A felhő gyakorlatáról adminoknak és fejlesztőknek

 ( hup | 2012. május 23., szerda - 13:57 )

Kevés olyan fogalom van a tech-szektorban, amit a felhőhöz hasonlóan lejárattak volna. Ettől függetlenül azonban a technológia él, virul, és érdemes rá megfelelően felkészülni. Ebben kíván segítséget és kitekintést nyújtani a HWSW és a HUP közös App!cloud konferenciája.

Az elmúlt néhány évben mintha szervezett lejárató kampány indult volna a felhős rendszerek fogalma ellen. Adott ponton minden gyártó, minden szolgáltató összes marketingese, PR-osa, értékesítője azon törte a fejét, hogy hogyan húzhatná rá a cloudok körül kialakult felhajtást az épp aktuális újdonságára. A legtöbbször ez csak szóban sikerült, de ez nem törte le az illetékeseket.

Lejáratták a felhőt, de az velünk marad

Az eredmény kiábrándító. Ma, amikor a felhős technológiák megérettek a mindennapi használatra, a szakemberek többsége elfordul az újdonságoktól és inkább ideiglenes hóbortként, múló veszélyként tekint rá. Számukra rossz hír lehet, hogy a felhő bizony velünk marad - és bár hazánk nem az első vonalban, de fokozatosan alkalmazni fogja az új megoldásokat, amelyekkel ők felkészületlenül, elavult tudással lesznek kénytelenek szembenézni.

Nem vitatjuk: a felhő kétélű fegyver. Hibás alkalmazása pont annyi kárt okozhat, mint amennyi hasznot megfelelően használva hajthat. Pontosan ezért van szükség az új megközelítést értő, azt kritikusan szemlélő, de az előnyöket is világosan látó szakemberekre, akik tudják, milyen körülmények együttállása esetén érdemes “kimenni a felhőbe” és mikor kell maradni. Sőt, azt is meg tudják ítélni, hogy milyen paraméterek mellett hasznosabb onnan “visszajönni”.

A HWSW és a HUP - a szakma vezető médiumaiként - magukra vállalták a feladatot, hogy hangzatos buzzwordök helyett kritikus szemléletet és tapasztalatokon alapuló használati útmutatót adjanak a cloudokhoz. Ennek érdekében konferenciát szerveztünk, amelyre meghívtuk azokat a magyar szakembereket, akik már szereztek némi jártasságot a felhőalapú fejlesztésben és cloudban futó alkalmazások üzemeltetésben, és tapasztalataikat hajlandóak megosztani a hallgatósággal. Különös gondot fordítottunk arra, hogy mindegyiküket kiemeljük kissé az őket foglalkoztató vállalat keretei közül, hogy ne konkrét termékekről és szolgáltatásokról legyen szó, hanem valóban személyes tapasztalataik kerüljenek előtérbe.

Miről lesz szó?

Célunk volt, hogy a látogatóink a leghasznosabb információkkal gazdagodjanak, így a jövőn merengés helyett inkább a már ma tapasztalható legégetőbb problémákról, leginkább működőképes felhasználási forgatókönyvekről szólnak az előadások. Nagy hangsúlyt fektettünk a célközönség meghatározására is: nem a csillagászati IT-költségvetéssel és hatalmas saját üzemeltetői csapattal rendelkező nagyvállalatoknak szól a konferencia, hanem azoknak, akik a pénzt okosan, mértékkel költik, akik inkább legfőbb kompetenciáikra fókuszálnának, minden mást kiszerveznek - például a felhőbe.

Galántai Zoltán, a BME jövőkutatójának "keynote" előadása után a Microsoft regionális cloud stratégiai vezetője, Szabó Dávid beszél arról, a felhőre váltás milyen átalakulásokat követelhet meg a szervezettől, az üzlettől - a szoftver- vagy megoldásszállítóból szolgáltatóvá válás ugyanis sokkal kevésbé technikai mint üzleti kérdés. Az SDA Informatikának már több terméke is élesben fut a felhőben. A cég chief architectje, Érsek Attila tapasztalatai szerint a felhős alkalmazások a szorosabb együttműködést követelnek meg a fejlesztők és üzemeltetők között, mivel mind a programozási, mind az üzemeltetési hibák könnyen forintosíthatóak. Az összhang hiánya akár veszteségessé is teheti az üzletet.

