Andrew S. Tanenbaum - A MINIX 30 évének tanulságai

UNIX, UNIX-szerű

[ Lessons Learned from 30 Years of MINIX @ CACM ]

( Botond | 2016. 03. 07., h – 16:02 )

Ha jól értem, akkor minden a Minix-ből származik, még az Android is. ;)

Úgy néz ki, hogy Tannenbaum bácsi 30 évvel ezelőtt nem volt képes működő kódot írni, és most ezt ki is kiabálja. Az INT 15, amiről beszélt, az inkább a 8259A spurious interrupt-ja lehet. Itt egy beszélgetés, ahol ezt boncolgatják: https://groups.google.com/forum/#!topic/alt.os.development/9qXsgge4b6w
A 8259 több esetben is dobhatott spurious interrupt-ot, de általában az állt ezek mögött, hogy lassú volt az interrupt kezelés, vagy túl gyors volt a HW. https://en.wikipedia.org/wiki/Intel_8259
Mindenesetre senki nem emlékszik arra (a linken sem és magam sem), hogy a 8088 INT15-öt hívott volna, ha túlmelegszik. Az első hűtőbordák a 486-osoknál jelentek meg, és a túlmelegedést saccra a Pentiumok (3, vagy 4?) jelezték először.

Nekem már a Pentium 166 MMX + Tomato alaplap páros is visszavette a CPU-t, ha túlmelegedett. Úgy vettem észre, hogy véletlenül ráhajlott az IDE kábel a ventilátorra, és a Need For Speed (még az első hehehe) elkezdett szaggatni :)
Tudom, anno azzal reklámozták a P3-at, hogy az AMD elfüstöl, a P3 meg nem a Quake 3 alatt hűtés nélkül, és ez mekkora újdonság...

( uid_16313 | 2016. 03. 07., h – 18:13 )

Szegény tata, sérti az egóját, hogy egy tanítványa lelépte.

--
robyboy

Vegyük észre, hogy a Linux sikere a GPL és a GNU sikere elsősorban.
Még az is lehet, hogy Tanenbaum a közösségi fejlesztést és a licencelést nézte be, nem pedig a mikrokerneles architektúrát. :) :)

Majd ha olyan könyveket írsz, mint ő, akkor tatázzál. Te írtál tankönyvet? írtál operációs rendszert? Tata. :)

Apropó Tannenbaum könyv. A "Számítógép hálózatok", amit annak idején nálunk csak bibliának hívtak. Az a másik kudarca Tannenbaum bácsinak. Nagyon szépen bemutatja az ISO/OSI 7 rétegű hálózati modelljét, csak éppen a világ legnépszerűbb hálózata, az internet, és azzal együtt a TCP/IP nem azt a modellt használja. Anno az X.25 teljesen a Tannenbaum könyv alapján épült fel (physical layer, link layer, ...), az összes banki rendszer azt használta, csak aztán kihalt.
Nem Tannenbaum az egyetlen nagy koponya, aki nem képes földolgozni, hogy a világ túllépett rajta. Itt van pl. Einstein híres mondása, hogy "Isten nem vet kockát". Einstein a határozatlansági elvet nem tudta elfogadni. És ha neki lenne igaza, akkor nem működhetne pl. az alagútdióda, meg a flash memória sem.

Ha te a hamburgerkészítésről írnál könyvet, akkor azt úgy írnád, hogy egy fejezet a burger alsó fele, egy az összes töltelék, egy pedig a felső? Jóesetben nem, hanem rétegeznéd, alsó fél, húsok, zöldségek, pirosságok, szószok, felső fele, kitekintésnek mellé mondjuk egy rövid fejezetben a sült krumpli és a kóla... aztán hogy a Béla a pult mögött ezeket össze-vissza egybecsapja, már egy egész más kérdés.

(egyébként nem tudom, hányadik kiadást olvastad, de amelyik nálam járt, abban szépen összehasonlítja a 7 ill. 4 rétegű architektúrákat, és a 7 réteg szerinti tárgyalásnál mindig említi, hogy adott funkció éppen hova került be)

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Az X.25 régebbi, mint Tanenbaum könyve. Tanenbaum leírt egy állapotot - nem a könyv alapján csinálták az X.25-öt. Az X.25 az OSI modell alapján épült (része az OSI protokollsorozatnak, az X.25 a CONS-sban a CONP - connection-oriented network service/protocol).
X.25: 1976, Orange Book szabványosította
Tanenbaum-könyv: 1981.

Tanenbaum könyve leíró, és nem előíró, ezt felejted el. Csak bemutatja, mi van, nem pedig elmondja, hogy minek kellene lennie.

Einstein kockadobása: ő a rejtett változók elméletében hitt, és nem amitt működik az alagútdióda, mert nincsenek rejtett változós elméletek. A határozatlansági elvnek semmi köze a véletlenszerűséghez, csak annyit jelent, hogy az egyes operátorok nem kommutatívak. Ami ellentmond az intuíciónknak, de attól még semmi köze a valószínűséghez, az a hullámfüggvény tulajdonsága, nem az operátoroké (mérhető mennyiségeké).

Az, hogy Einsteinnek igaza volt-e, vagy sem, még mindig kutatás tárgya. Ugyebár ott a Bell-egyenlőtlenség, ami megmondja, hogy nincs lokális rejtett változó, de az eddigi kísérletekben (leghíresebb ugye Alain Aspect kísérletsorozata) mindig volt loophole. Tavalyi hír, hogy talán most tényleg csináltak már loophole-mentes Bell-kísérletet.
Ne keverd a határozatlansági elvet a rejtett változók elméletével. Einstein pontosan tudta, hogy a határozatlansági elv mit jelent, és el is fogadta. A kvantummechanika klasszikus koppehágai értelmezésének a lényege a valószínűségi értelmezése a hullámfüggvénynek. A határozatlansági elv minden, nem valószínűségi értelmezésnek is része, a rejtett változók elméletének, a multiverse-nek, a consistent histories-nek is. Független koncepció a határozatlansági elv a valószínűségtől, ezt meg kéne érteni.

nem akarok trollkodni veled, de ez a "tata" kutatása / oktatása tette le az alapjait annak, amit Te ma használsz.

Amugy egy google -re voltal a megfejtestol; https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_Linux

Illetve;
Egyreszt hollandia es finnorszag nincsenek nagyon messze egymastol, azert nem tanitvanynak neveznem, masreszt a minix oktatasi cellal jott letre, hogy pl Tanenbaum egyik konyvet (erted, konyv, nyomtatva, papiron... ) peldakkal lassa el.

Es, ha most igy atgondolom, hogy a mai informatikai szint eleresert Te, esetleg Tanenbaum tette -e tobbet, bar nehezen, hisz nem ismerlek, azt gondolom a "tata" -ra szavazok.

( whitehawk v | 2016. 03. 07., h – 22:09 )

Azt emelném ki hogy tanítóként, tanárként nekiállt egy ilyennek, amikor a unix-ot jogi úton akadályozták. Szerintem egy szép példája a szakmai elhivatottságnak.

Software is like sex, it's better with a penguin. :D (r)(tm)(c) آكوش

( kleinie | 2016. 03. 08., k – 13:38 )

Ahogy a hozzászólásokat elnézem, felvonult a szakma krémje :)

Bár 25 éve történt, de szerintem ráfért, hogy pofára essen. Végigolvasva a leveleit elég kioktatóan és lenézően szólt a bazár modellről, ami a Linuxot felemelte (anarchia).

A mikro/monolitikus kerneles rész pedig lényegtelen, mert a Linux sikere a fejlesztési modell volt, nem a kernel, az amit durván leszólt.