Átpasszolja a közösséghez az OpenOffice.org-ot az Oracle

Oracle

Az Oracle bebukta az OpenOffice.org-gal kapcsolatos stratégiáját. Miután rátette a kezét az ingyenes irodai programcsomagra, megtehette volna, hogy beáll a közösség mellé. Hívták. Nem ment. Közben az OpenOffice.org közösségi oldala szétesett.

A tavaly ősszel megalakult The Document Foundation közben elkezdett felpörögni és elkezdte szállítani a OpenOffice.org leszármazott LibreOffice kiadásokat. A nagyobb Linux disztribúciók bejelentették, hogy a következő kiadásoktól LibreOffice-ra váltanak. Közben az Oracle csak erőlködött. Az erőlködésnek a végére most az tette ki a pontot, hogy az Oracle bejelentette, a jövőben már nem kínál kereskedelmi OpenOffice.org terméket, az OOo-t pedig teljes egészében közösségi alapú nyílt forrású projektté változtatja.

A bejelentés elolvasható itt.

( prygme | 2011. 04. 16., szo – 09:51 )

lol:) így végül az IBM lesz az egyetlen kereskedelmi OOo fejlesztő a Lotus Symphony csomaggal. jelenleg csak free változata van, letöltéshez regisztráció kell. de bármikor kiegészíthető egy hivatalosan supportált fizetős változattal.

Akar a fene eltérő arculatot. Minél jobban próbál közelíteni a Novell Edition a közösségihez, kihasználva a közösség munkáját, amelynek jelentős hozzájárulói a novelles fejlesztők is. Aki Novell Editiont vesz, az azért fizet, hogy ha baja van, akkor azt Novell soron kívül megoldja, kap egy külön buildet. A javítás pedig mindenkinek meglesz a következő nyilvános kiadásban. Ez a klasszikus open source modell.

a 2.0nak is nevezett opensource üzleti modell lényege pedig az, hogy a fejlesztő cég GPL alatt kiadja az OSS forráskódjait, sőt nyílt rendszerben történik a fejlesztés is. ellenben a hozzájáruló fejlesztőktől teljes copyright átadást kérnek és rendszeresen kiadnak zárt kódú változatokat is, extra funkciókkal vagy más esetekben a megrendelő egyéni igényeinek megfelelő módosított változatot. ezt a mintát követi a MySQL ill így működött a Namesys is és természetesen van sok hasonló példa.
egyébként számomra is szimpatikusabb a klasszikus opensource modell.

A 2.0-hoz hozzátehetnénk még azt is, hogy ez az a modell, ami az OpenOffice.org projekt bukását okozta. A teljes copyright átadás és a zárt kódú kiadás a közösségépítés szempontjából nagyon nem jött be, és ezt nem az elméletből vezetem le, hanem ezt tapasztaltuk.

A LibreOffice és a The Document Foundation most megpróbál mást, hátha ez bejön. Nincs egyetlen jogtulajdonos, minden forrás nyílt, bárki jöhet. Jöttek is sokan, persze sok százan csak kódot kozmetikáztak, de ezek közül az emberek közül vált ki az 4-5, akik látva a felhatalmazást és a bátorítást, komoly hozzájárulást végeztek. Ezeknek az embereknek korábban nem volt kapcsolatuk a projekttel, újak. Fél év után még nem lehet megmondani, hogy ez lesz-e az üdvözítő út, jönnek-e még sokan, vagy kifullad a lendület. Most a GSoC miatt izgulunk, hogy jött-e elég jó ember, és azoknak hogy fog sikerülni a munkája.