A magyar IT-szakemberek körében bizonyára nem ismeretlen a NetAcademia Oktatóközpont neve, arról azonban valószínűleg kevesen tudnak, hogy a cég az eltelt évek során gyakorlatilag teljesen a felhőbe költözött. A történt egy folyamatosan rakoncátlankodó szerverrel kezdődött, a hazai kis- és középvállalatok számára tanulságos részleteket Fóti Marcell, a vállalat vezetője osztja meg a közönséggel. Ahogy már fentebb is említettük, a cloudok körül óriási a felhajtás, a hype, de az informatikában rendszeresek a hype-ok. Hogy ezeket hogyan lehet a helyükön kezelni, arról Kocsis Árpád, az NNG projektmenedzsere osztja meg gondolatait.

Külön szekció foglalkozik biztonsággal, amely a cloudokkal kapcsolatban talán leggyakrabban felmerülő ellenérv. Hová kerülnek az adatok? Ki férhet hozzájuk? Milyen kockázatoknak lesznek kitéve azáltal, hogy egy másik cég által üzemeltetett rendszeren helyezkednek el? Milyen jogi szabályozások vonatkoznak a felhős adattárolásra, -feldolgozásra? Egyáltalán, milyen adatokat lehet, és milyeneket nem lehet a felhőben tárolni? Ezeket a kérdéseket járják körül előadóink, az IT-biztonság hazai szakértői: Illés Márton (BalaBit), Tiborcz József (Kancellár.hu), Krasznay Csaba (HP).

A konferencia szervezése során elkerülhetetlennek találtuk, hogy a felhő felhasználásának alapvetően különböző módjairól külön-külön is szót ejtsünk. A fejlesztők infrastruktúrát és platformokat akarnak szolgáltatásként igénybe venni, míg az üzemeltetőket a SaaS, vagyis a szoftverszolgáltatások érdekelhetik inkább.

Fejlesztőknek és üzemeltetőknek

A biztonságról szóló közös előadások után a program kettéválik. Kritikus fontosságúnak ítéltük meg, hogy az üzemeltetői előadások során kialakulhasson egy jövőkép a látogatóban arról, hogy az új környezetben milyen feladatokat kell egy rendszergazdának ellátnia. Bár a hardverközeli problémák helyett a szoftverre, az üzletmenet jobb kiszolgálására tevődik át a hangsúly, az IT szerepe nem fog csökkenni, üzemeltetőkre továbbra is szükség lesz.

A feladatok egy részének kiszervezésével viszont az IT-csapatnak több erőforrása marad a valóban fontos feladatokra, az üzletet segítő informatikai rendszerek kialakítására és működtetésére. Végre lehet folyamatokat kialakítani (vagy finomítani), vagy éppen az alkalmazottakat az informatika használatára oktatni. A felhő korszakára felkészült szakemberek ráadásuk mindezt legtöbbször nem a gépekkel küzdve, hanem a “felszínen”, a vezetéssel együttműködve végezhetik, így jól láthatóvá válik munkájuk eredménye - ami bértárgyalásnál sem utolsó szempont. Az adminisztrátorok szerepe a felhős alkalmazások kapcsán fel is értékelődhet - a használatalapú számlázás miatt az esetleges hibáik sokkal hangsúlyosabban jelentkeznek és rögtön forintosíthatóak is.

Az üzemeltetési szekció előadói olyan szakemberek, akik vettek már részt szoftverszolgáltatás bevevetésében szállítói vagy megrendelői oldalon, és gyakorlati tapasztalataik vannak arról, a SaaS hogyan változtatja meg az üzemeltető szakemberek feladatait. Milyen képességek, ismeretek szükségesek a részükről a szoftverszolgáltatások hatékony működtetéséhez? Mit kell a rendszergazdáknak megtanulni, ha a cloudkorszakban a legnagyobb hasznára szeretnének lenni cégüknek? Az ő munkájukat miben tudja segíteni a felhő? Ezekre a kérdésekre ad választ Szatmári Tamás (Revevol Hungary), Ruttkay Balázs (Malév), valamint Zombory Zoltán (Zomputer). Emellett szóba kerül a szoftverlicencelési konstrukciók és a felhő kompatibilitása is az IPR-Insights License Consulting vezetőjének, Zsoldos Sándornak a tolmácsolásában.

