Kezdőknek FreeBSD kipróbáláshoz való tanácsok.

Flame

Most éppen Fedora/Ubuntu rendszereket nyűzöm, szeretnék mást is látni nem is kimondottan az áttérés érdekel.
Kezdőként hogyan kezdjek neki?
Pendriverra lehet-e telepíteni?(Nem Dualbootra gondolok)
Fájlrendszerek átjárása megoldott-e valahogy?
Desktop környezetben milyen előnyök és hátrányok vannak?
Wine hogyan szerepel Linuxhoz képest?
Melyik FreeBSD disztribúcióval kezdjek?(pc/ghost/free -BSD)
Milyen régi HW-t támogat?(Ne adj isten még 386-os gépem is lenne BSDzni.)

  • 12723 megtekintés

( Turion | 2013. 12. 02., h – 08:55 )

Én nem tenném. Szerintem a Linux (és főleg a nagyok) támogatottsága NAGYSÁGRENDEKKEL jobb, ami kellemes előnyökkel jár. Mint desktop felhasználó, szerintem nem sokat merítenél belőle.
Én próbáltam a PC-BSD-t egyszer. A Radeon X1050-em alig ismerte fel. Aztán meg KDE alatt a Dolphin nem tudta rendesen mountolni az NTFS diszkeket és ahányszor ráktattintottam, annyiszor felmountolta.
Szóval az én tapasztalataim nem jók. Szerintem a Linux-al ellentétben a BSD nem érett meg mindennapi, desktop felhasználásra. Maradjon a szervereken egyelőre, én amondó vagyok.

Ubuntu 13.10 amd64

Nincs is különösebb bajom a Windows kernellel. A Windowszal mint operációs rendszerrel is igazából a legnagyobb bajom, hogy nincs benne kényelmesen használható parancssoros felület.

A kernelre visszatérve érv lehetne a Linux kernel mellett a Windows kernellel szemben, hogy a Linux open source, de mivel egyelőre nem foglalkozom kernelhackeléssel, ez nem különösebben számít. Talán lehetne hasonló érv a FreeBSD kernel mellett a Linux kernellel szemben, ha az átgondoltabb és könnyebben érthető, de mint mondtam, mit érdekel ez egy mezei usert?

Ha kell kényelmes parancssor a Win alá, akkor telepíts Cygwin-t vagy UWIN-t.
Ha te tudod, hogy kérdésfeltevő mezei júzer, akkor többet tudsz, mint mi. Lehet, hogy mezei felhasználó, lehet, hogy nem.
(Ja, én hallottam már komoly embertől azt, hogy az azért látszik, hogy a FreeBSD kernelt kicsit átgondoltabban tervezik, mint a Linuxét. Pedig él-hal a Linuxért, azzal kel és fekszik, abból él, és arra fejleszt (többségében). Persze ez mind nem számít.)

Hogy is volt az a reklám? "Nekem bizonyíték kell, nem igéret!" Valaki legalább hallott már olyan emberről, aki látott már valakit akinek a rokona vagy ismerőse használt ilyet? Elvben Debian-ból is van kFreeBSD ág de azért én még élő embert nem láttam, aki használta volna (és a dokumentációja is ilyen hogyismondjam csak, nem túl bizalomgerjesztő volt számomra).

Akkor neked is leírom, bár pontosan egyel előtted valaki ugyanezt már írta (válasz: http://hup.hu/node/128692#comment-1669669 )

Hogy is volt az a reklám? "Nekem bizonyíték kell, nem igéret!" Valaki legalább hallott már olyan emberről, aki látott már valakit akinek a rokona vagy ismerőse használt ilyet? Elvben Debian-ból is van kFreeBSD ág de azért én még élő embert nem láttam, aki használta volna (és a dokumentációja is ilyen hogyismondjam csak, nem túl bizalomgerjesztő volt számomra).

Akkor biztos nem sikerült megértened. Rendkívüli módon sajnálom, hogy tudatlanságomból kifolyólag azt a tévhitet próbáltam meg elterjeszteni, miszerint nincs Gentoo FreeBSD-kernellel. Hamut szórok fejemre, elismerem, hogy tévedtem. Mea culpa! Mea maxima culpa! Van Gentoo FreeBSD alapokon!
De ha már két bölcs effendi is felhívta a figyelmemet erre a szörnyű hibára, akkor kérhetem, hogy ugyanezen bölcsek meséljenek nekem saját tapasztalataikról, amit a FreeBSD-s kernellel futtatott Gentoo használata során szereztek? Vagy marad a továbbiakban is olyan ez, mint a lápi lúdvérc: valaki már hallotta, hogy más látta azt suttogni, hogy létezik. Van Gentoo FreeBSD alapokon!

Egyébként nekem már az is jó lenne, ha ebben a topicban csak olyan ember adna tanácsot a kérdésfeltevőnek, aki mondjuk mind a két a felvetésben szereplő rendszert (gy. k.: tetszőleges Linux disztró, és natív FreeBSD) annál jobban ismeri, mint hogy megpróbálta feltelepíteni de nem sikerült neki. Van Gentoo FreeBSD alapokon!

Remélem mindenki hallotta: van FreeBSD kernellel szerelt Gentoo. ugyan még élő embert nem láttak aki kipróbálta volna, de van. (Tényleg, és melyik volt gyorsabb a boot: a Linux-kernellel futtatott Gentoo, vagy a FreeBSD-kerneles. Egyáltalán melyikből milyen verziót használtál, ismeretlen? Hogy kell használni az ipset parancsot egy FreeBSD-s Gentoo-n? Ne less, fejből mondjad!)

Nem túl rég próbáltam, de valahogy nem győzött meg. Vagy én nem győztem meg őt, a fene tudja.
Amennyire rémlik, a hivatalos wiki azt írja, hogy a bináris és forrásból telepítést ne nagyon keverjük össze, mert nem biztos, hogy jó lesz (külön cikk van, hogy kell csinálni).
FreeBSD esetén meg elég jól lehet keverni, eddigi tapasztalataim alapján baj nem esik, sőt: telepítesz egy X portot akármilyen opciókkal. Ha egy Y bináris csomagot akarsz (kva sokáig tartana lefordítani, így inkább binárist használsz), aminek az X függősége, és az X-be te nem fordítottad bele azt az opciót, ami Y-hoz kell, akkor telepíti a megfelelő X-et is, binárisként. Amennyire tudom, ilyesmit a sabayon nem tudott (vagy csak én nem voltam elég kitartó).

Ja igen, és?
Ezt írtad:
" Oké, bináris formát is meg tud zabálni, csak valakinek azt elő kellene állítani."
Csak egy példa volt hogy nem minden esetben kell előállítani mert már egy ubi maintainer már előállította és azt használja a gentoo.
De fejezzük abba mert szerintem csak nem akartad érteni.

Ja igen, és? Ennyire ne tettesd az értetlent! Akkor pontosítom a mondatom, hogy sikerüljön megértened:

Oké, a gentoo bináris formát is meg tud zabálni, csak valakinek azt elő kellene állítani.

Vagy gentoo-ra is előállítja az ubi csomagoló a binárist, csak eddig nem tudtam róla? Vagy gentoo-ra ubi csomagokat (is) szokás rakni?
Ha erre gondoltál, akkor oké. Ha arra, hogy ubira a bináris csomagok csak letöltésre és telepítésre várnak (mivel a csomagolók megcsinálták - szerintem ezt értetted), akkor nem a témához kapcsolódóan írtál.

Figyelj, a szálat félrenézted vagy nem követted vagy nem nézted meg vagy elfelejtetted, hogy itt a gentoo-ról volt végig szó. Semmi gond, mással is előfordul. Csak ne állítsd be úgy, mintha én nem érteném, hogy mit akartál írni - miközben te nézted be.

Ennek a feature-nek nem az egyszeri végfelhasználó asztali gépe a felhasználási területe - bár ott sem árt el-eltenni bináris csomagba ezt-azt, ami biztosan működik, például gcc-t és függelékeit, mielőtt kipróbálnál valamit, de ugye itt más az indok és cél - hanem ha mondjuk egy hálózaton vannak egyforma és azonos célú gépeid, elég ha egyetlen (akár dedikált) build-node izzad, a többiek gond nélkül rakhatják az ott lefordult binárisokat csomagból. Mindenesetre van integrált megoldás rá a rendszerben, és szerethető.

Ph'nglui mglw'nafh Cthulhu R'lyeh wgah'nagl fhtagn

Tiszta sor. Nem is vitattam, hogy nincs megoldás erre a gentoo-ban - de egy egyszeri végfelhasználónak általában nincs build-szervere, és amennyire tudom, gentoo-hoz nincsenek igazán bináris tárolók, azaz kénytelen a saját gépét izzasztani.
Én meg egy egyszeri végfelhasználó vagyok, és mint tudjuk, mindenki magából indul ki :)

Nekem egyszer volt bajom a notival (munkalap szerint alaplapot cseréltek), kb. kedd magasságában felhívtam a szervízhez megadott telefonszámot, mondták, hogy kerítsek egy dobozt neki, tegyem bele a jótálást igazoló könyvet és írjam le egy papírra, hogy mi a baja, másnap jött érte a futár. Hétfőn már ott várt a koli portáján a gép, mire visszajöttem BP-re. Igaz, ez még évekkel ezelőtt volt.

Viszont az eset előtt 1-2 évvel cseréltek szervizet az Asusék, mert állítólag sok gond volt a régivel. Egyébként érdekes: a doboz visszafele tele volt ragasztva Albacomp matricával, pedig több cikket is láttam, hogy nem az Albacomp vette át.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Nekem például eddig vagy 5-féle HP-noteszon futott és fut problémamentesen. Most egy Fujitsu-n az a problémám van vele, hogy a wifijét nem kezeli (USB-s wifivel kiküszöböltem, amikor kellett); illetve vagy karakteres, vagy grafikus üzemódban tudom csak használni a grafikus kártyáját, mert amikor grafikusba átváltok, onnan vissza már nem megy a dolog. De ez pl. jól ismert jelenség. (Ezt amúgy azzal oldottam meg, hogy karakteresbe bootolom, viszont kicsit nagyobb felbontásba, mint az alap 80x25 lenne. Oszt amikor kell, akkor X indít, és ott befejezem a dolgom.)

Arról a linux desktopról beszélsz, ahol még mindig képes magával ragadni egy app pl. a billentyűzetet, ha befagy valamiért? KDE alatt ezt legalább két alkalmazással tudom neked produkálni.
Én is szeretem a linuxot, mást el se tudnék képzelni, de az ilyen és ehhez hasonló batár hibáknál felmerül bennem a kérdés, hogy ez ennyi év alatt nem tűnt fel senkinek?
--
The Community ENTerprise Operating System

Nekem w7 64-en van hasonlo. Idorol idore eltunik a jobb alt es "w" jon a "|" helyett. Ilyenkor atkapcsolok angolra es egy darabig ugy irok. Rogton visszakapcsolva nem javul.

Lovesem sincs mitol lehet.

Az is teny, hoyg icewm alatt neha a behalt (alt. halozati) appok hajlamosak "elfogni " a billentyuzetet es egeret. Aztan mehetek "melykonzolba", hoyg kilojem.

