Ki es mire hasznal Linux-ot komoly helyen?

Linux-kezdő

Sziasztok!

A kerdest tajekozodasnak szannam.
Kerem, hogy aki valami komoly helyen, komoly celra hasznal linux-ot, az ossza meg velem, hogy hol es mire es milyet.

(nyilvan eleg korvonalakban, anonim modon)

Koszi!

PS:

Elsosorban arra vagyok kivancsi, hogy milyen kaliberu cegeknel/intezmenyeknel elterjedt a Linux hasznalata es milyen formaban.

+ nyilvan az a felhasznalas erdekelne, ahol nem azert dontottek a Linux mellett, mert egyetlen buznyakot sem akartak szoftverre szanni es van egy rendszergazda, aki havi 20-x00 Ft atalanyert azt csinal a rendszerben, amit csak akar, lenyeg, hogy mukodjon.

  • 19235 megtekintés

( foci v | 2007. 10. 29., h – 08:49 )

Otthon, Munkahelyen napi munkára, szervereken(web, DB, mail....).
Vagy konkrétabban érdekel?
Pl.: Oracle DB szerver. (könyvelés, munkaugy, Számlázó/vállalat ir. kapcsolodik hozzá)
(szerk.)RedHat.
Amugy debian.
Desktopon most Ubuntu.

( aperger | 2007. 10. 29., h – 09:00 )

Erre én is kiváncsi lennék, de csak desktop terület érdekel (otthoni használat nélkül). Azért így, mert apache+mysql+php, tomcat, Oracle adatbázi szerver felhasználás tömeges, fejlesztők is dolgoznak alatta az említett rendszerekhez. Gondolom a téma felvetőjét is inkább a vállalati szintű megoldások érdekli, ahol a könyvelő, manager, mérnök, gyártásvezető.... operátor... Linux-ot használ
.
.
.

Nem sok ilyen lesz! :-(

Gondtalanság, ingyenesség. Ha egy árban lenne, akkor is a Linuxot választanám, sok esetben az OEM Win megy a /dev/null-ba. (ha nem tudok OS nélküli gépet venni.)

Jelenleg engedem a Windows használatát is, ha a felügyeletet biztosítja a user. Amennyiben úgy ítélem meg, hogy az általa választott OS nem elég termelékeny (sokat baszakszik vele), akkor elbúcsúzhat tőle. Igen, amúgy úgy ítélem meg, hogy kevésbé produktívak a Windowsos kollégák.

ps.: A legutálatosabb dolog a Windowsban az eszközszállító által széttákolt OEM Windows. Betiltanám.

ps.: A legutálatosabb dolog a Windowsban az eszközszállító által széttákolt OEM Windows. Betiltanám.

Masszív sokszoros plusz egy, úgyszintén a retard hw gyártók, akik direkt olyan drivereket írnak, hogy a felesleges és csak bugokat okozó szutyadékaikat csak nagy küzdés árán lehessen kiírtani (a legtöbb negatív tapasztalatom ezekkel az "extra" cuccokkal az Inteltől volt, graf. kártya és WLAN téren).

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

( trey | 2007. 10. 29., h – 08:54 )

Ha a használ rokonértelmű a telepít, szupportál, karbantart szavakkal, akkor:

Budapest egyik központi kórháza: RHEL, Oracle teljes betegirányítási rendszer, fibre diszkrendszereken
Magyarország (és a környező országok) egyik óriás lapkiadója: RHEL, Oracle, DB2, HP EVA diszkrendszeren - különböző feladatok, adatbázisok, web backend, stb.
Internet fejlesztő cégek: RHEL, DB2, WebSphere

Ilyesmik jutnak eszembe hirtelen. Most az ilyen sima LAMP, infrastruktúra, mail, stb. szervereket nem is számítom, mert azokból sok van.

Emellett a saját cégünknél is van 2-3 Linuxot futtató szerver. Bugtracking, Fileszerver, DHCP, FTP, Proxy, ilyesmi feladatokkal.

--
trey @ gépház

ilyenre gondoltam, igen.
Koszi!

Elsosorban arra vagyok kivancsi, hogy milyen kaliberu cegeknel/intezmenyeknel elterjedt a Linux hasznalata es milyen formaban.

+ nyilvan az a felhasznalas erdekelne, ahol nem azert dontottek a Linux mellett, mert egyetlen buznyakot sem akartak szoftverre szanni es van egy rendszergazda, aki havi 20-x00 Ft atalanyert azt csinal a rendszerben, amit csak akar, lenyeg, hogy mukodjon.

Rengeteg cégnél van linux. A legnagyobbaknál is.
A telefonközpontok és call centerek jó része linuxot futtat. Pl Cisco esetében Red Hat, ha ilyen termékekről van szó.
De hálózati eszközökben is megtalálható, és itt nem a soho filléres routerekre gondolok, hanem pl. az NX-OS-t futtató nexus switchekre.

Én az egyik SOTE klinikán láttam hogy minden gépen Mandriva van. Ennél nem tudok többet mondani róla.

Láttam szintén SOTE kutatóhelyen CentOS-t molekulamodellezésre használni Desktopon

És az egyik gyerekklinkián a Plazmakijelzőket is CentOS hajtja (onnan tudom hogy lefagyott:-) és az error üzenetnek szép CentOS designja volt)

-----------------------------
P3, Ubuntu

( Oops | 2007. 10. 29., h – 08:59 )

webszerver
samba PDC és domain member server
mindkettő Ubuntu 6.06

( turul16 v | 2007. 10. 29., h – 09:07 )

Beagyazott rendszerekben.
HPC cluster. (unixlab)
Embededd cuccok fejlesztese (DE DSP labor, majd itt lesz HPC)

Bar ezek annyira nem komolyak :)

( kbela | 2007. 10. 29., h – 09:09 )

Egyetemen oktatas, Suse. Ugyanott, Fedora, mail szerver, web szerver, konyvtari szerver, szerver oktatasi celokra.

( csortu v | 2007. 10. 29., h – 09:23 )

Egyetemi kutatóintézet, bioinformatika kutatás.
70 node -os cluster, rajta saját fejlesztésű programok. Ezen kívűl webserveren MySQL, XML alapú publikus biológiai adatbázisok.

A rendszerek Fedora különböző verziói.

Saját magam számára desktop, perl scriptelés (ismét bioinformatika), némi statisztika (R), irodázás (cikkírás, prezentációkészítés - OOo).

Csaba

( asm v | 2007. 10. 29., h – 09:32 )

szerveren, asztali gepen, laptopon, szervizprocin, (egyesek) routeren

( sferi | 2007. 10. 29., h – 09:40 )

Hali!

Nyugatmagyarorszagon 3 teleppel rendelkezo elelmiszer nagyker fileszerver, vpn.
Welness cuccok keleteuropai importorcege mail szerver, tuzfal, nyomtato szerver,
Epuletgepeszeti ceg fileszerver.
Etterem + panzio fileszerver...
Ezen kivul tucatnyi kisebb helyen szinten fileszerver, mail szerver.

