Sziasztok!
Egy konkrét feladat kapcsán írok most ide, de a kérdésem csak részben kapcsolódik a latexhez.
Szóval kaptam egy doksit pdfben, amit le kellene fordítanom viszont kismillió képlet van benne. Látszik hogy a pdf docból lett konvertálva mert a címen kívül a betűtípusok is gyanúsak.
Egyszer már csináltam ilyet, akkor szépen megírtam a doksit latexben és elküldtem. LyXben azért elég gyorsan tudok haladni. Az volt a válasz, hogy mivel pdfben van ezt ők így utólag nem tudják szerkeszteni, ezért legyek szíves docban átküldeni. Magyarán írhattam újra az egészet wordben. :$
Na most ezt elkerülendő ezúttal már eleve wordben kezdtem, de még MathType-pal együtt is csak egy kínlódás az egész a latexhez képest. MS word 2007-ben amúgy sincs sok lehetőségem: vagy MathType vagy a beépített (asszem xml alapú) egyenletszerkesztője.
Na most ez egy mérnöki szöveg, tehát kérdem én, a mérnökök hány százaléka használ aktívan latexet kismillió képletet tartalmazó doksik megírására? Mert nekem nagyon úgy tűnik, hogy a nagy többségüknek fogalma nincs róla,(tisztelet a kivételeknek) hogy a latex mi fán terem vagy egyszerűen nem is tudnak róla, hogy létezik. Ezt meg azért nem értem, mert az ilyen képlethegyeket tartalmazó doksikat gyorsabban meg lehet írni latexben, mint wordben ugyebár mégis a worddel szívatják magukat. Az a gyanúm, hogy a képletek miatt kaptam csak a pdfet és nem a docot fordításra.
A vicc az egészben az, ha texben írták volna és elküldték volna a forrásfájlokat semmi gond nem lenne. Viszont ha docxben írnám a word xmles egyenletszerkesztőjével, akkor az lenne a szöveg, hogy nem tudjuk megnyitni mert docx (mondjuk ez már elvileg 3 éve nem kéne, hogy probléma legyen), ha meg docba konvertálom akkor képként lesznek berakva a képletek. Ha MathType-ot használok, akkor meg az lesz a nyűgjük, hogy nincs felrakva MathType így a word nem jeleníti meg stb.. Szóval agyrém. Egyébként akkor sem szólhatnának semmit, ha egy pdfet küldenék vissza.
Tényleg ennyire technikai analfabéták? :D
Mellesleg a fordítómemória progik is rühellik a pdfet, vagy valami szerkeszthető office doksit szeretnek vagy sima txt-t, ne adj isten texet 85 millió kivételt hozzáadva. :D
- 6735 megtekintés
Hozzászólások
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A kollégám most készül a doktorijára, tőle szinte elvárják, hogy LaTeX-ben adja le a holmijait. És idős nénik matatják a tex fájlokat amit lead.
Amúgy azt kell adni amit kérnek, mert általában igen, analfabéták. Jobb esetben épp nem azok, hanem pl. egy konferenciakiadvány esetén nem akarnak azzal vesződni, hogy a húsz előadó hatvanféle módon formázott, több száz betűtípusát, kivételes esetben lap-, bekezdés- vagy egyéb stílusát valami egységes formába gyurmázzák - vérig sértve azokat, akik cizellált tipográfiáját ezzel a sárba lökik -, ezért inkább előírnak mindent, jobb esetben adnak még egy sablont is. Bár ez utóbbit mint csak elméleti lehetőséget merem felvetni, gyakorlatban sose találkoztam még ilyen kifinomult megoldással, eheh.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
DE-IK-n például doc-ra van kihegyezve a formai követelmény (ami amúgy szembemegy szinte az összes tipográfiai ökölszabállyal...)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Bennem néha az a kérdés fogalmazódik meg, hogy írni-olvasni tudnak-e a tisztelt kollégák...
Sajnos az ECDL-nek és a M$ marketingnek kösznhetően már szöget beverni is Word-del kell.
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Akárhogy is nézzük: inkorrekt a feladat kitűzése, ha neked pdf-et adnak, tőled doc-ot várnak és ezt egyszerűen fordításnak hívják. Ez így fordítás + technikai előkészítés.