Az érme másik oldala a fejlesztőké, az olyan cégeké, amelyek platformot keresnek készülő alkalmazásaiknak. Számukra ma már kiváló alternatíva a felhő, amely bizonyos körülmények között akár a nyerő választás is lehet. Az IaaS és a PaaS nem old meg mindent és egészen biztosan nem jó választás minden esetben, ráadásul speciális igényeket támaszt a fejlesztéssel és az alkalmazással szemben is. Az előnyöket és hátrányokat tehát érdemes előre feltérképezni, az informált döntésnél biztosan nincs hatékonyabb. Mire kell a fejlesztőknek felkészülnie, ha a felhővel kezdenek foglalkozni? Hogyan kezdjenek hozzá az első lépésekhez? Mikor éri meg felhőre fejleszteni és mikor kell arról távol maradni? Milyen megoldások állnak a rendelkezésükre ahhoz, hogy az Amazon infrastruktúraszolgáltatásból a legtöbbet lehessen kihozni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a fejlesztői szekció.

Az eseményen arról is szó lesz, “hagyományos”, on premise vagy hosztolt alkalmazások fejlesztésénél milyen segítséget jelenthet a felhő, hogyan gyorsítható vele például a tesztelés és a piacra vitel folyamata, hogyan lehet egy újdonságot könnyebben "eladni" az ügyfélnek. A szekció előadói: Novák István (SoftwArt), Vészi Gábor (Prezi.com), Árvai Zoltán (NextGen Solutions), Rátky Gábor (Secret Sauce Partners), valamint Varga Péter (Drótposta Consulting).

Az App!cloud konferencia 2012. június 13-án lesz a Cinema City Allee-ban. Az esemény részletes programja itt érhető el, már jelentkezni is lehet.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Sziasztok,

ha bárkinek van kérdése a konferenciával, a programmal vagy egyebekkel kapcsolatban, akkor ne tartsa magában!

Üdv,

Bodnár Ádám
www.hwsw.hu

Hol jön itt a hup a képbe? (Mitől a "hup" konferenciája?)

Vagy ez csak tisztán pénzkérdés, illetve marketing?

a HWSW és a HUP egy kiadóhoz tartozik. a vállalati informatikát felkaroló rendezvényeink mindig HWSW-HUP név alatt futnak, ami annyit jelent, hogy az erőforrásait mindkét lap alárendeli. természetesen az oroszlánrészét a HWSW vállalja, hiszen HWSW rendelkezik nagyobb erőforrásokkal.

Mivan?
Te tudod ertelmezni, amit irtal?:)

tompos

melyik részével volt értelmezési gond? :)

> a HWSW és a HUP egy kiadóhoz tartozik.

Mit jelent, hogy egy kiadohoz? Melyikhez?

> a vállalati informatikát felkaroló rendezvényeink mindig HWSW-HUP név alatt futnak, ami annyit jelent, hogy az erőforrásait mindkét lap alárendeli. természetesen az oroszlánrészét a HWSW vállalja, hiszen HWSW rendelkezik nagyobb erőforrásokkal.

A kerdes az volt, hogy a konferenciat a HWSW+HUP szervezi, vagy ez a ket site mondjuk mediatamogato, vagy ilyesmi?
A valasz tobb soros semmitmondo szoveg, amibol semmi nem derult ki:)
Azt mar tudjuk, hogy a HWSW vminek az oroszlanreszet vallalja (rendes tole), bar ez nem volt kerdes, mindenesetre a targy hianyzott a mondatbol, igy zavaros:)

tompos

"Mit jelent, hogy egy kiadohoz? Melyikhez?"
Ugyanahhoz. :)
Értsd: ugyanaz a tulajdonosa mindkét lapnak.

"A kerdes az volt, hogy a konferenciat a HWSW+HUP szervezi, vagy ez a ket site mondjuk mediatamogato, vagy ilyesmi?A valasz tobb soros semmitmondo szoveg, amibol semmi nem derult ki:)
"

Ha tényleg érdekelt volna, akkor a linkelt konferencia oldalt is elolvasod, és rábukkansz a következő részletre:

"A HWSW által szervezett App!cloud konferencia ..."

...vagyis azok a humánok szervezik a konferenciát, akik a HWSW és HUP létezésében is közreműködnek.

> Ugyanahhoz. :)
> Értsd: ugyanaz a tulajdonosa mindkét lapnak.

Ez amolyan titkos informacio?

> Ha tényleg érdekelt volna, akkor a linkelt konferencia oldalt is elolvasod, és rábukkansz a következő részletre:
>
> "A HWSW által szervezett App!cloud konferencia ..."

Tenyleg erdekel. Viszont a tortenet nem errol szol, hanem arrol, hogy vki felrakott egy egyenes kerdest, amire azota sincs egyenes valasz, raadasul nem nyilvanvalo es erthetetlen okokbol.

BTW akkor most HWSW+HUP vagy csak HWSW?