Udv:
Feri

( englert | 2008. 06. 21., szo – 21:52 )

Jászalsószentgyörgy Polgármesteri Hivatal:
Ubuntu-LTSP terminálszerver, 12 db PII-400MHz-64Mb-NOHdd terminál + 1 laptop Ubuntuval
(szövegszerkesztés, levelezés, dokumentumtárolás, Internetböngészés, jogtár, Önkadó, stb).

BVM SZOBETON Beton és Vasbeton Előregyártó Kft, Szolnok:
Linux terminálszerver + 12 db terminálszerver kliens, 5 db desktop gép Ubuntuval
A cégnél az igazgatótól az adminisztrátorig mindenki linuxot használ, APEH-es programok virtualboxon
legális Windows-al futnak, CAD: wine-vel futtatot InteliCAD.

( gyuszicco | 2007. 10. 29., h – 09:55 )

Othon (desktop, server) munkahelyen (Desktop), a cegemnel (server, + netkavezo 6 geppel + egy desktop nyomatatas scaneles szovegszerkesztes). Csinaltam: ifiusagi kozpont szamitogeptermet (linux server + 10 kliens - Desktop jatek - CS 1.6 + free linux jatekok), Meg egy netcaffet (1 server 8 gep desktop + jatek CS 1.6 Warcraft 3 free linux jatekok), 2 cegnel desktop (konyveles, szovegszerkesztes internet nyilvantartas - szeszes ital forgalmazassal foglalkoznak) + 1 pekseg 5 db szamitogepjet. Mindenhol ubuntu (egyelore 7.04 de lessz upgrade)
--
The worst or stupidest ideas are always the most popular.

( msandor v | 2007. 10. 29., h – 09:57 )

egy országos lefedettségű cég kb egy tucat telephellyel használ Linuxot levelezésre, proxynak, vpn-hez, stb

de a többi ügyfelünknek is Linux alapokon biztosítjuk a levelezésük SPAM és vírusmentességét...

--
by Mikul@s

( uid_2516 | 2007. 10. 29., h – 10:30 )

Gondolom nem erre gondoltal,
de CheckPoint tuzfal - az szamit? ;)
(_nemelyik_ verzioja Linux)

( mocsi | 2007. 10. 29., h – 11:48 )

Otthon az egesz csalad most mar Fedora-s, kiveve anyu laptopjat. Az elejen meg sipakoltak mindenert, ma mar csak ha _tenyleg_ kell nekik valami a win-rol.
Munkahely egy kis bankbank minden server-t atallitottam RH/Oracle Linux-ra, kiveve kettot, mert azon futnak a Win only programok. Linux-on Banki szamlavezeto rendszerek, web intranet, extranet, vpn, samba, dns, dhcp, mysql-postgres es Oracle SQL, van egypar virtualizalt kis serverke (koztuk az egyik backupnak szant Win server), proxy, ldap, mail stb.stb.
Sajnos desktopkra csak en es egy fejleszto hasznalunk linux-ot, a tobbegnek nem oldhato meg, mert tul sok a programok kozul a win only.

( hory v | 2007. 10. 29., h – 11:52 )

A RIPE NCC komplett infrastrukturaja linux (meg nehany eltevedt BSD :). A K root nevszervereket most allitjak at osregi debianrol (a woody elotti, mar nemtom, mi a neve) centos-re. A whois-szerverek debian woody/etch oszverek (ez en voltam... vacak woody meg updates-sel se tudott 2GB-nal nagyobb address space-t adni a processzeknek, az meg kell ide). A desktopokon ubuntu van. A non-geekek (hr-esek, stb...) windows-t futtatnak, bar mostansag nagyon feljovoben vannak a mac-ek (macos-el, persze), geek-szinttol fuggetlenul.

Ertelemszeruen nem a penz volt a donto a linuxban (az van annyi amennyi kell) - asszem egy jo adag hagyomany illetve rendelkezesre allo szakertelem, no es a kiforrott es teljesskoru szerver-szolgaltatasok.

( sae | 2007. 10. 29., h – 12:14 )

Az egyetem Debian gépeket használ (LTH, Lund, SE)meg én otthon...

( Yorirou | 2007. 10. 29., h – 12:22 )

egyetemen (SZTE) az összes munkaállomáson debian van (meg xp)
néhány ősrégi szervereken hasonló korú redhat figyel

---------
"Ha igazat mondasz azt végig unják, ha feldíszíted azt jól meg dugják"
szerény blogom -- új címen!

( profBJ v | 2007. 10. 29., h – 12:30 )

Fedora: Mérésadatgyűjtő rendszer éles üzemben (2 éve megy folyamatosan)
- PostgreSQL
- Qt (Vettünk licencet)
- Tcp/IP PLC kommunikáció

Ubuntu: Termelésmanagement/monitoring rendszer
- PostgreSQL
- Qt
- Tcp/IP PLC kommunikáció
- Win kliensek is kapcsolódnak

Ubuntu: Ügyviteli rendszer (fejlesztés alatt, nálunk részben már üzemel)

( kovacsad | 2007. 10. 29., h – 13:10 )

Iskolai környezetben több helyen 20-150 munkaállomásig tartományvezérlő, fájl/mail/web szerver.
Hasonló helyen router/tűzfal/proxy.
Építőipari cégnél fájl/mail szerver, crm szoftver oracle adatbázissal.
Saját cégnél fájszerver, raktárkészlet, crm, mail, web, stb.
Centos mindegyik.
------
Λ4Иł)4

( gmesko | 2007. 10. 29., h – 14:09 )

Magyarosrszági kisbankban RHEL cluster, adatbázisszerverként.

Egy nagy európai multi pénzügyi cégnél, SuSE adatbázisszerverként (Oracle), intranet szerver (LAMP) és e-learning szerver (moodle).

( btotyi | 2007. 10. 29., h – 14:17 )

~ 5000 fős közel vegyipari cég BladeCenter + IBM SAN, WebSphere, DB2, Oracle RHEL 4.0-en, + egyéb apache, tomcat, interbase, postfix debiantól suse-ig

( GoRien | 2007. 11. 28., sze – 00:43 )

IBM-nél Red Hat elég sok szerveren. Funkciót nem akarok írni.

Desktop-on jelenleg csak teszt üzemben szintén Rad Hat (igaz, hogy a munka élesben megy róluk). Ez azért, mert előfordulhat, hogy amikor upgrade-elve lesznek itt a workstation-ok, akkor XP-ről nem Vistára, hanem RHEL-re történik meg a váltás. A munkához szükséges software-eink 98%-a már létezik linuxra. A maradék 2% meg nem mission critical alkalmazás.

http://www.youtube.com/watch?v=P-qK34CzKjM

-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-

Ubuntu 6.06, Windows XP Pro

Az egyik része ami nélkül nem tudunk meglenni a Lotus Notes és a köré kiépített software környezet. A 8-as notes és a Linux kapcsolatát linkeltem feljebb. :) Ezenkívül különböző server és alkalmazás adminisztrációt elősegítő programok. Terminal server alkalmazások, Tivoli, minden ami kell ahhoz, hogy a ránk bízott rendszereket jól tudjuk felügyelni és gatyába rázni.
Bocs, hogy ilyen álltalánosságokban írok, de nem akarok nagyon belemerülni a részletekbe, mert véletlenül sem szeretnék áthágni valami security szabályt.