--
http://www.micros~1

pedig tedd, foleg kezdokent.
2001(?) magassagaban ugy gondoltam, ertek a Linux (unix like) dolgokhoz, es boldogan eldegeltem egy debian desktoppal.
Aztan lett internetem (modemes) es vettem egy Lucene winmodemet, amitol fagyott a windowsom, es eldobalta vonalat folyamatosan linux alatt. Mivel akkoriban a Matav minenkiNET-et hasznaltam, ami csak akkor erte meg, ha egyszer tarcsaztam be naponta, kellett talaljak egy megoldast, hogy mukodjon a netem.
Volt a modemhez driver FreeBSD-hez (nem volt penzem rendes HW modemre) igy aztan feltettem egy 4.3-as FreeBSD-t, hogy akkor majd hasznalom azt.
Egyszreszt a modem sosem fagyott, es sosem dobta el a vonalat akkor, viszont nem ez a lenyeg, hanem az, hogy akkor derult ki, hogy Linux huszarkent fogalmam se volt egy csomo dologrol.
Igen, a FreeBSD akkor fapad volt, viszont nem a kulonbozo wrapper szkriptek voltak wrapper szkriptekbe tekerve, hanem egy nagyon letisztult, nagyon egyszeru rendszer kerult a kezem ala.
Kb. ujra kellett tanuljak mindent, de megerte.
Szoval szerintem 'szopni fogol' de ha tanulni akarsz megeri.

pedig tedd, foleg kezdokent.
2001(?) magassagaban ugy gondoltam, ertek a Linux (unix like) dolgokhoz, es boldogan eldegeltem egy debian desktoppal.
Aztan lett internetem (modemes) es vettem egy Lucene winmodemet, amitol fagyott a windowsom, es eldobalta vonalat folyamatosan linux alatt. Mivel akkoriban a Matav minenkiNET-et hasznaltam, ami csak akkor erte meg, ha egyszer tarcsaztam be naponta, kellett talaljak egy megoldast, hogy mukodjon a netem.
Volt a modemhez driver FreeBSD-hez (nem volt penzem rendes HW modemre) igy aztan feltettem egy 4.3-as FreeBSD-t, hogy akkor majd hasznalom azt.
Egyszreszt a modem sosem fagyott, es sosem dobta el a vonalat akkor, viszont nem ez a lenyeg, hanem az, hogy akkor derult ki, hogy Linux huszarkent fogalmam se volt egy csomo dologrol.
Igen, a FreeBSD akkor fapad volt, viszont nem a kulonbozo wrapper szkriptek voltak wrapper szkriptekbe tekerve, hanem egy nagyon letisztult, nagyon egyszeru rendszer kerult a kezem ala.
Kb. ujra kellett tanuljak mindent, de megerte.
Szoval szerintem 'szopni fogol' de ha tanulni akarsz megeri.

pedig tedd, foleg kezdokent.
2001(?) magassagaban ugy gondoltam, ertek a Linux (unix like) dolgokhoz, es boldogan eldegeltem egy debian desktoppal.
Aztan lett internetem (modemes) es vettem egy Lucene winmodemet, amitol fagyott a windowsom, es eldobalta vonalat folyamatosan linux alatt. Mivel akkoriban a Matav minenkiNET-et hasznaltam, ami csak akkor erte meg, ha egyszer tarcsaztam be naponta, kellett talaljak egy megoldast, hogy mukodjon a netem.
Volt a modemhez driver FreeBSD-hez (nem volt penzem rendes HW modemre) igy aztan feltettem egy 4.3-as FreeBSD-t, hogy akkor majd hasznalom azt.
Egyszreszt a modem sosem fagyott, es sosem dobta el a vonalat akkor, viszont nem ez a lenyeg, hanem az, hogy akkor derult ki, hogy Linux huszarkent fogalmam se volt egy csomo dologrol.
Igen, a FreeBSD akkor fapad volt, viszont nem a kulonbozo wrapper szkriptek voltak wrapper szkriptekbe tekerve, hanem egy nagyon letisztult, nagyon egyszeru rendszer kerult a kezem ala.
Kb. ujra kellett tanuljak mindent, de megerte.
Szoval szerintem 'szopni fogol' de ha tanulni akarsz megeri.

( mynheer_gabor | 2013. 12. 02., h – 09:18 )

Kezdőként hogyan kezdjek neki?
Rakd fel virtualboxba, barátkozz meg vele.
Ellenőrizd, hogy a hardvered mennyire FreeBSD-barát
Telepítsd a FreeBSD-t dual bootba
Az átállási idő után egy jól irányzott mozdulattal radírozd le a linuxot

Pendriverra lehet-e telepíteni?(Nem Dualbootra gondolok)
macerásabb, de lehet

Fájlrendszerek átjárása megoldott-e valahogy?
Nem tudom pontosa hogy érted, ha egy közösen használt lemezterületet akarsz, akkor talán ZFS a legjobb választás.

( uid_7086 | 2013. 12. 02., h – 11:59 )

Áttérésnek nem látom értelmét. Virtuális gépben kipróbálni, megismerni, az OK.
De átállni rá, pláne desktopon...
Támogatottsága jóval kisebb, mint a linuxoké, elterjedése szintén...
Freebsd-s álláshirdetést alig látni.

Update: egy nagy előnye volt a linuxokkal szemben, amikor én játszottam vele. Nevezetesen a dokumentációja. Amennyire emlékszem, az pont olyan volt, mint amilyet egy komoly rendszertől elvártam.

Nem írtad, de ahogy az előző hozzászólásomban említettem, szervernél nem szokás a multi boot (legalábbis normális helyeken, mert én pl. használok egy gépet elsősorban szerverként, másodsorban desktopként, de ugye én meg a normális... ;) )

Virtualbox nem foglal sok helyet, freebsd-nek kell kb. 2G virtuális diszk. De nem akarlak rábeszélni, csak azért írtam, mert sok szopástól kíméled meg magad, ha nem szórakozol multiboottal.

update: sorry, ezt benéztem... Összefolytak az emlékeimben az itt olvasottak, meg az a topic, ahol valaki az UEFI+multiboot miatt problémázott és az elmúlt pár órában mobilról neteztem, nem nagyon néztegettem, melyik topic-ba írok.

update2: ami a különböző BSD verziókat illeti... A FreeBSD egy "kezesbárány", az openbsd fapados, de jól dokumentált, a netbsd... azt asszem, még én is elkerülném. :) A Dragonfly-ról én úgy emlékeztem, eredetileg desktopnak szánt, freebsd alapú rendszer, de a wikit elnézve csak a freebsd alap stimmel...

A NetBSD kb. ugyanolyan jóság, mint az OpenBSD. Sok a közös dolog is, amit egymástól vesznek át. Kernel szinten a NetBSD-ben sokkal fejlettebb a multiprocesszor támogatás, az OpenBSD meg azt _állítja_ magáról, hogy ő a legbiztonságosabb. Mindkettő lehet döntő szempont egy kiválasztásnál.
Linux felől érkezve, élményre a Slackware-t tudnám hozzá(juk) hasonlítani, gyakorlatilag minden kézihajtányos: particionálás, installer, magyar környezet, rendszer-konfiguráció, grafikus felület, néhány esetben szkripteket kell firkantani nulláról, stb.

( chrono | 2013. 12. 02., h – 11:46 )

Mert a linuxod alatt minden hardvered tökéletesen működik, minden igényedre találtál megfelelő szoftvert, és ezért unod az egészet? :)

( artifex | 2013. 12. 02., h – 11:51 )

Az eddigi hozzászólásokkal egyetértve, sajnos, azt kell mondjam, hogy a támogatottsága kisebb a Linuxnál, így lehet nehéz napoknak nézel elébe. Szerveren használom, nagyon jó, tetszik, de desktopra nem tenném.

"Belépés díjtalan, kilépés bizonytalan."

( nagylzs v | 2013. 12. 02., h – 14:15 )

Én is szerveren használom már sok éve. Arra elég jónak találom. Desktop-ra próbáltam régebben. Ráadásul diskless gépeket boot-oltam FreeBSD-vel. A gnome-ot újrafordítani meg mindent beállítani kész kínszenvedés volt.

Miért kéne újrafordítani a GNOME-ot? Beállítani meg tényleg kínszenvedés: van a /boot/loader.conf, meg a /etc/rc.conf és a /usr/local/etc/rc.conf - és kb mindent ezekben lehet ki- és bekapcsolni.
De ez csak egy magánvélemény valakitől, aki FreeBSD-t használ desktopnak kb 15 éve. (Amúgy tudom, 10 ilyen embert nem lehetne itthon összeszedni.)

Van már rá natív gnome/kde?
Mikor utoljára ilyesmivel próbálkoztam, úgy emlékszem, hogy csak linux compatibility csomagokkal lehetett felrakni a linuxos cuccokat.
(egyébként nem azt írta, hogy muszáj volt újrafordítani, csak annyit, hogy az újrafordítás egy kínszenvedés... ;)) )

( legradi v | 2013. 12. 02., h – 15:10 )

Azt hiszem néhányan a válaszadók közül kis tévedésben vannak.

A FreeBSD és a jelenleg ,,fő'' vonalnak nevezhető többi BSD változat (NetBSD, OpenBSD, DragonflyBSD) elsősorban és dedikáltan szerverszolgáltatások támogatására jöttek létre. Külön érdekesség, hogy némi munkával -- s már nem csak forrásból fordítva -- akár desktop célra is fel lehet velük egy gépet építeni.

G.
============================================
"Share what you know. Learn what you don't."

( radix | 2013. 12. 02., h – 17:31 )

Mert az ugyanolyan BSD mint a Mac OS X, csak "Free". :)

( utpKabel | 2013. 12. 02., h – 18:38 )

Rövid és lényegretörő válasz: ne térj át FreeBSD-re!

( Zahy v | 2013. 12. 02., h – 20:13 )

Legyen valami használható infó is, ne csak a flém.

> Kezdőként hogyan kezdjek neki?
Föltelepíted, és előtte, közben, utána olvasgatod a (magyar nyelvű) FreeBSD Handbook-ot.

> Pendriverra lehet-e telepíteni?(Nem Dualbootra gondolok)
Nekem mindenféle macera nélkül sikerült.

> Fájlrendszerek átjárása megoldott-e valahogy?
Valahogy igen. Ha kell, ugyanaz az ntfs-3g van benne, mint a Linux-terjesztésekben. XFS-t olvas. ReiserFS-t tán még ír is (FIXME). EXT[23] rw támogatás van, sajnos mke2fs -I 128 kell ahhoz, hogy kezelni tudja. EXT4 és BTRFS tudtommal még nincs. Fentebb írták a ZFS-t, valószínűleg a legjobb megoldás.(*)

> Desktop környezetben milyen előnyök és hátrányok vannak?
Előnyök? Azért a FreeBSD mégis *elsősorban* szerver oprendszer. Hátrányok? Lesznek frusztráló pillanatok :-) Főleg, ha valaki csak seggnyalós környezetet tud elképzelni magának.

> Wine hogyan szerepel Linuxhoz képest?
Kb ugyanaz a Wine fut.

> Melyik FreeBSD disztribúcióval kezdjek?(pc/ghost/free -BSD)
Ha desktopot akarsz, akkor PC-BSD. Ha megismerni a FreeBSD-t (vagy általában egy BSD-t), akkor FreeBSD-t.

> Milyen régi HW-t támogat?(Ne adj isten még 386-os gépem is lenne BSDzni.)
Tudtommal a 386-os támogatást dobták, és már csak 486-tól fölfele támogatott. Egyébként meg ugye próba, szerencse. Azért ha rá tudsz bootolni, akkor látszik, miket ismert föl.

(*) szerk: asszem FUSE alapú ext4 van. Biztos: http://www.freshports.org/sysutils/fusefs-ext4fuse/
(Akkor már csak az kéne, hogy a BTRFS-ből is csináljon valaki fuse alapút :-)

( saxus | 2013. 12. 02., h – 20:34 )

Miután magam részéről a Linuxot alkalmatlannak tartom desktop felhasználásra az OSX és a Windows mellett, így, ha ahhoz kell mérni, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy akár még használható is lehet, ha szeretsz tanulni és magadnak testreszabni a rendszert. Ha Linuxokból is csak ilyen hátulgombolósokat használsz, akkor felejtős.

Mindenesetre erősen érződik a projekten, hogy nem a desktop a fő csapásirány.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

De nem érdekel, szerinted mi a jó, én most az "fbsd desktop" és a "linux desktopnak nevezett összehányt izét" írtam ki fórumban témának, nem a te általad használt operációs rendszereket.
Továbbá megkérnélek, ne szemeteld össze a fórumaimat, mert csak kártékony hozzászólásaid vannak.

Oke, akkor leforditom megegyszer, mert latom nagyon kiakadt a parsered a Windows es az OSX megemlitesere:
- hasznalhato desktopnak, de szarabb lesz, mint amit atlagban osszetakolnak egy random Linuxra.
- nem a desktop felhasznalas a fo celja a FreeBSD-nek.
- maga az alaprendszer viszont jo.
- szukebb HW tamogatas (bar nekem anno, mikor a 6.3-mat felraktam, felismert mindent, Radeon 9600XT-vel ment egybol a DRM, nem kellett vele semmit sem vacakolni, ami egy nyomorek Linuxtol meg ma is nagy elvaras tud lenni. Igaz, binaris driverek felejtosek (bar, mintha az nVidianak lenne - volt?)
- Kb. mindent neked kell majd testreszabni, nagyon alapbeallitasokkal jon minden. Viszont ami megy, az altalaban megy.
- Ami plusz szopatas tud lenni egyes programoknal az az egyes hulye kodtaknyolok Linuxizmusa/GNU-izmusa, amikor szarnak bele, hogy letezik mas is a vilagon, mint Linux meg GCC. (Sluszpoen, hogy altalaban ugyanezek a developerek picsognak, hogy mert a Windows).
- De osszessegeben ugyanazokat a komponenseket fogod itt is megkapni, mint Linuxon (kiveve az alaprendszer).
- Osszessegeben nem hasznalnam desktopnak. Ugyanugy vagyok vele, mint a Linuxszal (meg ugy barmi, ami opensource es GUI): csak X-et ne kelljen rajta inditani.
- Ettol fuggetlenul, mint szerver operacios rendszer elegedett vagyok vele.

