Alapvető villanyszerelés

Elektronika, Elektromos eszközök

Sziasztok!

a vége felé tartó a lakásfelújítás villanyszerelési műveleteit jó lenne valahogy úgy csinálni hogy legalább elvileg megfeleljenek a szabványoknak/szabályoknak/a józan ész elvárásainak. :-)

A következő kérdéseim vannak:

- Sodrott vezeték esetén kötelező érvéghüvelyt alkalmazni? Miért nem elég ha befuttatom forrasztóónnal a vezeték végét?- Vettem egy, az I. érintésvédelmi osztályba tartozó falilámpát. A lámpa felől be van kötve a védőszál. A lámpa némi barkácsolással a konnektorba lesz dugva. Ha bekötöm a másik oldalon is a zöld-sárga vezetéket, akkor ugye a lapos helyet a "bumpszli" villásdugót kellene használni. Még nem láttam olyant, hogy egy világítótest a vastagabb (3 eres) vezetékkel lenne a konnektorba dugva, illetve ha a plafonra tenném -nálunk- ott is eleve csak 2 vezető (fázis és a nulla) van. Legyen szíves világosítson fel valaki, hogy mit tegyek. (A manual nem világos e tekintetben.)

- A hőtárolós kályha (Elekthermax) mögötti konnektorból a kályha ventilátora (230V) veszi az oxigént. A villanyszerelő ezt úgy kötötte be, hogy a ventil. vezérlésének (dobozka termosztáttal) a vezetékei a szerelvénydobozban lévő betétbe fizikailag be vannak csavarozva. Szabad ezt a konnektort egyéb célra használni? Mert villanymotor ide vagy oda egy íróasztali lámpát szívesen rádugnék.

- A konnektorcsere során az utolsónál vettem észre, hogy a konnektoron meg van jelölve hogy melyik lukhoz várja a nulla vezetőt (N), illetve a fázisvezetőt (L). Namost én ezeket pont fordítva kötöttem, szemből nézve bal oldalra tettem a fázist, jobb oldalra a nullát. A földelés természetesen a megfelelő helyen van. Számít ez bármit is?

A szakszavak pontatlanságáért elnézést kérek.

  • 39414 megtekintés

( vlezlee | 2013. 09. 10., k – 20:11 )

Ha ennyire nem vagy képben, inkább hívj szakembert! Komolyan! Veszélyes üzem.

De hogy on is legyek:
- A pár éve érvényes szabványok szerint a kábelek ónozása tilos, így marad az érvéghüvely.
- Ha csak 2 szál van a plafonon,akkor értelemszerűen nem kell bekötni a védőföldet, de ha már felújítasz, illett volna mindenhova földelést is vezetékezni.
- Nem igazán számít a konnektor bekötése, de illett volna itt is a jelölésnek megfelelően bekötni
- A kazánnál nézd meg,hogy mennyi a venti teljesítményfelvétele, ha 10A alatt van, nyugodtan dugd rá a lámpát.


illett volna mindenhova földelést is vezetékezni

Ahhoz szét kellett volna vésetni a falat. A kérdésben pedig le van írva: konnektorba lesz dugva a lámpa.

----------
[GB ≠ GiB] [MB ≠ MiB] [kB ≠ kiB] [1000 ≠ 1024] [Giga ≠ gram] [Mega ≠ milli] [Kelvin ≠ kilo] [Byte ≠ bit]

Te is kivéshetted volna :)

De Te írtad, hogy felújítás volt, akkor már korrektül is meg lehetett volna csinálni.
Ha a lámpatest fém akkor kell védőföld!
Forrasztás tilos!
Mint előttem mondták a dugalj bekötése mindegy.
A kazánt valószínűleg azért kötötte be direkt, mert nem mindegy neki melyik a fázis melyik a nulla. Bár és oda kötődobozt rakok mindig.

pch

--
http://www.buster.hu "A" számlázó
--

Az ma már tökmindegy milyen forraszanyagot szeretnél használni.
Nem lehet és kész.
Pár példa amit a témában hallani fogsz ha utánajársz.
Az ón diffundál a rézbe, felszívódik a kötést nem érintő részre (főleg sodratoknál) és a vezetéket merevvé, törékennyé teszi.
Sorkapocsban használva az a feladata, hogy összefogja az érsodratot. Ha a sodrat túl laza ónozáskor akkor egyes sorkapcsok az elemi szálak közé kerülő nagy mennyiségű ónt el tudják vágni, meg tudják roppantani a vezetéket, ami rossz kontaktot eredményez. Ha a sodrat túl keményre van sodorva ónozás előtt, akkor nem tud elég forrawszanyagot felvenni ami összetarthatná a sorkapocsban.
Az ónban lévő (vagy a forrasztásnál hozzáadott) folyasztószer maró hatású. Ha nem távozik el rendesen a hő hatására, akkor a légnedvesség miatt hosszútávon ronthatja a kötést.
Nem könnyű (de nem lehetetlen) úgy leforrasztani egy 2.5mm² feletti vezetéket, hogy a forrasztás a csupaszolt felületet érintse csak, ne follyon be a szigetelés alá, illetve a szigetelés ne melegedjen át károsan.

Azaz tapasztalat nélkül könnyű bizonytalan minőségű, de látszólag jó kötést létrehozni vele.

Meg ilyesmi.

Még tanulókoromban nagyon ment az ónfürdőzés, és a pákás megoldás is. Utána komplett társasházakat csináltunk gázfáklyával forrasztva. Akkor még lehetett.

Miért is vonatkozik ez arra amit otthon, magadnak barkácsolsz?

1.: Mert a te elektromos tüzed mást is veszélyeztethet.
2.: Miért így látod? Otthon direkt moslékot főzöl, mert azt a kaját úgyis magadnak barkácsolod össze?
- - - - - - -
"Nagy kár, hogy az informatika abba a korba ért, hogy lehet nyugodtan pazarolni az erőforrásokat." Saxus

"Utána komplett társasházakat csináltunk gázfáklyával forrasztva. Akkor még lehetett."
És azóta hány lakába mentetek vissza , mondván változott a szabvány ,és mi ingyen és bérmentve átszerelnénk ,hogy lekövessük a szabványokat.
Gyanítom ,hogy egyben sem.
Az ügyféltől viszont elvárnád , hogy mindig minden a legfrissebb szabvány szerint legyen.
Értem én valamiből meg kell élni.
Valamikor az alu MN falkábel is szabvány volt , lapos ás rácsavart kötésekkel , sorkapocs és szorító kúp nélkül,nyomvonal vezetés ahol a legkönnyebb.
A szabványokat az elérhető technológiákhoz igazítják , ennek megfelelően folyamatosan változnak.
Az igazi profi ismeri a régit folyamatosan tanulja az újat ,és mindig biztonságos és költséghatékony megoldást tud az adott feladatra.

"Mert a te elektromos tüzed mást is veszélyeztethet."
Mert az új szabványok , vagy anyagok , kizárják ennek a lehetőségét ?

Szerintem elég egyértelműen részletezte, mi a baj a sodrott vezeték érvéghüvely helyett ónozva összefogásával. Teljesen mindegy milen ólomtartalommal és hogy hány évvel ezelőtt.

--
"I can't think of many people who deserve to go to hell, but people who teach its existence to vulnerable children are prime candidates."

Akkor tegyük már hozzá azt is hogy a mai dugvillák a "villanykörte" elmélet szerint készültek és örülj, ha 2x megtudod szorítani a csavart benne úgy, hogy az érvéghüvely is jól illeszkedjen.
A mai napig van vagy 25 éve forrasztással készült több hosszabbítóm ami békebeli kemény anyagból készült és M3-mas csavar nagy leszorítóval van benne pluszban a bejövő kábelt is rendesen meglehet szorítani ha véletlenül a kábellel akarod kirántani a falból egyben marad.