-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-

Ubuntu 6.06, Windows XP Pro

( apal v | 2007. 11. 28., sze – 06:30 )

Pl: bolygok keresese (kontroller: rt-linux, adatredukalas: linux tokkal-vonoval, C backend progik tonnaszamra, mysql, shell, tcl, awk /mar sok is a jobol neha:]/, uto-feldolgozas, mindenfele modellek illesztese, mindennapi admin, dokumentalas: latex, ...).

( mazursky | 2007. 11. 28., sze – 08:29 )

Munkahelyen FTP-szerver és File-server, nincs Mail-serverünk. Mindez debian 4.0 r0 alapokon, volatile extrákkal + WindowMakerrel.
Otthon pedig zeneszerkesztés és videoeditor alkalmazások slackware-en és debian-on mivel ez a kettő van a gépen.
/mazursky

( rpsoft v | 2007. 11. 28., sze – 10:34 )

Kutatóintézetben; elméleti fizikai kutatásokhoz. Numerikus számolások (fejlesztés és futtatás), szimbolikus számolások (formulamanipulációs programok), cikkek írása (TeX, LaTeX).
Emellett persze a számolások eredményeit meg kell osztani több gép között (fileszerver, etc.).

( Skuzzy | 2007. 11. 28., sze – 11:14 )

Akikkel talalkoztam kisebb/nagyobb internet/hosting szolgaltatok, a donto tobbseg linuxot hasznal szerver feladatokra, volt ahol a firewall/core router is linux-os gep..

( misu | 2007. 11. 28., sze – 11:40 )

SLES 9:
DHCP, LDAP, Postfix, Apache, PHP, Squid, Dansguardian, Spamassassin, ClamAV, Postgres, Squirrelmail, HeartBeat
DotHill SAN + RelData Storage Gateway a szerverek iscsi-n keresztül látják a tárterületet.
Debian:
ZORP tűzfal
Ubuntu
Samba PDC, BDC LDAP-ból ACL-lel

klienseken egyenlőre win98+winxp (500+ kliensről van szó), folyamatban van kísérleti jelleggel ubuntu desktop gépek beüzemelése.

( gabrielakos v | 2007. 11. 28., sze – 11:48 )

Annyira buta kérdés, hogy írok rá választ :)

Légitársaság mainframe-jén fut, rajta számtalan virtuális géppel, számtalan funkcióval.

De konkrétan mi fejlesztettünk egy alkalmazást, ami utaslistákat szűr tenoristákra keresve, FBI kapcsolattal.
Linux+PostgreSQL+jboss+apache ...
Évek óta működik hibátlanul.

--
Gabriel Akos

( horvatha | 2007. 11. 28., sze – 12:11 )

Széchenyi István Egyetem; Fizika és Kémia Tsz: a saját gépemen csak Linux van, ezzel intézem minden irodai tevékenységemet, saját programfejlesztés (num.modellezés), LaTeX doksik, webböngészés, stb.

A tanszéken még 2 csak linuxos gép van, amit ugyanilyen célokra használnak kollégák. Ja, és a laptopjainkon is alig boot-olunk Win*-re, bár azokon legalább van az is.

( sjz | 2007. 11. 28., sze – 12:17 )

6 telephellyel rendelkező cég, központi telephelyen linuxon futó, (Red Hat, dataflex adatbáziskezelő) magyar fejlesztésű, komplett vezetői információs rendszer (fökönyv, pénzügy, eszközgazdálkodás, ber-munkaügy, controlling, stb). Központban és telephelyeken, Debian alapú, tűzfal, proxy, Samba, DNS, VPN, monitorozás, behatolásfigyelés, Qos, néhány munkahelyen desktopon is linux (Debian). Lehet valamit kihagytam, de ezek évek óta panasz nélkül futnak, néha azt sem tudom, melyik szervert hová tettem. :).

Üdv
sjz

( Bucogi | 2007. 11. 28., sze – 13:38 )

Sziasztok!

Volt melohelyemen: mail, web, ftp, eloszor Debian potato aztan amikor a vasat lecsereltuk gentoo vegul ubuntu+xen
Mostani: kb 20 gepen leginkabb ubuntu dapper-tol gutsy-ig tobbnyire xen-el,de elofordul Redhat, centos, gentoo is: webszerverek, mailserver, cvs, samba+ldap, DB szerverek
Desktop: ubuntu gutsy, laptop: ubutu feisty

( padawan | 2007. 11. 28., sze – 17:29 )

Sajat tapasztalat alapjan az NSP/ISP-knel is tobb putty van nyitva mint my computer :D

( Joejszaka v | 2007. 11. 28., sze – 13:55 )

Beágyazott rendszerek elég jelentős részén Linux, vagy vmilyen Linux alapú dolog fut: routerek, biztonsági kamerák, stb...

Távközlésben rengeteg IP alapú kommunikációs eszköz alapja vmilyen Linux.

Érdemes megnézni a szuperszámítógépek Top500-as listáját: a gépek 85%-a vmilyen linuxot futtat (ez tegnapi adat: http://www.top500.org/stats/list/30/osfam ).

( zither | 2007. 11. 28., sze – 15:54 )

Mi két helyen használunk Linux rendszert a cégünknél:
* Egyszer a cégünk belső hálózatának kiszolgálására egy SLES10. Gondolom ez nem minősül különleges dolognak. (Választásában szerepet játszott, hogy jól és szükség szerint gyorsan kézben tartható, támogatott rendszer kell. Ennek tudtommal a RedHat és az SLES felel meg. Annak idején fedora nem tett rám nagy hatást, végül a SuSE-val való jó tapasztalataim miatt alakult így.)
* Ami sokkal kiemelkedőbb használat, az a beágyazott rendszerek. Mi alapvetően műszergyártással és telepítéssel foglakozunk. Régebben a műszerek adatainak kezelésére SCADA rendszert használtunk. Azonban (főleg a rendszerek méretének növekedésével) ez nem tűnt megbízhatónak. Azőta egy ipari mini PC-t vásárolunk (kb. akkora mint egy soho router, talán kicsit nagyobb), amit előfeldolgozónak használunk rendszerünkhöz. Választani a WinCE és egy beágyazott Linux között lehetett volna, végül az utóbbi mellett döntöttünk a jobb konfigurálhatóság és a nagyobb rugalmasság miatt (programozási szempontból meg szerencsére nem jelentett többlet terhet számunkra a gnu rendszer programozása).

Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn.

( zsver v | 2007. 11. 28., sze – 19:12 )

Autóelektronikát gyártó nagyvállalat egyik üzeme (Románia) teljes termelés nyomomkövetési rendszer SLES alapon Oracle DB-vel.
8 automata gyártósor + rengeteg kliens (win és openSuse vegyesen)

( Dwokfur v | 2007. 11. 28., sze – 19:27 )

SOTE Klinika: betegelőjegyzési rendszer (LAMP).
Ugyanezen gép saját célokra: mail server, CMS, file server.

Notebook-on: DICOM képek fogadása, küldése, kiértékelése.

Hardened Gentoo. Linux only gépek.

Üdv,
Dw.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

( Rinyu | 2014. 02. 28., p – 08:40 )

Én úgy tudom, hogy nagyon sok NEC által gyártott gyorsítós tömegspektrométert (Accelerator Mass Spectrometer, AMS) Linux-ra írt vezérlő és adatgyűjtő szoftverrel működtetnek.
Az Arizonai 3MV NEC Pelletront tuti: http://www.physics.arizona.edu/ams/facility/newams.htm

Én pedig egy gáztöltésű proporcionális számláló rendszerhez csináltam vezérlő és adatgyűjtő szoftvert az pedig FreeBSD alatt fut, az nem tudom mennyire számít.

Plusz a MICADAS típusú AMS-ünk adatbázis része is Linux-on van, mondjuk annak a vezérlése Windows 7-ről megy.

( csearo | 2014. 02. 28., p – 09:33 )

Egy nagy és híres repülőgépgyártó utasszállító gépein fedélzeti elektronikát felügyel, vezérel, és maintain-el egy Linux-ot futtató uC.

:wq

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2014. 02. 28., p – 09:59 )

Nem tudom, most is azt használják-e még, de pár éve a HírTV-nél például a híradó feliratozása egy RedHat desktopos célszoftverről ment.

( csupka91 v | 2014. 02. 28., p – 10:12 )

IBM Brno, mindenki aki kliens támogatást csinál vagy hozzáfér kliens adathoz (desktop, szerver vagy egyéb támogatás) RHEL fut a (sz)ámítógépén. Az igaz hogy használunk Windows 7-et is de általában virtualizálva (kivétel a csapatvezető vagy a menedzser vagy HR).

( Oops | 2014. 02. 28., p – 10:22 )

Hmm, vicces volt a sok éves hozzászólásomat visszaolvasni - de azóta - 2012 nyarán - az egész iskolát tokkal vonóval Ubuntu 12.04-re migráltuk. Most már máshol dolgozom, úgyhogy nem tudom, lesz-e 14.04...

( zither | 2014. 02. 28., p – 10:48 )

Terepi műszerek vezérlésére, adataik gyűjtésére és feldolgozására használunk Linux rendszereket. Komplett rendszerként több nagyobb olaj-, gáz- és vegyipari céghez van telepített eszközünk.

Annak idején azért kezdtünk Linuxot használni, mert az akkori WinCE beágyazott rendszerek a korai .Net-ekkel gyermek cipőben jártak, nem voltak eléggé testre szabhatóak (a mostani wines beágyazott rendszereket nem kísértük figyelemmel, azokról nem tudok nyilatkozni). Továbbá a távfelügyelet is jobban megoldható (bár tény, hogy ez ügyben a Microsoft is rengeteget fejlődött, vállalati desktop körben szvsz évek óta le is hagyta a Linuxot).

Az alkalmazásainkat java részt C, C++ nyelveken készítjük. A disztribúció viszonylag mindegy, a felhasználás helyétől, módszerétől függően választunk. Ha az ügyfél részéről van igény az önálló felügyeletre, akkor SuSE a Yast miatt. Ha az alkalmazás grafikus felületet igényel (HMI jellegű használat), akkor egy régi LTS Ubuntu. Beágyazott rendszerekhez (amikhez a végfelhasználó nem tud nyúlni) Debiant használunk. Saját belső szervereinkhez CentOS-t használunk, bár itt inkább a már rendelkezésre álló üzemeltetési tapasztalat miatt alakult így.

Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn.

( sigellef | 2014. 02. 28., p – 11:09 )

Helyi TV-nél (kis cég):

1. Amire azért használjuk, mert nincs jobb:
- Server, (Mail, FTP, Web, tűzfal/router)
- Videokonvertálás (ffmpeg/mencoder)
- CD-DVD írás (mkisofs/cdrecord)
- Sérült CD-DVD adatvisszanyerés (readom/dd_rescue)
- Képújsághirdetés készítése (GIMP/Inkscape)
- Kimenő jel archiválása merevlemezre

2. Amire azért használjuk, mert nem akarunk Windows-ra költeni:
- Szövegszerkesztés, irodai munka (OOO)
- Böngészés, levelezés

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

( lmarton | 2014. 02. 28., p – 11:17 )

Telekom ceg, sok szaz szerver, gyakorlatilag a teljes adtaforgalom es webes szolgaltatasok az ugyfelek fele linux szerverekrol mennek. Adatbazisok, tomcat, apache, squid, stb. Rendszermernokok, architektek, devops es DEV gyakorlatilag Linux desktoprol dolgozik - virtualis gepben windows a belso exchange es ticketing rendszer miatt.

( uid_7086 | 2014. 02. 28., p – 11:17 )

Bank, régmúlt (10+ éve), egy SuSE linux+apache(+talán tomcat, de ebben nem vagyok biztos) páros szolgálta ki az egyik központi rendszert. Nagy nehezen sikerült kisírnom, hogy megengedjék, mert egyébként iszonyatos ellenállásba ütköztem akkoriban, ha csak megemlítettem, hogy linux. :)
És pár évet egész szépen kihúzott. Ráadásul desktop gép volt alatta és emlékeim szerint performancia gondjai sem voltak a webszerver miatt. Ami volt, az adatbázis oldalon jelentkezett.
Nem tudom, az utód rendszer megvan-e még, az már nem linuxos volt.

( zsoltt | 2014. 02. 28., p – 13:01 )

>+ nyilvan az a felhasznalas erdekelne, ahol nem azert dontottek a Linux mellett, mert egyetlen buznyakot sem akartak szoftverre szanni es van egy rendszergazda, aki havi 20-x00 Ft atalanyert azt csinal a rendszerben, amit csak akar, lenyeg, hogy mukodjon.

Ez így sarkítás szerintem, a valóság az, hogy a költséghatékonyság egy valós és legitim szempont.

( banyek | 2014. 02. 28., p – 13:12 )

Komoly helyen? Nem is tudom, mi kiszolgalunk vele havi 100millio usert, bar mi csak egy blogszolgaltato vagyunk. :(

EDIT: Komolyra forditva a szot, nem tudok elkepzelni olyan scenariot, ahol szolgaltatast megeri nem linuxon futtatni.

