Az Adobe Reader helyett alternatív PDF olvasókat javasol az F-Secure

Titkosítás, biztonság, privát szféra

Kedden az RSA biztonsági konferencián az F-Secure vezetője azt javasolta, hogy a felhasználók hagyjanak fel az Adobe Reader használatával és helyette inkább egyéb más PDF olvasók használatát javasolta. Tette mindezt azért, mert komoly méreteket öltött az Adobe Reader-ben található biztonsági hibák kihasználása. A szakember nem emelt ki egyet sem az alternatív PDF olvasók közül, hanem helyette a PDFreaders.org meglátogatását javasolta, ahol több ilyen program - köztük nyílt forrású is - elérhető.

( uid_4263 v | 2009. 04. 23., cs – 14:05 )

Windows-on én Foxit -et szoktam tenni. 3 mbyte installerestül, és ugyanazt adja mint a böszme AR. És vagy századannyi idő alatt települ/elindul. PDF-et olvasni, nyomtatni kiváló.

********************
"...ha nem tévedek!" (Sam Hawkens)
http://holo-media.hu

Van már elég jól használható FoxitReader Linux-ra is! Éppen most jelent meg a stabil, új változat!
Ld. itt valahol: http://www.foxitsoftware.com/downloads/

Mondjuk van elég sok nyíltforrású PDF olvasó alternatíva (poppler, ghostscript frontendek, ugye: xpdf, gv, evince, epdfview, okular (kpdf/kghostview), stb.), épp ezért érdekes, hogy fejlesztik.

Windows-on amúgy a minimalista, nyíltforrású SumatraPDF az egyik kedvencem.
http://blog.kowalczyk.info/software/sumatrapdf/index.html

Van egy komoly Java-s cucc is: Jpedal
http://www.jpedal.org/pdf_viewer.php
Sajnos a GPL-es változatot nemrég lebutították.

És még mindig van GSView is!
http://pages.cs.wisc.edu/~ghost/gsview/index.htm

Igen, de összesen együttvéve is két nullával kisebb a piaci részesedésük, mint az Adobe Readernek, tehát kisebb valószínűséggel használnák ki rossz szándékkal a hibát. Ezen kívül a nyílt forráskódot is karbantartják, tehát hamar megjönne a frissítés.

Van egy sejtésem, miszerint frissítetlen Adobe readerből jóval több csücsül itt-ott, mint bármilyen poppler-alapú (evince, okular, ...) programból.

Majd ha lesz érkezésem (de)generálok egy masszív, akrobatikus fájlt, aztán megtesztelem :-P

Update: egy sima, mezei kitöltős doksival nincs baja, semmi js, semmi extra számított- illetve csekkolt vagy formázott mező, úgyhogy mégiscsak lehet, hogy általában elég a Foxit (3.0 1506, portable).

nyilván azért mondom, mert nem működött, nem csak úgy kitaláltam

mintát adni pedig nem tudok, mivel ahol használjuk, oda egyetemi azonosító kell, a sajátomon meg személyes adatok vannak, úgyhogy kénytelen leszel elhinni, hogy nem ment

de ha lesz dimat3-ad, majd kipróbálhatod :) bár terveim közt van kipróbálni, hogy a feladatok hogy mennének mathml-ben, aztán hátha tetszik az előadónak

Nem rá, hanem a "kerek" gombokra gondoltam. A "Submit Form" action-t nálam berowseren kívül is szépen kezeli (Acrobat 5-ben kreált doksival teszteltem), megpróbál kapcsolódni az url-ben megadott hostra, úgyhogy ezt az akadályt is "vette" a frissen lerántott portable verzió. A radiobutton is működik.

az adobe is ingyenes, nem telepít fel nekem szemetet, és többet is tud. tehát hol van itt a valamit valamiért? :)

azzal jönni, hogy az adobe bloatware, egyszerűen nonszensz, futás közben 20-40 megát eszik (na jó, egy 1400 oldalas, jó sok képet tartalmazó pdf-nél már akár 60 megáig is felkúszik!). ha ez bloatware, akkor a firefox mi?

