A Higgs-részecske szerintem ...

Címkék

... létezik, és megtalálják 1 éven belül.
22% (82 szavazat)
... létezik, de nem találják meg 1 éven belül.
57% (210 szavazat)
... nem létezik.
21% (77 szavazat)
Összes szavazat: 369

Hozzászólások

Szerintem azért a létezik/nem léteziknél összetettebb a kérdés:
- a legegyszerűbb elmélet szerint létezik, és kész
- vannak no-Higgs-modellek
- van olyan modell, ami szerint létezik, de összetett
- van olyan elmélet, amiben több van (GUT, susy, stb.)

Szóval van itt lehetőség...

Valamiféle magyarázatot is fűzhettél volna hozzá.

Azok kedvéért akik nem tudnák a Higgs-bozon egy feltételezett, a Standart Model (az elektromágnesességet, gyenge- és erős kölcsönhatást és alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet) által megjósolt részecske, ami a feltételezett Higgs-mechanizmuson keresztül feltételezetten a részecskék tömegéért felelős.

A szavazás azért lehet aktuális, mert részecskegyorsítókkal (az LHC és a Tevatron) 95%-os bizonyossággal sikerült kizárni az előfordulását számos energiaszinten, azonban a legutóbbi mérések szerint lehetséges, hogy 120 és 140 GeV energiaszintek között megtalálható, az adatok feldolgozása közel egy évet fog igénybe venni.

Szerintem létezik és képesek lennének megtalálni egy éven belül. Igaz a véleményem nem fog segíteni az LHC fizikusainak ebben. Szerintem 2012. december 21.-én vége a világnak is. Lehet éppen a Higgs-részecske utáni kutatás miatt. De szép sci-fi lenne ebből. :-)

Valamilyen módon biztosan, maximum más lesz a neve (pongyolán fogalmazva, szükséges egy olyan valami ami a "tömeget" adja). Az atomfizikai modellek olyan szinten patkolások, hogy minden belefefér. Amikor tanultuk ezeket a modelleket mindíg az a benyomásom volt, hogy valamit nem tudunk értelmezni, ezért kísérleti modellt építünk arra amit már láttunk, és kb lefedi a látható valóságot (ami nem is baj, hisz ez a felfedezés útja, szerintem az elméleti atomfizika igencsak gyerekcipőben jár). Véleményem szerint a világ sokkal egyszerűbb, csak az emberi agy "nem tud" megoldani nemlíneáris (diff)egyenleteket (jó, tudom lehet de a bizonyítása hogy az igaz majdhogynem lehetetlen), ezért patkolunk. Szóval valami Higgs bozonszerű tuti létezik, de ez ad egy esélyt egy adott modellnek, és másik millió problémát fog felvetni az biztos.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Remélem, hogy létezik, de félek, hogy nagyon nyűgös lesz megtalálni. Még a jelenlegi helyzethez képest is.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

hogy nagyon nyűgös lesz megtalálni
igen, ilyesmre gondoltam en is; hogy mar ``ugy latjak hogy csak egy kicsi hianyzik'', es emiatt a koltsegek megugranak. es ahogy egyre tobb penzt olnek bele, ugy egyre inkabb probaljak megtalalni. ez meg elvonhatja a penzeket mas kisebb projektektol, amik lehet hogy egyebkent meg eredmenyesebbek lennenek... a jwst-t most pont ebbe a kategoriaba teszik bele.

Ha a James Webb űrtávcsőre gondolsz, akkor annak semmi köze az LHC költségvetéséhez. Van egy szenátusi terv, amiben nem szerepel, de jó eséllyel úgysem az megy át. Az oka pedig sokkal földhözragadtabb, a Shuttle kilövőrendszerének áttervezésére kell a pénz, hogy képes legyen orbiter nélkül működni. A motiváció pedig több ezer munkahely megmentése bizonyos szenátorok körzetében.