Bocs, de ez magas labda volt. Ők is linuxoznak már régóta, de néha a hajam égnek áll attól, amit látok felhasználóként.
És a problémák egy része bizony üzemeltetési gond. :)
No meg ki tudja, ki hogy méri a látogatók számát... (értsd: e téren is láttam már hatalmas marhaságokat)

( uid_4656 v | 2014. 02. 28., p – 14:07 )

Bank, számlavezető rendszerek, internetbank rendszerek és ezekhez kapcsolódó háttérrendszerek.

( pgyerek | 2014. 02. 28., p – 14:28 )

Kicsit általános a kérdés ezért megpróbálom általánosan válaszolni, az alapján amit én látok:
Nagyvállalati környezetben a linux alapú megoldásokat
- DMZ-ben firewall megoldásokra
- VPN szerver célokra
- természetesen webszerverként

A backend network-ön pedig
- storage, ( ez mehet sima samba szervertől az olyan spéci célrendszerekig mint a HP StoreAll )
- db ( mondjuk RedHat-en DB2 )
- appszerver célokra használják. ( Na ez tényleg bármi lehet... )

Külön kiemelném az ESXi-t, mint linux alapú virtualizációs megoldást; a gyakorlat az hogy wintel szervereket is ma már sokkal inkább virtualizálva futtatnak

Kommentként pedig azt tudom mondani, hogy egy rendszer nem attól lesz olcsó / hatékony, mert egy része - esetünkben egy bizonyos kernel - ingyenes-e vagy sem, ez a TCO-nak csak nagyon kis részét képezi; az pedig ettől teljesen független dolog hogy "gányolt"-e az adott rendszer vagy pedig rendesen tesztelt, dokumentált stb.

( horbeni | 2014. 02. 28., p – 20:04 )

legtöbb itthoni szerverhoszting cég is linuxot használ
néhány kórházi betegirányító rendszer is

( golgota | 2014. 02. 28., p – 20:53 )

Ez most komoly? Hol nem használnak komoly helyeken?

Jelenidőben nem tudok nyilatkozni.
Amikor eljöttem az utolsó munkahelyemről, akkor pl. ott már csak nekem és egy közvetlen munkatársamnak volt linuxunk, azok is desktop címén, a szervereken sok minden futott, linux nem. (az az egy, amit anno sikerült kikönyörögni már rég a múlté volt)
Persze gondolom, azóta ők is engedtek az erőszaknak, de erről már nincs infóm. :)

Szerintem nem alaptalan feltenni olyan kerdeseket sem, ami trivialisnak tunik mert sokszor kiderul hogy nem az. De hogy neked is valaszoljak, grafikusok es ugy altalaban multimedias cegek nagyreszt nem linuxot hasznalnak, se kliens se szerver oldalon.
De ott vannak meg az egyetemi tanulmanyi rendszerek amiket mostansag nagy hevvel cserelnek win-re, vagy pl CNC-k is win-el futtnak, de nagy alltalanosagban a tervezsbe, CAD programok es tarsai total win fuggok.

De hogy a kerdezonek is valaszoljak szemelyesen hol futottam linuxba
- cirka 4000 serveres hosting ceg 90% folotti linux hasznalat
- egyemi halozatok az ETR/Neptun-tol eltekintve mindenhol

nem szemelyesen tapasztalat, de eleg komoly hely szerintem
- CERN
- Google
- Facebook
- LinkedIN
- Cisco

Esetleg meg ez eeg komolynak szamit http://en.wikipedia.org/wiki/File:Operating_systems_used_on_top_500_sup…

Na ne bohóckodjunk. A Facebook esetében sem a kezelt adatmennyiség, sem a kezelt kliensszám, se a kezelt hardverszám, se a betáplált áram mennyisége, sem a hűtendő légköbméter, se a sávszélesség, se a ráköltött zsozsó, se _semmi_ nincs, ami komolytalan lenne.

Az, hogy milyen komoly vagy komolytalan tartalmat szolgál ki, az irreleváns technikai szempontból.

--
trey @ gépház

Komoly vs. komolytalan: a facebook technikai hátterét nem minősítettem. Viszont érzésem szerint ntomasz sem arra gondolt.
A (hangoztatott)célja, a személyes adatokhoz való viszonyuk és egyéb témák kapcsán én sem nevezném komolynak.
Legalábbis nem komolyabbnak, mint egy hasonló méretű multiplayer (kifejezetten játék célra szánt) rep.szimulátor rendszert.

A kezelt adatmennyiség, a kezelt kliensszám, a kezelt hardverszám, a betáplált áram mennyisége, a hűtendő légköbméter, a sávszélesség, a ráköltött zsozsó elég komoly.
Az, hogy php -re épül az egész, az elég komolytalan. Az, hogy felvesznek rengeteg (tényleg) okos embert, hogy ezt toldozgassák-foldozgassák komoly pénzekért, az is elég komolytalan.

( bigfoot v | 2014. 03. 01., szo – 08:58 )

Amazonnál dolgoztam egy kicsit sajnos nem It :( Nyelvtanulás céljából. adatbázis : Oracle DB szerver, munkaállomások: win+linux ( a linux munkaállomások teljesen kiherélve csak egy programot indított el, ami épp a feladatához kellett. szerver összes win+Sles: levelezés, hitelesítés, bla..bla.....

( csontika v | 2014. 03. 01., szo – 09:21 )

Most hozták a választásos gépeket:) LinuxMint

( zeller | 2014. 03. 02., v – 14:36 )

"+ nyilvan az a felhasznalas erdekelne, ahol nem azert dontottek a Linux mellett, mert egyetlen buznyakot sem akartak szoftverre szanni"

Szerintem nézd meg, hogy pl. a RHEL-nek milyen referenciái vannak. Azok biztosan nem ezért használnak Linuxot.

Egy relative szűk szakmai közösségben nem igazán lehet anonim módon megszólalni, úgyhogy ez a feltétel nehezen lesz tartható. :-P

RHEL és CentOS közt picit több különbség van, mint az, hogy utóbbi ingyenes.
Amikor utoljára néztem, a RHEL tartalmazott pár "aprócska" szoftvert, amit a CentOS nem. Különösebben nem érdekelt, így nem tudom konkrétan felsorolni, de úgy rémlik, hogy management területen, clusteres témákban, meg talán AD integrációval kapcsolatban voltak olyan alkatrészei, amikért fizetni kellett.

Bocs, de ezt miből vontad le? Abból, hogy nem válaszoltam meg helyetted a kérdést? Ugyanis az van, hogy te közölted, hogy márpedig a centos nem redhat, ráadásul úgy beállítva, mintha ez akkora tévedés lenne, hogy hű. Amikor azt kérdeztem, hogy konkrétan miért is, akkor jött a szarkenegetés, hogy "hát úgyrémlik, mintha lennének olyan dolgok RHban, amik nincsenek a centosban, vagy valami ilyesmi, de sose néztem".

Hol kellett volna nekem itt bármit mondani arról, hogy mi van az RHban?

