code.org

Hogy miért jó programozni?

Ezért.
http://www.youtube.com/watch?v=nKIu9yen5nc

Illetve a www.code.org-on lehet jelentkezni önkénteskedni, mentorálni másokat és hasonlók.

Ti miért szerettek programozni?

Update: Itt egy kicsit hosszabb, 9 perces film is: http://www.youtube.com/watch?v=dU1xS07N-FA

Hozzászólások

Végefelé: "it's the closest thing we have to a superpower" - ennyi. :)

széép új viláág. Önjelölt programozók fognak code review-zni önjelölt programozókat:)

Ez a szakma itt tart, meg mindegyik: félprogramozók (egyetemi oktatók akik életükben esetleg komoly szoftvert még nem csináltak) mondják meg rólad, hogy programozó vagy-e vagy nem.

Aki meg diploma nélküli programozó (mondjuk Gates, vagy sokan mások), azok mind önjelölt programozók.

Mit csodálkozol? Így működik ez a szakma most is.

Mert ez a legjobb játék, amit valaha kitaláltak. Ez olyan intenzív élmény, mint a szerelem, hogy például sokszor azon kapom magam, hogy programozás közben fülig ér a szám, és közben semmi másra nem tudok gondolni, csak erre. Talán még a zenéléshez tudnám hasonlítani, abba szoktak így az emberek belezúgni. Hogy amikor programozok, akkor valójában tanítom a gépet, és az a legjobb, hogy totál bírja a tempómat, sosem marad le, sosem fárad el. Szerintem nagyon nagy jóság ilyen intenzíven tanítani, különösen, hogy közben én magam is intenzíven tanulok. Lehet, hogy nem sikerült jól megragadni a lényeget, de valami ilyesmi.

nem jo ezt eroltetni, mert senkinek semmi haszna belole.
Aki hivatasa szerint programozo, az tudja hogy valamit leprogramozni pont olyan nehez mint a feladat amit megold - ha a feladat bonyolult - bonyolult lesz a program is. Valoban - teknoc grafikaban leprogramozni hogy rajzolj negyzetet konnyu. Nepszerusiteni az otletet hogy ez az amit a programozok csinalnak, ( es kb ennyit is ernek ) mert is jo ez? Plusz nem hiszem hogy ha barki aki eddig nem erdeklodott a programozas irant most ezen a szinten tul fog jutni. Csak egyel tobben _leszunk_ :) abban a tevhitben hogy programozok vagyunk

Félreérted a célt. Nem az a lényeg, hogy programozókat neveljenek.

Hanem az, hogy a kis nebulók megismerkedjenek a programozással, mint olyannal.

Az iskolák nagy részében informatika óra keretén belül nem tanulnak az emberek programozást. Pedig a video arról is szól, hogy kellene, mert az ember jobban megtanul tőle gondolkodni, strulturálja a gondolatait és hasonlók. Régen a matematika szólt erről (a bizonyítások számonkérése és hasonlók), de az nem annyira csillivilli, mint a számítógép.

Amikor én 14 éve megismerkedtem a programozással informatika órán QBasicben, akkor döntöttem el, hogy én programozó leszek. Benne is van már pár évem, hogy majd valamikor a jövőben nagyon jó programozó legyek. Lehet, hogy sosem leszek az, csak egyre tapasztaltabb. De a code.org nem erről szól.

Ez zömében erőforrás kérdése. A programozás oktatáshoz elegendő óraszám kell. Abban azért mindnyájan egyetértünk, hogy 15 óra alatt nem lehet valakit megtanítani programozni. Elindítani igen, és az valóban hasznos is, de az elindítás ténye nem elég a kimenethez.

Az oktatáspolitika ugyanis alapvetően mérésekben gondolkodik. A gondolkodás tanítása nem jól mérhető. Az könnyen mérhető például, hogy a diák hány megtanult menüpont felidézésére képes 3 perc alatt, mondjuk egy feladat megoldása kapcsán. Ez a mérés azt az illúziót képes kelteni, hogy jó volt az oktatási folyamat.

A programozás oktatással az a baj, hogy drága. Drága, mert eszközigényes. Drága, mert időigényes. Drága, mert speciális ismeretnek minősül.

A cél oktatáspolitikai szempontból, hogy minél kevesebb óraszámban minél látványosabbnak tűnő ismeretet oktassunk. Ebből lesz Word oktatás szövegszerkesztés oktatása helyett, és a gyerek megtanulja például, hogyan kell egy tipográfiailag tökéletesen hibás szöveget minél gyorsabban elkészíteni a megtanított program segítségével.

Ezt hívom látvány oktatásnak. A gyerek bemagolja a kémiai képleteket, de nem lát értelmes kísérletet, arra már nincs elég óraszám. A gyerek megtanulja a költők életrajzát, és hogy mit mond a konkrét versről az irodalomtudomány, anélkül, hogy akár egyetlen vers meg tudná érinteni.

