DOS-os táblázatkezelőben köszöntötte az új évet a FreeDOS projekt

R nyelv is használható hasonlóra, bár az nem táblázatkezelő, hanem nyelvi interpreter, adattömegen lehet vele számolni épp úgy képletekkel, meg az eredményt GNU plottal ábrázolni

Lehet, hogy félreértelek, de ahhoz, hogy R-ből ábrázolj, nem kell gnuplot.

https://en.wikipedia.org/wiki/Turbo_Vision

Azóta a fejlesztő freeware-ként is közzétette a teljes verziót. Én egyébként nem is ismertem ezt a progit anno, csak a FreeDOS-os videókról ismertem meg, hogy ilyen is volt. A DOS korszakban ritkán táblázatkezeltem, de akkor 1-2-3 és Quattro Pro ment, esetleg dBase 4. Anno nekem sok minden kimaradt DOS-on, mert akkor ugyebár nem volt az embereknek nete, amivel szinte bármit letölthettél volna magadnak, meg a szoftverek is drágábbak voltak a reálbérekhez képest, így az ember korlátozottabban fért hozzá, max. csak ismerősökkel tudott floppykon csereberélni, meg újságok mellékleteiből kapta meg ezeket. Később meg jött a BBS, de olyanja se volt sokaknak, meg azon is elég korlátos volt, amit modemmel le lehetett szenvedni, utána meg jött az internet, de akkor meg már mindenki windowsos és linuxos GUI cuccokat töltött, addigra a DOS kiment a divatból. 90-es évek második feléről beszélek.

Ön nyert ! :-)

Pedig ezek a programok már meglepően jók voltak.

Hát a világ azóta semmivel sem lett jobb hely.

Kicsit valóban sarkítás, azért is tette be a „majdnem” kitételt, de a nagy összképet illetően igaza van. Ezek a régi TUI/CLI klasszik alkalmazások, mint ed, ex, sed, vi, vim, Emacs/Wordstar-klónok, stb., meg velük együtt ezek a plain text táblázatkezelők nem véletlen állták ki az idő próbáját már több évtizede. Most se csak dísznek vannak benne a tárolókban. Nagyon egyszerűek, puritánok, gyorsak (nem érdekel, hogy az MS Excel, meg LibreOffice Calc az i9-esen meg a Threadripperen 64 giga RAM-mal gyors, pár ms lag lesz, ezekben a terminálos alkalmazásokban meg nincs), alacsony hardverigény (P2-P4-es gépen is elmennek, meg egy RPi-on, vagy egy muzeális DEC/VAX worstationön, vagy olyan szerveren, amin nincs grafikus felület.

Meglepően sok mindent meg lehet ezekkel csinálni. Valóban nem olyan felhasználóbarátak, mint a modern GUI-s alternatívák, mert egy csomó parancsot és billentyűt fejben kell hozzájuk tartani, amiatt laikusoknak kevésbé intuitív, elsőre nehezebben tanulható, hülyebiztosság hiányában nem annyira megbocsátó, de mégis kompenzálják ezt egyszerűségben, átláthatóságban, rugalmasságban, plain text formátumokkal. A puritánságuk meg egyfajta absztrakt, retró környezetet teremt, és egyben distraction free is, nem vonja el a figyelmed mindenféle színekkel, grafikával, ikonokkal, értesítésekkel, asszisztensekkel, fontokkal, nem próbálja helyetted kitalálni, hogy mit is akartál, és átjavítani. Amikor ezeket az ősi toolokat használod, akkor csak te vagy, meg a bevitt adathalmaz, nincsen mindenféle extra réteg közöttetek, minden tisztán látszik, valahogy kicsit jobban látja az ember a lényeget.

Azt nem vitatom, hogy a modern táblázatkezelők többet tudnak, volt azért fejlődés, mindenféle online együttes szerkesztés, verziókezelés, pivot táblák, beágyazható objektumok, makrónyelv, mindenféle új formátum, az említett tooltipek, asszisztensek, riportsablonok, stb.. De pont, klasszik táblázatkezeléskor ezek többsége többnyire sallang, nem szükséges, főleg, ha tudja valaki, hogy mit csinál. Nehogy azt hidd, hogy csak amatőr szintig, a Linux kernel fejlesztői is ilyesmiket használnak fejlesztésre, Torvalds microemacs-et, ami egy 200 KB-os apró text editor, nem is emacs, csak a gyorsbillentyűit imitálja (nem szeretem, de mint a példa mutatja, megállja a helyét fejlesztőeszköznek), Hartman vim-et, stb..

De még prezentációkészítésben is vannak ilyenek, pl. nem egy ember használ erre vim-et (figlet, boxes, stb.-vel kiegészítve), meg egyéb terminálos prezentációs eszközt, amivel lazán 45-90 perces konferenciaelőadásokat is letolnak. Számológépnek is elég hatékony a terminál. Nem csak a mostani hipsztereknek, pl. ebben a régi, 1982-es unixos dokumentumfilmben 16:40-nél és 21:21-nél látod, hogy grafikus ábrálozásra, meg áramkörök tervezését is terminálon csinálja, ami ma sem az ördögtől való, VHDL is fut vim-mel szerkesztve, terminálban fordítva, nagyon nem amatőr, az Intelhez hasonló nagyok is ezzel nyomják (igaz már AI-kkel karöltve), és nem 4K-8K monitorokon rajzolgatnak CAD-ben 500 toolbarral, pedig azt gondolná az ember, hogy a GUI ilyenre legalább hatékonyabb. Nyilván használnak egyszerűbb PCB-khez KiCAD-et meg társait, szóval a GUI se alkalmatlan, felhasználásfüggő.

Sőt, még tovább megyek, egy ilyen as-easy-as, meg sc még ideálisabb is iskolákba. Miért? Mert így a tanulók nem az MS Excel menürendszerét és függvényeit tanulnák meg, hanem a tényleges táblázatkezelést a maga absztraktságában. Plusz míg egy szöveges terminálra vannak korlátozva, a kölök az órán nem a beépített, rejtett exceles játékot, MS Paintet fogja nyomni, meg a faszbukot a neten.