A "Vargéné és Tárai" hírhedt tápokban is sodrott vezetékkel jön be az áram amit forrasztottak a nyákra is, mégsem találkoztam 15 éve olyannal amiben ez a " hajszálvékony "
vezeték égett volna le.

Gyakorlatilag nem a forrasztással van a baj, mivel ha jól elkészíted akkor a célnak tökéletesen megfelel, hanem az új szabványok, új anyagok amik gyors szerelést igényelnek feleslegessé teszik a régi forrasztásos időigényes megoldást, pluszban forrasztani is meg kéne tanulni...

"25 éve forrasztással készült több hosszabbítóm ami békebeli kemény anyagból készült és M3-mas csavar nagy leszorítóval van benne"
Ő is a csavaros szorításról beszélt, mert ugye nem mindegy ,hogy a csavar feje vagy a hegye alá szorítod a forrasztott véget.
Az érvéghüvely sem egy megváltás.
Nemrég találkoztam ,1 éve szerelt késes szorítójú konnektorral ami megégett , az érvéghüvely csípőfogóval lett megnyomva ,és az lelazult.

Én inkább erre gondoltam:

A "Vargéné és Tárai" hírhedt tápokban is sodrott vezetékkel jön be az áram amit forrasztottak a nyákra is, mégsem találkoztam 15 éve olyannal amiben ez a " hajszálvékony "
vezeték égett volna le.

Persze, hogy jó, a forrasztás talán az egyik legmegbízhatóbb villamos kötés. Az SMD alkatrészeket sem csavarozzuk a nyákra. Én arról beszélek, hogy forrasztásnál az összeforrasztandó réz forrszembe és vezetékbe diffundál a forrasztóón, ez megbízható kötést ad. Ezzel szemben az ónozott vezetéket befogva csavar alá a rugalmatlansága miatt kilazul, megnő az átmeneti ellenállás, az ónozás felfutásának végénél a vezetéket alkotó szálak eltörhetnek, és így tovább. Ezt fentebb kibeszéltük már. Az ónozott vezeték csavar alá szorítása esetében a forrasztóón a kötésben nem vesz részt, csak a szálakat fogja össze, míg forrasztásnál magában a kötésben vesz részt az ón.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Én olyan monitorral is találkoztam, aminek a tápcsatlakozója volt kirángatva a panelről.
Mindenkivel szemben nem lehet védekezni...

Amellett olyan téglatápegységet is láttam, ami be sem volt forrasztva rendesen - így nem csoda, ha rossz az érintkezés...

Persze az ólommentes kötések amúgy sem túl jók...

Amennyiben belegondolsz hogy a tápban 0,75nm vezetéken jön az amper és eszébe nem jutott senkinek alulméretezés stb miatt kitiltani a forgalomból eme és hasonló remek termékeket a hasonló módon 2,5nm sodrott és forrasztott végű hosszabbító nem felel meg az "új" szabványnak pedig lazán 16A terhelhetőségű, szemben a mai gyors-olcsó szétszedhetetlen de "szabványos" kínai remek termékekkel amiben 2 nap alatt beleégett a hegesztő trafó dugója a másik új EU szabványos feltekerhető 25 méteres hosszabbítónak 5 nap alatt esett le a villásdugója és egy hónap alatt a 4es aljazta elfelejtett érintkezni.
Én 30 éve minden kezembe kerülő vezetéket forrasztok és soha semmi gondom nem volt vele igaz nem használok "silány" dugót vagy aljzatot.

Az érvéghüvely-el nincs semmi gondom,- nekem is kellett a villanyóra átkötésekor a sodrott réz vezetékekre (új szabvány miatt)- azonkívül , hogy 8 eFt-ba került és rohangálni kellett minden alkalommal érvéghüvelyért olyan boltba ahol darabra is adják.
A gyorsaságot megfizeted szerszámban + anyagban + benzinben vagy hívsz egy szakit " jó pénzért" :)

szerszamok-webaruhaz.hu/tartalom/erveghuvely_fogo_025_6_mm2_9039a_spec

Úgy gondolom, attól, hogy valaki ingatlanos, még nem változik meg az ő 2 m sugarú környezetében a fizikánk, a szabványaink, jelölésrendszerünk, így teszem azt, még az ingatlanosra is vonatkozik az SI mértékegységrendszer. Még akkor is, ha ezek az egyszerű lelkek erről még csak nem is hallottak.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Itt van az pont amikor a hozzászólások átmennek trollkodásba és helyesírási kötözködésbe, hogy nincs értelme tovább bármire is válaszolni.
A Ph-n bevezették az eladó Pozitív-Negatív megjelenítést, ide meg be kéne vezetni a név mellé a Troll-Nem Troll jelölést...

Vagy ingatlanos vagy, és azért sértődtél meg, vagy nem vagy ingatlanos, de akkor meg nem tudom, hogy miért. Ezen felül egy jelenségről írtam, az igénytelenség jelenségéről, nem téged szekáltalak.

Mondd, miért fáj Neked m2-t illetve mm2-t írni, s miért érzed úgy, hogy jó lesz a nm is, miközben Te műszaki szakemberként tökéletesen tisztában vagy vele, hogy ez utóbbi 10-9m-t jelent?

És persze, nyilván én vagyok a troll. Jó.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Most elvesztettem a fonalat.

Az egyik azt mondja, hogy a régi megoldás jó volt.
A másik azt mondja, hogy igen, de azóta más a forrasztáshoz használt anyag, nincs benne ólom.
Az egyik azt mondja, hogy de, a kereskedelemben kapható nagy részében van.
A másik azt mondja, hogy nem használható.

Szóval ha jól értem, akkor ha most én forrasztani szeretnék valamit, és bemegyek egy boltba, hogy forrasztó ónt (vagy hogy hívják szépen) vegyek, akkor ólomtartalmút kapok valószínűleg, viszont azt utána otthon tilos használni.

Vagy elvesztettem a fonalat, vagy hülyeség olyasmit eladni nekem, amit aztán nem használhatnék (ha tudnék róla).

Akkor sorban:
- a régi megoldásról akkoriban azt hitték, hogy jó, azóta belátták, hogy nem annyira jó sok esetben (páran még nem látták be, de ők nem is azok, akik a szabványokat írják),
- azóta más anyagot használnak a forrasztáshoz az újonnan kereskedelmi forgalom céljára előállított termékekben,
- a kereskedelemben továbbra is kapható ólmos ón,
- amit újonnan kereskedelmi forgalom céljára előállított termékekben nem is szabad használni.

Hogy miért árulják akkor mégis? Egyrészt meglévő, ólmos ónnal forrasztott termékeket technológiailag nem korrekt ólommentes ónnal forrasztani, így azok karbantartásához mindenképpen szükség van rá. Másrészt nem kereskedelmi forgalomba kerülő termékek esetén (Hobbista Pista erősítőt épít) nem is tiltja semmilyen szabály az ólmos ón használatát - nem mintha érvényt lehetne szerezni, ha tiltanák, de továbbra is kapható. A kormányok megelégszenek azzal, ha a nagy tömegben előállított termékekben nincs ólom, hiszen amúgy is ezek lesznek azok, amik nagyobb mennyiségben a zúzdában végzik (főleg a sok kis rövid élettartamú gadget), nem pedig Hobbista Pista házi készítésű erősítője, amit talán még a gyerekei is megörökölnek.