Ezt nem kötelező telepíteni, a toolbar nélkül is felmászik. Ja, hogy nem lesz 3 eszköz aktiválva, amire a többségnek amúgy sincs szüksége?

BTW nálam ezek a funkciók is mennek, csak kicsit lebutítva. Pl. text viewerből nem lehet copyzni, typewriterrel elmentett doksi kap a tetejére egy kis Evaluation markot a doksi tetejére (a poén, hogy egy fehérrel kitöltött téglalappal el lehet rejteni, persze csak ha fehér a lap). A text converter gondolom a kimásolt szövegnél lehetne érdekes, én olyat nem találtam. Nem is hiányzik. :)

A Reader tényleg mindent tud, csak lassú. Az oldalakat úgy jeleníti meg, mintha éppen most hányná oda. Pár éve még egy Pentium 3 féle Celeronon is szebben működött az oldalak megjelenítése (sőt, volt olyan Acrobat Reader verzió is, ami gyorsan jelenítette meg a tartalmat). Az oldalak megjelenítése alatt azokat a mozzanatokat értem, amíg az oldalak tartalma a monitorra kerül (pl. lapozáskor, görgetéskor). Egy ilyen alkalmazásnak úgy kellene működnie, hogy az ember ne is gondoljon rá, idő szükséges a tartalom megjelenítéséhez. Nem zavarna annyira a "hányás", ha más pdf-olvasók is csinálnák. De nem csinálják. Nálam itt a valamit valamiért. Sokmindenre jó a Reader, csak ez az alapvető funkciója hibádzik. Nem illik ide a Firefox, ugyanis az nem rókázza tele a monitort. :) (Mindvégig a windowsos változatokról írtam.)

:)

( uid_228 | 2009. 04. 23., cs – 14:14 )

Kissé OT, de "gratulálok" annak a lelkes embernek, aki lefordította a pdfreaders.org-ot magyarra: miért nem lehet maradni a magázódásnál? A német és a francia változat azt használja. Jó lenne végre fölfogni, hogy a tegeződő szoftver/site nem laza és fiatalos, hanem kínos. :I

--
"How do you work in a team situation when all the other team members are fools and idiots?"

Engem nem zavar a tegeződés (talán a magázódás sem).
Megjegyzem, hogy van olyan megoldás is ami esetleg mind a két tábornak elfogadható lehet.
Pl.: "Szerezz be egy szabad PDF olvasót!" ==> "Használjunk inkább szabad PDF olvasót!"

--
не закурить! (Ne gyújts rá!) не куриться! (Ne dohányozz! Ne füstölögj!)

Rövid szövegben kikerülhető mind a magázódás, mind a tegeződés - csak így kissé nehézkes, hivatalos stílusú lesz.

Pl.

"ezen programok nem tartják tiszteletben a saját személyes adataid felett való rendelkezési jogod."

helyett:

"ezen programok nem tartják tiszteletben a személyes adatok felett való rendelkezési jogot."

Másik pl.

"tehát biztonságban tudhatod személyes adataidat a számítógépeden. Tudj meg többet..."

helyett:

"tehát biztonságban tudhatóak a személyes adatok a számítógépen. Bővebben..."

(vagy: "személyes adataink" - ha valóban "személyesebb" hatást akarunk elérni.. :-))

stb.

Ha nem lenne értelme, akkor nem is létezne - már bocsánat.. A magázódás ma köztudottan a tisztelet jele.

Egyébként egyesek szerint az angol valójában nem is tegeződik, hanem mindenkit magáz! A "you" értelmezhető így is (mivel a többes szám második személyre is a "you"-t használják - ugye az orosz is a többes szám második személlyel "magáz").

"A magázódás ma köztudottan a tisztelet jele."

Ezzel vitatkoznék.
Habár ez az általános vélekedés és jobbára a valóságnak megfeleltethető, de nem feltétlenül igaz.

Tegezve is lehet tisztelettudó az ember és magázva is lehet tiszteletlen.

pl.
- Szeretném megköszönni szíves segítséged az ügyben. Ha bármivel viszonozni tudnám, nyugodtan keress a fenti számon vagy akár e-mailben is.
- Kutatásaid eredményét számos alkalommal, nagy sikerrel alkalmaztam. Remélem, hamar hazaérsz és továbbra is szerepet tudsz vállni a témában.