A gondolkodáshoz idő kell. A kísérletezéshez idő kell. Az informatika oktatáshoz, vagy konkrétan a programozás oktatáshoz idő kell. Nincs idő (= nincs pénz). Az oktatást letudjuk a MS-Office menüpontjainak megtanításával, mert így könnyen vállon veregethetjük magunkat, hogy milyen ügyesek vagyunk. Erre van pénz: látszat oktatásra. Ebben könnyű felszínes sikereket gyorsan elérni.
Ez nagyjából minden tantárgyból így van: nem cél a gondolkodás oktatása.

A programozás oktatása valóban drága, nagyon. Rövidtávon.
De pont a szoftverfejlesztői szakma az, ami hatalmas erőforráshiánnyal küszködik mind külföldön, mind Magyarországon.

A code.org számai szerint a következő 10 évben kb. 1.4 millió új szoftverfejlesztői állás lesz az USA-ban, míg kb. 400E képzett szoftverfejlesztő. Ez az 1 millió betöltetlen állás sok-sok milliárd dollár elveszett pénz, hiszen a szoftverfejlesztők amúgy is magas hozzáadott értékű munkát végeznek.
Ezt a problémát kell megoldani: már az alapfokú oktatásban meg kellene mutatni, hogy miről is szól a programozás, szoftverfejlesztés, azért, hogy felfedezzük az érdeklődő, tehetséges embereket.

Az én történetem ilyesmi: 1999-ben találkoztam először progrmaozással, 14 évesen, középiskolában, QBasicben. Lenyűgözött a dolog, matekversenyzőként a magamhoz közelinek éreztem a programozást, és akkor eldöntöttem, hogy én programozó leszek. Addig akár még vegyészmérnök is lehettem volna érdeklődésem, tanulmányaim alapján. De nem így lett.

Saját számítógépet először 2003-ban tudtam venni, addig az iskolai szakkörökön használtam gépeket, de folyamatosan bújtam a progrmaozási könyveket, papíron kódoltam, amit a suliban ki tudtam próbálni stb.

Mégis, az egész osztály tanult programozást, nem csak én, mindenkin számon lett kérve, és sikerült elérni azt, hogy 1-2 szoftverfejlesztővel több lett ezután a kb. három hetes oktatás után (több időt ezzel nem töltöttünk, ment az Office-oktatás).

A programozás rövidtávú aggyal gondolkodva egyáltalán nem drága, sőt olcsó, nagyon hamar behozza az árát.. Drága a bölcsészképzés meg a sok matematikaoktatás: mindenkinek tanítunk matematikát, bizonyításokat, a csonkagúla térfogatát, mégis kevesen lesznek matematikusok.

Magyarország is szakemberhiánnyal küzd ezen a területen, nagyon nehéz jó szakembert találni, a cégek pedig folyamatosan vennének fel embereket, mert munka az meg rengeteg van. Ezt a problémát nekünk is meg kell oldani, mert 1 informatikus több hozzáadott értéket termel, mint 5 ember a gyártósoron.

Ez szimpla politika. Nagyságrendileg annyi lesz a most bevezetésre kerülő "Erkölcs és etika" című tantárgy óraszáma, mint az informatikáé.

Szerintem ott van a hiba a gondolatmenetedben, hogy feltételezed, hogy aki korán kezd programozni, az jó programozó lesz. Ezzel nem értek egyet. Az összefüggés inkább fordítva van: aki jó programozó típus, az általában korán kezd el programozni, de ő akkor is jó lesz, ha később kezdi.

Amikor a QBasic menő volt, ez egy speciális korszak volt. Már nem voltak mikrók, amin ugye főleg a programozás volt az érdekes, és még nem volt mindenkinek számítógépe. Ma már több úton is el tud jutni egy középiskolás a programozáshoz. Például csak egy szimpla weblapkészítéstől, egy lájtos adatbázis-kezeléstől, egy Linuxtól is.

Mindezzel nem azt mondom, hogy nincs igazad, mert én is jobban örülnék, ha programozna a fiam az informatika órán, mint hogy e-mailezik, játszik, meg twittel, csupán azt, hogy nehéz ebben a kérdésben sarkosan véleményt mondani.

Szerintem félreérted. nem az a lényeg, hogy aki korán kezd el programozni, az jó programozó lesz.
Hanem az, hogy ha nem mutatjuk meg az emberek nagy többségének, hogy milyen is a programozás, valószínűleg elveszítünk rengeteg tehetséget, pedig a munkaerőpiacnak kell.

Mindenki tanul matematikát, de vannak matematikai tehetséggondozó programok, mert a jól gondolkodó emberekből lesznek a jó tudósok, mérnökök, megéri fenntartani a tehetséggondozást.