"Az ónban lévő (vagy a forrasztásnál hozzáadott) folyasztószer maró hatású." Pontosítok: a klasszikus Sn60Pb40 forrasztóón közepében fenyőgyanta volt/van. Nem mar, sőt véd: régebben az egész NYÁK lapot gyantával kenték le. A fórrasztóvíz (cink klorid oldat) tartalmazhat sósavat, ha rosszul csinálták. Az előállítása során sósavba tesznek cinket.

Erosaramu koteseknel 25 evvel ezelott is tilos volt az onozas.

Onozaskor az elemi rezszalak kozotti teret toltod ki onnal, amelyet ha csavarkotessel megfelelo nyomatekkal rogzitessz es a kotes nem melegszik, akkor kozel orokke fog tartani a kotes.
Viszont ha melegszik egy kicsit is, akkor nagyon gyorsan lancreakcio lehet belole. A megemelkedett homerseklet miatt az on szilardsaga csokken es az elemi rezszalak kozotti terkitoltes osszeroskad ("kiolvad") ez tovabb noveli az atmeneti ellenallast es megjobban melegszik ...

Ezen felül az ón-ólom ötvözet puha, rugalmatlan, gyakran kellene utánahúzni a csavarokat, valamint az ónozás végénél törik a vezeték, hiszen addig egyben van az összes szál viszonylag mereven, utána pedig már külön.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( Skuzzy | 2013. 09. 10., k – 20:20 )

2.-es: az ilyen fali világító testbe be 'illene' kötni a védőföldet. Amit látsz sima, két eres dugós lámpák, azoknak a kialakítása kettős szigetelésű, 2. érintésvédelmi osztályba tartoznak, azért nincs (és hivatalosan nem is szabad) védőföldelést bekötni náluk.

upd: és igazítsd meg a csokiba menő kábeleket, ne lógjon ki a vezető rész, mikor bekötöd majd

( kisbetu v | 2013. 09. 10., k – 20:36 )

"A konnektorcsere során az utolsónál vettem észre, hogy a konnektoron meg van jelölve hogy melyik lukhoz várja a nullvezetőt (N), illetve a fázisvezetőt (L). Namost én ezeket pont fordítva kötöttem, szemből nézve bal oldalra tettem a fázist, jobb oldalra a nullát. A földelés természetesen a megfelelő helyen van. Számít ez bármit is?"

És ha pont 180 fokkal elforgatva csavarozod be a konnektort a dobozba, akkor mi van balra, és mi jobbra?

Azzal még nincs gond, de ha a színeket felcseréled, és utána a esetleg szereléskor a testet szakítod meg a kapcsolóval, nos megrázó lehet az élmény

--
Kis problémából egy kis munkával nagy problémát lehet gyártani. Ha valami müxik ne b***tasd :)
Uriember az, aki nem beszél a Windows-ról, pedig tudna...

( mauzi v | 2013. 09. 10., k – 20:51 )

Ha már védőföld... Mi van azzal, aki hegyen lakik, és az 5-15cm között váltakozó termőréteg alatt kő és szikla van? Az előírás lób.szó nagy földelőszondákról beszél, na, én az ásót nem bírom itt-ott lenyomni Hilti nélkül.

A múltkor szórakozásból bepüföltem a pincéből kb. 45 fokos szögben a talajba egy félcollos vascsövet, vagy másfél méter hosszan, aztán rámértem műszerrel: bazira nem földel. Ezzel be is rekesztettem a "legyen földelés a háznak" nevű projektet, ha az elmúlt 80 évben jó volt így, akkor a következőben is jó lesz.

Az a baj, nem ismerem a szabványokat, de biztos, hogy csak egyféle védelmi elrendezés létezik? Például az egész épület érinthető részeinek ekvipotenciálra hozása, valamint nullával egyesített földelő hálózat nem lehet?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A nullát használhatod védőföldelésre bizonyos szabályok betartása esetén. Érintésvédelmi relét is érdemes beszerezni, az más problémák esetén is gyógyírt jelent.
Az eredeti felvetésre: én nem tennék fel fém lámpatestet védőföld nélkül (hacsak nincs rajta a kettős szigetelés jelzése). Sokba van új családtagok beszerzése...

Volt részem ilyesmiben.
A vége az volt, hogy méteres 10-es fúróval eléfúrtunk, és úgy ütöttünk le több 3-4 méter körüli szondát egymástól minimum szondahossz távolságra, és 10-es horganyzott anyaggal kötöttük össze ezeket.
A leveréshez jól jött az 5 kilós kalapács, de volt nekünk egy törött sds max szárból eszkábált gépi megoldásunk is, de a gép kevés volt hozzá. Pontosabban sok kicsit ütött, ehhez meg inkább a nagy erejű ütések kellettek.
De egyet értek az előttem szólóval. Ha van más lehetőség (szalagföld, épületszerkezeti alapvasalat bevonása, vagy a kiszedett alap alá benyomni még építésnél akár vízszintesen is a hegy alá) akkor inkább érdemes arra beruházni.
- - - - - - -
"Nagy kár, hogy az informatika abba a korba ért, hogy lehet nyugodtan pazarolni az erőforrásokat." Saxus

Én is a parti csatlakozó ill. leválasztó trafót ajánlom, ha már mindenféle kép kel a 230V.
Inverterből meg lehet több is, a fogyasztóhoz méretezve. Olcsóbb mint egy nagy, ha fix beépített cucc van. Esetleg napelem?? Mert ugye az akksikat meg tölteni kellene.
Egy tarfó meg két okból szokott zúgni.
1.: laza lemezelés
2.: hibás felfogatás.

pch
--
http://www.buster.hu "A" számlázó
--

Alapvetoen a 230V azert kell, mert a hutes akkurol iszonyatos kinlodas (a tobbi fogyaszto koszoni jol el van) illetve az akkut is kenyelmes es jo dolog allandoan toltes alatt tartani, amikor a hajo a kikotoben van. Viszont ha emiatt mar ki van epitve egy rendes 230V-os halozat a hajon, akkor nyilvan toltoknek, fozolapnak, stb. is jol jon. Es persze egy kiepitett halozat lenyegesen kenyelmesebb, mint a jelenlegi hosszabitozasos megoldas (ld. 1.pont lejjebb). Persze a hosszabito azert megmarad, de csak a parti csatlakozasi pont es a hajo csatlakozasi pontja kozott, es nem a hajon osszevissza vezetve, eppen oda ahol kell.

Tehat itt kifejezetten a parti csatlakozas tisztesseges megvalositasarol van szo (inverter az ebben az esetben egy elfajult otlet, hiszen akku tolto - akku - inverter - fogyaszto nem tunik tul ertelmesnek, hiszen a vizen nekem az aram nem kell, mert az akku arra az idore meg nyugodtan a hutot is elbirja, de olvastam ilyenrol is).

Vegso soron az alabbi megoldasokrol tudok:

1. Legelterjedtebb (fokent regebbi hajok vagy kisebb hajok, ahol nincs gyari kialakitas): szarok mindenre es bedugom a min. 10-20m-es hosszabito+eloszto kombomat a parti halozatba azt jo'van. (Azt mar csak halkan jegyzem meg, hogy egybekent egy csomo helyen meg hagyomanyos konnektorok vannak, nem is a parti csatlakozonak nevezett IP es polaritas vedett csatlakozo. Ezen kivul nagyon kevesen hasznalnak magasabb IP osztalyu hosszabbitot, hanam a legolcsobb hosszabitok is "bevaltnak" minosulnek.)