Az, hogy te neked szovegertesi problemaid vannak, arrol mar nem tehetek es a szadba kell ragni, hogy nagyobb kihivas jo desktopot osszerakni belole, az mar hadd legyen a te problemad.

Azon velemenyem meg kerlek, hadd tarthassam mar fenn, hogy 2013-ban a GUI ne kiscsillio egymassal csak felig-meddig osszereszelt, nem ritkan a programozok perverzioinak megfeleloen osszebaltazott, inkonzisztens izet ertsem, hanem olyat, amit a 0. perctol lehet effektiven munkara hasznalni. Meg ha ez serti is a lelkivilagod.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

"Ami plusz szopatas tud lenni egyes programoknal az az egyes hulye kodtaknyolok Linuxizmusa/GNU-izmusa, amikor szarnak bele, hogy letezik mas is a vilagon, mint Linux meg GCC. (Sluszpoen, hogy altalaban ugyanezek a developerek picsognak, hogy mert a Windows)."
O most ugy hirtelen errol a KMS portolasa BSD-re jutott eszembe. Fizetett OpenBSD es FreeBSD fejlesztok csinaltak meg, mert a Linux-os community kb. 0 segitseget nyujtott. De lehetne meg emliteni a gnome/kde Linux-only componenseit.

" Osszessegeben nem hasznalnam desktopnak. Ugyanugy vagyok vele, mint a Linuxszal (meg ugy barmi, ami opensource es GUI): csak X-et ne kelljen rajta inditani."
A legjobb, amikor az egyik GTK2-es, a masik mar GTK3-as melle jon meg egy Qt-s alkalmazas is. Csodalatos mennyisegu fuggosegek tudnak ilyenkor kialakulni. Na ez az erzes ami FreeBSD-n is meglesz.

A legjobb, amikor az egyik GTK2-es, a masik mar GTK3-as melle jon meg egy Qt-s alkalmazas is. Csodalatos mennyisegu fuggosegek tudnak ilyenkor kialakulni.

Mennyi a RAM/SSD/HDD abban a gépben, hogy ez problémát jelentsen? Persze ha ez egy fétis, vagy emiatt dependency problémák jönnek elő, akkor rendben, de amúgy kit érdekel, hogy melyik alkalmazás milyen library-ket használ?

Ismer valaki itt New York környékén egy jó elmeorvost? Kéne nekem. Mert már megint, immár sokadszorra egyetértek épp ezzel a troll saxussal! És ettől agyilag teljesen zokni vagyok, kiakadok, kezdem félteni az elmémet, félek hogy nem vagyok mentálisan teljesen kóser, ha már ez ilyen sokadjára történik meg velem...

Mert elárulom, ez is egyik oka annak, hogy a DWM-et favorizálom. Lehet hogy az nagyon minimalista, de mindent tud amit nagyon muszáj, a többi WM meg DE pedig ha tud is többet, de annyira gány szeméthalom, hogy inkább nem kell. Túl sok bennük a bug. Igen, még az XFCE-ben is. Jobb mint a Gnome vagy a KDE elismerem, de tudnék benne jókora bugot mondani/mutatni... A másik pedig hogy elegem van a kismillió GUI Toolkitból. Igen, nálam ez fétis hogy ne legyen a rendszeremben (és a memóriában...) plusz fél giga csak azért, hogy a szövegdobozok sarkai szépen lekerekítve jelenjenek meg, pláne ha ez 2-3 példányban is le van programozva, amiatt, mert egyik alkalmazásnak ez a toolkit kell másiknak meg az. Tudom, ha betöltök egy efféle progit, hiába DWM-et használok akkor is ott lesznek e rutinok, de legalább akkor tényleg csak addig lesznek a memóriában amíg az a progi fut. Ha a window managerem is efféle izére épül, akkor viszont állandóan zabálja a memcsit.

-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

Oké. Ubuntu 11.10 alatt:

XFCE-desktop telepítve, teljesen szabályosan, az ubi repójából, a megfelelő paranccsal. Nem forrásból, nem nyúltam bele, nem hegesztettem semmit a magam szakállára.

Reboot, xfce indít. Működik, Unity után sikitozok az örömtől. Egészen addig míg eszembe nem jut, hogy jó lenne valami picikét testreszabni, hogy a panelen megjelenjenek nekem a fontos infók, mint a processzor terheltsége, memóriainfók, egyebek.

Kattintgatok az egérrel ahogy kell, teszem fel a panelra kis ablakocskákat, működik is... kivéve az egyik legfontosabbat, hogy mennyi a szabad memóriám még. Igaz ugyan hogy az is működik, de csak látszatra: mert bár mindent jól ír ki ami a számjegyeket illeti, de érdekes módon fordítva szövegel nekem (magyar nyelven, angolul nem próbáltam). Azaz (bocs ha nem szó szerint van, emlékezetből idézem) valami olyasmit hogy:

A szabad memória 1 gigabájt a 600 megából

Holott a teljes memória 1 giga és ebből szabad a 600! (lehet hogy nem a szabad memóriát írta ki hanem a foglaltat, tökmindegy, lényeg hogy a teljes memória értékét tekintette foglaltnak (vagy szabadnak) s a másik számértéket a teljesnek.

Lehet hogy ez csak egy lokalizációs hülyeség, de irtó bosszantó, s az istennek se tudtam kikezelni belőle.

-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

A szabad memóriához azért pár félmondatot hozzá tennék: tök jó dolgok ezek a mutatók, de önmagukban gyakorlatban (ameddig nem kell elemezni valamit, hogy mennyi az annyi), nem túl érdemlegesek vagy informatívak, főleg az ilyen "mennyi a szabad ramom" kijelentésűek. A 386-os óta elérhető a védett mód, ahol minden egyes program saját címtérrel rendelkezik (és ma már minden OS így működik). Ennek egyik nagy előnye, hogy a háttérben lehet egy csomó okos dolgot művelni: ha már egyszer betöltöttünk egy shared libet, elég csak a második appnak a címterébe belemapelni, nem kell újra betölteni, stb. Egy ilyen eset az appnak a teljes memóriafoglalásába beleszámít, de gyakorlatban nulla byte plusz memóriát foglaltunk le neki.

Másik eset a file cache. Ma minden modern OS azt cachel, amit lehet. Hacsak az embernek nincs 32G ramja, akkor jó eséllyel átlag felhasználás mellett közel 0 byte szabad ramja van, ugyanis az OS megeszi azt file cachenek. (Windows, Linux, BSD, OSX, minden.) Természetesen, ha valami program igényel ramot akkor ennek a cachenak a kárára feláldozható. (Bár intenzív IO esetén dönthet úgy is a rendszer, hogy inkább egy-két alvó programot söpör ki a swapba, mert egy fél óránként egyszer felébredő folyamat visszaráncigálása még mindig kevésbé teljesítmény-igényes feladat, mintha valami, ami folyamatosan lemezről dolgozik tényleg a lemezről dolgozna).

(Apró intermezzo: XP óta létezik prefetch Windows vonalon, ami a rendszer az alapján, hogy mikor mit használsz sűrűn előtölthet neked cacheba dolgokat. Azt is valahova a ramba kell raknia nyilván, persze te azt szabadnak látod. Attól még valójában foglalt.)

Harmadik dolog, ami nem kicsit (és külső szemszögből nézve teljesen megjósolhatatlanul) meg tudja bolondítani a "mennyi az annyi?" kérdést a programok saját memóriamenedzsmentje. Ebben különösen élen járnak a menedzselt memóriakezeléssel rendelkező megoldások (pl. .NET vagy a Java), de alapvetően a dolog független ettől simán elképzelhető egy natív programnál is az a viselkedés, hogy monitorozza mennyi a szabad memória és eszerint változtatja meg a program működését, pl. hogyha sok a szabad ram, akkor többet cachel, ha fogy, akkor meg visszavesz. Tudnám hozni példának a nálunk futó MSSQL/Terminal szervert: a ramnak kb. 97%-a van kihasználva folyamatosan (a 12G ramból), aminek a nagyját az MSSQL eszi meg. Azonban, ha látja, hogy valami másnak is kellene ram, akkor azért visszavesz és felszabadít valamennyi cachet. De nem kell szerver oldalra menni, egy játék is simán működhet így: ha kevés a ram, hamarabb kidobálja a nem látható objektumok modelljeit, textúráit, szemben ha van sok ram, akkor nem dobja ki, hátha a következő pályán is kell. De akár egy szövegszerkesztő is működhet így: ha sok a ram, betölti előre a helyesírás-ellenőrzőt, ha nem, akkor mondjuk csak akkor, amikor tényleg használjuk is. Stb.

Ezt hívják egyébként skálázódásnak. Ez az, amit sokan nem vesznek figyelembe, mikor egy OS-ről nyilatkoznak. Pl. gyakori érv a Windows ellen, hogy "jaj, van 4G ramom, és X-et megesz belőle!!!444". Ja, de azért, mert 4G ramból még mindig mondjuk 2-3G marad az appnak 0. körben, amit egyből használhat, szemben 2G-n, ahol mondjuk csak 1G-re skálázza magát alapból (amiből mondjuk szükség esetén még mindig dobálhat vagy swapolhat ki) és 1G maradt csak a programnak (az értékek hasraütésszerűek.)

Így meg igazából az érdekes számunkra, hogy az adott program nyafog-e vagy sem, az, hogy mennyi a memóriafoglalás, az önmagában nem annyira érdekes infó.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Ebben is teljesen igazad van. Fentebb nem is erről írtam, hanem hogy amit kijelez, az fordítva van kiírva. Azért akármennyire skálázza is magát a rendszer, az nagyon durva, ha olyasmit ír ki, hogy (mondjuk) 1 giga a szabad memóriám a mindössze 200 megából. Amikor jól tudom hogy ez kb fordítva van mert épp 1 giga az összes ramom, s ebből lehet lefoglalva a kb 200.

És épp amiatt amit írtál, én azt szoktam alapul venni egy rendszer vagy progi memóriafoglalásának, hogy miután bebootolt s még semmit nem indítottam el (ablakkezelő esetén), vagy miután bootolás után épp csak azt az egy programot indítottam el elsőként, na akkor mennyi az amit foglalt memóriának mutat. Na és így azért elég szép dolgok derülnek ki egyik-másik ablakkezelőről pld.

Az más valóban, hogy miközben dolgozik, mennyit cachelget. Bár nekem most 3 giga a ramom, tegnap estétől be van kapcsolva a gépem, megy a firefox is, a zenelejátszó is (moc), és javában megy épp a gcc fordítás utáni tesztje már vagy egy órája (chrot-ban), s nyitva van ezen kívül 5 terminálablak, ebből 4-ben fut az MC. Még mindig van a kijelzés szerint 24% szabad ramom.
-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

Az oké, csak ez így pont nem mond semmit. Erre nagyon jó példa pl. a munkahelyi gépem. 8G ram, 4-7 között mozog az átlagos kihasználás. Jellemzően olyan 6G körül mozog. Ha ekkor indítok mondjuk 2-3 VS-t (szerver, kliens, teszt), akkor az adott projekt mérete mellett mondjuk olyan 3-800 Mb lesz a VS memóriafoglalása. Aztán simán lehet, hogy 6,8G-t fog mutatni a task manager.

Miért? Mert látja a Windows, hogy IO-t is használom sokat plusz időnként vannak nagyobb foglalások (100-500Mb között simán mozog az, amit fejlesztek), így hagy szabad ramot, másrészt a VS-ek kódja csak egyszer lesz betöltve. Na meg gondolom néhány dolgot ki is pakol a swapba és gondolom a saját dolgaiból is visszavesz.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Szerintem meg a körülményekhez képest teljesen jól teszi a dolgát.

Egyébként meg bőven leírtam már a véleményem Linux vs. BSD témakörben. Arról nem tehetek, hogy ezt ignorálod és kiakad a parserer, ha valaki Windowst, OSX-et (figyelem, nyomokban UNIX-ot es BSD komponenseket tartalmaz!), valamint képtelen vagy elviselni, hogy szerintem az, amit ma Linux desktopnak neveznek, az egy hulladék.

