hajtépés -- milyen idegen nyelvet tanuljon a gyerek először?

http://divany.hu/poronty/2012/11/06/nyelvek/

(Már bocsánat az enyhén bulváros forrásért.)

Én nem igazán értem, mit lehet ezen vitatkozni. Az egyetlen nyelv, ami számít, az angol.

Én a némettel kezdtem. Általános: cca. 5 év, gimnázium: 4 év. Gimnázium után egy évet Németországban töltöttem cserediákként, melyet követően 95%-ra csináltam a Goethe-Institut ZMP-jét (Rigó utcai felsőfokúra honosítható). Az egyetemen a progterv "major" mellett 4 év alatt szereztem egy német szakfordítói ("minor") képesítő betétlapot a diplomába.

Azóta lényegében nem beszéltem németül. Néha ismerősökkel, kollégákkal pár mondatot, de angolul könnyebb.

Olaszul a gimnáziumban tanultam négy évig, középfokú C-t csináltam belőle. Azóta lényegében nem beszéltem olaszul. Néha ismerősökkel, kollégákkal pár mondatot, de angolul sokkal könnyebb.

Tanultam emellett változatos időkben franciát egy évig, csehet másfél évig. Ezekből a tudásom hétköznapi használatra is alkalmatlan.

Oroszul általánosban tanultam alsó tagozatban; annyi maradt meg belőle, hogy talán felismerem a cirill betűket.

Angolul kb. másfél évig tanultam hivatalosan (fél évig egy gimnáziumi szakkörben, illetve amíg Németországban voltam gimi és egyetem között).

Munká(i)m során eddig dolgoztam francia, német, olasz, brazil, cseh, szlovák, orosz, osztrák, lengyel, japán, indiai, kínai, bolgár, macedón, román, izraeli, spanyol, holland kollégával. Az angol anyanyelvűeket külön említem: USA-beli, dél-afrikai, ausztrál, Egyesült Királyságbeli.

Mindegyikkel angolul érintkeztem, írásban és szóban.

Az angol nyelven elérhető szép- és szakirodalom mellett egyszerűen kerekítési hiba az összes többi mennyisége.

Nem tudom felfogni, hogyan jöhet szóba az angol mellett (mint első idegen nyelv mellett!) bármi más. Nekem szerencsém volt, hogy a korai C64-es időktől ragadt rám az angol, így mire igazán kellett, már volt valami használható szókincsem. A német gyönyörű és imádom, de az angol mellett nem rúg labdába.

Természetesen minden nyelvterületen a keblükre ölelnek, ha a saját nyelvükön habogsz valamit. Ez azonban nem ér annyit, mint egy füst alatt bármely területen habogni valamit, esetleg azon az áron, hogy a másik is hebegni fog egy kicsit.

Az angol (és egyéb nyelvek) tanulásának egyébként egyetlen módja van itthonról: anyanyelvi tanár és eredeti hanggal rendelkező (esetleg feliratos, de semmiképpen sem szinkronizált) filmek, híradók, műsorok. A diák akkor fog megtanulni idegen nyelven, ha teljes erőből vágyni fog az adott nyelven elérhető információ (film, műsör, könyv, dalszöveg, a másik beszéde) befogadására.

A filmek itt kritikus jelentőséggel bírnak, mert két anyanyelvi beszélő dialógusát figyelve a szemlélő beszédkészsége is fejlődik, nemcsak a beszédértése (kiejtés, szituációhoz kötött szófordulatok, jellemző riposztok, köznyelvi vagy szakszókincs).

( trey | 2012. 11. 06., k – 19:44 )

tl;dr - csak a címet olvastam.

Nálunk ez nem volt kérdés. A gyerek talán 3-4 éves volt, amikor már állandóan ott sündörgött a gép körül. Elég sokat játszottam akkoriban. Az első játék, amivel megismerkedett, az a Quake 3 volt. 5 évesen már profin nyomta. Aztán lassan elkezdett érdeklődni az olyan játékok iránt is, mint a KOTOR, amiben sok volt az angol szöveg. Előbb még szótárazott, aztán már nem. Elkezdte használni az internetet is. Majd elkezdett angolul beszélő pókokkal teamspeak-elni játékok közben.