Ez a megoldas egyebkent nem annyira problemas ha mondjuk az emebr ideiglenesen (pl. egy szerszamgeppel) veszi igenybe a halozatot (teszunk ilyet otthon is elegszer pl. funyiras), vagy pl. ugyan folyamatos uzemeben, de egy megfelelo elektronikus es hovedelemmel ellatott akkutoltot hasznal. Ilyenkor az emebr megbizik a kikotoi halozat vedelmi elemeiben.

Ugyanakkor a szabvany szerint a parti csatlakozashoz (3m-nel nagyobb tavolsag eseten, ami igazabol mindig fennall) elvileg korrekt alhalozatot kellene kialakitani a hajon, ami ket kerdest vet fel:
- FI relet es tularam elleni vedelmet (ez nem problema)
- foldelest (ez problema a galvanikus izolacio miatt)

2. Ezert az ujabb hajokon gyarilag (illetve iszonyat ritka esetben nehany hajon utolagosan hazilag) ki van alakitva egy rendes alhalozat. Itt a foldeles szempotnjabol 4 fele megoldast ismerek:
a) hasznalom a kikotoi halozat foldeleset
b) levlaszto trafo + sajat foldeles a hajon
c) galavanikus izolator + sajat foldeles a hajon
d) inverteres megoldas, ahol nyilvan az akku toltotol kezdve a teljes alhalozat galvanikusan levalasztott

Na most esetmeben az inverteres megoldast (d) nagyon sok ok miatt elvetettem. A (b) es (c) megoldasokkal az a problema, hogy a hajomon a foldpont kialakitasa problemas, mert nincs vizbe logo fem alkatresz (nincs bepitett motor, es zsakos tokesuly van). Ezen kivul a levlaszto trafo egy meglehetosen draga holmi (1000 Eurotol lattam hajoba szant darabokat) es tartok a zugasatol es a melegedesetol is. Itt azt is tudni kell, hogy azert kicsi belso terben az ilyesmit nehez jol elhelyezni. Tehat hajlanek az (a) megoldas fele, amit azert mar masok is javasoltak, csak azert jo lenne, ha ebben a kerdesben parktizalo ember is velemenyezne a dolgot.

Jó, hogy fölvetetted ezt, a mi helyzetünket ezek alapján "tragikus"nak tudnám értékelni. Ugyancsak kishajó, beltéri hosszabbítóval csatlakozik a parthoz (IP11? :)). A kikötővezetés saját bevallása szerint sehol sincs FI relé, mert amikor kiépült, még nem volt kötelező. Ja, és a hajón PB gázzal lehet főzni. De legalább műa. a test, szóval galvanikus probléma kevesebb van :)

:wq

Ezen kivul a levlaszto trafo egy meglehetosen draga holmi (1000 Eurotol lattam hajoba szant darabokat)

Felmerül a kérdés, hogy miért is kerül n* annyiba egy "hajóba szánt" darab, mint egy csupasz, amit a sarki trafókészítő kisiparos gyárt. Én pl. kéz alatt egy 10-esért vettem egy 700VA-es darabot, de 20-30 rugónál nem lenne több ugyanez vadi újonnan megtekertetve se.
Az egyéb szempontok (melegedés, zaj) abszolút jogosak persze.

( Tuschke | 2013. 09. 10., k – 22:43 )

"- A konnektorcsere során az utolsónál vettem észre, hogy a konnektoron meg van jelölve hogy melyik lukhoz várja a nullvezetőt (N), illetve a fázisvezetőt (L). Namost én ezeket pont fordítva kötöttem, szemből nézve bal oldalra tettem a fázist, jobb oldalra a nullát. A földelés természetesen a megfelelő helyen van. Számít ez bármit is?"

Gyakorlatilag nem, de a fázist illik balra tenni.

------------------------

( locsemege v | 2013. 09. 10., k – 22:55 )

A falilámpát illetően illene ellátni védővezetővel. Én úgy tanultam, hogy az 50 cm2-nél nagyobb érinthető fém burkolattal rendelkező berendezéseket el kell látni védőfölddel. Ami nem ilyen, az meg kettős szigetelésű.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( vl v | 2013. 09. 11., sze – 02:55 )

Sodrott vezeték esetén kötelező érvéghüvelyt alkalmazni? Miért nem elég ha befuttatom forrasztóónnal a vezeték végét?

A forrasztóónt két dologra is lehet(ne) használni, ebből itt most ugye arra gondoltál, hogy egy szem sodrott vezeték szálait összefogni. Na erre konkrétan nagyon nem jó a forrasztóón, az érvéghüvely a jó és korrekt megoldás. Mellesleg, még gyorsabb is a kivitelezés. Az a gond a forrasztással, hogy merev lesz a végeredmény, ezért amikor utána befogatod valahová, akkor nem fekszik fel a forrasztott felület rendesen, ezért nagy lesz a kontaktus átmeneti ellenállása, az pedig tűzveszélyes. Az érvéghüvely ezzel szemben rugalmas, így megszorítva szépen hozzáidomul a felülethez. A helyzetet tovább ronthatja, hogy a csavarral rögzített forrasztott vég idővel fellazulhat szintén a forrasztás merevsége miatt, míg ugyanez érvéghüvely esetén nem fog bekövetkezni, pont az érvéghüvely rugalmassága miatt (gyakorlatilag egy rugós alátétként viselkedik a csavar alatt).

Vettem egy, az I. érintésvédelmi osztályba tartozó falilámpát.

Akkor neki KELL védőföld.

Még nem láttam olyant, hogy egy világítótest a vastagabb (3 eres) vezetékkel lenne a konnektorba dugva, illetve ha a plafonra tenném -nálunk- ott is eleve csak 2 vezető (fázis és a nulla) van.

Pedig vannak ilyen lámpák - főleg azok, amiknek fém házuk van. Ha nincs védőföld ott, akkor vagy kell oda vezetni, vagy másik lámpát kell venni (ami nem védőföldes).

Szabad ezt a konnektort egyéb célra használni? Mert villanymotor ide vagy oda egy íróasztali lámpát szívesen rádugnék.

Ha hozzáférsz, és amúgy a terhelést az az áramkör bírja, akkor lehet.

Namost én ezeket pont fordítva kötöttem, szemből nézve bal oldalra tettem a fázist, jobb oldalra a nullát. Számít ez bármit is?

Semmit.

Az érhüvellyel az a gond, ha nincs hozzá normális érhüvely fogód xart semér ér.
Az ónozásról lehetne külön posztot nyitni kb 30 évig tökéletes volt jött az Eu és az új szabvány..
A 70-es években a panelokat alu szalagkábelekkel szerelték és szigetelőszalaggal betekerték az összecsavart végét, ettől még a mai napig működnek, ha nem égtek le az alul méretezés miatt.

Egy szó van rájuk: Horror. Én nem terveztem újraépíteni, de amikor megláttam, hogy néz ki, akkor az egészet levágtam a biztosítékdoboznál, ideiglenesen felcuppant egy kismegszakító+dupla konnektor, abba meg két munkalámpa, és a festő az egyik, én meg a másik fényénél dolgoztunk - ahol készen volt a vezetékezés, ott ment vissza a tapéta. (Aztán persze körönként külön kismegszakító, plusz fi-relé is került a végleges rendszerbe).
Másfeles rézvezeték került be - helyiségenként külön körön a dugaljak, illetve a világítási hálózat plusz egy kör, minden lámpahelyhez külön ág az elosztódoboztól.

