Megjelent a Scribus 1.4

Címkék

A Scribus egy nyílt forráskódú (GPL), nyomdai minőségű kiadványok készítésére szolgáló alakhű, asztali kiadványszerkesztő program.
A január 1-jén kiadott Scribus 1.4 több mint 4 évi hosszas fejlesztés után jelent meg, és összességében több mint 2000 kis fejlesztést vagy hibajavítást tartalmaz. A Scribus 1.3.3.14 után ez az első kiadása az új stabil szériának. Fontosnak tartottuk, hogy az új verzió újdonságai mellett egy teljes mértékben honosított magyar kezelőfelületet adhassunk át a megjelenésekor és ez a lelkes kis önkéntes honosítócsapatnak köszönhetően létre is jött. A Scribus 1.4 újdonságait és sok-sok hibajavítását az alábbiakban foglaljuk össze, lehetőleg úgy, hogy azt ne csak a DTP-ben járatosak értsék.

A Scribus 1.4 a SourceForge.net oldalról tölthető le, ill. a disztribúcióknak szánt tárolókból is elérhető már. Az Ubuntu tárolókról itt találunk információt. További újdonságokról angol nyelven a Scribus súgójában (F1) „Újdonságok a Scribus 1.4-ben” cím alatt, ill. a hivatalos bejelentésben tájékozódhatunk.

Qt4 portolás

Qt4 portolás

A Scribus 1.3.3.x széria még Qt3-mal készült. A Scribus 1.4 felé vezető út egyik legfontosabb törekvése a Qt4 eszköztárra való áttérés volt. Ez a nagy munka önmagában is számos eredményt hozott.

Túl a grafikai illeszkedésen, jobb együttműködést biztosít a Scribus számára a különféle ablakkezelőkkel. Ezen felül még némi gyorsulást is elértek a készítők.

Platformok

Régi Qt3

A Mac OS X-en mérhetetlenül jobb teljesítményt nyújt már a Scribus. A Scribus 1.4-es verziója Mac OS X 10.5 vagy újabb verziókon fut és natív DMG telepítőkészletet is kapott. A támogatott platformok közé került az OS/2 Warp 4 és az eComStation is.

Felület

Tango projekt ikonjai

Az „ósdi” kinézet már a múlté, hisz Scribus 1.4 a Qt4-nek köszönhetően látványban jobban illeszkedik az operációs rendszer megjelenéséhez. A Tango projekt ikonjai pedig egységesebb megjelenést adnak a felületnek. A Tango projekt részeként létrejött ikonok hasonlítanak egyéb szövegszerkesztőkben, pl. LibreOffice-ban is található ikonokhoz. Ez megkönnyíti a program tanulását, használatát.

Több kezelőfelület kényelmesebb lett, pl. a szöveg stílusának beállítása a főmenüből átkerült a Tulajdonságok palettára.

Szöveg és tipográfia

A tördelőket valószínű az érdekli a legjobban, mi fejlődött ezen a téren.

Optikai margók

Optikai margók

Megjelent az optikai margók támogatása, melyet nem keretenként kell egyenként megadnunk, hanem bekezdésstílusonként. (Az optikai margó annyit tesz, hogy a központozás betűjelei kissé kilógnak a szövegdoboz élén kívülre, így lesz a sorvég a szem számára is egyenes és nem „egérrágta”.)

Új mikrotipográfiai funkció a betűkészletjelek sűrítése és ritkítása. Ezzel kis mértékben (pl. 1-3%) tudjuk sűríteni, ill. ritkítani a betűkészletjelek közötti távolságot, ami sokkal elegánsabb megoldás, mint magát a betűt torzítani. Ezzel együtt a szavak közötti távolságot is tudjuk már hasonló módon befolyásolni.

E három új képességet együtt alkalmazva a LaTeX-ben megszokott minőségű tömbösített szövegképet hozhatunk létre és elkerülhetjük a magyar tipográfiában oly könnyen előforduló hibát, a szavak közötti nagy üres terek miatt kialakuló folyosókat. A hosszú kimenetsorokat is így tudjuk kézzel korrigálni. Ebben persze nélkülözhetetlen a magyar elválasztás, amit ha nem is tökéletesen, de kielégítően támogat a Scribus. [Példa PDF és Scribus állomány]

Stílusok

Stílusok

A régi verzióban csak bekezdésstílusok létrehozására volt lehetőség, amelyekről nem voltak elválaszthatók a karakterstílusok.

Most már létrehozhatunk önállóan karakterstílusokat is és tetszőlegesen kombinálhatjuk a bekezdésstílusokkal. A stílusok immár hierarchikusak (hasonlóan pl. a CSS-hez), ami nagyban növeli a hatékonyságot: az öröklődő tulajdonságoknak köszönhetően gyorsan létre lehet hozni a szükségeseket, ill. szükség esetén néhány módosítással az egész dokumentum szövegképe megváltoztatható.