James Webb űrtávcsőre gondolsz,
igen, arra. de persze, semmi koze nincs a cern/lhc-hoz, csak annyi hogy az mint "nagy" projekt, az elmult evekben ugyanugy megszaladt a koltsegvetese joparszorosan mint ahogy tervezte'k. elvonta a penzt tobb mas projektrol, viszont igy hogy van eselye hogy meg sem epul, se ez se az nem lett. azaz: ``the telescope that ate astronomy''. es ugye a cern-ben sem csak lhc van hanem sok, to"k jo pofa kisebb kiserlet is ("kisebb" persze relativ :]), es ha csakazert hogy ``elmondhassuk hogy talaltunk egy 2-szigmas valamit ami nem kizart hogy akar meg a higgs bozon is lehetne'' (plusz 1 adag nobel-dij), nem biztos hogy meg is e'ri...

Köszi, mindenkinek a kiegészítéseket és a válaszokat!

------------------------------------------
"Nincs ez el**szva, csak másra lesz jó!"

Nem látok olyan opciót, hogy "egyáltalán nem érdekel, hogy létezik-e".

1., nemrég nyilatkozták (EU @ LHC), hogy ha nincsen meg két éven belül, akkor feladják az egészet (http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-12597960).

ez annak fényében kiváltképp érdekes, hogy anno amikor ezt az ötletet felvetették, Európában körberöhögték. USA-hoz fordulva ott láttak benne fantáziát, és elkezdtek kísérletezgetni (FERMI, Illinois). erre hogyhogynem' Európában is érdekes lett a dolog, és egy mindennek odabaszó brutális beruházással egy kurvanagy gyorsítót építettek, cirka 15 milliárd euró áron [FIXME]. első kísérleteknél még tönkrement egy-két dolog (micsoda véletlen ugye [FIXME] ), majd azóta is nagy összegeket emittálnak el, ezirányban' értékelhető eredmény nélkül. az egész csimborasszója, hogy a fenti linken olvasható bejelentés ~idején a Fermi talált pár nem várt dolgot a nagyságrendekkel kisebb / egyszerűbb technikájukkal :))) szóval eddig LHC sucks, már ha a nulla spinű bozonról beszélünk.

szóval nem létezik - ebben a formában, ahogyan sejtetik, semmiképpen sem. szerintem.

--
Vége a dalnak, háború lesz...

"cirka 15 milliárd euró áron"

Az összköltség 7.5 és 10 milliárd euró között van.

"értékelhető eredmény nélkül"

Ha fogalmad sincs mikkel foglalkozik az LHC (az egyes részecskedetektorok) akkor persze, hogy az eredményekről sem tudsz semmit.

Éppen ebben az évben májusban sikerült kvark-gluon plazmát előállítani az LHC-ben.

"nemrég nyilatkozták (EU @ LHC), hogy ha nincsen meg két éven belül"

Mivel mostmár elérték azt az energiaszintet a gyorsítások során amivel ki fogják tudni zárni a Higgs-bozonok meglétét.

A 140 és 145 GeV közötti alacsony energiaszintek még tartogathatnak meglepetéseket.
http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-14266358

"Az összköltség 7.5 és 10 milliárd euró között van."
okés, majd utánanézek

"Ha fogalmad sincs mikkel foglalkozik az LHC (az egyes részecskedetektorok) akkor persze, hogy az eredményekről sem tudsz semmit."
olvasni kellene kérlek, nem nehéz. idézek "ezirányban' értékelhető..". mondatodat másodjára olvasva felmerül az emberben: neked mi a fasz bajod van, vagy most mi ez a magas ló?

"Mivel mostmár elérték azt az energiaszintet a gyorsítások során amivel ki fogják tudni zárni a Higgs-bozonok meglétét."
-lényegen nem változtat. nincs, mint ahogyan kezdetben ebben a formában megmondták. csak akkor még nem került pénzbe.

"A 140 és 145 GeV közötti alacsony energiaszintek még tartogathatnak meglepetéseket.
http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-14266358"
-ez 7 napos hír, amit linkeltem fél éves. a gyerek lázas / nemevős / nemalvós fogzása most jobban érdekel, de bocs hogy pofáztam. na hali!

--
Vége a dalnak, háború lesz...