Ez már réz, nem?
Az alu, az az igazi kaland.
3 hete áztatott el a felső szomszéd. Az érintett kapcsolóból folyt a víz, és ami éppen benn tartózkodott, hangosan forrt, amíg le nem vágtam a megszakítót.
Kiderült, hogy a kapcsoló revés acélcsavarja és a vezeték kölcsönösen elégették egymást (a rozsda és az alu mégis csak a termit alapja).
A csere során szétcsavarni nem lehetett a képződött gubicsot, csak a levágás volt az opció.
Azután jött az izgalmas rész: a csonkra úgy és csak annyi hajtogatással rávarázsolni az új kapcsolót, hogy az megálljon, ne feszítse a vezetéket, és le se törjön az a csonk, mert akkor lehet vezetékezni, újabb csontvázakra számítva.

( wachag | 2013. 09. 11., sze – 08:44 )

Jó szórakozás és élmény ez a villanyszerelés. Főleg az esetleg utánad jövő lakónak.

Tapasztalat:
- láttam olyan lakást, ahol a zöld-sárga vezeték volt a fázis
- hallottam olyat, ahol este "rázott" a fürdőszobai víz (a felső, "hozzáértő" szomszéd csillárt szerelt fel, és az összesodort két vezeték (se csoki, se szigszalag, vagy legalább valami) hozzáért a régi gázvilágítás vezetékcsonkjához
- a falon keresztül átvezetett vezeték, ez vakolva - élmény lesz falfúráskor
És biztos mások is tudnak jókat mesélni
Ezen nem érdemes spórolni.

Igen, régen így csinálták, nálunk sincsenek se csőben, se horizontálisan illetve merőlegesen vezetve. Ha nem tetszik a villanyszerelőnek akkor is kussoljon (vagy fizesse ki a kőművest, aki majd újravakolja az összes falat).

----------
[GB ≠ GiB] [MB ≠ MiB] [kB ≠ kiB] [1000 ≠ 1024] [Giga ≠ gram] [Mega ≠ milli] [Kelvin ≠ kilo] [Byte ≠ bit]

Nem látom egyértelműen, hogy mennyire viccelsz vagy beszélsz komolyan ez ügyben, de villanyszerelő valóban nem vezetékelhet, csak függőlegesen és vízszintesen.
Az, hogy a keresztbe futó vezetéken fogja a fejét, az teljesen természetes... ilyet nem szabad csinálni.

Jó esetben a kötésdobozok és szerelvények helyzetéből azért be tudod határolni, jó eséllyel hova érdemes szöget beverni.
Össze-vissza vezetékelt falba viszont csak vaktában lövöldözöl, ami életveszélyes helyzetet teremt.


Mi az, hogy kussoljon??

A felajánlott munkát nem kötelező elfogadni. Ha viszont elvállalta akkor nézzen szembe azzal, hogy régen, az átkosban így építették a lakásokat.


Mi van ha belever egy szeget valaki és ne adj isten bele is hal?

Van olyan műszer ami megmondja hogy merre megy a vezeték a falban, másrészt a kisautomatát és a kismegszakítót is le lehet kapcsolni.

----------
[GB ≠ GiB] [MB ≠ MiB] [kB ≠ kiB] [1000 ≠ 1024] [Giga ≠ gram] [Mega ≠ milli] [Kelvin ≠ kilo] [Byte ≠ bit]

Egyrészt: Az ominózus ház amiből kiindultunk már rég megvolt, amikor az átkos még csak halvány vágyálom volt lázas tekintetű ifjak fejében - ha egyáltalán.

Másrészt azért induljunk ki a realitásokból: te például hány olyan emberről tudsz (magadat is beleértve), aki a csodálatos vízeséses tájképet / tündi-bündi gyerekfotót / megkövült csigaházat tartó dobozkát / a gyerek óvodáskori síversenyen szerzett bronzérmét (indulók száma: 3) úgy helyezi el a falon néhány kisebb-nagyobb gombostű, rajzszeg, vagy akár normális szög segítségével, hogy előtte leméri a falban a vezeték helyét, majd még a kismegszakítót is lekapcsolja - OK, az egyik is elég, ha már alternatívák. (Azt meg hozzátenném, hogy bitang sok helyen van porcelán olvadóbiztosíték, fenti lakásban speciel kb 4 m magasan, tériszonyos embereknek külön jó, és az esetek jelentős részében a kutya nem tudja melyik kapcsoló vagy biztosíték melyik áramkörhöz tartozik.) Az általad felvázolt biztonsági intézkedések átlagos földi halandótól nem várhatók el. Az viszont *talán* (de igen nagyon talán) igen, hogy a szögezési pontban le és föltekintsen, majd balra-jobbra nézzen eldugott kábeldobozok fedelét keresve. Ha nem lát (pláne ha nincs), akkor ő nyugodtan beverheti. (Már a szöget a falba.)

Ehhez azért annyit hozzátennék, hogy nekem volt olyan, hogy a közvetlenül a csempe alatt futó vízcső szivárogni kezdett a fürdőszobában.
Amikor elzártuk a főcsapot, nem állt le. Végül kiderült, hogy a szomszéd vize az, ami valami érthetetlen okból a lakásokat elválasztó falnak a hozzánk közelebbi oldalán futott.
Ugyanígy simán lehetne akár elektromos vezeték is, gondolom. Hiába csapom le a megszakítót, attól még a vezeték a falban lehet feszültség alatt.

Másfelől viszont pl. anyós házában olyan gondosan festettek valakik valamikor, hogy egyetlen kábeldoboz sem látható.
Szögelés előtt lehet nézelődni, de sok haszna nincs sajnos.

A honlapon szerintem vannak csúsztatások, gondolom azért, hogy lebeszélje az embereket a házi megoldásokról, s költsenek csak szakemberre. A jogkövetkezmény nem azonos. Persze, elítélnek mindenkit, ha baj van, de súlyosabb az ítélet, ha szakember vagy, hiszen neked tudnod kellett volna, pontosabban tudtad a helyes megoldást, mégsem azt alkalmaztad. A honlapon foglalkozáskörében elkövetett veszélyeztetést idézi, miközben olyanokról beszél, akiknek más a foglalkozása.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Mindig is érthetetlen volt számomra, hogy miért szerelnek az emberek olyat házilag, amihez nem értenek, és amit ha elrontanak, azzal lehet, hogy valaki az életével fizet. Mi is végigcsináltunk egy teljes lakásfelújítást, de eszembe nem jutott, hogy villanyt/gázt magam szereljek, még ha meg is tudtam volna csinálni, akkor sem.

Két különböző dolog, hogy valamihez ért valaki, vagy van-e róla végzettsége. Számomra nem érthetetlen. Ha én csinálom, az olcsóbb és magamban jobban bízom, mint egy ki tudja milyen szakemberben. Például azért is, mert én ráérek egy konnektort bekötni akár 40 percen át, míg a szakember, ha elfogadható óradíjat akar, kénytelen ezt megoldani 3 perc alatt.

Arról nem is beszélve, mit jelent a hozzáértés. Nem vagyok villanyszerelő, de villamosmérnökként talán tudom, minek mi lesz a következménye. Igaz, a villanyszerelő meg abban jobb, hogy tudja, melyik boltban vagy nagykernél milyen anyagot szerezzen be, én meg csak pislogok, hogy jé, ilyen is van a piacon.

Villanyszerelőt azért hívnék, mert utálok vésni, véssen ő, de a mit, miért, hova kötünk dolgot inkább magam szeretném megoldani.

Gondolom, aki angol nyelvterületen élt, jól beszéli a nyelvet, de nincs nyelvvizsgája, az sem rohan tolmácsért - akinek viszont van nyelvvizsgája -, ha el akar olvasni egy angol szöveget.

