Hiányoljátok-e a magyar nyelvű szakkönyveket, dokumentációkat?

Vélemény

Nem, mert mindenki jól beszél angolul.
49% (196 szavazat)
Nem, mert van elég magyar nyelvű szakkönyv és dokumentáció.
2% (9 szavazat)
Nem, mert „Minden nemzet a más nyelvén lett tudós, de sajátján sohasem."
2% (8 szavazat)
Igen, mert „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem."
24% (98 szavazat)
Igen. Szívesen készítenék ingyenesen hozzáférhető könyvet a saját szakterületemen.
4% (15 szavazat)
Igen. Segítenék lefordítani angol nyelvű dokumentációkat, könyveket.
4% (15 szavazat)
Igen. Fordítást és könyvírást a szakterületemen egyaránt vállalnék.
1% (3 szavazat)
Egyéb, leírom.
14% (57 szavazat)
Összes szavazat: 401

( trey | 2013. 04. 30., k – 08:11 )

Nem, mert sokkal érthetőbb számomra az eredeti nyelven.

--
trey @ gépház

Semmi bajom a fürt szóval. Ha magyar fordítást olvasol, akkor miért cluster-ezzen az író (bocs)?

A computer bekapcsolása után várja meg amíg bebootol a rendszer, utána a keyboardon nyomja meg a Control+Alt+Del kombinációt. Ezután üsse be a usernevét és password-jét.

Hát, kösz, de ilyen magyar fordítás nekem nem kell. Mindig fel kell tenni a kérdést, hogy konkrétan milyen nyelven beszélünk? Az angolok ezt nem fogják megérteni, de a magyarok nagy része sem. Csak azok a magyarok értik, akik beszélnek angolul is.

Írtunk egy könyvet az angolul beszélő magyarok számára. :)

+1

Továbbá netes keresésnél egy angol szakkifejezés vagy hibaüzenet több találati eredményt hoz általában, mint az, hogy "nem kulminál a hingyürke a nyolcadik bájtban, ha ráklattyintok a dzsolysztikkal". Hm, tényleg, hogy is írjam: dzsolysztikk vagy dzsojsztik?

--------------
Eat healthy,
Exercise daily,
Die anyway.

Ezt a hibaüzenetes érvet sok embernél látom itt, és csak annyit fűznék hozzá, hogy a programok jó része felhasználóknak készül. Lehet, hogy ti könnyebben megtaláljátok, hogy miért nem sikerült írni egy adott memóriaterületre, ha azt angolul írja ki a program, de az is hibaüzenet, hogy megszakadt az netkapcsolat vagy éppen rosszul írták be a jelszó megerősítését. Egy magyarul használt programban elég rondán nézne ki, ha ez angolul jelenik meg (nyilván nem véletlenül használják magyarul).

Vagy akkor legyen az, hogy a „szakértői hiba” angolul jelenik meg, a „parasztnak való” meg lokalizáltan? :) De akkor ki dönti el, honnantól szól szakértőknek? Minden stringhez plusz egy megjegyzés kell, hogy ez most milyen kategóriába tartozik?

A szoftvereket lefordítják például svédre is, pedig ott elég jól beszélnek angolul. (Lehet, hogy mégis jobban szeretnek az emberek az anyanyelvükön olvasni?)

--
"Trollhammaren sveper igen..."

Rohadt egyszeru. Ha az alkalmazasnak van logja, akkor oda a lokalizalatlan hibauzenet kerul, a usernek a lokalizalt megy ki.

Ha nincs neki, akkor olyan hibauzenetet megjelenitest kell tervezni, ahol egy kis buborekban meg tud jelenni a "szakertoi" hibauzenet is. Tessek megnezni a sokat utalt .Net -es exceptionablakot. Van egy hibauzenet, ami mond valamit, egy pici gomb jobboldalt, lenyomasa utan utan lebovul az ablak, es ott van a stacktrace.

Ha valaki foglalkozik is programfejlesztessel, nem csak beszel rola, akkor ezek eleg egyertelmu dolgok.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

+1

Van nehany jo forditas (foleg regiek), de ezek szama keves. Nehany eve trend lett hogy a szakkifejezeseket is leforditsak, ami nem csak hogy az olvashatosagot es az erthetoseget rontja valaki szamara aki mar valamennyire benne van a szakmaban hanem szakadekot is kepez az ujak es a regiek kozott, hiszen hiaba magyarazom egy junior fejlesztonek mi az az Observer amikor o csak megfigyelokent ismeri es eszebe nem jutott meg leforditani vagy utananezni eredetiben.

------------------
http://www.youtube.com/watch?v=xnJwT_30p6k

( Foltos | 2013. 04. 30., k – 08:29 )

Nem, mert:

  • nemzetközi környezetben hátrányt jelentene, hogy 2 nyelven kell megértenem ugyan azt
  • a legtöbb dologra nincs széles körben elfogadott/elterjedt fordítás, így nem értenénk egymást

Igen, mert elméletet (pl: fourier-transzformáció, design patterns) könnyebben megértek az anyanyelvemen.

Az elvont gyár minta segítségével most létrehozunk egy....
Ez még szerintem egy jó szöveg, mert a felváltva használja az Abstract Factory-val. Így az olvasónak van egy kis esélye, hogy megtanulja az eredetit. De amikor megmagyarítanak valamit és úgy kell kitalálni, hogy az mi is akar lenni ????

Nálunk arcpálma.

A témához: jó fordítást szívesebben olvasnék, mint eredetit. Viszont magyar eredetű dokumentációt meg nehéz olvasni/kreálni, mert vagy nincs rá jó szó, vagy egy idétlenül hangzó fordítás terjedt el. Kell egy beépített magyar-angol szótár, hogy megértsem, az illető miről beszél olyankor (a Design Patterns, Refactoring, Clean Code és hasonló könyvek fordítása hagy némi kívánni valót...)

> (a Design Patterns, Refactoring, Clean Code és hasonló könyvek fordítása hagy némi kívánni valót...)
Emellett viszont basic tech english-sel tökéletesen érthetők. A Clean Code meg a (WEw) Legacy Code emellett szépen van fogalmazva, ott szórakoztató néhány kitekintés és nyelvi fordulat; de azok nélkül is szakmailag értelmezhető könyvek. Legalábbis én úgy gondolom, hogy 10 éve is, amikor még kevésbé tudtam angolul, ezek az írások nem jelentettek volna problémát. Ergo így tényleg nem sok szükség van a magyar félreferdítésekre.

( efbijn | 2013. 04. 30., k – 08:31 )

Lenne rá igény ha normálisak készülnének és nem a fordító próbálna idegen szavakat meghonosítani.

@@
"You can hide a semi truck in 300 lines of C."

( sh4d0w808 | 2013. 04. 30., k – 08:33 )

Egyéb, leírom:

Nem, a magyar nyelvű fordításoktól a hajam égnek áll.

-------------------------
Trust is a weakness...

( whitehawk v | 2013. 04. 30., k – 08:38 )

Ahol dolgozom, ott se beszél sajnos mindenki jól anglolul, vagy úgy általában legalább egy idegen nyelvet. Persze van kivétel aki 3-4-et is... Műszaki pályán még mindig elég kevés a jó nyelvtudással rendelkező ember. Nagyobb vállalatoknál pedig (egy bizonyos szint után) a kommunikáció fontosabb mint a szaktudás, mert a szaktudást remélhetőleg a munka is fejleszti..

Hiány van magyar nyelvű szakkönyvekből, de azt szerintem nem az iparban dolgozók hiányolják leginkább, hanem akik csak oda tartanának (suli)... vagy?

Software is like sex, it's better with a penguin. :D (r)(tm)(c) آكوش

( calamari | 2013. 04. 30., k – 08:43 )

Nem mert ez is rákényszerít arra, hogy angolul olvassak, tanuljak és ezáltal tanulom a nyelvet.
Egyébként is sokkal kevesebb mindent kéne fordítani, szinkronizálni magyarra.
Külföldi országokban van, hogy nem is szinkronizálnak, hanem feliratosak a filmek, na jobban is beszélnek az emberek angolul, persze nem csak emiatt.

♲♻♲

Ezzel nem viszem előbbre a társalgást, de van egy varrónő ismerősöm, aki beszél latinul és oroszul, magyar anyanyelvvel. :) kinek mit hoz az élet. amikor a semmilyen nyelvet nem beszélő Marika varrónéni fiatal volt, akkor nem mehetett ki Svájcba javát programozni. Főzött, mosott, bevásárolt, veteményezett, kapált, kiganézta a disznóólat, aztán elment a május 1. felvonulásra, és fogta a zászlót. 5 évente pedig összeszedett a családja annyi pénzt, hogy 3 napot a bolgár tengerparton eltölthessen.

Nekem egy filmet angolul megnézni is szórakozás. Oké, mert tudok angolul. De Marinéni is tudhatna, ha nem ebben az országban lennénk. Máshol működik, hogy az átlagember beszél és ért angolul. Lehet pont szerencsém volt, de engem Amsterdamban az utca embere el tudott irányítani, és a helyi BKV ellenőr se azt mondta hogy "tanuljmeghollandulbazmeg"...

Ez mindig is kedvenc gumicsontom, hogy mire lehet következtetni a korrelációból.

Vegyük például az alábbi egyszerű példát: Magasabb hőmérséklet esetén jobban izzadok.
Mire lehet ebből következtetni?