Mondjuk... ugy, hogy tobben is leirtak, hogy van magyar fbsd dokumentacio es sokadik nekifutasra sem voltal kepes onerobol megtalalni, nem tudom mit vartam.

---------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Sok érdekes dolgot írsz.
A XP prefetch az valami egészen más. Az ötlet nem marhaság, de akik csinálták nem értettek hozzá, rendes operációs rendszeren nem kellene ilyen trükk. Viszont olyan rendszeren, amely a diszket sem képes rendesen kezelni, hát döbbenetesen lehangoló erdedményt értek el.
Azért a "szabad ram" egészen jól körülírható. *nix alatt meghatározható. Szakember biztosan tudja ugyanezt Windowson is. :)
***
Kicsit kevered az objektumorientált programozási technológiákat a virtuális memória kezelésével.
A shared lib ezeknél néha annyi szerept játszik, hogy egy program a világ összes memóriáját ne azonnal foglalja el. Ezt kicsit megturbózva java és .net eszközökkel ÉS hanyag szoftveresekkel az előbbinél kicsivel több memória kell.
Szörnyen nagy tévedés különböző os-ek memóriakezelését összemosni.
Gyors definíció: AIX=ipari, linux=jó/hangolható, windows=fos.
"Ma minden modern OS azt cachel, amit lehet." A windóz a windóz. A többiek nem tesznek ilyet. Ha mégsem így látod, akkor goto ***.
Ha már a Windows belekeveredett a FreeBSD-be - sok esetben tapasztalható, hogy hiába nagyobb a fizikai memória és a swap is mint az igényelt - a program mégis jajagat. Ennek az az oka, hogy a programfejlesztő nem jól írja meg a programot, vagy csak a saját gépén teszteli. Arról meg tudjuk, hogy minden paramétere 5x akkora, mint a production rendszer.
Örülj, hogy ilyen jól megy az MSSQL! Én meg arra írtam programot, hogy egyszerű directory struktúra lekérdezéssel ne terheljem túl a szervert. A cache kezelés tökéletes! (pl. 2008 R2 64, 64GB ram, naagy cpu) Utánaolvastam, hangoltam, mértem => rossz. Linuxon sokkal jobban működik.
AIX esetén a probléma nem ismert.

Meghajlok bölcs érveid mellett.
Ha A-ból B-be kell elszaladni, és megteszed a távot 1 perc alatt, én meg 3 alatt.
Ebből következik, hogy
1) Én vagyok a gyorsabb.
2) Többet sportolok.
3) Jobb a futóstílusom.
Vagy mégsem? Szóval azt mondod, nem állsz az én pártomon, de azért jól futok. Ezt baráti gesztusnak lehet hívni.

Azt, hogy a prefetch kikapcsolásával gyorsabban indul a windows, nos az egy műszaki paraméter. Nem lehet baráti gesztussal megoldani.
Ha egy számítógépnek adsz egy feladatot, lefut 1 időegység alatt. Ha 2 feladatot akkor 2 időegység alatt. Ha ugyanezt windows alatt teszed, akkor lefut 3,5 időegység alatt. (A feladatok egyformák, a rendszerek optimalizáltak...) Ha a linux 18 perc alatt olvassa el azt az ntfs-t amit a windows 53 perc alatt, akkor ki a gyorsabb?
Módosítsam a véleményemet pl.: Értettek hozzá, csak szarul csinálták meg?

Mert az XP óta nem jelent meg 4 új Windows verzió...

Azt, hogy az OOP-t hogy sikerült idekeverni az megint egy érdekes kérdés.

"Gyors definíció: AIX=ipari, linux=jó/hangolható, windows=fos."

Uhum, megalapozott szakmai érveket hallottunk.

"A többiek nem tesznek ilyet."

Uhuuuuuuuum.... 

Mem:  16471820k total, 16271848k used,   199972k free,   797392k buffers
Swap:        0k total,        0k used,        0k free, 13344296k cached

De az AIX már biiiiiztos nem tesz ilyet!

"Örülj, hogy ilyen jól megy az MSSQL! Én meg arra írtam programot, hogy egyszerű directory struktúra lekérdezéssel ne terheljem túl a szervert. "

Azt hiszem, kellően jól jellemzi a hozzászólásod komolyságát, hogy leírtál minden lényegtelen adatot a gépről, csak a disk alrendszert nem. Egyáltalán mi az, hogy "túlterhelni"?

És most még mindig azokról a csodás UNIX és klónjaikról van szó, ahol egy "rm *" -ot nem lehet kiadni egy olyan könyvtárban, ahol túl sok a fájl?

Egyébként, ha nem tűnt volna fel, arról beszéltem, hogy miért irreleváns, hogy mennyi a szabad ram önmagában, mert a felhasználható ram lehet több is, mint a szabad + cache.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

"Mert az XP óta nem jelent meg 4 új Windows verzió..."
Hát, amin a végén levő példát méricskéltem, az nem egy szerver, hanem 8. Méghozzá XP professional-tól egészen SBS 2011 (az is Server 2008 R2).
Az OOP az úgy került ide, hogy amit felsoroltál az mind OOP eszköz, megoldás. Természetesen lehet benne memóriát kezelni, de a zojjektumok azért másolódnak... (Ne feledjük, memóriáról van szó.)

Arra gondolsz, ahova oda van írva a "cached"? Amit nem tesznek, hogy mindig minden programot betöltenek. Figyeld meg, akkor is akár 0 a szabad memória, ha minden program, lib, adatterület memóriafoglalását összeadod, és a végeredmény < mint a fizikai memória-bufferek.
Az AIX azonnal kiírja a betöltött program jó nagy részét a swap területre. (Bocsi a pontos százalékot elfelejtettem, de 70 körülire saccolom.) Ez linux esettén nem így működik. Komoly rendszernél nem engedhető meg a memória olyan felszabadítása, aminek a legsúlyosabb esetét desperation swapping-nak hívják. Bár fejlettebb rendszereken (windows) a kernel is mehet a diszkre.

"A disk alrendszer" (Ne feledjük, memóriáról van szó.) A windows - mint olyan - memóriakezelési problémájaról van szó. Ezért a diszkek irrelevánsak, elég annyi tudni, hogy a dir struktúra onnan jön. Méghozzá a system cache-en keresztül. Ha nem adsz swap területet, akkor odafagy a gép. Ha adsz, akkor ugye a memória is a diszkre kerül... Szóval, ha még DOLGOZNAK is a szerveren, nem kérdezgetjük sűrűn és mélyen a struktúrát. A system cache és működése állítgatható, de nem sokat számít. Az, hogy hány verzió volt az XP óta megegint mindegy, mivel a jóval későbbi 64 bites szerveren ugyanúgy működik.

Ez az "rm *" jó kérdés. Van egy olyan változó, ami megmondja a shell pozícionális paramétereinak a számát.

"felhasználható ram lehet több is, mint a szabad + cache"
Lehet. Effektíve a diszken fut a program. Jó gyors.

" az mind OOP eszköz, megoldás"

...es? Menedzselt memoria nem csak Java es .NET alatt letezik. Es mi az, hogy lehet benne memoriat kezelni? Es mi az, hogy masolodnak az objektumok? Ossze-vissza baromsagokat hordasz ossze.

"Az AIX azonnal kiírja a betöltött program jó nagy részét a swap területre."

???

Meg egyaltalan, mi az, hogy betoltott program jo nagy resze? Egy program all kodbazisbol (ami barmikor ujraolvashato lemezrol, felesleges kiswapolni, persze, akkor zarolni kell az eredeti fajlt), heap-bol, threadenkent stackbol meg egy minimalis adatot nyilvantart rola a kernel is (bar azt most elhanyagolhatjuk). Mi az, hogy ennek kb. 70%-at kiirja swapba? Megis minek?

"Bár fejlettebb rendszereken (windows) a kernel is mehet a diszkre."

Szerintem a kernel reszei a nem lapozhato memoriateruletkent kerulnek lefoglalasra.

"Ezért a diszkek irrelevánsak, elég annyi tudni, hogy a dir struktúra onnan jön"

??? Lemezrol olvasunk, de irrelevans? Miafasz? Mindenesetre, tovabbra is erdekelne, hogy hogy tudtal egy sima konyvtarlistazassal megdogleszteni egy rendszert. Szeretnem ezt a skillt elsajatitani...

"Ha nem adsz swap területet, akkor odafagy a gép."

Mi koze a swap teruletnek az NTFS MFT-jehez? Es miert nem "fagy oda" az itthoni gepem kikapcsolt swappal?

"Ha adsz, akkor ugye a memória is a diszkre kerül..."

Mar miert kerulne?

"Ez az "rm *" jó kérdés. Van egy olyan változó, ami megmondja a shell pozícionális paramétereinak a számát."

Nagyszeru, de ezzel az eredeti problemat nem oldod meg.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Hát azért írogatom, hogy memóriakezelésről vitatkozunk mert. Nem bírom követni a női logikát:
Láttál már karón varjút? Erre nem jó válasz visszakérdezni: Zöld volt-e a karó, piros-e a varjú és véletneknül nem porsénak hívták?

Az OOP instance keletkezéséről vannak leírások. El kellene olvasgatni. Maga a technológia enyhénszólva memóriazabáló. Trehány programozók kezében halálos fegyver.

"Az AIX kiírja..." Jólvanna! Picikét pongyola megfogalmazás. Arról van szó, hogy általában "persistent page" megoldást használnak. A virtuális memória paged out részei belapozódás (visszaolvasás) után nem szabadulnak fel a page területről. És ezt a területet már előre lefoglalja a rendszer. Így biztosítja, hogy nehogy pagespace nélkül maradjon egy betöltött program. Egy-egy sw termék leírásában szerepelhet a +memória + pagespace igény. A dolog ennél sokkal bonyolultab, de a lényeg: eltér a más rendszereken megszokott stratégiáktól. Részletes magyarázatot itt: http://intermediatesql.com/aix/how-aix-paging-space-works-part-1-why-yo… meg itt olvashatsz: http://publib.boulder.ibm.com/infocenter/pseries/v5r3/index.jsp?topic=/…

Természetesen nem a kódszegmest kell kilapozni. Általában...

Kivétel:
"Szerintem a kernel reszei a nem lapozhato memoriateruletkent kerulnek lefoglalasra."
Szerinted. A Microsoft szerint pedig: http://technet.microsoft.com/en-us/library/cc959492.aspx
HKLM\SYSTEM\CurrentControlSet\Control\Session Manager\Memory Management
DisablePagingExecutive 1 => Drivers and the kernel can be paged to disk as needed.
Bár lehet, hogy ők tévednek, és Te tudod jól.

Természetesen (remélem) itt sem a statikus részt lapozzák ki. Bár a Microsoft...

Figyelj csak: memóriakezelésről vitatkozunk. Az NTFS MFT azért nem játszik, mert a dir struktúra nem fért el a system cache-ben. Nem a DIR parancs, hanem egy elmebeteg (=nagy, mély) struktúrát kell listázni. Mindössze nem figyeltél: Nem a swap terület hiányától áll meg egy windows, hanem az előbb említett esetben történig mindez. A csúnyaság ott van, hogy negyedannyi memóriával a linux megbírkózik ugyanezzel a feladattal. Ez volt a teszt. Éles helyzetben, ésszerű swap területtel a system cache kiterjed, a gép nem áll meg - így az elmebeteg struktúra listázása elfoglalja az adatbázis elől a memóriát. Mire az felgyorsul - vagy mégse?

Miért kerül a memória a diszkre? Mert a virtuális memória=(fizikai memória+swap). Dejszen Te is ezt írtad: program terpeszkedik és kirohan a swapra.

Ha az "rm *" problémát okoz, van jó kis C programom rá. Meg kellett írni, mert más problémák is adódnak tömeges törlés esetén, amit az rm nem kezel. Viszon a valódi megoldás abban rejlik, hogy egy helyen nem kell annyi mindent tárolni. Ezt hívják fegyelemnek és/vagy tervezésnek.

"A virtuális memória paged out részei belapozódás (visszaolvasás) után nem szabadulnak fel a page területről. És ezt a területet már előre lefoglalja a rendszer. Így biztosítja, hogy nehogy pagespace nélkül maradjon egy betöltött program."

Az általad belinkelt dok mást ír a ps allokációról:

"But what seems obvious right now is, in fact, a fairly recent improvement in AIX paging space behavior. Only since AIX 5.1 did IBM introduce a deferred paging space allocation policy that does not ALLOCATE paging space until system needs to PAGE OUT.