- "Tisztelettel" megkérem, hogy legyen oly' kedves és ne rabolja a drága időmet! Az Ön kisszerű problémái nem az én hatáskörömbe tartoznak.
- Kikérem magamnak az Ön által említett sületlenségeket! Nem vagyok hajlandó ilyen kibírhatatlan emberrel a továbbiakban egy légtérben tartózkodni!
- A "jó ég áldja már meg", kedves *** bácsi! Miért nem a saját portáján kapirgál?

Véleményeket szeretnék kérni a fentiek fényében a tegezés/magázás tisztelettartalmáról...

Esetleg ilyen szófordulat panaszos levél végén: "Maradok "különös" tisztelettel: ..."

Nagyon szépen el lehet küldeni valakit magázó formában is melegebb éghajlatra, akár mindenféle közvetlen bántó szó említése nélkül.

Egyéb:
- Itt legyen szíves aláírni.
- Kérem, itt írja alá.
- Legyen kedves ide írni a nevét.

- Legyen oly' kedves a nevét ide írni!
- Legyen már olyan kedves, hogy aláírja itt!
- Oda tessék már írni a nevét!
- Nem látja, hogy ott kell aláírni!?
--------------
- Légy szíves, itt írd alá.
- Itt tudod aláírni.

- Legyél szíves már itt aláírni!

++, nagyon jo szummazasa a problemanak.

Es igen, az angolok nem ismerik a magazast/tegezest - egyszeruen csak udvariasak, tehat ha forditani kell, mindenki maskepp csinalja. Szerintem a legjobb az udvarias tegezodes (mar ha az eredeti angol szoveg is udvarias volt), az adja vissza legjobban, amit az eredeti iro gondolt.

habár nem vagyok nyelvész, de tudomásom szerint az angol nyelvben is megvan a magázódés és a tegeződés, mégpedig abban, hogy mennyire "bonyolultan" fogalmazod meg a mondatot. Egy egyszerű példa a Thanx, amit a fiataloknak mondasz és a Thank you very much, amit pedig az idősebbeknek mondasz. Tehát akivel "magázódsz" annak választékosabban mondod el mit szeretnél. Az más kérdés, hogy a magyarban erre külön szavak vannak és így élesen elkülönül a 2 forma.

Az angolban utoljára "tegezni" a középkorban volt szokás, nyelvtanilag már kizárólag az akkori "magázás" él tovább. Tehát NINCS tegezés és magázás. De egyébként meg lehet.
Magyarra fordításnál általában a hasára üt a fordító és a szöveg formalitása, a szituáció és az emberek közötti kapcsolat alapján fordít tegezést v. magázást, angolra vissza ugyanígy kell.

\o\ |o| /o/

:D :D :D :D
Vagy inkabb idővel az a meglátás pusztul ki az egyes felhasználókból, hogy a magázódás körülményeskedő, értelmetlen, és bonyolítja a dolgokat.
És - mint jópár száz éve alatt bebizonyosodott - ez utóbbi a valószínű, ahogy múlik az idő, benő az egyes emberek feje lágya, megtanulnak beszélni, és rájönnek, miért is van magázódás és tegeződés, elérve szociális értelemben is a felnőttkort. ;)

Nem bizony, mivel erről szó sem ejtetett. ;)

A szociális felnőttkorral többek közt az anyanyelv ismerete, használata és megfelelő (hatékony) alkalmazása jár együtt. Így pl. angolszász esetében ez leginkább magázódás (esetenként, így jassznyelvben tegeződés), egy magyar esetében pedig a tegeződés és magázódás nagyjából hasonló gyakoriságú (adekvát) használata.

Idesorolható még a szövegértés, amely megakadályozza, hogy saját téves következtetéseinket adjuk vitapartnerünk szájába. :) Na persze az is egy álláspont, hogy a vita körülményeskedő és bonyolítja a dolgokat ott, ahol nem kéne, egy dolog a kommunikációban, amely a lézerirányítású bombák korában kipusztul és átadja helyét a megelőző csapásmérő fegyvereknek. :)

"Nem bizony, mivel erről [ennek lenne a függvénye a "szociális felnőttkor"] szó sem ejtetett."

vs.