Mire iskolába ment már elég jó volt angolból. Általános iskolában már angol versenyekre járt, középiskolában pedig a haladó csoport is vicc volt már számára. Idén megcsináltattam vele poénból az angol középfokút, ami valami 9x%-ra teljesített. Szerintem a felsőfokúnak is nekiállhat lassan.

Itt Győrben fontos a német, mert az Audiban nem hajlandók máshogy beszélni. Ha valaki ott képzeli el a jövőjét, annak kell a német. Lehet, hogy nekiállítom a németnek is, hogy legalább egy középfokút csináljon belőle. De nem az Audi miatt. :D

--
trey @ gépház

( tombenko v | 2012. 11. 06., k – 19:45 )

Úgy teszünk, mintha csinálnánk valamit, mert különben valaki még odafigyelne arra, amit valójában csinálunk (aka. gumicsont).
Rengeteg probléma van a közoktatásban, ez viszont a precedenciák legalján van. Ehhez viszont nem kell pénz, látványos, és sokakat leköt.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

+1

Egyébként is nevetséges az egész, már ami kiderült ebből az állítólagos munkaanyagból:
- a nyelvvizsgákat már most sem közép C meg felső C névvel illetjük, hanem a KER szerint B2, C1.
- a közép- és emelt szintű helyett az általános és speciális elnevezés használata megint csak külsőség, tartalom nélkül
- eddig is lehetett/most is lehet nyelvvizsgát szerezni érettségivel, hiszen az emelt szintű 60 % feletti eredménnyel = B2 szintű nyelvvizsga
Egyszóval feltalálták a meleg vizet, és addig sem arról szólnak a hírek, hogy senki nem tudja, mi lesz itt január 1. után...

( f0xhu v | 2012. 11. 06., k – 20:02 )

tl;dr (napkozben mar olvastam). 9 ev jol viselkedes utan most lehet ban lesz a vege, de az itthoni tendenciat figyelve: kinai, orosz, heber es hobbibol angol.

--
A gyors gondolat többet ér, mint a gyors mozdulat.

Az él érezhető, de egyáltalán nem mondasz hülyeséget. A héber baromság, az orosz és kínai (mandarin) nem az. Ha valaki nagyon előregondol, akkor jól látható, hogy az új piacok tőlünk keletebbre nyílnak, tehát kifizetődő lehet ezen nyelvek tudása (és itt bejön még valami arab nyelv).
Az angol egyértelmű, ahogy pedig trey is írta, itt Magyarországon a német nyelv ismerete is jól jöhet a közeli Ausztria és Németország miatt.
Ha világviszonylatban nézzük, akkor a spanyol is szóbajöhet, ugyanis ha hiteles forrásnak fogadjuk el a Wikipédiát (:D), akkor a spanyolt, mint anyanyelvet többen beszélik, mint az angolt.

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

Miből gondolod, hogy a tőlünk keletebbre lévő piacokon alapvetően olyan embereket találunk, akik ne tudnának angolul kommunikálni (de érdemes lenne velük)? Hacsak nem valami isten háta mögötti kínai/orosz/dél-amerikai falu piacára gondolsz :).
___
Arany János: Grammatika versben

Bizony, ezen mar regen gondolkodtam: angol es spanyol a ket vilagnyelv, ha Amerikat nezzuk (eszakon angol, delen spanyol es portugal). Tanulhatsz franciat is, ha Afrika fele vet a sorsod, de erre nem hiszem, hoyg sokan vagynak.... Indiaban es nagyreszt Azsiaban megint az angol a sanszos.

--
http://www.micros~1

A kínai nyelv mellett (mint első nyelv) felhozható érvként, hogy az talán nehezebb a németnél. Az írás és olvasás elsajátítása elég macerás. Netes leírásokból úgy tűnik, hogy a beszédnél a helyes hangsúlyozás sem egyszerű dolog. Viszont a nyelvtanukról nem tudok semmit. Ráadásul egyre több kínai él hazánkban (szerintem többen vannak, mint a született angolok/németek), így viszonylag könnyű anyanyelvi beszélgetőtársat találni.

-----
A kockás zakók és a mellészabások tekintetében kérdezze meg úri szabóját.