1.) a magasabb hőmérséklet több izzadás okoz
2.) a több izzadás magasabb hőmérsékletet okoz

De ami a mintavételezési számodhoz jobban illik:
Kiállsz egy trafipaxszal az út mellé, felírod 100 autó sebességét és színét. Azt látod, hogy a zöld autók átlagos sebessége magasabb, mint a pirosaké. Mi következik ebből:

1.) A gyorsabb autókat zöldre festik?
2.) Ha zöldre festesz egy autót, akkor gyorsabb lesz tőle?
3.) őőő... :)

Ha tudnád, hogy mennyi kiváló film készül franciául oroszul németül. Azt a 8-10 nyelvet pikk pakk mind meg lehet tanulni. Egyébként meglepő de pl a kémiában jó ha a fele, harmada szakirodalom angol (piszok sok az orosz, német). A kisfiam 3 éves, és azt javasolják, hogy kínai/magyar iskolát nézzünk neki, mert az a jövő (és szerintem is igazuk van). Ezzel csak annyit akartam mondani, hogy az angol egy nagyon hasznos dolog (én is ezt tanulom, bár még soha nem volt rá komoly szükségem), de borzasztóan beszűkült dolog ettől tovább nem látni.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

( btami v | 2013. 04. 30., k – 08:46 )

Vicces ez a Nem, mert „Minden nemzet a más nyelvén lett tudós, de sajátján sohasem."
Mondjuk az angolok németül, a németek oroszul, az oroszok meg angolul? Vagy hogy kell ezt elképzelni? :)
A többi lehetőség is elég "érdekes".
--
♙♘♗♖♕♔

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2013. 04. 30., k – 08:53 )

Ott a gond, hogy a szaknyelv itthon még nem alakult ki, illetve nem jöttek rá, hogy bizonyos kifejezések a maguk eredetiségében jók. Tökéletesen lehet beszélni magyarul úgy is, hogy közben e-mailről beszélünk és nem nyakatekert "villámpostáról". A magyar szakirodalom legnagyobb baja az, hogy mindent honosítani akarnak benne. Egy diáknak, aki most ismerkedik az informatikával, jobban érthető a magyar definíció, csak legyen normálisan fordítva a szakszavak kitekerése nélkül.

Ide megint idekaparnám kedvenc kiskapus fordításomat, kapaszkodjatok:
kioldó = trigger.
Azóta nem vagyok hajlandó magyar nyelvű szakkönyvet olvasni, továbbá arra is rájöttem, hogy anno miért nem értettem egy kukkot sem a magyar nyelvű asp.net könyvből :)
Mellesleg treyjel egyetértek, az angol nyelvű szakkönyvek sokkal érthetőbbek számomra.

-----------
"640GB sokmindenre elég"

az semmi. nalam a maskaredazas = masquerade, meg a magfolt (kernel patch)
a kedvenceim toluk... (esetleg itt javasolnam nekik a kernel fork-ra a maghasadast :))

amugy a magyarositasra a kedvenc peldam: library vs. directory vs. folder.
melyiket mire forditanad? ugyanarra nem er.

A'rpi

Azért, mert a microfos hülye volt, és ugyanannak a fogalomnak "feltalált" egy új angol nevet, azért nekünk magyaroknak még nem kéne követni őket a hülyeségben, és utánuk ugrani a kútba. A folder márpediglen nem különbözik a directorytól, aminek az a bevett neve volt már akkoriban is sok-sok éve, hogy könyvtár. Ez a "mappa" ez egy faszság.

Viszont a directory-ra nincs mas magyar megfelelo, az, amit az angol directory-nak hiv, mi inkabb telefonkonyvkent vagy nevjegyzekkent vagy cimjegyzekkent aposztrofaljuk, es egyik sem tunik megfelelo forditasnak arra, amit a directory az informatikaban jelent (oke, nevjegyzek, talan, de ennel azert tobb).

Ugyanakkor a mappa egy teljesen jol megfogato fogalom.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

De áruljátok már el nekem, hogy a számítástechnikában (ahol nincs telefonkönyv meg címjegyzék) hol fordul elő a directory, ami nem egyezik szemantikailag a folderral? Mert szerintem egyetlen egy fogalom van, aminek nem kéne két nevet adni (pláne, hogy van/volt már neki egy évtizedek óta).

Attól, hogy a fordítók általában létre akarnak hozni egy kifejezetten az adott célra készült új szót, még nem kéne kidobni a magyar nyelvet, elég lenne a fordítókat kihajítani :)

A villámposta baromság. Kicsit az e-mail is, én a normál nyelvben ugyanúgy levélnek nevezem az emailt is, mint a papíralapút. Valahogy az egeret se akarja az anglomániás többség sem mouse-ként hívni.

Vannak jó kifejezések (billentyűzet, nyomtató, levél, stb), és vannak borzalmasan erőltetettek, ezek előbb-utóbb kihalnak, rosszabb esetben beépülnek a köztudatba (nem tudom, hányan emlékeznek itt az annak idején kierőszakolt 'ottlap' szóra, kevés borzalmasabbat tudok elképzelni). Viszont attól, hogy egy-két barom kitalál borzalmas fordításokat, kár lenne kidobni a jókat.

Engem majdnem annyira zavar az, ahogy idegen szavakat használók megpróbálják beilleszteni ezeket a szavakat a magyarba, és meglehetősen rosszul. Attól, hogy egy szó idegen, még nem kell kötőjellel írni, ha valaki képes leírni azt, hogy 'printer-t', az ne nagyon mondjon véleményt a fordítások minőségéről, ha kérhetném.

( miq | 2013. 04. 30., k – 09:12 )

Igen, mert magyarul gyorsabban és pontosabban megértek mindent, kevesebbet kell próbálkozni.

Nem, mert a fordítások többsége borzalmas, a szakszavak fordítása/ferdítése sokszor szinte megfejthetetlen.

Nem, mert mire elkészül a fordítás, többnyire már elavult is lesz.

( nan | 2013. 04. 30., k – 09:18 )

A fordítások katasztrófálisak. Álltalában angolban amúgy is létrehoztak egy új kifejezést valamilyen új technológiának a meghatározására ha ilyenkor mi még bevezetünk egy nem pontos magyar kifejezést is teljesen félrecsúszhat az egész. A fordításokhoz felelős, magasan kvalifikált nyelvújítók is kellenének, nem véletlen lettek Kazinczy-ék annak idején amikor csak latin kifejezések tudták leírni a műszaki újításokat.

( grobs | 2013. 04. 30., k – 09:22 )

Nem, mert minden szakmának megvan a maga nyelve. Idegbajt kaptam a Linuxvilágos "mindentlefordítunk" hozzáállástól. Sokkal nehezebb volt találgatni, hogy most éppen melyik kifejezést magyarította (mert azt fordításnak nem lehet nevezni) mint amikor angolul olvasok és a szakmai nyelvbe becsúszó egy-egy nem szakmai szó jelentésén kell agyalni (egyre kévésbe).

Megvetettem céggel anno a Refactoring és Design Patterns könyveket magyar nyelven (az angol PDF-eket aktívan használtam), gondoltam jól jön majd ha polcon is meglesz ... nem jött jól. Borzalmas mindkettő magyarul. A Tervezési minták gyakorlatilag használhatatlan, a Refactoring egy kicsit mesélősebb, azt többször kézbe vettem, de teljesen fölösleges volt megvenni.
Azóta jobban megnézem mit veszek (vetetek), ennek viszont az a következménye, hogy magyarul semmit nem rendeltem 3 éve (a fentiek óta).

Ameddig nem lesz Magyarországon elég kutató (kutatás) ahhoz, hogy első kézből magyar nyelven jelenhessen meg egy-egy szakkönyv, addig teljesen fölösleges fordítani szerintem.

A magyar nyelvű fordítások azért jelennek meg, mert a kiadó(k) szerint van rájuk fizetőképes kereslet. Amíg ez így marad, addig lesznek fordítások. Aki szerint feleslegesek, az ne vegye meg.

Saját példám: Mióta tudok olyan szinten olaszul, hogy szótárazás nélkül megértem az olasz nyelvű szakácskönyveket, azóta eszembe sem jutna magyarra fordított olasz szakácskönyvet venni. Ennek ellenére nem zavar, hogy vannak ilyen könyvek, és ezekben is előfordulnak időnként fordítói hibák. A létezésük nem csökkenti a komfortérzetemet, vagy az életminőségemet.

-----
A kockás zakók és a mellészabások tekintetében kérdezze meg úri szabóját.

Az, hogy valami megjelenik engem nem zavar, de ettől a véleményem (a kérdés erről szólna), hogy teljesen fölösleges papír pazarlás magyarra ferdíteni szakkönyvet ameddig nincs számottevő magyar kutatás, mivel a szakma nyelvezetét ilyen módon angol nyelvterületen határozzák meg.
Ha környezetvédő lennék akkor ez a papír pazarlás zavarna, de nem vagyok, így ez is közömbös számomra ... ráadásul a remittendát újrahasznosítják.

Cserébe ha bármilyen Hello World-nél komolyabb kérdésben problémám adódik, akkor a választ 99%-ban angol nyelvű oldalon fogom találni, és a maradék 1%-ban is elenyésző lesz az amikor egy lefordított kifejezés eredményezi a magyar találatot. Annak az esélye, hogy egy jövőben felmerülő problémát egy magyar nyelvű szakkönyv alapján oldjak meg ... az mérhetetlenül kis eséllyel fordulhat elő (véleményem szerint).

Az én életminőségemet viszont borzasztóan csökkentik azok, akik a szakszavak helyett ezeket a légből kapott és érthetetlen magyar zagyvaságokat használják. A szaknyelv azért van, hogy könnyen megértsük egymást.