Jó keményen kérd meg az árát, vagy ha nem vagy alkupozícióban, akkor értesd meg a feladat kiadójával, hogy ez így kb. dupla munka és legyen szíves akkor egyéb munkából kevesebbet adni.
A kemény ár/időelszámolás kérése mellett elmondhatod, hogy mit tud a LaTeX, hátha elcsábulnak rá, de elég reménytelennek tűnik. Tényleg nagy gyagyaság, hogy képleteket tartalmazó doksikat Wordben írnak még tartalmilag komoly szintű kiadványokban is, de az emberi agy tehetetlensége hatalmas. Az én tapasztalatom szerint mérnöki területen leginkább a villamosmérnökök vehetők rá LaTeX-re, gépész, építész, stb. területen reménytelen, sőt még furcsán is néznek rád, mert a latexről a ruhaanyag jut eszükbe.
1-2 évente mindig megnézem, van-e jó LaTeX->Word vagy LaTeX->OO konverter, mely viszi a képleteket is, de eddig mindig csalódtam. Utoljára 1 éve néztem kb., nem tudom, történt-e azóta valami érdemleges.
Hasonló helyzetben nekem kicsit az segített, hogy a képleteket OO-ban írtam be, ahova nagyon LaTeX-szerű szintaxissal is be lehet vinni azokat. Nekem így gyorsabb volt, mint klikkentgetős egyenlet-szerkesztővel. Utána persze Word-ben finomítani kell, mielőtt továbbküldöd.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"jól látod Róka, és még esett is", hogy egy "klasszikust" idézzek. A legtöbb embernek lövése sincs a LaTeX-ről (meg még pár dologról). Egy olyan országban, ahol a képeket úgy küldik az emberek levél mellékletként, hogy előtte beillesztik egy Word doksiba, szerintem ennél többet ne is várjunk. Az meg aztán tényleg elképesztő, hogy egyes helyeken elvárják, hogy egy bizonyos programot használj. Jó példa erre a párom, a szakdolgozatát csakis MS Word-ben kellett írnia, semmi másban nem fogadták el (még pdf-ben sem volt jó, mert nem tudják megnyitni).
Én mióta egyetemre járok, azóta LaTeX-ben adtam le a házikat (ill. a belőle generált pdf-ben), talán az első egy-két dokumentum volt, amit Word-ben készítettem, de ég és föld. Pont emiatt, hogy nagyon sok képletet kell begépelni a Word, szerintem alkalmatlan a feladatra, és emiatt kerestem egy olyan eszközt, amiben egyszerűen lehet ilyen szövegeket szedni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
képeket úgy küldik az emberek levél mellékletként, hogy előtte beillesztik egy Word doksiba
Ezen lehaltam, vagyis amikor így küldtek nekem képet. Rákérdeztem, hogy ezt így mégis hogyan sikerült összehozni, természetesen értelmes válasz nem volt :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerintem a word egy átlagos mérnöki doksit, (átlag 5 képlet +1 kép/oldal aránnyal) max. 20-25 oldalig tolerál. Ha ennél hosszabbat kell szerkesztened, belehal, vagy a géped, vagy te; ekkor érdemesebb már latex-et használni, esetleg libreoffice-t.
Az egyetemi szférában szerintem a műszaki területeken nagyon vegyes a kép, valahol előírják a word-öt, de a 2000-es verzió óta már kicsit szerintem lazábban kezelik, hiszen már a "doc hegemónia" is megszűnt, nem is kompatibilisek a word saját formátumai önmagukhoz sem.
(Nálunk is a legfanatikusabb word guruk szidják a legjobban a doc-docx formátumokat.)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A kérdésedre válaszolva: igen, ennyire, sőt, még ennél is jobban. :)
Kedvenc példám: együtt dolgoztam egy meg nem nevezett egyetem PhD-hallgatójával, és telepítettem a gépére egy adatfeldolgozó programomat. Hamarosan jött az e-mail, hogy kiír valamilyen hibaüzenetet. Kérdezem, hogy milyen hibaüzenetet? Erre kapok egy word attachmentet, benne egy bmp-képpel, ami az egész képernyőről készült képernyőmentés volt, közepén a cmd.exe ablakával, amiben árválkodott a hibaüzenet: "Fájl nem található".