( Hevi v | 2012. 11. 06., k – 20:36 )

Az egész mögött az az elgondolás állhat, amit mi is sokat hallottunk középiskolában, nevezetesen, hogy német után sokkal könnyebb az angol. Amiben van is valami, hiszen az angol egy német light középszintig, ahogy észrevettem. Amúgy 2 év középiskolás német után most kezdtem el újra foglalkozni a némettel. Ha németül tudnék és angolul tanulnék most, sokkal jobban érezném magam, sokkal könnyebb dolgom lenne. "Jééé, ez ugyanaz, mint a németben, csak egyszerűbb!!", "jéé, ez majdnem ugyanaz, csak még egyszerűbb", blabla.

PS: természetesen az angolban is vannak nehezebb dolgok, de azok jellemzően felsőfok környékén jönnek ki, míg németnél a kezdet nehéz. Az angol egy enyhébb tanulási görbével, míg a német egy meredekebbel rendelkezik.

Ez szerintem is így van, de ezek pont az angol tanítása melletti érvek.

Egy másik, szintén gyerekekkel foglalkozó blog kommentjeiben (#127) találóan megfogalmazták:

"Szeretném, ha nem állnánk meg itt, merjünk nagyot álmodni.

Irodalomból kezdjük James Joyce-szal, harmadikban. Majd megtanulja a gyerek szeretni a Kincskereső kisködmönt.

Fizikából a kvantummechanikát javaslom elsőnek, nehogy elbízza magát az autópályán, amikor út-idő összefüggésből megválasztja a sebességét.

Biológiából szerintem gyakorlati génsebészettel kellene kezdeni, hogy örül majd mindenki később, amikor már csak babot kell csíráztatni.

Matekból első végére a regularitási lemmát kell tudni, szorzótábla utána tényleg gyerekjáték lesz.

Ének-zenéből elvárás (kuss legyen, fel is mérjük kétévente) a Ring teljes partitúrája (na jó, negyedik év végére), aztán a Zeneakadémián már elég lesz a Hová mész te kisnyulacska, s lehet menni utána berúgni.

Tesiből a maratont tudom elképzelni elsőben, másodikban jöhet mellé a súlyemelés, mert ha a gyerek szaladgál meg labdázik, a végén azt hiszi, hogy ez jó."

Az irodalom példához nem kell.
Csakhogy a tanulók értelmi kapacitása adott. Egy bonyolultabb nyelvet kevesebben fognak tudni megtanulni, mint egy egyszerűbbet. Egy bonyolultabb nyelvvel nehezebben fognak haladni. A kevesebb sikerélmény és nagyobb nehézségek miatt többen fogják megutálni az egész idegennyelvesdit, mire odáig jutnának, hogy az egyszerűbb, és a gyakorlatban jobban alkalmazható nyelvet elkezdenék tanulni. Stbstb.
Baromság az egész tervezet.

Javaslom, hogy nezz utana, hogy az ember hogyan tanul nyelveket. Minel fiatalabb, annal hatekonyabban es konnyebben sajatitja el azokat. Az agyunk evoluciosan igy alakult ki, fMRI meresekkel is kimutattak, hogy mas agyi teruletek mukodnek azoknal, akik fiatalon tanuljak az idegen nyelvet; ok sokkal jobban hasznaljak is majd.

Szoval a nyelvtanulas teljesen kulon kezelendo a matematika, irodalom, kemia stb. hagyomanyos "tantargyak" elsajatitasatol. Pont forditva mukodik, fiatal korban konnyebb.

Flamebait:
Mivel a magyar nyelv jóval nehezebb, mint az angol vagy a német, a felvetést szimplán baromságnak tartom. (persze tudom, hol sántít az érvelésem).

Ettől függetlenül a felvetést tényleg baromságnak tartom, csak más okokból, nem a felső bekezdésemben írtak miatt.

Amilyen szépen beszél magyarul jó pár ember, sajnos ellent kell mondjak neked.
Én például élvezettel hallgatom egy flevidéki magyar ismerősömet, mert rendkívül szépen használja a magyar nyelvet. De sajnos ő kivétel :(
Tudod, manapság toljuk a szercsiláwcsi üziket a fácsén, mert az a menő.