"rájönnek, miért is van magázódás és tegeződés, elérve szociális értelemben is a felnőttkort."

de mivel te már szociális felnőttkorban vagy (gondolom ezért érzed magad feljogosítva a flegmázásra:), meséld már el, hogy mi értelme van magázódásnak és tegeződésnek? a tisztelet kifejezése kilőve, ahogy azt már fentebb kitárgyalták, mivel az egész a kontextustól függ, nem attól, hogy tegezem/magázom az illetőt

Röviden: konvenció :)

Hosszabban: Van egy bizonyos séma, ami berögződött az emberekben.
Milyen helyzetekben hogy viselkedünk, hogyan szólítjuk meg a másikat, stb.

Ha egy másként nevelkedett emberrel kerülünk kapcsolatba, akár ugyanarra a viselkedésmódra egészen másként reagál.

Hagyományosan az egymás számára ismeretlen emberek magázzák egymást (bár régen volt ez ugye másként is).
Kivételt képezhet viszont azonos munkakör (pl. pedagógus), de érdekes lehet a munkahelyi tegeződés/magázódás kérdése is.
Ugyanúgy, ahogy a fiatalok által használt forma és annak átvitele felnőtt korra.

Idővel kicsit elkülönül, változik ez a kérdés. Részint belemagyarázható egy afféle felsőbbrendűségi érzet bizonyos felektől, másrészt kifejez egyfajta elidegenedést, távolságtartást a másik féllel szemben.
pl. velem fordult már elő, hogy (vita alkalmával) egy szinten túl automatikusan magázó formára váltottam át - nem rossz szándékkal, hanem akaratlanul is távolságtartás címén.

Érdekes belegondolni, hogy az idők során sokat változott a tegezés/magázás mikéntje és a különféle viszonyban lévő felek közti kapcsolat. Egykor túlnyomó részt magázták egymást az emberek, manapság jórészt tegezik.
Kiveszni viszont nem fog egyhamar egyik mód sem.

Szerintem a legnagyobb különbség tegezés és magázás között nem a tiszteletteljes kifejezésben rejlik, hanem az emberek közötti távolságot szimbolizálja. Egyféle idegenkedés a másik - tulajdonképpen idegen - féltől.

Szerk.: Tulajdonképpen bizonyos emberekkel szemben azzal fejezem ki tiszteletem (a fenti szálra utalva), ha nem feltételezem róla, hogy közel állunk egymáshoz. - bármit is jelentsen ez - (rangbeli, korbeli vagy egyéb távolság).

Szerk.: Jól megmagyaráztam a kezdeti feltételezésem. :D

Ez így van. Legfeljebb nem talál célba.
De példánknál - mint fent jeleztem - az esetek 90%-ában célba talál a tegeződés, mivel az informatikában jártasabb, nem "cégesen" érintkező célközönségben gyaníthatóan többségben vannak a tegezést kedvelők.
Legfeljebb a netező nagymamákat riasztja el a hőn vágyott SumatraPDF (aminek magyar nyelvű oldala sincs, nemhogy magázódó) vagy a Windows-os KDE letöltésétől a tegezés.. :-)

Nem értek önnel egyet. Arra nem gondolt, hogy a fordító esetleg 30-40 év közötti, és lehetséges, hogy a pdfreaders olvasói sem jdősebben 55 évesnél. Ugyanis ebben az esetben a fiatalokat nem zavarja, hogy tegeződnek velük (sokkal inkább ha magázódnak, de egy idő után megszokják, hogy mindenhol magázódnak velük, ahol személytelen információközlés van), az idősebb látogatókak, akik ugye nem idősebbek 55 évnél, szintén nem zavarja a tegeződés, és azon személyek, akik mégis idősebbek az itt említett kornál 0,003% pedig nem igazából a célcsoport, tehát ha az ő jóízlésük miatt az egész oldal magázódna, akkor a felhasználók 0.003%-át szólítaná meg mindössze. (a számok kitalált értékek nem tükrözik a valóságot pusztán illusztráció jellegűek) Arra akartam ezzel utalni, hogy "a tegeződő szoftver/site nem laza és fiatalos, hanem kínos" kifejezés nem hejtálló öntől, mert ez annak a függvénye, hogy kinek szól az oldal. Mi nagyon sok tegeződő oldalt és alkalmazást írunk, melyeknek 6-45 éves emberek a célcsoportja, és sok magázódót, aminek mondjuk orvosok a felhasználói.

