Andrew S. Tanenbaum - A MINIX 30 évének tanulságai

 ( trey | 2016. március 7., hétfő - 16:20 )

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Ha jól értem, akkor minden a Minix-ből származik, még az Android is. ;)

Úgy néz ki, hogy Tannenbaum bácsi 30 évvel ezelőtt nem volt képes működő kódot írni, és most ezt ki is kiabálja. Az INT 15, amiről beszélt, az inkább a 8259A spurious interrupt-ja lehet. Itt egy beszélgetés, ahol ezt boncolgatják: https://groups.google.com/forum/#!topic/alt.os.development/9qXsgge4b6w
A 8259 több esetben is dobhatott spurious interrupt-ot, de általában az állt ezek mögött, hogy lassú volt az interrupt kezelés, vagy túl gyors volt a HW. https://en.wikipedia.org/wiki/Intel_8259
Mindenesetre senki nem emlékszik arra (a linken sem és magam sem), hogy a 8088 INT15-öt hívott volna, ha túlmelegszik. Az első hűtőbordák a 486-osoknál jelentek meg, és a túlmelegedést saccra a Pentiumok (3, vagy 4?) jelezték először.

Nekem már a Pentium 166 MMX + Tomato alaplap páros is visszavette a CPU-t, ha túlmelegedett. Úgy vettem észre, hogy véletlenül ráhajlott az IDE kábel a ventilátorra, és a Need For Speed (még az első hehehe) elkezdett szaggatni :)
Tudom, anno azzal reklámozták a P3-at, hogy az AMD elfüstöl, a P3 meg nem a Quake 3 alatt hűtés nélkül, és ez mekkora újdonság...

Szegény tata, sérti az egóját, hogy egy tanítványa lelépte.

--
robyboy

Igaz, sose volt a tanítványa.

Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn.

Vegyük észre, hogy a Linux sikere a GPL és a GNU sikere elsősorban.
Még az is lehet, hogy Tanenbaum a közösségi fejlesztést és a licencelést nézte be, nem pedig a mikrokerneles architektúrát. :) :)

Majd ha olyan könyveket írsz, mint ő, akkor tatázzál. Te írtál tankönyvet? írtál operációs rendszert? Tata. :)

Apropó Tannenbaum könyv. A "Számítógép hálózatok", amit annak idején nálunk csak bibliának hívtak. Az a másik kudarca Tannenbaum bácsinak. Nagyon szépen bemutatja az ISO/OSI 7 rétegű hálózati modelljét, csak éppen a világ legnépszerűbb hálózata, az internet, és azzal együtt a TCP/IP nem azt a modellt használja. Anno az X.25 teljesen a Tannenbaum könyv alapján épült fel (physical layer, link layer, ...), az összes banki rendszer azt használta, csak aztán kihalt.
Nem Tannenbaum az egyetlen nagy koponya, aki nem képes földolgozni, hogy a világ túllépett rajta. Itt van pl. Einstein híres mondása, hogy "Isten nem vet kockát". Einstein a határozatlansági elvet nem tudta elfogadni. És ha neki lenne igaza, akkor nem működhetne pl. az alagútdióda, meg a flash memória sem.

(Nem ertem ezeket a hulyeket, hogy miert mennek neki az oregnek?)

Semmi bajom az öreggel egyébként. Total irreleváns számomra az élete, munkássága, tapasztalatai, lessons learned. Ez van. Sajnálom.
Ez az én hibám, nem az övé.

--
robyboy

Ha te a hamburgerkészítésről írnál könyvet, akkor azt úgy írnád, hogy egy fejezet a burger alsó fele, egy az összes töltelék, egy pedig a felső? Jóesetben nem, hanem rétegeznéd, alsó fél, húsok, zöldségek, pirosságok, szószok, felső fele, kitekintésnek mellé mondjuk egy rövid fejezetben a sült krumpli és a kóla... aztán hogy a Béla a pult mögött ezeket össze-vissza egybecsapja, már egy egész más kérdés.

(egyébként nem tudom, hányadik kiadást olvastad, de amelyik nálam járt, abban szépen összehasonlítja a 7 ill. 4 rétegű architektúrákat, és a 7 réteg szerinti tárgyalásnál mindig említi, hogy adott funkció éppen hova került be)

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Ha jol emlekszek, leirja azt is, hogy az IBM miatt a referenciaszabvany 7 retegu lett; mert nem mertek megkockaztani, hogy az IBM esetleg ne tamogassa, mivel neki mar volt egy 7 retegu "szabvanya".

Az X.25 régebbi, mint Tanenbaum könyve. Tanenbaum leírt egy állapotot - nem a könyv alapján csinálták az X.25-öt. Az X.25 az OSI modell alapján épült (része az OSI protokollsorozatnak, az X.25 a CONS-sban a CONP - connection-oriented network service/protocol).
X.25: 1976, Orange Book szabványosította
Tanenbaum-könyv: 1981.