Vki arulja mar el, mi ez az idetlen titkolozas?
Mint az ovoda..

tompos

Nem tartom magam ujszolottnek, elotted pl. ket evvel vagyok regisztralt felhasznalo es mar sokkal regebb ota olvasom az oldalt.
Meg ha az is lennek, az vmi szegyen, akinek kuss a neve?

Ettol fuggetlenul az elso cikket en anno a szokasos aprilisi trefanak vettem, talan el sem olvastam rendesen. Most atfutva sem latom a kerdesre a valaszt. Hol szerepel beenne, h ki a tulajdonosa az oldalnak?

trey, nem lenne rossz, ha csinalnatok egy impresszum oldalt.

tompos

aha...most már értem, hogy miért értetlenkedtél.
Bocs, de mivel tudom, hogy régi motoros vagy, azt hittem tudod, hogy a HWSW gyakorlatilag megvette a hup-ot, és simán csak kötekszel. :)
A hup -on valóban nincs impresszum rész, és a fentebb vázolt helyzetre kb. semmi nem utal a korábban említett 1-2 cikken kívül.
A HWSW impresszuma alapján, tehát ők a fentebb említett humánok:
http://www.hwsw.hu/impresszum.php

(Ha elolvasod pl. a HWSW médiaajánlatát -link a lapjuk alján- akkor ott találsz a hupra vonatkozó részt is.)

OK, igy mar vilagos.

10x
tompos

gyakorlatilag válaszoltatok helyettem. :)

most mar csak neked kene szepen bemutatkoznod...

Miert kell nekem sajnalnom a Klubradiot?

minden elérhetőségemet megtalálod a hup impresszumában.

ahh, szoval te vagy Bole Gyorgy...

Miert kell nekem sajnalnom a Klubradiot?

olyan is van?

Ha nagyon off, elnézést, de én a felhő helyett a fix IPv6-on, saját NAS-on hostolt szolgáltatásokra szavaznék.

Vannak esetek amikor a saját infra vagy a hoszting a jobb, van amikor a felhő. Szó lesz arról is, mikor, kinek, melyik érheti meg.

Megvizsgáljátok a managed hosting és managed cloud megoldásokat is?

Idézet a regisztráció szövegéből:
"A belépő tartalmazza a kávészünetek fogyasztását"
hmm... vicces kedvű marketing :D

---== ::: M 0 R p h 3 U 5 ::: ==---
http://kockablog.eu/

ha elmész egy konfra, szeretnéd tudni van e ebéd ill egyéb catering szolgaltatas, ebben mi a marketing?

Nem arra celzott, hogy a szunetek fogyasztasa kisse fura megfogalmazas? Legalabbis lehet maskepp is erteni, nekem is elsore az jott le, hogy el kell fogyasztanom a kaveszuntet, nem csak a kavet :) Persze lehet "normalisan" is erteni ... Az viszont unalmas :)

Igen, a fura megfogalmazásra céloztam :)

---== ::: M 0 R p h 3 U 5 ::: ==---
http://kockablog.eu/

Egy hetet kinlodtunk saját frameworkot feltenni rand() felhőzetes történetbe (mindenhol "A" betüs szolgáltató viszonteladókról beszélünk); képtelenek voltak egy minimál virtuális gép szintjét is hozni. (phpf0g, pag0dabox)

Amazon a szükséges infrastrukturával meg annyiba kerül, mint egy komplett szekrény a (nemíromkihogyki) -nél 6kwh fogyasztással és
3Gbit uplinkkel a gerincre.

Töredékéért saját infrastruktúrát alakítottunk ki külföldön; + CDN is be van rakva.
Skálázhatóságban nem marad el (lévén autoinstaller/automigrate scriptekkel dolgozunk).

Mivel ilyen hulladék eredményt kaptunk az ingyenes történetnél, így nem akartunk meg nem határozható tartalmú szolgáltatásért erőteljesen meghatározott összeget fizetni, gyakorlatilag kidobni.

Eléggé vicckategória ez, de mindegyik említett "szolgáltatónak" jó grafikusa van, szóval aki nem Links -el nézi az oldalaikat, még tetszhet is, esetleg fizethet is érte.

Várom a cáfolatokat (terhelési adatokkal, profilinggal, költésgkalkulációval alátámasztva).

