámoltál, az terheletlenül lesz annyi. Ugyanakkor a feszültségosztód egy olyan feszültséggenerátor lesz, melynek belső ellenállása a két ellenállás párhuzamos eredője. Tehát ha rövidzárig terheled, már 0 V a kimenő feszültség, de akkor is csak 5 mA fog folyni. A tápáramod ennél lényegesen nagyobb.

Ezzel szemben a dióda nyitófeszültsége kis mértékben függ csak a rajta folyó áramtól, nagyjából 0.6 V - 0.7 V körül lesz. Tehát helyesen javasolták, köss sorba egy diódát a GSM modullal. A +5 V-ra kösd a dióda anódját, a GSM modul táp lábára a katódját. A katódot egy csíkkal jelölik a tokon.

Milyen típus kell? Kérdés, mekkora az áramfelvétele a GSM modulnak. A diódának ezt az áramot kell tartósan elviselnie. 500 mA alatt jó lesz az 1N4007, nagyobb áramra picivel nagyobb áramú volna jó.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A soros porthoz illesztéshez elég a 2 db ellenállás, nem? Oda nem kell dióda.
Ha pl. diódával 5V-ról kap 4.2V-ot, nekem elég belőnöm a soros porti feszültséget 1.3 és 3.3V közé valahová, az az RPi-n már magas jelnek számít. Nem kell pontosan 3.3V és az sem baj, ha véletlen ingadozik a feszültség 1.3 és 3.3V között bármerre.
Én így gondolom laikusként. :) FIXME

Csatlakozom az előttem szólóhoz. Régi számítógépek tápjában, tévékben, rádiókban stb. vannak. Jó esetben rajta van a számuk is, és utána lehet keresni, mit bír. Általában 0.5-2 A-sek szoktak lenni. A panelon általában jelölik szimbólummal, ha nem, általában egy fekete henger alakú alkatrész, egyik kivezetésnél csíkkal jelölve)
Hogy jó-e a kibányászott dióda, mindenképp le kell ellenőrizni. ( olcsó tescos multiméter is jó erre, "dióda" állásban egyik irányban szakadást, másik irányban 400-800 közötti értéket mutat)

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Már találtam is egy rossz tápban egy púpos kondi mellett egy diódát.
A csík alatt egy határozott 5-ös, mellette egy bizonytalan 8-as van, alatta egy határozott H betű, mellette talán 0. Nem forrasztottam még ki és elég nehezen látható/hozzáférhető helyen van.
Keresek tovább. :)

A tápfeszültség pozitív ágába kell egy db szilícium dióda pl. 1N4001. A fogyasztás függvényében 0,5..0,8V feszültség esik rajta.

A feszültségosztó azért nem szerencsés, mert nem ismerjük a GSM modul fogyasztását. Ebben az esetben az osztó negatív feszülségére kötött ellenállással párhuzamosan a fogyasztást is figyelembe kellene venni. Ha változó a fogyasztás, akkor a feszültség is ingadozni fog.

Attól függ hogy milyen áramfelvétele van. Gondolom egy 3A 25V dióda megfelel.
A feszültségosztó jó dolog, de csak kis áramterhelhetősége van ilyen magas ellenállásokkal. Ha kis ellenállást használnál akkor pedig magas a veszteség. Pl. ha 1A-rel akarod terhelni az osztót akkor (hogy ne menjen el nagyon a feszültség) kb. 10A átfolyó áramra kell méretezni a feszültségosztót. Ez 5V-on 0,1Ohm-0,4Ohm páros kellene hogy legyen. Ezen 5V-on 10A folyik, ebből elhappolhatsz úgy 1A-t, hogy csak 10%-ot mászik el (csökken) a levett feszültség. Kissé pazarló.

"diódát használjak (amim egy db sincs mellékesen)"
Ezen könnyű változtatni. Bemész a boltba, és veszel.
Ez egy ilyen szakma.

Szerkesztettem az eredeti kérdést a GSM modul leírásával.
Nem az adatlapjából, hanem az eladó leírásából van.
Az adatlapja ír 3.9-4.7 V tápfeszt.