Mintha a középkorban játszódó filmekben is tegeződnének rendszerint a társadalmilag eltérő kaszthoz tartozó szereplők. Például a Jöttünk, láttunk sorozatban is. Valószínűleg meg lehet adni tegezve is a tiszteletet. Nézd csak ezt: "Szép vagy, jó vagy, nagyuram." Nem hiszem, hogy ez különösebben sértő lenne. A magázódás elég nehézkes és nem is túl szép hangzású stílus IMHO.
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2009. 04. 23., cs – 14:40 )

Én az Ubuntu Dokumentummegjelenítőjét használom. Eddig még nem volt kompatibilitási gondom.

( fonya | 2009. 04. 23., cs – 15:20 )

Symbian S60 3rd-re nem tud vki egyet? Az 1.1-es adobe az kisse bugos. :(

( hud | 2009. 04. 23., cs – 19:25 )

Tud valaki linuxos pdf megjelenítőt, amit tud inverse/forward search-t? A windows-os Sumatra tud.

Köszi a tippeket: evince, okular. Tudnátok többet is mondani róluk?

A tapasztalataim:

Vim-mel és xdvi megjelenítővel működik az forward/inverse search (értsd: nyomok egy F3-at vim-ben, és xdvi-ba az adott sorhoz ugrik, még be is keretezi, visszafelé ctrl-egérkatt-ra vim-ben ugrik a megfelelő sorhoz). Ezt szeretném PDF-fel.

Evince: Újabb verzió támogat ilyet? Nekem 2.24.1-em van, és sehol nem találok ilyen funkciókat. Egy kis vim-es scripteléssel még megoldanám a forward search-öt, hogy legalább az az oldal jöjjön be, amit szeretnék (nade ennyit az xpdf is tudna). Az inverse search-höz viszont semmit nem találtam.

Okular: 0.8-as verzióm van. Ezzel még a dvi inverse search sem megy (az editort meg lehet adni, csak a meghívása nincs implementálva, többen fórumoznak erről). A honlapjukon sárgával van jelölve a pdfsync-es inverse search, amit nem tudom, hogy mit jelent. Megéri ezért lefordítanom? Megy valakinek?

az in verse search nem az egész dokumentumban keres hanem csak egy strófában keres :)
speciel az adobe tud egyszerre több dokumentumban, könyvtárstruktúrában is keresni, ilyet melyik más tud?
inverse keresést nem hiszem hogy ingyenes olvasóba építenének, gondolom keveri a reverse szóval, de talán a leghelyesebb a backward lenne, persze lehet hogy tévedünk :)

Bocs, akkor nem voltam egyértelmű. Az inverse és forward search nem (csak) a dokumentumon belüli keresést jelenti.

LaTeX dokumentumot szerkesztek, ez egy plain tex fájl. Lefordítom dvi/pdf formátumba (latex/pdflatex paranccsal), és odaugrik ahhoz a sorhoz a dvi/pdf dokumentumban, amelynek megfelelő sornál a tex fájlban állok. Ez a forward search.

Az inverse search fordítva: a dvi/pdf fájlban kattintva a forrásban odaugrik ahhoz a sorhoz, amely megfelel a kattintás alatt lévő részhez.

úgy gondolom ez nem pdf (vagy egyéb) nézegető probléma, hanem a forrás és a kimenet egyfajta szinkronizációja, _én_ nem nevezném keresésnek de konkrét terminológiát nem ismerek, ettől függetlenül pedig inverznek sem, erre _elterjedten_ használják az inverz és keresés szót?

