20 éve indult a FreeDOS projekt

Open Source

Éppen 20 éve annak, hogy útjára indult a FreeDOS elődje, a PD-DOS projekt. 1994-ben, miután olyan hírek kaptak szárnyra, hogy a Microsoft az MS-DOS-nak, mint különálló terméknek befejezné a támogatását, Jim Hall közzétett egy bejelentést, amiben egy nyílt forrású DOS helyettesítő létrehozására tett javaslatot.

A projekt eleinte a PD-DOS névre hallhatott. A "PD" a public domain-t jelentette volna. Jim Hall egy későbbi visszaemlékezésében írta, hogy akkor még nem tudta, hogy mi a különbség a "szabad" és a "public domain" szoftver közt. Később észrevették, hogy a közösségük tagjai közül többen is GPL-t használnak az általuk írt kódhoz, azaz szabad (free) szoftvert állítanak elő. Ezért megváltoztatták a projekt nevét PD-DOS-ról FreeDOS-ra.

Boldog születésnapot, FreeDOS!

( uid_19334 | 2014. 07. 01., k – 16:38 )

a GPL nem szabad, hanem kotott.

Peldaul:

közül többen is GPL-t használnak az általuk írt kódhoz, azaz ingyenes (free) szoftvert állítanak elő.

Igy mar jobb.

--

Boldog szuletesnapot FreeDOS, me'g legalabb 20 evet!

Szolni kene az FSF-nek, hogy az a csomo GPL-es cucc a honlapjukon az nem 'free software'. Vagy nem abban az ertelemben, ahogy ok gondoljak, pl. "Free software developers guarantee everyone equal rights to their programs; any user can study the source code of a free program, modify it, and share it.".

Ezt valaki magyarázza el nekem légyszi. A public domain az egy szerzői jogi státusz nem? A szoftvert viszont licenszszel használjuk. Azaz itt különbség lenne szellemi termék és szellemi termék között?
Mert ha így nézem, akkor egy source kód az egy szellemi termék, pont mint egy könyv, egy zeneszám, stb. Mégis teljesen más szabályozás vonatkozik rá...

Ez attól függ, hogy te most használati jogot szerzel (pl. veszel egy Windowst a boltban) meg vagy egyben tulajdonosa leszel (fogsz egy linux-3.6.999.targizit).

Meg ugye vannak mindenféle átmenetek, pl. shared source, ahol kaphatsz hozzáférést a kódhoz és mindenféléhez, de tulajdonosa ugyanúgy nem te leszel.

public domain meg gyakorlatilag köztulajdon. Szerzői jogok attól még ugyanúgy a szerzőt illetik meg, azok nem elidegeníthetőek, semmilyen formában. (Attól, hogy csinálsz egy szoftvert, azt mondod, hogy mindenkié és mindenki azt csinál vele, amit akar, attól még a szerzője te maradsz.)

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Ha jól sejtem, a szerzői jog azt mondja, hogy alapértelmezés szerint használhatsz valamit, ahogy akarod, de nem másolhatod. Ezen felül a szerző egy szerzői jogi licenccel jogot adhat arra, hogy (adott feltételekkel) másolhasd is. A public domain azt jelenti, hogy márhogy másolhatod is, de nem mindenhol létezik, mint külön kategória, hanem alapvetően egy licencet jelent, hogy másolhatod feltételek nélkül. Aztán vannak még a végfelhasználói licencek (EULA-k), amiket viszont ha alá kell írnod, akkor még a felhasználást is korlátozhatják. De a szabad szoftver licencek tipikusan nem EULA-k, azaz csak másoláshoz kell elfogadnod őket, nem a használathoz.

A szerző jog azt mondja, hogy ha te csinálsz egy művet, akkor te arról szabadon rendelkezhetsz, másolhatod, és terjesztheted. Valamit lehetőséget adhatsz másoknak (ez a licenc) is erre. Hogy pontosan mire, a licencszerződésben van benne.