Saját nyomoromon túl a következő érveim vannak az angol szaknyelv mellett:
1. Ebben a szakmában mindenkinek meg kellene tanulnia angolul legalább az olvasás szintjén, egyszerűen azért, mert összehasonlíthatatlanul több jó szakkönyv van angolul, mint magyarul.
2. Ha mondjuk nemzetközi környezetben minden fejlesztő a saját nyelvén ismeri a szakszavakat, nem tudnak kommunikálni, ha viszont mindenki angolul, akkor igen.
+1. Ha én szakkönyvet írnék, valószínűleg angolul írnám meg, hogy legyen piaca. Az esetleg elképzelhető, hogy az anyanyelvem iránti tiszteletből és a magyar közönség kedvéért angolul és magyarul is megjelentetném, de ez esetben biztos, hogy én magam írnám a magyar változatot is, és a szakszavakat angolul használnám.

Az utolso bekezdesre:
http://www.amazon.com/Art-Computer-Virus-Research-Defense/dp/0321304543
Ezt magyar irta angolul, aztan leforditottak es kiadtak magyarul:)

A magyar konyvektol en is fazok, a felet vissza kell forditani eredeti nyelvere hogy ertheto legyen (sajnos nekem eleg sok van:), meg vannak egyeb elcseszesek is, pl. Active Directory-nal a site-ot sikerult webhelynek forditani (a fordito raadasul MCSE vagy ilyesmi), mindezt 10k-ert, hat gratulalok.
Ja, az pedig egyenesen pofatlansag, hogy pl. a Windows Internals elso kotete magyarul dragabb (megpedig joval), mint az angol 1+2 kotet Amazonrol, szallitassal egyutt.

( ngm.hun | 2013. 04. 30., k – 09:40 )

Igen, de nem csak a nyelv miatt, hanem mert számomra jobban érthető egy magyarul átgondolt könyv. A szaknyelv kialakítása meg kinek a feladata lenne, ha nem a szakmáé?
Példaként a matematika: sok olyan szó van, ami akár mesterkéltnek is tűnhet, de mivel már régen alkották meg, ezért a legnagyobb természetességgel használjuk. Ilyenek pl. a függvény, egyenlet, háromszög, kör, test, gyűrű, csoport, elmélet stb. szavak. Persze van példa az idegen átvételre is jócskán: polinom, reláció, szinusz, paralelepipedon stb.
Ez a 4 éves HUP bejegyzés még ma is rátapint a lényegre. Aki mindig angolul olvas szakirodalmat, magyarul csak makogni fog tudni. Ettől szerintem nem több, inkább kevesebb a tudása.

A problema, hogy az informatikaban a forditok nagyreszt leszarjak, hogy a szakma milyen nyelvet hasznal, es eroszakosan probalnak kifejezeseket honositani. Vagy esetleg van 2-3 ember, akinek a szohasznalata alapjan forditanak (hibas mintavetelezes).
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

Szerintem inkább az a baj, hogy sokaknak "Like" is szaknyelven van, csak mert angol.
Egy 70 éves angol nénikének nem ugyanolyan vicces az i-node, mint nekünk az i-bög? Tényleg kíváncsi vagyok rá, hogy aki anyanyelvi szinten beszéli az angolt, hogy kezeli ezt a sok újonnan létrehozott szót (string, computer, procedure, exception, stb-re is gondolok, ami 100 éve is értelmes szó volt).

Nem tudom, pontosan milyen elképzeléseitek vannak az IT-fordításról, de azért ez általában nem úgy megy, hogy a fordító megkapja a szöveget, aztán kénye-kedve szerint lefordítja. Legalábbis jobb esetben nem, van ilyen is, de azért normálisabb helyen van az ügyfél, akivel egyeztetik a kitalált terminológiát, vagy éppen az ügyfél adja készen - attól függően, hogy a fordítóirodának mekkora szabadsága van. Amikor a fordító megkapja a fordítandót, akkor az adott terminológiától nem igazán térhet el, bármit is gondol, maximum jelezheti, hogy hát ez itt így nem jó, de legtöbbször mire az ilyen querykre jönne válasz, már réges régen le kellett adni az anyagot.

A fentiek a UI és dokumentáció lokalizálására vonatkoznak, a szakkönyvek fordításáról nem tudok ennyit. Végül azt is figyelembe kell venni, hogy tudnak a szóárak között 4-5-szörös különbségek is lenni, így nagyon is elképzelhető, hogy a rosszul fordított szoftver esetén a megrendelő csak az árat nézte, a minőséget pedig nem annyira.

--
"Trollhammaren sveper igen..."

( Jester_Racer | 2013. 04. 30., k – 09:46 )

Nem, sokkal jobban örülnék ha a rengeteg amazonon (is) kapható szakkönyvet itthon is be lehetne szerezni úgy, hogy nem kell rá 3-4 hetet várnom, vagy nem kell még egyszer kifizetnem a könyv árát a gyorsfutár miatt.

( horvatha | 2013. 04. 30., k – 09:50 )

Az elsőre böktem, de a helyzet azért árnyalt.

Bevezető szakkönyveket kellene magyarra fordítani. Egy területtel ismerkedő (többnyire gyerek, nagyon fiatal) jobb, ha magyarul tudja megtanulni az alapokat. (Egy bevezető "könyvet" vagy 13 éve fordítottam is magyarra, sokan találták hasznosnak.)

Szűkebb területek anyagait meg már *nem szabad* lefordítani az esetek többségében. Annyi félreértés van a szakszavak magyarításából, stb, hogy több bajt okoz, mint hasznot.

Mondom ezt elkötelezett hazafiként.

Mifelén most alakul egy policy, hogy az egyetemeken a BSc képzéseknek elérhetőnek kell lenni finnül, viszont az MSc képzéseken lehetőleg minél több kurzus angolul menjen. (Most a nem nemzetközi képzésekről beszélek értelemszerűen.) Finnországban amúgy szinte semmilyen szakkönyvet nem fordítanak finnre, cserében a takarítónő is beszél angolul.
Csaba

( csortu v | 2013. 04. 30., k – 09:52 )

Úgy látom, hogy a "nem"-nek kétharmados többsége vagyon. (Látszik, a magyar protest népség. Én is arra kattantottam amúgy.)
Viszont felmerült bennem: ha úgy érzeném, hogy szakkönyet írnék, akkor nem is írnám meg magyarul? (Tehát nem fordítás, hanem saját könyv.) Ti? Csak angol? Csak magyar? Mind a kettő?
Csaba

Eddig csak angol, de ha a kiadó arra kérne, hogy magyarul is írjam meg/fordítsam le, valószínű nem érné meg. Az a 10-12 ember aki magyarul olvasná valószínű reviewer lenne (na jó, mondjuk a felük), akik ígyis-úgyis látnák és nem hiszem, hogy az ajándék könyvek mellé még épp ezt vennék meg. ;) Persze lehet, hogy alá-/fölébecsültem a keresletet. (Egyébként ha le is fordítanám magyarra a jogok a kiadónál vannak, így leginkább tőlük függne.)

( NevemTeve | 2013. 04. 30., k – 09:54 )

> Nem, mert mindenki jól beszél angolul.

Ehhez felesleges angolul beszélni, még írni sem fontos, elég szakszöveget olvasni, ami két-három nagyságrenddel könnyebb feladat. Aki nem képes erre, annak tényleg nincs helye ebben az iparban.

( Ago | 2013. 04. 30., k – 10:13 )

Nem, mert a fordítás mire elkészül, addigra már elavult is lesz a könyvek 95%-a. Plusz az angol, német leírások újabbak.

( hgen | 2013. 04. 30., k – 10:23 )

Nem, mert tartok tőle hogy olyan lesz mint a Tanenbaum "Számítógépes hálózatok" fordítása.

( Lacyc3 v | 2013. 04. 30., k – 10:49 )

Középút: meg kell nézni, mit fordít az ember ill. hogyan ír könyvet. Pozitív példaként tudom felhozni legutóbbi élményemet a "Windows Server 2008R2 - A Kihívás állandó" c. könyvet Gál Tamás billentyűzetéből. Ügyesen és érthetően mosta össze a két nyelvet. Ha követik az írók / fordítok ezt a jó példát, akkor igen, szívesen olvasnék szakkönyvet magyarul. :)

( asch v | 2013. 04. 30., k – 12:12 )

Olvastam/használtam nagyon jól megírt magyar nyelvű szakkönyveket és szeretem őket. A többnyire konkrét megvalósítástól, programnyelvtől független, inkább elméletibb könyveket szeretem. Általánosságban az a benyomásom, hogy az eleve magyarul írt könyvek színvonala nagyon jó. Ellenben a fordítások minősége legtöbbször gyatra, szívesebben olvasom az eredetit.

A szakkifejezések fordításáról nekem is az a véleményem, hogy felesleges. De ha valaki mégis magyarul érzi szépnek, akkor is _minden_ előforduláshoz oda kellene írni az eredeti angol nyelvű megfelelőt ahhoz, hogy ne legyen félrevezető a könyv.

Általánosságban az a benyomásom, hogy az eleve magyarul írt könyvek színvonala nagyon jó. Ellenben a fordítások minősége legtöbbször gyatra, szívesebben olvasom az eredetit.

Ez azért is lehet, mert szakkönyvet jórészt az ír, akinek azért legalább közepes szinten lövése van az adott témakörben (jobb esetben meg szakértője a témakörnek). Ergó ismeri a magyar szaknyelvet!
Ezzel szemben fordítani azok szoktak, akik kurvára messziről szagolgatják a témakört, rossz esetben abszolút műszaki antitálentumok (ELTE BTK rulez). Na ők nem csoda, hogy nem ismerik a szaknyelvet, és fostalicska módon szétmagyarítják. Az a durva, amikor ezek az emberek egymás "műveiből" képzik magukat, és a saját kis alternatív valóságjukról elkezdik azt hinni, hogy az "A" magyar szaknyelve az adott témának. Érted... a BTK-s már csak tudja, holott sose tanulta, sose olvasott belőle egyetemi jegyzetet...