Nekem meg soha sem jutott eszembe egyszerre nezni egy pdf-nek a forrasat, es a kimenetet. Sot, nyomtatnivalon kivul gyakorlatilag sohasem generaltam pdf-et (cups-pdf -> nyomtato), csak olvastam, azt viszont sokat :) Ezert nekem inkabb a megjelenites sebessege, olvashatosaga, es hasonlok lennenek a fontosak, azaz, amire eredetileg is kitalaltak. Azon, hogy pl. form-ot lehet kitolteni benne, haaaat meglepodtem :)

"Sot, nyomtatnivalon kivul gyakorlatilag sohasem generaltam pdf-et"

A leírásod alapján nem ismered a LaTeX-et. A matematikusok ezt használják publikálásra, illetve minden másra. Azért szeretjük, mert mindenféle képletet egyszerűen, gyorsan lehet leírni. Tipográfialiag is könnyebb (persze ha már ismered) vele szebb (helyesebb) eredményt produkálni, mint word-del.

Nem csak a matematikusok :) Egyébként irodai szövegszerkesztővel is lehet elfogadható minőséget produkálni, igaz erősen vérpisilős móka -- tegyük gyorsan hozzá, hogy a két szoftver célja nagyon távol áll egymástól! A LaTeX, illetve maga a TeX nyomdai minőséget céloz meg -- nyomdakész eredetit lehet vele előállítani -- nem is nevezi senki szövegszerkesztőnek, hiszen tördelőprogramról van szó.
Egy irodai programcsomag általános célú szövegszerkesztővel meg az általában szükséges irodai, céges vagy magándokumentumok elkészítésére való, nem célja, hogy nyomdakész eredetit produkáljon, arra ott vannak a Windows-os környezet kiadványszerkesztő- és tördelő alkalmazásai.

Valoban nem, illetve vmikor regen a diplomamunkamat elkezdtem abban, de aztan feladtam, mert voltak megkotesek, amit csak massal lehetett teljesiteni, azota nem kerultem vele kapcsolatba.
Ellenben, en felteteleztem, hogy az adobe reader, es egyeb pdf olvasokrol beszelunk, nem masrol. Mert akkor lehetne azt is felhozni, hogy nem lehet vele kockankent leptetni, holott a joegtudjamelyik lejatszoval igen, es biztos van olyan, aki prezentaciora azt hasznalja. :)

LaTeX-ben gyakorlatilag bármit meg lehet csinálni. Amit LaTeX-ben nem lehet megcsinálni, az TeX-ben meg lehet csinálni. Amit TeX-ben nem lehet megcsinálni, azt nem lehet megcsinálni :-)))

Páromnak a diplomamunkáját Winword/írógép eszközre kihegyezett formai követelményeknek megfelelően kellett elkészíteni. Néhány jól irányzott méretbeállítás, meg 3-4 próbakör után sikerült az elvárásoknak megfelelően randa oldalformátumot kialakítani, ami még így is szebb lett, mintha OOo, WinWord, vagy más irodai szövegszerkesztővel csinálta volna -- kérdezték is, hogy mivel csinálta...

( Charybdis | 2009. 04. 23., cs – 21:47 )

Az Okular telepítése Windowsra elég durva. Én nem ajánlanám, aki Okularral próbálkozik, az sírva menekül vissza az Adobe Readerhez. Pedig a cél az volna, hogy jobb alternatívát ajánljanak, de a felhasználói élménybe a telepítés is beletartozik.

( rpsoft v | 2009. 04. 23., cs – 22:27 )

Hamár pdf-olvasó: van olyan pdf-olvasó Linuxra, emlyik megbírkózik az embedded videokkal? ( Az Acroread amellett, hogy egy lomha dinoszaurusz, egyedül a realplayer nevű szutykot hajlandó használni, és állítólag azzal is csak a baj van, ha nem .rm file-t ágyaz bele az ember a pdf-be. )

( kohinoor | 2009. 04. 24., p – 09:26 )

Ki akartam probalni a virusirto megoldasukat, letoltottem demo verziokat windowshoz, egyik se mukodott 64 bit xp alatt: operating system not supported. Innentol kezdve nekem javasolhatnak barmit. Digitalis alairas is megy az alternativ pdf olvasokkal?