"neked mi a fasz bajod van"

Semmi (a bölcsességfogam begyulladásán túl, ha már személyesre vesszük), csak nem tetszik, hogy az LHC-t feleslegesnek állítod be csak azért mert azokra az energiaszintekre amiken a Higgs-bozonok előfordulhatnak a Fermilab is képes.

Az LHC ezzel együtt is sokkal alkalmasabb a Higgs-bozonok kimutatására és mellesleg nem csak ezzel foglalkoznak.

mivel hozzám szóltál enyhén lekezelően, igen személyesre vesszük. el kellene olvasni, mire válaszolsz szerintem és akkor nem lenne gond.

válaszodra: nem állítom be cuzámme feleslegesnek (ha ezt olvasod ki, leszel szíves megmutatni hol láttad ezt), csak nem tudott az adott témában eredményt produkálni - illetve csak erősíti amit _előre megmondtak_, mindezt pár milliárd euró elverése után. figy: iszonyat pénzből felépítenek egy gyorsítót, nem kis mérnökök bevonásával, majd kb már az első használatkor levolvadnak szupravezető mágnesek. én nem hiszek a véletlenekben: itt is van Debrecenben olyan bolt, aminek nyitás előtt el kell szenvednie pár betörést, pedig az 1/50 összegből működő fűszerboltban érdekes módon működik a riasztó. érdekes, minimum érdekes. mondjuk ha ezt a véleményt pl lefikázod az még hagyján, így hát rajta, most talán érthetőbben elmondtam a dolgot. (Kínában építenének ilyet állami pénzből ilyen előkészületekkel, és elsőre _komolyan_ beszarna, az egész régiót pl. felakasztanák, csak a margóra írom). összeesküvés-elméletek gyártásától elvonatkoztatva akkor csak kérdezem: szerinted van ilyen véletlen, főleg szó nélkül hagyva?

témához a.,: azért csak nem hülyék a Ferminél, kutatgatnak kisebb pénzből és egyúttal várják is, hátha kikaparják nekik a gesztenyét (Higgs terén). ott pl. nem épül nagyobb gyorsító emiatt... itt van miből. nem is igazán a tudomány ellenében írok, hanem a kérdéses bozon ügyén. ha ez volt a gyökérben, ezért talán felesleges volt _így_ építkezni + saját tőkéből emittálni: talán be kellett volna vonni mást is, nem csak eu... szóval nem egy feneketlen kút ez, azt gondolom.

témához b., nyilván ismersz te magad is no-Higgs elméleteket. hallottál valaha olyan kutatásról, ami ezirányban' történt, és akár meghaladhatta a Higgs kutatások befektetett összegének akár 1/1.000.000-od részét? ezt komolyan kérdem, és minden irónia nélkül: hátha lemaradtam valamiről, hiszen hónapok óta nem tudom követni ami érdekel a témában, lásd fentebb.

--
Vége a dalnak, háború lesz...

"akkor csak kérdezem: szerinted van ilyen véletlen, főleg szó nélkül hagyva?"

Ez már a kialvatlanság hatása vagy szívsz is valamit?

Nem, egy LHC-hez hasonló részecskegyorsítót üzemeltetni semmiféle mérnöki kihívást nem jelent, a meghibásodás lehetősége teljes mértékben kizárt, csakis egy összeesküvésről lehet szó (bárkik is legyenek az összeesküvők).

"ott pl. nem épül nagyobb gyorsító emiatt"

Biztosan nem a felmerült költségek miatt, meg mert az LHC-t a CERN üzemeltetni (amihez a részecskefizikusok jelentős része tartozik), másrészt a nemzetközi összefogás tette lehetővé.

"no-Higgs elméleteket"

Minden lehetséges, de a Higgs-mechanizmus már eddig is számtalan magyarázattal szolgált a Standart Model részeként, ezért kézenfekvő, hogy a közvetítő részecskéit igyekeznek megtalálni, főleg, hogy azt leszámítva mindegyik Standart Model által meghatározott részecsketípust sikerült kísérletileg igazolni.