( gergelykiss | 2013. 04. 30., k – 12:23 )

Nem hiányolom, mert a kezdetektől fogva az angol volt az informatika "anyanyelve", ezenkívül számtalan félrevezető, de legalábbis furcsán/röhejesen hangzó (magyar) fordításokkal találkozok néha. Személy szerint nagyon szeretem a magyar nyelvet, de elfogadom, hogy az informatikai szakirodalomban az angol nyelv használata a legpraktikusabb és ennek megfelelően minden gépemen angol nyelven használom az oprendszert és a programokat is.

( profeta | 2013. 04. 30., k – 12:48 )

Jó magyar fordításokra szükség lenne, de tényleg nem a legfrissebb pár hónap alatt elavuló könyvekből, hanem az időtálló alapművekből.
Nem is kizárólag fordítást értenék ezalatt, hanem olyat, ahol a szakfordító nemcsak fordít, hanem lektorál, kiegészít (lábjegyzetel), ha kell átfogalmaz a jobb érthetőség érdekében.
A fordítások elkészültének ideális helye valamely egyetem tanszéke, ahol pályázati forrásokkal megtámogatva van lehetőség és tudás az igényes munkavégzéshez.
Sok múlik a fordítandó könyv kiválasztásán is. Ha már az eredeti is homályos volt, a fordítás még rosszabb lesz.

Az angol kifejezések fordítása ha van a magyar mértékadó szakirodalomban előzménye, akkor nem gond, de a kifejezés alkotást nagyon nem helyeslem. Pl. string helyett elmegy a karakterlánc (bár felesleges), de ha meghallom hogy képfájl, kinyílik a bicska a zsebemben.

Sajnos meg kell emlékezni a Kiskapu kiadó rettenetes romboló munkájáról, amelynek nagyrészt köszönhető a magyar fordítások megítélése.
Mint már előttem emlitették a Design Patterns és a Refactoring alapműveket egyszerűen meggyalázták. De említhetném az opengl röviden című remekművet is, aminek már az angol változata is elég homályos, de a magyar egyszerűen borzalmas. A tisztelt fordító nemcsak hogy nem ismeri a grafikában használatos kifejezéseket (lásd pl. Interaktív számítógépes grafika, Műszaki könyvkiadó 1985), de világosan látszik, hogy életében nem tanult lineáris algebrát sem. Ha valamit nem ismer, akkor szót alkot, utánanézés helyett kitalál. Az már csak hab a tortán, hogy van pofája saját magát beírni lektornak.
Értem én hogy megélhetési könyvkiadás, de akkor inkább éljen másból.

( neuron | 2013. 04. 30., k – 13:16 )

Egyéb: nem hiányolom, de magyarul gyorsabban olvasok.
----
"Kb. egy hónapja elkezdtem írni egy Coelho-emulátort, ami kattintásra generál random Coelho-kompatibilis tartalmat."
Instant Coelho

+1

Ha találok jó magyar irodalmat azt használom, ha nem akkor marad az angol. Egyébként én örömmel vásásrolok jó magyar irodalmat szemben az ingyenes angol jó-val, mert az anyanyelvemen és sokkal hatékonyabb vagyok (mint mindenki a világon). Inkább fordítom a drága időmet a szakmában való fejlődésemre, sem mint egy kommunikációs eszköz magolására.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

( crystal88 | 2013. 04. 30., k – 14:24 )

A magam részéről még a szakdogámat is angolul írtam. Rosszul vagyok attól is, ha erőltetetten magyarítunk, és attól is, ha egy magyar nyelvű szöveg tele van pakolva angol szavakkal.

--
CyclonePHP

( NagyZ v | 2013. 04. 30., k – 18:45 )

aki nem beszel angolul, tanuljon meg, vagy ne foglalkozzon ezzel. nem kellenek az erthetetlen, szar forditasok, amiket mar tobbszor is kirohogtunk itt (csa buki!)

( zolti v | 2013. 04. 30., k – 18:46 )

Igen, de az eredeti szószedetben lévő szavakat nem lenne szabad lefordítani a szövegkörnyezetben sem.

( Friczy v | 2013. 04. 30., k – 20:49 )

Az alapfokú szakirodalomra szükség lenne magyar nyelven, mert nem árt az ismereteket anyanyelven megalapozni. Már régen forgattam magyar nyelvű szakirodalmat, nem tudom, jelenleg adott-e, vagy sem. A speciális ismereteket igénylő információt gyakorlatilag esélytelen lenne magyarul megszerezni, a fordítás okozta késedelem miatt eleve nem lehetne naprakész, ráadásul azon a területen, ahol én dolgozom, elég kevesen vagyunk, nem is lenne kifizetődő lefordítani a dokumentációkat.

Szóval összefoglalva: én nem hiányolom, de van olyan terület, ahol szükség lenne rá.

( lajos22 | 2013. 04. 30., k – 21:16 )

Én az olyat szeretem ahol a leírás Magyar, de a szakszavak eredeti Angol nyelven van. Vagy legalább legyen mellé írva az eredeti neve is. Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy ha valami hirtelen, vagy épp 48-50 óra ébren töltéskor kell, akkor baromira nincs időm még fordítgatni is ezt a gyökér Angolt...

A másik amitől feltudok robbanni az az mikor kapok egy olyan mondatot, hogy "nem nyitja meg a FILÉT" Mivan öcsém, halpiacon vagy, hogy filézel?... Az lehet "fájlt", az simán leesik mindenkinek.

--
openSUSE 12.2 x86_64

( bAndie9100 | 2013. 05. 01., sze – 05:22 )

Nem, mert akinek meg kell értenie az angol dokumentációt, az értse meg.

Mivel a

Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós

kijelentésen a 'nyelv' a gondolkodásmódot jelenti, nem valasz a kérdésre.