In older versions, with then default late paging space allocation policy AIX would not USE paging space until PAGE OUT, but would ALLOCATE it anyway."

Vagyis régen volt ilyen hiperaktív előfoglaló szokása, de azóta konformista lett.

Igaz, csak a kategorikus kijelentés helyett a dolgok mögé kell egy kicsit látni.
Az "Only since AIX 5.1" alapján azt hihednéd, hogy az oprendszer verzió miatt táltosodtak a dolgok. Valójában amikor még 4.1.4 és 4.3 volt "divatban", addig a 45MFt árú szervernek volt 512M memóriája, 95-96 környékén. AIX 5.1 vagy magasabb verziót futtató legóccsóbb gépben volt 1G, de 2004 végére már ennél is több.
A ps számítására van három ajánlott képlet, de nyilvánvalóan 1db konzolos tetris futtatásához másképp kell beállítani mint az Oracle-hez. Érdekes, az IBM is ezt emlegeti :) (NEM a tetrist!)
Tehát a nem default csak annyit tesz, hogy jó sok jávánál be kell hangolni a rendszert.

Olyan gépeket üzemeltettem, amin Sybase ment. Kettő Sybase egy gépen. Teljesen más beállításokkal ment, mint az Oracle. Talán ezért volt gyorsabb?

Biztosan csak én nem értem, hogy mit szeretnél ezzel mondani -- vagy akkor nem értettem, amikor azt hittem, hogy kategorikusan azt mondod, hogy az AIX perdef előre helyet csinál a swapon csaknem mindennek, amit a fizikai RAM-ba tölt.

Mindenesetre az általad hivatkozott dokban azt olvastam, hogy egykor tényleg csinált, de már pár év és verzió óta nem csinál.

Be is tenné a kaput, ha a 96G RAM-hoz allokálnom kéne pártucat G ps-t, és kivárnom, amíg feltöltögeti.

Természetesen! Csak sokkal emberbarátabb, mint a BSD.
Csak specifikálni kéne a desktop fogalmát.
- Xterminál az desktop?
Az IBM kb. 90-es évek második harmadával megszüntette az xterminál gyártását. Ennek utána kellen nézni, de talán grafikus csatolót sem tudsz a szerverekbe dugni. Meg elég hangosak.
De talán még mindig van saját desktop rendszerük. Természetesen a KDE is felrakható.

"
Csak specifikálni kéne a desktop fogalmát.
- Xterminál az desktop?
Az IBM kb. 90-es évek második harmadával megszüntette az xterminál gyártását.
"

throw new WTFException('objektumorientaltan es shared memory nelkul, hogy rogton tele legyen az osszes memorija!!!!!1111');

( uid_720 | 2013. 12. 02., h – 21:21 )

A magánvéleményem a következő:

Linux: PC-s fiúk tákoltak egy UNIX klónt maguknak.
FreeBSD: UNIX-os fiúk portolták a cuccukat PC-re.

Egyébként szerverre teljesen jó, hardvert venni tudni kell. A dokumentációt teljesen jó, pontosan le van írva, hogy mit támogat, és azt teljesen jól csinálja.

Desktopra Windows vagy OSX. Elvetemülteknek Android.

A ZFS nem csak egy N+1. fájlrendszer, kb. olyan, mint az orgona a hangszerek között. A BTRFS-es srácok maximum álmodoznak olyan megoldásokról, amelyek a ZFS-ben régóta elérhetők.

Oprendszer frissítés: mi van, ha linuxon nem sikerül? Lehet visszaállítani backup-ból...

15 éve megtanultam a FreeBSD-t használni. Ez a tudás nem avult el, időtálló. Linuxnál abban sem lehetsz biztos, hogy a szkripted a következő release-ben lefut-e.

Fuszenecker_Róbert

Linux: PC-s fiúk tákoltak egy UNIX klónt maguknak.
FreeBSD: UNIX-os fiúk portolták a cuccukat PC-re.

Lényegében igen, mégis előbb futottam össze a Linux variánsokkal.
Ahogy jobban belemásztam a témában mondom nem elsődleges rendszernek de mint hobbi szinten érdekel a bsd világa.
"hardvert venni tudni kell"
-Ezt kiemelném, ez még Windowsnál is alap dolog.
15 éve megtanultam a FreeBSD-t használni. Ez a tudás nem avult el, időtálló. Linuxnál abban sem lehetsz biztos, hogy a szkripted a következő release-ben lefut-e.
-ezzel vitatkozhatnánk, van 10 érv és 10 ellenérv, szerintem meg tudni kell bánni a rendszerrel, már maga a hw megtervezése, a szoftvercsomag összeállítása nagyban befolyásolja a tényeket.
Mondom nekem már 12.04 óta nem volt semmi bajom :)

15 éve megtanultam a FreeBSD-t használni. Ez a tudás nem avult el, időtálló. Linuxnál abban sem lehetsz biztos, hogy a szkripted a következő release-ben lefut-e.

Ebben szvsz van némi(?) igazság. Linux esetében tényleg nagyon változnak a dolgok (a hal, mire elterjedt, már elavulttá vált, mostanában a systemd terjed - teljesen más, mint ami eddig volt).

"hardvert venni tudni kell"

10+ éve Linuxnál is mindig ez volt a válasz, amikor azzal jött a user, hogy nem működik az eszköze. :)

Egy ideje virtuálisan játszom a FreeBSD-vel sok minden tetszik benne, de sok minden nem. pl az idézet sem, mert erről a gépről be sem bootolt.

"Desktopra Windows vagy OSX. Elvetemülteknek Android."

Azért egyszer nem ártana eldönteni, hogy mit is értünk desktop felhasználáson. Ha alapvetően az otthoni userek, vagy nevezzük úgy, "csak" az ilyen-olyan felhasználói szinten számítógépezgetők kiszolgálása a cél, akkor szerintem kissé sántít, amit írtál, vagy én vagyok kivételes helyzetben, mert lassan tíz éve nagyon jól elvagyok a különböző desktop linux disztrókkal (Uhu, Ubuntu, Debian), és ez alatt teljesen kimaradt az életemből win vonalon az XP-től a win 8-ig minden. Semmilyen hátrányát sem éreztem idáig annak, hogy nem valamilyen windows kiadást futtatok a gépemen. És itt ugye magát a rendszert értem. Az, hogy ilyen-olyan szolgáltatásokra, megoldásokra, vagy akármire nincs, vagy csak körülményesen létezik megoldás linux rendszerek alá, az első sorban nem az adott linux disztro hiányossága. De még egyszer leírom, ez csak a magánvéleményem, otthoni környezetben abszolút jól kiszolgál engem a Debian aktuálisan legfrissebb verziója.

--------------------------

Csak a viták elkerülése végett. Ha nem használok ékezetet, mobiltelefonról írok.

+1

Nem tudom sokan mit "lihegnek" ezen a "linux desktop éve" dolgon. Kinek mi az igénye. Nekem bőven megfelel bármelyik linux desktop a mindennapi dolgokhoz. Nem igazán tudok olyan dolgot mondani, amit ne tudnék megcsinálni linux/freebsd alatt. Ha csilli-villi kell, ott a Gnome3, Cinnamon, KDE, Enlightenment17. Ha egyszerűbb kell megteszi a Gnome2, MATE vagy XFCE, netán Openbox valami egyszerű panel alkalmazással. Böngésző annyi van, mint égen a csillag. Van Office, egyszerű szöveg szerkesztő programok tömkelege. Fájlkezelő, tömörítő, grafikai alkalmazások. Egy rakat programnyelv és a hozzátartozó fejlesztő környezetek. Multimédia alkalmazások, játékok, és még folytathatnám napestig.

Akkor kérdem én mi kellene a "linux desktop évéhez" még?

( Rackshee | 2013. 12. 02., h – 23:21 )

Mostanában kezdtem én is foglalkozni mélyebben a témával. Telepítettem virtual boxba is és rendes partícióra is FreeBSD-t. Úgy látom, hogy desktop célra kb. ott tart a BSD, mint a Linux 5-6 éve. Nekem az nagyon megfelelő volt akkor, úgyhogy a FreeBSD is megfelelő most. Tehát néha kell hegeszteni egy kicsit, de nem vészes.

Ami egy óriási előnye, hogy a userspace és az alap külön utat jár be. Tehát ha kijön az új KDE, akkor pár hét múlva FreeBSD-n is új KDE-d lesz. És most a KDE helyére helyettesíts be bármilyen tetszőleges programot. Mindezt persze úgy, hogy a stabil alap megmarad (mint egy másik beszélgetésből megtudtam, a Gentoo működik hasonlóan). Nekem ez az egész közelebb áll az elképzeléseimhez, ezért elfogadom, hogy cserébe hegeszteni kell egy kicsit. A magam részéről örülnék neki, ha több felhasználó/fejlesztő állna a FreeBSD mögé.

A dokumentáció kiváló.

----
"Mert nincs különbség: mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által." (Róma 3.22-24)

Csak virtual, mert nem bootolt fel a gépemen. Szerintem az ATI-t nem szeretheti. Szétfagy boot közben és én nem tudom kezdő tudásommal debugolni a problémát.

A BSD filozófia tetszik, nagyobb szabadságot ad, mint egy Linux disztro, ha nincs HW szopás. Nekem átgondoltabbnak és mérnökibbek tűnik, kezdve /usr/home/ helyével, folytatva a jail-lel. Persze beszélek úgy, hogy van pár óra FreeBSD mögöttem, szóval lehet, hogy hülyeség az észrevételem. :)

Akkor azért néha olvasd is el a kapott válaszokat, mert panaszod előtt majd 4 órával be is linkeltem. Azzal kezdtem, hogy ne csak flém legyen, hanem hasznos infó is. Első link ebben a hozzászólásomban: http://hup.hu/node/128692#comment-1669559 . De mást mondok: ezt írtam be a guglinak: freebsd dokumentáció magyarul - aztán kattintottam az első találatra, ami ide vitt: http://www.freebsd.org/hu/docproj/hungarian.html, ahol is a baloldali listában ha az elő nem is, de a második és harmadik elem már elég sok hasznos olvasnivalót tartalmaz.
Szóval akkor még egyszer: let me google that for you: freebsd dokumentáció magyarul
http://lmgtfy.com/?q=freebsd+dokument%C3%A1ci%C3%B3+magyarul&l=1

( zoliky | 2013. 12. 03., k – 15:16 )

Mi a velemenyetek errol? http://uncyclopedia.wikia.com/wiki/BSD_is_Dying
Semmi flame szandek csak erdeklodok. Regen telepitettem BSDt es szeretnek ujbol probalkozni. Egy minimalis XFCE desktopra lenne szuksegem. Bongeszes es UNIX parancsok tanulmanyozasara szeretnem hasznalni.

Ne ess csapdába, ez egy humor oldal:
http://uncyclopedia.wikia.com/wiki/UnNews:Amazon%27s_drones_attack_Sant…

----
"Mert nincs különbség: mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által." (Róma 3.22-24)

Ha a Win98 után nem a Linuxszal találkozom hanem a BSD-vel, akkor most valószínűleg azt használnám, s igen, akkor talán most GoboBSD-t csnálnék épp. Így azonban most nem látom sok értelmét hogy váltsak rá. Ha kész lesz a magam "disztrója", meg lesz mindenem amit akarok szoftvertéren.
-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

Az Ubi a Debiánra épül. Az Debian akkor szintén irtandó szerinted, vagy annak megkegyelmeznél, ha az Ubi is maradhat szerinted?

Fedorát még nem próbáltam, arról nem nyilatkozom. De az Ubuntut próbáltam, s az a véleményem hogy valóban szükség van rá, DE NEM NEKEM. Nekem például a Gentoo vagy a Sabayon sokkal megfelelőbb. De te azokat is kiirtanád? Minek?

Szerintem senkit nem zavar ha van akár a mostaninak az N*-es is a disztróból. (N helyére helyettesíts be tetszőleges pozitív egész számot). Valaki megcsinálja, regisztrál doménnevet, tárhelyet vesz, felrakja, akinek megtetszik, letölti, kipróbálja. Semmi gáz nincs akkor se ha 20 év alatt 1 valaki se próbálja ki a készítőjén kívül. Az ő ideje bánja és az ő pénze, vagy nem?

Annyi haszna mindenképp lesz belőle hogy amíg készíti, tanul egy csomó mindent. Hogy efféle dologból mennyi rengeteget lehet profitálni tudás téren, azt kifejezetten épp most érzem, miközben ezt csinálom!