A felméréshez pedig annyit, hogy a \latex elterjedtsége elsősorban a szakterületen múlik. Nálunk fizikus szakon annak idején evidencia volt, hogy minden beadandót, jegyzőkönyvet, diplomamunkát stb. ebben írunk, legalábbis második-harmadiktól kezdve már nagyon ferdén néztek arra, aki .doc-ot adott be.
Volt alkalmam mostanában biológusokkal együtt dolgozni: náluk gyakorlatilag ismeretlen a \latex. A konkrét emberek, akikkel dolgoztam, már ismerték, mert volt egy infós hátterű renitens, aki erőltette, de meghonosítania neki sem sikerült.
Ha nem egyetemeket nézünk, hanem kutatóhelyeket, a \latex elterjedtsége elsősorban azon múlik, hogy a releváns folyóiratok azt használják-e. Fizikában és matematikában igen, tehát a kutatóknak is ismerniük kell. Más területek folyóiratainak ellenben .doc-ként kell küldeni a kéziratot, így a kutatók ha ismerik is a \latex-et, nem használják.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Akkor legalább az a tudat vigasztal, hogy máshol sincs jobban elterjedve. Ugyanakkor aggasztó az egész. Most például pont egy olyan részhez értem, aminél kiváló lehetne a latex \begin{align} \end{align} opciója & jelekkel, ezt azért wordben igen izgalmas elrendezni. :) Nem tudok róla, hogy a wordnek speciális egyenletrendezője lenne. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Csak egy példa saját zseniális munkahelyemről, amit nem átallanak kutatóintézetnek nevezni (lehet, hogy azért, mert keresni nem lehet itt, csak kutatni :), pedig nekem inkább egy közhivatalnak tűnik (nyilván én pont nem azon az osztályon dolgozom, ahol a komoly kutatás folyik), és a magyar közhivatalokhoz hasonlóan itt is egyeduralkodóak a Mikrofos termékek. Nem akarok vádaskodni ezzel kapcsolatban, meg nem dolgom az ítélkezés, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy erősen Gripen/Strabag szagot érzek.
Annak idején az egyetemen (ELTE TTK) bevett szokás volt a LaTeX, abban írtam a diplomamunkámat, meg egy rakás előadást (egyetemen előadásnak hívják, felvágósabb helyeken, ahol az emberek nagyon komoly valakiknek akarnak látszani, prezentációnak) csináltam még LaTeX-ben, pdf kimenettel. Egyébként is bevett dolog volt az ELTE TTK-n a nyílt forráskód, linuxok használtata, stb.
Namost itt a melóhelyemen is kellett csinálnom nemrég egy előadást. Én elég lázadó szellem vagyok, a windows mellé már régesrég feltettem magamnak linuxot az irodai gépemre. De azt azért érzékeltem, hogy ez már nem a TTK, úgyhogy takarékra vettem magam, és nem emacs-szel LaTeX forráskódot szerkesztve csináltam meg az előadást, hanem openoffice.org-gal nekiálltam "prezentációt" készíteni, ami elég kényelmes, de az OOLaTeX pluginnek hála azért a képleteket be lehet pötyögni LaTeX-ben. Kimenet egy gyönyörű szép .pdf, trendi look a OOo template-ekkel, meg minden kutyafüle.
Eljön az előadás napja, viszem a pendrájvomon a .pdf-et, ami ugye Portable Document Format - hordozható dokumentum-formátum - tehát Windowson az Adobe Readerrel pont ugyanúgy kell kinéznie, mint ahogy én azt megcsináltam a Linuxomban. Csakhogy nem az 5.0-s Adobe Readerrel...
A gép, ami a konferenciateremben volt, amire az írásvetítő volt kötve, amin előadásokat szoktak tartani, 5.0-s Acrobat Readerrel rendelkezett (akkoriban az aktuális főverzió már bőven 9-es volt)!!! Az 5.0-s Adobe Readerrel a fontok teljesen szétcsúsztak, és tök szarul nézett ki minden, még szerencse, hogy legalább az ábrákat nem kurjantotta széjjel.