A karakterstílusok a Tulajdonságok palettán illeszthetők a kijelölt szövegre, a bekezdésstílusok pedig az előbbi módszeren kívül a Szövegszerkesztő ablakban is.

A bekezdés, ill. karakter stílusok további lehetőségekkel bővültek, pl.: optikai margó, nyelv megadása (amely a többnyelvű dokumentumokban történő elválasztás miatt jelentős)...

A vonalstílusok kezelése egységesen a stílusok közé került. (A következő verzióban itt találhatjuk majd a táblázat- és cellastílusokat is).

Kerning

Kerning

Hiánypótló, hogy végre az OpenType betűkészletek GPOS kerning táblái támogatásra kerültek. Ma már igényes tördelésről betűpárok alávágása nélkül semmiképpen sem beszélhetünk.

Ugyanakkor sajnos az OpenType képességek kezelésére még várnunk kell. Ugyanis ehhez az egész betűkezelő alrendszert le kell cserélniük a fejlesztőknek (a Harfbuzz lesz a megoldás).

Helyesírás

Linux platformon megjelent az Aspell-re épülő helyesírás-ellenőrző.

Miért nem a Hunspell? Sajnos szakértő fejlesztő híján csak a régi Aspell megoldás érthető el. Remélhetőleg akad majd egy fejlesztő (magyar?) aki a következő verzióba beépíti a Hunspell-t. A Hunspellnek számtalan előnye lenne az Aspell-lel szemben.

Nyomdai előkészítés

Nyomdai előkészítés

Nyomdai előkészítés terén sok fejlesztés történt, jóval egyszerűbb már a nyomdai jelek elhelyezése a kész anyagon: be tudjuk állítani, hogy PDF-be exportáláskor mely nyomdai jelek (vágójelek, kifutójelek, passzerjelek, színellenőrző csíkok) kerüljenek automatikusan rá, valamint már a kifutókkal sem kell trükközni, mert azokat is automatikusan kezeli a Scribus.

A beágyazott PDF és EPS állományokat végre nem csak raszterezve, hanem beágyazva és képes elhelyezni az exportált PDF-ben.

Ezzel végre kényelmesen és könnyedén használható a Scribus valódi, nyomdában előállított kiadványok készítésére.

A nyomtatási előnézeten sokkal több beállítási lehetőség van immár.

[Példa PDF kifutóval és anélkül és a Scribus állomány]

Új import szűrők

Új import szűrők

Jelentős mennyiségű munkát fektettek a fejlesztők az új vektorgrafikus szűrőkbe, melyek közül minden kétséget kizáróan a legjelentősebb az Adobe Illustrator (AI) állományok támogatása. A Scribus már képes mind az EPS, mind a PDF alapú AI fájokat importálni.

További szűrők: Windows Metafájl (WMF), Xfig (FIG), Calamus Vektoros Grafika (CVG), Macintosh PICT (PICT), Kivio ábra (SML) és Dia alakzat (SHAPE). Az SVG szűrőn is történt néhány fejlesztés.

Leképező keretek beágyazása

Leképező keretek beágyazása

Az egyik nagyobb új fejlesztés a leképező keretek bevezetése, amellyel lehetőség nyílik külső formátumok (pl. LaTeX, LilyPond, Gnuplot, POV-Ray) beágyazása egy Scribus dokumentumba. Ezek természetesen igénylik az adott futtatókörnyezet telepítését. A renderelt keretek szabályozható minőségben raszterelve kerülnek beágyazásra a kész anyagba.

Ha például csak néhány képletünk van a szövegben, immár bátran készíthetjük Scribusszal is a dokumentumunkat. [Példa PDF]

Használhatóság

Használhatóság

Színkezelés terén újdonság, hogy a Scribus 1.4 a littleCMS 1-es és 2-es verzióját is támogatja. Valamint a színkezelés immár egy kattintással ki- és bekapcsolható a vásznon.

Új funkció, hogy már előnézet módban (úgy, ahogy a papíron fog majd látszani) is szerkeszthető a dokumentum.

A segédvonalakat immár sokkal kényelmesebben lehet kezelni, mint eddig.

Áttetszőség

Áttetszőség

Bizonyára nem csak a Scribus felhasználóknak ismerős a Photoshopból vagy a Gimpből a szemcsézési módok (keverés) támogatása. Immár alkalmazhatók egyenként egy-egy elemre (grafikára, szövegre, képre), ill. a rétegekre is, de csoportokra nem.

Ezzel új értelmet nyert a rétegek kezelése is.

Színek, átmenetek és minták

Színek, átmenetek és minták

Nagyobb fejlesztés történt a színkerék terén.