Ha ez nem lehetséges az nem mást jelent, hogy a részecskéknek tömeget adó kölcsönhatás (az elektrongyenge szimmetriasértés vagy attól eltérő mechanizmus) egy a Standart Model-en túlmutató fizikai elmélet része (az egyik ilyen jelölt a Standart Model-t meghaladó húrelméletet kiegészítő M-elmélet).

Merthogy maga a Standart Model mindössze egy kezdetleges alapelmélet, nem tartalmazza a gravitációt (ellentmondásban van az általános relativitáselmélettel), a neutrínókat tömeg nélküli részecskékként definiálja (kísérleti úton igazolt, hogy rendelkeznek tömeggel), nem képes magyarázatot adni az anyag-antianyag aszimmetriára és a kozmológiai megfigyelésekkel is ellentétes (sötét anyag és energia).

Ahhoz, hogy ez megváltozzon, megfelelőbb elméletek jöhessenek létre kutatások szükségesek, éppen ezzel foglalkozik a CERN és erre használják az LHC-t.

"hallottál valaha olyan kutatásról, ami ezirányban' történt"

Igen, mint mondtam a CERN ezzel foglalkozik.

"nyilván ismersz te magad is no-Higgs elméleteket. hallottál valaha olyan kutatásról, ami ezirányban' történt, és akár meghaladhatta a Higgs kutatások befektetett összegének akár 1/1.000.000-od részét?"

A no-Higgs kutatások eddig centre pontosan annyiba kerültek, mint a pro-Higgs. Ha nem találják meg, akkor ugye a Higgs nélküli elméletek kerülnek előtérbe.

Nem kell itt a nyelvi nüanszokon pörögni, az is ugyanolyan jó, ha azt bizonyítják be, hogy nincs Higgs bozon. Sőt még érdekesebb, mert akkor dobhatjuk az egész modellt a kukába.
Ami pénzt meg ebbe beleöltek az sokszorosan vissza fog térülni, mert a technológiai fejlődés majd ezekből az eredményekből fog táplálkozni 20-30-50 év múlva.

Olyan formaban, ahogyan a Standard Modell megjosolja, szerintem nem letezik. A Lorentz-csoportnak ugyanis nincsen irreducibilis nemtrivialis skalar abrazolasa, emiatt elemi reszecske nem lehet benne skalar. Ha megis van skalar reszecske, akkor nem a Lorentz-csoport irja le a terido szimmetriait, de sok mas ok miatt valoszinutlen, hogy mar ezeken az energiakon serulne. A SM Higgsel amugy is van par mas gond. De... maga a higgs mechanizmus a legegyszerubb elv ami tomeget tud generalni az eredetileg tomegtelen reszecskeknek. Valoszinuleg az egesz SM csak egy effektiv terelmelet, es nem fundamentalis. Higgs nelkul letorik az elmelet az elektrogyengye szimmetriasertesi energiakon, igy valaminek kell ott lennie (1-2 TeV-es reszecskeknek).

Ha mar szubatomi szinten jarunk, akkor miert nincs olyan opcio, hogy "nem tudom"?
Esetleg, hogy "nem letezik, de mar megtalaltak"...

A Higgs-bozon a Standart Model egyetlen elemi részecskéje amit eddig még nem detektáltak, ez a 0-ás spinű bozon (skalárbozon) többek között feltételezetten felelős más elemi részecskék tömegéért.

Minden elemi részecske vagy bozon vagy fermion, az 1-es spinű bozonok (mértékbozonok) közül a fotonok az elektromágneses, a W és Z bozonok a gyenge kölcsönhatás, a gluonok pedig a erős kölcsönhatás közvetítőrészecskéi.

Az azonos fermionok a bozonokkal szemben nem lehetnek azonos kvantumállapotban, ezáltal anyagi részecskéket alakíthatnak ki. A fermionok kvarkok vagy leptonok lehetnek. A kvarkok hadronokat, azaz barionokat (protonok, neutronok stb.) vagy mezonokat (pionok, kaonok stb.), a leptonok elektronokat, muonokat, taukat stb. alkotnak. A nukleonok (protonok és neutronok) atommagokat, elektronokkal atomot képeznek.