( mzn v | 2012. 11. 06., k – 22:02 )

Hoffmann Rózsa volt az igazgatónk a gimnáziumban. Az ő vezetése alatt fejlesztették ki azt a 8 osztályos tantervet, amiben 4 év kötelező latin volt, mellette választható volt az angol/francia/orosz, majd a 4. év után plusz egy nyelv (és a latin folytatható volt még két évig). Legalább a második nyelv kötelezően angol volt. Kötelező (erősen ajánlott) volt a felső tagozatban legalább két külföldi út, az egyik Angliába.

Nem tudom, hogy megbolondult-e, vagy csak ennyire bénán kommunikálnak. Szerintem az utóbbi. Amúgy francia tanár, és nagyon jól tanított.

Mi is ismertük, ő volt a referencia, a mentor a nyolcosztályosok létrejöttekor, remekül csinálta, nagyon elkötelezett volt. Most olyan, mintha nem is ugyanaz az ember lenne, a korábbi meggyőződésével homlokegyenest ellenkező dolgokat mond és csinál. Nem, nem bolondult meg, és nem is a kommunikációjuk béna. Egészen másról van itt szó.

( apostroph3 | 2012. 11. 07., sze – 00:25 )

- és így fedezték fel, hogy a föld banán alakú.
- bámulatos hol tart már a tudomány! mond csak el mégegyszer, hogy lehet birkavesével földrengés megelőzni?

örökbecsű:)

( uid_6846 | 2012. 11. 07., sze – 02:08 )

"Az angol nyelven elérhető szép- és szakirodalom mellett egyszerűen kerekítési hiba az összes többi mennyisége."

Igen, de a minőség a fontos, nem a mennyiség, habár sok lúd disznót győz.

Egyébként félrefordítások előfordulnak. Jelent már meg angol nyelven olyan németből lefordított mű, amelyben a fordító egészen eltért a szerző gondolatától.

Egy filozófiai, teológiai vagy netán pszichológiai szakirodalom esetében nagy félreértésekre adhat okot egy fontos fogalom pontatlan értelmezése, elértése.

( gee v | 2012. 11. 07., sze – 02:12 )

Alapvetően egyetértek, és én is az angol tudást tartom a saját gyerekeim számára elsősorban fontosnak.

De jártam turistaként is és dolgoztam is olyan országban, ahol nem beszéltek angolul az emberek.

Marokkóban pl. az irodában volt 4-5 ember, aki tudott angolul, a közvetlen munkatársaim között is volt kettő, de az összes doksi és email franciául volt, a meetingek franciául voltak és pl. a projektmanager se tudott angolul.

Párizsban az egyik cégnél egy srác volt, aki elég rosszul beszélt angolul, de mindenki más jól, a másik cégnél a rendszergazda nem tudott angolul, mindenki mással a teamből lehetett angolul kommunikálni. Illetve egyszer volt egy nagy bemutató, ahol kb. mindenki részt vett a cégtől, és ezt franciául tartották, mert azért voltak páran, akik nem tudtak más nyelven.

Brazíliában kevesen tudnak angolul, és akik igen, azok is jellemzően rosszul. Helpdesk, rendszergazda, programozó, projekt manager simán van, aki csak portugálul beszél. Mondjuk az emberek talán felével angolul szót lehetett érteni, de még ezek közül is sokkal csak nehezen. Dokumentáció, email, meetingek persze portugálul.

Eltávolodott, de attól még portugálnak hívják. Más a kiejtés, bizonyos dolgokra más szavakat használnak. Van egyébként egy mozgalom, szavak helyesírását pl. megváltoztatják, hogy azonos legyen, így csökkentve az eltéréseket.

Mindenesetre nem nagyobb az eltérés, mint mondjuk az USA-ban beszélt angol és az Angliában beszélt angol között.

Úgy, hogy nincs rá szüksége? Minden OS és program le van fordítva, az emberek, akikkel beszél, a saját nyelvén beszélnek vele, dokumentáció le van fordítva.