"A szerzői jog lényegét tekintve kizárólagos tulajdonjog, azt biztosítja, hogy az alkotó (másképpen a jogtulajdonos), tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet a saját alkotásával („mű”), azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni, például a következőkre: a művet reprodukálni, abból újabb műveket készíteni, forgalmazni, nyilvános helyen megmutatni, előadni stb."

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerz%C5%91i_jog

Pont ettől szabad a szoftver. Nem zárhatod be. Nem neked ad szabad kezet, hogy szabadon használhasd amire akarod, hanem maga a szoftver kódja szabad és bezárhatatlan, jogilag. És a leszármazott szellemi termékeké is, azokra is "örökíti" a szabadságát. Ezt hívják kevésbé tájékozottak "ráknak". De mindegy is, mert nem kell érteni, szeretni sem, csak tudomásul venni, szvsz. Ha nem tetszik, lehet mindent újraírni 0-ról, senki nem tiltja. Ideális esetben a GPL-es kódot írók tudják hogy mi a céljuk a GPL-lel, neked meg csak annyi a kötelességed, hogy betartsd.

Én pl. adtam már ki kódot GPL és BSD, sőt többes licenc alatt is, mikor mi volt a megfelelő a szándékaimhoz a kóddal.

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Ez egyébként eléggé analóg a jog személyes szabadság fogalmával, az sem jelenti azt, hogy bármit szabad. Pl. (bizonyos jól definiált kivételektől eltekintve) nem korlátozhatod más személyes szabadságát. :)

Amúgy a szoftver (és talán a felhasználó) szemszögéből a gpl szabadabb, a fejlesztő szemszögéből viszont egyáltalán nem...

A hasonlat santit, mert ha felhasznalsz egy BSD-s software-t is kiadod a kodot zart licensszel, nem az eredeti szoftver jogait korlatozod, nem is valaki maset, hanem a sajat termekedet. Uj szoftvert adsz ki, tehat nem elveszel a rendszerbol, hanem hozzateszel, csak masok nem tudnak hozzatenni a tiedhez. De attol a valtozas pozitiv, meg ha nem is mas fejlesztok, hanem a felhasznalok szamara.

Emiatt a BSD licenszet en is szabadabbnak gondolom, mint a GPL-t. De azert a GPL-es szoftvertol elvitatni, hogy szabad szoftver, es kijavittatni ingyenesnek, az szerintem butasag. Azt ugy hivjak, freeware. Ugye, hogy mas.

Mar miert is nem? Ha en GPL licenc alatt tolom ki a software-emet nem "nyuljak le" (na jo, ne legyunk naivak ...), nem pakoljak bele aztan zart forraskodu cuccokba, amit par mas licencnel lehet. Ha valaki hasznalni akarja, arra epit, vagy modositja, neki is publiklania kell a forrast. Azaz nekem mint fejlesztonek tokeletes. Ja persze, ha valaki lusta, es csak le akarja nyulni mas kodjat mint fejleszto (es pl zart forrasu cuccba rakni), akkor tenyleg gaz, a gpl :) Ennek ellenere persze van aki megteszi, ez mas kerdes.

Szoval azert kulonbseget kene tenni, hogy _melyik_ fejlesztorol van szo, eredetileg tied a kod, vagy te akarod maset felhasznalni, es azt nem megosztani masokkal. Ha mint kvazi "ingyenes" (tudjuk, rossz szo, de sokan igy hasznaljak) dolgokat ad ki a keze kozul az ember, akkor legyen mar annyi viszonzas, hogy egy mas fejlesztoi visszajuttatja a kozosbe az o hozzaadott erteket, ha fel akarja hasznalni, szerintem igy fair, es igy noveli a rendelkezesre allo "szabad kozos tudat" meretet, mert a plusz info nem veszik el vmi bezart kodban.