egy új dolgot a ki/fel/megtalálója szokott elnevezni, ezért való, hogy a File-t, fájlnak és ne állomanynak nevezzük.
persze lehet magyarítani, ha valakinek az segít a megértésben (bár tapasztalataim szerint inkább hátráltatni szokott), de ha eredetileg magyar nyelvi környezetben alakult volna ki a fogalomcsomó elkülönítõ megnevezése, valószínũleg más szót használnánk rá, ami jobban illeszkedik a meglévõ fogalomrendszerünkhöz, pl. szakasz, vagy darabka.

~~~~~~~~
Linux 3.2.0-0.bpo.4-486
Debian 6.0.7

Viszont egy többszörösen összetett mondatban, melyben szerepel a file, jól jön, ha állományként is említhetjük a fájlt (így nem esünk bele a szóismétlés hibájába, ami a magyarban nem túl elegáns). ;)
Szép ez a magyar nyelv :)

Az állomány egyébként pont olyan, ami szerintem az elmegy kategória, ettől függetlenül tényleg elég sok a baklövés.

( H_Miki | 2013. 05. 01., sze – 09:26 )

A szavazás indítójaként én is megosztom veletek a véleményemet.

Sajnos én nem beszélek jól angolul. Próbálok ezen javítani, de nem vagyok valami született nyelvzseni. El tudom olvasni az angol nyelvű irodalmat, de elég nehézkes, sokkal lassabban megy, mint magyar nyelven.

Sokan írták, hogy a legnagyobb bajuk a fordításokkal van. Ezt én is megerősítem. Rengeteg használhatatlan fordítással találkoztam már én is. Épp ezért a gyenge angol tudásom ellenére is inkább az angol nyelvű szakirodalmat veszem elő.

Az angol nyelvet meg kell tanulni, ez nem kérdéses. Viszont rettentő sokat segítene, ha lenne használható magyar nyelvű irodalom is. Nem mindegy, hogy egy adott problémámra 5 perc alatt megtalálom a megoldást magyarul vagy szenvedek az angollal egész nap, mivelhogy gyakran meg se tudom fogalmazni angolul, hogy mi is a problémám. Itt a fogalmazás nehézségére felhívnám a figyelmeteket. A gond az, hogy normális angol szótár sincs, így gyakran a szavakat se találom a problémám leírásához.

( vomberg | 2013. 05. 01., sze – 11:14 )

Nem érdekel a magyar doksi egészen addig, ameddig eredeti (angol) sincs!

( tomsolo | 2013. 05. 01., sze – 11:23 )

Nem, mert minimális a jó fordítással rendelkező szakkönyvek hiánya. A legveszélyesebbek a félrefordítások, de láttam már olyat is, hogy a példakódban a kommentek / változók / függvények is le voltak fordítva, nem is működött :D

Ez egyébként nemcsak a szakkönyvekre igaz, a program/app fordítások legalább olyan problémásak, ahol lehet állok át angolra mert néha komoly nyelvújító tevékenységet is végeznek - károsan - a t. fordítók, pl. Drupal-ban a mai napig nem értem, hogy a 'theme' miért és hogy lett 'smink'.

No rainbow, no sugar

( uid_4263 v | 2013. 05. 01., sze – 13:09 )

Akinek bármilyen IT területen probléma az angol, akkor a karrierlehetőségei, khm, korlátozottak. Lehet szakirodalmat forditgatni csak az elterjedt szakkifejezéseket nem kéne erőltetni, maradjon angol.

--
http://neurogadget.com/

( uid_6201 v | 2013. 05. 01., sze – 23:26 )

Tőlünk észak-nyugatra több nemszegény országról is tudok, ahol szokássá vált az is, hogy a "nemzeti TV-ben" a köznépnek szóló filmeket nem szinkronizálják, csak feliratozzák. Nem egyet-egyet, hanem a legtöbb import filmet.

Tehát ott már a gyerek is angolul hallja a legtöbb mesét.
Képzeljétek, mi lenne, ha a szeretett királyi TV-nkben a műsorok fele angolul csacsogna a közemberhez. Győzike-sóhoz nevelt célközönség hamar felháborodna.

Szakkönyvek terén például Németországban is angol nyelvűeket olvasnak. Kivéve a német szerzők németül kiadott könyvei.
Mese nincs, a friss és első kézből származó tudást angolul fogjuk megkapni.
Vagy németül. Lásd Rothammel biblia. Ezt is érdemes volt forrásnyelven megvennem. Egyébként most nyáron fogják kiadni a 13. kiadást belőle, a legutóbbi magyar még a 7. kiadás 35 évvel ezelőttről.

Na igen, ez egy elég jó szokásuk. Persze nekik valamivel könnyebb, mivel az angol rokon nyelv nekik. Például egy holland akkor is megért egész mondatokat az angol szövegből, ha soha se tanult angolul. Nemcsak a rengeteg szóegyezés, de a hasonló nyelvtan miatt is könnyű nekik.

Mi ilyen szempontból rettentő nagy hátrányban vagyunk, mivel igazán rokon nyelv nincs is számunkra. Állítólag a magyar finnugor nyelv, ennek ellenére például egy finn szöveget annyira tudunk értelmezni, mint egy angol a kínait. A török nyelvekkel már valamivel jobb a helyzet, pedig állítólag ők nem nyelvrokonaink csak a szókincsünk és nyelvtanunk jelentős részét átvettük tőlük. Persze a török nyelvek is rettentő távol állnak tőlünk valójában. Igaz magyarul egész jól el lehet boldogulni egy török vagy egy kazah piacon, de komplex szövegekből nagyjából semmit se értünk.

Szerintem a nyelvrokonság ebből a szempontból irreleváns. A finnek se szinkronizálják a filmeket, és a finnek nagyon jól beszélnek angolul, némelyek németül is. Az idősebb korosztály is. (Érdekes módon a svédet, ami a kissebbség miatt mindenkinek kötelező, pont annyira utálják, mint mi anno az oroszt.)
Csaba

Igen ez tény, hogy ezek a nem szinkronizált filmek sokat segítenek nekik. Aki pedig eleve kétnyelvű családból származik (finn és svéd), annak a svéd miatt tényleg nem nehéz angolul vagy németül megtanulni. A svéd nyelv olyan mintha átmenet lenne a német és az angol között.

Ne haragudj, de nekem tényleg nehéz az angol, 6 éves koromban kezdtem el angolul tanulni, de még mindig szörnyen nehéz. Érdekes módon a japánnal és a törökkel nem volt ilyen nagy bajom, ha nem hagytam volna abba 1-2 hónap tanulás után őket akkor ma már valószínűleg folyékonyan beszélném őket. Tudom bűn kimondani, de igenis nagy problémát okoz az angol sok magyarnak, mivel teljesen eltérő a nyelvtanja, logikája és a szavak kiejtése is.

Ezen logika mentén haladva az összes többi nyelv még ennél is nagyobb problémát okoz sok magyarnak, mert az angolhoz képest csak bonyolultabb, rengeteg lexikai tudás bemagolását igénylő nyelvtannal megáldott nyelveket ismerek, és szinte mindegyikben van valami, ami tök idegen a magyar nyelvtanhoz képest. A kiejtés pedig annyira más minden nyelvben, hogy még a legközelebb álló finnugor nyelvekben is van egy jó pár olyan hangzó, ami nálunk nincs is. A japánról ne is beszéljünk, hiszen tök más ABC-t használ...

Szóval nagy butaságot beszélsz, mert ez alapján minden nyelv nehéz lenne, hiszen mindegyikben van valami csavar, vagy nehézség.

Ja, a japánban van hiragana, katakana, kanji és romaji (latin betűs írás). A hiragana és a katakana kis gyakorlással nagyjából 2 hetembe került, hogy megtanuljam. A kanji se vészes, hiszen vannak alapjelek amiknek meg kell tanulni az értelmét, aztán ezekből építkezve teljesen logikusan épül fel a többi jel. De ez csak az írás. Maga a nyelvtan sok tekintetben hasonlít a magyarra, hamarabb megszokja az ember, mint az európai nyelvek nyelvtanát.

A finnugor nyelveket legközelebb állónak nevezni pedig szerintem óriási butaság. Például alig van közös szókincsünk velük. Még az oroszokkal és németekkel is több közös szavunk van, mint bármely finnugor nyelvvel! A nyelvtanunk is néhány ezer éve külön úton fejlődött. A magyarhoz legközelebb álló nyelvek inkább türk nyelvek. Attól, hogy a legősibb eredetű szavaink alapján finnugor nyelvnek sorolták be a magyart, még nem a finnugor nyelvek állnak a legközelebb a mai magyar nyelvhez.

Hát, Finnországban tagadják, hogy rokonok vagyunk, legalábbis az iskolában nem tanítják. Leginkább csak havernak tartanak.

Mert ugye az, hogy az ősök összefutottak finnekkel is, akik halbizniszben voltak és átvették a kala szót, azt kész. Arról meg lehet filozofálni, hogy az "er" az tulajdonképpen "ember", de valljuk be, hogy a valószínűsége egyáltalán nem 0 annak, hogy teljesen független környezetben ugyanaz a szó kialakuljon. Az ősi szavak egy szótagúak voltak, ezek kombinációi meg igencsak alacsonyak. 6000 nyelv van a világon, a véletlen ütközés nem kizárt.

Ellenben Kínában az ujgur nyelv roppant érdekes a magyarok számára (persze lehet, hogy velük is bizniszeltünk).

Magyar-ujgur:

söpör-szüpürmek
bukás-putlas
csók- csokkine
adni-ödne
kicsi-kicsik
ér – erek
bátor- bátur
csap- csap
szakál- szakal
atya-ata
anya-ana
csökken-csökken

Nekem egy nyelvészettel foglalkozó ismerősöm mondta, hogy a magyarnak például egy az egyben ugyanaz a hangkészlete, mint a japánnak. És amikor például az angol küzd az 'ű' hangzóval, az nem azért van, mert hülye béna, hanem azért, mert egész életében bizonyos hangok képzésére állt be, és a gégéje is hozzá idomul.

Mongóliában meg van egy törzs, amit úgy hívnak: magyar.

Szóval Ázsiából származunk, az hétszentség, annak is a keleti feléből. (A sumér agymenésen jókat szoktam nevetni, a finn-ugor elméletet meg felnőtt fejjel elég meredeknek tartom - pláne hogy hallottam már finnt az anyanyelvén beszélni)
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods 

Get dropbox account now!

Az a Mongolia igazabol Kazahsztan (vagy Kazakisztan).

Par eve Romaban talalkoztunk egy kazah lannyal, o is hallott rola, szoval nem csak nalunk ismert. (meg genetikailag is bizonyitottak, hogy nem csak nevrokonok)