Elnézést, de ez kikívánkozott belőlem.

nem latom a szamokat, amiket cafolni kellene.
van olyan szituacio, amikor olcsobb lehet a sajat vas, vagy a sajat virtualizalt cluster.
a kulonbozo felhoszolgaltatoknal altalaban annyi az elony, hogy kapsz supportot, illetve a redundanciarol/tartalekkepzesrol/hibajavitasrol (hw szinten) nem neked kell foglalkoznod, illetve altalanossagban elmondhato, hogy a vm-ek kezelesere kapsz egy kesz apit, ami mar eleg sok helyen integralva is van.

Ha van ra embered, hogy a vasakkal bajlodjon, es tervezel annyi vasat, hogy a tartalek ne legyen dupla koltseg, es/vagy aggodsz az adatait biztonsagaert akkor megerheti sajat "felhot" epiteni.

Tyrael

Nézd, amíg a ticketing rendszerük 500 és 503 között ingadozik http státuszkódokban, addig nem nagyon merek rá építeni (valószínüleg valami alul van méretezve...).
Egyébként a külföldön bérelt dedikált eszközökkel kapcsolatosan szintén fennáll a hw támogatás; a többit valóban neked kell megoldani; az API helyett viszont van egy ssh accom, ami után már nem restriktált dolgokkal kell játszanom.

A számok alapján, immár Amazon és nem emezen:
http://calculator.s3.amazonaws.com/calc5.html?key=a-simple-3-tier-web-app
egy kisebb infrastruktúra felépítése is egy kisebb vagyon felhő alapon; és akkor még tisztázni kellene az alapfogalmakat is (Pl: "Elastic IP").

videón majd letölthető lesz? :D
--
A legértékesebb idő a pillanat amelyben élsz.
http://phoenix-art.hanzo.hu/
https://sites.google.com/site/jupiter2005ster/

sajnos nem.

Szerintem a cloud computing a legnagyobb sikereit az USA-ban es Nyugat-Europaban erheti el (ott akar meg tobbet is, mint amennyit josolnak, elvegre ez egy sok 9-es megbizhatosag nem is rossz aron). De a magyarok egyszeruen tul uldozesi maniasak hozza szerintem (ami mas szempontbol egyaltalan nem baj, de ezen szolgaltatascsoport elterjedesenek komoly akadalya).

Szerintem a SaaS megoldások itthon is el fognak terjedni. Egyébként ha csak a gmail-t nézem, akkor már lehet, hogy itthon is piacvezető a felhő. 4-5 fős kisvállalkozásnál az Exchange is hamar fel fog költözni Office 365-be, főleg mert az új SBS ezt is támogatja.

Nekünk nagyon jó tapasztalatunk van e mellett Azure MS SQL-lel és a GitHub-bal is. A személyes adataimat meg már lassan évek óta SkyDrive-on (Live Mesh) és Smugmug-on is tartom.

Mindent összevetve én nem temetném a felhőt, még ha maguk a virtuális gépek még drágák is még mind EC2-n, mind Azure-on.
--
http://naszta.hu

"Mindent összevetve én nem temetném a felhőt, még ha maguk a virtuális gépek még drágák is még mind EC2-n, mind Azure-on"

A drága relatív fogalom.
Ha van egy fontos szolgáltatása egy cégnek, és adatközpontban elhelyez 2 szerver+1 storage kombót,
akkor alsó hangon is 2-3 millió HUF körül be kell ruházni, és havi szinten 50-60 ezer HUF a géptermi költsége, úgy, hogy lehet a learkott vas 30-40%-át használja csak ki. 3 évre számolva az amortizációt, a havi költség 140-150 ezer HUFra jön ki(kamatokkal meg ilyesmikkel nem számolva.).

Ennyi pénzért már elég sok mindent lehet bérelni a felhőben, a rendelkezésre állás meg jóval nagyobb, mint a saját megoldásé.

milyen storage-ot szamoltal ebbe a 2-3 millas keretbe?

Miert kell nekem sajnalnom a Klubradiot?

egy olcsóbb iscsi-t, redundáns controllerrel, ami már használható valamire. (kicsi emc, netapp, vagy ibm, stb. kb. nettó 2-3M között van ..... )

És akkor ahhoz jön a 2 szerver. Ami mondjuk 600e-1000e között lesz / darab. Attól függ mire kell. Van akinek jobb a felhő, ami most divat, mindent annak hívni, de a hostolt szolgáltatásokra gondolunk, akkor az is az.

jaja, 2-3 misibol akkor johet csak ki, ha eleg valami szoftveres NAS egy sokvinyos szerverre.

Tyrael

jaja...igaz, elszámoltam a dolgot 2 millával, de akkor még inkább áll a dolog, amit írtam.