Fénysebességnél gyorsabb utazás

Offtopic

Szerintetek lehetséges? Lesz valaha ilyenünk?
Én úgy hajlottam, elméletileg lehetséges ilyen térhajlítós megoldással, csak ahhoz annyi energia kell, ami az univerzumban nincs.
Mikorra sikerülhet egy működő megoldást összehozni, ha egyáltalán sikerül, mit gondoltok?

  • 13955 megtekintés

( bogolyandras | 2011. 03. 08., k – 15:50 )

Az utazási sebesség növeléséhez az első lépés a menetrendek szigorúbb betartatása a jelenlegi robbanó- és villanymotoros technológiákkal ;)

Dehogyis..
Kici pici kínai gazdaszágos, itt megnyomni piros gomb és buumm, már repülni fényes sebességnél gyorszabban :))

Sosem az a probléma amivel szembe tudsz nézni, hanem az amire vársz, hogy majd megoldódik..
Állatbarátokat keresek http://hup.hu/node/66090
http://elütöttek.hu/

Nemreg vizsgaztam kulonbozo lofegyverekbol + vadaszvizsga, elsutobillentyu az. Eleget hallottam en is, hogy tudjam.
Holnap meg is nezem azert a konyvekben is.

Szerk.:
Adig nézegesd át ezeket:
http://www.gazpisztoly.hu/gazpisztoly/fegyverek.269.php
http://www.vofelysanyi.hu/military/graph/revolver.jpg
http://www.scribd.com/doc/27603844/Fegyvervizsga-Maroklőfegyver
Ezt a III. ponttól: http://www.bvop.hu/hopi/2000/2000_2-3.htm
http://www.katonasuli.hu/cikk/76
stb.stb.stb.

( turdus | 2011. 03. 08., k – 15:52 )

Én úgy hallottam, elméletileg sem lehetséges, valami egykő mondta.
Én inkább a teleportot várom ;-P

Bonyulultabb ennel a valasz... Lokalisan nem lehet atlepni a fenysebesseget, de a gorbult terben lehetnek olyan palyak, ami gyakorlatilag leroviditi a valos tavolsagot, es akkor akarmilyen latszolagos sebesseg elerheto a tavoli megfigyelokhoz kepest. De ehhez sok energia kell, es valoszinuleg tergorbulelet felepitese is epp annyi diobe telik, mint amennyit a fenysebesseg megszab. De ha mar felepult, akkor lehet gyorsan menni.

De attol meg a lokalis rendszer nem tud a lokalis fenysebesseghez kepest gyorsabban menni. De ez eddig is egyertelmu volt, csak sokak szamara a fenysebessegnel gyorsabb utazas = a megfigyelo az altala megfigyelt lokalis fenysebesseghez kepest (ami amugy mindenhol allando :D) gyorsabban utazik.

de hamarabb ernel oda, mert a tavolag rovidebb lehet a lapos teridobeli tavolsagnal. Kb ahogy jellemezni szoktak az osszehajtott papirlap ket pontja tetszolegesen kozel lehet, mig hagyomanyos uton bejarva megmarad a regi tavolsag is.

De van olyan tergorbulet is, hogy osszehuzod a ket pont kozotti tavolsagot kicsire, kb mint egy alagut, mig a tavolabbi ter nem torzul lenyegesen.

De ha a tavolsag kisebb lesz, akkor a feny altal megtett ut ezen a tavolsagon ugyanugy kicsi lesz (mert olyan meg nincs, hogy a feny nagyobb tavolsagot jar be ket pont kozott, mint mi, ez ellentmond a tavolsag definiciojaval) Hiszen mivel a fenysebesseg allando, ezert ha ket pont kozott a terbeli tavolsag csokken, akkor az idobeli tavolsag is. Hiszen a dx^2-dt^2 ertek allando a modosult teridoben (mas metrika szerinti) is, nem? Igy hamarabb ernek oda, de meg mindig nem lennek fenysebessegnel gyorsabb, mert a feny is hamarabb erne oda

Ertem en, hogy arra akarsz kilyukadni, hogy lokalisan nem serulhet. Ez tenyleg fundamentalis torvenynek tunik, de jobb is igy mert kulonben az elegtromagneses/eros kolcsonhatasokkal osszetartott testek egyszeruen szetesnenek.

A lokalis seruleslez altalaban uj fizika kell. A jelenlegi terido vakuuma peldaul lehetseges, hogy csak egy specialis anyag egy halmazallapota, es a reszecskek ennk a gerjesztesei. Magasabb homersekleten viszont teljesen mas szimmetriak uralkodhatnak, akar azt is eredmenyezheti, hogy ott nincs ertelme fenyrol beszelni, mert egy masik effektiv ero alakul ki.

Úgy tűnik gúnyolódsz a motorral kapcsolatban. Csak kérdem hogy miért írták pár könyvben azt hogy a második világháborúban az angol bombázók pilótái (és persze a szerelők) azt csinálták hogy a porlasztónál vizet is kevertek a benzinhez mert jelentősen megnövelte a motorok teljesítményét. Persze nem lehetett sokáig használni a módszert mert besültek volna a motorok, de nagyon jó volt ez olyankor amikor a légvédelemi ágyúk tüzéből kellett mihamarabb kijutni. Eszerint csak van valami a vízzel kapcsolatban.

Köszönöm szépen! Tiszta, érthető leírás. Azt hittem hogy régen feledésbe merült a dolog, de ezek szerint nem. Megjegyzem hogy drótszamárnál komolyabb járművem sosem volt ezért kívül vagyok azon a körön ahol ilyen témák szóba kerülhettek volna.

Visszatérve a linkre: A Pogue-karburátor kapcsán kiderül hogy már akkor is milyen aljasok voltak az olajcégek. Addig sem haltak éhen de nehogymár jó legyen az embereknek, mérgezzük csak meg őket! Micsoda patkányok. Ó, elnézést kérek a patkányoktól.

Nincs ebben semmi csoda. A vízgőz növeli a keverék kompressziótűrését, ami által növelhető a motorok teljesjtménye. Ilyen értelemben ugyanarra használják (ma is, pl. versenyautókban), mint az ólom-tetraetilt régebben. A motorok egyébként jellemzően nem "besültek", hanem ez a trükk azzal az apró problémával jár, hogy jelentősen növelheti bizonyos alkatrészek, pl. a hajtókarcsapágyak hajtórúdcsapágyak igénybevételét is. Még a mai eszközökkel is nehéz lenne _gazdaságosan_ olyan motorokat építeni, amik ilyen szempontból ellenállóak, 65 éve meg főleg nehéz volt, ezért sem lehetett ész nélkül hajtani a gépeket.

A cirkuszi mutatványnak pedig, amivel a grófúr házal, semmi köze ehhez. Őszintén szólva, nem tudom mihez van egyáltalán köze, nekem még nem sikerült értelmes dolgot kihámoznom a mondókájából, még odáig se nagyon jutottam el, hogy hol a füle meg a farka. De nem baj, valószínűleg csak túl beszűkült vagyok már, ezért képtelen vagyok megérteni a géniusz korát meghaladó gondolatmenetét.

Láttam egy videót róla. Nagyon ért ahhoz hogy csak annyit mondjon amivel sikerül elültetnie a kétséget a hallgatóban: Hátha mégis van benne valami? Én is elgondolkodtam azon hogy ha humbug az egész akkor miért találkozom újra meg újra a vízbontásos módszerrel üzemelő motorok gondolatával és néha olyan videókkal amiken ilyennek mondott gépek működnek. Vízben grafitrudak között elektromos ívet tartanak fent és a keletkezett gázkeverékkel hajtják az aggregátort. Ez meg az ívet táplálja. Csalni bőven van lehetőség, mert nem látszik minden a videón, de mi van ha tényleg sikerül egy kicsit kicsatolni a nullponti energiából? Jó lenne ha működne, mert akkor az energiaipari maffiák elmehetnének a fenébe.

siman lehet csalni is, epp te mondtad. en nem bizom ebben annyira, hogy ez mukodhet. szerintem ilyen cuccokkal nem tudsz zpm-et eloallitani, ahhoz kicsit komolyan technologia kellene szerintem (ha lehetseges egyaltalan es nem csak sci-fi).

ja egyebkent ne aggodj, ~10 evesen en is hasonlo modszerrel akartam orokmozgot eloallitani. Csak akkor meg nem tudtam, hogy letezik termodinamika.

Nagyon elbeszélünk (elírunk) egymás mellett. Én nem örökmozgót várok. Arról van szó amit néhány atomtudós már pedzegetett pár évtizeddel ezelőtt: Egy köbméternyi térben annyi energia van amivel föl lehetne forralni a föld összes óceánját. Ez messze nem pontos idézet, de ez az alapgondolat. Erről a rejtett energiáról lenne szó. Ehhez képest még a egy fúziós reaktor is csak egy teáskanna. Persze ha sikerülne ehhez az energiához hozzáférni az az emberiség jelenlegi gondolkodásmódjával együtt halálos kombináció lenne.

Te tudod, hogy mi ez az energia? Ha a nullponti energiáról beszélsz, akkor azt NEM lehet kinyerni, egy rendszer állapotát jelző érték, amelynél kisebb értéket a rendszer nem vehet fel. Ha ebből az energiából szeretnél elvenni, akkor a rendszer energiája csökkenne, ami képtelenség, hiszen kisebb energiát venne fel a rendszer, mint a definíció szerint legkisebb energiája. Az energiafogalmadat kellene először rendbetenni (energia a rendszer Lagrange-függvényének t szerinti szimmetria miatti megmaradó mennyisége).

Most neked higyjek vagy az atomfizikusoknak? :-) Azt tudom hogy amiket az iskolákban tanítanak az mindig a tudomány után kullog, néha csak kis késéssel, néha meg nagyon lemaradva. Nem akarok olyan vitába bonyolódni amihez kevés az ismeretem. Éppen itt van a gond, a korszakalkotó gondolatokat csak kevesen voltak hajlandóak a maguk idejében elismerni és elfogadni mert azok néha szembe mentek az addigi megcsontosodott látásmóddal. Aki pedig nem rendelkezik szakértelemmel egy adott területen még eldönteni sem tudja hogy kinek fogadja el az álláspontját.

Had irjak ide is, ha mar atomfizikust emlegettel. A jelenlegi allas az, hogy a nullponti energiat nem lehet kinyerni. Nagyreszt azert, mert akkor lehet kinyerni energiat, ha annal is kisebb energiaszintre lehet lokni a rendszert, a kulonbseget pedig sugarzas formajaban lehet elszivni es hasznositani. De a nullponti energia lenyege, hogy nincs lejjebb, nem lesz sugarzas. Eddig meg nem hallottam egyetlen trukkos modszerrol sem, amivel ezt meg lehetne csapolni. Orulnek neki, ha lenne.

De vannak kritikak, akik azt mondjak, lehet a nullponti energia nincs is ott (a kvantumterelmeleti nullponti energiara gondolok). Mert ha ott lenne, akkor azt az univerzum alap gorbuletekent kellene erzekelni. A reszecskefizika standard modellje viszont 10^120 (ez egy k*rva nagy szam, nagyobb mint barmelyik nagy szam amit valaha elkepzeltel, es meg annal is sokkal nagyobb.) -szor nagyobb nullponti energiat josol, mint amit az univerzum atlagos gorbulete megenged. Valami difi van, lehet hogy van egy ujfajta reszecske-csalad, amit meg nem vettek figyelembe, vagy a gravitacio kvantumos reszet nem ertik teljesen... nem tudni, de a problema elegge ordito modon ott van. A 0.01 (vagy valami mas, kicsi szam) helyett a kvantumterelmelet 10^120-at josol. En inkabb azt mondanam, hogy ez egy meg nem ertett terulet. Lattam mar magabiztos kozmologusokat, akiket sarokba szoritottak egyszeru kerdesekkel, mert nem egyertelmu, hogy mi az, amiben biztosak lehetunk, es igy a kozmologusokat is meg lehet fogni.

Elfogadom amit írtál, hiszen ez láthatóan egy nagyon ingoványos terület. A nagy koponyák elgondolásai közül valószínű hogy senkié sem igaz, legföljebb töredékeiben. Az azért jó lenne ha Stephen Hawking vagy valaki más meg tudná alkotni a nagy egyesítés elméletét és az helyesnek is bizonyulna.

Pedig valamikor Rutheford már megmondta hogy a fizikában lényegében minden fel van fedezve és már csak kisebb igazításokra van szükség. :-) Ez után még jött a kvantummechanika és még pár "apró-cseprő" dolog. Ha lesz még emberiség száz év múlva és nem a megmaradt vadkecskék hajkurászásával lesznek elfoglalva, akkor a ma tudományára lehet hogy úgy tekintenek vissza mint a tévedések tárházára. Azért ezzel együtt is biztosan lesz egy csomó dolog ami akkor is megállja majd a helyét. Jó lenne látni hogy mi lesz. De ha csak vademberek lesznek akkor inkább nem.

"Pedig valamikor Rutheford már megmondta hogy a fizikában lényegében minden fel van fedezve és már csak kisebb igazításokra van szükség. "
Ezt az allitast nagyon sok tudosra mondtak mar ra, foleg Lord Kelvinre. Rutherfordos verziot nem talaltam, ertelmetlen dolog lett volna, ha o mondja, Rutherford a magfizikai kiserletek egyik uttoroje volt, o fedezte fel, hogy az atommag sem oszthatatlan, o fedezte fel a protont, es adta meg a puding-atommodellt (ami hibasnak bizonyult). Amikor felfedezte a protont (1909-ben), akkor a vilag kvantumos szerkezeterol mar elegge komoly kutatasok folytak, persze meg nem jott el a kvantummechanika aranykora.
"akkor a ma tudományára lehet hogy úgy tekintenek vissza mint a tévedések tárházára."
A mai tudomany tudja, hogy amit tud, honnan tudja: vannak kiserletek, amelyeknek az eredmenyeire modellt alkotunk, es a sikeres, mindent jol leiro modellek a kurrens elmeletek. Termeszetesen ez nem azt jelenti, hogy nem lehet a jovoben olyan kiserlet, amelyet a jelenlegi modellek segitsegevel nem lehet leirni, igy fejlodik a tudomany. Aki az altalad idezett allitast mondhatta, szemely szerint nem tudott elkepzelni olyan kiserletet, amelyet a newtoni mechanika es a maxwelli elektromagnesesseg elmelete ne irt volna le, de aztan talaltak jopar ilyet, pont a XIX. szazad vegen/XX. szazad elejen, innen indult el a kvantummechanika. Az is megtortenhetett volna, hogy mar elobb vagy eppen kesobb fedezik fel ezeket a kiserleteket, de eppen a XIX. szazad vegenek kiserleti fizikai fejlodese (jobb gepek, jobb meresi eljarasok) vezetett oda, hogy az elmeleti fizika is fejlodjon. Az pedig olyan utemben fejlodott, hogy most a kiserleti fizika van lemaradva: igyekeznek az elmeletek altal megjosolt jelensegeket megtalalni (pl. Gravity Probe B).
A jovoben nem lehet a tudomanyra teljesen ugy tekinteni, mint tevedesek tarhazara: a jelenlegi kiserleti ismereteinknek megfelelok a modellek, igy amit ismerunk, azt tudjuk, hogy miert van (tudunk ra korrekt modellt adni). Egy 2000 ev mulva elo tudos, ha csak a jelenlegi ismeretei lennenek meg, akkor is ezeket a kovetkezteteseket vonna le, mint ma. A tudomanyt helyesen vegzik most is, az mar mas kerdes, hogy korlatos/kevesebb meresi eredmennyel rendelkezunk, mint ami a jovoben lehet. Ezert is erdekes az LHC, kiboviti az ismereteinket a nagyenergiaju reszecskekrol.

Félreértettél, persze nem voltam elég pontos. A Rutheford-féle hivatkozásra gondoltam.

---------------

Van egy olyan érzésem hogy valamelyik itthoni könyvben olvashattam erről, ezért nem találok (magyar) hivatkozást rá. Ma reggel nekiálltam keresgélni de - természetesen - nem találtam meg.

Átvenné a helyüket más energiaipari maffiák. Sokan elfelejtik, hogy mindig energiaátalakításról van szó, és nem az energiát, hanem az átalakítás költségeit fizetjük meg. Ásványolajok esetében az energia régi, "megkövült napenergia" (napenergiával létrejövő kémiai kötéseket szabadítunk fel, nukleáris esetben szupernóvarobbanás energiáját használjuk (valami csak összerakta a radioaktív magokat), a szél és vízenergiánál pedig a kurrens napenergiát használjuk (a vízenergia időjárásfüggő, az pedig a naptevékenységtől függ a legjobban jelenleg), és mindig az energiaátalakítás költségeit kell megfizetni. Nukleáris energiából is van sok, csak drágán kitermelhető. A nullponti energia lecsatolása (bármit is jelentsen ez....) ugyanilyen lenne: attól, hogy van belőle sok, még nem jelenti azt, hogy olcsó az átalakítás mondjuk elektromos energiává. Hogyan jelentkezik a nullponti energia? Sok energiaforrás kémia, azaz reakcióenergiaként van jelent, ezt hőenergiaként felhasználjuk arra, hogy mozgási energiát képzünk, aztán a mozgási energiát elektromossá alakítjuk. Míg mások (főleg a víz) mozgási energiaként van jelen, ezt a mozgási energiát alakítjuk át elektromossá. Mely fizikai jelenség az, ahol nullponti energiát valamilyen, számunkra hasznosabb energiává tudjuk alakítani? Mondjuk kíváncsi vagyok egy nullponti->hő, vagy nullponti->mozgási konverzióra. Mit értesz nullponti energia alatt?

Szerk: ha azt az energiát érted nullponti energia alatt, aminek az a definíciója, hogy "az az energiaszint, amelynél kisebbet kvantummechanikai rendszer nem vehet fel", akkor azt bizony nem lehet megcsapolni. Ahogy hogy valahol nőjön az energia, máshol csökkennie kell. Egy minimumon lévő rendszer nem lehet jobban minimumon...........

Talán nem volt jó a fogalmazás. A nullponti energia számomra az az energia aminek a "hátán" az univerzumunk anyaga - velünk együtt - "lebeg". Véleményem szerint a bennünket alkotó energia és anyag csak egy tűnékeny ködfátyol a "valódi" energia és anyag mellett. Azért nem tudják észlelni ezeket mert minden eszköz a nagyon ritka anyagfajtából áll.

A vízbül veszi ki? Érted egyébként, amit írtál? Mert én nem.

Akármit is akartál írni, ha valami "felett" vagyunk (vö.: potenciálkülönbség), abból mi aztán nem fogunk megcsapolni semmit. Ha nagyon izmozunk, akkor esetleg a meglévőt sikerülhet csökkenteni (eszerint a gondolatmenet szerint).

AZt ugye tudod, hogy mi az energia? A Lagrange-függvény t-re szimmetrikus megváltozása esetén megmaradó mennyiséget nevezzük a rendszer energiájának. Az univerzum hátán lebegni értelmetlen fogalom.
" Véleményem szerint a bennünket alkotó energia és anyag csak egy tűnékeny ködfátyol a "valódi" energia és anyag mellett"
A vélemény szép és jó dolog, de a valóság és a tudomány nem tud vele mit kezdeni.
"Azért nem tudják észlelni ezeket mert minden eszköz a nagyon ritka anyagfajtából áll."
He?

"Az univerzum hátán lebegni"
Éppen arról van szó hogy az univerzum lebeg valaminek a hátán. Mint egy szappanbuborék, mellette a többivel: http://www.sg.hu/cikkek/79002/tobb_univerzumra_utal_a_hattersugarzas

"Azért nem tudják észlelni ezeket mert minden eszköz a nagyon ritka anyagfajtából áll."
He?

Ritka és nagyméretű ahhoz képest amit vizsgálni szeretnének. Az atomokra gondoltam, a mag és az elektronburok közötti "üres" térre. Ezt lehet folytatni az atommag belsejével is. Mint valami színházi díszlet ami egy utcarészletet mutat. Azt sugallja hogy valóságos falak vannak, de ha mögéjük tudsz nézni akkor csak a borítást látod és a vázat ami tartja az egészet. Tégla sehol. Egyszer hallottam egy jó hasonlatot: Az elektronok olyan őrült sebességgel keringenek az atommag körül hogy ezzel szilárd anyag látszatát keltik. Kell lennie valahol valaminek ami valóban tömör anyag, amibe nem lehet még képletesen sem belekukkantani, ha darabjaira tudod vágni akkor is csak a vágás felületét látod és nem egy jóformán üres gömbhéj metszetét. (Tudom, sántít a hasonlat mert ez a héj nem olyan dolog mint egy pingpong labda.) Az általam emlegetett "tömör" anyag valahol a kvarkok alatti mérettartományban lehet. Anyagnak nevezem, holott ez a szó már foglalt, de akkor minek hívhatnám? Persze lehet hogy ott is csak gömbhéjak vannak végtelen mélységig bezárva egyik a másikba és ebben az esetben az elképzelésem hibás.

Ez erdekes elkepzeles, engem is piszkalt mindig az, hogy minel melyebbre asol, csak nem talalsz sehol sem oszthatatlan anyagot. A mindennapi fogalmakat, mint tegla, tomor, ido, oksag, stb. nem szerencses eroltetni mas leptekeken, mert konnyen megzavarnak. Matematikaban a Cantor-porok korul nezz korbe, jopofak :)

Azert ez a cikk, kicsit santit, ez inkabb egy hasznalhato hipotezis mint szilard valosag. A kutatok lemertek egy szamot, es abbol vonnak le messzemeno kovetkezteteseket. Ez olyan,mintha abbol, hogy zold a fu, kikialtanank, hogy ez csak amiatt lehet, mert vannak mas univerzumok. Az elmelet nem rossz, biztos konzisztens is, de nekem kicsit tobb kell,hogy meggyozzenek.

Felteszed a kerdest, hogy hol van a legkisebb "tomor" anyag... nos a fizika szerint lehet hogy sehol. A kvantumterelmelet mar reg nem arrol szol, hogy milyen reszecskek vannak, hanem arrol,hogy hogyan lehet parameterezni a meresek kozotti korrelaciokat. A legegyszerubb tipusu korrelaciokat hivjak reszecskeknek, ennyi.

Az erdekesseg az az, hogy effektiv reszecskek nagyon sok helyen megjelenhetnek. Szilard anyagokat, ha lehutenek, nagy nyomas ala helyeznek, vagy mas extrem helyekre raknak (pl nagy magneses ter), akkor megjelenhetnek bennuk uj "teridok", ahol a gerjesztesek ugy viselkednek, mint a kvantumos reszecskek, csak epp nem harom terkoordinatajuk van, hanem csak ketto, vagy egy. Szuperfolyadekokkal letre lehet hozni olyan allapotot, ami olyan, mint egy ketdimenzios, gorbult terido, es igy tovabb. De nem csak reszecskek erdekesek, hanem a koztuk levo kolcsonhatasok is "szimmetriaserulesnek" esnek aldozatul ezekben a halmazallapotoknak. Emiatt van az az ertelmezes is, hogy a jelenlegi terido is csak valami spec anyag alapallapota. De ez nem konkret bizonyitek, csak kenyelmes vele szamolni.

Nem sül be vele a motor, csak ésszel kell alkalmazni, mert a vz nem összenyomható, emiatt ha túl sok van a hengerben a sűrítési fázis alatt, akkor az lerobbanthatja a hengerfejet.

Vizet a henger belső hűtésére vetettek be. Ez több és tökéletesebb üzemanyag elégését eredményezi.

Egy motor X kW-ra lett tervezve, ha ezt akármilyen módszerrel túlhajtják az egészségtelen lesz a motorra nézve. Logikusnak tűnt hogy a túlhajtás következményeképpen - változatlan hűtéssel - megemelkedik az üzemi hőmérséklet és egy idő után kampec. Azt nem tudtam hogy ez az eset kivétel és a motor mégsem fő meg.

( freeoli v | 2011. 03. 08., k – 15:55 )

Rendkívül messze vagyunk még ettől, de a legnagyobb akadály a kozmológiai dogmatika. Amúgy igazából fölöslege, mivel itt is megvan minden amit szeretnénk.

( bitumen | 2011. 03. 08., k – 16:10 )

Hát már a Bugatti Veyron is egész közel van a maga >400km/h-val a 300k m/s-hez. Tehát a meglévő soknál még több turbót kell rakni a cuccra, esetleg inkább Toyota 4age-vel kell probálkozni, tehát nem lehetetlen. Na meg érdemes superconductoros lemezt rakni a gép alá, így mentesülsz a gravitáció alól. Ha ebben az állapotban a tér-idő kontinuumot görbíteni tudod valami legális tudatmódosítóval (pl. Soproni), akkor garantált az eredmény!

( Balooo v | 2011. 03. 08., k – 16:15 )

és itt mennyi lesz a sebbesség korlátozás?

60 fényév/ óra? :D

illetve felveti a gyorshajtás lehetőségét a meggörbített téren való áthaladás

A: azonos dimenzióban történik
B: másik dimenzióban, a gyalogosok, és egyéb forgalomban résztvevők zavarása, irányváltoztatásra kényszerítése nélkül? :)

miként mérnek majd sebességet, illetve milyen büntetési tételek várhatóak 5-10-15-20% sebességtúllépés esetén? :D

------------------------

Nincs a világon se jó, se rossz. A gondolkodás teszi azzá... (W. Shakespeare)

( DieHappy | 2011. 03. 08., k – 16:25 )

Az LHC 7TeVig nem talalt fekete lyukakat, vagyis ennel biztosabb tobb energia kell atomonkent ahhoz, hogy fereglyukat gyartsunk. Kepzeld el, hogy az ember minden grammjara kellene epiteni egy LHC-t (de ez csak sacc, asszem nagysagrendekkel tobb kellene). Nem lehetetlen, mert iszonyat penzeket elfustol a NASA is, egy autogyar is. Egy shuttle felloves asszem hasonlo penzbe kerul, mint az LHC, de lojetek le ha rosszul tudom. (bocs, egy kuldetes 400millio dollar, az LHC kb 4 milliard dollar. De egy shuttle megepitese kb 2 millard dollar volt, szoval most csak megdolgozik a penzeert...).

Tegyuk fel 1 LHC kell egy grammra, akkor egy atlagos 70 kilos zsokesulyu urhajosnak (ruhaban) kell 70 ezer LHC, ami nagyjabol az USA eves koltsegvetese lehet. ($14.12 Trillion US dollars at current prices)

Szoval HA vannak extra dimenziok, es lehet fekete lyukat gyartani 14TeV alatt (ez az LHC maximuma jelenleg) akkor akar meg is lehetne valositani, felteve hogy befedjuk fel europat (70 ezer LHC 5 170 420km^2, Europa 10 355 000 km^2) reszecskegyorsitokkal.

De en nem akarnek egy 70kg-os feregjarattal talakozni a Foldon, mert mivan ha osszeomlik es stabil fekete lyuk lesz belole? (ugyanis csak a mikroszkopikus meretuek bomlanak el konnyen). Szoval az egeszet a holdra kellene pakolni.

Valszeg tobb LHC kellene amugy, mert az LHC max 1 atomnyi sulyu fereglyukat tud csinalni egyszerre, ha nagy szerencsenk lenne, akkor lenne 1 grammos. (ez elmeleti felteves, valszeg nem lesz ekkora fereglyuk sem az LHC-n)

Szerintem ez nem fog osszejonni a kovetkezo 100 evben, csak ha valami uberbrutal uj fizikai jelenseg meg nem jelenik magasenergian.

Ami esetleg osszejohet, az a teleportacio, de a kozhiedelemmel ellentetben ez sem fog fenysebessegnel gyorsabb uzenetkuldest jelenteni, mert mindig szukseg van egy klasszikus telefonvonalra bizonyos koordinaciok miatt. Szoval ha ennek a vonalnak a savszelessege elerni az embernagysagu targyak atvitelehez szukseges savszelesseget, ami kb 70ezer*10^23 = 7*10^28 byte/sec mondjuk vagy ha tobb idonk van, akkor par nagysagrenddel kevesebb is eleg. Mondjuk 10e23 byte/sec = 1 000 000 000 Petabyte/sec. Meg ez is iszonyat sok, nem hinnem hogy a kozeljovoben osszejon. Esetleg kisebb targyakat soksoksok nap alatt at lehetne kuldeni, ha stabil teleportnyalab is van.

Hat... nem hinnem hogy lehetseges 100 even belul.

"mert mindig szukseg van egy klasszikus telefonvonalra bizonyos koordinaciok miatt"
Miért is kell klasszikus? Azt már tudjuk, hogy lehet információt továbbítani a tér két pontja között fénysebességnél gyorsabban, 0 latencyvel. Ld. húrelmélet, egy ugyanazon elektron két helyen egyszerre. Egyiket buzgerálod, a másik is buzgárkodik és vice-versa.

De nem is kell az egész rekettyést átvinni, elég szétszedni részecskékre, és a "struktúra leírását" továbbítani. A célállomáson pedig csak össze kell rakni (abból az anyagból, ami a cél közelében van).

Érdemes veszteségmentesen tömöríteni.

Fuszenecker Róbert

Megfontoltam a dolgot, és rájöttem, hogy nincs szükségem a fénysebességnél gyorsabb utazásra. Abból indulok ki, hogy mind én, mint a barátnőm a Földön vagyunk, ugyanis jelenleg a Földön lakni a legolcsóbb, legkényelmesebb és legérdekesebb mindkettőnk számára. Előfordulhat viszont, hogy egymástól távoli kontinensekre hív minket a kötelesség, ám az estét együtt akarjuk tölteni. Ehhez bőven elég lenne a számunkra egy olyan közlekedési mód, ami a fénysebesség századrészével képes haladni.

"Előfordulhat viszont, hogy egymástól távoli kontinensekre hív minket a kötelesség, ám az estét együtt akarjuk tölteni. Ehhez bőven elég lenne a számunkra egy olyan közlekedési mód, ami a fénysebesség századrészével képes haladni."

Másrészt tudjuk, hogy a tartós házasság (kapcsolat) titka: két külön ágy, két külön hálószoba, köztük pedig legalább egy óceán - így aztán a fénysebesség századának elérése is tekinthető volna visszalépésnek az emberiség kurta történetében.

Kicsit bonyolult, hogy miert is kell klasszikus vonal, de az biztos nem lehet informaciot tovabbitani ezzel a modszerrel fenysebessegnel gyorsabban. Ez egy kozkeletu tevedes, felreertelmezes. A hatas tenyleg latszolag azonnali, de ez egy kozos okra visszavezetheto korrelaciobol ered, nem pedig athatasra. A kiserletben epp az az erdekes, hogy a szokasoktol elteroen ket meromuszer is van benne, es igy oket is bele kell venni a szamitasba. Amikor lemerik a ket oszefonodott reszecsket ezek a muszerek, akkor az o lehetseges allapotaik is osszefonodnak.

Egy masik felreertes amiatt van, hogy teleportalaskor egy anyag kvantumallapota masolodik, de az is csak akkor, ha nem csinalnak rajta osszeomlastos merest, hanem egy olyan operaciot, ami az eredetihelyen az eredeti reszecsken/rendszeren tortent meres eredmenyetol fugg. Ehez viszont kell egy klasszilus telefonvonal.

Csak hogy tiszta legyen, most ket kulon kiserletrol beszwltem. Egyk az EPR paradoxonos hullamfuggvenyosszeomlasos problema, a masik pedig a teleportacio,amikor osszefonodott reszecsekkel probalnak atmasolni egy targetet egy masik helyre.

( lagas | 2011. 03. 08., k – 16:28 )

Tekintve az emberiség utóbbi évszázadait, a felgyorsult fejlődést, nekem úgy tűnik mintha az univerzum egy kirakós játék lenne és nekünk az a dolgunk hogy megtaláljuk a darabjait. Nem hiszem hogy be lennénk zárva ebbe a naprendszerbe. Hogy mi lesz a megoldás? Féregjárat, térhajtómű, vagy valami olyan amire ma még senki sem gondol? Mondjuk az 1800-as években még senki sem gondolt volna atombombára. Elképzelhető hogy megint jön majd egy nagy áttörés, paradigma váltás.
Ha nem pusztítjuk el magunkat akkor szerintem a következő 1-200 évben kidolgozhatják az elméleti alapokat és az évezred végére akár a gyakorlatban is megvalósulhat a csillagközi utazás.
Persze ez utóbbi csak egy tipp a részemről, nem kell belekötni :)

elég egysíkú extrapolálás ez, a "felgyorsult" legfeljebb a saját korlátaidat jelenti, azaz gyorsultnak tűnik mert egyre kevesebbet, egyre nehezebben értesz meg belőle, de ez nem jelenti azt hogy egy ember a jövőben majd kénye kedve szerint fog galaxist átformázni hellokitty mert épp úgy szottyan kedve, sőt még átutazni sem

a fejlődés inkább csak a rendszer bonyolódását jelenti, azaz épp úgy ahogy most te használsz egy elektront a számodra megszámlálhatatlan közül hogy ezt a pár betűt elolvasd és ebből semmit* nem ért meg az a szerencsétlen elektron, a jövőben amikor valami hatalmas társadalom már játszani fog tényleg a galaxissal és átformázza hellokitty alakúra, te ennek az alkotóelemeként éppolyan keveset fogsz meglátni belőle

*: valószínű, de nem biztos :)

a paradigmaváltós témával egyet értek, de az hogy 1800-as évek vs. atombomba... nem tudták hogy működik de vágytak olyan hatalomra akkor is, mi ezreket/milliókat pusztít el. mi sem tudjuk hogy hogyan kéne teleportálni meg teret görbíteni csak szeretnénk.. am én sajna nem hiszem hogy eljut odáig az emberiség...

-------------------------------------------------------------------
Semmi közöm ahhoz, ami aktuális. Az mindig látszat...

Én csak elképzeltem a Magyar Állami Térkapu és Féregjárat Karbantartó ZRt teleport és csillagkapu szolgáltatásait és színvonalukat.

4-es féregjárat gravitációs "fúrását", ritkított "ugrásokat" fényévnyi késésekkel és testek véletlen "fordított összerakását" molekuláris szintű kihagyásokkal, természetesen mindezt nem a kedves utas által kiválasztott végállomásokon.
--
Solaris Express
Opera

( KGer | 2011. 03. 08., k – 22:39 )

Több nagy évszázados álma volt az emberiségnek, amik mire megvalósultak már nem is kellettek, lehet hogy ez is ilyen lesz.

Lehet hogy mire sikerül megvalósítani a csillagközi utazást már nem akar senki se menni, mert pl olyan kifinomult és fejlett virtuális infrastruktúrában fogunk élni (nincs halál, nincs éhezés, nincs munka, végtelen tér és erőforrások), ami csak itt a Földön lesz megtalálható és senki se akarja majd itt hagyni.

Ez még a jobb változat. Én inkább attól tartok, hogy addigra kinyírjuk magunkat.
Mikor majd fogyóban lesz az olaj, az egyéb ásványok és a kaja, mi meg túl sokan, akkor hirtelen nem is lesz majd olyan értékes az emberi élet, és gyorsan ritkítani kezdjük egymást. És ha nem is nyiffanunk ki teljesen, de sikerrel visszabombázhatjuk magunkat a kőkorszakba.
Én inkább ettől tartok.

Igen, feltűnt. Én a következő 20-30 évet tartom kritikusnak. Ha sikerül a civilizációnak ezt átvészelnie, akkor egy hatalmas akadályt küzdöttünk le, nagyobbat, mint eddig bármikor. Akkor megmarad a hitem az emberiségben. Viszont most komoly próba áll előttünk, és nem tudjuk, mi lesz a vége.

Viszont most komoly próba áll előttünk, és nem tudjuk, mi lesz a vége.

Hogyne tudnánk! Mindenki tudja, mindenki érzi: 3. világháború lesz a vége.
Békében Kína a nyerő. Háborúban az angolszászok. Amerika háborút fog kezdeményezni, mielőtt elveszítené vezető helyét.

( STP | 2011. 03. 08., k – 23:11 )

Fénysebesség vákuumban ~300e km/s, de van egy gyorsabb út az erdőn át.

( bri | 2011. 03. 08., k – 23:34 )

a warp 10 az, ami nem lehetséges. illetve Tom Paris azt is megcsinálta, ám ekkor egy időben volt az univerzum összes pontján, és mellékhatások jelentkeztek. de kiheverte.

( sany | 2011. 03. 08., k – 23:41 )

"Mikorra sikerülhet egy működő megoldást összehozni, ha egyáltalán sikerül, mit gondoltok?"

E = mc2

Szerinted?

( lx | 2011. 03. 08., k – 23:50 )

"Mikorra sikerülhet egy működő megoldást összehozni"

Megmondom, ha megmondod, hogy mikorra sikerül pl. c/2-vel utazni.

"It's a nice piece of speculative work, but it is speculation," says theoretical physicist Matt Visser of Victoria University of Wellington in New Zealand.

Érdekes ez a megjegyzés egy elméleti fizikustól. Elvégre minden amit ők csinálnak tiszta spekuláció. Aztán idővel vagy bebizonyítják (kísérletekkel, megfigyelésekkel), vagy megcáfolják (szintén kísérletekkel, megfigyelésekkel), vagy marad elmélet...

( flimo | 2011. 03. 09., sze – 02:17 )

At the beginning of the Season 6 cliffhanger, "Descent, Part 1", Data is seen playing poker with holographic depictions of Stephen Hawking, Sir Isaac Newton, and Albert Einstein. Hawking portrayed his own hologram for this episode, making him the only guest in any Star Trek series to play himself. When taking a tour of the set, he paused at the Warp core, smiled, and said, "I'm working on that." During the tour, Hawking requested, and was allowed, to sit in the captain's chair of the Enterprise-D.

( kovi | 2011. 03. 09., sze – 10:51 )

"Fénysebességnél gyorsabb utazás"

talán lehetséges, sőt több jel is arra mutat, hogy most is létezik de nem "errefelé", lásd következő mondat.
nem, nekünk sajnos nem lesz ilyenünk a fizikánk sajátosságai miatt, valamint azért mert a jelen technika emberöltőket igényelne a gyorsításhoz még v~99%c esetén is.

a tőlünk eltérő gravitációs koordinátákkal leírt térrészekben vélhetően semmi sem gátolja a fényt (vagy bármely EM hullám- vagy akár bármilyen hatás terjedési sebességét), hogy a 3x10^8 sebességet "tekintse" határsebességnek. jelen állás szerint a fizikát energetikai oldalról megközelítve a tachion mezőhullámok impulzusaiban is fénysebességnél nagyobb összetevőket sejtet nem egy ezzel foglalkozó koponya. utóbbi elsőre kicsit áltudományos, de amikor meghallgatod ezeket a gondolatokat már annyira nem röhejes. sőt, igazából ezek a magyarázatok több ponton ésszerűbbnek tűnnek mint a mai "igazából nem értjük és igazából még mérni sem tudjuk de tutira ez van" rizsák.

ha (az egyébként zseniális) Einstein ma élne, az elméletének jó nagy része lenne másképpen leírva és akkor pl. nem azt tanulnánk, hogy azért nem lehet elérni a fénysebességet mert a tömeged "végtelen" lenne uramatyám.

Zaneck idenézhetne, mert én ebben csak csak nagyon lelkes és művelődni próbáló amatőr vagyok az ő véleményére inkább kíváncsi lennék. Térhajlítgatás: na, sinen vagyunk: szerintem álfizika, amit a Discovery Science tudományos bulvárműsoraiban (a'la Michio stb) lehet nézegetni ha van rá ingerenciája az érintetteknek.

--
Vége a dalnak, háború lesz...

"ha (az egyébként zseniális) Einstein ma élne, az elméletének jó nagy része lenne másképpen leírva és akkor pl. nem azt tanulnánk, hogy azért nem lehet elérni a fénysebességet mert a tömeged "végtelen" lenne uramatyám."

+1. Relativisztikus tömegnövekedés fogalmi zsákutca, azért vezették be, hogy az F=m*a Newton egyenlet szemléletesen érvényben maradhasson, de éppen hogy szemléletbeli problémákat okoz. El kellene felejteni. Egy testnek van tömege, annyi amennyi, és kész. Newton egyenlet meg sérül.

A valodi Newton-egyenlet nem ez, hanem F = d(m*v)/dt.

Ez igaz, én kérek elnézést.

Nem mondtam én, hogy bárki azt állítja, hogy a nyugalmi tömeg változna... Csak azt mondtam, hogy mivel a relativisztikus tömeg fogalomnak nincs értelme, ezért a nyugalmi tömeget is elég egyszerűen tömegnek nevezni, ami annyi, amennyi.
Relativisztikus tömeg fogalomnak nincs értelme, ezt fenntartom. Semmit nem ad hozzá a szemlélethez, viszont tévútra vezethet. Gondolok itt főleg azokra a hallgatókra, akik most ismerkednek a relativisztikus mechanikával.

hahaha ez jó szöveg volt :DD

egyébként érdekes egy figura ez.. elvileg "ha ezt teszem ez lesz belőle" alapon "elöl ~összenyomom a teret és akkor hátul ~kitágul" az Alcubierre hajtómű lényege. nekem a lényeg az "ezt teszem"-en van, szóval csak azt kéne már elmondani, hogy miképpen nyomod össze elöl a teret

-csak úgy általában :P
-úgy, hogy energiáiban egyensúlyt mutasson a környező térrésszekkel
-úgy, hogy fizikájában egyensúlyt mutasson a mellette lévő térben (kvázi ne szakadjon szét a hatáskörzetben lévő galaxis stb)

ez a tércsavarás-hajlítás egy szép fényes elmélet, képregényekbe illő. ha 2000 éven belül valaki csak modellben is képes lesz számomra r=20mm ~3 vektorral leírható teret a belső szabályaival együtt büntetlenül hajlítani/csavarni, akkor kikiáltom magam a világ leghülyébbjének.

--
Vége a dalnak, háború lesz...

Nem vagyok fizikus, hanem mérnök, de szeretem a fizikát.

Tömeggel kapcsolatban anno az egyik egyetemi tanárunk hívta fel rá a figyelmet, hogy a gravitációs tömeg és a tehetelenségi tömeg pöccre megegyezik és nekünk intuitíve ez a normális, de két teljesen eltérő fogalomról beszélünk, tehát akár különböző is lehetne. Sőt az a meglepő, hogy megegyezik.

Fizikusoktól kérdezem, hogy ezt nem vesézte ki jobban még senki? Ha megegyezik akkor (érzésre :) ) kell lennie valamilyen kapocsnak a gravitáció és a tehetetlenség között. Ha pedig bizonyos körülmények között mégis eltér, akkor találtunk valami új dolgot.

A tehetetlen és a súlyos tömeg közötti arányt sokan kimérték, az egyik legfontosabb mérés-sorozat Eötvös nevéhez fűzödik (az Eötvös-inga pont erről szól).

A mérések szerint a két tömeg megegyezik, 10^-9-es nagyságrendű eltérés lehet.
Később mások is mérték az egyezéseket,bővebb infót itt találsz:
http://en.wikipedia.org/wiki/Weak_equivalence_principle#Tests_of_the_we…

A gravitáció és a tehetetlenség közötti kapcsolat pedig pontosan az általános relativitáselmélet: a test súlyos tömege a téridőt görbíti, módosítja az Einstein-egyenlet szerint, ez a görbület az, ami a gravitáció valójában. Azaz a gravitáció nem a klasszikus értelemben vett vonzás (mint mondjuk a mágnességnél), hanem a téridő görbületéből (geometriailag) fakadó hatás.

( tamaas | 2011. 03. 09., sze – 11:19 )

Jelenlegi ismereteink szerint nem a fénysebességnél gyorsabb utazással van a probléma, hanem a fénysebesség átlépésével. Ekkor jön be a képletbe az a bizonyos nullával osztás.

Bár valóban némi problémát vet fel a nevezőben lévő gyökvonás egy negatív számból, de pl. a komplex számok körében nem... ;-)

( krad | 2011. 03. 09., sze – 13:16 )

Létezik egy TV sozat a témában, Sci Fi tudomány címmel.
Kicsit bulváros, de egész használható.

( vakangyal | 2011. 03. 09., sze – 15:48 )

haly
mi a teleportot már régen feltaláltuk! :)
mikor kellően részeg vagy, iszol még 1 pohárral és otthon ébredsz! :)

( gretstomi | 2011. 03. 09., sze – 18:16 )

Lesz.
A világűr mérete pazarlás lenne, ha nem lehetne bejárni.
És ugyanígy pazarlás lenne egyetlen "értelmes" fajért... :)

Egy Daniken filmben volt erről szó.

A qrva nagy távolságok miatt nehézkes elérni a legközelebbi
naprendszert, azzal a sebességgel amit ma elérhetünk,
nemhogy bejárni egy galaxist a több milliárdnyiból
Ez csak minimális töredéke a juniverzumnak(kozmosz).

http://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_Einstein#T.C3.B6meg-energia_egyen.C…

E=mxC2

Eszerint marha soká lesz olyan hajtómű, amivel akár csak megközelíthető lenne
a "C".

A sebesség egy olyan probléma ami úgy gondolom, hogy egy technikai áttörésnek köszönhetően valószínűleg megoldódik egyszer. Ez így volt a hangsebesség átlépésénél is, ma pedig annak többszörösével "repkedünk". Viszont már ez utóbbinál is komoly probléma az emberi test tűrőképessége, ami egy olyan kérdést vet fel, hogy ezen a módon kell-e keresni a megoldást. Nem vagyok biztos benne,hogy a fénysebesség utáni kutatásnak van értelme. Nagyobb haszna lenne a teleportáció, fekete-lyukak, téridőgörbületek, stb. lehetőségeinek vizsgálata.... pl ilyenek lehetnek érdekesek, mint Einstein elmélete szerint a fénysebességgel haladás esetében lelassul az idő, de pl. mi van ha fénysebességgel, vagy az felett forog valami egy helyben? Szerintem ebben az irányban kellene kutakodni, persze közöm sincs a területhez.

-------------------------------------------------------------------------------------------
Mit használok? Na, na, na? Hát blackPanther OS v11.1-et * www.blackpanther.hu

"persze közöm sincs a területhez"

:)

Igazán nem akarlak megsérteni de látszik.

De hogy ne csak kötekedjek:
A hangsebességnél technikai / technologia korlátott kellet legyűrni, a fénynél már a fizikával kell megbírkózni ami azért keményebb dió.
A másik meg a forgás és a haladás párhuzama, amiben eléggé mellé lőttél, úgyanis deffinitive a fénysebesség az nem relatív ilyen formán te is fénysebességel haladsz ha a viszonyítás rendszeredet egy fotonra helyezed, stb.

De vannak nagyon jó könyvek kezdőknek ha érdekel a téma.

Nyilván nem fizikusok (bocs ha valaki az) beszélgetnek itt erről, hanem akit érdekel a téma. A korom miatt ami ugye pont 2x annyi mit a tiéd, már kevésbé emlékszem, mi hogy is volt azokban a könyvekben amiket te "tegnap" olvasgattál, esetleg tanultál:)) Viszont pontosan emlékszem, hogy a hangsebességnél is a fizikai korlátokban hitték először a problémát, sőt, egyes teóriák szerint a hanghatár átlépésekor szét kellett volna szakadnia a gépnek. Illetve a technológia ugyan meg volt, de a fizikai tényezők megváltozása ekkora sebességnél sok ember halálát okozta, gondolok itt a tesztpilótákra. A másik, nyilván tudom, hogy Einstein is a haladásra alapozta a fény vs idő elméleteit (ez még rémlik), de ez is volt az utolsó amire emlékszem, azóta sem igazolni, sem megdönteni vagy ezzel kapcsolatban bármit felmutatni nem tudott senki. Így gondolom másik irányokban kellene kutakodni.

Jah: nem sértődtem meg, miért tenném? jah, hogy személyeskedtél? lehet, hogy nem ildomos tényleg...

-------------------------------------------------------------------------------------------
Mit használok? Na, na, na? Hát blackPanther OS v11.1-et * www.blackpanther.hu

Most voltam otthon és rittig nem találtam meg, azt amit el akartam hozni, neked pedig volt eszemben, de legközelebb majd jobban áttúrom a könyvtárszobánakat. Persze ha érdekel a dolog.

Azóta amúgy volt új hír a témában? Testelték már jó sokszor hogy tényleg jó-e a mérés?

( kojot | 2011. 03. 09., sze – 20:11 )

Ha le tudunk szakadni a jelenlegi 3d/4d gondolkodásról, elképzelhető. Ezen már nagy koponyák is gondolkoznak. Jelenleg "be vagyunk zárva" ebbe a rendszerbe, ennek a határait átlépve, mint ahogy azt lejjebb is feszegeti pár hozzászólás, a fény sebessége csak vánszorgó csiga tempónak tűnik majd.

Jó nyomon jársz, de akkor olvasd tovább is azt az anyagot. 8 körül kezd érdekessé válni a dolog. Az, h pár dimenzió szuper kicsi, nem zárja ki a többi, esetleg létező korlátlanul irdatlan nagyságát. Ld húrelméleti nagy bumm. Egészen másként magyarázza a világ keletkezését mint ahogy az jelenleg elfogadott, és még van vagy 3 teória ami szintén valószinüsíthető, és elfogadható magyarázatot ad a mai általunk ismert világ létezésére/keletkezésére. Valójában egyik sem bizonyítható a jelenlegi ismereteinkkel. Csak van köztük olyan, ami jobban elfogadott/ismert (mert pl jobban bekerült a köztudatba), mint a másik. Viszont bármelyik felett pálcát törni és/vagy kategorikusan elfogadni és emiatt a többit elvetni (abban nem gondolkodni) hiba halmozás lenne.
Ez feszegettem, épp az imént. El kell tudni néha szakadni a jelenlegi gondolkozás korlátaitól mert az fals is lehet egy határon túl. A kérdés pedig a jelenleg ismert határon túli dologról szól. Einstein ötlete miről szól? Belekötött abba, amit mindenki fixnek tudott/hitt, miszerint az idő állandó. Igaza lett, tudjuk, nem az! De akkoriban bolondnak tartották ezért páran.

Mar bocsanat, de lopikulat. Einstein "otlete" az volt, hogy mivel a kiserleti eredmenyek a fenysebesseg allandosagat mutattak, elfogadta azt es megnezte, ez a teny mit okoz a meglevo elmeletekben. Minden mas ebbol a feltevesbol esett ki.

A hurelemelet es a tobbi tarsa valoban izgalmas elmeletek es nyilvan sokszinubb vilagot eredmenyeznek, mint a pontszeru reszecskes modellek, de abbol meg -ahogy irtad- roppant korai barmit is levonni. Az valoszinusitheto, hogy a pontszeru modell hibas, de hogy a hur jellegu modell jo valasztas vagy sem, majd elvalik.

Bar utolerne a kiserleti fizika az elmeletit... izgalmas korszak lenne :)

( uid_2030 | 2011. 03. 09., sze – 20:25 )

Csak megszerzed a Millennium Falcon-t és már mehetsz is! :)

> BERUS
Motor: Fedora 14

( GFS | 2011. 03. 10., cs – 09:08 )

Szerintem nincs olyan ami nem lehetseges, illetve semmirol sem jelenthetjuk ki, hogy biztos.
Maximum a jelenlegi ismereteink szerint nem lehetseges, illetve biztos.

Nem tudom, de feltetelezem, hogy sok kutato keres olyan iranyban, ami a mai tudasunk szerint ertelmetlen, mivel 'lehetetlen'.

Mindenesetre erdekes a tema :)

( bitvadasz | 2011. 03. 10., cs – 09:27 )

Az univerzumnak van "térhajlítósa".

A-ból B-n keresztül C-be lehet, hogy hamarabb érsz el, mint aki A-ból közvetlenül C-be megy.
Az összes útvonalon a fény sebessége lesz a legnagyobb, és mindenhol ugyanakkorának látjuk/mérjük.
Ez azért van, mert nem külső hanem belső megfigyelők vagyunk (itt bent 4D tér-idő szerkezetben).
A külső megfigyelő - már amennyiben blokkolni/korrigálni tudná a tömegvonzás hatását a hozzá érkező fényen - láthatná 3D-ben, hogy a fénysebesség (geometriailag) minden helyen más.

( osod88 v | 2011. 03. 10., cs – 09:45 )

Lehet hogy nagy marhaság lesz amit kérdezek, de nem értek a fizikához.
Mi van a gravitáció terjedési sebességével? Például ha valami egyszer csak hirtelen kirántaná a Napot a naprendszer közepéről, mondjuk a síkjára merőleges irányban (nyilván nem lesz ilyen, csak tegyük fel hogy mégis), akkor a Föld azonnal letérne a pályájáról, vagy 8 percig még keringene tovább a megszokott útján?
Mert amíg a Naptól a fény nem ér ide addig nem vennénk észre hogy "arrébbment" a Nap. Továbbgondolva ezt, a többi bolygó egyszerre térne le a pályájáról, vagy sorrendben belülről kifelé, a belsők hamarabb, a távolabbiak mikor odaér a fény?

Így van. Ahogy Stephen W. Hawking is írta az Az idő rövid története című írásában, minden maximum fénysebességgel tud terjedni. Érdemes elolvasni azt a könyvet mert az űrhajós filmekben látott sok butaságot legalább helyére lehet tenni.

Szerk.

Itt olvasható: http://konyv.uw.hu/az_ido_rovid_tortenete/index.html

--
maszili

Nemely elmeleti fizikus kifejezetten orultnek tunik...
De azert vannak normalisak. Nekem is sokszor borotvalatlan az arcom es kocos a hajam, szoval leri, hogy egy elefantcsonttoronyban dolgozom, de a hup-os kommentjeimbol nem szokott kitunni, hogy orultsegeket mondanek, legalabbis meg senki nem merte a szemembe mondani :P Scifiket nem irok, csak olvasok, es ritka, hogy elmeleti fizikusbol scifi-iro legyen. De azt hiszem pl. Carl Sagan is fizikus volt, a Queen egyik gitarosa is (van egy szamuk, ami miatta van, "speed of ligth","I don't like star wars" meg hasonlo kifejezesekkel), es Angela Merkel is biofizikaval foglalkozott (most is azt csinalja, nagyleptekben...). Palinkas Jozsef akademia-alnok (sic!) is allitolag kavart valamit fizikaban, ami miatt hasznalhatja a doktor nevet, de ora nem vagyunk buszkek.

Sokuk azert elegge almodozo, es idealista plusz ateista. Megrogzotten tudnak utalni minden rendszert ami korulottuk van, es sehova sem tudnak beilleszkedni. Masok meg politizalnak, amikor csak tudnak. Viszont scifi irot egyet sem ismerek, ahhoz kicsit vagy mas beutes is kell, vagy nem jutnak olyan helyekre, ahol en tartozkodom...

"Viszont scifi irot egyet sem ismerek, ahhoz kicsit vagy mas beutes is kell, vagy nem jutnak olyan helyekre, ahol en tartozkodom..."

Pedig a 2X. század fizikája (ill annak lehetőségei) és a JÓ sci-fi között széles a féreglyuk, könnyű az átjárás.

Egyébként A. C. Clarke ha nem is kifejezetten fizikus volt, de majdnem.

Carl Frederick pedig "Theoretically, I am a theoretical physicist. Even though I left the comforts of academia years ago, and haven't published in my field of Quantum Relativity for some time, I still think of myself as a physicist."

Dehogy valik furcsava. Ha egy esemenyt a fenysebessegnel gyorsabban nem tudunk erzekelni (mert olyan sebesseggel terjed), akkor egyertelmu, hogy hatasa is fenysebesseggel van csak. Nincs azonnali tavolhatas a gravitacional. Az egyetlen azonnali tavolhatas-jellegu esemeny jelenlegi ismereteink szerint az a kvantum-osszefonodas.

Eloszor is, a teridoben nincs szaguldas, a terido elemei esemenyek (x,y,z,t) koordinatakkal leirva, nem pedig anyagi. Nincs ertelme a Minkowski-teridoben annak a fogalomnak, hogy szaguldas. Egy anyagi targy esetben a mozgas leirhato a teridoben egy folytonos vonallal (egydimenzios strukturaval), es ennek a vonalnak barmely ket pontja kozott megmondhato, hogy mekkora sebessegel mozgott a pont a ket esemeny kozott.
Legyen P es Q a terido ket pontja, egy K koordinatarendszerben P koordinatai legyenek (x,y,z,t), Q koordinatai (x',y',z',t').
A ket pont teridobeli tavolsaga nagyzeten a (x-x')^2+(y-y')^2+(z-z')^2-(ct-ct')^2 szamot ertjuk. Amennyiben ez a szam 0, akkor a ket esemeny kozott mondhato, hogy szaguldott koztuk valami fenysebesseggel (fenyszeru intervallum), ha nullanal kisebb, akkor a ket esemeny kozott nincs ok-okozati osszefugges (terszeru intervallum), es ha 0-nak nagyobb, akkor a ket esemeny kozott mozoghatott egy test valamilyen megadott, fenysebessegnel kisebb sebesseggel.
En ebben nem latom, hogy minden dolog fenysebesseggel szaguldana.

Nem megy az sehova. A teridoben levo esemenyek statikusak, legalabbis abban az ertelemben, hogy a fizikai realitas feltetelezi, hogy egy terbeli pontban legfeljebb egy "valami" lehet egy adott idopontban, nem "megy" az sehova. Egy esemenynek van egy konkret negyesvektora es kesz. Azt mondhatod, hogy a _terben_ levo P pont teridoben az E1,E2,...,En esemenyek halmazaval irhato le (un. vilagvonal), de ekkor a P pont megy valahova, az E1,E2,...,En esemenyek sehova nem "mennek". Leirjak a P pont idobeli es terbeli valtozasat, de nem mennek sehova. Mit ertesz az alatt a fogalom alatt, hogy a P esemeny megy a teridoben valahova?

nagyon szép kérdést tettél fel, viszont a 8 perc eltelte előtt már megtörténik a pálya módosulásának első pillanata, hiszen magának a Földnek is van gravitációs mezeje (kvázi gravitációs hullámai) ami (többek között) a Nap felé mutat. elég parasztul írom és kisarkítva és nem így van, de az érthetőség kedvéért: határsebességgel Naptól induló gravitációs hullámok indulnak (többek között) a Föld felé, ue fordítva:a a kettő együtt alakítja ki a pontos pályát - aminek találkozási pontja nem a Naptól határsebességgel induló 8 perc ponton van, hanem valamivel közelebb (a Naphoz viszonyítva). egyébként pedig lásd persicsb-t lentebb vagy fentebb (nem tudom hogyan rendezel)

--
Vége a dalnak, háború lesz...

Nem 8 percig keringenel a semmi korul. Jelenleg is a Nap hatasainak a 8 perccel ezelotti allapota szerint kering a Fold, vagy barmi. Amit most erzekelsz, mersz, az a Nap volt 8 perccel ezelott. Ugyanigy igaz ez arra az esetre is, ha hophopp megszunne a Nap. 8 percig nem is venned eszre, hiszen meg nem ert el hozzad az, hogy "nicns Nap". A Fold ugyanugy nem a semmi korul keringene, mert szamara a Nap meg 8 percig letezik. Az egyidejuseg definicioja az, ami itt teged csapdaba ejt.

Értetlenkedek kicsit, de hátha jobb infóval tudsz szolgálni. Amit Te mondasz, az a hagyományos gravitonos terjedés/kötődés szerinti feloldása a problémának. De gravitont még senki sem fogott meg tudtommal, még a LIGO sem.
Ha viszont a gravitáció nem így "terjed" hanem pl egy másik dimenziós (pl húr) áthatással, akkor bizony elvileg azonnal letérnénk a pályáról, bár a nap fénye még 8 percig utazna idefelé nem?

Nem gravitonos a dolog. Egyrészt a gravitonos megközelítése a gravitációnak egyáltalán nem hagyományos. A gravitációt az általános relativitáselmélet írja le legjobban, és eszerint a gravitáció nem más, mint a téridő görbülete, egy geometriai leírás. A gravitáció nem erő a newtoni értelemben és szerintem nem elemi kölcsönhatás a kvantummechanikai értelemben, hanem egy sokkal fundamentálisabb dolog, hiszen itt az anyag/energia az a téridőre hat, nem más részecskékre.

Mindenesetre a téridő változása fénysebességgel történik meg (a gravitációs hullámok fénysebességgel terjednek, és ezt meg is mérték). Hiába gondolod, hogy máshogy is működhetne a gravitáció elméletileg, attól még a hatás megváltozása fénysebességgel történik gyakorlatilag, így az elméleti leírásoknak is ezt figyelembe kell vennie.

Ez egy jo peldaja annak hogyan tud felrevinni egy analogia (mint korabban mashol emlitettem). A terido es annak gorbulete mint gravitacio, pusztan egy modell, ami a valosagot probalja leirni. Kenyelmes, intuitiv (es eddig helyes kozepes leptekeken), de semmikeppen sem igaz az, hogy a gravitacio a ter gorbulete. Ezek nagyon jol hangzo bullshitek, csak eppen nem igazak. Egyreszt pontosan tudjuk hogy nem kozepes leptekeken nem teljes a kep, masreszt nem zarhato ki, hogy van masik helyes modell, ami eppen masfelekeppen intuitiv.

Nos a második bekezdésed is félre sikeredett.
A gravitációs hullámok már ha vannak, nem biztos, hogy fénysebességgel terjednek. Kísérleti/mért eredmény még nincs róla. A hullámhosszáról annyit lehet sejteni számítások alapján, hogy 1.6-2.2km lehet. De hivatalosan még senki sem mutatta ki vagy mérte meg. Az ugyanis komoly dolog lenne.

Megneztem. Egy szo nincs benne a gravitaciorol, arrol van szo, hogy volt egy meresuk, es arra kerik a tudomanyos kozvelemenyt, segitsen megmagyarazni. Nem allitjak, hogy lehetseges a fenyebessegnel gyorsabban utazni.
A cikk foleg merestechnikai jellegu, leirja, hogy ok hogyan mernek, szinkronizalnak es a meresi eredmenyekben ok nem latnak semmilyen statisztikai es rendszerszintu hibat, ami okozna az elterest. Kerik a kozvelemenyt, vizsgaljak meg, probaljak reprodukalni. Irjak is: "We deliberately do not attempt any theoretical or phenomenological interpretation of
the results." Szandekosan nem akarnak semmifele elmeleti kovetkezmenyt levonni az eredmenybol.

( fathom | 2011. 03. 10., cs – 15:46 )

Sziasztok!

Én úgy hallottam egy fizikustól (Varga Gábor, BME), hogy igazság szerint csak a térből kéne kilépni. Nem igazán értem, hogy ez mit is jelent, de valami olyat magyarázott, hogy a terjedési sebesség a térben korlátos, azon kívül nem. Azért javítsatok ki nyugodtan.

FathoM

ja.
építeni kell egy nagy összkomfortos űrhajót, aztán azt addig kicsinyíteni, míg ki nem esik, v. majdnem ki nem esik a téridőből. ebben a pillanatban az univerzum minden pontján egyszerre lenne jelen. mostmár csak ki kell választani azt a pontot, ahol meg akarunk jelenni az univerzumban, és oda nagyítani a hajót.

ehhez csak egy másik univerzumra van szükség, amit a hajó közé teszünk, hogy ne hulljon szét. esetleg a hajó körülvevő univerzum egy darabkáját kell különálló univerzummá alakítani, manipulálni benne a téridőt, és már kész is.

pityputy az egész:)

( dox187 | 2011. 03. 17., cs – 22:20 )

Most nem olvasom végig az összes hozzászólást, úgyhogy már lehet hogy írtak hasonlót. Relatív 2x-es fénysebességgel utazol akkor, hogyha az úticélod is fénysebességgel közeledik feléd. Ehhez el kell érni a fénysebességet első körben, tudomásom szerint ez meg főleg a fotonoknak megy, embereknek ritkábban...

:D Bocsi, tényleg az csak kíváncsi voltam hogy, megnézi-e valaki.
Csak azért linkeltem amúgy, mert én képest voltam végignézni itt is elkövették a tipikus szarvas hibát, "fényévekkel ezelőtt" és ez tájékoztató céllal készült !! Anno az rtl-nek majdnem el is néztem a deteminánst, de ez übergáz.

Nem értem, mi ezzel a baj. Nem mindenki mérnök meg fizikus, átlagember számára ismeretterjesztésnek meg pont megfelel, nem is értené a teljesen korrekt leírást. Nyilván, ettől nem lesz tisztában a kedves néző a fizika jelenlegi állásával, de legalább valami halovány fogalma lesz róla.

nem tudom, nekem nagyon szurta a szemem, hogy szakemberek szamukra trivialis (gondolom en, hiszen tobbnyire olyan tenyeket es informaciokat kozoltek, amivel pl. en mar tisztaban voltam) dolgokrol ugy nyilatkoznak mintha eppen most nyertek volna egy oscart es egy nobel dijat egyszerre.

szoval nagyon hatasvadasz es mesterkelt volt a szamomra. pl. Hawking vagy Paul Davies konyveinek a stilusa valahogy sokkal kozelebb all hozzam, pedig a nagykozonsegnek szolo konyveik celkozonsege ~ ugyanaz.

Tyrael

tegnap vettem eszre, hogy youtube-on lehet feliratot kapcsolgatni, szoval most megneztem, hatha ezen is van (kivancsisagbol). nem volt, viszont talaltam beta featuret, ami speech recognitionbol feliratot csinal. a kovetkezo feature pedig leforditja a feliratot. na most bekapcsoltam mindkettot, igy mar erdekes nezni :D eddig a kedvenc mondatom: "a leggyorsabb pizza a befolyasa a technologia ugy tunik, hogy esik"

"CERN reported that a neutrino beam fired from a particle accelerator near Geneva to a lab 454 miles (730 kilometers) away in Italy traveled 60 nanoseconds faster than the speed of light. Scientists calculated the margin of error at just 10 nanoseconds, making the difference statistically significant."

Hogyan képesek ilyen távolságon, ekkor sebesség és ilyen kis hibahatár mellett "pontosan" mérni?
Egyáltalán hogyan tudnak egy neutrinot a gyorsítón kívül "elfogni"?

( Cisco | 2011. 09. 25., v – 21:00 )

Egy kis statisztika az ember alkotta szallitoeszkozok sebessegerol:

A vilag leggyorsabb embert szallito repulogepe 7.258 km/h
A vilag leggyorsabb taviranytasu repulogepe 12.144 km/h
Apoll 10: A vilag leggyorsabb embert szallito urhajoja 39.896 km/h
A vilag leggyorsabb taviranyitasu urhajoja 252.292 km/h = 70 km/s

a fenysebessege megkozelitoleg 300.000 km/s. ugy erzem a 70 km/s meg eleg messze van ettol...

http://www.bukisa.com/articles/46161_worlds-fastest-flying-machines-eve…

( Lacyc3 v | 2011. 11. 12., szo – 12:20 )

Remélhetőleg ameddig fegyvereket gyártunk és egymással háborúzunk, addig esélyünk sem lesz a hülyeség terjesztésére. Utána pedig hajrá! :)