A Standart Model ezeket a fermionokat és bozonokat (és ezek antirészecskéit), valamint a feltételezett Higgs-bozont tartalmazza.

Az összetett részecskék teljes spinük függvényében lehetnek bozonok (egész, azaz 0 vagy 1 spin) vagy fermionok (feles spin). A spin egy olyan alaptulajdonság ami azzal kapcsolatos, hogy milyennek látszik egy részecske különböző irányokból nézve (egy 1-es spinű részecske akkor azonos kiindulási önmagával ha egy teljes fordulatot hajtunk végre, a 2-es spinű esetén elég egy félfordulat, az 1/2-ed spinű részecskék esetén két teljes fordulat szükséges).

A Higgs-mechanizmus korábban magyarázatot adott arra, hogy miért nincs tömege a fotonnak, felhasználták az elektromágneses és gyenge kölcsönhatás egységes elmélete (elektrogyenge kölcsönhatás) megalkotásához, mindössze a közvetítőrészecskéjét, a Higgs-bozont nem sikerült még észlelni.

A tömeg a részecskék egy tulajdonsága, amit feltételezetten a Higgs-térrel való kölcsönhatással (elektrogyenge szimmetriasértéssel) szereznek.

A Higgs-bozon maga is rendelkezik tömeggel (a Higgs-tér önmagával történő kölcsönhatása), más elemi részecskékhez képest nagyobb tömeggel. A részecskeütköztetések során a keletkezésének valószínűsége nagyságrendekkel kisebb, mint más a Standard Model által meghatározott más folyamatoké és azokhoz hasonlóan részecskepárokra bomlik szét. A bomlási csatornákból, végállapotokból, az adott háttér feletti jel szignifikanciájából megállapítható a Higgs-bozon jelenléte, bizonyosan mennyiben ez a szignifikancia eléri az 5-ös értéket. 2011 júliusában 120 és 140 GeV tömegtartományban az eddigi legnagyobb, 2.8-as értéket sikerült meghatározni.

Ha megvan a Higgs-bozon akkor már csak meg kell vizsgálni a mértékbozonokkal és fermionokkal történő kölcsönhatásának mértékét, az önkölcsönhatását (a potenciálját) és a Standart Model továbbra is zavartalan marad.

értem ;((

azért megnéztem miből áll össze az oldal:

130kb :: Google PluszEGY
22kb :: Google Analytics
13kb :: Google AdSense
27kb :: HUP ikonok
14kb :: HUP CSS
68kb :: content

Letöltés:

GPRS-en 1 perc.
EDGE-en 14 másodperc.

Az oldal teljes adatforgalmának 60%-a arra megy el, hogy a Google tudja regisztrálni és követni a kedves olvasókat, mindössze 40%-a tényleges látható tartalom, és (képpel) csak 5%-a volt szegény Sheldon Cooper :(

Ha van Higgs, akkor a részecskefizika Standard Modelljének az összes részecskéjét ismerni fogjuk kísérletileg.

Hosszabban: a SM-ben a kölcsönhatásokat közvetítő részecskék tömegét egy skalármezővel való kölcsönhatás hozza létre. Ennek a skalármezőnek a kvantuma a Higgs-részecske.
Hogy miért feltételezzük a Higgset?
- az erős- és gyenge kölcsönhatások rövid hatótávolságúak, ebből következik, hogy közvetítő részecskéjük tömeges
- a SM (és a hasonló elméletek) nem konzisztensek, ha tömeges közvetítőrészecskék vannak bennük, és nincs Higgs.
Tehát vagy nagyon módosítani kell a SM-t, vagy kell legyen Higgs.

Ha meglesz a Higgs, akkor a jelenlegi legjobb elméletünknek pontosabban fogjuk ismerni az érvényességi határait, paramétereit, ez amellett, hogy önmagában is fontos, a továbblépéshez (magasabb energián is érvényes modellek felé) is szükséges.