Egyrészt ez ma sem igazán valósul meg, révén egy szolgáltatás esetén akármit módosítanak a gpl kódon, senkinek nem kell azt közzé tenni (más lenne a helyzet agpl esetén). Másrészt ha pl. írsz egy libraryt ami valami újat tud (egy új formátumot, protokollt, stb. támogat), de azt gpl-lel licenceled (nem lgpl-lel), akkor sokan a licenc miatt nem fogják/akarják majd használni. De ezzel csak azt éred el, hogy nem fog elterjedni az, amit a library-val támogatni szeretnél. Illetve felmerült bennem az a lehetőség is, hogy csak később jössz rá, hogy amit alkottál az annyira jó, hogy azért sokan még fizetnének is, de ezt csak akkor tudod kamatoztatni, ha zárttá teszed a kódod vagy annak egy részét. Persze ez nem csak az eredetileg választott licencen múlik, de egy megengedőbb licenc sokat dobhat az esélyeiden.

== nem tiltja, hogy fizess a szoftvergyartonak, vagy megrendelj tole valamit ha olyan a kedved? Ez kedves dolog tole.

Ha jol ertem, ha talalok egy GPL szoftvert a torrenten, akkor azt ingyer hasznalom, mert szabadon lett terjesztve, es nem jon ram a BSA.

En me'g mindig azon vagyok, hogy a GPL borzaszto sok kotottseget jelent, de a fizetes az nincs koztuk, bar ok a sajat oldalukon pont forditva irjak.

Ez ennél bonyolultabb. A gpl szerint akinek terjeszted a binárist, annak elérhetővé kell tenned a forrást is. Csakhogy ha valaki egy gpl-es szoftvernek csak a binárisát osztotta meg torrenten, ráadásul a szoftver forrását csak felé terjesztették, azzal megsérti a gpl-t (hiszen aki letorrentezi a programot, az nem éri el a forrást). Továbbá a bináris terjesztését tudtommal nem szabályozza a gpl, vagyis a szerző mondhatja azt, hogy fenntartja a bináris terjesztésének jogát, vagyis annak torrenten való továbbosztása szintén lehet illegális. (Elgondolkoztató egyébként, hogy fenntarthatod-e a jogot arra, hogy a forrásból binárist állíts elő.)

A binaris format (targykodot) is vedi a szerzoi jog, akkor terjesztheted, ha ehhez jogod van. A gpl forrasokbol altalad eloallitott szoftvert terjesztheted binaris formaban, mast nem (ill. csak megfelelo jogokkal).

Milyen jogalappal szeretned ezt fenntartani? Lehetne peldaul egy kizarolag bejegyzett vedjegyekbol allo programozasi nyelv. Forditod (es vedjegy hasznalati jog) pedig csak neked van hozza.

Bocs, de a GPL nem vonja maga utan, hogy ingyenes. Masreszt hogy szabad-e vagy kotott, attol fugg honnan nezed. A szoftver szabad, a felhasznalot koti meg. (Osszevetve mondjuk BSD licensszel, ami a felhasznalot nem koti meg, cserebe a szoftver nem biztos, hogy szabad is marad. Na, ezert szabad *szoftver* licensz a GPL, mert garantalja, hogy a szoftver az marad, a felhasznalo esetleges "kara" aran is.)

--
|8]

( seferbt v | 2014. 07. 01., k – 17:29 )

használják valahol valamire a FreeDOS-t azon kívül, hogy nálunk így lehet olcsóbban gépet venni, ha az ember nem akar a windows licenszért fizetni, mert mondjuk linux-szal használja?

( manfreed (nem ellenőrzött) | 2014. 07. 02., sze – 09:38 )

"hogy akkor még nem tudta, hogy mi a különbség a "szabad" és a "public domain" szoftver közt."

még szerencse, hogy nem itt hupon kezdte a pályafutását, szegény nagyon le lett volna szólva :)