az OpenOffice.org "bukását" az Oracle és személy szerint Larry Ellison arrogáns, oss közösségeket semmibe vevő üzletpolitikája okozta. korábban szépen fejlődött az OOo. azt pedig nem lehet a rovására írni, hogy nem sikerült eddig megtörnie az MSO dominanciáját, mert az MSOnál egykor sokkal jobb irodai csomagok, pl Perfect Office sem tudták megtörni.
személy szerint egyet értek veled, de csak intuitív alapon, 2.0 modell támogatóinak vannak meggyőző érveik.
a kérdést hamarosan az élet fogja eldönteni. az Oraclenek "köszönhetően" több eddig 2.0 modellt követő projekt kényszerült váltani klasszikus oss fejlesztési modellre. OpenOffice.org/LibreOffice mellett, érdekes lesz követni a MySQL/MariaDB illetve a korábban más okból már forkolt Drizzle fejlődését. továbbá a Solaris/Illumos is figyelmet érdemel. ha ezek a forkok sikeresebbek lesznek az eredeti projekteknél, akkor ezek már valóban döntő évek a classic modell magasabb hatékonysága mellett.

( lazly | 2011. 04. 16., szo – 09:53 )

Hehe... :D :D Milyen meglepo... :)

-------------------------------
"A gorog katolikus noknek 8 dioptria alatt nem kotelezo a bajusz!" avagy "Nozni csak muholddal lehet..." | http://lazly.hu

( nanto | 2011. 04. 16., szo – 10:15 )

megis mit gondoltak, majd az MSOffice es az iWorks fizetos versenytarsa lesz?

Én a 2003-at gondolnám inkább. De igazából a felhasználók általában nem esnek extázisban egy felhasználói felülettől. Azok akik meg igen, régen vettek maguknak egy Mac-et :oD A fő rendezőerő a megszokás és a dokumentum interoperabilitás.

KAMI | 神
--
Támogatás | OxygenOffice | Fordításaim és SeaMonkey

Nem tudom, valahogy mindig kicsit fapadosnak erzem a MS Office utan, nem feltetlen a RibbonUI hianya miatt, de... szerintem nehezkesebb ezt hasznalni. Mondjuk komolyabb szovegeleshez ugyis latexet ragadok, vazlatozni meg akar plaintextben is tudok, de akkor is... Valami lehetne gombolyubb benne.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

Én sok helyen láttam már tipikus irodai használatot, a munkahelyek kb. 80 százalékában teljesen felesleges egy MS Office tudású csomag, még egy OOo is sok. Ahol kevés az OOo, ott valóban kevés, oda akkor MSO kell. A fent említett 80 százalék felében elég lenne egy GoogleDocs szerű dolog is, mivel pár sorhoz vagy egy pár cellás számoláshoz felesleges egy OOo-t indítani például, csak sokan idegenkednek a GDocs használatától, intranetes vagy offline verzió meg nem nagyon van ilyenből, pedig sokszor az is elég lenne, ha egy JS alapú cucc futna a böngészőben, mert még elmenteni se kell a gyorsan leírt, kiszámolt skiccet.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home

a desktop linux ellen is általában ezek az érvek hangzanak el, és már gúny tárgya volt a "desktop linux éve", ami egyébként imho egy üres fogalmat takar.
aztán jött az Android és bő két év után ma már világosan látszik, hogy durván bele fog menni a korábbi win/pc piacba. a tablet már ma szorítja ki a netbookokat, és nemsokára jönnek az Androidos TVk, amik már az közvetlenül az asztalon és a nappaliban fogják támadni a win/pcket. és még tartalékosként ott várakozik a szintén linuxos ChromeOS is.
három éve még elképzelhetetlen volt, hogy bármi fenyegesse a pc és a win dominanciáját. az is igaz, hogy nem a klasszikus Gnu/Linux lett a befutó, hanem egy új linux/oss koncepció.
ez könnyen megtörténhet a LibreOffice esetében is. ha az MSO marad az utolsó érv a win/pc mellett, legyen szó csak pár milliós érintett user rétegről, lesz arra elég Android világban érdekelt gyártó, hogy ügyfeleik számára valódi alternatívává kalapálják a LibreOfficet vagy akár a Calligrat.