Mindenki tanul informatikát, de mégsem találkozik mindenki programozással akár csak 2 hetes oktatás keretén belül, ez még az Excel-makrózással is megtehető.

Egy csomó lehetséges programozó, aki tehetséges, nem lesz programozó, mert egyszerűen nem olyan környezetben nő fel, hogy megismerje, hogy létezik ilyen szakma és miről is szól alapjaiban ez a szakma.

Mindenki találkozik fizikával, matematikával, kémiával, biológiával, számítógéphasználattal, de valódi informatikával alapszinten sem (a számítógéphasználat nem az, mint ahogy a gépírókból sem leszenk költők, sem írógépműszerészek).

Pedig informatikusokra egyre nagyobb szükség van és szükség lesz, ezért az oktatásuk bizony nagyon fontos.
Szar dolog az egész ország számára, ha egy IT cég inkább keletebbre megy, mondjuk az oroszokhoz, mert itt nincs elég munkaerő.

Értem. A két hetes oktatás az a normál informatika oktatásban két teljes órát jelent.

Ha úgy érted a két hetet, hogy két héten keresztül napi nyolc órában, akkor az kb. a teljes szakközépiskolai óraszámot lefedi.

Nézd meg milyen tárgyakra adják az óraszámokat.

+1 millió kóder
-1 n millió !kóder

Abban ne legyél biztos, hogy a fent említett 1 millió kóder egy gazdasági növekedés kiszolgálására kell. Nálam az elmúlt 10 éveben ez volt: minél többet kódoltam a cégemnél (ERP) annál kevesebben lettünk. A célom is ez volt, hiszen növelni kell folyamatosan a versenyképességet. Folyamatosan szűkül az árrés minden iparban, ehhez egyszerűsítés kell és olcsóbb folyamatok. Az egyszerűsítést a nagy többség az intelligensebb alkalmazásokban látja (én is). Okosabb alkalmazás -> képzetlenebb és olcsóbb és kevesebb alkalmazott.

Picit mellékvágányon:
http://designprofessionalism.com/defining-design-professionalism-1.php

Az oktatás sokak számára véget ér az iskolával. Én ettől kivagyok. Van kolléga DTP-s és azt mondja nem akar tanulni, mert neki jó ahogy van. Nem zavarja, ha idővel mint a dinók kihal a szakmája. Húsz éve, ha valaki azt mondta, hogy számítógépes szövegszerkesztéssel foglalkozik (értsd. word), akkor még lestek rá, mint az UFO-ra, ma fetrengve röhögnének ettől a kijelentéstől az emberek.

Nem értem meg azokat az embereket, akik nem törekszenek arra, hogy választott szakmájukban elérjék a kiválóságot. Nem értem, hogy lehet úgy élni, hogy minden nap max egy középszerű masszára hasonlító produktum előállítására képes az egyén. Sokan több pénzről álmodoznak, de semmit sem tesznek érte.

Nem értem meg azokat akik az álmaikért egy lépést sem tesznek.

,,Sokan több pénzről álmodoznak, de semmit sem tesznek érte.

Nem értem meg azokat akik az álmaikért egy lépést sem tesznek."

Pedig nem bonyolult. Nekem az álmom a kevés munka, sok szabadidő. Pipa. Mi a másodlagos? Sok pénz kéne. Ajjaj, de ez ütné az elsődleges álmom.

Mit teszek? Fennhangon hangoztatom, hogy sok pénz kéne, és nem teszek érte semmit. Ez az, amit te látsz.

Ezzel szemben nekem az álmom teljesül, míg a tied (feltéve, hogy nem az az álmod, hogy a napod evés/alvás/munka legyen) nem. Nem számítva a járulékos károkat, amiket okozol a társadalomban karrieristaként, mint pl kialvadtlanság, aggresszió a bürokratákkal, család (na jó, ha sok pénzed van a gyerekekkel törődhet a személyzet).

Olyan a kódírás, mint a versírás, tetszeleghetünk magunknak. :)
Vagy kinevethetjük magunkat hibáinkért. :)

ps.: én spec sokszor nevetek magamon, amikor kapkodva kódolok és visszanézem később a forrást, hogy mennyi szamárságot csináltam.

"everybody should learn how to program a computer"

Lófaszt.

Én mondjuk úgy vagyok vele, hogy ha nem is azért, hogy az ember tényleg tudjon programozni, de legalább azért megéri ilyennel foglalkozni, hogy az ember megtanuljon a különböző problémákkal bánni, lebontani azt kisebb -kezelhetőbb- darabokra, és ismerni hogy melyik darab melyik másiktól függ. Komolyan könnyebb lenne így mindenki élete szerintem..
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..