Lehet, hogy az első kérdés nem is a feszültségcsökkentés, hanem az, hogy bírja-e a táp. Ha jól látom a guglit, 0.5A az átlagos terhelés, 2A a csúcs.

Hát, ha már Arduino, akkor dióda helyett inkább DC-DC konvertert használj. Nem 10 Ft, mint a dióda, hanem kb. ezres nagyságrendű, de sokkal jobb.
(Vagy, ha már mindenáron dióda, akkor Zener, de hidd el, egy DC-DC koverterrel jobban jársz, már ha találsz megfelelőt.)
Továbbá én meggondolnám szűrőkondi használatát is, biztos, ami biztos. 100 nF körüli simán elég kell legyen.

--

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

Diódát gyorsan, ellenállásosztót nagyon gyorsan felejtsd el a táp céljára!
Osztó a TX lábon teljesen jól működne, de NEM KELL!
Tápot stabkockánál rosszabb eszközzel ne csinálj! LM317 épp jó lehet neked, vagy valamilyen szabályozható LDO (4V-os fix nem nagyon lesz).

De az egészet felejtsd el inkább! :) Amit én találtam a SIM900 hardware design guide, ott azt írja hogy 3.2 V-tól már működik, a raspberry-n pedig van 3.3 V kimenet, azt használd.
Az IO feszültségek szintén kompatibilisek a 3.3 V-al, így simán összekötheted a RaPi-val.

Arduinot amúgy sem javaslok erre a célra, egy GSM modem vezérlésével sokat lehet szívni. pppd jó dolog, a rapi ára meg fog térülni bőven munkában.

A diódás tápfeszállítás tényleg kicsit fura, de ebben az esetben működhet. Kritérium viszont, hogy az induló tápfeszültségnek szigorúan 5V-nak kell lennie, hogy kijöjjön a 4.0V-4.4V! Az 1db 1N5408 -as dióda valószínűleg elég, a pozitív ágban kell elhelyezni, ha mégis kevés lenne a feszültségesés, akkor 2db-ot kell sorba rakni.
Tedd meg azt a szívességet, hogy nem utaztatod meg azt az 1db-ot repülőn kínából idáig!
Van közelebbi webáruház is: http://lomex.hu/hu/webshop/#/search,16-04-06/stype,1

A soros port illesztésénél pedig nem feszültségosztót, vagy Arduino-t kell alkalmazni, hanem egy mezei TTL konvertert.
Pl: MAX232 https://www.sparkfun.com/images/tutorials/BeginningEmbedded/4-UART/UART…

Ja, amikor kell 1db, veszek inkább 100-at, mert úgyis ingyen van...
(És után csodálkozom, hogy miért van szmogriadó, meg globális felmelegedés...)
Értem én..
Azaz nem.

Valóban érdekes kérdés, hogy megéri-e azt a ~150Ft-os postaköltséget.
(Bár a legjobb talán az lenne, ha találna egyet a közelben, bontott tápban, stb.)

Nem MAX232 kell neki, egy 3.3V szintű UART-ot kell illeszteni csak egy 2.8-ashoz (raspberry esetén). Erre az ellenállásosztónál praktikusabb nincs is.
Visszafele a 2.8-as IO jó a 3.3V-os bemenethez, ott nem kell illesztés.
Arduino esetén nem tudom a CPU mennyiről jár, de ha 5V-ról, akkor ahhoz kell illeszteni. TX-re továbbra is az osztót javasolnám, RX-re pedig valamilyen 74HCT-s IC-t, akár 74HCT00-t.

Nem zárom ki, hogy a raspi-modem között működhet az ellenállásosztás, de csak azért, mert mindkét eszköz annyira kicsi árammal terheli az osztót, hogy az számítható terheletlen osztóként, viszont egy picivel is zajosabb környezetben már kevés.
A MAX232 az 1.3-30V jelszintig képes működni, én is pl egy 1.8V-os uart-hoz használom gond nélkül, ja és használtam már SIM900 modemhez is.

A mellékelt ábra valóban megtévesztő lehet, (nem találtam jobbat) de az ic-t nem csak a modem és a számítógép_5V-15V jelszintű csatlakozója közé lehet kötni, hanem akármilyen uart-ok közé, az említett 1.3-30V tartományban, és élhetsz azzal a trükkel, hogy a tápot nem egy külső fix 5V-hoz, hanem az uart eszköz tápjához kötöd.