Az Android sikere, ahogy írtad, főleg abban rejlik hogy pont a klasszikus fostalicska GNU+X11+randomgányDE userlandet hajította ki olyan ívben, hogy csak úgy porzott.

Egy ebbe a modellbe illeszkedő bloatware, lassú, minden "linuxdesktop" szartól függő Office csomag hogyan futna normálisan egy androidos tableten?
Jobban járna az ilyesmiben érdekelt gyártó, ha az évek (dekstop esetén lassan 15 év) óta statisztikai hibahatáron stagnáló, egyértelműen nem versenyképes megoldás helyett nulláról kezdene fejleszteni, ahogy Android esetében is tette a Google.

az Android egyáltalán nem a nulláról lett fejlesztve. sőt jóformán csak a userlandben vannak 0ról fejlesztett alkalmazások. a linux kernel adott volt. a bionic *bsd libcből lett összeollózva. Dalvik az Apache Harmony kódján alapul. az általad bloatwarenek nevezett gnu/linux pedig egy hasonló mobilosnek a Maemonak az alapja. az Android semmiben sem jobb nála technikailag, csak a Google sokkal jobban manageli, mint a hibát hibára halmozó Nokia.
a Calligra lehetséges, hogy jobb választás lenne egy mainstream office nyomuláshoz. bár elfogult vagyok a Qt irányában ezért ez szubjektív vélemény.

Nem azt mondtam hogy 0-ról fejlesztették, hanem azt, hogy a GNU/Linux disztrokkal kb 0 hasonlóságot mutat a kernelen kívül.

A Maemo sikeressége meg vetekszik a Linux desktopéval, a Nokia éppen kukázza, és WP7-et vezet be helyette...

szerk: A bionic meg pont hogy a Google saját projectje, ahogy a Dalvik is házon belül fejlesztett és karban tartott sw. Ez a különbség: a Google kézben tartja a fejlesztést (plusz az opensource miatt kap ingyen önkéntes fejlesztőket, hülye lenne kihagyni) ellenben a széttagolt, összehangolt tervezést mellőző, világmegváltó (aztán 2 hónappal később megunt) tervekkel erőforrást pazarló szokásos F/OSS kuplerájjal.

( akoscomp | 2011. 04. 16., szo – 10:19 )

Számomra ez nem teljesen világos, mit akar jelenteni.
1. Azt, hogy az Oracle gyakorlatilag elfogadta, hogy az OpenOffice.org márkanév, és minden hozzá kötődő az Oracle tulajdonában lévő függelék (weblap, kapcsolódó oldalak, dokumentumok, akár szerverek is) átkerüljön a közösség tulajdonába, úgy ahogy annak idején ezt a LibreOffice közösség kérte
2. vagy pedig mindezek maradnak az ő birtokában, csak háttérbe vonul a projekt koordinálásában, teljesen közösségi alapokra helyezve azt, illetve lemond a hozzájárulók által eddig kötelezően aláírt jogi nyilatkozatról (hogy a beküldött kódok az ő tulajdonát képezik), és az ezek következményeképpen megnyíló licencelési lehetőségekkel, lehetővé teszi, hogy a projekt immár oda-vissza adjon és vegyen át kódokat a LibreOffice-ból, és evvel egy versenyképes párhuzamos projektet futtat.
Az első lehetőség esetén fennáll a lehetőség arra, hogy az OpenOffice.org márkanév alatt fojtatódjon a LibreOffice fejlesztése (ami mellett szól az, hogy az OpenOffice.org sokkal ismertebb márkanév, ellene pedig az, hogy azok az emberek akik az elmúlt 10 évben kipróbálták az openofficet és avval maradtak, hogy az egy sz.r, azok egy új brand esetén esetleg újra kipróbálják és lehet valamivel pozitívabban reagálnak az új termékre)
A második pedig egy egészséges, de nem biztos, hogy konstruktív versenyt eredményezhet, ami valamilyen mértékben biztos megosztja a közösséget, kérdés, hogy mi értelme van, hiszen a kódbázis 90-95%-ban azonos.