Nem, nem a sok disztró az ami KÁR. Lehet hogy e sok disztró mondjuk 80%-a felesleges (kivéve a készítőjének, mert annak lehet hogy kielégíti valami valós igényét). Szóval én se nagyon kétlem hogy ezek java része FELESLEGES. De nem KÁROS. A két fogalom közt iszonyatosan nagy a különbség!

Ami KÁROS, az a rengeteg GUI webkit. GTK2, GTK3, Qt, WxWidget (bocs ha rosszul írom a nevét) meg van még egypár kevésbé ismert. Meg az is nagyon káros, hogy egyáltalán nem minden program telepíthető a "megszokott" módon, hogy
./configure (--prefix= + egyéb esetleges paraméterek)
make
make install.

Jelenleg épp emiatt szopok elég sokat. Mert akadnak amiknél nincs configure, csak make, de ez még a jobbik eset. Mert van ahol valami cmake kell, fene se tudja miért, van ahol van ugyan make de nem fogad el semmiféle nekem szükséges kapcsolót hanem muszáj vagyok a legprimitívebb módon szövegszerkesztővel átírni magát a Makefile-ot; van ahol elfogad ugyan prefixet, fel is települ nekem a Programs/progineve mappába, de olyan érdekes módon hogy ott teljesen egzotikus mappaszerkezetet hoz létre magának amit utólag kell kiigazgatnom; sőt a legundorítóbb az, amikor némely progi feltételezi, hogy márpedig némely progi istenbizony mondjuk a /sbin mappában van, némely lib pedig a /usr/lib -ben, és esze ágában sincs figyelembe vennie a rendszer megfelelő PATH változóit!

Szóval a nagy baj az, hogy némely programozók mintha nem is hallottak volna az autoconf és automake létéről.

A sok disztró az annyira jelentéktelen dolog, mint a csajok ruhái. A baj nem az ha egy csaj pirosba, fehérbe vagy rongyokba öltözik vagy ha épp meztelen, hanem az ha csak 15 kg vagy ha épp 160 kilós. Vagy esetleg tök jól néz ki de nemibeteg.
-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

"A sok disztró az annyira jelentéktelen dolog, mint a csajok ruhái. A baj nem az ha egy csaj pirosba, fehérbe vagy rongyokba öltözik vagy ha épp meztelen, hanem az ha csak 15 kg vagy ha épp 160 kilós. Vagy esetleg tök jól néz ki de nemibeteg."
Szimplán előre eldöntöttem, hogy már felesleges ezeken a technoligiai alapokon kívül más irányvonalat figyelni.
Gondolkoztam azon én is, hogy hegesztek össze magamnak linuxot, de ebből semmi nem lett.
Mért is? Jó lenne ha mondjuk egészségesen "40 kg" lenne a disztróm és nem 80 kg.
KDE-t sem szeretem mégsem hurrogtam le.
Elég sokszor próbálkoztam vele megbarátkozni.
Sokan felhozzák, hogy a linuxék egyik nagy betegsége, hogy nem egységes.
Pedig de az Ubuntu... Nagyon jól szupportált disztróról van szó.
Ubuntunak is van 1-2 apró betegsége pld a "kilós" problémák de még mindig elenyésző adatokról beszélünk.

> Szóval a nagy baj az, hogy némely programozók mintha nem is hallottak volna az autoconf és automake létéről.

Nyilván nem tudom, hogy mely programokról beszélsz, de arról a tényről ne feljtkezzünk el, hogy vannak programok, amelyek az autoconf és automake megszületése előtt jöttek létre. (Pl. maga a GCC ilyen, bár azt nyilván mivel aktívan fejlesztik, ezért valószínűleg meglépték a megfelelő lépéseket.) Sőt van olyan, amelynek a fejlesztését gyakorlatilag be is fejezték mielőtt az autohell elterjedt volna (ad absurdum már nem is él a fejlesztője). És végül attól, hogy szerinted auto-micsoda a világ legfaszább eszköze, nem mindenki véli így, hanem - példád alapján - a CMake szerinte a világ jobbításának útja.

(Személy szerint pl. kifejezettem kedvelem aaz Xpdf nevű - sejthetően - PDF-nézőkét, mert kicsi, gyors, és azt csinálja, amit kell. Tudtommal a megjelenítésén évek óta nem változtatott a fejlesztője, csak apróbb változtatások történtek a feldolgozó rutinokban. configure még csak-csak van benne, de autohell-nek már nyoma sincs. Az XV nevű képnézegető szintúgy. Az ráadásul imake-et használ. Ettől eltekintve még jól használható eszközök. És igen, amit te így aposztrofálsz: "Jelenleg épp emiatt szopok", az pontosan az, ami egy disztribúció előállításának elég lényeges lépése: kiválogatni a megfelelő eszközöket, és összecsiszolni őket. Azaz ha neked nem tetszenek, nem teszed bele a disztródba.)

Így van ahogy írtad: egy disztró építésének épp ez a lényege! De ettől még lehet az a véleményem, hogy ha harmadennyi variációt követnének csak a programfejlesztők, hát az hej de jó is volna, mert mennyire megkönnyítené a dolgomat! (meg másokét is).

Tudod ez olyan, hogy teszemazt valaki orvosnak megy. Emberekkel s az ő betegségeikkel foglalkozik. És elkezd panaszkodni, hogy a fene egye meg, de sok baktérium van a világon. Erre valaki beszól neki, hogy vazze, az orvosnak épp az a dolga, hogy ezeket legyőzze! És ha neki ez nem tetszik, nem kell orvosnak mennie. Holott nem erről van szó. Mert a beszólónak abban igaza van hogy az orvos dolga épp az e problémákkal való megküzdés, de attól még simán vágyhatna rá, hogy olyan legyen a világ ahol mittudomén csak a baktériumok és a vírusok okoznak bajt, de nincsenek az emberre veszélyes gombás fertőzések!
-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

A példád plasztikus volna, ha nem menne el a lényeg mellett: ezek a megoldások nem KÁROSAK, ahogy fentebb írod, hanem csak számodra zavarók.
Ha megtörténne a nagy varázsütés, és arra ébrednénk, hogy minden a te igényeid szerint van uniformizálva, az hatalmas lépés volna azon az úton, amiről már a M$ is le-letér.

((Tudom, olvastam akrárhányszor, téged nem érdekel a win, de a jegyzőkönyv kedvéért megemlítem, hogy lépett annyit a junikszgyökerű, szkripalapú karbantarthatósá felé (is), mint a linux a wines/maces desktopok felé, és racionálisan nem, csak zsigerből lehet rajta fanyalogni.))

Elismerem, hogy az MS tett néhány apró lépést annak irányába, hogy legyen valamiféle használható parancssora meg ilyesmik, de még nagyon messze van a Linux színvonalától e téren.

Másfelől, azt is elismerem hogy a Linux egyes disztrói rengeteget közelítettek az MS-féle "felhasználóbarátság" felé. Már ahogy e fogalmat az MS érti. A Linux ilyen téren többet lépett az MS felé mint az MS a Linux felé.

Na és épp ez a bajom egyes disztrókkal, hogy ez az irány nekem marhára nem tetszik. Tiszta szerencse, hogy senki nem kényszerít engem ezen disztrók használatára.

-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

"Elismerem, hogy az MS tett néhány apró lépést annak irányába, hogy legyen valamiféle használható parancssora meg ilyesmik, de még nagyon messze van a Linux színvonalától e téren."

Ugye, annak ellenére, hogy itt-ott olvasod, hogyaszongya "PowerShell", még soha nem néztél utána annak, hogy mi az, és mire jó?

Így ahogy írtad, elismerem!

Véleményemet a következőkre alapozom:

- minden normálisabb ("komolyabb") helyen Linux fut vagy BSD. Legalábbis ha túloztam is azzal hogy "minden", de "többnyire". A NASA, US Army, Boeing, a bankok java része, az amerikai posta, meg stb. Biztos nem amiatt, mintha nem tudnák megfizetni a Windowst. Sőt, tudott tény, hogy még maga a Microsoft is a saját levelezőrendszerében Linuxot használ - MEGALOL! Nem bízik a saját szutykában... Mindez nyilván amiatt van, mert na melyik rendszer is a jobb, komoly célra?!

- A Linux eredetileg parancssoros volt. Már őse az Unix is. Utólag építettek rá mindenféle grafikus izéket. A Windows rögvest grafikusnak indult, oké, volt alatta eleinte DOS, de az egyrészt olyan is volt, másrészt rögvest igyekezett megszabadulni attól a dostól is. Mert ugye a Felhasználónak nehogymár tanulnia kelljen meg érteni a rendszerhez! Azaz ha most meg is próbáől visszatérni a parancssorhoz, a shellhez, szkriptekhez, iszonyatos lemaradásban van a Linuxhoz képest, ahol ez az alap. Talán megengeded nekem hogy kételkedjek benne, hogy e visszatérés a Win számára iuly rövid idő alatt tökéletesen sikerülhetett...

-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

> Sőt, tudott tény, hogy még maga a Microsoft is a saját levelezőrendszerében Linuxot használ - MEGALOL!

Nem osztogatnak, fosztogatnak:

Amikor az MS felvásárolta a Hotmail-t, akkor jó darabig nem migrálta a rendszert, hanem előbb megtervezték az átállást és csak utána léptek. Hgy ez most egy évig tartott, vagy kettőig, azt guglizd ki magadnak, de az időnként itt is feltűnő szakemberek (kapásból Mr. Cika és LepenyeT jut eszembe azok közül akik fel is vállalják magukat) is biztos szívesen megmondják neked, ha tudják.

És nem Linux futott rajta, hanem FreeBSD, de ez már nem oszt nem szoroz.

Mivel - tudtommal még - az MS nem internyet szolgáltató, bárhol is vannak a szerverei, simán lehet előttük terheléselosztó, amit nem ők üzemeltetnek. Hogy a szolgáltató mit használ, azt meg legtöbben nem firtatják, egyszerűen nem éri meg nekik még ezen is izmozni, nem szakember nem nézi, szakember meg érti a dolgot.

Szóval én úgy gondolom, hogy ha az MS Linuxot használna Sendmail-lel, Postfix-szel, stb-vel Exchange helyett, az valóban kicsit ciki lenne - mondjuk, mint ha egy író nem tudna helyesen írni és alanyt és állítmányt egyeztetni (hátha az autós hasonlatok helyett ez jobban megvilágítja számodra a lényeget), de szerintem ez nem igaz. De kérlek, linkekkel cáfolj meg!

"Azaz ha most meg is próbáől visszatérni a parancssorhoz, a shellhez, szkriptekhez, iszonyatos lemaradásban van a Linuxhoz képest, ahol ez az alap."

Ki beszélt visszatérésről?

Mondom, hogy fingod nincs arról, hogy mi a PS és mit tud, de ez nem zavar abban - e téren sose voltál szívbajos -, hogy ex cathedra nyomulj.

Nehogy utána kelljen nézned, nagyon kurtán a lényeg: azon felül, hogy lekérdezheted vele a rendszeres összes karakterisztikáját, beállíthatod a tulajdonságait, ha úgy tetszik, vezérelheted a meglévő grafikus alkalmazásokat, vagy írhatsz benne újakat, netán a szkripted eredményét dobhatod rögtön elegáns táblázatos megjelenítőbe. Baromi tömören, ha úgy tartja kedved, rengeteg parancsot a unix shellben ismert nevén szólítva.
Nem elvenni akarják a grafikát attól, aki megszokta, hanem pluszban kapja a parancsort, akinek az felel meg az adott célhoz.

Ezt az mindent egy helyen lekérdezést, beállítást a linux már egy évtizede úgy csinálja, hogy minden egyes tulajdonságot egy más helyen kell lekérdezni vagy bállítani, mint a többit, és ha ugyanazon disztrib két verziója között sem változik az alapértelmezett módszer, az mázli - mert törekvések vannak, csak határozott irány nincs.

A komoly helyek oprendszereiről pedig annyit hadd mondjak el, hogy az IBM bevételeinek nagyobbik felét a szoftver ágból szerzi, amelynek szerves része a méregdrága AIX. Sejtsd meg, hogy milyen cégeknek fussa erre.

"- minden normálisabb ("komolyabb") helyen Linux fut vagy BSD."

Nope, "komolyabb" helyeken Unix fut. Vagy barmi, ami az adott celra a legmegfelelobb. (QNX, WxWorks, stb.). Bar, van ahol komolytalankodnak es raknak mast is, pl. Windowst.