Sokkal inkább arról van szó, hogy pénzt lehet legombolni az emberekről, ha bizonyos dolgokat csak akkreditált szerelők végezhetnek. A fogyasztói társadalmunk egyik álszentsége. Arra hivatkoznak, a balesetveszély miatt, miközben a pénz miatt. Olyan ez, mint a terrorizmus elleni harc. Röhej az egész. Ennek nevében korlátozzák a szabadságunkat, miközben közlekedési balesetben sokkal többen halnak meg, mint válnak a terrorizmus áldozatává. A közlekedést mégsem korlátozzák. Hazug világ ez.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Amikor te (általános te, nem személy szerint) azt gondolod, hogy értesz hozzá, aztán kiderül, hogy bár az elméletet érted, de fogalmad sincs arról, hogy manapság milyen anyagok, szabványok, technológiák vannak, azokat miért találták ki, esetleg milyen tapasztalatok alapján, milyen szabályok szerint kell méretezni, mik azok az apró hülyeségek, amikre figyelni kell, viszont neked nem jutna eszedbe. Példa erre fűtés szerelés, 3 éve simán rézzel szerelték, most kellett cseréltetni, mert csöpögött, aztán elmondta az ipse, hogy milyen hülyeség ez, ma már senki nem használ rezet, hanem 5 rétegű műanyag csövet, mert azzal sokkal egyszerűbb, és biztonságosabb szerelni, és tényleg, igaza volt, sec perc alatt összerakta amivel anno emlékszem egy csomót szívtak.

Lásd még a kérdezőt, és a kérdésre adott válaszokat. Lehet, hogy te személy szerint szépen utánaolvasol mindennek mielőtt elkezdesz szerelni, de egy csomó ember van, aki valamikor tanult valamit, esetleg részlegesen a szakmájába is vág, aztán meg jön az a rész, hogy agyoncsapta az áram a gyereket, mert valami mégiscsak kimaradt...

Közlekedést mégsem korlátozzák: természetesen lehet jogosítvány nélkül is vezetni, te milyen büntetést adnál annak, aki jogsi nélkül vezetve elgázol valakit?

Neki az ötrétegű a biznisz, másnak meg 10+ éve problémamentesen megy a rezes rendszer. Ötrétegűvel tényleg gyorsabban lehet talán szerelni, de az, hogy csöpögött, az nem a rezes technológia, hanem a trehány munka gyümölcse. Forrasztással egyébként csak akkor szív valaki, ha nem tartja be pontosan a technológiai előírásokat.

A technológia fejlődik, de a fizikánk nem változik. Tehát amiről 20 éve azt gondolom, hogy helyes, az ma is helyes, már feltéve, hogy eredendően jól gondoltam.

A jogsi nélküli vezetés rossz példa. Természetesen a példám arra vonatkozott, hogy érvényes vezetői engedéllyel is igen nagy mennyiségű balesetet okoznak, ehhez képest keveset robbantanak, mérgeznek, aztán mégis azon megy a rugózás, hogy a terrorizmus elleni harc jegyében az összes állampolgár minden mozdulata legyen dokumentálva. nyilvánvalóan nem ez a cél, s ez éppen az ilyen dolgokból látszik.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

20 éve még a forrasztott vezetékre is azt gondolták, hogy helyes, meg az alu mm-falra is. Meg ugye lehet, hogy te villamosmérnökként gondolsz valamit, de lehet, hogy a villanyszerelő szakmunkás, aki olyanból már megcsinált ezret, tudja mire kell figyelni, vagy mit kell elkerülni a boltban.

--
"I can't think of many people who deserve to go to hell, but people who teach its existence to vulnerable children are prime candidates."

Azért a rutint se misztifikáljuk - pont azért ne, mert a rutin rutinból megy.

Tisztes villanyszerelésben megőszült szakik műveltek hajdan olyat a szülői háznál, hogy összekeverték a vezetékeket a szomszédos villanyoszlopon.

A két porbafingó húgom nagyon viccesnek találta, hogy a kerti csap környékén menekülnek a giliszták a földből, és hogy furcsán bizseregnek, amikor összeszedik a féregkompániát.

Szerencse, hogy Édesanyám ismerte az egyik szakit, akit a műszakja után de még az esti berúgása előtt otthon is talált, és az beindította a riadóláncot.

Nem ellened akarok beszélni, de az sem jó ha valaki túlképzett a feladathoz.
Most egy oktatási intézményben melózunk. Láttunk csodákat, ahol a józan észnek ellentmondó dolgokat csináltak, ami szakmailag semmilyen formában nem elfogadható. Nekik szabad, mert ők ezt tanítják. Ha a diákok ezt látják, akkor ez beállítja bennük jó alacsonyra a nívót ami a szakmához szükséges.
Egy tervező ismerős meglátva pár általuk/maguknak szerelt "munkát" azt mondta, hogy kezdi érteni, hogy a mai szakmabeliek miért nézik semmibe ezt a szakmát.
Többet igazán erről majd inkább pár év múlva szeretnék mondani, mert jobb a békesség...
- - - - - - -
"Nagy kár, hogy az informatika abba a korba ért, hogy lehet nyugodtan pazarolni az erőforrásokat." Saxus

Ha a megoldás szakmailag nem elfogadható, akkor mégsem a túlképzettség a probléma. Úgy lenne helyesebb, hogy aki rálát a szakmára, tudja azt, minek mi az oka, könnyebben alkalmaz ugyan nem szabványos, de jó megoldást, s azt is tudja, az miért nem szabványos, az adott körülmények közt mégis miért jó. Gondolok itt arra, a szabvány inkább szigorú, mintsem hosszas mellékletekben taglalná, mikor lehetne megengedőbb. Arról nem is beszélve, hogy a kivétellistára nem tud felkerülni a gyakorlatban előforduló összes nyakatekert eset.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Igen.

Nekem erről az jut eszembe, hogy Angliában otthoni villanyszerelést csak papírral rendelkező képzett villanyszerelő végezhet, tehát mondjuk még egy régi villanykapcsolót se cserélhetek ki egy újra, annak ellenére, hogy tudom, hogyan kell csinálni.
Viszont nem is olyan régen még teljesen általános volt, hogy minden elektromos berendezés villásdugó nélkül volt a dobozban, és a kis bekötési útmutató alapján az embernek magának kellett a boltban külön megvásárolt dugóval összeszerelnie.

Vagy az, hogy az Angol szabvány szerint a fürdőszobában nem lehet konnektor, pl. a falon, meg a kád/zuhany felett a plafonon csak 12V-os égők lehetnek, és erre a gyakorlat meg az, hogy a hajszárítóhoz, hajsütővashoz, mittudoménmihez a csajoknak kell áram, tehát kint bedugnak egy hosszabbítót, bent ledobják a nedves padlóra, és így használják. A kád felett megy meg a 240V a lámpatestig, aztán van egy kis trafó, pár centi 12V-os vezeték, meg egy 12V-os izzó.

Hát, nem vagyok meggyőzve róla, hogy ettől annyival nagyobb lenne a biztonság.

Sőt, sokkal rosszabb. Nyilván valamelyik jogalkotó igazolni akarta, milyen fontos is az ő puszta léte, így aztán beleszólt olyasmibe, amiről fogalma sincs. A biztonság nevében hozott létre veszélyes, s egyben kényelmetlen helyzetet.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

OK, ezek szerint az even better, keep them out of the bathroom javaslatot követik.
Nem emlékszem, hogy láttam már olyan fürdőszobát, amiben volt konnektor, viszont több ember szóvátette már a hiányát.

A 12V-os dolgot amit linkeltél oldal, az nem említi, de ha bemegyek egy lakásfelszerelés boltba, akkor oda ki van írva hogy 3 kategória van fürdőszoba lámpákra, 1, közvetlenül kád v. zuhanytálca felett, 2, valami adott távolságon belül, 3, azon kívül.
Már nem emlékszem, hogy melyik kategória pontosan mi, csak arra emlékszem, hogy az első az alacsony feszültségű.