Számomra egyáltalán nem világos. A legtisztább az lett volna, ha beáll a LibreOffice mellé. Persze, ha más - komolyabb - tervei voltak az OpenOffice.org-gal kapcsolatban, akkor talán elfogadható, hogy nem. Mindenesetre ez jelentheti a LibreOffice mögé történő visszazárást, a projekt kinyírását, most hogy kereskedelmileg nem látnak benne fantáziát. Az összes érintett termékoldal nem érhető az Oracle honlapjáról, a - nem túl tartalmas - vállalati blog szintén.

KAMI | 神
--
Támogatás | OxygenOffice | Fordításaim és SeaMonkey

( barii | 2011. 04. 16., szo – 11:46 )

istenem...
ha nem ezt kérték volna

azok többsége akik korábban az OpenOffice.orgot fejlesztették a LibreOffice néven fejlesztik tovább a programcsomagot. az Oracle az újrapozicionált OOoval valószínűleg csak a LibreOffice átcímkézett változatát fogja tolni. ugyanezt csinálják a RHEL klón Oracle Unbreakable Linuxukkal is.
azt nem tartom valószínűnek, hogy az elmúlt hónapok eseményei után tömegesen térnének vissza fejlesztők az OOohoz. a potenciális új oss fejlesztők száma pedig nem végtelen.

( lovas | 2011. 04. 16., szo – 12:54 )

És ezt nekem csajágaröcsögéről kellett volna megmondani nekik, hogy bukó lesz, amikor mindenki kihátrált a zártkörű bulijukból? Száni...

( Charybdis | 2011. 04. 16., szo – 13:36 )

A közösség legyőzte a behemót multit! Így kell ezt csinálni!

az OpenOffice név még mindig elterjedtebb, szerintem meg kéne szüntetni a LibreOffice nevet. Vagy a márkanevet még mindig nem adják oda?

ebből a bejelentésből nem derül ki egyértelműen, hogy most átadják az OpenOffice.org domaint és a kapcsolódó márkanevet az azóta megalakult The Document Foundationnek, vagy csak hajlandóak "együttműködni" és engedélyezik a névhasználatot addig, még Larry újra tüsszent egy nagyot és az Oracle újra mindent visszacsinál:)

Na ja, ugyanakkor imho az OpenOffice mint nev meg mindig ismertebb, mint a sokkal ujabb LibreOffice megnevezes. Most kerdeses, hogy akkor mi lesz, mert minket nev mellett szol(hat?) erv.

Masreszt, mind a mai napig nem ertem, miert kellett annyira Oracle-nek a Sun. En csak azt latom, hogy mindent probalnak leepiteni es/vagy fizetosse tenni, ami sorban nem jon be. Ezt nem lehetett elore latni? Vagy van mas ok is? Mondjuk pl az, hogy a Google stb (kesobb talan mas ceg is) perelheto lesz a Javaval kapcsolatos jogok stb birtoklasaval az Oracle reszerol, es ok is atmennek patent troll szeru eletformaba lassan?

Mindent?

Nehany dolgot kukaztak vagy kiadtak kulsosnek, amire nincs (annyira) szukseguk, es emellett rengeteg dolgot megtartottak, fejlesztenek, amikre az is lehet, hogy igy jobban tudnak fokuszalni.