"Sőt, tudott tény, hogy még maga a Microsoft is a saját levelezőrendszerében Linuxot használ"

Ugy erted, vettek anno egy Hotmailt, FreeBSD alapokon, ami 1-2 even belul atmigraltak a sajat rendszerukre?

"- A Linux eredetileg parancssoros volt."

Semmi koze egy oprendszer rendszermagjanak ahhoz, hogy milyen UI-ja van.

"Már őse az Unix is."

Kevered a Linuxot a BSD-vel.

"Utólag építettek rá mindenféle grafikus izéket."

Meg is latszik rajta.

"A Windows rögvest grafikusnak indult"

Oszt?

"oké, volt alatta eleinte DOS"

Na es mi a helyzet a Windows NT-vel?

"de az egyrészt olyan is volt, másrészt rögvest igyekezett megszabadulni attól a dostól is."

Azert eleg sokaig huzta.

"Mert ugye a Felhasználónak nehogymár tanulnia kelljen meg érteni a rendszerhez!"

Ugy van! A RENDSZERERT legyen a felhasznalo! Ne is a felhasznaloert legyen a rendszer! Eljenek az oncelu dolgok!

"iszonyatos lemaradásban van a Linuxhoz képest, ahol ez az alap."

Ugy erted ahhoz, hogy a Linux shell scriptek jelentos resze masbol sem all, mint az egyik program kimenetet hozzacelluxozzuk egy masik program bemenetehez mindenfele (ordaslassu) stringmuvelettel, ahelyett, hogy maguk a programok olyan ki/bemenetet adnanak, amit kozvetlenul lehet adogatni, mint PS-ben? Innovacio!

(Bar bevallom, PowerShellel az a bajom, hogy akarhanyszor akartam irni egy PS-es scriptet, mint .NET fejleszto, hamarabb csinaltam ra egy konzolalkalmazast vagy irtam meg PHP-ben, mint mire osszevadasztam, hogy hogy is kellett volna es/vagy mi a pontos syntax. Persze, ez inkabb az en hibam, hogy nem nagyon szantam ra idot, hogy alaposan megismerjem a PS-t)

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

"Nope, "komolyabb" helyeken Unix fut. Vagy barmi, ami az adott celra a legmegfelelobb. (QNX, WxWorks, stb.). Bar, van ahol komolytalankodnak es raknak mast is, pl. Windowst. "
Mondanál egy példát mert én eddig csak linuxot láttam statisztikában.
Pld a nagyérdemű QNX-re tudsz-e mondani példát vagy a wxworks-re?
Oké tudom ford kocsikban még qnx volt úgy pár éve, nem tudom azóta váltottak-e de ennyi?
Az meg már nem az én dolgom, hogy olyan barom egy cég, hogy nem beágyazott rendszeren van a vezérlése.
"Ugy erted, vettek anno egy Hotmailt, FreeBSD alapokon, ami 1-2 even belul atmigraltak a sajat rendszerukre?"
Azért tudod, hogy az M$ a skype szervereit ubuntun futtatja, és a cannonicaltól vesz supportot?
Meg úgy jóformán tényleg az összes szervere linuxos.

"Azért tudod, hogy az M$ a skype szervereit ubuntun futtatja, és a cannonicaltól vesz supportot?"

Azért ugye tudod, hogy attól, hogy felvásároltál egy céget, nem muszáj egyből szétbaszni a meglévő infrastruktúrát? Nem mindenhol a hupu filozófiával üzemeltetnek rendszert, hogy 0. lépésnek migrálják a $kedvencdisztro-ra, akármilyen OS is futott ott addig évekig.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Azért ilyenkor nagyon jól látszik, hogy ki IT-s és ki abszolút dilettáns. :D
gyk: a windows megfelelő kézben van olyan biztonságos, mint a linuxok, csak ahhoz is szakember kell. Aki csak így általánosságban fikázza, az pusztán azért teszi, mert életében nem látott még belülről windows-t - mondjuk én is csak win2k-val ismerkedtem, de az is elég volt, hogy lássam, közel sem olyan gagyi, mint ahogy egyesek be akarják állítani, max. a képességeinek a töredékét nem használja a többség.

még gy.gyk: nem szeretem a windows-t, mert sok dolgot nem tudok benne úgy megoldani, ahogy megszoktam. De nem is nézem le, pusztán divatból.

"A Windows rögvest grafikusnak indult, oké, volt alatta eleinte DOS, de az egyrészt olyan is volt, másrészt rögvest igyekezett megszabadulni attól a dostól is."

A megszabadulást nem tudom pontosan mire érted, de Windows 1.0 (1985) és Windows Me (2000) alatt is volt DOS. Azért erre nem mondanám, hogy rögvest.

"Belépés díjtalan, kilépés bizonytalan."
"Vajon mit várok a sorstól, ha hányok az édestől, és izzadok a sóstól."

> minden normálisabb ("komolyabb") helyen Linux fut vagy BSD
> Sőt, tudott tény, hogy még maga a Microsoft is a saját levelezőrendszerében Linuxot használ
> A Windows rögvest grafikusnak indult
> Mert ugye a Felhasználónak nehogymár tanulnia kelljen meg érteni a rendszerhez!

Ne égesd magad.

1) Ezt a minden komolyabb hely című szöveget hagyjuk már. Nem egy olyan céget tudok, ahol _nagyon_ fontos a biztonság, megbízhatóság, stb., és mégis Windowst használnak. Ezek között van olyan cég, ahol világszerte majdnem _kétszázezer_ alkalmazott van, akik a munkaállomásaikon is Windowst használnak.

2) Link or didn't happen

3) Nem. http://support.microsoft.com/kb/82731

4) A felhasználónak igenis ne kelljen megtanulnia a rendszer mélységeit. Engem pl. azért fizetnek, hogy dolgozzak, és nem azért hogy kernelt patch-eljek a gépemen szórakozásból.

Van egy kardinális különbség a UNIX shellek és a PowerShell között:

* UNIX shellek esetén az "összefűzött" processzek streammel vannak összekötve, azaz az egyik processz kiír valami szöveget (vagy binárist), amit a másik megkap, és parse-ol valahogy, pl. ls -la | grep valami, az "ls -la" kimenete egy karaktersorozat
* Powershell esetén a két processz között objektumok közlehetnek, és így megőrződik egy csomó metainformáció: get-process | where { $_.vm -gt 1000000000 }
A get-processz 1-1 sora 1-1 objektumként jelenik meg a where számára, és a where simán eléri a processz ".vm" adattagját, és mivel ez egy szám (jelen esetben), simán összehasonlíthatom a limittel (azt néztem meg, hogy mely processzek esznek 1G-nál több memóriát)

Ugyanezt UNIX shellel is meg lehet csinálni, csak nem 10 másodperc alatt :-)

Fuszenecker_Róbert

Ha a cmd igazi shell volna (annak szánták, de ami túlmegy az alapvető fájlműveleteken, már gyötrelem), a PS fele felesleges volna, elég lenne a .net példányosító és az azokat kezelő rész.

A zsh is shell, pedig messze többet tud, mint a szokásos shellek - a PS annyival tud még többet, amennyivel többet tud az alatta lévő .net, mint a zsh bekötött libjei.

Én az 1G-nál több memóriát zabálókra értettem.

Az elmúlt X évben ez a szöveges okoskodás shellekben elegendő volt unixos világban. Ennyi idő alatt sokféle "feladat" felmerült, és a szöveges csövezős, átirányítós játék kiállta ezen próbákat, nem volt szükség objektumok átadására (ha lett volna komoly igény, gondolom, valaki megcsinálta volna ennyi idő alatt).
Nagyon összetett (== nem annyira a hétköznapokban előforduló) esetben meg ír az ember egy C/C++/python/... programot, oszt' annyi, hacsak nincs eleve egy kész megoldás.

Amíg van egy jól behatárolt, szabályozott szöveges kimenete a programoknak, amelyeket szabványos, jól bevált és bizonyított eszközökkel feldolgozhatsz, addig feleslegesnek érzem az objektumok dobálását. Nyilván ez csak meghatározott mennyiségig érvényes, e fölött nyilván érdemes más megoldás után nézni (több gigás kimenetek esetén nem biztos, hogy a text-alapú kommunikáció a legoptimálisabb megoldás).

Powershell esetében gondolom, nincs ilyen több évtizedes múlt, így lehetett nulláról kezdeni, "modernebb" módszerekkel megközelíteni a dolgokat. Nem jobb, nem rosszab, más. Csak azt próbáltam mondani, hogy nem olyan rosszak a klasszikus unix-szerű shell-eszközök, azokkal is sok mindent meg lehet csinálni pár másodperc alatt.

A powershell/crl ojjektumból csak a powershell/crl tudja kivonnni a zoxigént, a Unixnak meg a legóelv (volt) az egyik alap pillére, ahol boldog és boldogtalan is képes lehet bekapcsolódni a játékba, csak szövegelni kell tudni. Régen szoktak olyanokat mondani az ilyesmire, hogy nyílt rendszer (nem openszósz értelemben).

A backward compatibility megvan, hagyományos programokat is fel tudsz dolgozni, csak akkor nyilván szövegsorokat kapsz. Pl.: 


PS C:\> $results=@();
PS C:\> ping facebook.com|ForEach-Object {if($_ -match "^.+idő=(\d+).+$") {$results+=[int]$matches[1]}}; #magyar windowsom van, bocs :)
PS C:\> $results|Measure-Object -Minimum -Maximum -Average -Sum
Count    : 4
Average  : 123,25
Sum      : 493
Maximum  : 124
Minimum  : 123
Property :
PS C:\>

(Oké, erőltetett a példa, mert a ping ezeket az adatokat amúgy is elárulja, de azért remélem látszik a lényeg.)

Nem bírom ki, hogy ne szóljak be, pedig megígértem magamnak, hogy visszaveszek az arcomból a hupon! :D

Három hete még ezt írtad:
Azt se tudom hogy telepítsek linuxot.

Ahhoz képest ma már megszakérted a linuxot, plusz itt a topikban ha jól emlékszem, tegnap sz@roztad a windowst. Eddig milyen ost használtál és mennyi ideig? :)

Annyira jo, hogy eleg csak a jol megirt(tm) scriptet atrakni egy masik locale-val szerelt rendszerre. Es mondjuk ott mar mashogy nez ki a datum, a tortszam, stb. Persze, mindig meg lehet eroszakolni a feladatot, hogy "de ha jol meghatarozzuk"...

En mar lattam szervert 120-as loaddal magaba roskadni attol, hogy ps aux kimenetere volt bizva annak vizsgalata, hogy egy adott process fut-e meg az adott pid-del, igy egymasra indultak percenkent 20 perces folyamatok. (Igen, meg lehet oldani ezer fele kepp meg a folyamatot, pl. procfs, de FreeBSD-n, OSX-en mar nincs, es nem ez a lenyeg, hanem, hogy jo dolog ez a szovegfajl tutujgatas, de valojaban a shell scripteles jelentos resze masrol sem szol, minthogy mindenfele stringmuvelettel megprobaljuk osszecelluxozni.)

Es ha mar itt egyesek a LEGO-hoz hasonlitjak a Linuxot meg a shellt, akkor hadd tegyem mar hozza, hogy en a LEGO-t kiskoromban meg ugy ismertem meg, mint amiben az egyes komponensek illeszkednek egymashoz, nem ugy, mint amit ugy kell osszeragasztozni.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Kicsit túlgondoltad a legós hasonlatomat. Csak arra gondoltam, hogy sok kisebb építőelemből lehet valami nagyobbat/bonyolultabbat építeni.
A powershell esetén is ott a ragasztó (automatikusan), meg minden olyan (programozási) környezet esetén is, ahol van valamilyen "szabványos" szerializációs/rpc mechanizmus. Van ennek előnye természetesen.

Ps: Hülyeség ellen meg semmi nem véd.

Egy szóval se mondtam, hogy minden esetben működik ez a szövegek ide-oda irányítása, feldolgozása, változtatása.
De ha valaki mondjuk a ps aux kimenetét így használja (és mondjuk nem pgrep-et), és valami hibát vétett a meghatározásban (elszámolta a mezőket vagy bármi más), az nem feltétlen a szövegek vándorlásának a hibája. Ilyen hiba powershell-ben is elképzelhető (gondolom, hogy annyira nem power, hogy a hibákat magától javítsa).