Ismerek olyan brazil srácot, akinek informatikus mérnök diplomája van, network adminként dolgozik az utóbbi pár évben, Cisco meg ilyesmi, és amikor állásinterjún volt, és angolul megkérdeztem tőle, hogy 'how was your job interview', akkor felhívott valakit, hogy én valamit kérdezek, fordítsák le neki.
Ez a Brazíliában töltött első napomon volt, akkor még nem beszéltem jól portugálul. :-)

( hajnim | 2012. 11. 07., sze – 06:08 )

Ez minden bizonnyal csak a szokásos terelés valami komolyabb témáról. Havi szinten jelentenek be hasonló "fogjuk_a_fejünket" témát a közoktatásban, és világosan látszik az út egy minden tekintetben poroszos (nehogymár a gyerek szeressen tanulni) és a hatalom által erősen kontrollált iskolarendszer felé. Ez engem sokkal inkább zavar.

Csak hogy példákat is említsek: mindent egységesítenek, ezért az iskolák állami felügyelet alá kerülnek. Az alternatív oktatást ellehetetlenítik. A tankönyveket is egységesítik. Mindenkinek ugyanabból az egyetlen, például történelem tankönyvből kell tanulnia.

Az informatika órák rovására majd hittanra és erkölcstanra járnak a gyerekek, kötelezően valamelyikre. Nem viccelek, tényleg ezt tervezik. Kvázi lista készül arról, hogy ki vallásos, ki nem, és hogy ki milyen egyház hittanjára jár. A kisebb iskolák helyett összevont intézményeket hoznak létre, tehát sok faluban csak alsó tagozat indul majd, felsőbe már városi összevont intézménybe kell járni.

Ezekhez képest lényeges kérdés, hogy németet tanul először a gyerek vagy angolt? Lényeges, hogy lesz-e neki informatika órája vagy csak alig jelképesen valami? Terelés ez szerintem, hogy ne a lényegi dolgokról beszéljünk. Úgy érzem, hogy ebből a németből is visszakozni fognak, mint ahogyan azt az első nyelvként tanítandó latinnal is tették.

'Ezekhez képest lényeges kérdés, hogy németet tanul először a gyerek vagy angolt?'

szerintem az. már az is csodálatos, hogy meghagyták azt a döntést a szülők kezében, hogy hittanra, vagy erkölcstanra járjon a kölök. - ami egyébként parasztvakítás, mert ezeket az órákat ugyanazok a tanárok?/papok? tartják. -

a szabad döntés utolsó morzsáit is kiveszik a szülők kezéből, ezzel sugallva hogy a te gyereked, már az államé.

hogy ki, mit, mikor, és kitől tanul a gyerek, azt az állam/fidesz fogja megmondani, és nem a félművelt szülő a nyo'c elemijével. :))

visszajön a szocializmus.
csak most a nemzeti szocializmus.

Ezek azok a dolgok, amiket meg lehet meg lehet próbálni megtanítani egy megfelelő tanterv alapján, és ha a gyerek jó osztályzatot akar, akkor meg is tanulja a tananyagot. Bármikor képes lesz elmondani az elveket. A gyakorlatban, az iskolából kilépve pedig nagy ívben tesz rá, ha nem érzi az elveket magáénak. Ez utóbbit pedig nem lehet tanterv alapján elérni. Amit lát otthon, az utcán, az iskolában, a haverok között, ... az fogja meghatározni a viselkedését. Ez halmozottan igaz az illemtan esetén.

Például sok embert ismerek, aki gyermekkorában járt hittanra, mégsem vallásos*. Aztán sok olyan embert ismerek, aki nem járt soha hittanra, mégis vallásos.

*: Hogy kerül ide a vallás? Jelen elképzelések szerint a gyerek vagy hittant, vagy erkölcstant tanul. Továbbá, a jelen elképzelés szerint az erkölcstant is papok fogják tanítani.

-----
A kockás zakók és a mellészabások tekintetében kérdezze meg úri szabóját.

"Amit lát otthon, az utcán, az iskolában, a haverok között, ... az fogja meghatározni a viselkedését"

Viszont, ha nem látja az ellenpéldát, akkor sose fog ebből kitörni. Nekem sajnos nem volt illemtanom sose, amit lehetett, azt otthonról, illetve innen-onnan összeszedtem, de erre nem mindenkinek van lehetősége a környezete miatt.