Jellemző, hogy a rendszerben sok éve dolgozó, annak tökéletes részét képező főnököm természetesen engemet baszarintott le istenesen, nem azt a szerencsétlen rencergarázdát, aki nem volt képes a 10 éve nem aktuális acroread verziót frissíteni.
Mivel az alulról történő forradalomcsináláshoz nem elég egy ember, azóta én is mikrofos termékeket használok prezentációk, előadásfóliák, poszterek késztésére, legyen nekik gyereknap. De a mikrofos egyenletszerkesztőjét bottal sem vagyok hajlandó megpiszkálni, ezért képletek tekintetében nem adom fel a LaTeX-et.
Felraktam a MikTeX-et windowsra, és van egy TeX4PPT nevű plugin a Power Pointhöz, amivel .ppt-be be lehet írni a képleteket LaTeX-ben. Faszánosan működni tűnt a dolog, aztán megint kiderült, hogy ha a gépen, amire az írásvetítő van kötve, nincs MikTeX telepítve, akkor izélhetem, kb. olyan, mint a MathType esetén. Szerencsére 3 képlet volt az előadásban, óra előtt a szünetben ellenőriztem, és gyorsan átírtam egyenletszerkesztővel, azaz mégiscsak kénytelen voltam bottal megpiszkálni a kakit.
Viszont továbbra sem adom fel. A Windózom VirtualBox-ban fut linux alatt. A PowerPoint a linux alatt futó Virtualboxban futó windows alatt fut. És eléri az én Virtualboxszal megosztott linuxos $HOME-omat. Linuxban van LaTeX meg Inkscape. Inkscape-ben van egy funkció, ahol LaTeX képletet lehet beírni, és megjeleníti vektorgrafikaként (gondolom konvertálja a dvi-ből, mint a dvips). Aztán az Inkscape-ben beírt képletet kiexportálhatom mondjuk .png-be, amit meg képként be tudok szúrni a PowerPointba. Virtualboxnak hála mindezt úgy, hogy az Inkscape mellett fut a PowerPoint. (Bár gondolom Windowsban is meg lehet oldani, hogy a PowerPoint mellett fusson az Inkscape, mert van belőle Windows-os verzió. Ha még a MikTeX-et is feltesszük Windowsra, lehet, hogy még az Inkscape LaTeX-renderelő funkciója is műxik Windowsban- ezt még nem próbáltam.)
Szóval nem érdekel, kinek a zsebében van az orwelli álla(t|m)farm, az én nevemmel fémjelzett prezentációkban továbbra is csak LaTeX-képletek lesznek, és punktum.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"főnököm természetesen engemet baszarintott le istenesen, nem azt a szerencsétlen rencergarázdát, aki nem volt képes a 10 éve nem aktuális acroread verziót frissíteni."
Jellemző.
Igen, de hiába vannak latex képletek, ha az összdokumentum mégse latexben van írva, megette az egészet a fene.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem teljesen tökéletes, de ha nem kell túl bonyolult dolog, akkor egyszerűbb, és még semmi extra program meg plugin nem kell hozzá :)
http://www.codecogs.com/latex/eqneditor.php
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Foxit readernek létezik portable verziója, esetleg próbáld meg azzal.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én annak idején szegeden végeztem. Mint PM-es/PTM-es emberkéknek tanították a LaTEX-et (Dokumentumkészítés tárgy címen), volt belőle gyakorlati vizsga is (makróprogramozás jelentette a szépségét). Ott ismertem meg és szerettem is, azóta amit csak lehet abban írok (beadandók, szakdolgozat, dolgozat). Más szakon a TTK-n sem tanították. Pedig örültek az előadók, amikor így adtam be valamit a mat. tanári, ill. fiz. tanári szakomon is.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Konzulensem a sajátját is latexben írta, de a korrektúrát úgy kaptam vissza, hogy a tex fájlokat be copy-paste-elte docx-be, és a word korrektúráját használta. Mellesleg olyan formai követelményei voltak, amit szerintem lehetetlen volt word-ben reprodukálni.
Ja ez kimaradt: BME villany, TMIT
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni