CMS tananyag középiskolásoknak

Könyv, Kiadvány

Örömmel jelentem be, hogy elkészült két oktatási segédanyag a Digitális Kultúra tartalomkezelő (CMS) témaköréhez. Az anyag az FSF.hu Szabad Szoftver Pályázat 2022 támogatásával készült.

A 2020-ban megjelent Nemzeti Alaptanterv Digitális Kultúra Publikálás a Világhálón c. fejezetében van egy tartalomkezelőkről szóló rész. A tankönyv két ingyenesen elérhető kereskedelmi terméket mutat be. Ezért szükségét láttam, hogy megjelenjen a magyar piacon legalább két nyílt forrású alternatíva is. A javaslaton túl szükségét láttam egy jól használható tananyag és eszköz elkészítésének is. A tananyag és az eszköz elkészítés során figyeltem arra, hogy a tanulók akár önállan is el tudják sajátítani a szükséges tananyagot a két nyílt forrású alternatíva segítségével. 

( zsolt | 2023. 01. 14., szo – 21:44 )

1-2 videót megnéztem, nekem is hasznos volt, grat!

( Raynes v | 2023. 01. 14., szo – 23:07 )

WOW, nem is tudtam, hogy már CMS-t is tanítanak középiskolában, a Hugo-nál még a github kezelése is előjön. Átnéztem a tankönyvet. Vannak benne pozitívumok, sok alap dolgot végigvesz, táblázatkezelés (benne gyakorlatibb matek, fizika feladatok, statisztika, betűgyakoriság, stb.), programozás, operációs rendszerek, kártevők, stb.. Meglepett, hogy a touchpad érintőpárnának van magyarítva, ezt így még nem hallottam. Külön jó pont, hogy programozásnál végre hanyagolva lett a dinoszauruszok korabeli Basic, Pascal, Logo, helyette már relevánsabb nyelvek mennek, még ha csak példa szintjén is (C++, Python, leírónyelvnek HTML). Volt negatívum is, táblázatkezelés bemutatása Excelben, .xlsx-es példával, magyar függvénynevekkel, ami szívás lesz, ha mégis angol nyelvű MS Office vagy netán LibreOffice elég sikerülne leülni, meg ez a Digitális Kultúra doksi sem igazán bizalomgerjesztő .docx-ben, mikor lehetne simán pdf. Csak hogy ne legyen a MS monopólium erőltetve már középiskolától. Főleg, hogy a CMS része az anyagnak már FOSS alternatívákra megy rá, meg foglalkozik a tananyag Linuxszal, példaként GeoGebra telepítésével, stb.. Amit még belevettem volna a könyvbe: netes kereső használata, e-mailezés, meg pl. hogy sok alkalmazásból már lehet online/web verziót használni, az említett Google Docs, Office 365-ön kívül is, pl. GeoGebrának van online verziója, OnlyOffice, online rajzprogramok, számológépek, konverterek, Wolfram Alpha, stb., egy csomó feladat megoldható ezekkel.

Bár nem tudom, hogy egy nem IT-s érdeklődésű középiskolás a CMS-ek világából mennyit ért meg 0 háttérismeret híján, mikor nem érti a szerver, kliens, dinamikus, statikus oldalak, stb. különbségét, adatbázisok, így elég lexikálisnak, levegőben lógónak tűnhet az anyag számára (ahogy tűnik nekem is a tankönyvet olvasva). Csak úgy megjegyzem, nem akarok a tankönyvet idézve „cyberbullying”-ot végrehajtani :D

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Külön jó pont, hogy programozásnál végre hanyagolva lett a dinoszauruszok korabeli Basic, Pascal, Logo, helyette már relevánsabb nyelvek mennek, még ha csak példa szintjén is (C++, Python, leírónyelvnek HTML).

Nekem azért hiányzik egy logikai ugrás abból, hogy az oktatási célra kitalált Logót lecseréljük C++-ra, de amúgy ja, kb. +1 :)

Azért, mert régi, és elég mesterséges nyelv, gyakorlatban nem sok mindenre jó. Hasznosabb valami modernebbet tanítani, amivel kezdeni is lehet valamit. Nem muszáj C++, akármi, aminek még van jövője és érdemes megtanulni. Nagyon kezdőknek én a Lua-t ajánlanám, mert nagyon egyszerű a szintaxisa, majdnem Basic egyszerűségű, de a Python se rossz alternatíva, meg ha alap szinten használják (nem a modern nyelvi elemeit és felsőbb absztrakcióit erőltetve), a C++-szal látok problémát. Esetleg JS, amit nem szeretek, de az legalább nem haszontalan, egy böngésző kell csak hozzá, bárhol működik. De tőlem lehet akármelyik másik nyelv, amíg nem valami túl spéci funkcionális nyelvről van szó.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Python miben rosszabb nala? Egyszeru szintaxis, direkt kezdobarat, arra van kitalalva, hogy jol lehessen tanulni, meg haladni benne. Meg turtle modulja is van, ha logos grafikat szeretnel, csak ertelmesebb szintaxissal.

Egy tizeneves gyerek meg siman birja. En 6 evesen mar biztos programoztam, az akkori gepeken (Primo, ill. PC-n gwbasicben), es a Basichez kepest a Python sokkal logikusabb. Egy atlag tizenevesnek is jo szerintem.

Egyebkent a Logonak egy ertelmet lattam eddig (gimiben tanultuk rovid ideig): kesobb egyetemen latszott, hogy ki az, akinek jol megy a rekurzio, es ki az, aki ott latta eloszor. De a rekurzio nem a Logo sajatja, meg csak nem is kiemelkedoen jo benne, mas nyelven is be lehet gyakoroltatni.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Pythont azok a gyerekek tudják jól megtanulni, akiket érdekel a programozás. A Logo azért jó, mert nem kell elárulni nekik, hogy most programoznak. :)

Árnyalatnyi különbségnek tűnik, de az utolsó (előtti?) BrainBaron volt egy panelbeszélgetés, ott mondta az egyik ürge, hogy ez a kulcsa a dolognak. És így belegondolva, logikus. A gyerekek csak teknősöset játszanak. Közben szép csendben megtanulnak problémákat algoritmusokra bontani. Én is előbb láttam C kódot, mint Logót, mert érdekelt, de messze nem ez az aktuális. Ráadásul mindkét nyelvet előbb ismertem, mint az angolt: az sem hátrány, hogy Logóból van magyar interpreter.

Az meg lehet akármivel, bármilyen általánosabb nyelvvel, amiket soroltam. Tőlem lehetnek nem csak azok, akár C, Rust, Go, PHP, Perl, vagy amit akartok, csak olyan legyen, aminek van jövője. Ne ilyen korlátozott sulinyelv legyen, mint a Logo, Basic, Pascal, stb.. Bármi jó, ami ilyen hagyományos, általános célú, strukturális, imperatív nyelv. OOP részét középiskolában nem erőltetném.

A túl spéci nyelvek, pl. funkcionális (Lisp, Haskell, Erlang), és egyéb nagyon speciális nyelvek (Prolog, Agda, VHDL) túlzás lenne valóban. Java sem jó ötlet már, hogy visszaszorulóban van, Fortran eléggé kiöregedett, hiába van belőle 2018-as új szabvány, nagyon szűk matekos szakmai körben használják, aki nem ilyen pályára készül, hasznát nem veszi, és ez így van a matekos nyelvekkel is (Matlab, Julia, Octave, SageMath, C-style calc, stb.). Elavult még a Basicen és Logón túl az Algol, Cobol, Modula, stb.. Amit szerintem nem jó ötlet még tanítani, az az egy céghez köthető nyelvek, pl. C#, Visual Basic, egyéb .NET-es történetek, PowerShell, stb..

Az awk, POSIX shell script határeset, azoknak jövője van valamilyen szinten, de aki nem unixlike rendszerekkel fog foglalkozni, annak lehet megkérdőjelezhető a hasznosságuk.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

A C egy nagyon jó nyelv, ha tudod, mit csinálsz. Egy gyerek, aki ismerkedik az algoritmusokkal, hamar ráun az egész számítástechnikára, ha a Hello, World! programja ötödjére is azt írja ki, hogy Segmentation fault. A gyerekeknek gyors sikerélmény kell, hogy megmaradjon az érdeklődésük, és a byte offsetek számolgatása szerintem kevés gyerek álma.

Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

Nem tudom elégszer hangsúlyozni: Nem a nyelv, hanem a módszertan és a fejlesztői környezet(igazából tanulási környezet) a fontos.

Szóval aki azt mondja, hogy a Logo nyelv alkalmasabb a programozás oktatására az picit pongyolán fogalmaz, vagy nem igazán fejti ki az igazság minden egyes kit szeletét. Az itteni keretek és az időm végessége sem teszi lehetővé, hogy a konstruktív pedagógiáról összefoglalót írjak és bemutassam azokat az eszközöket, amit Papert a MIT-en kifjelesztett, de legyen elég annyi, hogy többek között a Lego education sorozatához is köze van munkásságának. (https://www.lego.com/hu-hu/history/articles/g-lego-education/)

Papert: https://en.wikipedia.org/wiki/Seymour_Papert 

Konstruktív pedagógia (Nahalka István): https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/18587…

Ha valakit tényleg érdekel a téma, akkor javaslom a cikk átolvasását.

pp

"Bár nem tudom, hogy egy nem IT-s érdeklődésű középiskolás a CMS-ek világából mennyit ért meg"

Remélhetőleg semennyit, ugyanis nem cél, hogy a CMS-ek lelkivilágát értse. Használnia kell tudnia, legalább is a Nemzeti Alaptanterv szerint "dokumentumokat szerkeszt és helyez el tartalomkezelő rendszerben;" Ennyi többet nem kell tudnia.