--
The programmers of tomorrow are the wizards of the future. You know, you're going to look like you have magic powers compared to everybody else. -Gabe Newell

Nem a konnyebbseg miatt kezdik el, hanem mert van annyi eszuk, hogy ertsek azt, amit itthon sokan nem: a vilagban az angol lett a kozos nyelv, es ezt muszaj megtanulni, mert enelkul csak egy nagy senkik a vilagban. Es nem azert, mert a munkajuk soran esetleg szukseg van ra, hanem azert is, mert ma mar teljesen termeszetes elethelyzet lehet az, hogy odajon hozzad egy angolul erto ember (uzletember, turista, egyetemi hallgato, barki) es megkerdezi, hogy hogy jut el a Barakarmi utcaba. Es szerintem rossz dolog, ha valaki csak butan tud nezni.

Arrol nem beszelve, hogy mindenki jon ezzel a nyelvrokonsaggal, pedig attol, hogy ket nyelv rokon, nem feltetlen lesz egyszeru megtanulni a masikat. A magyarnak a finn tavoli rokona, megse tanul senki finnul, mert nem egy konnyu nyelv. Es aki tanult mar nemetet es angolt egyutt, az is tudja, hogy a ket nyelv _rengeteg_ mindenben kulonbozik, nyelvtanban es kiejtesben egyarant.

Szoval nem, a nyelvrokonsagnak semmi koze nincs a nyelvtanulashoz.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

Igen, az angol valóban fontos, ezt nem tagadom. Ezért kellene valahogy javítani az oktatásán.

A finn azért elég rossz példa. Az állítólagos finn nyelvrokonságunkat például maguk a finnek is tagadják. Igen kevés közös szón alapul ez a nyelvrokonság. Nagyjából annyi közös szavunk van a finnekkel, mint az angoloknak a kínaiakkal.
Nyiss ki egy finn szótárt és próbálj benne magyarul is érthető szavakat találni. Elég nehéz lesz... Ellenben nézz meg egy török, kazah vagy mongol szótárt. Meg fogsz lepődni mert szinte minden lapon vannak olyan szavak, amik magyarul is érthetőek. Sőt meglepő módon a türk és mongol nyelvek nyelvtana, logikája is jobban hasonlít a magyarra, mint a finn. 3-4 ezer évvel ezelőtt az alapnyelv valószínűleg tényleg finnugor nyelv volt, de a mai magyar nyelv rettentő távol áll már a finnugor nyelvektől, köszönhetően annak, hogy rengeteg türk, szláv, latin és germán eredetű népcsoport olvadt be hozzánk és évezredekkel ezelőtt meg is szakadt minden kapcsolatunk a többi finnugor néppel.

És de, van köze a nyelvrokonságnak a nyelvtanuláshoz. Egy átlagos olasz például néhány hét alatt meg tud tanulni spanyolul. Ellenben magyarul 10 év alatt se tud rendesen megtanulni.

A finn azért elég rossz példa. Az állítólagos finn nyelvrokonságunkat például maguk a finnek is tagadják. Igen kevés közös szón alapul ez a nyelvrokonság. Nagyjából annyi közös szavunk van a finnekkel, mint az angoloknak a kínaiakkal.

Nem a szavak szintjén, hanem a nyelvtan logikájában, ill. a hangzók, intonálás környékén vannak hasonlóságok. Pl. ha külföldön a hátad mögött finnek beszélgetnek, és félfüllel meghallod, azt fogod hinni, hogy magyarul beszélgetnek. Elkezdesz odafigyelni, és megdöbbenve észleled, hogy egy szót sem értesz belőle. De _mintha_ magyarul beszélnének, csak a szavak nem stimmelnek. Ezt egyetlen más nyelvvel sem fogod észlelni, mivel annyira mások a hangzók más nyelveken.

Az átlagos olasz ugyanúgy nem fog tudni rendesen (= igen erős középszinten) megtanulni évek alatt se spanyolul, ahogy magyarul se (főleg, mert a motiváció is sokszor hiányzik). Az első lépcső kétségtelenül alacsonyabb a spanyol felé, de az erős középszinten már tudni kell a kifejezéseket, szóösszetételeket is, amik nemhogy spanyol-olasz viszonylatban eltérnek, de pl. cseh-szlovák, szerb-horvát, vagy ad abszurdum északolasz-délolasz viszonylatban is. Ezen felül sok szó hiába létezik mindkét nyelven, ha a jelentéstartalma nem pont ugyanaz.

Igen, az angol valóban fontos, ezt nem tagadom. Ezért kellene valahogy javítani az oktatásán.

Idő, idő, idő. Heti 20 óra a suliban, plusz mondjuk napi 2-3-4 óra otthoni munkával fiatalon szinte bármilyen nyelvet meg lehet tanulni egy tanév alatt egy jó közepes szinten. Heti 2-4 órában, otthoni ~0 óra hozzárakott energiával 8 év alatt se tanulsz meg semmit. Ez mind a kettő saját tapasztalat...

Na a lényeg, hogy szerintem annyira nem kell leírni a türk nyelveket sem. Nézd csak meg a bolgár nyelv ma már szláv nyelvnek számít a nagyszámú szláv néptöredék beolvadása miatt, pedig eredetileg türk nyelv volt. A magyar nyelvvel ugyanez a helyzet, nem lehet csak úgy félreseperni azt, hogy nagyjából 2-3 ezer éven át türk népekkel vegyültünk folyamatosan. Az én véleményem az, hogy a magyar nyelvnek gyakorlatilag nincs igazi nyelvrokona, mivel az eredeti finnugor alapnyelv erősen elkezdett eltörökösödni, aztán mielőtt türk nyelvvé vált volna a magyar nyelv megszakadt ez a folyamat és onnantól a szláv, germán, görög és latin hatás érte folyamatosan a nyelvünket.

A mai magyar nyelv nagyon messze áll már a finnugor nyelvektől, sőt igazából bármely nyelvtől. Valódi nyelvrokonunk nincs.

Tudod, én amikor feliratos filmet látok, akkor átkapcsolok, pedig beszélek angolul.

Filmet akarok nézni és nem könyvet olvasni. A feliratos film egyenlő azzal, hogy nem nézem meg.

Gondolom kiszámolták, hogy megéri-e szinkronizálni, vagy nem és arra jutottak, hogy anyagilag a szinkron kifizetődőbb. Sőt, fő műsoridőben nem is engedik a feliratos filmeket, mert elűzi a nézőket.

Mert nem tudtok még eléggé angolul. Van az a szint, ahol ha tudatosan nem figyelsz erre, akkor konkrétan nem emlékszel arra kicsivel később, hogy az adott kommunikáció angolul vagy magyarul történt - nyilván itt olyan esetekről van szó, ahol nem kikövetkeztethető ez egyértelműen utólag is, pl. X tud angolul is meg magyarul is jól, beszélgettünk valamiről, és egy órával később nem tudnám megmondani, hogy milyen nyelven tettük ezt. Vagy kerestem valamit a neten, találtam egy cikket, elolvastam, és már nem emlékszem arra, hogy hol volt, de arra se, hogy magyarul volt, vagy angolul.

Nekem ez utobbi szokott rendszeresen elofordulni, elolvasok egy cikket, ertem mirol szol, el tudom mondani akar, de hogy hol es milyen nyelven olvastam, az passz.

Sajnos a beszedertesemen es a beszedemen viszont van mit csiszolni.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

nem tudok elegge alngolul, foleg beszed ertesben vannak gondjaim, de elofordul sokszor amit irsz. 2 pelda:

1. pont ma nezegettem egy magyar ceg weboldalat. kesobb meg kellett meg valamit nezni, akkor derult ki, hogy eloszor angolul lattam az oldalt, de fel sem tunt (google az angolt dobta). csak magyarul tobb info volt rajta ugyanarrol, akkor jottem ra...

2. haverral beszeltunk egy filmrol, mondta hogy varja a magyar feliratot hozza nagyon, mert megnezne de nem tud angolul. en eskudoztem neki hogy hetekkel azelott magyar felirattal lattam mar, majd kiderult hogy nem, angollal neztem meg es ugy ertettem.

A'rpi

Szokas kerdese az egesz. En peldaul gyerekkoromban rengeteg feliratos filmet lattam, sok filmhez nem is volt rendes szinkron, csak valami aladumalas vagy felirat, es ebbol a felirat volt az, ami elvezhetobb filmelmenyt adott - tehat ez preferaltuk. Sosem vettem eszre, hogy lemaradnek valamirol a filmben, mikozben elolvasom a feliratot. Meg kell tanulni gyorsan olvasni, ennyi az egesz.

Fomusoridoben pedig azert adnak szinkronos filmeket, mert fomusoridoben nagyobb a nezettseg, az ebbol termelodo haszon pedig fedezi a szinkron koltseget. Ha nem fedezne, akkor feliratos filmek mennenek fomusoridoben is, nyugodj bele.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

Lehet, hogy én nem beszélek eléggé angolul, de az angol filmek tele vannak idióta szleng kiszólásokkal, amit rohadtul nem értek. Tipikus példa, hogy értesz minden szót, de a mondatot nem.

Példának okáért a "Once in a blue moon" kifejezést venném (bár ez nem szleng, de kifejező).

Mi van most a holddal? Miért kék?

Amikor csajok pletyiznek, az a legrosszabb. Nyilván magyar szinkronnal sem értem negyedét sem annak, amit fecsegnek, de angolnál ilyenkor a szövegértés 0%-ra esik le.

Természetesen amerikai filmekről beszélünk, így minél kevesebbet értek belőle, annál jobb, mert annál kevesebb hülyeség jut el az agyamig.

A sorozatok annyiból jobbak, hogy hozzá tudsz szokni a stílushoz. Columbo esetén megtanulod a boncolás, halottkém, öngyilkosság, hullaszállító, temetés,... kifejezéseket, utána már értesz mindent.

( legradi v | 2013. 05. 02., cs – 13:23 )

Egyetértek a Bessenyei György idézettel, amely szerint: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.".

Az anyanyelv és a szakmai nyelv fejlődése miatt is fontosnak tartom a magyar nyelvű szakirodalmat.

Ugyanakkor az is tény, hogy szinte bármilyen szakmai témáról készül is könyv, pl. angol nyelven, az abban foglaltak kissé avulnak, mire a könyv ténylegesen megjelenik, s mire a magyar fordítás elkészül, ez az avulás csak még nagyobb mértékűvé válik.

Emellett viszont a szakma nyelvének magas szintű ismerete (pl. az angolé, mint közvetítő nyelv) elengedhetetlen a szakmai kommunikációhoz.