Még mindig ott tartunk, hogy trollkodsz. Mivel a saját kérdésedet sem vagy képes érdemben megválaszolni...
Részemről a továbbiakban nem érdekel a véleményed.

Attól, hogy nem foglalkoztam különösebben a RHEL belsejével, mert nem érdekelt, annyira még emlékszem, hogy nem 1:1-ben volt azonos a szoftverkínálata a CentOS-ban elérhetővel.
(bocs, nem AD, Exchange - bár asszem, a kettő együtt jár)
Aztán felőlem hisztizzetek nyugodtan! :D

FYI: te marháztad le a másikat, hogy "Szerintem nézz meg közelebbről egy RHEL-t, mielőtt ilyen marhaságokat állítasz!" Ez szerintem egy erős kijelentés volt, ezért gondoltam megkérdezem, hogy mire is alapozod, hogy a Centos az ingyen RH az komplett marhaság? Hátha lemaradtam valamiről.

Kiderült, hogy csak erősen homályos információkra, majd most elismered, hogy te sem nézted meg közelebbről "Attól, hogy nem foglalkoztam különösebben a RHEL belsejével", miközben a másiktól éppen ezt kérted számon. Amiket hoztál példák, azok első bliccre nem állják meg a helyüket. Konkrétumaid:
-pár "aprócska" szoftvert -- hát ez nem konkrét, absz nem tudok vele mit kezdeni
-management területen -- ez sem igazán, esetleg a satelittre gondolhattál, ami valóban külön fizetős, ellenben az upstream spacewalk projektje simán felmegy centosra, speciel a spacewalk.redhat.com-on vannak hozzá csomagok! (még csak nem is csak forrás)
-clusteres témákban -- ez se túl konkrét, de legalább a cluster suite összes csomagja megvan a base repoban
-AD -- hát ugye ez is sokfélét jelenthet, de az idmes csomagok között ott figyel az ipa-server-trust-ad, ami ehhez kell a base repoban (és ami ráadásul csak tech preview az RHban eleve)
-Exchange -- na megmondom őszintén erről az egyről gőzöm sincs, de csodálkoznék, ha emiatt külön lenne fizetős akármi, annyira nem profilja az RHnak.
-az AD és az exchange összemosása külön bónuszpont szakmailag ;)

magad is kb oda jutsz, hogy hát "annyira még emlékszem, hogy nem 1:1-ben volt azonos a szoftverkínálata", mert elfogytak a gyak nem is létezett érveid. Ráadásul még ha ezek közül egyik másik igaz lenne, akkor is kérdéses, hogy ettől az eredeti mondás az rögtön alaptalan marhaság lenne, mint ahogy szerinted az. Legalábbis véleményes, hogy a nem 1:1 ugyanaz, meg a tök marhaság, hogy hasonlítanak között hol a határvonal.

Én pedig egyébként ha akarnám meg tudnám válaszolni a saját kérdésemet, de nem nekem kell. Nem is értem, ez honnan jött. Te voltál az, aki lemarházott itt a magas lóról mást, közölve, hogy nézzen utána. Mindezt érv nélkül. Ilyenkor kultúr-körökben neked kell megvédeni álláspontod, nem rám mutogatni, aki rákérdeztem. Sajnos neked annyira futotta, hogy toltál valami gyak alaptalan puffogást, meg megrpóbáltad rámkenni, hogy hát én se tudom. Ami egyrészt nem igaz, másrészt meg irreleváns, hogy én tudom-e. Te állítottad :)

Volt mire alapoznom, csak nem múlt héten volt, hanem évekkel ezelőtt. Mivel egyébként Debiannal foglalkozom közelebbről, a RHEL, különösen, az Enterprise cuccai kurvára nem érdekeltek.
Ettől még annyira emlékszem, hogy a CentOS és a RHEL messze nem egy kategória.
Na mindegy, további kellemes vergődést, bocs, ha a többi fröcsögésed már nem érdekelt.

A RHEL meg a CentOS tényleg nem ugyanaz a kategória, teljesen más "arénában" küzdenek. A dolog úgy kezdődik, hogy a RedHat megragad egy halom forráskódot és kiadja őket. Ezeket meg is találhatod itt:

ftp://ftp.redhat.com/redhat/linux/enterprise/6Server/en/os/SRPMS/

Aztán több dolog is történik ezekkel a forrásokkal. Egyrészt lefordítja őket a RedHat és pénzért árulja a lefordított binárisokat plusz hozzájuk a supportot. Másrészt lefordítja őket a CentOS és ingyen elérhetővé teszi. A megtermelt binárisok között azért van különbség, például:

- A CentOS eltávolítja a RedHat brandre jellemző, a RedHat tulajdonát képző képeket, ikonokat meg hasonlókat a csomagokból, illetve CentOS-es képekre, ikonokra meg hasonlókra cseréli őket (ez a jogvédők miatt kell.)
- Egy halom forráskódot lefordítani nem teljesen triviális dolog és többféleképpen is lehet. A kiadott .src.rpm-ek az egyes csomagokra nézve tartalmazzák a fordítási utasításokat (./configure kapcsolók, gcc beállítások és hasonlók), de az pl. nincs publikálva, hogy a csomagokat milyen sorrendben kell fordítani, és az eltérő sorrendben fordított csomagok bizonyos esetekben eltérő binárisokhoz vezethetnek. (Nem jellemző, hogy ez problémát okoz, az ABI nem szokott eltérni, de érdemes tudni róla.)
- A RedHat nagyjából egyszerre adja ki a forrásokat és kezdi árulni a binárisokat - ehhez képest a CentOS le van maradva a binárisok előállításával változó hosszúságú idővel. (Biztonsági hibák javításakor van jelentősége, a RHEL-re már van folt, a CentOS-re csúszhat.)
- (Kicsit távolabbról, de van jópár olyan szoftver, pl. a régebbi Oracle termék verziók, amelyek expliciten ellenőrzik, hogy RedHat vagy CentOS binárisok vannak a rendszerben és csak RedHatra hajlandóak települni. (Igen, van, ami a binárist is nézi, nemcsak a /etc/redhat-release-t.) Egy ideje leszoktak erről.)
- A CentOS-nek külön repository-kban vannak plusz binárisai (pl. kernel bizonyos, a RedHat által hivatalosan nem supportált fájlrendszer supportjával meg ilyenek), ezek nem részei a RedHatnak.

Ezeken a viszonylag ritka és apró különbségeken kívül a RHEL és a CentOS szigorúan technikai szempontból nagyjából megegyezik. Nem-technikai szempontból, mint pl. ár, support eltérnek - a RedHat pénzes dolog éves előfizetéssel, a CentOS ingyenes, a RedHathoz van értelmes support, amitől bármit (a "hogyan indítsam el a vi-t"-tól kezdve a "hogyan integráljam össze az Evolution-t a Lotus-szal"-on át a "hogyan készítsek RHEL-en biztonságos levelező rendszert" kérdésig bármire válaszolnak, lásd access.redhat.com) lehet kérdezni egy megvásárolt SLA keretein belül, a CentOS-hez community support van, vagy kapsz választ vagy nem.