Vannak egyebek is, pl. ha van zuhany, akkor kötelező a ventilátor, nehogy a levegőben lebegő vízcseppek zárlatot és balesetet okozzanak.
De ezt nem említettem, mert ez nem tűnik ostobaságnak.

0. sáv: a fürdõkád vagy zuhanyzótálca belseje,
1. sáv: a fürdõkádat vagy zuhanytálcát körülvevõ függõleges
síkokkal, valamint a padlóval és a mennyezettel határolt tér-
rész, beleértve a határoló falak és a mennyezet belsõ oldalát
is,
2. sáv: az 1. sáv külsõ, függõleges határoló síkjaival és az
ezzel párhuzamos, ettõl 0,6 m-re kifelé lévõ síkokkal, a pad-
lóval és a padlószinttõl 2,25 m magasságban lévõ vízszintes
síkkal határolt térrész,
3. sáv: a 2. sáv külsõ, függõleges határoló síkjaival és az ezzel
párhuzamos, ettõl 2,4 m-re kifelé lévõ síkokkal, a padlóval
és a padlószinttõl 2,25 m magasságban lévõ vízszintes sík-
kal határolt térrész.
A sávokat úgy kell értelmezni, hogy elegendõ, ha a villa-
mos berendezés felszerelésére szolgáló sík van a tiltott sáv
határain kívül.
Az elõírás szerint a fürdõszoba
– 0. sávjában csak 12 V váltakozó, érintésvédelmi törpe-
feszültségrõl táplált villamos berendezést,
– az 1. és 2. sávban csak villamos forróvíztárolót, valamint
gáz- és olajtüzelésû készüléken lévõ villamos vezérlõ-, re-
teszelõ-, szabályozókészüléket,
– a 3. sávban a helyiségfûtõ villamos készüléket legalább 2 m
magasságban szabad felszerelni

A kazánok, amelyek villamos részeit a 230 V feszültségû,
váltakozó-áramú hálózatról táplálják, az 1., a 2. és a 3. sávban
helyezhetõk el. A berendezések burkolatai által nyújtott vé-
dettségre az 1. sávban IPX5 vagy freccsenõ víz ellen védett*,
a 2. sávban IP4 vagy freccsenõ víz ellen védett* míg a 3. sáv-
ban IPX1 vagy csepegõ víz ellen védett* kivitelt javasol a
szabvány. A *-gal jelzett freccsenõ víz, illetve a csepegõ víz
elleni védettséget, mint alternatívát, a háztartási és hasonló
villamos készülékekre vonatkozó MSZ EN 60335 szabvány-
sorozat újabban közzétett lapjai már nem tartalmazzák.

pch

--
http://www.buster.hu "A" számlázó
--

Én is magam szereltem a lakásomban az elektromos hálózatot, pontosan az általad is említett okok miatt. Viszont, utána, hogy a papírt követelők is megnyugodjanak, hívtam egy villanyszerelőt, és felülvizsgáltattam a szerelésemet. Így végül igényesen van szerelve, és papírom is van róla, hogy jó a rendszer. Win-win.

Petya

Ezzel egyetértek, informatikus vagyok de elektronikát tanultam és jó érzékem van a mechanikus dolgokhoz is, így lazán újrahúzom a vezetéket a lakásban, ha kell. Egyszer volt egy beszélgetés a párommal egy gázkészülékkel kapcsolatban, kérdezte hogy megtudnám-e csinálni. Mondtam hogy meg, mert tudom hogy mi a baja és azt is tudom hogy hogyan kéne megcsinálni, de nem fogom és inkább hívtam egy szerelőt.

// Happy debugging, suckers
#define true (rand() > 10)

( ATmin | 2013. 09. 11., sze – 13:53 )

Vélemény nem hozzáértőtől, nem hozzáértőnek :)
Szerintem ne barkácsolj, a villanyszerelés is egy szakma !

    Ha mégis meg akarsz küzdeni vele, használj mindenképpen a sodrott vezetékhez érvéghüvelyt, a forrasztást felejtsd L.
    A falon belül használj műanyag védőcsövet, javaslott a megfelelő átmérőjű tömör vezeték, és a földelést is húzd be és ha lehet kösd is be
    É.V. relét is jó volna használnod, a te érdeked -> itt jön be mindenképpen a villanyszerelő, bár a bekötéseket is már rábíznám a helyedben
    Normál esetben a plafonodból is ki kéne lógnia a zöld-sárgának, mégha nincs is bekötve
    A kályhád remélhetőleg nem véletlen kötődobozba van bekötve és nem konnektorba, remélhetőleg külön áramkörön van (ha zárlat van csak a saját kismegszakítója ver le) -> ergo -> ne barkácsolj bele ha lehet, a konnektorok remélhetőleg önálló konnektor áramkörön vannak leosztva, azt kéne betámadni (ősi 3 kismegszakítós panel kéróknál esélytelen - vissza a kiindulóponthoz -> hívj egy (képzett) villanyszerelőt
    ráadásul ok, hogy a termosztát áramköröd esetleg 230-as, de hülyén néz ki, ha az asztali lámpád a szerint ki be kapcsol, ahogy a termosztát szabályozza fűtés (már ha erre a körre gondoltál) - ha erre gondoltál konnektort még a közelébe se!
    a fázis nulla bizonyos esetekben nem fontos, bizonyos esetekben pedig nagyon (ezen eseteknél mindig jelölik!) pl nézz meg egy komolyabb fali berendezést vagy 3 fázisú eszközt (bár tulzóan sarkított a példa), ott tüzijáték van olyankor :) Jó buli, csak drága.:)
    Egy egyszerű fali aljzatnál az ágyad mellett nem lesz gond, de pl. a földelés sokkal fontosabb. Pl. földeletlen konnektorba dugsz egy asztali számítógépet, sanszos, hogy "édesen" csipkedi a kezed lábad mindig amikor hozzáérsz :)

Tipp :) Ahelyett, hogy barkácsolsz, küzdesz, kisérletezel, javítasz, egy óra munkával + kisszállással hozzáértők megoldják a problémád jól és annyira nem is drágán

Részben igazad van, de azért ne misztifikáljuk már a villanyszerelést ennyire. Remélem, bocsánatos bűn, ha villamosmérnökként nem hívok villanyszerelőt.

É.V. relét is jó volna használnod, a te érdeked -> itt jön be mindenképpen a villanyszerelő

Miért? Gondolom, tudja használni a csavarhúzót.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"villamosmérnökként nem hívok villanyszerelőt"

Hehe :) Ne érts félre, semmi bántó szándékom nincs ezzel, de ilyenkor kezdek el finoman mosolyogni :)

Bizonyára tökéletesen ismeri egy villamosmérnök az elektronok áramlását, az alkatrészeket, az áramkörök működését, az erősáramú villamos hálózatok fizikáját, a gépek működését villamos szempontból, stb. stb. stb.

De a fenti mondatot már soxor hallottam :) Jelzem nem vagyok villanyszerelő!

Ellenben az "élet" okozta jelenségekről a (gyakorlat nélküli) villamosmérnököknek fingjuk sincs, és nem általánosítanék a világért sem!!!, de mondjuk így sokan elvéreznének egy épület falai mögött zajló hibakeresésben.

Sok esetben a villamos terv nem létezik, ha létezik meg sem közelíti a valóságot, vagy éppen a helyesen bekötött év relé mégsem azt csinálja amit az alapvető működése diktál, mert megtiporták a födém kiöntésénél a (spórolás miatt nem lépésálló, vagy "meghegesztett" ) csövezést.