Egyébként igen, én is úgy gondolom, hogy a shell szkriptek jelentős része a szövegek feldolgozását végzi, egy kis celluxszal kiegészítve :)

"Ilyen hiba powershell-ben is elképzelhető"

Csak annyira elképzelhető, mint hogy bor helyett valaki fagyállót vásároljon a boltban az esti bebaszhoz: elég komoly akaraterő kell hozzá. Mert ameddig a text alapú shellben neked kell mazsolázni a szöveges inputban, addig PowerShell-ben a process list kimenete is egy objektum halmaz, ahol minden egyes adatmező egy adott név alatt érhető el. Ahhoz meg már akaraterő kell, hogy valaki mondjuk a Pid mező helyett mondjuk az User mezőt írja. Pl. az elő sem fordulhat, hogy abból gond legyen, hogy mondjuk egyik rendszeren az első oszlop az user a másikon meg a pid, mert nem oszlopszámra hivatkozol, hanem adatmezőre.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Általánosabban gondoltam a hibákra, nem egy PID->User elírásra.
Nem tudom a PS szintaxisát, de a fenti példádnál maradva (és egy C-szerű szintaxist feltételezve) elég könnyű egy felkiáltójelet elhagyni ("ha nem létezik a megadott processz, akkor futtassad csak"), vagy egy kis átszerkesztéskor elfelejteni valamit átírni vagy törölni.
Tény, hogy hülyebiztosabb(nak tűnik), de ha még mindig a példádnál maradva valaki egy processz állapotának és PID-jének ellenőrzésére ps aux-ot vet be mondjuk egy pgrep helyett, az más gonoszságokra is képes. Főleg, hogy tesztelés nélkül indította el a szerveren (tesztelés alatt azt értem, hogy ha nem fut vagy nem a megadott PID-del a szolgáltatás, akkor egy olyat kiír, hogy "nem fut, vagy csak szar PID-en" - itt kiderült volna a hiba).
Szóval csak azt akarom kinyögni, hogyha a kacsa nem tud úszni, még nem biztos, hogy a víz a hülye :)

Ez már csak terelés, terelés és még több terelés. Terelsz, hogy ha valaki logikai hibát vét. Terelsz a pgrepre, amikor leírtam, hogy ps aux helyett lett volna jobb megoldás az adott célra. De leginkább abban terelsz, hogy az eredeti probléma (mezők felcserélhetősége és/vagy az adat formátumának nem egyértelműsége) igenis okozhat komoly problémákat, ha nem egzaktul használod, hanem úgy bogarászod ki egy stringkupacból.

Pl. arról is mélyen hallgatsz, hogy arra mi a védelem, hogy mondjuk egyik rendszeren egy "2013. 12. 08."-at, egy másikon egy "08/12/13"-mat egy harmadikon egy "Dezember 8"-at kapsz? Ezzel szemben egy DateTime struktúrán nincs mit félreérteni.

(Teljesség kedvéért: nem felkiáltójel volt elhagyva, hanem picit máshogy volt indítva, mint a másik szerveren, ahol évek óta futott - nem közvetlen a crontabba írva, hanem egy shell scriptbe, de ez teljesen lényegtelen).

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Ácsi! Egy szóval se mondtam, hogy a unixos text-based okosságok jobbak a powershell-es objektumoknál! Annyit mondtam, hogy sok esetben feleslegesnek tartom az objektumokat (amikor kb. minden faék egyszerű). Írtam azt is, hogy a PS ebből a szempontból "hülyebiztosabb". Írtam azt is, amikor esetleg nem annyira "hétköznapi" dolgot kell megvalósítani, akkor lehet írni egy C/python/... programot (a három pontra akár a powershell is beleérthető). A pgrep-et pedig azért írtam,... tudod te nagyon jól, miért.

Dátum- és locale-eltérésekre "általános" védelemről nem tudok, nem is ellenkeztem (és nem is fogok), hogy "de-igenis-megy" (mondjuk egy LC_ALL=C a locale-problémák egy részét kivédheti) - én is szívtam ilyennel (pl. itt).

Most már lenyugodhatsz. Ne menj holnap idegesen melóba ;)

/kis gonoszság: mi a garancia, hogy újabb windows esetén semmi sem fog változni powershell-ügyben és minden ps-szkripted évekkel későbbi verzión is hibátlanul fog futni? - kb. annyi, mint amennyi egyik unix rendszerről másikra váltáskor/

Gondolom azért, mert amire az ember shellt használ, annak lényeges nagyja megoldott GUI-n is, így tényleg csak a scriptelési igények maradtak. ps, kill, iostat, stb. programok erre nagyon jó példa: arra alapvetően ott a Task Manager és a Resource Manager.

Inkább csak olyan feladatokra használja az ember sztem a PS-t, mint shell-t, amire nincs annyira triviális mód GUI-n vagy céleszköz kéznél. Pl. nekem legutóbb, mikor használtam PS-t, akkor bizonyos típusú fájlokat akartam összegezni, hogy összesen hány soros. (Aztán mikor legutóbb akartam scriptet írni benne, a vége az lett, hogy ahelyett, hogy utánanéztem volna, hogy mi a pontos syntax, inkább indítottam egy Visual Studio-t... De az már nem a PS hibája, hogy nem ismerem a syntaxszát.)

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Én rendszeresen a PS-t propagálom már akkor, amikor olyan egyszerű feladatot kéne megoldani, mint loop fájlokon, esetleg még azon belül fájlok sorain. Ha semmi másból nem derülne ki, hogy ez a cmd-be csak bele lett erőszakolva, azon látszik, hogy ilyen semmi összetettségű feladattal kapcsolatos segélykérésekkel olyanok részéről is Dunát lehet rekeszteni, akik egyébként tudják, hogy a for való erre.
... hogy a kimenet változóba tuszkolására is a for való, az a másik ékkő.

Most jól összegezted amit írni akartam.. :)

Jó meg minden, de mire kitúrod a doksiból az infót meg nekiállsz tesztelni (és teszteléshez már nem elég a csak téged érdeklő infót kitúrni), addigra ott vagy, hogy tele lesz a tököd és előveszed a kedvenc program nyelvedet vagy akármit.

Lehet hogy tudásban jobb a PS mint a text lego, de nem biztos hogy nulla vagy kicsi tudásról indulva időben s produktivitásban jobb.

Én szoktam, de vicces módon pont ugyanaz a példa jutott az eszembe, mint saxusnak. :)

"Pl. nekem legutóbb, mikor használtam PS-t, akkor bizonyos típusú fájlokat akartam összegezni, hogy összesen hány soros." 


$sum=0; ls -filter "*.java" -recurse|% {$sum+=(gc $_).Length}; $sum

Mivel van tab kiegészítés minden cmdletre, kapcsolóra és változóra, ezért még csak az se igaz, hogy sokat kellene gépelni. Ja és a kapcsolókat nem kötelező végig kiírni, csak amíg nem egyértelmű.

Szerintem ez szebb, olvashatóbb: 

Get-ChildItem -Filter *.java -Recurse | Get-Content | Measure-Object -Line

:)

bash huszároknak, mielőtt elkezdenek kiakadni, hogy jaj de milyen sokat kell gépelni (# ahol tabot nyomtam): 

Get-C#-F# *.java -R# | Get-Con# | Me### -L#

Ui.: szeretnék látni bash-ban autocomplete-t az egyes programok, scriptek paraméterezésére.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

ls -filt '*.txt' -rec | gc | measure -l

Még rövidebb talán. :D

ui: nézz meg egy normálisan belőtt rendszert, amin fenn van a "bash-autocomplete" csomag is! ;)
Bár én továbbra is ott tartok, hogy a PS-t inkább egy python-nal/ruby-val (pythonhoz is van automatikus kiegészítés, csak be kell kapcsolni és ennek a módja nem igazán triviális) kellene egy szinten kezelni, de ha ragaszkodsz a shell-hez, valaki emlegette itt a zsh-t, amit én csak grml alatt szoktam látni, de valóban rengeteget tud egy hagyományos shell-hez képest.

Abban a formában ezerszer láttam már ilyen egysorost, én is használok awk-ot ilyesmire eleget. Az én ujjaimba rögzült alak kicsit egyszerűbb, de nem annyira, mint a tiéd - ezt köszöntem meg Neked :) (a tisztelet természetesen mindkettőtöket megillet)

Ph'nglui mglw'nafh Cthulhu R'lyeh wgah'nagl fhtagn

Bocs de ezt most kérlek írd le kevesebb érzelemmel de érthetőbben. Nem kötekedésből, de fogalmam sincs mit akarsz közölni vagy kérdezni. Arra utalsz-e hogy már az én leendő rendszerem nélkül is túl sok a disztró, vagy azt akarod mondani, hogy az én esetem is (hogy muszáj vagyok csinálni egyet magamnak mert egyik meglevő se felel meg) arra utal, hogy kell a rengeteg disztró hogy lefedje legalább a leggyakoribb igények 90+ %-át?
-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

( Gyurex v | 2013. 12. 03., k – 20:57 )

Én már csak kalozradio véleményére lennék kíváncsi! Ő vajon mit ajánlana a kedves kérdezőnek? :D

( KnK | 2013. 12. 04., sze – 12:01 )

Mért térjek át FreeBSD-re?

Mert nincs jobb dolgod és ennyire unatkozol hogy semmi értelmeset nem tudsz magaddal kezdeni.

( trey | 2013. 12. 04., sze – 14:04 )

Már a topikindító is komolytalan. A hozzászólások sem sokkal jobbak.

FreeBSD-all --> Flame

--
trey @ gépház

1. Tanulj meg olvasni/magyarul! Azt írtam, hogy érdemben is hozzá szokott szólni.
2. Mert a "miért"-re senki sem fog helyetted választ adni. Neked kell tudni, hogy ha cserélni akarsz, akkor annak mi oka van homokám! (te nevezed saxus-t trollnak? Miközben még egy értelmes hozzászólásod sem volt? Szánalmas.)

Csak a történeti hűség kedvéért: a topic eredeti címe valami olyasmi volt, hogy "Miért álljak át FreeBSD-re?" (nem állítom, hogy pontosan ez volt, de a lényeg az ilyesmi)

1,:"Tudod, neked is csak egy szerencséd van, hogy egy ostoba elmebeteg vagy. "
http://hup.hu/node/127568#comment-1653470
2.:"Miért? Te képes vagy elolvasni, amit ideokádik? :D"
http://hup.hu/node/127568#comment-1653724
Ahogy szavaiddal éljek, csak ezt tudom üzenni.
3.:Igen az volt a címe, ha olvasnád a témát normálisan és nem csak beböfögnél, akkor tudnád, hogy valakivel ezt már letárgyaltam békésen.
Egyáltalán azt se tudom mit keresel itt, egy hasznos mondatod nem volt.
De úgy egyáltalán semmilyen témában nem szóltál eddig még hozzá normálisan és nem csak itt.

Nem modortalan, csak igazodom a troll stílushoz, ha ilyenbe botlok.
Lapozz a topik elejére, nézd meg, segíteni próbáltam ennek a kreténnek, mégis milyen bunkó stílusban válaszolt! Vagy keresd meg ennek a szálnak a tetején saxus beszólását és kövesd végig, hogy jutottunk ide! Ok nélkül senkivel sem vagyok bunkó, de azt se várja el senki, hogy síkparasztokkal szemben kulturált legyek!

Személyeskedni azt tudsz, nem is csodálom, hogy poliverzum is ledarált múltkor téged.
"de azt se várja el senki, hogy síkparasztokkal szemben kulturált legyek!"
Nem csak már ismernek téged annyira, hogy előítéletekkel élnek veled szemben.
Ráadásul a totyikot sem olvastad végig.
http://hup.hu/node/127568#comment-1653616

Az volt a kérdésed, hogy mért (sic) térj át FreeBSD-re. Válaszoltunk: ha nincs rá indokod, akkor ne térj át. Pont.

Ha tanulni akarsz, akkor meg felesleges indokokat keresni: indíts el egy virtuális gépet homokozónak, és próbáld ki. Nem kell mindent megideologizálni.

Ha meg megvan az elhatározás, akkor nem értem a problémát, ott a doksi, ott a letöltés link, virtualizációs szoftver annyi, mint égen a csillag. -> TADA.WAV.

(Vagy még mindig nem sikerült megtalálni?)

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

( artifex | 2013. 12. 06., p – 08:38 )

Ez a topik frankón kezd jobb lenni, mint a Dallas. Csak így tovább!

"Belépés díjtalan, kilépés bizonytalan."
"Vajon mit várok a sorstól, ha hányok az édestől, és izzadok a sóstól."