Tudod mi az ellenpelda? Hogy van egy alapvetoen jo kornyezet, es abban ramutatsz valamire, hogy na igy ne. Jelenlegi itthon _csak_ ellenpelda van. Kezdve mindjart az erkolcstannal, de ha az illemtant is pedzegetni akarjuk, hat ott is van bosegesen, es nem kell messzire menni, csak ki kell nyitni reggel az ujsagot. Ahol egy politikus megerdeklodheti, hogy ki a franc az a ******, es megussza kovetkezmenyek nelkul (akar az, hogy nyilvanossag elott bocsanatot kellene kerjen *****-tol), nos, az ilyen tarsadalom ne akarjon engem illemre meg erkolcsre oktatni, jo?
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

( Celtic v | 2012. 11. 07., sze – 07:53 )

Az otlet szep es jo, csak egy dolgon bukik meg: magan a tanulon. Az gyonyoru, hogy majd ketto idegen nyelvet is ismerneka diakok, csak jelenleg nagy reszuk azt az egyet sem kepes megtanulni: az angolt. Tehat majd kettot nem fognak ismerni, nem egyet, de jo lesz.

--
http://www.micros~1

Errol van szo.

Nalunk gimiben kitalaltak, hogy milyen jo lenne kotelezoen ket nyelvet tanulni, angolt meg nemetet. Nagyon jo nemettanarom volt, a tanart nagyon szerettem - de a nyelvet nem voltam kepes megtanulni, de meg csak megszeretni se. Hat ev angol utan ez nem ment. Arrol nem beszelve, hogy sok is volt.

Ma ott tartok, hogy latasbol felismerek egy nemet szoveget, meg talan valami 3 mondatot tudok fejbol a kotelezo tarsalgasi gyakorlatokbol - es ennyi.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

Nem hiszem, hogy csak a diákokon múlik. Én valamikor általános legelején voltam egy pár, az akkori TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) által szervezett angolórán. A könyv valami gépelt-stencilezett, színtelen vacak volt, az órák unalmasak, és egy mukk nem maradt meg.
Egy-két évvel később a szüleim beirattak a Bell Schools tanfolyamára, ahol, nem csak rám, mindenkire, szinte erőfeszítés nélkül, mint a kosz, ragadt rá az angol. Az iskolában párhuzamosan németet kezdtünk el tanulni, az sem volt nehéz. És a különbség csak annyi volt, hogy olyan témák szerepeltek, amik érdeklik a gyerekeket, színesen, érdekesen.

Naja, anyam is mondta, amikor az orszra panaszkodtam, hogy Neki latin meg orosz volt, de oroszbol is az Anyegin volt a foanyag, nekem legalabb olyat tanitanak, ami hasznos lehet a mindennapi eletben. De ugy erzem, tanulhattam volna az Anyegint is, igy se ugy se tudok kerni egy vodkat szaritott hallal :) (Bar meg nem probaltam, sose jartam orosz nyelvteruleten).

Sajnos, 30 folott meg nagyon nehezn tanulok angolul: olvasni tudok (szakszoveget) de a kiejtest egyszeruen nem ertem. Pedig lehetoleg feliratos filmet nezek (igaz, nemcsak angolt, ha del-koreai, ha brazil, ha kinai, ha francia, ha spanyol, akkor is lehetoleg eredeti nyelven), de egyszeruen nem ertem, mit beszelnek. Nagyon jo esetben kitalalom a kornyezetbol, hogy kb. megis mirol folyik a diskurzus, de amugy nemigazan ertem, kell a felirat.

--
http://www.micros~1

( saxus | 2012. 11. 07., sze – 10:55 )

"Nem tudom felfogni, hogyan jöhet szóba az angol mellett (mint első idegen nyelv mellett!) bármi más. "

Pl. németországi munka vagy német cég/német cégnek bedolgozó vállalat.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

( r0pi v | 2012. 11. 07., sze – 12:18 )

ezert lehet megkoveztek, de a magyar nyelv maga erdekes kerdes.
nem magyarorszagon elek, otthon nem magyarul beszelek. az utcan mas nyelven, de megint nem magyarul beszelek.
ha a gyerekemnek lesz ra igenye, akkor minden tovabbi nelkul, de eroltetni nem fogom.