Ilyenkor a gyakorlat nélküli villamosmérnök bóklászik egy-két napot újra rendezi az elektronáramlás irányát, elmélkedik a vezeték nélküli teljesítmény átadás elméletein, puffog egy sort, végül fejet hajtva rájön:

- Nem kell itt semmit túlmisztifikálni, de ez is egy külön szakma. Más az elmélet, más a magas szintű tervezés és megvalósítás után pontosan dolgozni, és azután hibát keresni, és más az ami a való életben van...és akkor hív egy villanyszerelőt, aki már annyi szarral találkozott, hogy pontosan tudja hova kell majd nyúlnia.

Még egyszer, ez nem bántás senki felé, ez csak a saját véleményem :)

Mondom, én tisztelem a tapasztalatot, szakmai gyakorlatot. Nem is akarok senkinél villanyszerelni, de saját magamhoz nem hívok villanyszerelőt, azt megoldom magam. Szépen is néznénk ki, ha egy kapcsoló bekötéséhez villanyszerelőt hívnék. Persze, egy adott életkor után, amikor a demencia jelei mutatkoznak, akkor természetesen. ;) Azért elmesélek egy történetet, bár lehet, írtam már itt. A "nagytudású" villanyszerelőkről azért van véleményem, ha nem is épp jó.

Évekkel ezelőtt új lakás, alapvetően nem szereltek be É.V. relét, én kértem, nekem kell. Ez eddig OK, elkezdeném használni a lakást, jelenség az, hogy az É.V. relé leold néha, van, hogy fél óra, van, hogy két óra alatt, s mindez lényegében terheléstől függetlenül.

Csóválom a fejem, mi a tök van, elkezdek mérni. Kiderült, hogy "okos" villanyszerelő a nulla vezetőt rákötötte a fűtés csövére, tette ezt úgy, hogy az É.V. relé belső oldali nulláját - tehát azt, ami már átment az É.V. relé ferrit gyűrűjén. Persze, a szomszéd nulláját is rákötötte a fűtéscsőre bilinccsel, a csövek közt meg van galvanikus kapcsolat. Hurrá. Mi következik ebből?

Amikor a szomszédom megterheli a saját hálózatát, például a mosógépével, akkor a nullájába folyó áram egy része a fűtéscsövön, az én belső nullavezetőmön, az É.V. relémen át az én betáp oldali nullám felé folyik el. Mivel felém jóval nagyobb az impedancia, ez az áram csak néhány 10 mA, ám ennek az áramnak a fázisvezetőmön nincs meg az ellenkező irányú párja, így az É.V. relémen ez a néhány 10 mA hibaáramként jelenik meg, s az szépen leold. Mindeközben a szomszédom teszi a dolgát vidáman tovább, hiszen neki nincs É.V. reléje, boldogan, mosolygós arccal, optimistán néz a jövőbe, nála minden működik, csak nálam lett vak sötét a lakásban.

És ilyenkor gondolkodom el azon, hogy az illető villanyszerelőnek volt-e halvány fogalma arról, hogyan működik az életvédelmi relé, merre bolyong az a nyomorult áram, ha úgy köti be a dolgokat, ahogy tette.

Másik ámokfutása, hogy a termomechanikus érzékelőjű termosztátot fordítva kötötte be. Nem laktam még a lakásban, kitört a fűtési szezon. Öt napig sok kilowatt teljesítménnyel fűtöttem, 32 °C volt a lakásban. Nem számoltam ki, mennyibe került ez nekem, nem akartam bosszankodni. Bekötöttem rendesen, aztán vettem elektronikus szabályozót, és természetesen én kötöttem be. Nem túl meglepő módon jól.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

magad uram, ha szolgád nincs ... aktualizálva: nincs jó szakember vagy legalábbis oly kevés ,hogy annak a valószínűsége, hogy nálam olyan szerel közelít a nullához..

de én is unom már, hogy minden szakmát meg kell tanulnom (autószerelés - villanyszerelés stb..), hogy normális, tisztességes munkát kapjon az ember.

locsemege gondolatai érthetőek, és ha meg tudja csinálni, miért is ne csinálná. A konklúziót én is itt érzem, hogy minden területen vannak hülyék, amivel nincs nagy gond, de nem is akarna jobb lenni. Felszarja a falra cuccost ahogy sikerül, levakolja a kötődobozokat, "jó az úgy, úgyse látja senki" :) Tény. Ilyen van. :) Ha találsz véletlen egy jó szakit, akkor azt meg kell becsülni :)

"de én is unom már, hogy minden szakmát meg kell tanulnom (autószerelés - villanyszerelés stb..)"
Ezzel is nagyon egyet tudok érteni. A bibi ott van, hogy nem tudom megfizetni...hogy ne kelljen ezen tevékenységeket megtanulnom.

Nana, a festőket meg kell védenem, legalábbis akik a közvetlen környezetemben vannak, azokkal csak jó tapasztalataim vannak :)
Gyengeáramú szerelőként sokat dolgozok velük egyidőben és tudom, hogy az összes építőipari mester úgy végzi a dolgát, hogy "majd a festő kijavítja".

( lukit | 2013. 09. 11., sze – 14:15 )

Csak egy apróság a forrasztáshoz, amire nem sokan gondolnak: ha leég a ház és kijönnek a tűzoltók, akkor meg szokták keresni az okot. Mit lát? Csupasz (fekete) vezeték befogva mindenhova csavarral, máshol egymással simán összesodorva. A cin ilyenkor már nincs sehol, míg a wago, érvéghüvely fém része ottmaradt volna. Jobb esetben nem varrnak be.

( knzoltan | 2013. 09. 12., cs – 19:06 )

Az egész lakást magamnak villanyszereltem, szerintem fölösleges az érvég. Az eredeti WAGO elemeket nagyon tudom ajánlani - öröm velük dolgozni, a sodrott vezetékhez pedig a bontható WAGO-t javaslom. A csoki szerintem gáz, még a 3 fázisú tűzhelyet is wago val kötöttem be. Nem árt az EPH gerincvezeték meg egy életvédelmi relé, az utóbbiból nálam 3 fázisút tettem. Én külön fázisra tettem a világítást, az elosztódobozig elég a 2,5 es, de onnan a konnektorokig elég a 1,5 es réz vezeték. Szerintem felesleges mindenhova 2,5 est vinni - nehéz bekötni/sorolni vele a konnektorokat.
Konnektorból szerintem az a jó, ami nem csavaros bekötésű, hanem szorítós. Én a Legrand Niloé-t preferálom.

-- Zoli

A csavarossal sincs gond. Lóg a vezeték, bekötöd, utána beszereled a helyére, majd meghúzod a csavarokat újra. Ott lehet elrontani ha megijed az ember fia a vastagabb vezetéktől, és túl rövidre vágja. Akkor nehéz behajtani a helyére. De lehet olyat is csinálni, hogy nem 65/40 szerelvénydobozt veszel, hanem 65/60 mélységűt, és mögötte csinálsz egy wagos kötést amiből kiállsz 1.5-es vezetékkel a szerelvényhez. Vagy ha van fölötte kötődoboz akkor dugaljanként állsz le a kötésből a 3 vezetékkel (ha a csövezés engedi)...
Az a jó a villanyszerelésben, hogy ugyanazt a dolgot sokféleképpen lehet jól csinálni.
- - - - - - -
"Nagy kár, hogy az informatika abba a korba ért, hogy lehet nyugodtan pazarolni az erőforrásokat." Saxus