Elindult az openSUSE GNOME:Ayatana projektje

openSUSE, SUSE, SLES

Nemrég írtam arról, hogy Nelson Marques rákattant az Ubuntu háza tájáról származó Ayatana projekt "gyümölcseire". Előbb kíváncsiságból, kedvtelésből portolgatta az összetevőket, de mostanra komolyabbra fordult a dolog és létrejött az openSUSE GNOME:Ayatana projektje, amely bekerült az OSB-be, azaz az openSUSE Build Service-be. A Nelson által indított kezdeményezés az openSUSE GNOME Team támogatását élvezi. A részletek a bejelentésben.

( current88 | 2010. 12. 30., cs – 18:03 )

Szerintem egyáltalán nem baj hogy más is profitál a fejlesztésekből, sőt lehet h az openSUSE csapat talál valami hibát és javítja, vagy valami fejlesztést tesznek bele, ami mindenkinek jó. Remélem így is lesz.

( thebeast | 2010. 12. 30., cs – 18:21 )

Nem tudom mennyi értelme van ennek most, amikor "mindenki" dobni akarja régi gnome panelt, és gnome3-ra vagy shell-re vagy unity-re akar váltani.

Mert attól h. mark ezt preferálja, sokan "konzervativak" és nem akarnak unity-t. Nekik kell egy rendes gnome.
Amit fejlődésként beharangoznak az ubuntuék, az nekem egyre több érv a váltás mellett. Herótom van már az ubuntu windowsositásától, ráaádsul ilyen lebarmolt módon ami hosszú verziókon keresztül bugzik mire lekezd működni rendesen.
Amint "kötelező" lesz a unitiy váltok.

--
A hosszú élet titka, hogy csak F8 után nyomd meg az enter-t.

Én egy netbook kiadással kipróbáltam az 1366x768-as felbontású laptopképernyőmön a Unitiy-t. Mivel a panel oldalt van, nem vesz el az amúgy is gyenge magassági felbontásból. Persze, mondhatnánk azt, hogy a GNOME panelt is ki lehet rakni oldalra, de aki már kipróbálta, az rájön, hogy nem erre találták ki. A másik előny, hogy a maximalizált képernyő esetében az ablakkeret eltűnik és beépül a felső panelba, a menüsáv meg már eleve ott van. Elég jelentős hasznos terület szabadul így fel. Azok az alkalmazások, amik korábban nem fértek ki teljesen az asztalra, most már szépen működnek. Netbookok és tabletek esetében meg különösen sokat tud számítani, mennyi terület marad szabadon.
Azt, hogy miért csináltak egy újat és nem karolták fel mondjuk a Docky-t, azt nem tudom. De a mára már elavult, asztali gépek képernyőjéhez kifejlesztett GNOME felületre már nagyon ráfért egy alapos módosítás.
Manapság a tabletekből, netbookokból, és a laptopokból több van, mint az asztaliból. Minek fejleszteni két felületet, amikor az az egy jó bárhová?

A netbookoknak leggyakrabban 1024 széles a képernyője, annyi meg sok weboldalhoz kell - még mindig jobb, ha függőlegesen kell sokat görgetni, mint ha vízszintesen is.

Eddig nem lehet, hogy azért nem fértek ki az alkalmazások, mert az Ubuntu 2 panelt használt, míg mindenki másnak elég 1?

A szendvics elrendezést elég sokan használják a mai napig... én is használtam sokáig!
Ami sokat lendít a helykihasználáson az végülis a keret eltüntetése teljesképernyőnél (ez megvan a unityben), de egyéb épkézláb megoldás is van: pl wingpanel, "billentyűzetről irányítható wm-ek". Előbbi elgondolásban az a jó, hogy használható már egy 1280 px széles képernyőn (tudom nem netbook) is bármilyen ablakkezelővel (gnome, xfce panelből is lehet csinálni "wingpanelt"), utóbbiak előnyét nem mondom.
wingpanel: http://www.youtube.com/watch?v=tvwh87xZSvo&feature=player_embedded
awesome wm: http://www.youtube.com/watch?v=DYot8OnJQn0

Kicsit off, de a Wingpanel videónál is jól látszik az, amitől idegbajt tudok kapni: A keret (mármint bal, jobb és alsó keret) nélküli ablakokat erőltetik sokan – Ubuntunál is –, mert hogy az milyen hű de jól néz ki, de én pl. általában se pöcökegérrel, se tapipaddal, se sima egérrel nem tudom 2 másodpercen belül úgy rávinni az egeret az ablakra, hogy az átméretező kurzor jelenjen meg. Tudom, át lehet állítani mindent, de gondolom ezzel nem vagyok egyedül.