Hogy bonyolultabb legyen az élet, a RedHat-nak vannak külön termékei, amelyeket a RHEL-től függetlenül vagy azzal együtt lehet megvásárolni. Ilyen pl. a RedHat Directory Server (ftp://ftp.redhat.com/redhat/linux/enterprise/6Server/en/RHDirServ/SRPMS/) vagy a RedHat Software Collections vagy a RedHat Developer Tools. Ezeket külön lehet megvenni, de a mechanizmus ugyanaz, mint a RHEL-nél - kiadják a forrást, amit viszont a CentOS vagy lefordít, vagy nem, van, amelyiknek van CentOS-es változata és van amelyiknek nincs.

Tök élvezetes, hogy a threadben olyasmin vitatkoztok, amiről egyikőtöknek sincs gőze sem, és nem utánanéztek/kérdeztek, hanem csak vitatkoztok :-p

Csak az utolsó mondatodra reagálva: a jelen állapotokról valóban nem sokat tudok, lásd fent, nem érdekelt, a keresés meg viszonylag kevés eredménnyel járt (láttam olyat is, hogy a fájlrendszer szerkezetében is vannak eltérések - ebből igaz valami?)

Viszont amikor utoljára ezzel összefutottam (és ez jó rég volt), akkor még a clusterezés nem volt egy általánosan elterjedt, bejáratott dolog a linuxos világban, akkor pl. a cluster építéshez használható szoftverek (inkább csak egy részük) csak fizetős verzióban voltak elérhetőek.
Ez a cluster megragadt bennem, a többit meg ki tudja...

Mindettől függetlenül az eredeti megjegyzésem, miszerint nagyon nem mindegy, hogy RHEL v. CentOS, úgy látom, továbbra is megállja a helyét. :)

"Mindettől függetlenül az eredeti megjegyzésem, miszerint nagyon nem mindegy, hogy RHEL v. CentOS, úgy látom, továbbra is megállja a helyét. :)"

nem semmi vagy, szépen összefoglalva leírják a lényeget, rá se kell gugliznod, és ezek után is hülyeségeket irkálsz :-)

No, a szokásos napi vérengzés után másolok 2 mondatot a McGraw-Hill 2011-es keltezésű, Prepare for RH Hands-on Certifications c. anyagából:

"As rebuild distributions such as the Community Enterprise Operating System (CentOS) and Scientific Linux are essentially identical to RHEL, you should be able to use those solutions too. Just about the only difference between a rebuild and RHEL is the trademarks and the access repositories, which will be described in Chapter 7."

Lehet alig gyúgyulásnak sebeket felszaggatva töprengeni azon, hogy meddig ugyanaz az alapvetően ugyanaz.

Ez a 7. fejezet elérhető valahol a neten? (már úgy értem: legálisan :) )

"the access repositories" csak e miatt érdekelne.

Közben megkérdeztem egy ismerőst, aki most RHEL-t használ, hogy miben (volt) több a RHEL, mint a CentOS.
A válasz: "nem tudok ilyenről, de mintha lett volna tényleg ilyesmi anno. De most nem jut eszembe."

Szóval nem csak én nem emlékszem. :)

Na, akkor mondom:

a CentOS fogja a Red Hat altal kiadott, szabadon elerheto forrascsomagokat es ujrabuildeli, majd kiadja. A brandingen kivul (logok, esetleges dokumentaciok, artwork) _semmilyen_ modositast nem vegez a csomagok tartalmaban, binarisan kompatibilis vegeredmenyt kapsz.

Elteresek mutatkozhatnak a kiadott telepitomedian, CentOS-bol pl. letezik netinstall, valamint az elorekonfiguralt yum repositoryk nyilvanvaloan a szabadon elerheto repokra mutatnak, illetve vannak 3rd party repok is elore beallitva.

Egy idoben keringett egy olyan informacio, hogy a Red Hat egy nem publikus gcc verziot hasznal a binarisok forditasanal. Ezt szemelyesen nekem cafolta az egyik Red Hat fejleszto, ok mindossze "szupertitkos" opciokat hasznalnak.

--
L

Az egész onnan indult, hogy a RHEL és a CentOS nem ugyanaz. Ez tény.
Lásd eltérő fordítási opciók, gyorsabb hibajavítás etc.
Én úgy emlékszem, a korábbi verziókhoz adtak olyan szoftvert, ami csak fizetős verzióban volt elérhető.
Egyéb probléma?

Ezekben igazad van, de a bináris kompatibilitás nem 100%-os, csak mondjuk 99.999%-os. Egyszer sikerült belefutnom egy esetbe, amikor a RedHat és a CentOS eltérő csomagfordítási sorrendje miatt minimális eltérés volt az egyik PHP modul ABI-jában. Azóta az upstream PHP modulban javították a configure scriptjüket.

( gergelykiss | 2014. 03. 02., v – 19:08 )

Mi javarészt Linux-szal dolgozunk, nagy múltú, nemzetközileg elismert kommunikációs ügynökség vagyunk.

Felhasználási területek: kampánysite-ok alá webszerver, DB-szerver, mail szerver, proxy, médiaszerver (banner kiszolgálás), telefonalközpont, belső alkalmazások (ticketing rendszer, projekt menedzsment, munkaidő-nyilvántartás).

Ügyfeles hostingban egész konkrétan egy darab Win2008-as szerverünk van, az is lényegében csak azért, mert van egy komponens, ami .NET-ben íródott és MSSQL-t használ, az összes többi szerver Linuxot futtat (Debian/RHEL/CentOS).

( koszik | 2014. 03. 03., h – 13:55 )

Cisco NX-OS (Nexus switchek oprendszere) linux alapu.
Cisco IOS-XE (CAT4500, ASR) szinten.
Ezeket eleg sok nagy ISPnel hasznaljak mar most is, es ahogy cserelodnek le a regi eszkozok, ugy egyre tobbnel. (BIX is lehet, hogy Nexus alapu lesz a kozeljovoben.)

Aztan ott van a Quanta LB6 es folotte switchek, amik szinten linuxos OS-sel futnak (errol nem nagyon hallani, mert nem koltenek marketingre, de Google es mas nagy cloud szolgaltatok hasznaljak).

( Webappz | 2014. 03. 03., h – 21:26 )

Előző munkahelyemen:
- meterológia előrejelzések készítése, IBM HPC környezetben (70+ node) (RHEL)
- webszolgáltatás, SGI Altix (RHEL)
- mail szerver,
- Hawk munkaállomások

Jelenlegi munkahelyemen:
- légiforgalmi irányítás (RHEL)
- meteorológiai előrejelzések (CentOS)
- elearning rendszer (web és adatbázis szerver) (CentOS)
- esemény kivizsgálás (RHEL)
- repülés menetrendi koordináció (RHEL)

( atomjani | 2014. 03. 06., cs – 11:57 )

Lényegtelen, hogy spórolni akarnak vagy nem. Többnyire azért használnak linuxot a programjaikkal, mert az a jobb megoldás. Az a lényeg, hogy azt használjanak, amire szükségük van és minden legyen jól beállítva. Ritkább az az esett, amikor érdemesebb windowst használni.
Érdemes lehet mindkét rendszert jól megismerni a lehetőségeikkel. Bármelyik is áll közelebb hozzád, találhatsz jó céget magadnak.