A Sun-nak pont az volt a problemaja, hogy mindenbe belekapott, de nem volt egy hatarozott iranya a fejlodesnek, nem?

tompos

Fog'sincs, mar egyszer talan emlitettem a HUP-on, hogy ismeros (hazai) cegek tapasztalatai alapjan most sok helyen leepitik az ex-Sun-os dolgokat (sparc->x86, Sun->dell/hp/stb, Solaris->Linux), mert teljesen idiota/megfizethetetlen support dolgokat vezetnek be, a bizonytalansag is hatalmas, meg valahogy a hozzaallasuk is olyan bicskanyitogatoan "leszarunk mindenkit, mi vagyunk a kiralyok". Ezzel persze nem mondom, hogy mindenki igy gondolna, ez csak sajat tapasztalatom, ami nem tul reprezentativ eredmeny ...

( Exit | 2011. 04. 16., szo – 13:43 )

Úgy tűnik, hogy az Oracle elég gyorsan szanálta a projektet, hiszen a LibreOffice első kiadott változata talán most 3 hónapos. Nem sokat tökölnek, ha valami rövidtávon nem nyereséges azt dobják.

( gUHU | 2011. 04. 16., szo – 13:46 )

Vajon a java stratégiájukat mikor bukják majd be hasonlóan? :)

-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

( fdavid | 2011. 04. 16., szo – 14:11 )

A neve rohadt mindegy, ha ezzel a lepessel van esely ra, hogy kicsit gyorsabban fejlodik.

( BaT | 2011. 04. 16., szo – 20:15 )

De legalább a linux disztribúciók is bebukták a libreoffice-szal kapcsolatos stratégiáikat. :)

--
Don't be an Ubuntard!

A stratégia az volt, hogy inkább a Libre-t adják ki az Open helyett. Ezután nem sokkal el kezd haldokolni az Open. Akkor mit is buktak be?
Illetve azt sem értem, hogy hogyan tudnák bebukni. Most is elég gyorsan tudtak váltani. Ha megszűnne a LibreOffice, akkor kiadnák az éppen legnagyobb potenciállal rendelkező, kompatibilis Office-t.

Van egy jól bejáratott márkanév (OpenOffice), mögötte egy megfojtott project. Van egy fork egy alig ismert névvel (LibreOffice), mögötte egy aktív project. Az openoffice project a nevével együtt gyakorlatilag oda lett adva a libreoffice projectnek. A logikus lépés az, hogy a kettőt mergelik, majd a jól bejáratott néven viszik tovább, ezzel megölve a libreoffice nevet. A linux disztribúciók pár hónapja azonban elkezdték szállítani az openoffice helyett/mellett a libreoffice-t, ezáltal a userek túlnyomó többsége váltott. Ha a libreoffice (név) megszűnik, a felhasználóknak újra váltaniuk kell, a disztribúcióknak pedig egy rakás adminisztrációjuk lesz vele (főleg ott ahol az openoffice csomag meg is szűnt).

Nyilván ez az adminisztrációs overhead eltörpül egy openoffice méretű project dobása mellett, de ettől még igaz az, amit írtam.

--
Don't be an Ubuntard!

"Az openoffice project a nevével együtt gyakorlatilag oda lett adva a libreoffice projectnek."

Szerintem túl messzemenő következtetéseket vonsz le egy néhány soros, konkrétumokat nem tartalmazó bejelentésből. Majd ha az átadás jogilag is rendezetten megtörténik, akkor érdemes elgondolkodni bármiféle névcserén.

--
trey @ gépház

A LibreOffice minden kódot folyamatosan merge-el az OOo-ból. Ez a kód része a dolognak.

A fejlesztőcsapatok merge-elése már más kérdés. Először is, senki nem tudja, hogy az Oracle által fizetett fejlesztőkkel most mi lesz. Ha megszűnik a kereskedelmi termék, azaz nem lesz ebből bevétele az Oracle-nek, akkor miből lesz fizetésük? Ha kirúgják/áthelyezik őket, akkor nincs minek egyesülnie. Az OpenOffice.org projekt kiüresedik.

( zotya62 v | 2011. 04. 21., cs – 01:03 )

Libreoffice helyet akkor esetleg visszatérnek az Openoffice név használatához?