Összességében, én örülnék, hogyha megfelelő arányban lenne a szakmabeliek számára elérhető mind a magyar, mind pedig az idegen nyelvű irodalom.

G.
============================================
"Share what you know. Learn what you don't."

Veszélyesek ezek a kedvesen hangzó nacionalizmust sugalló kifejezések sok szempontból. Miért?

Fiatal korunkban az iskolapadban azzal mosták minannyiunk agyát, hogy a nagy magyar tudósok. Mellékes, hogy nagy arányban szép magyar neveik árulkodtak néhány dologról. Például Neumann, Teller. Továbbá ezek a magyarjaink németföldön szerzett szakmai tanulmányaik után a háború miatt amerikában érték el sikereik csúcsát.

Ez nem minden tudósunkra igaz, ám jelentős részére. De szépen hangzó, jó ideológiai hangulatot teremtő témák voltak.
Az is jól hangzott, hogy milyen sok tudósunk volt. Közben elfelejtettük azt az apróságot, hogy közben több ezerszeres felfedezést tett a külföldi több ezerszeres tudóstábor.

De szintén jól hangzott, ideológiailag passzolt nemzetünkhöz.

Közben a rózsaszínné festett ködbe burkolózva jól elfelejtettünk néhány dolgot. Többek között elfelejtettünk haladni a világgal. Elfelejtettük, hogy ez a vidám mese egy (kissé elferdített) múlt, azonban a közeljövőben nem ártana sikerre vinni az országot a múlt rózsaszín ködjében való önringatás helyett.

A KGST-n belül (aki még tudja, hogy mi volt az) jól álltunk, azonban amikor "hirtelen" leomlott a vasfüggöny, akkor látszott csak, hogy a globalizálódott világban nem vagyunk versenyképesek a a belterjes oktatásunkkal. Hú, most mi legyen?

Lett is. Azóta hazánk leginkább a nyugati gyárosok szalagmunkásainak országa. És nem a "mocskos imperialisták" miatt, hanem mert ennyire téves volt a "rózsaszín köd".

És igazság szerint még ma sem fogjuk fel, hogy nem magyarkodni kell, hanem TANULNI TANULNI TANULNI. És ha nincs megfelelő magyar szakirodalom vagy nincs megfelelő hazai továbbképzés, akkor bátran vásárolni a külföldi jó szakkönyveket, bátran utazni külföldre továbbképződni, ahogy tették ezt annó a régi "magyar" tudósaink is.

A jó szerszámra és a jó szakkönyvre sosem szabad sajnálni a pénzt.

A politika mindent átsző, bocs.

Legyél tudós, találd fel az AIDS orvosságát. Elmész és elmondod, hogy tudod, hogyan kell gyógyítani a betegséget. Megkérdezik, hogy ki vagy és mit keresel itt? Utána megnézik, hogy valami Magyarország nevű tanyáról jöttél és legyintenek egyet. Ezek ugye nem értenek semmihez.

Kimész Amerikába, állást kapsz, előadod, hogy feltaláltad az AIDS orvosságát és hirtelen elkezdenek rád odafigyelni. Mert ugye mégsem pusztabunkó vagy, hanem amerikai (Kis Herceg turbános-öltönyös rész).

Magyar egyetemi professzorok mondják, hogy vannak úgynevezett sztár tudósok, akiknek az elméleteit megcáfolni sem illik, még akkor sem ha történetesen nem igazak. Pláne nem Magyarországról, mert hogy jön ez az ország ahhoz, hogy amerikai tudósokat kritizáljon...

[A kuvaiti háború után a magyarokat kezdetben nem engedték olajkutat oltani, mert mit értenek az Alföldön olajkút oltáshoz. Miután az USA befürdött, utána engedte nekünk, hogy játszatok vele fiúk, mi meg eloltottuk.]

Azt akarod mondani, hogy a régi híres tudósaink (Neumann, Teller, Wigner, Szilárd) azért mentek Amerikába, mert csak ott lehet érvényesülni? Ha igen, akkor elég nagy tévedésben vagy, és sürgősen olvasd el az életrajzukat. (Valamiért azt érzem, hogy megfertőződtél ezzel a "Magyarország ellensége az egész világ" fideszes maszlaggal.)
--
♙♘♗♖♕♔

Konkétan a félhülye Nobel-díjasokra gondoltam (Obama,...), akik politikai megrendelésre kapták a díjakat nulla tudás mellett.

Amerika és a Szovjetunió között leginkább a módszerekben van különbség. Idejönnek, felforgatják az országot, szándékosan szítják a cigány-magyar konfliktust (Richard Field, TASZ, Amnesty International, Gyurcsány-Bajnai és a társai),...

Nyilván pontosan tudják, hogy ha két fél között az egyiknek adnak rendszeresen igazat (pl. cigány-magyar, buzi-hetero), az természetesen a békés megoldást kizárja és kiélezi a konfliktust. Provokálják és egymásnak ugrasztják mindkét oldalt, ehhez értenek. Putyin nem véletlenül vágta ki őket Oroszországból, mint macskát szarni.

Mialatt a ruszkik egyértelműen kifejezték, hogy pofa be és kuss, az amerikaiak indirekt eszközöket alkalmaznak. A demokrácia számukra azt jelenti, hogy a jó "demokrata" Amerika szekerét tolja. Az, hogy éppen vereti-e a népet, vagy a "demokrácia" védelmében kilövi-e a "szélsőségesek" szemét, lényegtelen.

A gyarmatok kezdenek leszakadni az USA-ról és más nagyhatalmakhoz csatlakozni. Láss minket, ahogy Oroszország és Kína seggét nyaljuk. A probléma is ezzel van, hiszen az USA egy eszméletlenül agresszív állam és nem hiszem, hogy háború nélkül elengedne bármilyen területet is. Szóval a világ sodródik egy új világháború felé, sajnos...

( saxus | 2013. 05. 02., cs – 22:43 )

Semmi bajom nincs egy normális fordítással, főleg, ha este már fáradtabban olvasom. De az erőltetett fordítástól (ld. Kiskapu féle tervezési minták könyv) a falnak mászok.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Nekem elegem lett a magyar könyvekből, és ráerőltettem magam, hogy már szépirodalmat is csak angolul olvassak - jó itt mondjuk nem a Jókai összesre gondoltam, nyilvánvalóan, hanem mondjuk Star Wars, Star Trek regényekre, sci-fi, fantasy irodalomra. :)
Eleinte nyögvenyelősen ment, de nagyon sok szó ragadt rám, amitől már szakmai tárgyaláson (mítingen) is képes vagyok szabatosabban fogalmazni.
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods 

Get dropbox account now!

Nem értem, hogy mi a bajod a magyarral. Sokkal szebb nyelv, mint az angol, emellett sokkal logikusabb is. Bár ami a fordítások minőségét illeti, az eredetivel összevetve, hát kritikán aluli.

Egyszerre olvastam eredetiben Verne-t franciául, meg az Alexandra magyar fordítását.

Amikor Verne a leírórészeknél a tájat elemezte, az szimplán kimaradt, mert nehéz és időigényes normálisan lefordítani, a történet meg enélkül is érthető. Kb. a könyv 20%-a így szimplán kimaradt.

A kedvencem a "behúzták az ágyút a középpavilonba" fordítás volt. Eredetiben a kifejezés úgy hangzott, hogy "félárbócra eresztették a zászlót". A "pavillon" ugyanis zászlót is jelent. Mind a mai napig nem értem, hogy hogyan adhatták ezt a könyvet ki.

Szubjektív valóban. De nekem komplett hülyeségnek tűnik a busy kiejtése/leírása, vagy a read-ra ugyanez. Mondjuk úgy, hogy mialatt a magyar kiejtése, írása szinte teljesen fonetikus és számítógépes programmal 99%-ban megoldható szoftverből, azalatt az angolnak semmi köze a leírt/kiejtett szóhoz.

Emellett a nyelvana a bevándorók makogásából áll. Nem véletlen, hogy nem ragoznak semmit, mert ugye amikor egy nyelven többen makognak, mint beszélnek, akkor az a nyelv idővel makogássá alakul át. Lesz 10 ige, amivel a világot leírod, esetleg még in/out/off/... ökörségeket hozzáadod és kész. A ragozás komplett hiánya miatt az I/you/he/she/... használata drasztikusan megnő. Magyarban az "én" szót sokkal ritkábban használod, mint angolban.

Az amerikai/brit angolt azért különválasztanám, mert a brit sokkal dallamosabb és szebb az amerikainál.

A magyar nyelv fonetikus, az angol nem. Viszont az angol szórend jól meghatározható, és idegen nyelvként rendkívül könnyen tanulható. Talán a legkönnyebben, bár lehet, hogy ezzel a kijelentéssel messze mentem. Számomra ez kimeríti a logikus nyelv fogalmát. :)

A francia meg egy fostalicska nyelv, már csak azért is, mert az utolsó három betűt például egyáltalán nem ejtik ki. Tanulni rémálom.
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods 

Get dropbox account now!

Odamentem az ablakhoz, /Az ablakhoz mentem, ...
... hogy megnézzem / hogy lássam ...
... a fa alatt ülő lányt. / a lányt a fa alatt ülve.

Ez ugyanannak az angol mondatnak a 8-féle magyar fordítása, mindegyiknek egy kicsit más a jelentése.
Tehát mi nem rugalmas a magyarban, és miért horrorisztikus a fordítása?

A logikarol annyit, hogy egy gep az angol nyelvtant hamarabb erti meg, mint a magyart, egy gepi forditas angolul sokkal jobb minosegu lesz, mint a magyar, ami leginkabb szofelsorolassa valik.

Egyebkent meg az angolban is van ragozas rendesen, en nem mondanam, hogy nincs benne. Ha biflaztal volna mar irregular verbs tablazatokat, akkor tudnad, mirol van szo.

Es a "szebb" meg mindig egy szubjektiv fogalom, van, aki azt mondana, hogy az amerikai a szebb. Igen, elsosorban az Amerikaban szuletettek.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

A logikáról annyit, hogy a gép az angol nyelvtant nem érti meg, mert nem ért meg semmit...
Én inkább úgy mondanám, hogy könnyebb az angol nyelvtan alapján szövegfeldolgozó programot írni, mint a magyar alapján, egyszerűen azért, mert az angol nyelvtan egyszerűbb. Ellenben a magyar kifejezőbb, tehát ha az összes magyar nyelvtani szabályt leprogramozza valaki (ami csak idő kérdése), akkor jobb magyarról fordító programot tud írni, mint angolról fordítót.