Tanenbaum könyve leíró, és nem előíró, ezt felejted el. Csak bemutatja, mi van, nem pedig elmondja, hogy minek kellene lennie.

Einstein kockadobása: ő a rejtett változók elméletében hitt, és nem amitt működik az alagútdióda, mert nincsenek rejtett változós elméletek. A határozatlansági elvnek semmi köze a véletlenszerűséghez, csak annyit jelent, hogy az egyes operátorok nem kommutatívak. Ami ellentmond az intuíciónknak, de attól még semmi köze a valószínűséghez, az a hullámfüggvény tulajdonsága, nem az operátoroké (mérhető mennyiségeké).

Az, hogy Einsteinnek igaza volt-e, vagy sem, még mindig kutatás tárgya. Ugyebár ott a Bell-egyenlőtlenség, ami megmondja, hogy nincs lokális rejtett változó, de az eddigi kísérletekben (leghíresebb ugye Alain Aspect kísérletsorozata) mindig volt loophole. Tavalyi hír, hogy talán most tényleg csináltak már loophole-mentes Bell-kísérletet.
Ne keverd a határozatlansági elvet a rejtett változók elméletével. Einstein pontosan tudta, hogy a határozatlansági elv mit jelent, és el is fogadta. A kvantummechanika klasszikus koppehágai értelmezésének a lényege a valószínűségi értelmezése a hullámfüggvénynek. A határozatlansági elv minden, nem valószínűségi értelmezésnek is része, a rejtett változók elméletének, a multiverse-nek, a consistent histories-nek is. Független koncepció a határozatlansági elv a valószínűségtől, ezt meg kéne érteni.

Touché :)

troll alert

Teged az sert, hogy egy senki vagy?

Nem, én ennek kifejezetten örülök.

--
robyboy

nem akarok trollkodni veled, de ez a "tata" kutatása / oktatása tette le az alapjait annak, amit Te ma használsz.

Amugy egy google -re voltal a megfejtestol; https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_Linux

Illetve;
Egyreszt hollandia es finnorszag nincsenek nagyon messze egymastol, azert nem tanitvanynak neveznem, masreszt a minix oktatasi cellal jott letre, hogy pl Tanenbaum egyik konyvet (erted, konyv, nyomtatva, papiron... ) peldakkal lassa el.

Es, ha most igy atgondolom, hogy a mai informatikai szint eleresert Te, esetleg Tanenbaum tette -e tobbet, bar nehezen, hisz nem ismerlek, azt gondolom a "tata" -ra szavazok.

Azt emelném ki hogy tanítóként, tanárként nekiállt egy ilyennek, amikor a unix-ot jogi úton akadályozták. Szerintem egy szép példája a szakmai elhivatottságnak.

Software is like sex, it's better with a penguin. :D (r)(tm)(c) آكوش

+1

Ahogy a hozzászólásokat elnézem, felvonult a szakma krémje :)

Alan Turingot lebuzizták, Evi Nemethet leidegenszívűzték.
Tanenbaumnak egy szava nem lehet, megúszta egy "tatával".
---
Science for fun...

Alan Turingot lebuzizták
Na de az is volt (mindenféle homofóbia nélkül). A baj inkább az volt, hogy emiatt meghurcolták.

A baj inkább az, hogy a HUP egy szakmai fórum, ahol bizonyos helyzetekben nem ártana a szakmai tényekre koncentrálni. Alan Turing homoszexualitásának ugyanannyi köze van a munkásságához és annak hatásához, mint Tanenbaum életkorának: semennyi.
---
Science for fun...

Én úgy hallottam, hogy a homoszexuális emberek sokkal inkább analitikus szemléletűek.
--
zsebHUP-ot használok!

Gratulálok a kiváló hallásodhoz.
Nem gondoltál esetleg arra, hogy indulj egy nagyothalló versenyen?

---
Science for fun...

Most mit mondjak. A legjobb zsidós viccet zsidótól hallottam, ezt pedig...
Na mindegy. Vannak vidám emberek is ám ezen a világon. :)
--
zsebHUP-ot használok!

Nyilván vannak vidám emberek a világon, és nyilván te is közéjük sorolod magadat, csak hát az az eset, amire fentebb utaltam, az minden volt, csak vidám nem.
---
Science for fun...

Egyetértünk.
--
zsebHUP-ot használok!

+1

Bár 25 éve történt, de szerintem ráfért, hogy pofára essen. Végigolvasva a leveleit elég kioktatóan és lenézően szólt a bazár modellről, ami a Linuxot felemelte (anarchia).

A mikro/monolitikus kerneles rész pedig lényegtelen, mert a Linux sikere a fejlesztési modell volt, nem a kernel, az amit durván leszólt.

Várjatok, szerintem a hétrétegű OSI-modellt nem AST professzor találta ki, hanem Chuck Norris.

Remember Sammy Jenkis? :)