Annyira felesleges es inkonkluziv ez a szavazas. A hup-on vannak vagy tizen, akik felfogjak ezeket a modelleket teljes egeszukben. A tobbiek csak tippelni tudnak, mely tippeknek informacioforrasa az osszezavarodott ujsagirok cikkei.

Francot. Én pl. beklikkelek valamit, ami szerintem a leginkább valószínű válasz a kérdésre – függetlenül attól, hogy értem-e egyáltalán a kérdést és/vagy a lehetséges válaszokat –, csak azért, mert kíváncsi vagyok a kialakuló véleményekre.

Aki bármilyen online szavazásból bármilyen következtetést le akar vonni, az levonhat. Az ellenkezőjét is, több-kevesebb küzdelem árán.

PS. Van ennek bármi jelentősége arra nézve, hogy mennyiért vásárolt most az asszony a bótban?

Mint a szavazás kiagyalója, elismerem, hogy nem volt egy átgondolt kérdésfeltevés. Viszont nem is akartam komoly következtetést levonni belőle. Viszont, mint fizika érdeklődésű ember, örömmel tapasztaltam, hogy egy két meglehetősen érdekes és szakmai véleményt is olvastam. Mivel szeretek ilyeneken gondolkodni, és utánaolvasni, most meg is teszem.
Szóval nekem mindenképpen megérte.

------------------------------------------
"Nincs ez el**szva, csak másra lesz jó!"

Én pl. azon röhögök állandóan, hogy egyesek mennyire be tudnak pörögni egy-egy ilyen jelentéktelen szavazáson. Már csak poénból is kiteszem őket. Egy Slashdot szavazást meg se nézz, mert abban rendszerint olyasmik is vannak opcióként, amik teljesen nem odavalók!

--
trey @ gépház

Neked jelentéktelen, én kíváncsi voltam a véleményekre.
Érdekes, pár ember ezt is szétbarmolta, de valahogy azért akadt néhány, aki egész szép mondanivalót hozott össze a hozzászólásában.

------------------------------------------
"Nincs ez el**szva, csak másra lesz jó!"

Számomra gyakorlatilag az összes HUP szavazás jelentéktelen, ugyanis - egyesekkel ellentétben - én nem tulajdonítok nekik nagy jelentőséget. Fel tudom fogni afféle könnyed játékként, időtöltésként - sőt hézagpótlóként. Ezzel szemben egyesek véresen komoly dolgokat gondolnak mögé, ami számomra vicces.

--
trey @ gépház

OFF

Számomra gyakorlatilag az összes HUP szavazás jelentéktelen
Ne temessük őket, mert néha van 1-1 nagyon tanulságos, amelyekért érdemes elviselni a többit is. Legutóbb pl. ez: http://hup.hu/szavazasok/20110629/foiskolat_egyetemet (Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sokaknak nem sikerül befejezni tanulmányaikat. Viszont hihetőnek tartom az eredményeket, mert saját ismerettségi körömben is kijön egy hasonló arány.)

Szerintem lemaradt a lényeg ebből a szavazásból:

- Nem létezik, és ez bebizonyosodik egy éven belül.
- Nem létezik, de ez nem bizonyosodni be egy éven belül

Létezik. Ezt onnan tudom, hogy már megtaláltam. De senkinek sem mutatom meg! (Csak ha átutal a számlámra 20 000 milliárd eurót. Természetesen nettó összegről van szó. A plusz feladat, hogy a számlaszámomat sem árulom el, azt ki kell találnia a kis kíváncsinak.)

Ez történik ha valaki csak bulvárcikkeket olvas el.

Egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy nem létezik, csak azt, hogy 145 és 466 GeV közötti energiaszinteken 95%-os bizonyossággal nem található, valamint a 140 és 145 GeV energiaszinteken a szignifikancia az eddig meghatározottnál kevésbé jelentős.

Azaz 114 és 145 GeV energiaszintek között kell tovább keresni a Higgs részecskét, 12 hónap múlva derülhet ki leghamarabb, hogy létezik-e vagy sem (95%-os valószínűséggel).