Immár a Scribus összes támogatott képformátumával lehetőség van mintát létrehozni és mintával kitölteni egy alakzatot (fejlett beállítási lehetőségek mellett).

A dokumentumban (alakzatokban, grafikákban) alkalmazott színeket automatizált módon könnyűszerrel lecserélhetjük. Például egy beimportált SVG ábra vagy táblázat így könnyen átszínezhető.

Számos színpaletta került az alapcsomagba, többek között kereskedelmi színskálák is (Resene, DTP Studio).

Új színátmenet típusok érhetők el, teljessé téve a lehetőségeket.

Képkezelés

Képkezelés

A képeket immár nem destruktív képeffektusokkal (pl. fényerő, színezés, élesítés, görbék) tudjuk a Scribus-szal manipulálni.

A Photoshop támogatás is fejlődött: lehetőség van a rétegek és a többszörös vágóvonalak importálására is. Újra lehet MBP-t haszbálni Windowson. Valamint az EXIF adatokat is olvassa a Scribus.

A képek kezelését lehetővé tevő eszköztár kényelmesebb lett. Már nem csak arra használható, hogy elveszett vagy a helyéről elmozgatott képet egyszerűen visszatöltsünk (hivatkozást javítsunk), hanem áttekinthetjük a dokumentumba ágyazott összes kép fontosabb tulajdonságait is, pl. felbontást.

Alkalmas arra, hogy a tördelés befejezése előtt ellenőrizzük a képeket és szükség esetén valamilyen javító effektust alkalmazzunk.

Rétegek

Rétegek

Lehetőség van már a szöveg körbefuttatására alsóbb rétegen lévő objektum körül is.

A rétegek PDF 1.5 formátumban PDF rétegekként is exportálhatók. Továbbá új prezentációs átmenetek is megjelentek.

A rétegek immár kettőzhetőek, ami sokkal kényelmesebb. Többnyelű dokumentumoknál, ahol a különböző nyelvek más-más rétegen vannak, ez egy nagyszerű lehetőség.

Sok grafikát tartalmazó nagy dokumentumok esetén az új drótvázas megjelenítési móddal nagyobb teljesítményt tudunk elérni.

Vektoros eszközök

Logikai útvonal műveletek Hálós torzítás

Több új alakzat lett az alapcsomag része, így könnyebben rajzolhatunk.

Új útvonal eszközök mutatkoztak be, mint pl. a logikai útvonal műveletek, a lencse effektus és a hálós torzítás.

Több lehetőség van a szöveg útvonalra való illesztésében.

Elemek kezelése

Elemek kezelése

Jelentősen javult az elemek sokszorosítása: az eddig is alkalmazható elmozdítás mellett most már hézag szerint is működhet az eltolás, vagy egyszerűen sorok és oszlopok is megadhatók.

Az igazítás és az elosztás új beállítási lehetőséggel bővült, többek között nem csak mozgathatunk vele, hanem át is méretezhetünk.

Jobb lett a többszörös elemkijelölés.

Új átalakítás (Elem→Átalakítás…) eszköz jelent meg, mellyel egyidejűleg lehet méretezést, mozgatást, forgatást, nyírást végrehajtani (hasonlatosan az Illustratorhoz).

A dokumentum szerkezetét vizsgáló segédablakon („Körvonal” helyett „Szerkezet” néven találjuk) pedig immár szűrhetünk is, így könnyebben megtaláljuk a keresett elemet.

Magyar vonatkozás

A Scribus 1.4-ben már teljesen magyar nyelvű a felület. A sablonok is magyar nyelven jelennek meg.

Magyar támogatás kapott a Naptár és az Automatikus idézőjelek bővítmény is.

Frissítésre került az elválasztási szótár is. Az elválasztást kezelő programkönyvtár ugyanakkor a régi, ezért pl. a kettőzött többjegyű mássalhangzók (ggy→gy|gy) elválasztását nem támogatja. Meg lehetne oldani, de a fordítói csapat szakértelme ehhez nem elegendő, fejlesztőt keresünk!

Speciális magyar helykitöltő szöveget tudtunk szerint nem alkalmaznak a magyar tipográfiában (Lorem ipsum…), így ilyen nem került be a Scribusba.

Sok jó tördelést kívánunk a Scribus 1.4-gyel!

A cikk elkészítésében közreműködött Gyuris Gellért és Pénzes Dávid.

Hozzászólások

Pont a napokban néztem rá, hogy állnak a srácok. Elég pofásan néz már ki a progi.

Mindenképpen hatalmas gratula nekik.

--
GPLv3-as hozzászólás.