Cserebe baromi lassu lesz. Nem is a magyar nyelvrol valo forditas az, ami problemas, hanem az erre a nyelvre torteno forditas. Angolra ha forditasz egy akarmilyen gepi forditoval, sokkal kevesbe kapsz katyvaszt, mint ha magyarra forditasz, pont azert, mert az angol egyszerubb szerkezetu, a gep konnyebben tud benne osszerakni szavakat, mondatokat. Es egyebkent elek a gyanuperrel, hogy sok fordito belul valamilyen szinten angolra fordit eloszor.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

Miért lenne lassú? Ahhoz nagyon el kell rontani a programozást...
A fordítóprogramok nem tudom mit használnak köztes nyelvként, de mondjuk két szláv nyelv közötti fordításhoz az angolt használni szerintem meredek.
A webforditas.hu úgy tudom a magyart nyelvtan alapján fordít, szerintem egész jól...

Jó, hát asszonyom olvasta eredeti angolban a tvájlájtot (azt a buzivámpíros fostalicskát) meg magyarul is, és mondta, hogy a fordítás iszonyat sokat hozzárakott az egyébként még középszerűnek sem nevezhető könyvhöz. Az tele volt "the sky was blue" leírásokkal, amik a magyarban inkább "Bella feltekintett az azúrkéken fénylő égboltra, és a reggeli nap sugarait élvezte" formát kaptak. :)

De egyébként amihez eddig közöm volt (jelenleg például a metrón/villamoson Darth Plagueis fut, és az Enders game van beütemezve utána) az igencsak gazdag, és változatos leírásokkal büszkélkedhet. Például korábban fogalmam nem volt, hogy csak a szerelem/szeretet kifejezésére, ami a magyar nyelvben ezzel a két szóval gyakorlatilag kimerül, 50 különböző szó van az angolban, és teli van ilyenekkel. Egy jó író átültetésével a fordító is megküzd. Verne-t nem olvastam. ;)
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods 

Get dropbox account now!

Még a Da-Vinci kód idején elolvastam a könyvet. Jó vastag volt, tetszett. Pár évre rá ismerősnél láttam egy könyvet. Ugyanakkora volt mint az eredeti, csak éppen négy könyv volt benne. Az egyik a Da-Vinci kód. És nem kisebb betűvel volt írva...
- - - - - - -
"Nagy kár, hogy az informatika abba a korba ért, hogy lehet nyugodtan pazarolni az erőforrásokat." Saxus

( GerzSonka | 2013. 05. 03., p – 13:18 )

Az elsőre szavaztam, mert mindig hirdetem, hogy az informatika nyelve az angol. Angol tudás nélkül ebben a szakmában hosszú távon nem érdemes tervezni.

Ja és hát a társalgás szakemberek között, kinek ne lenne ismerős: "Meccseltem a patternt, és passzolt a kész, de hosszú távon látható, hogy át kell dizájnolni a vörkflót" meg hasonló förmedvények. :)
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods 

Get dropbox account now!

Azert a dolog ennel arnyaltabb. Igen, az informatika nyelve az angol, de ez nem jelenti azt, hogy az informatikusok csak angolul kommunikalnak (mi is magyarul beszelgetunk). Egy olyan magyar konyv, mely a szakszavakat meghagyja eredeti alakjukban, es akar zarojelben, akar egy kulon szojegyzetben osszeszedi a jelentestartalmukat, teljesen jo is lehet. Es egyebkent legalabb negyfele modon lehet jelentest adni egy szohoz egy konyvon belul, beleertve a szo- es labjegyzetet is.

Nem tudom, en csak magambol tudok kiindulni, de a Visual Basicet sokkal hamarabb tanultam meg, minthogy tudtam volna ertelmesen angolul olvasni - plane akkora konyvet, mint a Blue Book -, es teljesen jo volt. Megkaptam a kello tudast.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

Háááát a Visual Basic tanulásával gyakorlatilag angolul tanultál. :)
De egyébként én annak nagyon élveztem a szintaktikáját akkor, amikor azzal foglalkoztam (VB 6.0 - bejövős volt, .NET-ben már felé sem néztem, csakaszísárp)

De hogy ontopic is legyek: láttál már olyan szakkönyvet, ami a szavak eredeti alakját használja, vagy legalább van külön szószedet neki? Mert az ritka, mint a fehér holló, én most a polcomon egyet sem találtam. :D
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods 

Get dropbox account now!

( uid_19334 | 2013. 05. 09., cs – 22:24 )

miért nincs közösségi alapú informatikai szakszó magyarító?
imho a kiskapus fordítók is örülnének, ha megtalálhatnák valahol, hogy melyek azok a kifejezések, amiket fordítsanak, és hogyan, és melyek azok, amiket ne. a magyar informatikusok is örülnének, mindenki örülne. (az oldalüzemeltetőn kívül, hacsak nem rakja tele reklámmal.)

Mert csakazértse használnák, így látatlanban is beköhögöm.

"Jé, ilyen létezik?! hihi xd" vagy "Nekem pár ítés(sic!) ne mondja meg, hogyan fordítsak, nekem ebből diplomám van!" -- Nagykutassy-Bétéká Kata, angol-amerikanisztika MA, informatikai szakfordító és Level 1 ügyfélmenedzser a McDonalds-nál.

De nevezz nyugodtan pesszimistának, bevállalom :-)

McD-ről jut eszembe: ott a pénztárgépen a 'visszajáró'-t úgy írják ki, hogy 'váltás'... és nem egyedi esetről van szó, ez a fordítások átlagos színvonala: a fordító jól-rosszul megérti, hogy miről van szó, azután odacsap valamit, vagy jót, vagy sem. (Off: Egyszer már valahol máshol is hőzöngtem erről egy jót.)

Pont a directory/folder valtas necces picit, ugye ez foleg Windows nyelvterulet, es a valtas az Active Directory miatt volt szukseges, ahol felreertheto terminologia lett volna mindkettot konyvtarnak hivni. Mivel egy szonak nem jo, ha hivatalosan ket forditasa van, igy az Active Directory-bol a directory lett a cimtar (angolul nem mindig irjak ki az "active" elotagot, igy a directory mindig a cimtarra vonatkozik az ilyeen szovegeknel), a folder pedig (a ketertelmuseg forditva se szerencses) lett a mappa, a konyvtar pedig elvandorolt a DLL-ekhez (pontosabban innen kopott ki a fuggveny- elotag a mindennapokban).
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

Ne zavarjon egyebkent egy konyvtar fanboyt se, hogy az sem kifejezetten a magyar "konyvtar"-at jelenti, hanem inkabb a cimjegyzeket es magaban a rendszerben is konzekvensen folder-t hasznalta, ami magyarul - lepodj meg - mappat jelent.

Szoval nem a magyarban vezettek be a mappat a konyvtar helyett, hanem az angol elnevezest csereltek le (es egyebkent nem az MS, hanem az Apple kezdte a fajlok gyujtemenyere hasznalni a mappat).

Es ugye egyebkent is, mennyire logikus az, hogy egy-egy fajlt (amit jellemzoen egy lappal szimbolizalunk, mint ikon) konyvtarakba rakunk, amit bele lehet rakni egy masik konyvtarba, persze egy iratgyujto az ikonja. Csak hogy ne legyen kepzavara a kedves informatikaban kezdo embernek. Mert ugye mivel nekunk termeszetes, hogy a ketto egy es ugyanaz ezert mindenki masnak is az lesz.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Jó, vannak elég ötforint irodák, akik gombokért dolgoztatnak (vö. indiai és paki programozók), de engedjétek meg, hogy szemléltessem, hogy is tud működni a fordítás a valóságban.

Teljesen elképzelhető, hogy a McDonaldsos eset úgy esett, hogy fordító megkapta az Excel-táblázatba akkurátusan minden nélkül kiexportált UI stringeket, amik mondjuk így néztek ki:
.
.
MODE
CHANGE
PAY
.
.

Nyilván a fordító sem volt varázsló, hogy tudja, mi mihez tartozik valójában, ezért lehet, hogy elküldte a kérdéseit a fordítóirodának, ahonnan az anyagot kapta, az tovább küldte a multi-language irodának, ahonnan az anyagot kapta, az pedig továbbküldte a cégnek, ahonnan a munkát kapta. Abba már inkább ne menjünk bele, hogy a cégnél mi történt. Közben valószínűleg lejárt az egy napos határidő, így mire érkezett volna válasz, a fordítás már rég ment kiadásra. De tegyük fel, hogy megérkezett a válasz! Akkor sem ritka eset, hogy valami teljesen homályos útmutatást adnak, sőt, nem ritka az olyan válasz sem, hogy "mi sem tudjuk, hol fog ez megjelenni".
Vagy ha van is valami kontextusszerűség, akkor is gyakori ám, hogy mondjuk egy ResourceID annyit tud hozzátenni a szöveghez, hogy "ThisText". Ezen pedig semmilyen hozzáértés nem tud segíteni.

Természetesen tudok én is tróger fordításokat (például az OS X-ben lévő elírásokra nincs mentség, főleg az elvileg prémium kategóriájában), de nagyon gyakori az az eset is, amikor a megrendelő hülyesége miatt lesz szar a fordítás (például amikor egy nagyon jelentős okostelefon-gyártó saját programjában az angol szöveg karakterlimitjét erőltette a magyar fordításra – el lehet képzelni milyen lesz így pl. az Add fordítása), sőt az is előfordul, hogy nulla pénzért dolgoztatnak az irodák. De a lényeg, hogy ne gondoljátok azt, hogy mindent nagyképű bölcsészek fordítanak, mert vannak egyrészt olyan bölcsészek is, akik nem hülyék a számítástechnikához, másrészt pedig vannak olyan fordítók is, akik érdeklődnek a szakterületük iránt, és nem restek utánanézni, sőt akár meg is érteni azt, amiről szó van.

--
"Trollhammaren sveper igen..."

en anno forditottam zimbra-t, ugyanez volt, egy config fileban soronkent az angol szavak ird melle a magyart, de ki tudja ez hol fog megjelenni... pl. "Forward", ez most (level) tovabbitas vagy lapozas elore? legjobb hogy mindkettore ezt hasznalta, igy az egyiknel hulyeseg lett a magyar verzio mindenkepp :(
es volt meg sok ilyen...

A'rpi