Ha nincs Higgs részecske az nem mást jelent, hogy a részecskéknek tömeget adó kölcsönhatás (az elektrongyenge szimmetriasértés vagy attól eltérő mechanizmus) egy a Standart Model-en túlmutató fizikai elmélet része (az egyik ilyen jelölt a Standart Model-t meghaladó húrelméletet kiegészítő M-elmélet).

A bulvárcikkes mondatot nem értem, mert a bulvárlapokban nem jelent meg. De kíváncsivá tettél, mit kell olvasni, ami megfelelő ebben a kérdésben.

Nekem ettől függetlenül az a véleményem, hogy az embertől nagyon távol álló nagyságrend esetén, legyen az atomi / szubatomi, vagy az univerzum, nem sok remény van arra, hogy megismerhető legyen. Kicsit olyan ez a Higgs-bozon, mint a "sötét anyag" mert arra is szükség van egy modell igazolására.

A newscientist.com rendben van, de a bulvárhíres kijelentésedet miszerint a Higgs-részecske nagy valószínűséggel nem létezik ellenben alighanem nem a hivatkozott cikkből szedted, hiszen ez az állítás egyelőre nem bizonyított.

Én többnyire a sciencedaily.com-ot követem (közvetlenül az egyetemektől és kutatóintézetektől szerzik a híreiket), a témában legutóbb ez a cikk jelent meg náluk.
http://www.sciencedaily.com/releases/2011/08/110822091610.htm

"arra is szükség van egy modell igazolására."

A sötét anyag a kozmológiai megfigyelésekből ered és történetesen a Standard Model nem tartalmazza, mondhatni ellentmondásban áll vele, akárcsak az általános relativitáselmélettel.

A Higgs-részecskét azzal ellentétben a Standart Model előrejelezte, minden más részecsketípus esetén eddig sikeresen (megfigyelések útján igazoltan), ezért is van haszna a Standart Modelnek a részecskefizikában, mostanában az asztrofizikában, kozmológiában és atomfizikában is.

"nem sok remény van arra, hogy megismerhető legyen"

Azért eddig egészen jól haladunk ezeknek a jelenségeknek a megismerésével, sőt mára már elengedhetetlenek a megszerzett ismeretek a technológiai fejlődéshez, hogy csak néhány kiragadott esetet mondjak, a GPS működéséhez a relativitáselmélet szükséges, az áramkörök esetén a quantum tunneling felelős a kedvezőtlen energiaszivárgásért (sőt, legutóbb rájöttek, hogy még a kémiai reakciókban is szerepet játszhat), a quantum entanglementre kvantumszámítógépek fognak épülni stb.

Ha ismered a tudomány történetét, akkor azt is látni kell, hogy a modell hasznossága és igazsága* között nincs 1-1 értelmű kapcsolat. Akkor szokott paradigma-váltás bekövetkezni egy tudományos területen, ha ez eddig használt modell nem alkalmazható megfelelően bizonyos körülmények között. De ettől függetlenül a régi modell továbbra is használható sok más esetben, érdekes példa erre az áramirány.

*"igazsága": nem is volt jó szó, mert a modell mindig csak egy közelítése lehet a valóságnak.

"A modell hasznossága és igazsága között nincs egyértelmű kapcsolat"

Ez pontosan így van és éppen az említett okok miatt, a modell mindig egyfajta közelítése a valóságnak, egy használható modell sokszor csak részigazság, egyetlen absztrakciós szint, ilyenek Newton törvényei is, amik a relativitás- és kvantumelméletek mellett is érvényesek maradtak.

Továbbá vannak modellek amik hasznosságuk mellett feleslegesen komplexek, az Occam borotvája elvnek megfelelően ha egy jelenségre többféle magyarázat lehetséges akkor a legegyszerűbbet fogadjuk el.

"a modell mindig csak egy közelítése lehet a valóságnak"

A modell és a tényleges valóság viszonyára reagálva a modellfüggő realizmust hoznám fel, ebben a kérdésben a lehető legcélszerűbb megközelítés.

http://en.wikipedia.org/wiki/Model-dependent_realism