Az RS232 illesztésnél nem az számít, hogy a kijövő jelszint meghaladja a túloldali (alacsonyabb jelszintű eszköz) uart jelszintjét*, hanem, hogy az alacsonyabb jelszintű eszköz kimenete nem elég a ahhoz, hogy a magasabb jelszintű eszközben meghaladja az ingerküszöböt. Fogalmazhatok úgy is, hogy a jelet csak fölfelé kell "tranzformálni", lefelé nem. (Tipikus eset, hogy a számítógép 15V-os uart-ja prímán meghajt egy 7V-os uart** eszközt.)

(*Természetesen a megadott max tartományokat nem lehet túllépni. (Ami raspi esetén elvileg a GPIO_5V, de ennek utána kell nézni.))
(**Aminek a max bemenetei max korlátja 17V.)

Update:
Látom nem Raspi lesz, hanem arduino, akkor ahhoz kell a min-max esetet nézni.

Szerintem kicsit mellé nyúltál. Egy USB stick sokkal egyszerűbb lehet - pl. az E220 (ha jól emlékszem) vettem már (használtan) 1.270,- Ft br.
A neten találsz hozzá jó leírást, hogy lehet szolgáltató függetlenné "faragni" - hátránya talán hogy legfeljebb 3G. Az antennáját is ki lehet vezetni (eBay találsz kész vezetékezett, megfelelő csatlakozóval ellátott darabot). A fogyasztása nem haladja meg azt átlagos az USB -n felvehető áramot kb. 500mA(?). Raspberry -vel tanácsos külső táppal ellátott HUB. Tápfeszültség probléma nincs!?
Azért van. Több GSM modullal dolgoztam, köztük iparival is. Azt tapasztaltam, hogy időnként teljesen le tudnak fittyenni és csak a "hard reset" tud segíteni - el kell venni tőle a tápot. (A Linux képes ki és be kapcsolni a HUB -ok egy-egy csatornáján a tápot, kisérletileg én is megépítettem - működik a GL850 -es "gyári" HUB megpatkolásáavl).

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Azt hiszem értem a dilemmádat. Arduinora biggyeszteni USB -s cuccot nem túl hatékony - még akkor sem, ha az USB történetesen egy UART to USB adapter.
Ami a tápfesz előállítását illeti az 1N4007 is megteszi (1V max 1/30A) bár ha ez a mütyür képes felvenni max. 2A akkor melegedni fog akár le is éghet - reméljük a 2A csak impulzusszerű.
Ami a TTL szinteket illeti ha a mütyür tápja, 5V - 1V (forward 1N4007), az Arduino tápja 5V akkor simán összeköthető (ATmega328 "nagy" PDF 320 oldal). Ha az ATmega chip 3,3V -ot kap akkor kicsit necces (Vih max Vcc + 0,5V azaz 3,8V) lehet erre az a megoldás, ha két diódát teszel a tápra lehet hogy schottky kell az csak 0,5V - tulajdonképpen az ideális az lenne ha a mütyür és ATmega közösen, mondjuk 3,5V -ról járna, de ehhez a kis smd (talán) LM1117 - áramkorlát 900mA (max.1500) kevés lenne 5V "lekeveréséhez" - az LM317 határeset, lehet az "olcsóság kedvéért" egy zener+ellenállás+valami PNP tranzisztor TO220 tokba + egy kis hűtőborda. Esetleg (eBay -en is rengeteg van) valami kis kapcsoló üzemű modul.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Arduino-n usb host-ot csinálni nem a legegyszerűbb feladat, és nem is biztos hogy megéri. rpi zero 4 GBP a Pimoroni-ról, szállítás másik 4, szumma 3000 Ft, és ez már alapban tudja. Ennyiből nem hozod ki szerintem arduino-ra, és akkor még ott a driver kérdés is a rádugott eszközhöz...

Hááát.
Impulzusüzemben, amikor ad.

A GSM modul alap áramfelvétele 0,3A, impulzusszerűen 2A.
A 2A-es impulzusszerű áramfelvétel kitöltési tényezőjével iterálgatva az jön ki, hogy 1/8 kitöltési tényező felett a dióda túlmelegszik. Azaz a hőmérséklete < mint 150 fok, de a megengedett átlagos nyitóáram eléri az előállt hőmérsékletre megengedettet.

A kitöltési tényezőt GSM esetén 1/8, azaz éppen a határon van.

Helyette célszerű olyan tápot alkalmazni, amely
- akár folyamatosan elbírja a 2A terhelést - ezért nem jó az LM1117
- az áramfelvétel 1,7A-es megváltozása mellett kisebb kimenő feszültség megváltozása, mint a diódának (0,2V)
- a feszültségesése < 1V - ezért nem jó az LM317
- kapcsolóüzemű, mert akkor akár usb 0,5A is elég a táplálásához

Jó, látok egy kapcsolóüzemű tápegységet, de mit csináljak vele? Az én gondom az volt, hogy 1/8 kitöltéssel számoltál. Ez nyilván igaz, bár nem tudom, hogy egyben worst case eset-e. Nagyobb problémám, hogy az 1/8 kitöltés szerintem igen alacsony frekvencián az, tehát egy pár µF-os kondenzátor nem fogja „elkenni” ezt valamiféle átlagos árammá, pláne nem úgy, hogy a meghajtó oldali belső ellenállás - nevezetesen az USB tápja - kicsi. Tehát vagy akkumulátorral lehet trükközni, vagy valami marha nagy kapacitású elkóval, vagy bele kell törődni, hogy bizony az a 2 A tényleg annyi, s ahhoz akkor bizony elő kell teremteni 8 W-ot.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Az 1/8-os terhelés ideje 0,57ms. (Mert ez géesem trárá!)
Igazad van, de az 5V/0,5A bemenetből 4V/2A előállítása nem annyira egyszerű. Pont ezért nem a 3,3V feszültségről hajtják a CPU core feszültség tápját sem.
Ennek ellenére megoldható, hogy sem a 0,5A ne legyen túlterhelve, sem a táp ic bemenete ne kerüljön 4,75V alá. A kb. 0,4 Ohm-os usb kábel után kell 47uF MLCC + 5x1000uF/10V/0,08 Ohm kondenzátor. (Nem belekötni! Ezek csak ismeretterjesztő pontosságú adatok. ;))
Ez így csúnya.
Akkor jöjjön a keresztkérdés: A korábbi hozzászólásokban az 1db 1N4007 "tápegység" vajon honnan kapja az áramot? :D

Fogalmam sincs. Addig jutottam, hogy 5 V-ból szeretne valami 4.3 V körüli villanyt, az valahogy nem ülepedett le bennem, hogy ez az 5 V tulajdonképpen egy alumínium kohó tápegysége, vagy valami nyamvadt USB egy tyúkbélen át. :D

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Jól elbonyolítjátok ezt a tápos dolgot, főleg, hogy kb hány esetben kell a maximális kimenő rf powerrel számolni?
Amikor a világ végéről szeretnéd használni, ahol nincs térerő.

Budapesten, ahol azért elég bőséges a mobil lefedettség, ugyanez a sim900 modem nekem még nem produkált 0,5A-nál nagyobb áramfelvételt.
Emlékezzen csak vissza mindenki, akinek volt régen mobiltelefonja (amiben ilyesmi modemek voltak), hogy az sem adott max power-rel folyamatosan!

Szerinted meddig bírta volna egy 3.6V-os 950mAH -os akksi (pl Nokia), amiből 2A-t veszel ki? (7,2 percig)
És meddig bírta a telefonod aktív használatban? (jóval tovább, mint 7,2 perc...)

Ahhoz, hogy kísérletezzen egy raspberry/arduinon, bőven elég lesz a dióda.
De ezt egyszerűen el lehet dönteni, megnézed a mobilodon, hogy megvan -e a 3-4 egység az 5-ös skálán, és ha igen, biztos, hogy nem fog ez a modul 2A-ral adni! (Főleg, hogy a hozzá mellékelt antenna jóval nyereségesebb, mint a telódban lévő nyákra integrált.)

De hogy tiszta legyen a kép, hivatalosan a MIC29302 típusú feszültségstabilizátort mellékelik hozzá, a külön, az arduino-hoz kapható, másik verzióban.

Gondolom az autódon sincs fék, hiszen általában nem hajtasz gyorsan. ;)
Ez okos elgondolás!

Ehhez képest van olyan aki számolni is tud.
Mutatom:
A GSM 0,57ms időtartamig ad 1/8 kitöltési tényezővel, a maradék időben a modul áramfelvétele <0,3A.
Ez nekem átlagosan <0,515A értékűre jött ki.
Szóval hihető a 0,5A, de azért az adás idejére a tápnak le kell tudni adnia a 2A áramot.
Ezt egész pontosan elolvashatod ebben a dokumentumban a 16-17. oldalon.

A 950mAh/2000mA=28,5 perc, tehát ezt nem találtad el. ;)

A korábbiakban leírt cél 5V feszültségről táplálni a 4V-os modult.
Az eddig javasolt megoldások:
- dióda - instabil a 2A áramfelvételnél
- LM317 - minimum 3V feszültségtöbbletet írnak elő
- LM1117 - nem tud elegendő áramot leadni
- kapcsolóstáp - jó lehet, de a kis csúcsáramhoz nagy szűrés kell
- MIC29302 - kiváló paraméterekkel rendelkező LDO, de ide is nagy puffer kell

Talán ezért is táplálják 5V helyett 9V-ról az ardunio-hoz ajánlott cuccokat.

A lényeg: Bármivel fog müködni. Néha jól, néha füstöl, néha csak bizonytalanul. De ha jól figyelsz, akkor tanulsz és kevesebb hibás tanácsot fogsz adni a gyanútlan olvasóknak.

Mint a cikk indíttatásából is kiderül, hogy ismerkedni szeretne a modullal, nem pedig kész terméket gyártani és piacra dobni!
Magyarán nem azzal akarja elb**ni az idejét, hogy a tápot (Worst-Case) megtervezi, hanem oda rak valamit, ami az adott kísérletezés/ismerkedés erejéig működik.

Sőt, azalatt, amíg itt jönnek a túlzóbbnál-túlzóbb ötletek az egyszerű problémára, már rég megtanulhatta volna a modul AT parancsainak használatát...

Az már az elején kiderült, hogy egy megfelelően erős (3A-t leadni tudó) diódával bőven elégedett lesz, gond abból lehet, hogy nem talál ilyet, helyette van az 1A-os, ami határeset, és nem biztos, hogy elég. Ebből indult ki a nagy "számolgatás".
Az 1/8-ad időt elfogadom, sőt a Worst-Case (1/8)*2000mA-t is, de én arról beszéltem, hogy ez inkább (1/8)*1000mA vagy (1/8)*750mA szokott lenni a Most-Case esetekben, vagy ha véletlen az átjátszó mellett laksz, akkor (1/8)*500mA.
Ha egy kondenzátort odatesz a modul oldalára a dióda után, a modul mellé, az segít.

Az ugye gondolom feltűnt, hogy azért 4.8-3.2V-ra lett megtervezve a modul, hogy ne kelljen külön tápegységet építenie anno a téglafonok gyártóinak, hanem mehessen közvetlenül az akkumulátorról is.
Az említett (Pl. Nokia) akkumulátorok feszültségtartománya hivatalosan 4.2V és 3.2V közé esik, igaz, töltés után némely esetben elérheti 4.3V-ot, de 4.4V fölött már tönkremegy, ugyanígy a merítés is hivatalosan 3.2V-ig történik, ez mehet néha 3.1V-ig, de 2.9V alá semmiképp, mert akkor szintén helyrehozhatatlanul tönkremegy. (És csak azért nem gyullad ki rögtön a túlmerítéstől, mert ezek még Ni-Mh és nem Li-Ion gyártmányúak.)

Mivel az 1/8 tényező az egyenlet mindkét oldalán, ezért nyugodtan félretehetjük.
A (950mAH/2000mA)*60s=28.5 perc akkor jön ki, ha 0-ra meríted az akksit.
(De gondolom nem akarsz Galaxy Note 7-et játszani, ezért nem meríted 0-ra.)
(Sőt az általad említett doksi is leírja, hogy a modul 3.1V alatt kikapcsol, tehát az sem meríti 0-ra.)
Szóval a helyes számítási mód úgy adódik, hogy figyelembe veszed, hogy nem használhatod el az akksi teljes kapacitását :
((((4.2V-3.2V)/3,6V)*950mAH)/2000mA)*60s=7.91 perc.

Vagyis nemárt, ha olyanok adnak tanácsot, akik rendelkeznek gyakorlati tapasztalatokkal is...

Ez a nullára merítés nem úgy van, ahogy írod. Az akkumulátor kapacitása nem az a töltésmennyiség, amelyet teljes töltöttségtől tönkremenetelen is túl történő mélykisütésig, rövidzáron is nulla áramig le tud adni. Ehelyett a teljes töltöttségtől az üzemszerűen, tönkremenetel nélkül megengedhető kisülésig történő töltésmennyiség a definíció. Ennélfogva ne számolj feszültséggel, mert annak semmi szerepe most.

Van egy feltöltött akkumulátorod. Elkezded kisütni t1 időpillanatban, eléred az üzemszerűen megengedett lemerülés állapotát t2 időpillanatban. Ekkor a töltésmennyiség integrál t1-től t2-ig i(t)dt.

Ami az elképzelésedet illeti, az a baj vele, hogy egyrészt

- igénytelen feladatmegoldásra buzdít
- amennyiben nem működik, instabil, amit a kérdező csinál, akkor nem a feladatra koncentrál, elakad a megoldással, nem lesz képes javítani a hibát, rossz helyen keresi majd azt, lesz egy kudarc élménye

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Hűtőzászlót ritkán használnak. Helyette U alakúra hajlítva "tövig" beültetik. Ekkor a tok 0,1..2mm távolságra van a nyomtatott áramkörtől.
Az 1N4001 típusnál gyártótól függő a hőellenállás specifikáció. Ennek ellenére elég lehet az 10x10mm kétoldalas fólia a 0,45W disszipációhoz. Mert ennél nem több. Rossz esetben megégethet az alkatrész, de ez teljesen normális. ;)

Légyszíves a vitához legalább az alapismereteket sajátítsd el!
Anélkül nem megy!

1. Súlyozott átlag
2. Akkumulátor ABC - Mi mit jelent?
(Kapacitás)
3. GSM phone signal analysis
Az 1/8-ad időt elfogadom...
Ettől nagyon megkönnyebbültem! Most akkor nem kell szólnom, hogy a GSM szabvány nem jó. ;)
4. 1N400x adatlap
5. Az előbbihez kiegészítésként Defining Diode Data Sheet Parameters. Innen megtudhatod az IF(AV) jelentését, azaz miért elég az 1A-es dióda.

Ezek után olvasd el mégegyszer mit írtam!
Meg fogod érteni.

(A "Worst-Case" elnevezés helytelen a "transmitting burst" magyarázatára. Az előbbi a tipikus paraméterek helyett azok lehetséges szélső értékeinél fellépő állapotot jelenti, míg az utóbbi egy normál üzemi állapot. Ugyanúgy pl. a dióda IF(AV)-hez képest az IFSM megnevezése sem worst case, hanem csúcsérték.)

Szóval azt állítod, hogy pl. egy 20A maximális áramfelvételű szerkezet kísérletezés/ismerkedés erejéig 6A-es biztosítékkal simán menni fog?
Ha egy kondenzátort odatesz a modul oldalára a dióda után, a modul mellé, az segít.
IGEN! Itt kezdődnek a dolgok! És mekkora kondenzátort? Beforrasszam, vagy csak elég odatenni? ;)

"Mint a cikk indíttatásából is kiderül, hogy ismerkedni szeretne a modullal, nem pedig kész terméket gyártani és piacra dobni!"
Félreértettél szerintem. Én kész terméket szeretnék gyártani (pontosabban egy prototipust), igaz, piacra dobni nem akarom.
Szeretném, ha minden körülmények között működne, nem csak néha, megfelelő csillagállás esetén.
Örülök, hogy szakmáztok, annak már kevésbé, hogy egymást és engem próbáltok degradálni, szapulni.
A szakmázásból sokat tanulok és nem mellékesen kisbetut is jól elszórakoztatjuk. :)