A leképező keret igazán hasznos szolgáltatás lenne, ha megbízhatóan működne.
Mint a linkelt PDF is mutatja, sajnos nem működik megbízhatóan: a LaTeX szövegnek le van vágva a széle, a Graphviz-ábra olvashatatlanul kicsi, a gnuplotos ábra pedig "szőrös" és mintha a teteje is hiányozna.

Én az 1.5-ös ágat használom, de azzal sem jobb.

Gratulálok a nagyszerű munkáért! Ezen kívül szeretnék hangot adni örömömnek, hogy Gellért ismét köztünk tevékenykedik! :)

Gratulálok, ránézek erre a programra!
Utoljára Venturát használtam nyomdai előkészítésre kb. 20 évvel ezelőtt :)

Sok OpenSource projekt példát vehetne róluk.
1) A felület kényelmes, a rengeteg funkciógomb, beállítás ízlésesen elhelyezve, jól layoutolt ablakok. Végre nem lóbaszó 32x32 pixeles toolbar buttonok. Egyszerűen jó ránézni a GUI-ra.

2) Telepíthető a legnépszerűbb linux disztribúció LTS kiadására. RPM csomagot hirtelen nem találtam, ez viszont sokakat zavarhat.

3) Integrálódik a desktopba jól, felveszi a GTK-témát (qgtkstyle)

"1) A felület kényelmes, a rengeteg funkciógomb, beállítás ízlésesen elhelyezve,"
Vicces ilyet leirni, foleg ugy, hogy GNOME-nal pont forditva van. Mindent el kell rejteni, mert szerintuk felesleges.

" jól layoutolt ablakok. Végre nem lóbaszó 32x32 pixeles toolbar buttonok. Egyszerűen jó ránézni a GUI-ra. "
A Tango projekt ikonja egesz egyszeruen ocsmany. Az elrendezesben is lehetne sok hibat talalni. Jol lathato a "Vektoros eszközök"-nel talalhato 2 kep. A cancel es az ok button elhelyezkedese rohejes. A sor folyathato.

"2) Telepíthető a legnépszerűbb linux disztribúció LTS kiadására. RPM csomagot hirtelen nem találtam, ez viszont sokakat zavarhat."
Itt szoktak mondogatni, hogy a linux egyik erossege a package manager.

"3) Integrálódik a desktopba jól, felveszi a GTK-témát (qgtkstyle)"
Ez inkabb a qt4 erdeme.

"Itt szoktak mondogatni, hogy a linux egyik erossege a package manager."

Ne trollkodj már. Mintha a Linux találta volna fel a forráskódot, a fordítást, a dependenciákat, a Windows meg a világmegváltó Setup.exe -t, és a kettő között húszméteres, szögesdrótozott téglakerítés állna. Kezdem azt látni hogy egy csomó, amúgy tehetséges informatikus napjában háromszor feljön trollkodni a hupra, a lelki egyensúly érdekében. :)

--
http://neurogadget.com/

>> "1) A felület kényelmes, a rengeteg funkciógomb, beállítás ízlésesen elhelyezve,"
> Vicces ilyet leirni, foleg ugy, hogy GNOME-nal pont forditva van. Mindent el kell rejteni, mert szerintuk felesleges.

Bocsánat, tegnap még erre gondoltam, de nem ezt írtam. Tehát a mondandóm lényege az akart lennei, hogy _sok_ funkció van.

> A Tango projekt ikonja egesz egyszeruen ocsmany.
Ez szubjektív, nekem nincs gondom vele (kicsit zavaró, hogy már a csapból is az folyik, weboldalak, stb. használják.) Nekem személy szerint az Oxygen nem tetszik, pedig régen nagyonnagy KDE-s voltam, de ez a lélektani előny sem menti meg.

>> "2) Telepíthető a legnépszerűbb linux disztribúció LTS kiadására. RPM csomagot hirtelen nem találtam, ez viszont sokakat zavarhat."
> Itt szoktak mondogatni, hogy a linux egyik erossege a package manager.
Sajnos ez nem volt konstruktív hozzászólás részedről. Semmi köze a mondandómhoz a mondatodnak... Van package manager, és? Bash is van, ami hiányzik alapesetben windowsról, mégsem hozza senki összefüggésbe a Scribussal.
Sok projekt kiteszi a weblapjára, hogy "itt a csili-vili, új főverzió a programunkból!!!" - A download menüpontban meg leírják, hogy Ubuntu 10.04-hez használd kmmk által is oly nagy becsben tartott csomagkezelőddel elérhető két verzióval ezelőtti kiadást.

>>"3) Integrálódik a desktopba jól, felveszi a GTK-témát (qgtkstyle)"
>Ez inkabb a qt4 erdeme.
A Qt-nak köszönhető, de a programozók érdeme, hogy nem valami ősrégi statikusan linkelt Qt-vel hozzák, amiben nincs még Qgtkstyle. Lásd Google Earth.