( padawan | 2012. 11. 07., sze – 17:40 )

Angol alap. Idealis esetben mire az ember befejezi a kozepiskolat mar folyekonyan kene beszelnie.

Kamera+mikrofon előtt megszólalni picit más, mint a hétköznapi f2f beszélgetés. Aki nem hivatásszerűen űzi a kamerának dumálást, hanem csak "odapottyan", az vagy túlteszi magát a körülményeken, vagy sem.
Nagyon sok egyetemi oktató is olyan, hogy laborban, szakmai publikációban, f2f kommunikációban gond nélkül használja a saját vagy akár a tanult idegen nyelvet, de egy nagy előadóban kiállni, és jól előadni egy témáról - na azt nem tud, arra nincs felkészülve. Sajnos a prezentációs készség fejlesztése, az előadási technikák csiszolására nem igazán volt (de ahogy szúrópróba szerűen itt-ott néhány szak tantárgyait megnéztem most sincs) külön meghirdetett tárgy - ami szerintem hiba. Tudom, 1000+1 fölösleges vackot meg kell tanulni a diplomához, de ennek ellenére fontos lenne ilyen irányban is képezni a jövő szakembereit. (Egy mérnök nem tanul pedagógiát, nem készítik fel az oktatói pályára, mint egy tanárt, holott oktatni majdan ő fogja a következő generációt.)

En emlekszem egy targyra (nagyon erdekes volt, az Informatika kulturtortenete vagy ilyesmi volt a cime, sajnos csak valaszthato targy, pedig tenyleg jo), szoval ott felev vegen eloadast kellett tartani. En a Virtualis memoriat valasztottam, kezdve az IBM 360-tol napjainkig. Megirtam a kis PPT-t, kialltam es onnan kodos sotetseg az egesz...Ecceruen 40 evesen total leblokkoltam, hoyg en itt most 20 embernek eloadast tartok. Azert valoszinuleg sikerult elmondanom, meg is lett a targy (bar a kredit masodlagos volt, tenyleg maga a targy anyaga szamitott szamomra), de ecceruen lovesem sincs, mit beszeltem ossze.

Update: jaigen, ehhez kepest sose paraztam, ha szobeli vizsga volt (sot, normalis targynal es normalis tanarnal jobban is szerettem a szobelit), ez valoszinuleg a szokatlansaga miatt volt ilyen furcsa...Hat, szinesz nem leszek :)

--
http://www.micros~1

Néhány javaslat...: Előtte otthon a tükörnek elmondani párszor. Cuecard jó dolog - nagyjából A7-es méretű (vagy stílszerűen ócska lyukkártya) keményebb lapok, sorszámozva, az előadás címszavait, fontosabb gondolatait tömören tartalmazzák, szép, nagy ló betűkkel, hogy a leengedett kezedben tartva is el tudd olvasni. Ha számítógépes prezentáció, akkor meg általában dupla monitor - előtted a slide + megjegyzések, a kivetítőre meg fullscreen-ben a slide. Ekkor cuecard nem kell, ellenben jól használható a langyos bögre - fogsz egy nagyobb pohár valamilyen meleg italt (tea, kávé, tej) a kezedbe, és azt melengeted - nyugtat, és a kezedet is lefoglalja - izgulás és "nem tudok mit csinálni a kezemmel" ellen hatásos. Prezi előtt SOHA ne igyál szénsavas italt - kellemetlen tud lenni :) Nézz a közönségre, szemkontaktus kell, de csak módjával és egy-egy gondolat után továbblépve másra - ennek folyománya, hogy a terem túlsó falán akármilyen nagy felirat vagy bármi van, azt az előadás során te nem fogod megnézni :-) Sőt, a kivetített diáidat sem nagyon - ha kell rajta mutogatni, akkor maximum a fejet fordítja az ember, az oldalát, pláne a hátát nem mutogatja a közönségnek :-D És még ezernyi apróság, miután már kész van az éredekes, izgalmas és hiperszuper prezentáció anyaga, aminek az elkészítéséhez is van szintén kismilliónyi trükk...