......................
Egymás segítésére még: http://pc-kozosseg.com

Célhoz az eszközt, a rendelkezésre álló erőforrások figyelembe vételével. Ahol bőven van Linuxos kompetencia, ott a Linux/Unix megoldásoknak lesz előnye, ahol viszont Windows-os szakemberből van több, ott azt kell mérlegelni, hogy a Windows-os eszköz plusz költsége (szoftver ára) hogyan viszonyul a hasonló Linuxos megoldáshoz szükséges szaktudás megszerzésének és megtartásának a költségéhez. Mindezt mondjuk 2-3 évre összesítve.

Hosszabb időre kell összesíteni...

Egyébként egy kis érdekesség:

- egy teljes funkcionalitású Windows Server 2012 R2 listaáron 882 USD a termék teljes életciklusára, ami legalább 9 év, azaz évi 100 USD körüli a költség
- egy RHEL szerver előfizetése egy évre listaáron 799 USD

Természetesen az összehasonlítás nagyon torz, ha nagyobb tételben veszel, virtualizálni akarsz, kedvezményeket veszel igénybe, akkor már teljesen más tud lenni a leányzó fekvése. Hasonlóképpen ha nem RHEL-t veszel, hanem mondjuk CentOS-t töltesz le, akkor az ingyen van. De akkor is, erősen cáfolnám azokat a legendákat, hogy a Windows alapból drága...

A 2-3 év a minimum, valóban. Az összevetés valóban nem számol mindennel, de ahol van Windows-os kompetencia például Exchange-hez, ott egy tetszőleges MTA+csoportmunka Linux-on drága lesz, mert bár nem kell szoftvert venni, de szakembert igen, ami sokkal drágább - még Magyar viszonyok között is.

A user licenceket ne tessék elfelejteni....
Meg azt, hogy mit is jelent a teljes funkcionalitás? Tudtommal a dc/fileshare/iis az, ami alaphangon használható. SQL, Exchange és társaik nem igazán. És minél több user CAL jön hozzá, annál drágább lesz.
Linuxnál (ha veszel supportot!) ilyen nincs. Mellesleg tegye már fel a kezét az, aki használ enterprise linuxot, van megfelelő szakembere hozzá, és az update-eken túl vett igénybe supportot.

Kíváncsi lennék, hogy hány olyan jelenleg is használatos linux van, amire van érvényes support, és mennyi, amire nincs, vagy nem is RHEL/SUSE, hanem pl. Debian vagy Ubuntu, esetleg valami más. Meghökkentő eredmények lennének, ha globálisan is igaz mindaz, amit én tapasztaltam eddig...
--
PtY - www.onlinedemo.hu

Zizi, ennel azert tobbet vartam volna toled :)

- a fenti 2012 R2 listaara per CPU, tovabba csak licensz, nincs benne support; upgrade eseten tovabbi koltsegek jonnek
- a RHEL fenti ara standard business hours termektamogatast is magaba foglal; az upgrade az elofizetes resze, nincs kulon dij

--
L

Az upgrade-del azért nem számoltam, mert figyelembe vettem, hogy mikor van vége a támogatásnak és éves költséget számoltam. Felteszem a Windows 2020 is kb. ugyanennyibe fog kerülni és kb. ugyanennyi ideig fogják támogatni, ezáltal az éves ár is kb. ugyanez marad.

A RHEL-t meg (szerintem sajnos) nem tudod megvenni support nélkül, így ha akarsz update-eket, de nem akarsz supportot, akkor is meg kell venned a supportot is.

(Sajnos újabban rosszak a tapasztalataim a supporttal a RedHatnél. A triviális problémákat, amelyeket magamtól is meg tudok oldani boldogan segítenek is megoldani, de minek. Ellenben amikor valami bonyolultabbat kérek, akkor nem sok motivációjuk van megoldani. Pl. a RHEL5-ben lévő rsyslog kapcsán nyitottam náluk egy case-t, a lényegi része:

I was able to reproduce this strange behavior of rsyslog and imfile with the following setup that copies content from /tmp/test.log to /tmp/test_debug.log:

local5.* /tmp/test_debug.log

$InputFileName /tmp/test.log
$InputFileTag test_log:
$InputFileStateFile test_log
$InputFileSeverity info
$InputFileFacility local5
$InputRunFileMonitor

First, test if everything works correctly when full lines are written:

# echo "test1" >> /tmp/test.log ; sleep 10 ; cat /tmp/test_debug.log
Sep 16 13:04:33 admin test_log: test1

It works correctly.

Next, try to write a line without an enter at the end:

# echo -n "test2 without enter at the end" >> /tmp/test.log ; sleep 10 ; cat /tmp/test_debug.log
Sep 16 13:04:33 admin test_log: test1

This is expected so far - only full lines are read by imfile it seems and it's OK.

Lastly, try to finish this second line:

# echo " - and finishing test2" >> /tmp/test.log ; sleep 10 ; cat /tmp/test_debug.log
Sep 16 13:04:33 admin test_log: test1
Sep 16 13:10:32 admin test_log: - and finishing test2

Well, the first part of the line is missing.

2013. szeptember 11-óta nyitva van a case, megoldás nélkül...)

Erről épp tegnap váltottam pár szót a tanfolyamon az oktatóval - ők is belefutottak ebbe a hibába, megoldásként kihajították a "gyári" rsyslog csomagot, és külső repóból raktak fel frisset (7), és köszönik, nincs vele gond. Persze ezzel a lendülettel akár Syslog-ng is lehetett volna a "kiválasztott", hiszen az rsyslog 7 -re átállni sem annyi, hogy next-next-finish - de majd ha lesz időm, átrágom magam a témán :)

( uid_20184 | 2014. 03. 07., p – 15:42 )

Bár nem linux, de a Juniper switcheken és routereken FreeBSD alapú operációs rendszer van (Junos).
Ahogy előttem is említették, a Ciscónak is több rendszere Linux alapú (a felsoroláshoz hozzátenném a Wireless Controllert, ami szintén RedHat).
Az Aruba OS is linux alapokon nyugszik.
Személyes kedvencem pedig az Arista, akik DC és gerinc switcheket gyártanak, az operációs rendszer pedig Fedora.

( Uhum2004 | 2014. 03. 07., p – 16:11 )

Otthon is, mhelyen is Ubuntu: elektronikai tervezés, nyáktervezés, mikrovezérlős programfejlesztés.